Észak-Magyarország, 1953. július (10. évfolyam, 153-179. szám)

1953-07-05 / 156. szám

2

Vasárnap, 1953. július 5.

bői, de .mindenekelőtt és főképpen a Szovjetunióval és a népi demokrati kus országokkal, valamint a népi Kínával fennálló kölcsönös gazdasági segítségből és együttműködésből adódnak. Ezzel az erőforrással a kormány fokozottabban számolni fog gazdaságpolitikájában, amivel tehermentesíteni kívánja népgazdaságunkat.

Gazdaságpolitikánkban irányt kell változtatni abban a tekintetben is, hogy a termelési eszközöket gyártó nehézipar fejlesztésének ütemét jelentősen lassítva, az eddiginél lényegesen nagyobb súlyt kell helyezni a szükségleti cikkeket gyártó könnyűiparra és élelmiszeriparra, amivel lehetővé kell tenni a lakosság növelt vő szükségleteinek mind nagyobb mérvű kielégítését.

Meg kell változtatni a gazdaságpolitika irányát, a népgazdaság két alapvető ága, — az ipar és a mező- gazdaság tekintetében is. A túlzott iparosítás, főképpen a nehézipar túl gyors fejlesztése és a velejáró nagyarányú beruházások mellett, az ország anyagi erőforrásaiból nem az ipar, de elsősorban, sőt csaknem kizárólag a nehézipar túlzottan gyors ütemű fejlődése 'mellett, a mezőgaz dasági termelés megrekedt, nem tud ta biztosítani sem az ipar rohamos fejlődésének nyersanyagszükségletét sem a gyorsan növekvő ipari munkásság és általában a lakosság növekvő élelmiszerszükségletének kielégítését. A kormány egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy az ipari beruházások csökkentésével egyidejűleg lényegesen megemelje a mezőgazdasági beruházásokat, a termelés minél gyorsabb és nagyobba- rányú fellendítése érdekében.

Az iparról

Népgazdasági terveinkben végrehajtandó gyökeres változásokkal, ami alapjában a szocialista iparosítás túlzott ütemének csökkentésében és a mezőgazdaság fokozottabb fejlesztésében domborodik ki, kirajzolódik a kormány gazdaságpolitikájának célkitűzése: a dolgozó nép, elsősorban a munkásosztály életszínvonalának állandó emelése.

Az ipari termelés és a vele kapcsolatos beruházások átütemezése és átcsoportosítása, az új termelési és beruházási tervek kidolgozása nagyon körültekintő, alapos munkát igényel- Az Országos Tervhivatal központi feladata, a kormány által megadott irányelvek alapján ezt a munkát minél előbb úgy elvégezni, hogy népgazdaságunkat és .elsősorban iparunkat zökkenő nélkül átállíthassuk és a termelés folyamatosságát, a tervek teljesítését öntudatos, fegyelmezett munkával addig is biztosíthassuk.

Iparunk termelési terveinek teljesítése ugyanis nélkülözhetetlen feltétele mindazoknak a rendszabályoknak, amelyeket a kormány a gazdaságpolitikai és az életszínvonal emelése terén megvalósítani kíván. A mezőgazdasági termelés fejlesztése sem lehetséges az ipari termelési tervek hiánytalan teljesítése nélkül, a kormány célkitűzései sikeres megvalósításának kulcsa tehát munkásosztályunk kezében van. Ez kétféle kötelezettséget jelent, egyrészt arra kötelezi a kormányt. bogy a rendszabályok kidolgozásánál a lehető legnagyobb figyelmet fordítsa a munkásosztály életszínvonala emelésének, továbbá anyagi, szociális és kulturális szükségletei maximális kielégítésének. A kormány ezt vállalja és végre is fogj.a hajtani. Másrészt arra kötelezi a munkásosztályt- hogy a munkafegyelem megszilárdításával határidőre biztosítsa a termelési tervek végrehajtását. Ezt ipari munkásságunknak kell vállalnia és betartania. Meg vagyok róla győződve, hogy meg is fogja tenni, becsülettel, odaadással.

A mezőgazdaságról

— Tisztelt Országgyűlés!

