Észak-Magyarország, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-17 / 140. szám
2 ESZÄKMXÜYXRÖRSZÄG Szerda 193S júníos TL-'t-w*'-itt c' * "'■ Kedden a Béke Világtanács ülésszaka folytatta tanácskozásait Az ÉFÉDOSZ nagytermében mir jóval a jelzett időpont előtt ott van a többszáz küldött- Elfoglalják helyüket a tanácskozás meghívott vendégei is. Itt van Deák János Kossuth-dijas, a róla elnevezett patrenáiási mozgalom elindítója- Szuezei Sándor Kossuth-dijas sztaháno- vista, D. Tóth Mihálvné Mezőtúrról jött, a „Bercsényi“ termelőszövetkezet tagja, sertésgondozó. Ebben az évben már négy- száztíz munkaegységet szerzett. Básti István, a hevesmegyei Kál község egyik megbecsült középparasztja. Begyűjtési kötelezettségét példáin teljesítette, ezzel érdemelte ki azt a megtiszteltetést, hogy részt vehet ezen a tanácskozáson. Káéi József a Gheorghiu-Dej hajógyár szta- hánovista főmérnöke. Nemes Andor Munka-érdemrenddel kitüntetett kctsz'res sztahanovista mérnek is itt van- Veres Péter kétszeres Kossuth-dijas író egy Színpompás népi viseletbe öltözött menyecskével beszélget Itt vannak Kónya Lajos, Illyés Gyula kétszeres Kossuth- dijas és Szabó Pál Kossuth-dijas írók. Kilenc órakor elfoglalja helyet a tanácskozás elnöksége és néhátyy perccel 9 óra után kezdetét veszi az ülés. Gabriel d'Arboussier. a Ecke Világtanács alelnöke nyitotta meg az ülést- Elsőnek I. C. Endicott nemzetközi Sztá- lin - békedí j jal kitüntetett lelkész, a kanadai békebizottság elnöke beszelt. I. G. Erenburg nemzetközi Sztáiin-békedíjjal kitünteteti író felszólalása Rendkívüli napokban gyűltünk öszsze: megszűnik a koreai lidércnyomás, végetéruek az égő városokról, meggyilkolt gyermekekről szóló újsághírek, végeszakad egy békés ország pusztításának, véget ér a meggyö őrt emberiség szégyene. Befejeződik a háború, mely azzal fenyegetett, hogy más országokra és világrészekre is átterjed, ozoket is magával ragadja. A béke első nagy. győzelme ez, a mi győzelmünk. Barátaim! Emlékezzünk vissza a közelmúltra, mozgalmunk kezdetére. Milyen egyo- diilállóknak tüntettek fel bennünket akkor! Emlékezzünk a gúnyolódásra, rágalmakra, fenyegetésekre, erőszakoskodásokra. 1049 áprilisában elítéltük a hidegháborút és kitar1 ottunk a nagyhatalmak közötti tárgyalások mellett. 11)33 áprilisában erről beszél1 Eisenhower elnök is. Varsóban az ázsiai háborúk befejezéséi és Kínának az ENSZ-be való felvételét kö. vetéltük Ahogy visszaemlékezem, Attleenek nem volt, rokonszenves a varsói kongresszus, mos: azonban tá. mogaíja a békeharcosoknak azt a javaslatát, hogy szüntessék m' g a háborúkat Ázsiában és a legrövidebb időn bc’ül ismerjék el az ENSZ.ben a Kínai Népköztársaság képviselőit. A népek békekongresszusán kijelontet. tűk. hogy az államok szuverénitása szorosan összefügg biztonságukkal Erről bőszéinek most a skandináv országok miniszterei, Mendes-Fran. ce és Nagvbritannia miniszterelnöke. Nagy utat tettünk meg, nagy dolgokat vittünk véghoz és nem árt többször szólnunk erről itt. a Béke Világ, tanács ülésén, amely magára vonja a háborút gyűlölő minden ember figyelmét. Természetesen nem szándékozom a békeharcosok közé sorolni azokat a politikusoka1", akik valamilyen oknál fogva most ilyen vagy olyan fönntartással elfogadják Párizsban, Varsóban, Pécsben tett néhány javaslatunkat. Ami bennünket, békehnrcosokae illet, nem formáltunk és nem formálunk szerzői jogot a béke programjára, nem akarjuk megszégyeníteni a tár. gyalusok eszméjéhez késve csatlakozókat, mi készele vagyunk támogatni bármely nemze1*, bármely áUamférfiá- nak bármiféle