Észak-Magyarország, 1953. július (10. évfolyam, 153-179. szám)
1953-07-30 / 177. szám
Csütörtök, 1933 július 30. £SZAKMAGYARORSZÁG 3 m Párt élet_______★ A pártszervezetek kollektiv vezetése ' Pártunk szervezete — mint min- j den más kommunista párté is — | a demokratikus centralizmus alapján épül fel és működik Ez egyrészt azt jelenti, hogy a párttagok és pártszervek nem széttagoltam önhatalmúan dolgoznak, hanem fegyelmezetten, közös, egységes központi irányítás szerint. Másrészt azt jelenti, hogy az irányító szerveket a párttagság demokratikusan választja és ellenőrzi. Minden vezető párt- szerv köteles tevékenységéről rendszeresen beszámolni azoknak, akik megválasztották: a pártvezetőség a párttagságnak, a pártbizottság a pártiválasztmánynak, a Központi Vezetőség a kongresszusnak. Minden pártszerv testületileg felelős a munkájáért A kollektív vezetés — a pártvezetés legfőbb elve. A kollektív vezetés azt követeli, hogy a pártvezetőségek és a pártbizottságok minden fontos intézkedésüket közösen vitassák meg és határozzák el, felhasználva a maguk tapasztalatait, az aktivisták tapasztalatait a pártonkí- •vüli dolgozók tapasztalatait. Ha a pártvezetőség a munkájáról beszámolót készít a felsőbb pártszervnek vagy a párttagságnak, ha javaslatot terjeszt elő, vagy ha maga hoz a pártszervezet egészét érintő határozatot — mindezt a pártvezetőségi tagok együttes megbeszélése és döntése alapján kell, hogy kidolgozza, mindez a vezetőség közös álláspontját kell, hogy kifejezze. Csak ígjr vállalhatja a pártvezetőség, a párt- bizottság testületileg a felelősséget intézkedéseiért. lilik a kollektív vezetés előnyei? Mindenekelőtt az, hogy a kollektív vezetés biztosítja leginkább a meghozott határozatok helyességét. A közmondás is azf tartja, hogy „több szem többet lát“. A pártvezetőségekben és pártbizottságokban olyan elvtársak vannak, akik különböző területeken dolgoznak, különböző kérdések szakértői, különböző tapasztalatokat szereztek maguknak, a „sokszemü“ testület tehát sokkal többet lát, sokkal jobban és sokoldalúbban tudja áttekinteni területét, sokkal helyesebben tudja megítélni az ügyek menetét, mint akármelyik tagja egymagában, bármilyen élesszemü is. Ahol kollektív a vezetés. ott — mint Sztálin elvfárs mondja „mindenkinek módjában áll kijavítani bárkinek egyéni véleményét, javaslatát- Mindenki előadhatja saját tapasztalatait. Ha nem így- volna, ha egyénileg hoznánk határozatokat, súlyos hibákat követnénk el munkánkban“, A kérdések kollektív megoldása egyben tágítja a káderek látókörét, fejleszti kezdeményezőképességüket, növeli felelősségérzetüket. A kevesebb tapasztalattal bíró, gyakorlatlanabb funkcionáriusok is fokozatosan vezetőképes káderekké válnak azzal, hogy rendszeresen részt vesznek fontos kérdések eldöntésében. A kollektív vezetés tehát — mint minden kollektív munka — nagy nevelő erő. Mindjárt meg kell azonban mondani azt is, hogy kollektiven vezetni — ez nem azt jelenti, hogy vég nélkül ülésezünk., s a legcsekélyebb intézkedést sem tesszük meg a vezetőség vagy a pártbizottság utasítása nélkül. A vezetőszerveken belül természetesen mindenkinek megvan — és kell is, hogy meglegyen — a maga munkaterülete. Ezen a munkaterületen önállóan, öntevékenyen kell dolgoznia — de a pártszerv által meghatározott célokért és módszerekkel Ezért, a területért személyileg felelős a pártvezetőség, illetve pártbizottság előtt — de ez nem csökkenti a pártvezetőség, a