Észak-Magyarország, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-25 / 147. szám

Gondosan készüljünk fel * az üzemi tervismertető értekezletekre ! ÜZEMI DOLGOZÓINK a bányákban, * kohászati gyárakba«, az építkezéseken és a többi munkahelyeken június 25-től 30'ig tervismertető értekezleteket tarta­nak. Megtárgyalják az eddig elért ered­ményeket. feltárják a hibákat, amelyek akadályozzák .a munkát, egyben megis­merkednek azokkal a feladatokkal, ame­lyek a következő negyedévben előttük állanak­A tervismertető értekezleteknek rend­kívül nagy a jelentőségük. Nemcsak ar­ról lesz szó ezeken, hogy a dolgozók megismerjék az üzeni tervéből reájuk eső részt, hanem arról, hogy meglássák a jövő lelkesítő távlatait­Népi demokráciánk egyik nagyszerű lehetősége, hogy dolgozóink — a Szov­jetunió példájára — megismerik azokat ■a célokat, amelyeknek megvalósításáét fáradoznak. Ez a tény is igazolja, hogy munkásosztályunk a hatalom birtokosa és dicső pártjának vezetésével hatalmas léptekkel halad előre Lenin é9 Sztálin útján a szocialista társadalom megvalósí­tása felé. A Szovjetunió Kommunista Pártjának egyik határozata megállapítja: arra, hogy a széles munkástömegeket bevonják a szocializmus gyakorlati épí­tésibe. hogy megértessék velük a dolgo­zók érdekeinek a szocialista állam gazda­sági sikereivel való szoros összefüggését, — a legjobb eszköz a termelési értekez­letek szervezése a gyárakban, a vállala­tokban, a nagyipari üzemekben és a gaz­daságokban­A terv hatalmas mozgató erő. a leg­jobb agitációs eszközök egyike. Ragyogó célkitűzése önmagáért beszél, amelyből minden becsületes dolgozó megérti, hogy a boldog jövő nem valami csoda útján, hanem két keze szorgalmas munkája nyo­mán válik valósággá­ÖNTUDATOS DOLGOZÓINK felis­merték ennek jelentőségét, tudni akar­ják, mit kell tenniük azért, hogy üzemük és az ország terve mielőbb megvalósul­jon. Minderre a tervismertető értekezlete­ken nyílik lehetőség. A tanácskozásokon a dolgozók átgondolhatják, hogy milyen módon javítsanak eddigi munkájukon, milyen vállalásokat, ellentervet készíthet­nek a reájuk eső feladat határidő előtti megoldására. Az üzemi és részlettervek megismerése megsokszorozza dolgozóink­ban az erőt, mert világosan megmutatja, hogyan függ össze egyéni munkájuk és érdekük az egész társadalom érdekével, miképpen szolgálhatják legjobban a bol­dog szocialista jövő felépítését­Éppen ezért a soronlévő tervismertető értekezletek előkészítése rendkívül fon­tos feladat szakszervezeti bizottságaink saámára. Az értekezletek jó előkészítése harci kérdés, hiszen meg kell győzni azokat, akik lebecsülik a tervfeladatok ismerte­tésének jelentőségét, úgy gondolják, hogy nincs szükség felvilágosító munkára s azt a káros nézetet vallják, hogy — »»ahogy lesz, úgy lesz“. Súlyosan téves az ilyen nézet. Dolgo­zóink elvárják, hogy a szakszervezeti bizalmiak és a népnevelők elmenjenek hozzájuk, megbeszéljék velük, hogy mit vár tőlük a párt, a munkásosztály, ho­gyan készüljenek fel az újabb harci fel­adatok megvalósítására, a tervfeladatok határidő előtti teljesítésére. Ez azt bizo­nyítja. hogy alapos, mindent átfogó, gon­dos előkészítésre van szükség, hogy biz­tosítsuk a tanácskozások sikerét- Ne 'legyen egyetlen olyan dolgozó sem, akivel a bizalmiak, a szakszervezeti aktí­vák az értekezlet előtt ne beszélnék nieg a következő negyedév feladatait. Gon­doljanak arra szakszervezeti aktíváink, hogy a jó előkészítő munka fél sikert jelent. Nagy gondot kell fordítani a be­számoló összeállítására is. Egyes üzemek­ben az igazgatók, a vezetők „albérletbe“ adják a beszámoló elkészítését. Ez