kezdeményezését, ha az a becsületes szándék vezeti, hogy enyhítse a nemzetközi légkör feszültségét és módot találjon a méltányos megegyezésre. Nincs szándékunkban az sem, hogy a béke első győzelmének örömével eltelve egymás üdvözlésére, jókívánságok kicserélésére és tapsra szorPkoz. zunk, A háború erői távolról sem érzik vereségüket, a koreai megegyezés számukra csupán az első nagyobb kudarc. Míg egyeseket a mérhetetlen kap. zsiság tart vissza a megegyezés eszméjétől, addig másokat — akik a há. ború mcllott kardoskodnak — fanatizmus, a haladás gyűlölete, a jövőtől való félelem szállta meg. Látjuk, milyen csökönyösen óhajtják a koreai vérözön meghosszabbítását a szöuli vezetők. Míg a koreai fegyverszünet Li Szín Mant rémíti meg, addig a német kérdésben a nagyhatalmak közötti békés megegyezés eszméje Adenauer urat tartja rettegésben, Nevetséges lenne Szemethúnyni a hideg, és melegháborút áhítozó emberek aktív ellenállása felett Fáradhatatlanul azon kell dolgoznunk, hogy az igazságot mindenkiben tudatosítsuk Mindent el kell követnünk, hogy hangosan zengjen az emberek száz. és százmillióinak hang- ja, hogy e hang eljusson azokhoz is, akik nem akarják meghallani, el kell érnünk, hogy minden kormány figyelembe vegve a népek békeakaratát, s ne az üzletemberek és politikai szélhámosok intrikáira hallgasson. Tudjuk, hogy a béke útja nehéz iV. Naivitás lenne azt hinni, hogy az emberiség álmából felébredve, esry. szerre a teljes megegyezés felhőben egét látja m,sg>. fölött. A béke első sikerei valamiféle változást hoztak. A szellemi ború, melyet * hidegháború hozott. magával. lát«zatakadáIyokat szült, a valódi szakadékokat nedig elleplezte. A fény kezd áttörni a homályon. A népek előtt sok kérdés merül fel most, de elsősorban államaik szuverenitásának kérdése. Itt Hja Ereaburg idézett AfendesFranee beszédéből és a „Daily Ex. prcss“-nek az Angliának adott dollár, segélyről szóló cikkéből, majd * így folytatta: Néhány gyanakvó azt mondhatja, hogy mi, szovjet állampolgárok szívesen foglalkozunk a nyugati államok közötti vitákkal, hogy ebben látjuk s béke megőrzésének zálogál. Ez természetesen nem így van. Mi minden nép és minden állam között békét akarunk. Mi kölcsönös megbecsülésen és egyenlőségen alapuló békét akarunk. Az a benyomásom, hogy most mindenki megérti, müven veszélyt rejt magában egy szuverén állam számára az olyan háborús blokkba való bekapcsolódás, amelyben minden téren a legerősebb, illetve a leggazdagabb hatalom dönt. Ez a veszély c ,ak fokozódik azzal, hogy sok szuverén állam területén külföldi katonai támaszpontok vannak. Ilyen körülmények között a szuverén állam nem lehet biztos afelől, hogy akarata ellenére nem sodródik-e háborúba. Vegyük például az ú. n. európai védelmi közösséget, amely nem az európaiak szabad akaratából született meg, hanem oivan szervezet, melyet más világrész képviselői kényszerítenek rájuk. Valóban, nem csupán önző nemzeti érdekből, hanem nemzetközi szempontból is igazságos a szuverén államok szembe- helyezkedése azzal, hogy területükön idegen csapatok állomásozzanak, továbbá, hogy ú. n. ,,nemzetek feletti had- seregeket“ állítsanak fel idegen parancsnokság alatt. Ez a kérdés nem csupán egyik vagy másik államot érinti, hanem minden államot egyaránt, tekintve, hogy egy bizonyos hatalom vezetőinek, sőt olykor titokzatos erőtényezőinek alárendelt agresszív blokkok. külíöldi katonai támaszpontok, továbbá ín n. „nemzeti hadseregek“ létesítése a háború kitörésének veszélyét fokozza. Mi, a béke hívei, melegen támogatunk minden olyan becsületes