:— Népgazdaságunk másik fő aga, amelynek terén a kormány előtt új feladatok állanak, a mezőgazdaság. A már említett alacsony és az összes beruházásokhoz képest az utóbbi években viszonylag csökkent beruházások miatt, az egyéni gazdálkodók megsegítésének elhanyagolása miatt, a termelőszövetkezetek sem gazdaságilag- sem politikailag eléggé alá nem támasztott, tűi gyors fejlesztése miatt, arai a parasztság gazdálkodását bizonytalanná tette, a mezőr gazdasági termelés fejlődése megakadt, s az utóbbi években lényegében egy helyben áll. Ebben nagy része volt a gyakori és nagyarányú társításoknak is, amelyek során sok visszaélés, erőszakoskodás fordult elő, ami joggal sértette parasztságunk igazságérzetét, amellett, hogy komoly gazdasági károkat is okozott neki. Ismeretes, hogy mezőgazdasági termelésünk döntően az egyéni gazdaságokon nyugszik, melyeknek termelését az ország nemcsak hogy nem nélkülözheti, ellenkezőleg, országos érdek

ESZ AKMAG Y AKUiiSZ;

termelésünk fejlesztése úgy a földművelés mint az állattenyésztés terén. a kormány elsőrendű feladatának tekinti az egyéni gazdaságok termelésének felkarolását, termelési és munkaeszközökkel, felszereléssel, műtrágyával, nemesített vte- tőmaggal és az agrotechnika más eszközeivel való megsegítését.

— A kormány minden eszközzel meg kívánja szilárdítani a paraszti termelés és tulajdon biztonságát- Ennek érdekében már az idén megtiltja a szokásos őszi tagosítást- amely az önkényes földbirtokcseré- vel akadályozta a föld gondos művelését és csökkentette a gazdák termelési kedvét— A mezőgazdasági termelés kedvezőtlen alakulásához kétségtelenül hozzájárult a túlhajtott termelőszövetkezeti mozgalom, a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésének elsietett üteme, ami odavezetett. hogy a megalakult termelőszövetkezetek egy része. a szükséges feltételek hiánya miatt- nem tudott gazdaságilag és szervezetileg megerősödni. A termelőszövetkezeti mozgalom elsietett kifejlesztésének legsúlyosabb következménye azonban az volt, hogy a dolgozó parasztság körében különösen az előfordult túlkapások, az önkéntesség elvének megsértése komoly nyugtalanságot keltett, zavarta a nyugodt termelőmunkát és a gazdálkodás fejlesztéséhez szükséges befektetések nagyarányú csökkenéséhez vezetett.

A kulákok ellen általánossá vált túlzó rendszabályok is elősegítették, hogy az államnak évről-évre mind nagyobb gondot okozott az úgynevezett tartalékföldek hasznosítása, amelyek a gazdálkodás bizonytalansága és a nehéz terrr>el-ési viszonyok következtében műveletlenül maradtak.

— Mindezek alapján a kormány elsőrendű és sürgős feladatának tekinti a mezőgazdasági termelés biztonságának megteremtését. Annak érdekében, hogy dolgozó parasztságunk számára biztosítsa a nyugodt munka minden lehetőségét- hogy eloszlassa a kételyeit a parasztgazdaságoknak termelőszövetkezetekbe való kényszerítése tekintetében, a kormány helyesnek és szükségesnek tartja a termelőszövetkezeti mozgalom lassítását és az önkéntesség szigorú betartása érdekében lehetővé fogja tenni, hogy azok a termelőszövetkezeti tagok, akik vissza akarnak térni az egyéni gazdálkodáshoz, mert ott vélik megtalálni boldogulásukat, a gazdasági év végén kiléphessenek a termelőszövetkezetből. Ezen túlmenően engedélyezni fogja olyan termelőszövetkezetek feloszlatását, ahol a tagság többsége azt kívánja. Ugyanakkor a kormány messzemenő támogatásban részesíti a termelőszövetkezeteket, kölcsönökkel és beruházásokkal hozzájárul gazdálkodásuk fejlesztésihez, tagjainak boldogulásához, mert meggyőződése, hogy a parasztság felemelkedésének ez a leg járhatóbb útja.

