Észak-Magyarország, 1953. július (10. évfolyam, 153-179. szám)

1953-07-11 / 161. szám

FSZÄKMÄGYARORSZÄG Rákosi Mátyás elvtárs beszél ma, szombaton a budapesti pártbizottság aktivaértekezletén V __________________________­MDP BORSOD-ABAU3-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. évfolyam 161. szám Ara 50 fillér Miskolc, 1953 július 11, szombat Bátran támaszkodjunk a dolgozók erejére, kezdeményezésére Uj kormányunk programja nagyjelen töségű fordulatot, változást jelent orszá' gunk életében. Az új célkitűzések eddigi sikereinket tükrözik, egyben utat nyitnak újabb sikerek, győzelmek felé. Kétségtelen, hogy új gazdaságpoliti­kánk létrejötte is a párt erejét, győzel­mét jelenti a párt és a tömegek kap­csolatának elmélyülését mutatja­A tömegek lelkesen hallgatták Nagy Imre elvtárs programbeszédének utolsó szavait: „Szent meggyőződésem tisztelt országgyűlés, hogy a Magyar Dolgozók Partjának vezetésével és javaslatai alap ján, összeforrva a néppel, az eddiginé. sokkal biztosabban haladunk majd előre új gazdaságpolitikánk célkitűzéseinek megvalósításáért, hazánk felvirágzásának, népünk jólétének útján, ragyogó jöven­dőnk, a szocializmus felé.“ Ennek a nagy célnak elérésére, egész dolgozó népünk eggyéforrva, lelkes mun­kát végez, cselekvőleg vesz részt a pro­gram megvalósításában. Hatalmas feladat az új program meg- valósítása, amelynél azonban bátran épít­hetünk népünk alkotó kezdeményezésére- Vezetőink irányító munkája jóval köny- nyebbé válik, ha állandóan figyelmesen meghallgatják dolgozóink javaslatait, fi­gyelnek a dolgozók hangjára, meglátiák a segítő szándék mögött az erőt, a lelkes alkotnivágyást­A vezetők bátran támaszkodjanak te­hát a tömegek erejére, tanuljanak tő­lük. De nem elég csak meghallgatni a dol­gozók javaslatait, vagy panaszait, hanem arra kell törekedni, hogy a megtett in­tézkedés a dolgozók jogos igényeinek ki­elégítését jelentse. Élni kell tehát lehe­tőségeinkkel, bátran és okosan kell gaz­dálkodnunk azokkal a kincsekkel, ame­lyek a dolgozók képességeiben, erejében, pártunk, népi demokráciánk iránti szere- tetében rejlik. A dolgozók kezdeményezésének meg­valósítása, a helyes intézkedés, a gyors cselekvés ösztönzőleg hat a dolgozó tö­megekre, melyekben megvan a program megvalósításához szükséges erő- Számos ta­pasztalat igazolja, hogy a dolgozók javasla­tainak megvalósítását sokszor akadályozza bürokrácia. A gyors, eredményes intézkedés a bürokráciába ütközik. A szóban vagy írásban előadott panaszt vagy sérelmet, ja­vaslatot egyes vezetőink csak formáli­san veszik tudomásul. Ez a helytelen vi­szony súlyos lebecsülését jelenti nem­csak a dolgozók kezdeményezésének, ha­nem a vezetők és a dolgozók közötti ál­landó élő és eleven kapcsolatnak. A dolgozók szerkesztőségünket is fel­keresik leveleikkel, vagy éppen szóban adják elő panaszaikat- A levelekben jel­zik dolgozóink, hogy egy-egy területen mi történik. Számot adnak, tájékoztatják lapunkon keresztül pártunkat. Híradás­sal vannak a termelés győzelmeiről, vagy éppen feltárják a hibákat, de egyben ja­vaslatot is tesznek a hibák kijavítására. Vineze Lajos mártabányai sztahánovis- ta vájár egyik levelében legutóbb meg­írta, hogy milyen lelkesen harcolnak a hős bányászok, hogy a minisztertanács és a SZOT vándorzászlaja harmadszor is a borsodi trösztnél maradjon- Levelében tükrözte a Márta-bánya dolgozóinak lelkes munkáját és harcát a magasabb termelés­érti Mozgalmat indítottunk el — írja levelében —, hogy minél több szenet tudjunk termelni. A levélben rámutatott arra, hogy munkájukat levegőhiány aka­dályozza. Habár ennek kiküszöbölésére már javaslatot tett, az üzemvezetőség