egy­általán nem engedhető meg- Az **lv*n esetekben legtöbbször a tervek politikai alátámasztása helyett a tervszámok özö­nével árasztják el az értekezlet részt­vevőit, s mindenről szó van, csak a dol­gozókra háruló feladatokról nem. Tér mészetesen az ilyen értekezlet érték­telenné válik a dolgozók számára, akik jogos elégedetlenséggel távoznak a meg­beszélésről. MŰSZAKI VEZETŐINK a beszámoló elkészítése előtt alaposan tanulmányozzák át Rákosi elvtárs 1952 december 13*i országgyűlési és Gerő Ernő elvtárs no­vember 29 i a Központi Vezetőség ülé­sén elmondott beszédét- Ezek útmutatá­sait alkalmazzák a helyi viszonyokra. Gondosan tanulmányozzák át az előző hónapok eredményeit és hiányosságait s ebből kiindulva mutassanak rá a követ­kező idő feladataira. Igen fontos, hogy a beszámoló nyoma­tékosan rámutasson a minőségi és export tervek jelentőségére, a hibák kiküszöbö­lésének módjára. Rendkívül fontos, hogy a tervismertető értekezleteket és a beszámolót a bátor kommunista kritika és önkritika szelleme hassa át. Ez az egyik biztosítéka a ta­nácskozás eredményességének. Helytelen minden olyan irányzat, amely a hibák elkenésére törekszik évS különböző objek­tív okokra való hivatkozással el akarja hárítani a felelősséget. Harcosnak és lel­kesítőnek kell lenni a beszámolóknak, mozgósítaniok kell a dolgozókat a tervek megvalósításáért vívott nemes küzdelemre, a munkaverseny erősítésére. Másik fontos feladat a jó előkészítés és a színvonalas, tartalmas beszámoló el­készítése mellett a tervismertető értekez­leteken elhangzó javaslatok felkarolása. Terv ismertető értekezleteinken rend­szerint igen sok hasznos javaslat hang­zik el, amelyek megvalósítása elősegíti a kitűzőt» célok elérését. A DiMÁVAG Gépgyár legutóbbi tervismertető értekez létéin több, mint 300 kitűnő' javaslat hangzott el, amelvek jelentősen hozzá­járultak a második negyedévi tervek megvalósításához. Vannak azonban olyan üzemek, ahol lélektelenül, bürokratiku­sán bánnak a dolgozók helyes javaslatai­val és ezért igen sok egészséges elgondo­lás nem kerül megvalósításra. Érthető, hogy a javaslatokkal való ilyen bürokra­tikus bánásmód közömbössé teszi a mun-; kásokat a tervek iránt, ami kiszámítha­tatlan veszteséget okoz népgazdaságunk­nak- Joggal háborítja fel dolgozóinkat, hogy helyes javaslataikat semmibe veszik és bár elfogadják azokat, minden marad a régiben. A SZAKSZERVEZETEKNEK a leg­nagyobb figyelemmel kell kísérniük a tervismertető értekezleteken elhangzó ja­vaslatok sorsát, minden erővel segíteniök kell a jó elgondolások értékesítését. Tervismertető értekezleteink eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy dolgozó­ink többsége lelkes örömmel vállalja a harcot a tervek teljesítéséért, de akad­nak olyanok is, akik nem éreznek fele­lősséget a tervek megvalósítása iránt. Szakszervezeteinknek ezért nap mint nap fáradhatatlanul kell szervezniük a ver­senyt, figyelemmel kell kísérniük az egyéni, a brigád és az üzemi vállalások teljesítését. Mind a felszabadulási hét, mind pedig a választási békeverseny küzdelmei nagy eredményeket hoztak népgazdaságunk számára. Üzemeink egy része azonban — elmaradt terve teljesítésével. Különö­sem lemaradtak a nyersvas és az acél­gyártás terén. — a borsodi kohászok, martinászok Nem váltották valóra ígére­tüket. Egyes bányaüzemek is elmaradtak tervük mögött. A most soronlévő terv­ismertető értekezletek adjanak új lendü­letet a munkának, járuljanak hozzá ahhoz, hogy a harmadik negyedéves ter­vet dolgozóink győzelemre vigyék- Soha nem szabad elfelejteni, hogy a -tervek végrehajtását pártunk, Rákosi elvtárs bízta