A kormány engedélyezni kívánja a földek szabad bérbeadását és bérbevételét is. Azok pedig, akik az államnak korábban felajánlották és most tartalékként kezelt ingatlanaikat művelésre saját kezelésre akarják venni, földjüket visszakaphatják és megműveléséhez vetőmag- kölcsönt és gépi munkát is biztosít az állam. Azoknak, akik tartalék- földet kívánnak bérelni, kedvezményes feltételek mellett, a mostani egy év helyett öt évi időtartamra adja haszonbérbe az állam.

Á kormány tervezett intézkedései alkalmasak arra, hogy sikeresen megvalósítsuk gazdaságpolitikánk egyik legfontosabb célkitűzését, mezőgazdasági termelésünk felvirágoztatását- Meggyőződésem, hogy őszinte törekvésünk a parasztság legmesszebbmenő helyeslésével és támogatásával találkozik. A kormány, amely nem habozik levonni a mulf hibáinak tanulságait és bátran felszámolja azokat, messzemenően felkarolva parasztságunk ügyét, erre joggal számít is.

A kisiparról és kiskereskedelemről

Gazdasági életünk más területén is_ szüksége mutatkozik annak, hogy a "kormány változtasson az eddigi gazdaságpolitikán. Az utóbbi étek során az állam olyan területekre is kiterjesztette a maga gazdasági tevékenységét, ahol a magánkezdeményezésnek és vállalkozásnak még komoly szerepe lehet és elősegítheti a lakosság szükségleteinek fokozottabb kielégítését. Ez a terület a kiskereskedelem és a kisipar. Bír a kisipari szövetkezetek komoly fejlődésről tesznek tanúságot., mégsem tudják pótolni a kisipari termelés terén mutatkozó hiányt- Ez arra készteti a kormányt- hogy helyt adjon a magánvállalkozásnak és lehetővé tegye az arra jogosultaknak a törvényes előírások alapján iparengedélyek kiadását- Ugyanakkor biztosítja számukra az iparűzéshez

szükséges feltételeket, az áruellátást, hitelt, stb- Feltétlenül fejleszteni élénkíteni kell a falu és a város közötti áruforgalmat, amihez egyrészt nagymennyiségű iparcikk, másrészt a bő tennés következtében je lentékeny terményfeleslegek állnak majd rendelkezésre.

A lakosság életszin vonalának állandó emeieséerc

— Tisztelt Országgyűlés!

Uj gazdaságpolitikánk alapelve: a

lakosság életszínvonalának állandó emelése.

Népgazdaságunk fejlesztésének, terveink teljesítésének ez a legfőbb, a legmagasztosabb célja, a szocializmus építésének egyetlen helyes, a dolgozó nép számára elfogadható és járható útja a lakosság élet- színvonalának emelése, anyagi, kulturális és szociális helyzetének állandó javítása. Ezt kell fennünk egész népgazdasági tervezésünk és fejlesztésünk központi kérdésévé. Éteren kíbmoiy mulasztásokat kell pótolni, elsősorban az ipari munkásság tekíntefében. Ezt célozzák a tér vezetf rendszabályok, amelyek a kormány számára biztosítják azokat az eszközöket, amelyeknek segítségével gondoskodni lehet arról, ncgy a munkásosztály és a lakosság fo gyaszf ása elsőrendű elei miszerekben és iparcikkekben emelkedjék- A bő termés nagyszerű kilátásai messzemenően elősegítik ezt és a kormány számára megkönnyítik a feladat megvalósítását, a bőségesebb élelmiszerellátást és rajta keresztül a munkások és alkalmazottak, altaiá ban a bérből és fizetésből élők reálbérének emelését— A kormány elhatározott szándéka, hogy leküzdi a drágaságot- A gazdag tennés betakarításával, az Ipari termelési tervek maradéktalan teljesítése révén, az árukészletek növekedésével, lehetősége nyílik majd az egyes élelmezési cs iparcikkek ma még magas árai csökkentésének. E téren a kormányzat nem késlekedik. Számos idénycikk árát máris az 1951. évi árszint alá szorítottuk- Biztosítottuk, hogy a legfontosabb élelmiszerekből, lisztből, cukorból húsból, zsírból az új termes betakarításáig is nagyobb mennyiségek kerüljenek forgalomba. A nagyobbmérvü javulás és árcsökkenés a termés betakarítása nyomán az őszi hónapokban fog bekövetkezni. De számos iparcikk árát, mint ismeretes, már július elsejével tizenöt—harminc százalékkal csökkentettük és gondoskodtunk róla, hogy nagy választékban, bőségesen álljanak a lakosság rendelkezésére.