ezt figyelmen kívül hagyta­íme — a levélíró választ adott arra, hogy az adott helyen, az adott kérdés­ben milyen megoldást kell alkalmazni, azónhan a műszákiak nem ismerték fel szándékát. Nem érezték meg, hogy a ja­vaslat mögött megtalálható a tervtelje­sítés magasabb százaléka, de egyben fi gyelmeztetés is volt ez, hogy nem elég csak a tervszámokkal törődni, a dolgo zókról való fokozottabb gondoskodásra is felhívta a figyelmet- Ez a levél is, mint ez a sok száz, mely beérkezik szerkesztő­ségünkhöz, a termelés emelőjévé vált. Sok helyen találkozunk a dolgozók kez­deményezéseinek lebecsülésével, legdur­vább formájú megsértésével, ahol a bí­rálatért e’bocsájtják a dolgozót- így tör­tént ez Somogyvári János elvtárs eseté­ben is, akit, mert meg merte bírálni a perkupái bánya vezetőségét, eltávolítot­ták az üzemből. Gyakran az üzemekben, bányákban falvakban szemrehányást tesznek a veze­tők a levelezőknek, hogy miért írt az új­ságnak, miért nem mondta el nekik a bírálatot- Az ellenőrzésnél azonban nem egy esetben megállapítottuk, hogy a dől gozó elmondta ugyan észrevételeit, ame­lyek azonban süket fülekre találtak. Van nak esetek, amikor a dolgozók leveleik­ben felvetett problémákat szerkesztősé­günk tisztázás végett megküldi a terüle­tileg illetékes állami- és pártszervezetnek Sajnos, azt kell tapasztalnunk, hogy egyes vezetők nem ismerik fel a hozzájuk kül­dött levélben az új kezdeményezést, a vezetésben való részvételt, az ellenőrzést és a levelet az egyszerű aktánál is ke vésbé fontosnak tekintik. A tiszakeszi községi tanács elnöke még a sürgető le­velünkre sem volt hajlandó válaszolni- Az ózdi nagyüzemi pártbizottság 1 hóna­pig érintetlenül hagyta a kivizsgálásra küldött levelet, pedig a levél mondani­valója fontos és helytálló volt. Ha lapunk munkatársa nem végezte volna el maga az ellenőrzést, még talán ma is elintézet­len volna az ügy. A megyei tanács leg­utóbb sürgető levelünkre felhívta a szer­kesztőséget. hogy mi is az az ügy, amit hozzájuk küldtünk, mert nem találják a levelet. S ez már nem első eäet a me­gyei tanács részéről. Az ilyen megnyil­vánulásokban nem tapasztalható a dolgo­zók kezdeményezésének a felkarolása az új program megvalósításiért. Ezek a vezetők ahelyett, hogy lelkiis­meretesen tanulmányoznák a levél tartal­mát és éreznék, hogy a levél mögött egy ember van. aki várja a választ az általa felvetett kérdésre, egyszerűen — a sok munkára hivatkozva — elfelejtkeznek in­tézkedni. Tanuljanak ez ilyen esetekből vezető­ink, az üzemekben, bányákban, építőipar­ban, a falvakban. Ne az íróasztal mel­lől próbáljanak irányítani, hanem ismer­jék meg az embert Ó9 vele a problémáit- Lássák meg a gondolkodó embert, aki nek szívügye a tervteljesítés, a beadás és ismerjék fel a gondolat jelentőségét, mely a tömegekből jött és levélben nyert ki­fejezést. A jó vezető állandóan élő kapcsolat­ban van a tömegekkel. Köztük él, így tud menetközben segítséget nyújtani, a gyakorlati munkában útmutatást adni. Nem szabad elszigetelődni a tömegektől, bátran kell rájuk támaszkodni, mert a bennük rejlő erő, az alkotó munka se­gítséget jelent a vezetőnek, hogy jól tud­jon irányítani­A legfontosabb feladat, hogy a kor­mány programjának megvalósításához a most folyó mezőgazdasági munkákat, az aratásnál, cséplésnél, a beadásnál, az ipar­ban pedig a harmadik negyedévi terv tel­jesítéséért folyó harcban bátran karol­juk fel a dolgozók kezdeményezését. Csak velük együtt, értük valósíthatjuk meg nagy feladatainkat, teljesíthetjük a ter­vet. Minden vezető funkcionárius ebben a harcban legfontosabb feladatának te­kintse a dolgozókkal való szoros kapcso­latot a problémáik megismerését, a ve­lük való törődést- így tudnak csak kel­lően mozgósítani vezetőink a nagy pro­gram maradéktalan megvalósítására. A Magvar Népköztársaság Minisztertanácsának rendeiete az állatervosi szolgáitatások kiterjesztéséről és az állategészségügyi szolgálat (ejlesztéséről Az állattenyésztés fejlődését je­lentős mértékben hátráltatja, hogy az állatbetegségek megelőzésére és a beteg állatok gyógykezelésére igénybe vett állatorvosi ténykedés a dolgozó parasztság, valamint a többi állattartók jelentékeny anya­gi megterhelésével jár. Ennek kö­vetkezménye. hogy az állattartók a beteg állatok megvizsgáltatását, a védekezés célját szolgáló védőoltá­sokat és az állatok gyógykezelteté­sét elhanyagolták és emiatt az ál­latok termelő képessége nagy fok­ban csökkent, sok esetben pedig elhullásra vezetett. Az ilyen okból keletkezett káro­sodások csökkentése a dolgozó pa­rasztság anyagi megsegítése és ez­zel az állategészségügy megjavítá­sa és további fejlesztése érdekében a minisztertanács a következőket rendeli: 1, Paragrafus­Az állami állatorvosi gyakorlat, körébe tartozó, a betegségek meg­előzésével, felderítésével és gyógyí­tásával kapcsolatos, valamint ha­tósági rendelkezéssel előírt egyéb teendőket az állami állatorvosok díjtalanul látják el. 2- Paragrafus. A termelőszövetkezetek és ter- melcBzövetkezeíi csoportok közös állatállománya részére a fertőző állatbetegségek megelőzéséhez és leküzdéséhez szükséges oltóanyago­kat az állam díjtalanul bocsátja rendelkezésre Az állatgyógyászati anyagok árai változatlanok marad­nak. 3, Paragrafus. Az állami állatorvosok részére minden állatorvosi körzet székhe­lyén megfelelő lakást és az állatok gyógykezelésére is alkalmas rendelő helyiséget kell biztosítani­4. Paragrafus. Minden nagyobb községben és vá­rosban — annak kiterjedéséhez ké­pest — fokozatosan állatorvos-tech­nikust vagy felcsert kell alkalmaz­ni, akinek feladatát és munkakörét, a földművelésügyi miniUzíar álla­pítja meg. 5. Paragrafus. Az állatorvosi szolgáltatások za* vartalan ellátása érdekében, első­sorban a kiterjedt körzetekben mű­ködő állami állatorvosok részére, folyamatosan gépkocsi vásárlást kell lehetővé tenni és erre hosszú­lejáratú hitelt kell' biztosítani. 6. Paragrafus. A földművelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben terjesszen javaslatot a miniszterta­nács elé az állatorvosok új premi­zálási rendszerére. A premizálást az állatorvos munkájától és az állati betegségek megelőzésében elért eredményeitől kell függővé tenni. 7. Paragrafus. E rendelet végrehajtásáról a földművelésügyi miniszter gondos­kodik, Ez a rendelet 1953. augusz­tus 1 .napján lép hatályba. Hatály­balépésével egyidejűleg a jogszabá­lyoknak. különösen a 237/1950. IX- 17.) M. T. számú, a 17/1951. (I. 14.) M. T. számu rendelet ellentétes rendelkezései hatályukat vesztik. Nagy Imre s. k., a minisztertanács elnök© HARCBAN A BÚ TERMES BETAKARÍTÁSÁÉRT! Helytelen munkaszervezés miatt 12.80 q szemveszteség a cigándi „Béke“ tszcs-ben A cigándi I. tipusu „Béke“ ter­melőcsoport földjén igen szép őszi árpa termett. A csoport minden tag­ja örült a gazdag termésnek és nagy szorgalommal kezdték meg az ara­tást. Munka közben azonban súlyos hibát követtek el, nem végezték kellő gondossággal az aratást- A kis­sé megdőlt őszi árpát kézi kaszá­val aratták, nem megfelelő oldal­ról. így igen sok kalász letörött, amit még akkor sem vettek észre, amikor már végeztek az aratással­A 4 és fél holdról learatott ár­paföldön a számítás szerint 12 má­zsa 80 kilogramm a szemveszteség. Ez annyit jelent, hogy ezzel az ár­pamennyiséggel, kevés pótlással, 3 sertést hizlalhattak volna ki. A nagy szemveszteségért elsősor­ban is a termelőcsoport vezetői a felelősek, akik ez esetben nemcsak maguknak, a csoport dolgozóinak, de népi államunknak, népgazdasá­gunknak is kárt okoztak, a ter­melőcsoport vezetői tanuljanak eb­ből a súlyos hibából, s az őszi búza és egyéb kalászosok aratását úgy végezzék, hogy teljesen kiküszöböl­jék a fzsmveszteséget­Hasonlóan rosszul, gondatlanul és felelőtlenül végezték az aratást a révleányvári ..Szabadság“ terme­lőszövetkezet földjén is. Az őszi ár­pát. aratógéppel vágták, amit csak kézi kaszával kellett volna, mert az esős idő következtében kissé megdőlt az árpa. s aratás közben, a gép letörte a kalászok nagy szá­zalékát. A jövőben, illetve még az idén úgy dolgozzanak a révleányvári termelőcsoport dolgozói Ls, hogy a szemveszteségmentes aratással gya­rapítsák a csoport vagyonát, adja­nak több gabonát az országnak. Gyorsítsák meg az aratást az ózdi „Rákóczi“ tsz dolgozói Olyanok mondják, akik maguk látták, hogy az ózdi III• kerületi „Rákóczi“ term meló szövetkezet Vajlarhíd környéki dűlő­jében 15—20 szövetkezeti tag hüsöl na­ponta az árokparti fák alatt. Néha’néha aratnak egy keveset, aztán ismét pihenni térnek. Maga Tuza Lajos, a ,,Rákóczi“ termelőszövetkezet elnöke is többet pi­hen, mint dolgozik, nem serkenti munká­ra a szövetkezet tagjait. Ugyanakkor az öszibúza már várja a kaszát, a kalászok­ból már pergésnek indult a szem­Mire várnak az ózdi ..Rákóczi*' tsz vezetői és dolgozói? Kezdjék meg és a lehető leggyorsabban fejezzék be a bázá aratását, amíg nem késő. Ha továbbra is csak a fák ala t pihennek, ennek ma" guk látják majd kárát. Vagy talán meg­feledkeztek arról, hogy egész dolgozó népünk fövő évi kenyeréről van szó? Pó­tolják a mulasztást, bizonyítsák be, hogy ők is gazdag terméssel segítik, erősítik szövetkezetüket, a munkás-par ászt szövet- séget, az életszínvonal emelkedését• Ézt várja tőlük megyénk minden becsületes dolgozója, mi hisszük, hogy teljesítik megtisztelő feladatukat• Ez nem bürokrácia? Hidasnémetiben és Tornyosnéme­tiben a terményraktárak vezetői megdöbbenéssel vették fel június havi fizetésüket. Palik László fize­téséből 10 fillér helyett 100 forintot levontak. Gombos János fizetéséből 18 fillér helyett 180 forintot vontak le. A két telepvezető megkérdezte a terményforgalmi vállalattól, mi en­nek az oka, hiszen ez igen súlyos tévedés. A terményforgalmi vállalat a hi­bát elismerte, de nézzük meg, mit tett, illetve hogyan fizette ki a fize­tési különbözetet? Palik László és Gombos János te- flepvezetőt Miskolcra hivatta be , a terményforgalmi vállalat. Ä vonat­költség személyenként 36, a napidíj pedig személyenként 61 forintba ke­rült. Tehát 28 fillér „tévedésből“ 134 forintos költség lett. Azt kérdezzük: nem lett volna e helyesebb, ha a pénzt postán küldi meg a vállalat a telepvezetőknek? Joggal mondhatjuk, hogy a ter­ményforgalmi vállalat egyes dolgo­zói ez esetben is bürokratikus mun­kát végeztek. A jövőben több figyel­met fordítsanak a bérszámfejtésre, ne pazarolják a dolgozó nép forint­jait. TAKÁCS TIBOR. Jól végzik a tarlóhántást és a másodvetést a szerencsi járásban A szerencsi járás termelőszövet­kezetei és egyénileg dolgozó pa­rasztjai dicséretes munkát végeztek, befejezték az c~zi árpa aratását- A járás parasztjai ügy dolgoztak, hogy szemveszteség nélkül takarítsák be a tő termést. A termelőszövetkeze tek tagjai és az egyéni gazdálko­dók mosf, tovább harcolnak, hogy az idén a learatott földön még egy termést takarítsanak be, ezért szorgalmasan végzik a tarlóhántást és a másodvetést. A járásban a tarlóhántást 732, a másodvetést 195 holdon végezték már el. Igen jó