javaslatot, amely nemzetközi ellenőrzés alatt végrehajtandó általános, fokozatos lefegyverzésre irányul, azonban határozottan elítéljük a revznsista erők felfegyverzését és állítólagos nemzetközi szervek ellenőrzése alatt álló új hadseregek felállítását, amely szervek tuladonképpen egy bizonyos hatalom vezérkarai. A háború veszélyét természetesen a nagyhatalmak teljes megegyezése fogja véglegesen kiküszöbölni. Célunk — a békepaktum. Azonban — mint már mondottam — az odavezető út nem rövid és nem is síma. Minden nép továbbra is joggal törődik a saját biztonságával. A semlegesség! mozgalom egyes országokban talán nem is olyan jelentékeny reális erőtényező, azonban az a hangulat, amely a külpolitika megváltoztatására, a nemzeti függetlenség hathatósabb megvédésére, az idegen katonai támaszpontok létesítésének megtagadására, az úgynevezett ,,európai hadsereg“ felóllí'áaának elutasítására, sőt itt.ott a kívülről ráerőszakolt katonai szövetségekből való kilépés irányában is megnyilvánul, egyre növekedőben van és ma már mindenkinek számot kell vetnie ezzel a hangulattal Nekünk, a béke híveinek minden olyan lépést támogatnunk kell, amely az államok szuverénitásának megszilárdítására és biztonságuk megvédésére irányul. Időnkint felverik a kérdést, hogy az olyan állam, amely elutasítja a ka. tonai blokkban való részvételt, hogyan védheti meg biztonságát. Az agresszív paktumokban való részvóol visszautasítása már m.agábanvéve is növeli — nemhogy csökkentené — az állam biztonságának kilátásait Mi, a béke hívei, régóta harcolunk az Egyesült Nemzetek Szervezetének új- játeremtéséért, amely létrehozóinak elveit követve valóban az összes államok biztonságának letéteményesévé válhatna, A tárgyalások kölcsönös engedmények, a kölcsönös megérté* ég a meg. éllapodások szelleme, amely mindenütt kezdi háttérbe szorítani az ultimátumok. diktátumok és fenyegetések po. lítikáját, van hivatva megváltoztatni az Egyesült Nemzetek Szervezetének légkörét és visszaadni elvesztett tg, kintélyét. Ehhez azonban arra van szükség, hogy Kína elfoglalja törvé. nyes helyét az Egyesült Nemzetek Szervezetének kebelében. Ezt Nagy- britannia államférfiai mér belátták, s én remélem, hogy az Egyesült Álla- mok vezetőinél i* ser kerül erre. Kína részvétele az Egyesült Nemzetek Szervezetében elő fogja mosdiUni, hogy az ENSZ, mint a béke őre, betölthesse hivatását. Az egységes és békeszerető Német, országgal kötendő békeszerződés kiküszöböli az európai háború veszélyét, Németországnak szuverén országgá kell válnia, azonban szomszédainak — sőt az összes népeknek — biz*o. sítva keil lenniük a revansista szellem és az agresszív erők újjáéledésével szentben. A békeszeretö Németországnak semmiféle olyan katonai blokkba vagy államszövetségbe nem szabad belép, nie, amely azon népek elen irányul, melyek a fasizmus szörnyű rémuralmának közös erőfeszítéssel vetettek vége1. A Szovjetunió annakidején 'öbb olyan barátsági és kölcsönös segély, nyújtási egyezményt írt alá, amely az agressziÓ8 erők újjáéledése ellen irányul* Ilyen például a francia—szovjet és az angol—szovjet egyezmény. Lehetséges, hogy egyes nyugati poli- rikai funkcionáriusok, akik az utóbbi évek folyamán számos különféle, oly- kor egymással ellentétes okmányt írtak alá, megfeledkeztek a Szovjetunióval kötött békefenntartó szerződéseikről. A szovjet emberek azonban komolyan veszik aláírásukkal megpecsételt szerződéses kötelezettségeiket és a szóbanforgó szerződéseket to. vábbra is az európai béke biztosítékának tekintik, természetesen abban az esetben, ha a