párt- bizottság testületi felelősségét a párttagok és a felsőbb szervek előtt- Ilyenformán a kollektív vezetés azt is eredményezi, hogy az egyes párt- határozatok végrehajtásával nemcsak az törődik, aki személy szerint felelős érte, hanem a pártvezetőség, a pártbizottság egésze. Hallgassuk meg a munkatársak és a dolgozók véleményét Pártmunkánk színvonalát csak akkor tudjuk a növekvő követelményeknek megfelelő mértékben emelni, ha a kollektív vezetés minden pártszervünkben gyakorlattá válik. Ma még messze vagyunk ettől. Igaz, hogy a pártvezetőségek és a pártbizottságok általában már meghatározott időközönként megtartják üléseiket, az alapszervezetek is a taggyűléseket, de a pártválasztmányokat még sok helyen rendszertelenül hívják össze. S az ülések megtartásának ténye egymagában még nem is biztosítja azt, hogy az illető pártszervben érvényesüljön a kollektív vezetés. Ehhez az is kell, hogy az ülések előkészítése és lefolyása megfelelő legyen: a legfontosabb kérdéseket tűzzék ki megvitatásra, a résztvevők idejekorán ismerjék meg a napirendet és gondosan készüljenek fel rá, s az ülés ne merüljön ki a titkár beszámolójának helyeslő tudomásulvételében, hanem tárgyilagosan, mélyrehatóan és sokoldalúan tárgyalja meg a kérdéseket, bátran tárja fel a hibákat és kijavításukra hozzon konkrét operativ határozatokat. A kollektív vezetés azt jelenti, hogy minden pártszerv állandó szoros kapcsolatot tart fenn a kommunistákkal és a pártonkívüli dolgozókkal, s figyelembe veszi tapasztalataikat, javaslataikat, véleményüket. A járási titkárok tavalyi értekezlete nyomatékosan felhívja például a figyelmet arra, hogy a pártvezetőság mellett mindenütt aktívát kell kiépíteni és rendszeresen összehívni tanácskozásra. Ebben azonban azóta sem sokat haladtunk előre. Pedig az aktíva, — amelynek összehívását a Szovjetunió Kommunista Pártjában a szervezeti szabályzat is előírja napvilágra hozza a legkiválóbb, legtevékenyebb dolgozók tapasztalatait, s ezért a kollektív vezetés erős támasza. Hasonlóképpen nagy segítséget adnak a kollektív vezetésnek az egyszerű párttagok és pártonkívüliek véleményei és különösen bírálatuk: azoknak a dolgozóknak bírálatai, akik mindennapos munkájukkal a gyakorlatban építik a szocializmust és akik a legközvetlenebbül, valóban a saját bőrükön érzik építésünk minden nehézségét és fogyatékosságát A XIX. kongresszus óta nálunk is átment a köztudatba az SZKP szervezeti szabályzatának megállapítása: „A bírálat elfojtása súlyos vétség. Aki elfojtja és parádézáspxl, magasztalással helyettesíti a bírálatot, az nem maradhat a párt soraiban“ Nem kevés azonban az olyan vezető, aki — ha nem is meri_ nyíltan elfojtani a bírálatot, ha kénytelen-kelletlen elviseli i9 — de semmiképpen sem bátorítja és ösztönzi kifejlődését. Világosan ki kell mondani: az is egy fajtája a bírálat elnyomásának, ha a pártfunkcionárius nem a lehető legrövidebb időn belül, a lehető legalaposabban vizsgálja meg a dolgozók észrevételeit és a hibák kijavítására nem tesz meg mindent, ami módjában áll. Nemcsak a bírálat nyilt elfojtása, hanem ilyenfajta semmibe vevése is sérti a kollektiv vezetés elvét. Személyi kultusz és parancsolgatás A bírálat elfojtása gyakran onnan ered, hogy némely funkcionárius elbizakodottá vált és csalhatatlannak képzeli magát. Semmibe sem veszi munkatársainak, valamint az egyszerű párttagoknak és pártonkívüli- eknek véleményét, nem kéri segítségüket, hanem elvárja, hogy