— Ezek és hasonló intézkedések mutatják, hogy a kormány a lakosság ellátásának megjavítására határozta el magát és hogy nem áll meg az ígéretnél, hisz máris hozzáfogott azok megvalósításához. Fokozni fogjuk a lakosság fogyasztását szolgáló ipari termékek és élelmiszerek gyártását is- Az év hátralévő részében hatvan millió forinttal fogjuk növelni az üzemiélelmezési, va- mint egészségügyi feltételek megjavítására fordított összeget.

Felül fogjuk vizsgálni a Munka Törvénykönyvének egyes intézkedéseit, el kell törölni a pénzbüntetést, mint a munkásokkal és alkalmazottakkal szemben használt fegyelmezési eszközt— Feltétlenül érvényt kell szereznünk a Munka Törvénykönyv mun- Kavédelemre vonatkozó előírásainak, a törvényesen előírt védőberendezések biztosításának és a védőételek- védőberendezések feltétlen kiszolgáltatásának. Felelősségre kell vonni és szigorúan büntetni kell azokat, akik a dolgozók egészségvédelmére előirányzott összegeket nem a rendeltetésüknek megfelelően használják fel. A dolgozók munkaerejének fokozottabb megóvása érdekében csökkenteni fogjuk az indokolatlan és

helytelen túlóráztatást, valamint a vasárnapi munkát. A rendszeres heti pihenőnap mellett megfelelő intézkedésekkel biztosítani fogjuk a dolgozók számára munkautáni szabadidejük kihasználását.

Meggyorsítják a lakásépítkezést

Jelentékeny beruházásokkal lényegesen javítani kívánjuk a városok és falvak kommunális szolgáltatását. Jelentős állami eszközökkel, részben állami támogatással 1954- ben az 1953. évi 23-000 új lakással szemben 40 000 új lakást fogunk építeni. Állami támogatással fejleszteni fogjuk a bányász sajátház es a kislakásépítési akciót. Budapesten, elsősorban a munkáskerületekben, két év alatt ki kell tatarozni valamennyi közületi lakóházat és gondoskodni kell a házak folyamatos karbantartásáról, a lakóházak és lakások tatarozásának meggyorsítása érdekében a lakbérekből befolyt összegeknek 40 százalékát kell. felhasználni, ami kéfszerannyi, mint

1952-ben volt. Folytathatnám a megvalósítandó intézkedések hosszú sorát, amik a városi lakosság, elsősorban az ipari munkásság élet- és munkaviszonyainak megjavítását eredményezik.

A falusi lakosság életviszonyainak messzemenő könnyítése

A falusi lakosság életviszonyain messzemenően könnyíteni fogunk. A már említett nagyarányú termelést segítségen túlmenően az állategészségügy megjavítására ingyenessé tesszük az állatorvosi szolgáltatást, ami a jelentékeny anyagi megtakarítás mellett — amit ez a parasztságnak jelent — az állattenyésztés fejlesztésére is serkentőleg hat. Nem is kétséges, hogy ezt az intézkedést parasztságunk örömmel üdvözli. Megszüntetjük a szerződéses termeltetés kötelező, vagy kényszer jellegét és jelentős kedvezményekkel, nagyobb mennyiségű ipari termék juttatásával olyan feltételeket állapítunk meg, amelyek parasztságunk számára vonzóvá és előnyössé teszi a szerződéses termeltetést- A falu áruellátásának, a növekvő szükségletek minél jobb kielégítésének biztosítása érdekében a SZÖVOSZ-nak jelentősen növelnie kell a földművesszövetkezetek áruellátását, a parasztság ízlésének és igényeinek megfelelő választékban és minőségben.