szerződéseket mindkét fél betartja Ami pedig a kis államokat illeti, az F.NSZ visszatérése alapokmánya szelleméhez, továbbá azok a meg nem támadási szerződések, amelyeket a szóbanforgó államok szomszédaikkal köthetnek, 9ok" kai nagyobb mértékben szolgálja biztonságunkat, mint egy katonai blokkba való belépés, ahol valóságban még tanácskozási joguk sincs. Említettem már, hogy az államok igazi függetlensége a béke biztosítéka. Feltehetik nekem azt a kérdést, vájjon vo" natkozik e ez Ázsia és Afrika népeinek függetlenségi harcára is. Senkinek sincs természetesen kétsége aziránt, hogy a szovjet emberek szimpátiája nem az elnyomók, hanem az elnyomottak felé irányul. A feltett kérdésre azonban a béke megvédése szempontjából szeretnék váU" szólni. Churchill és Attlee megmosolyogták egyes napilapok azon állítását, hogy Vietnam függetlenségi harca nem más, mint a Szovjetunió mesterkedése. Nem kételkedem abban, hogy Churchill és Attlee a maláj nép követeléseinek teljes törvényszel őségével is tisztában van. A háborús erők politikai fondorlatai, amelyeknek a laosi eseményekkel kapcsolatban tanúi lehettünk, azt bizonyítják, hogy a fegyverek alkalmazása a nemzeti felszabadító mozgalmakkal szemben újabb háborús tűzfészkek, újabb Korea létrejöttének veszélyével jár. Éppen ezért támogatjuk mi, a béke hívei az összes népeknek a függetlenséghez való jogát, s foglalunk határozott állást amellett, hogy a fennálló konfliktusokat tárgyalások útján oldják meg. Az előállott új helyzetben, a nemzetközi feszültség kétségtelen enyhülése közepette az állam szuverénitásának és biztonságának kérdése flendkívül fontossá válik. Mi, szovjet emberek, megértéssel és mély szimpátiával kísérjük minden ország népének saját biztonsága megvédésére irányuló törekvését. Mint eddig is, most is, ezentúl is mindenkor elismerjük minden népnek azt a jogát, hogy önállóan éljen és szabadon válassza meg azt az életformát, amelyet a "maga számára a legjobbnak tart. A béke bem építhető csupán az egyazon nézetet vallókra és barátokra, a békét az eltérő nézeteket valló és egymással szemben bizalmatlansággal teli emberekkel is együtt kell építeni. Nem akarjuk most felidézni a vádaskodásokat és fenyegetéseket, hanem azokkal is megegyezésre akarunk lépni, akikről igazán nem mondhatjull el, hogy régóta mélyen és forrón szeretnek bennünketBarátaim, utunk első szakasza végétért, de mi nem állunk meg- A koreai fegyverszünetet békének kell követnie. A koreai tárgyalásokat egyéb tárgyalásoknak kell követniük: a világban sok az ideggóc és sok, túl sok a száraz puskapor. Még nagyobb erőfeszítéssel harcolunk majd 8 hékéért, hogy mindegyikünk szégyenpír nélkül tekintsen gyermekeire, Budapesten éppúgy, mint Londonban, Moszkvában éppúgy, mint Newyorkban. Amidőn Becsben minden nép — legyen sz kiesi vagy | nagy —- azon jogáról beszéltem, hogy | maga dönthessen sorsa felől., egy; • francia közmondást idéztem: a szénégető úr a maga portáján. Hozzá szeretném még tenni, hogy a szénégetők általában beké? emberek» mindegyiküknek megvan a maga otthona, a maga örömei és gondjai s szilárd meggyőződésem, hogy a szénégetők megegyeznek egymással. (MTI) Thakin Csit Maung (Burma): A burmai nép minden erejével harcol az ugresszorok ellen Burpya képviselője részletéin ismertette a koumintang-klikk agressziójátTények és adatok alapján számolt be a kuomintang-bancják Burmában elkövetett embertelen pusztításairól és gyilkosságairól s arra hívta fel a figyelmet, hogy a kuomintang agresszió elválaszthatatlan az amerikai imperialisták háborús terveitőlThakin Csit Maung