minden szava feltétlen helyeslést és elragadtatott ünneplést váltson ki közöttük. A személyi .kultusz mélységesen ellenkezik mindazzá], amit Marx, Engels, Lenin és Sztálin a személyiség történelmi szerepéről, a pártonbelüli demokráciáról, a párt és a tömegek viszonyáról tanít. A kollektív vezetés elvének ilyen megsértése azzal a következményekkel járhat, hogy a dolgozók eltávolodnak a párttól. Pártunk a dolgozó magyar nép vezető ereje: politikai szervezet, amely a kommunisták aktivitására és a tömegekkel való szoros kapcsolatra épül fel. A Párt a tömegeket nem rendeletekkel és parancsokkal, hanem politikai szervező munkával mozgósítja. Éppen ezért megengedhetetlen az, hogy a politikai vezetés módszereit bürokratikus, adminisztratív módszerekkel cseréljük fel, s ilymódon pártszervezeteinket öntevékeny harci szervezetekből jelentéseket és utasításokat gyártó hivatalokká tegyük Ez a súlyos hiba ott fordul elő, — és nem ritka az ilyen pártszervezet —- ahol a kollektív vezetés elvét megsértve, egy-egy funkcionárius önhatalmúlag, önkényesen intézkedik. Ha a titkár nem veszi messzemenően igénybe a vezetőségi, pártbizottsági tagok segítségét és a dolgozók véleményét, hanem kizárólag a maga elképzelése szerint hoz) „határozatot“ — ez legtöbb esetben rossz, egyoldalú, önkényes határozat lesz. Még jó, ha egyszerűen csak teleírt papiros marad, s nem okoz nehezen helyrehozható károkat a pártszervezetnek. Az üres admi- nisztrálgatás elsorvasztja a kommunisták politikai aktivitását és aláássa a dolgozóknak a párt iránt érzett hatalmát. A kollektív vezetés teljes érvényesüléséhez szükséges az, hogy pártfunkcionáriusaink rendelkezzenek azokkal a személyi tulajdonságokkal, amelyek az igazi kommunistát jellemzik. Ilyen tulajdonság a szerénység, a munkatársak megbecsülése, a tömegek alkotóerejébe vetett mélységes hit. Az kell, hogy a funkcionárius ne egyéni szereplésre, ne személyes dicsőségre törekedjék, hanem figyelmesen hallgassa meg a mások véleményét. Ha helyes — fogadja el, ha hibás ■— magyarázza meg ezt türelmesen. Minden cselekedetét egyetlen szempont, irányítsa, az, hogy mi szolgálja legjobban szeretett hazánk és dolgozó népünk érdekeit. „ (A Pírlépítós letfUabb siftmiból) J Ä egobaji dolgosó parasztok a henyércsata példamutató harcosai Csobaj' (község dolgoío parasztjai vállvetve harcoltak. hogy szemveszteség nélkül arassák le a gabonát. A nagyszerű, lelkes és törekvő munka meghozta gyümölcsét! A dolgozó parasztok már javában csépelnek, s többen teljesítették kenyérgabona, takarmány- gabona beadásukat. A beadási kötelezettség tel* jesítésében Kecskés Lajos, Murva? Éfraimné, Józsa András, Magyar Józsefné és id. Poczkodi József mutatott szép példát a dolgozó parasztoknak. Első gabonájukat a begyüjtőhelyre szállították és 100 százalékra tettek eleget előírásuknak. Községünk minden be* csületes dolgozója tovább harcol, hogy a beadás határidőre való teljesítésével elősegítse a Sármány nagyszerű progranw jának megvalósítását- Minden paraszt úgy dolgozik ebben az aratási kampányban, hogy minél több gabonát adjon szép jelenünk és nagyszerű jövőnk építéséhez. LITVAI JANOS vb. titkár Csobaj. Egy hónappal a határidő előtt szerelték be a berentei erőmű HL hazánállványát Egy hónappal ezelőtt az inotai erőmű csehszlovák szerelői versenyre hívták ki a berentei erőmű német szerelőit. Bár a verseny feltételeit a két szerelő részleg vezetősége részleteiben még mindig nem