— Felül fogjuk vizsgálni a termelőszövetkezeteknek az állammal szemben fennálló lejárt tartozását és annak jelentős részét, valamint a beadási kötelezettség nem teljesítése miatt az egyéni gazdálkodókra és termelőszövetkezetekre nem mindig igazságosan kivetett kártérítés ősz- szegét, együttesen mintegy halszázmillió forintot el fogjuk engedniEgyszerűsíteni kell a begyűjtési rendszert

A begyűjtési rendszert egyszerűsíteni fogjuk. Amit a Magyar Függetlenségi Népfront választási felhívása megígért, valóra váltjuk. Az új begyűjtési rendszerben, amely a jövő évtől lép majd hatályba, a kivetéseket több évre állapítjuk meg, hegy a .dolgozó parasztság biztonságosan gazdálkodhasson, pontosan és jóelőre ismerje kötelezettségét, feleslegét pedig szabadon értékesíthesse.

Egyéni parasztságunk és termelőszövetkezeteink hathatós megsegítése, valamint a tavalyi súlyos aszály okozta nehézségek mielőbbi sikeres leküzdése érdekében a kormány törölni fogja azoknak a begyűjtési hátralékát, akik folyó évi kenyér- és takarmánygabona beadási kötelezettségüknek határidőre eleget tesznek.

— Tisztelt Országgyűlés!

Az említett intézkedések világosan bizonyítják, hogy a kormány nem szűkkeblű, hogy segílőkészsége a legmesszebbmenőbb. Ahhoz sem fér kétség, hogy mindez nem marad üres szó, hanem az ország szine előtt vállalt feladatokat pontosan és maradéktalanul végrehajtjuk, ígéreteinket valóra váltjuk, amiről a magyar nép az elmúlt évek során annyiszor meggyőződhetett. Ez a tiszta lelkiismeret jogosítja fel a kormányt arra, hogy a parasztságtól, egyéni és szövetkezeti termelőktől egyaránt elvárja, sőt megkövetelje, hogy az állammal szemben fennálló begyűjtési és adókötelezettségeiknek pontosan és teljes mértékben eleget tegyenek. Ennek tudatában kell egyéni gazdáknak és termelőszövetkezeteknek állampolgári kötelességüket teljesíteni. Erre kötelezi őket a törvény is, amelynek betartásán a kormány őrködni fog. Magára vessen az, aki a kormány jóakaratára és messzemenő segítségére az állam, az ország érdekeinek semmibevevésével, a törvények megszegésével válaszolna. A törvényesség betartása, amire a kormány hatékony intézkedéseket foganatosít, nemcsak azt jelenti, hogy az állam éberen őrködjön azon, hogy csorba ne essen a parasztság jogain, hanem azt if- hogy a parasztság is teljesítse az állammal szemben fennálló kötelezettségeit úgy a begyűjtés, mint az adófizetés terén. Aki viszont beadási kötelezettségének becsülettel eleget tett, semmiféle pótkivetéssel nem terhelhető. Ez törvény és aki ez ellen vét, aki a parasztságra törvényes kötelezettségein túlmenő terheket ró, a legszigorúbban büntetni fogjuk.

Az értelmiség nagy szerepe és megbecsülése

Tisztelt Országgyűlés!

Népgazdaságunk két fő termelési ága, az ipar és a mezőgazdaság mellé, amely az ország két nagy, egymással szorosan együttműködő osztályának, a munkásságnak és a parasztságnak tevékenységi területe, csatlakozik értelmiségünk, az ország szellemi és kulturális életében betöltött nagy szerepével. Sajnos még mindig előfordul, de a kormány elhatározása ezen gyökeresen változtatni,

hogy a szellemi munka és általában az értelmiség, különösen a régi értelmiség nem részesül kellő megbecsülésben. Gyakran a bizalmatlanság légköre veszi körül, aminek azután mellőzés a vége, ugyanakkor, amikor gazdasági, kulturális és tudományos életünk majd minden területén hiány van tapasztalt, felkészült értelmiségiekben. Népgazdaságunk szocialista fejlődése tevékenységünknek rendkívül széles lehetőségeit teremtette meg. Ennek ellenére bizalmatlanság alapján, vagy indokolatlan tisztogatások során, nem egyszer a népi demokráciához méltatlan módon bánnak jószándékú értelmiségiekkel, megfosztják őket annak lehetőségétől, hogy tudásukat a maguk szakterületén hasznosítsák az ország javára. A kormány erős kézzel véget vet az ilyenfajta helytelen és megengedhetetlen eljárásnak és eltökélt szándéka a jogos sérelmeket orvosolni- Az értelmiségieknek népi demokráciánk megbecsült tagjainak kell len- niök és el kell foglalniok képességeiknek megfelelő megtisztelő helyüket tevékenységük területén, — legyenek tanárok, mérnökök, jogászok, orvosok, agronómusok, vagy mások. Mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy a népi demokráciában a képzettségnek, a tudásnak nagyobb megbecsülés jár ki, mint bármikor a régi úri világban. Ennek a megbecsülésnek széles munkalehetőségben és anyagi elismerésben is kifejezésre kell jutni.