rámutatott, hogy a Burmában tartózkodó kuomintang-csa- pftok a délkeletázsiai háború kiprovoká- lásának eszközét is jelentik. Idézett egy kézrekerült okmányból, amely utasításokat tartalmazott a Burmában garázdálkodó egységek egyik parancsnokához: „Terveink sikeres megvalósítása érdekeben — hangzik ebben az okmányban — zavart kell keltenünk a két kormány (a burmai kormány és a Kínai Népköztársaság kormánya) között. A burmai kormány azért is jelentette be az amerikai kormánynál a „technikai együttműködési szerződés“ felmondását, hogy megszabaduljon az amerikai nyomástól. Burma képviselője végül beszámolt a burmai nép eiszánt és harcos ellenállásiról. A burmai nép minden erejével har- eol az agresszorok ellen. Ma már a burmai hadsereg szünet nélkül harcban áll a kuomintang-betolakodókkal s a népi ellenállási erők a reguláris hadseregnél is keményebb kareot vívnak. A burmai nép felismeri, hogy harcát össze kell kapcsolnia a világ népeinek a békéért vívott harcával — mondotta beszéde befejező részében Thakin Csit Maung. Han Szer Ja koreai küldött: A fegyverszüneti egyezmény aláírását nemcsak mi koreaiak váriak, türelmetlenül sárja a világ valamennyi népe Drága Barátaim! Korea népe azzal bízott meg, hogy tolmácsoljam forró üdvözletét és megosszam veletek a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és az Egyesült Államok közötti fegyverszüneti egyezmény aláírásával kapcsolatos örömteli reménységét. A fegyverszüneti egyeemény aláírását nemcsak mi, koreaiak várjuk, türelmetlenül várja a világ valamennyi népe -— kezdte beszédét Han Szer Ja. Az amerikai felet először kormányunk és a Kínai Népköztársaság javaslata késztette a félbeszakított tárgyalások folytatására és a-rra, hogy megegyezzen velünk az alapvető pontokban. Javaslatunk az egész világnak újra bebizonyította politikánk békeszerető és észszerű voltát. Ez a politika a népek barátságán alapszik és békés együttműködésre törekszik minden országgal, Másodszor a koreai nép hősi harca, amely a kínai népi önkéntesek testvéri segítségével megvédi munkáját és függetlenségét és amelyet r.em törtek meg sem a legvéresebb harcok, sem a legbarbárabb bombázások, Harmadszor pedig a béke híveinek önfeláldozó harca az egész világon. Mindezek ahhoz vezettek, hogy mind az indiai kormány feje, Nehru mind az angol kormány feje. Chur-' chili, késznek mutatkoztak a fegyverszüneti tárgyalások kedvező befejezésének támogatására, jóllehet az angol csapatok mind a mai napig Koreában vannak és haroolnak az amerikaiak oldalán, A koreai hadifoglyok hazatelepítésére vonatkozó kérdés megoldása és a fegyverszüneti egyezmény létrejötte még neon jelenii az egész koreai kérdés megoldását, Hisszük, hogy a fegyverszüneti tárgyalások sikeres aláírása után békés utón sikerül kivívnunk az idegen csapatoknak Koreából való kivonását, mert e csapatoknak Koreában való bármilyen tartózkodása új konfliktusok magvát hordja magában. A népek maguk akarják megoldani sorsukat és nem tűrnek idegen uralmat maguk fölött. Feladatunk — mondotta a továbbiakban Han Szer Ja —, hogy ne csupán a koreai fegyverszüneti megállapodás ügyét vigyük sikerre. Legyen ez csupán dicső kezdete az összes nemzetközi konfliktusok megoldásának! Népünk harca nem volt hiábavaló*. A koreai nép nem csupán a saját szabadságáért és függetlenségéért harcolt és harcol ma is, hanem elsősorban a világ békéjének ügyéért. Ez a körülmény az összes békeszeretö népek szeretetét biztosította számunkra. Ha az amerikai kormány nyomban a kezdet kezdetétől fogva jó- szándékot tanúsított volna és teljesig