beszélte meg, a német szerelők magyar munkatársaikkal együtt fokozták munkalendületüket. Ennek során máris kimagasló eredményekről számolhatnak be. A hőerőmű óriási csarnokának első részében a kazánállványok szerelése folyik. Az első állványzatot közel félév alatt, a másodikat — az elsőnél szerzett tapasztalatok alapján — már tíz hét alatt szerelték össze. Ezután még további rövidítésre törekedtek a szovjet tapasztalatok felhasználásával. Alwin ölmnn és Alwin Jenszen német, valamint Varga János magyar szakemberek kidolgozták a kazánállványzat egyes nagyobb egységeinek földön történő összeszerelésének módját. Ezzel a módszerrel a harmadik kazánállvány összeszerelését az előmelegítőn kezdték, hogy a kazánművesek is megkezdhessék a hátsó falazást. A tüz- falazástól függetlenül, egyidőben a túlhevített csövek beépítése is elkez- ' dődhetik. A nagy elemeket Heinrich Gaul művezető irányításával Jürgens német brigádvezető német és magyar dolgozókból álló brigádja szerelte össze. A legnagyobb földön összeszerelt oldalfal súlya meghaladta a 15 tonnát. A III. kazánállványt csúcsidő alatt, 6 hét alatt felállították, s elkészítették. Kedden a túlhevített csövei: szerelését folytatták, de megzavarta munkájukat, hogy a Rákosi Művek csőgyára által küldött minden csövön kétfajta minőségi ellenőrzés látható. Emiatt a túlhevítő csövek szerelésével ideiglenesen meg kellett állniok. A rossz csövek miatt a kazánépítésnél háromnapos kieséssel számolnak. A berentei erőmű német szerelői az eddigi nagy lendülettel akarnak tovább dolgozni, hiszen augusztus 20-ra magyar szerelőtársaikkal együtt ők is nagyszabású felajánlással készülnek. A kazándob összekötő csöveinek szerelését augusztus 10 helyett július végére el akarják végezni. Kérik a Rákosi Művek csőgyárának dolgozóit, hogy küldjön nekik jó csöveket, -* A magyar tenger partján üdülnek a borsodi bányászok gyermekei A Borsodi Szénbányászati Tröszt dolgozóinak gyermekei jó tanu’ ís és fegyelmezett magatartás jutalmaképpen gondtalan, boldog és emlékezetes heteket töltenek a tröszt balatonszemesi üdülőjében. Az alábbi felvételek a gyermekeket ábrázolják, fürdőzés, szórakozás közben. Derekas, jó munkát végeztek a szentsimoni határban az ózdi önkéntes aratóbrigádok Az ózdi nagyüzemek dolgozói munkaidő után segítséget adnak a dolgozó parasztoknak a kenyércsata sikeres megvívásához. Legutóbb a finomhengerműi gyártás-ellenőrzéstől, az anyagátadástól és a durvahengermű karbantartói közül összesen 30-an mentek Szent- simon községbe aratni. A falu djl- gozói szívesen fogadtak bennünket. A helybeli tanács megbízottja, Ritter elvtárs vezetésével a csikászlői völgybe mentünk dolgozni. Az ara- tóbrigádban a durvahengermű karbantartói éppúgy, mint az üzemben, a búzaföldön is összefogtak és versenyeztek a gyártásellenőrzés és az anyagátadás dolgozóival. A versenyben a durvahengermű karbantartói lettek az elsők. A délután folyamán az aratóbrigád 150 keresztet kötött fel, s rakott össze. A munkában élért járt Balogh Károly sztahanovista, Montág Boriska, Magyari László kétszeres sztahánovista, Kugovszki János sztahánovista, Kiss Margit, Danes István, Berki István, Hollo Sándor, Éliás István és még sokan mások. Késő este volt, mire visszaérkezz tünk a gyár elé, ahonnan holnap és holnapután újabb autókaravánok indulnak el, viszik az aratóbrigádokat, a sok segítő kezet, hogy minél előbb győzelmesen fejeződjön be a béke-í aratás. Béri Béla Özd,