reánk s ezért az előírások teljesítése mindannyiunk becsületbeli ügye. A BORSODI DOLGOZÓKNAK — elsősorban a bányászoknak, kohászoknak, martinászoknak, hengerészeknek az a fel­adata, hogy megfeleljenek a beléjük ve­tett nagy bizalomnak, minél előbb letör* lesszék a nagy adósságot, sőt minél több terven felüli szenet, vasat és acélt adja­nak a hazának. Hz 1953—54. évi terménybegyújlésről széló minisztertanácsi határozat V. pontjának módosítása A minisztertanács figyelembevéve at aratás megkezdésének az időjárás miatti elhúzódását, az 1953—54. évi terménybegyüjtésről szóló határoza­tának V. pontját módosította. A mó­dosítás értelmében az 1953 július 15-ig „Á“, „B“, „C“ vételi jegyre be­adott gabonák után megállapított ágakon felül mázsánként 5 forint, míg július 15—25 között mázsánként 3 forint gyorsbeadási jutalmat kel) kifizetni Borsod, Heves, Nógrád, Ko­márom, Győr és Vas megyékben, va­lamint a szobi és a szentendrei já­rások (Pest m.), továbbá a zirci és a devecseri járások (Veszprém m.) te­rületén. A fel nem sorolt megyékben 1953 július 10-ig „Á‘„ „B“, „C“ vé­teli jegyre beadott gabonák után má­zsánként öt forint, míg július 10—20 között mázsánként 3 forint gyorsbe­adási jutalmat kell kifizetni. (MTI) AZ ELSŐ GABONÁT A HAZANAK ! A keselyűhalmi állami gazdaság gép alól teljesíti az állam iránti köfelezettségét A keselyühaimi állami gazdaság dolgozói, mikor kasza alá érett az ősziárpa, nyomban hozzáláttak a betakarításhoz. Két aratógéppel három nap alatt 121 holdat arattak le. A szemveszteség elkerülésére éjjel 12-ig is dolgoztak a gépek. Még jóformán be sem fejezték az aratást, amikor megkezdték a csóplést. 22-én délelőtt 10 órától este 7-ig 170 mázsa árpát csépeltek el. Még aznap éjjel va­gonba rakták a terményt és 23-án reggel 7 ólára befutott Miskolcra a mezőcsáti járásból az első vagon termény. Délelőtt 11 órakor megérkezett a másik vagon is. A keselyühaimi állami gazdaság dolgozói hazafias kötelességnek tartották, hogy az első gabonát a hazának adják. Követendő példa ez megyénk valamennyi ál­lami gazdasága, termelőszövetkezete, egyénileg dolgozó parasztja számára. Szeretettel köszörűjük a keselyühaimi állami gazdaság dolgozóit, akik me­gyénkben az állami gazdaságok közül elsőnek kezdték meg a cséplést és példa­mutatóan teljesítik beadási kötelezettségüket. DOLGOZÓ PARASZTOK, TERMELŐSZÖVETKEZETEK, ÁLLAMI GAZ DASÁGOK ÉS GÉPÁLLOMÁSOK DOLGOZÓI, ELŐRE A BETAKARÍTÁS ÉS A BEGYŰJTÉSI BÉKEVERSENY GYŐZELMÉÉRT! Dolgosó parasztok ! Csépeljünk közösssérüa! Dolgozó parasztságunk nemcsak a múlt évben, de már azelőtt is meggyő­ződhetett, hogy milyen előnyökkel jár a közösszérün való cséplés. Elsősorban is komoly időmegtakarítást jelent. A közösszérün vájó csépléssel csökkenteni tudjuk a felesleges huzatásokat, ami komoly üzemanyagmegtakarítást jelent, ugyanakkor csökkenteni (ndjuk « sz^mveszteséget is. A közösszérün való cseplés lehetővé teszi, hogy a dolgozó parasztság a cséplést hamarabb befe­jezze, hamarabb teljesítse az álfám iránti kötelezettségét és így hamarabb kaphassa meg a szabadpiac értékesítési jogát. Pártszervezeteink, községi tanácsaink magyarázzák meg a dolgozó parasztok» nak, hogy mit jelent ez a községek számára. Ha a közösszérün való cséőlés nagy előnyeit kellőképpen ismertetik úgy mint ahogy Legyesbényén is te. szik, a do|go*ó parasztság szívesen esé. pel közösszérün. Községi tanácsaink felvilágosító man. kával biztosítsák, hogy a dolgozó pa­rasztság minél nagyobb számban csé­peljen közösszérün. II tarlót bántják már a sárazsadányi dolgozóparaszíok Sárazsadány község határában is keresztekben áll