Uj, helyesebb iskolapolitika

A fiatal, új értelmiség képzése terén, oktatási rendszerünkben is megtalálható a túlzás. Óriási áldozatokkal valósággal erőszakoltuk a főiskolai oktatást. Most ezen a téren is sokkal szerényebbeknek kell lennünk.

Ne építsünk légvárakat. Ugyanakkor az eddiginél jóval nagyobb gondot kell fordítani a népiskolákra, fokozni kell beruházásaikat, szaporítani kell az iskolák, tantermek és tanerők számát, hogy minél jobb feltételeket biztosítsunk a jövő reménysége, a kis magyarok elemi oktatásának, amit eddig, — meg kell mondani — a főiskolai oktatás eltúlzása miatt nagyon elhanyagoltunk. Több figyelmet, több gondot és több anyagi eszközt a tanyai, falusi, a munkás- negyedek iskoláinak. Ez sokkal demokratikusabb iskolapolitika lesz.

Nagyobb türclmességet kell tanúsítani vallási kérdésekben. Megengedhetetlen e téren adminisztratív eszközök alkalmazása, ami eddig bizony néha előfordult. A kormány ebben a kérdésben a türelmesség alapján áll, melynek a felvilágosítás és a meggyőzés az eszköze. Adminisztratív, vagy más kényszerítő eszközök alkalmazását a kormány elitéli és nem fogja tűrni.

A jogrend megszilárdítása

Tisztelt Országgyűlés!

A kormány egész tevékenységében az Alkotmányban lerögzített jogrend és törvényesség alapján áll. Népi demokratikus állami berendezkedésünk, gazdasági és társadalmi életünk alapja a szocialista törvényesség, az Alkotmányban lefektetett állampolgári jogoknak és kötelességeknek, Népköztársaságunk törvényeinek szigorú betartása. A kormányra a múltban elkövetett súlyos hibák helyrehozása, a jogrend megszilárdítása és a törvényesség biztosítása terén is nagy és felelőségteljes feladatok várnak. Államhatalmi szerveink feladata és kötelessége őrködni dolgozó népünk jogainak biztosításán és sérthetetlenségénEzekre a szervekre nemcsak az a feladat hárul, hogy biztosítsák a dolgozó nép kötelezettségeinek teljesítését, hanem az is, hogy a haza minden polgára szabadon élhessen törvényben biztosított jogaival, Dolgozó népünk ezt méltán elvárhatja saját államától. De igazságügyi és rendőrségi szerveink, valamint helyi tanácsaink munkájában gyakran nem jutott kellően érvényre a népi demokratikus államélet és kormányzás alapelve -— a törvényesség. Ezek a szervek nemcsak az állami, gazdasági és társadalmi élet különböző területén, hanem a saját állami tevékenységük terén és hatáskörében sem tudták úgy biztosítani a törvényesség szigorú betartását, ahogyan azt a népi demokratikus állam és a nép érdekei feltétlenül .megkövetelik.

— A bírósági és kihágás! eljárások nagy száma, a széles körben alkalmazott adminisztratív módszerek, a begyűjtés, az adóbehajtás, a ku- láklista, a tagosítások terén elkövetett tömeges túlkapások és visszaélések, valamint egyéb zaklatások sértették a lakosság igazságérzetét, megrendítették a törvényességbe vetett hitét, meglazították a dolgozó nép és állami szerveink, valamint helyi tanácsaink kapcsolatát— Súlyos és jogos kifogás alá esik a hivatalainkban és közintézményeinkben tűrhetetlen durva, rideg és lelketlen magatartás, ahogyan