tette volna a potsdami egyezmény előírásait Korea már 1945-ben egyesült volna. Ha az amerikai csapatok kivonultak volna Koreából — amint azt annakidején a szovjet csapatok tették — sok-sok emberélet menekült volna meg a pusztulástól. Ha az amerikai kormány a kezdet kezdetétől fogva betartotta volna a genfi egyezmény előírásait, a hadifogoly-kérdés már több mint egy évvel ezelőtt, megoldást nyert' volna, ami annyi szenvedéstől kiírtéit volna meg bennünket. A panmindzsonl hadifogoly-megállapodás azt a meggyőződést kelti bennünk, hogy ez csupán a kezdetét jelenti az összes vitás nemzetközi problémák békés megoldásának. A béke fenntartása és megszilárdítása érdekében el kell érni, hogy a nagyhatalmak közötti békeegyez, meny létrejöjjön, el kell érni, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében elfoglalja helyét a nagy kínai nép törvényes képviselője, el kell érni, hogy a német kérdés békés megoldást nyerjen, ki kell vívni az ázsiai népek problémáinak rendezését.. Egyszóval meg kell oldani minden olyan vitás problémát, amely kiélezi a nemzetközi helyzetet és új háború magvát hinti el, olyan háborúét, amely a legszörnyübb pusztításokat hozná az emberiség számára. Ezek a vitás problémák békés tárgyalások útján mind megoldhatók. Figgins brit küldött felszólalása Figgins Bevezetőben a közeli koreai fegyverszünet hatalmas politikai és gazdasági jelentőségével foglalkozott, majd felvetette a kérdést, hogy meddig tér jedne a koreai béke. Koreai béke, koreai és kínai béke, vagy egy mindent felölelő világbéke lenne-e? Ezzel kapcsolatban rámutatott a máris egyre élesebben felszínre kerülő amerikai—angol véleménykülönbségekre. Az olyan országok —- folytatta —, mint Nagybritannia is, melyek elfogadták az amerikai segélyt, most részesedési jogot követelnek a kereskedelemben.. hogy függetlenekké váljanak a külső segítségtől. Az amerikai gazdasági politika páncéljának leggyengébb pontja a kereskede-1 lern. Ez alkalmat nyújt főleg az európai nemzetek számara, hogy kiterjeszthessék kereskedelmüket a Szovjetunióval és a vele szövetséges keleteurópai országokkal. Mihelyt ezt megtesszük —- szögezte le véleményét Figgins — bizton mondhatjuk, hogy leraktuk a teljes foglalkoztatottság alapjait, alapot teremtettünk 4 világtermelés fokozatos emelkedéséhez, aminek velejárója a rövidebb munkanap és az állandóan emelkedő életszínvonal. P. Kokkalisz: A görög nép a nyomora elleni harcot összekapcsolja a fegyverkezési hajsza ellen, a békéért folytatott küzdelemmel P. Kokkalisz beszédének bevezető szavaiban foglalkozott a nemzetközi helyzet enyhülésének jeleivel- Megállapított» azonban, hogy azon tünetek közé, amelyek a görög népben a megkönnyebbülés érzését keltik, nyugtalanító jelek vegyülnek: szoknak tevékenysége, akik új háborús tűzfészket igyekeznek teremteni. Ilyen tűzfészek van a Balkánon — mondotta — és ezt a tűzfészket még jobban felaiitotta az Athén, Belgrid é* Ankara között megkötött agresszív paktum aláírása. Ez » paktum — folytatta Kokkalisz *— komoly lépés a háborús előkészületek I útján. Annál is inkább veszélyes, mert * olyan politikai rendszereket egyesít ma-- gában, amelyek sorsukat eg- harmadik világkonfliktus perspektíváihoz kötötték- Kokkalisz elmondotta, hogy a görög n*p felismeri nyomorúságos helyzetének okait és a nyomor elleni harcot összekapcsolja a fegyverkezési hajsza ellen, á békéért folytatott küzdelemmelNépünk nem ismeri el az agresszív bab káni paktumot. A háborút előkészítő paktumokra — a népek a testvériség, a kölcsönös megértés és a béke paktumával válaszolnak.