munkát, végeznek a ti- szaluci termelőszövetkezetek tagjai. Különösen a „Vörös hajnal“ terme­lőszövetkezetben folyik nagy len­dülettel a tarlóhántás és a másod­növények vetése. Eddig összesen már 173 holdon végeztek tarlóhán­tást és közel 70 holdon másod­vetést. A prügyi dolgozó parasztok is példát mutatnak a tarlóhántásban és másod vet ősben. Az őszi árpa le- aratása után a tarlóhántást és má- sodvetésf, már 112 holdon végezték el. Az alsódobszai és a taktabáü dol­gozó parasztok vegyenek példát az élenjáró községektől, gyorsítsák meg a tarlóhántást és a másodve­tést, amellyel a jelenlegi állapot szerint mindkét község súlyosan megkésett. Egv pillanatra sem sza­bad várakoztunk, mert a tarló ro­hamosan szárad, nehezebbé válik a tarló hántása, s a másodvetésü magvak is nehezebben fejlődnek- Használtának ki minden percet, gyorsítsák meg a tarlóhántást. _ 3 ezer forint gyorsbeadási jutalmat kaptak a bocsi „József Attila“ tsz dolgozói Kormányunk gyorsbeadási jutalmat ad azoknak a termelőszövetkezeteknek és egyénileg dolgozó parasztoknak, akik július 20-ig, (az északi megyékben július 25-ig) teljesítik gabonabeadásukat. Ezenkívül előbb vihetik a szabadpiacra is ga­bonájukat. _ „ A gyorsbeadási versenyben a győztes megye elnyeri a minisztertanács van* dorzászlaját és a 100 ezer forintos jutalmat. A földművelésügyi minisztérium és a begyűjtési minisztérium 3 millió forintot fordít azok jutalmazására, akik a be" takarítási és begyűjtési békeversenyben a legjobb eredményeket érik el. Megyénk­ben is számtalan példa igazolja, hogy érdemes a gabonát mielőbb a begyűjtő-* helyre szállítani, teljesíteni a beadási kötelezettséget. Ezért elsősorban is ^ több pénzt kapnak a dolgozó parasztok, másodsorban pedig szabadpiacon értékesíthetik felesleges gabonájukat. _ , , . A bocsi „József Attila“ termelőszövetkezet dolgozói a cséplés után nyom­ban teljesítették gabonabeadásukat és a beadott 600 mázsa gabona után 3 ezer forint gyorsbeadási jutalmat kaptak. _ „ Hasonlóan jól jártak a zalkodi „Kossuth“, a sárospataki „Vörös csillag és a tiszakeszi „Alkotmány“ termelőszövetkezet dolgozói is, akik beadott gaboná­juk után jelentős összegű gyorsbeadási jutalmat kaptak. Gépállomásaink gyorsítsák meg a cséplést. Tegyék lehetővé, hogy a dol­gozó parasztok és a termelőszövetkezetek mielőbb teljesíthessék gabonabeadasu-s kát, mielőbb és minél több gyorsbeadási jutalmat kapjanak. Dolgozó parasztok, akikre büszkék vagyunk Gy. Vitányi Bertalanná 15 holdas makkoshotykai középparaszt asszony már 100 százalékra teljesítette ta­karmánygabona beadását. Élenjár a beadási kötelezettség teljesítésében is, évi vágómarha beadását már 100 százalékra teljesítette. Gy. Vitányi Bertalanná élenjáró dolgozó paraszt, aki nemcsak a me­zőgazdasági munkában és a beadási kötelezettség teljesítésében mutat példát, de elbeszélget dolgozó társai­val, serkenti őket, jó népnevelő, fel­világosító munkát végez a község­ben. — A jövőben — mondotta — még nagyobb örömmel dolgozom. A kor­mány programjában az tetszett a legjobban, hogy a jövőben komo-1 lyabb támogatást kapnak az egyéni­leg dolgozó parasztok is. Ez azt je­lenti, hogy nekünk is több jut és többet vihetünk a szabadpiacra, töb­bet adhatunk az ipari dolgozóknak. Én tudom, hogy népi államunk és munkásosztályunk sokszorosan visz-* szaadja nekünk, amit tőlünk, dolgo­zó parasztoktól kap. K. Vitányi János 7 holdas mak­koshotykai dolgozó paraszt már el­végezte a tarlóhántást, elvetette má­sodvetésű kukoricáját, s a szépen fejlődő kukoricát már meg is ka­pálta. A község több dolgozó pa­rasztja követi példáját.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom