Észak-Magyarország, 1953. július (10. évfolyam, 153-179. szám)

1953-07-09 / 159. szám

0 0 r Szorgosan takaritják be a bő termést, saicLg iävedslemmel számolnak az ersiSdi „Stals^dságfisrcos" tsz tagiéi Mára még olcsóbbak lettek a gyümölcsök és a zöldségfélék \---------------------------------------------------------/ ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPU A IX. evioiyarn 159. szám Ara 50 fillér Miskolc, 1953 július 9, csütörtök Megyénk nem maradhat sereghajtó az országos aratási-cséplési versenyben ! aratas. munká­SERÉNYEN FOLYIK az Egész esztendő fáradságos jának gyümölcsét takarítják be most a dolgozó parasztok. Sok munkával járó, de ünnepnapjai ezek a falunak. Ünnepi­vé teszi az öröm, melyet a jólvégzett munka után érez minden becsületes em­ber. A jól gondozott és megművelt talaj hő terméssel fizet. Felemelő érzése a dol­gozó parasztoknak, hogy a learatott, el­csépelt gabonából új kenyér jut az egész országnak, hogy az új termés szemvesz- ttségnélküli, gyors betakarításával jelen­tősen hozzájárulnák a kormány program­jának megvalósításához, biztosítják élet­színvonaluk emelését. ,,A kormány elhatározott szándéka — mondotta Nagy Imre elvtárs az ország- gyűlés ülésén —, hogy léküzdi a drága­ságot. A gazdag . termés betakarításával, az ipari termelési tervek maradéktalan teljesítése révén, ez árukészletek növeke­désével lehetősége nyílik majd az egyes élelmezési- és iparcikkek ma még magas árai csökkentésének.. . Nagyobbmérvű ja­vulás és árcsökkenés a termés betakarítása nyomán, az őszi hónapokban jog bekövet­kezni“. Ennek megvalósítását segíti elő dolgozó parasztságunk az aratás, cséplés meggyorsításával, a beadás időben törté­nő; pontos teljesítésével. Megyénk dolgozó parasztjainak többsé­ge már az ősziárpa aratásánál szorgalmas, lelkes, jó munkát végzett. Ennek kö­szönhető. hogy az ősziárpa aratása befe­jezés előtt áll. Általános tapasztalat azonban, hogy a kenyérgabona aratása nem folyik az érésnek megfelelő gyors ütemben. Ezt bizonyítja a földművelés­ügyi minisztérium legutóbbi versenyérté­kelése is. Megyénk — szégyenszemre — az utolsó helyen áll az országos aratási, csáplé9i versenyben. Ez a szégyen első­sorban azért érhette megyénket, mert előfordulnak még mindig olyan esetek, mint például Mezőcsáton. A Szabadság tsz és ‘a gépállomás dolgozói, nem néz­ték át a búzatáblát, mielőtt a kombájn aratni kezdte. A búzaföldön még tavasz- szál kintmaradt egy borona, ebbe a kom­bájn beleütközött és összetört. Hátrál­tatja a búza aratását a gépállomások ve­zetőinek merevsége is. Gépállomásaink többsége elkészítette ugyan időben a menetiránytervet, de a gabona — mint ez várható is volt— nem érik egyenlete­sen. Gépállomásaink általában nem iga­zodnak a gabona beéréséhez. MEGYÉNK DOLGOZÓ PARASZTJAI­NAK nem szabad türniök, hogy megyénk továbbra is az utolsó maradjon- Munká­jukat az egész ország népe figyelemmel kíséri, szorgalmas munkával bizonyítsák, hogy akarják és elősegítik a fokozatos árcsökkentéseket, a bőséges áruellátást. Minden dolgozó parasztnak saját érde­ke, hogy szemveszteség nélkül learassa, betakarítsa a bő termést. Érezze át min­den egyes dolgozó paraszt: személy sze­rint tőle függ, az ő munkáján múlik, hogy milyen ütemben valósítjuk meg a kormány programját. Falusi pártszervezeteinknek igen nagy a felelőssége a kenyércsatában- A népne­velők jó előkészítéséért személyesen a párttitkár felelős. A népnevelőket azon a területen állítsák munkába, ahol a leg­jobbat tudják adni,, legtöbbet tudnak tenni a szemveszteségnélküli betakarítás meggyorsításáért- A helyi tapasztalatok állandó ismertetésével, számadatokkal, jó érvekkel magyarázzák meg a dolgozó pa­rasztoknak, milyen nagy károsodás éri őket egyénileg és milyen nagy kárt je­lent egész dolgozó népünknek, ha elmu­lasztják a viaszérésben való aratást. Vi­gyázni kell azonban arra is, hogy éret­len gabonát ne arassanak le, mert ak­kor a szemek összeszorulnak, a búza si­kértartalma. értéke alacsonyabb lesz. Viszont a késve végzett aratásnál a szem pereg, ami szintén nagy veszteséggel jár- A szemve9zteség elkerülése érdeké­ben feltétlenül viaszérésben kell arat- núnk a búzát. Biztosítani kell, hogy a minisztertanács határczata szerint a búza és a rozs aratását az aratás megkezdésé­től számított 8 napon belül, az árpa és zab aratását az aratás megkezdésétől szá­mított 5 napon belül elvégezzék- Ott, ahol a gabona érett és fennáll a szem­veszteség. ne késlekedjünk egy percet sém! Éjjel is vágiuk a gabonát. Ha úgy szükséges! Használjuk ki a vasárnapot is' az aratásra. Az érett gabona nem nézi a naptárt ——, vasárnap Í9 pereg. Az ara­tás idénymunka. Ha most megkésünk ve­le, a lemaradás igen n.agy kárt okoz, nem lehet behozni. Éppen ezért minden percet ki kell alaposan használni, boav egyetlen szem gabonát sem veszítsünk! Népnevelőink magyarázzák meg, hogy minden szem gabona jólétünk további növelését segíti elő. NEM ELÉG a kormány programját he­lyeselni, örülni annak, hogy fokozatosan emelkedni fog életszínvonalunk. — meg­valósítását tettekkel kell elősegíteni. Egyetlen dolgozó paraszt, mezőgazdasági munkás sem kívánhatja, hogy csökken­jenek az árak és legyen bőségesen min­den, ha saját maga nem tesz meg min­dent ennek érdekében. Mezőgazdasági dolgozóiak kövessék Sa- jóhídvég, Girincs községek, a sárospata­ki, szerencsi és mezőcsáti járás dolgozó parasztjainak példáját, szorgalmas, jó munkáját: — az árpa aratása után nyom­ban hozzáfogtak a kasza alá érett többi gabona aratásához­Igen elmaradtak az aratással a mező­kövesdi járás dolgozói. Ennek egyik oka, hogy a járási tanács dolgozói is tájéko­zatlanok, nem tudják, hogyan folyik te­rületükön az aratás, nem is tudnak ide­jében közbelépni, segítséget nyújtani, mozgósítani. A kenyércsatában, a szemveszteségnél­küli betakarításért, a kormány célkitűzé­seinek megvalósításáért kemény Harcot kell folytatni állami gazdaságaink, gép­állomásaink. termelőszövetkezeteink dolgo­zóinak, minden egyes dolgozó parasztnak, s élen kell járniok a kommunistáknak, a tanácstagoknak. NÉPNEVELŐINK élesszék a dolgozó parasztokban a 9zíves-örömest teljesített kötelesség felemelő érzését, állítsák oda példaképül azokat, akik gyorsan arattak, behordtak, csépeltek, akik a közös szé­rűn való csépléssel csökkentik a szem- veszteséget és a gép alól teljesítik a be­adást- Hívják fel a népnevelők a figyel­met a kormány programjának következő nagy jelentőségű részére. „Egyéni paraszt­ságunk és termelőszövetkezeteink hatha­tós megsegítése, valamint a tavalyi sú­lyos aszály okozta nehézségek mielőbbi sikeres leküzdése érdekében a kormány törölni fogja azoknak a begyűjtési hát­ralékát. akik folyó évi kenyér- és takar­mánygabona beadási kötelezettségüknek határidőre eleget tesznek“. Népnevelőink úgy dolgozzanak, hogy még jobban kiszélesedjék a dolgozó pa­rasztok látóköre, emelkedjék öntudata, az ország felemelkedéséért, a békéért való felelősségérzete. Ebben a munkában igen nagy része van gépállomásainknak. Gépállomásaink dolgo­zóinak az eddiginél sokkal gondosabb, kö­rültekintőbb munkát kell végezniük. A gépek jó karbantartásával, az aratásra alkalmas minden perc kihasználásával segítsenek dolgozó parasztjainknak kikö­szörülni a csorbát, mely az országos ver­senyben érte megyénket. A lemaradás — tudniok kell — nagy mértékben az ő szé­gyenük. Például a sárospataki „Dózsa“ termelőcsoportban 6 napja áll tétlenül egy aratógép. Az emődi tsz-ben szerdán reggel mind a három aratógép állt hiba folytán. Minden gép munkábaállításával, a géphibák azonnali kijavításával segít­sék elő a szemveszteségnélküli aratást- Ne késlekedjenek egy percet sem, mert minden perc, minden óra igen nagy szem­veszteséget idéz elő s késlelteti a kor­mány programjának megvalósítását. GÉPÁLLOMÁSAINK kommunistái, népnevelői mutassanak személyes jó pél­dát munkájukban, emellett beszélgesse­nek el a dolgozó parasztokkal, magyaráz­zák meg, milyen fontos minden alkalmas idő kihasználása a rohamosan érő gabona learatására. Az ebédidőket is használják fel az agitációra. Konkrétan magyarázzák meg, mennyit veszít egy dolgozó paraszt, ha későn arat, mi az előnye a közös szé­rűnek­Gépállomásaink dolgozói adjanak rész­letes útmutatást a termelőszövetkezetek dolgozóinak, a kombájnszérük előkészíté­séhez, kezeléséhez. Ne forduljon elő olyan eset, mint Hejőpapi községben, ahol pe­dig a termelőcsoport és a gépállomás dol­gozói alig 200 méterre vannak egymás­tól, a tsz dolgozói mégsem tudták, ho­gyan kell előkészíteni a kombájnszérüt. Az elkövetkező hetek nagy erőpróbát jelentenek megyénk minden mezőgazdasá­gi dolgozója számára. Falusi kommunis­táinktól fokozottabb helytállást, szorgal­mat, személyes példamutatást kíván, hogy a leggyorsabban behozzuk a lemara­dást, ne dicsteler.kedjék tovább megyénk neve az országos versenylista utolsó he­lyén. ÁLLAMI GAZDASÁGOK, gépállomá­sok, termelőszövetkezetek dolgozói! Dol­gozó parasztok 1 Harcoljatok egymással párosversenyben a szemveszteségnélküli betakarításért, a beadási kötelezettség gép alól való teljesítéséért, a megyei pártbizottság vándorzászlajának elnyerésé­ért, további felemelkedésünkért, életszín­vonalunk emeléséért­SZEMVESZTESÉG NÉLKÜLTAKARÍTSUK BE A BÖ TERMÉST, MOST IS ÁPOLJUK KAPASNÖVÉNYEINKET ! A járási tanácselnök jelenti: igrici, Tiezafarján, Tíszakeszi a legjobb a mezőcsáti járásban Járásunk egész területén, de kü­lönösen Igrici, Tiszatarjén és Tisza- keszi községben halad jól, egyre nagyobb szorgalommal az aratás. Ezekben a községekben a dolgozó parasztok megértették, hogy miért kell harcolni minden szem gabo­náért. Tudják, hogy jó munkájuk­kal, a gazdag terméssel, önönmagu- kat is, népgazdaságunkat is gazda­gítják. Ezekben a községekben igén jó munkát, végez a községi tanács és a mezőgazdasági állandó bizott­ság. Napról napra beszélgetnek a dolgozó parasztokkal, maguk is pél­dát mutatnak, élenjárnak a munká­ban. Ezekben a községekben így érték el, hogy már július 7-re a búzának és a rozsnak is több mint a felét learatták. Járásunkban azonban vannak olyan községek is, mint Hejőke- resztur, Hejőpapi és Mezőcsát. ame­lyek megkéstek az aratással. Ezekben a községekben a tanács mun­kája nem kielégítő. Nem vonták be a felvilágosító munkába az állandó bizottságokat, a tanácsak- tivák és a népnevelők nem ismer­tetik a dolgozó parasztokkal a ke­nyércsata sikerének jelentőségét. Nem mondják el, hogy jövő évi ke­nyerünk biztosításáról, az ipari dol­gozók jó kenyérellátásáról, az élet­színvonal állandó emelkedéséről van szó. Lemaradtak a tarlóhántással és a másodvetéssel is Nagyon sok dol­gozó paraszt van, aki időben és gondosan learatott, de a tarlóhán­tást és másodvetést még ma sem kezdte meg. A lemaradt községek kövessék az élenjárók példáját, fokozzák az ara­tás ütemét, a községi tanácsok pedig kérjék a pártszervezet segítségét, hogy pontosan eleget tegyenek a minisztertanács határozatában előirt feladatoknak. BALOGH FERENC VB. elnök, Mezőcsát. Élenjáró DISZ-fiatalok A mezőcsáti gépállomásé —' "... ti büszke Bóta József ifi brigádjára, A különösen Kopasz Bertalan és Varga László DlSZ-fiaíalra. Kopasz 'zrta; .. és Varga László traktorosok ’ igrici termelőszövetkezet földjén egy nap alatt 10 holdon végezték el a szántást, másod­vetést. boronálást és a heu<íeriégt. A kimagasló szép eredményt úgy érték el, hogy a traktor után akasztották az ekét. boronát, a vetőgépet és a hengert. Az élenjáró ifi traktoristák megfogad­ták, hogy még inkább fokozzák teljesít­ményüket, hogy mie'őbb végezzenek a ntegyfontosságú munkával. Megyénk DISz,-fiataljai, Waktoristái vegyenek példát az élenjáróktól, fejezzék be mielőbb a tarlóhántást, másodvetést! DOMBÓVÁRI EMILIA Gyorsítsuk meg a széna begyűjtését és beadását Bár jelentősen megjavult, de még mindig nem kielégítő a széna- begyűjtés és a szénabeadás üteme megyénkben. Igen szép eredményt, ért el a szikszói, az encsi és a sátoraljaújhelyi járás. Ezekben a járá­sokban a dolgozó parasztok a múlt aszályos év tapasztalataiból okulva gyors ütemben végzik a széna kaszálását és begyűjtését. A sátoraljaújhelyi „Vörös csillag" termelőszövetkezet dolgozói igen jó példát mutatnak a szénabegyüjtés- ben. a növényápolással, az aratás­sal és csépléssel egyidőben nagy szorgalommal végzik ezt a munkát, már eddig is nagymennyiségű szá- lasfakarmányt biztosítottak. Gyorsítani kel] a széna kaszálá­sát, begyűjtését, mert a legkisebb időkiesés is nagy károkat jelent és veszélyezteti a jó átteleltetésf. A szénabeadásban a járások ver­senyének sorrendje a megyei tanács legutóbbi értékelése szerint a kö­vetkező: 8. mezőkövesdi, 9- ricsei, 10. miskolci, 11. ózdi. 12. sárospataki, 13. putnoki járás. 1. szikszói, 2. encsi, 3. saujhelyi, 4. edelényi. 5. abaujszántói 6. mezőcsáti, 7. szerencsi, A tiszabábolnai Rákóczi tsz most is dicséretet érdemel A tiszabábolnai „Rákó­czi“ termelőszövetkezet dolgozói becsülettel való- raváltják adott szavukat. A növényápolást úgy vé‘ gezték, hogy a családta­gok teljes bevonásával az aratás megkezdéséig be­fejezzék. Tegnap, amikor a szö­vetkezet földjén kasza alá érett a gabona, már haj' nali 4 órakor 215 dolgo­zó, 103 kaszás munkához látott. A brigádok egy­mással versenyben dolgoz­nak, s már az első napon nagy területet arattak le. AZ ároktői ..Vörös csil­lag“ termelőszövetkezet dolgozói vegyenek példát a tiszabábolnaiaktól. Ne hagyják, hogy peregjen a szem, kezdjék meg, gyor­sítsák meg az aratást- Nem szabad lemaradniók, hiszen az ároktői „Vörös­csillag“ termelőszövetkezet megyénk egyik legjobban dolgozó szövetkezete. SZAEAI LÁSZLÓ vb. elnök TAVIKAT AZ ÉSZAKMAGYARORSZAG szerkesztőségének . MISKOLC. Örömmel jelentem, hogy Nagykinizs község dolgozó parasztjai 100 százalékra elvégezték a növényápolási munkát. ígérjük, hogy az aratást, cséplést szemveszteség nélkül úgy vé­gezzük, mint ahogy azt a minisztertanács határozata előírja. FERENCSÁK BÉLA VB elnök, Nagykinizs. Mire várnak még a fisz a dörög mai gépállomás szakemberei, aralógépvezetői Igen súlyos hiba, hogy a tiszado- rogmai gépállomáson még mindig üzemképtelen 3 aratógép. A gépeken egészen csekély hibák találhatók, igyekezettel és akarattal néhány óra alatt ki lehetne javítani. A gépállo­más vezetői és szakemberei azonban még mindig eltűrik, hogy ezek a gé­pek üzemképtelenül álljanak. Az egyik aratőgép 7 napot esett ki a munkából, ami igen nagy vesztesé­get jelent. A szakemberek sürgősen hozzak rendbe az aratógépeket, mert az ároktői „Vörös Csillag“ termelőszö­vetkezet dolgozói lemaradnak az aratással, csépléssel. A gépállomás kommunistái ezesetben is mutassa­nak példát, segédkezzenek az arató­gépek mielőbbi gyors kijavításá­ban. Teljesítették egész évi tojás- és baromfibeadási kötelezettségüket Ladányi Imre 8 holdas tiszakeszi dolgozó paraszt, nemcsak a nö­vényápolásban, a beadási kötele­zettség teljesítésében is példát mutat- dolgozó paraszttársainak. Egész évi beadási kötelezettségét tojásból 100. baromfiból 115 és tej­ből 130 százalékra teljesítette. Pél­dáját többen követik a községben, így Szabó Mihály, L. Kovács Gyula és Szarka József dolgozó pa­rasztok, akik tejből, tojásból és ba­romfiból már egész évi beadásukat teljesítették. Onga községben Bukszár István. Bazsó Já-nosné, Berecz József. Siró Imre, Szegvári Györgyné, Brunz Károlyné és még több élenjáró dolgozó paraszt mutat példát, tel­jesítette egész évi t°jás- és ba­romfibeadási kötelezettségét­Kapáljuk minél többször a cukorrépát! Cukorrépatermésünk is igen szép­nek ígérkezik. De eredményeinket, a terméshozamot még jobban fokoz­hatjuk, ha a cukorrépát gyakran megkapáljuk. A gyakori kapálás biztosítja a gyommentességet, ez je­lentősen elősegíti a répa fejlődését. A kiváló szovjet tapasztalatok azt bizonyítják, hogy egy-egy kapálás­sal holdankint 15—20 mázsával nö­velhetjük terméseredményeinket. Éppen ezért szükséges, hogy még akkor is kapáljunk, amikor a cukor­répa nem gyomos. Igen fontos, hogy a elmagzó répa- egyedekről a magszárat eltávolitsuk, mert ezzel elősegítjük a gyökér ro­hamos fejlődését. Az élenjáró cukorrépatermelők, akik csatlakoztak a 200 mázsás moz­galomhoz, kimagasló eredményekkel dicsekedhetnek. Például a taktahar- kányi „Béke“, a kiskinizsi „Kinizsi Pál“, a szikszói „Petőfi“ és a tisza- luci „Béke“ termelőszövetkezetek dolgozói akkor is kapálnak, amikor a cukorrépa nem gyomos, mert tud­ják. hogy ezzel jelentősen növelik a terméshozamot. Nem mondható azonban, hogy *ó munkát végeznek a vilmányi „Her- nád völgyi Uj élet“ termelőcsoport tagjai. Elhanyagolták a cukorrépa kapálását, sőt egyes parcellákon még az egyelést sem végezték el. Ugyanez mondható el a mezözomho- ri „Uj élet“ termelőcsoportról is. ahol 4 holdon még ma sem végeztek az egyeléssel. A cukorrépatermelők vegyenek példát a legyesbényei dolgozó pa­rasztoktól, akiknek cukorrépatermé­se legszebb a szerencsi járásban. KOCSIS JANOS.

Next

/
Oldalképek
Tartalom