már az ősziárpa. A dolgozó parasztok 22 holdon végez­ték el az aratást s a hét végén meg­kezdik a búza aratását is. A község dolgozó parasztjai egy­mással nemes versenyben végzik a tarlóhántást és úgy dolgoznak, hogy ebben az évben is megtartsák jó hírnevüket. Dicséretet érdemel a községi ta­nács, amely idejében felkészült az aratásra, jó felvilágosító munkával mozgósította a dolgozó parasztokat az aratás, cséplés nagy csatájára. Mátyás Ferenc vissi dolgozóparaszt elvetette a másodnövényeket Megyénkben Mátyás Ferenc vissi dol­gozóparaszt kezdte meg elsőként az őszi­árpa aratását. Mátyás Ferenc még az aratás megkezdése előtt megfogadta, hogy nemcsak az aratásban, de a tarló­hántásban és a másodvetésben is élenjár, példát mutat az egész megyének. Mátyás Ferenc dolgozóparaszt állta a szavát. Aratás után azonnal elvégezte a tarlóhántást és a másodvetést. A szük­séges vetőmagot maga biztosította, mert mint mondotta, ebben az évben is két­szer akar aratni. Dolgozóparasztok! Vegyetek példát Mátyás Ferencről, végezzétek minél na­gyobb szorgalommal az aratást, tarlóhin" tást és má9odvetést. Kövessétek az élen­járó nagyszerű példáját. Maradéktalanul teljesítsük szénabeadási kötelezettségünket Megyénkben a szénabeadási kötelezett" ség teljesítésében súlyos Lemaradás t<*~ pasztaiható. Ez abból adódik, hogy le- maradtunk a széna betakarításával, ugyanakkor tanácsaink nem szorgalmazzák eléggé a széncébeadási kötelezettség telje* sítését. A szikszói járásban például még csak mindössze 150 mázsa szénát gyüj- töttek be. Hátráltatja a begyűjtés sikerét az is, hogy a felvásárló szervek nem kül­dik meg idejében a vételi jegyeket a tanácsoknak s eíért nem tudják nyilván­tartani, ki az, aki teljesítette a beadási kötelezettségét. A legnagyobb lemaradás az encsi, az edelényi, az ózdi és a sátoraljaújhelyi járásban tapasztalható. Legrövidebb időn belül föl kell számolni ezen a téren mu­tatkozó lazaságokat, tanácsaink biztosít­sák, hogy a községek és a járások a leg­rövidebb időn belül 100 százalékra telje­sítsék szénabeadási kötelezettségüket. A növényápolás és az őszi árpa aratásának haladéktalan befejezése után nyomban kezdjük meg a cséplést! Az egy-két nappal ezelőtt még csak szókülő ősziárpák már kasza alá értek. Teljes lendülettel meg­kezdődött az ősziárpa aratása, sőt pár napon belül megkezdődik a búza aratása is. A korai vetéssel nemcsak a bő termést alapoztuk meg, hanem előbbre hoztuk az aratás idejét is. Mi a legfontosabb tennivaló? Haladéktalanul meg kell kezde­ni és be kell fejezni az ősziárpák aratását. Számos helyen, például az emődi állami gazdaságban, már napokkal ezelőtt lehetett volna vágni az árpát és még mindig nem kezdték meg. Mire várnak? A sá­rospataki járásban nem egy helyen már attól kell tartani, hogy ko­moly szemveszteséget okoz a ké­sedelem. Az ongai állami gazda­ságban 23-án megkezdték az ara­tást két aratógéppel, de kiderült, hogy nem gondoskodtak elég kötö­zőanyagról, ami közel 3 órás ki­esést okozott. A bodrogkereszturi „Dózsa“ ter­melőszövetkezetben is sok a hiá­nyosság. Közel 100 holdon van kalászosuk, aminek az aratása pár napon belül megkezdődik, a növényápolással viszont lemarad­tak, s ahelyett, hogy az igaerőt a növényápolásra állítanák be, fuva­roznak a kőbányában. A községi és a járási tanácsoknak az ilyen ese­tekben sürgősen intézkedni kell, hogy biztosítsák az aratás sikerét. Az ősziárpa aratásában mutat­kozó lemaradás oka nem kisrész- ben az, hogy a tanácsaink nem eléggé tájékozottak az érési álla­potról. A figyelőszolgálatok nem töltik be hivatásukat. Hiányos a jelentő szolgálat is. Ezért történhe­tik meg az, hogy számos helyen a járási tanácsok nem tudják: a já­rás területén hogyan áll az ara­tás, hol nem kezdték meg idejé­ben, s hol van szükség segítségre. Az aratási munka sikere nagy­mértékben függ attól, hogy taná­csaink mennyire tájékozottak a munkák menetéről. Fontos tehát, hogy azonnal újjászervezzék a fi­gyelőszolgálatot, hogy a nap min­den órájában tudják, hogyan áll a munka, hol lehet kezdeni az ara­tást, hol van szükség erősítésre. Másik súlyos hiányosság, hogy tanácsaink nagy része elszakadt az élettől, a valóságtól. Számos he­lyen mereven ragaszkodnak a tervhez. Ne várjanak most a határidőre, hanem mihelyt az idő elérkezett, nyomban meg kell kezdeni az ara­tást. Meg kell kezdeni a cséplést is. Különösen fontos, hogy az őszi­árpát, a búza és a rozs aratásának megkezdéséig elcsépeljük, hiszen ezzel nagyban könnyíteni tudjuk a munkát. A gépállomások azonnal huzassák ki a cséplőgépeket és kezdjék meg a cséplést. Biztosít­sák, hogy minden erőgépen megle­gyen a szikrafogó. Ezen a téren is súlyos mulasztások vannak. Nem egy gépállomás még nem biztosí­totta a szükséges munkaerőt. A putnoki járásban még 40 cséplő­gépnek nincs kezelő személyzete. Hogyan akarnak csépelni a putno- kiak? Mikor akarják biztosítani a munkaerőt? Sürgős intézkedésre van szükség! Még ezen a héten be kell fejezni az ősziárpa aratását és haladékta­lanul meg kell kezdeni a cséplést, Készülnek a VIT-re a -világ Háláljál Montevideo (TASZSZ) A latinamerikai országok ifjú.ága Károly falván már befejezték az ősziárpa aratását Károlyfalva község dolgozó pa­rasztjai a járásban elsőnek befe­jezték az ősziárpa aratását- Az ősziárpát már keresztbe rakták, ké­szülnek a cséplésre, a gabonabe­adásra. A raktárakat fertőtlenítet­ték, idejében gondoskodtak a tűzvé­delemről, megszervezték a figyelő- szolgálatot, hogy minden asadaly nélkül végezzék a gabona begyűjté­sét. A dolgozó parasztok nemcsak az aratási munkában, de a beadási kö­telezettség teljesítésében és a széna begyűjtésben is élenjárnak. A károlyfalviak úgy dolgoznak, hogy ebben az évben is megnyerjék a versenyt párosversenytársukkal szemben. Moszkva (MTI) Nagy lelkesedéssel készül a IV. VIT-re az épülő kommunizmus or­szágénak hős ifjúsága. Az idén mintegy ezer főnyi küldöttség fogja képviselni az ifjú békeharcosok e hatalmas seregszemléjén a Szovjet­unió boldog ifjúságát­Moszkva és a Szovjetunió más vá­rosainak ifjúsági művészegyüttesei és fiatal szólistái lázasan készülnek a bukaresti VIT-re. A Szovjetunió zene- és táncművészetét a szovjet ifjúsági együttes képviseli majd a VIT-en, a Moszkvai Állami Konzer­vatórium 70 tagú szimfonikus diák­zenekart küld Bukarestbe. Leningrád elküldi a fesztiválra vi­lághírű balettiskolá.iának növendé­keit, akik hangversenyszámoka; és balettrészleteket fognak bemutatni Bukarestben. tevékenyen készülődik a IV. Világ­ifjúsági Találkozóra. Sao Paulo városban június 7-től 15-ig megrendezték Sao Paulo allam ifjúságának találkozóját. Június végén Rio de Janeiroban megtartják a brazíliai ifjúság má­sodik országos találkozóját, amely­nek alkalmából sportversenyeket, művészeti, versenyeket fognak ren­dezni. Edel Soendrol, a VTT norvég elő-' készítő bizottságának titkára közöp te, hogy már 300 norvég fiatal je­lentkezett a bukaresti világit jú- sági találkozóra. A jelentkezők kö­zött sok a sportoló és népi táncos. A norvég népi tánccsoport már ösz- szeállítofcta nemzeti műsorát. rc71 i/i# i n\r\ nnncT iTp ISSäu- g=-. IX. évfolyam 147. szám Ára 50 fillér Miskolc, iy53 június 25, csütörtök 1 I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom