Észak-Magyarország, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-14 / 138. szám

Vaeámap 1«SS Június m Rákóczi éltető és erőtadó hagyományai NEMZETKÖZI SZEMLE esztendő midt ed t azóta, hogy a parasztság megmozdulásá­ra II. Rákóczi Ferenc kibontotta a magyar haza függetlenségének és szabadságának zászlaját. Hála a Magyar Népköztársaságnak, nálunk 1703 nem csupán egy dátum, poro­sodó könyvek lapjain. A magyar dolgozó nép nagy kin­cse az emlékezet. Igaz, vannak kö­zöttünk a múlt iránt rajongók is. Megfigyeltem, hogy a sárospataki . diákok és tanárok egy jelentős ré­sze nimbuszt, csinál Rákócziból. — Ezért ír Laborczi Róbert dolgozatá­ban arról, hogy ,,a magyar nép Rá­kóczit tekinti példaképének ma“ és a pataki diákoknak megtisztelő, hogy őt mondhatják példaképük­nek“. Kiss Juhász István dolgoza­tának már a címe is önmagáért szól: ,,Rákóczi — eszményképem“. Elis­merem. a mi megyénkben nem könnyű a történelmi légkör bűvös hatásának ellenállni és ezért nem ne­héz rajongani sem. Vannak közöttünk más fából fa­ragott emberek is, akiknek gondol­kodását megfertőzte a közömbösség, s vannak, akik megtagadják a múlt haladó hagyományait, az emlékeze­tet Mi, nemzeti kincsként őrizzük ée nem engedjük, hogy egyesek be­mocskolják, feledésbe taszítsák az emlékezetet. A tudatlan bölcsnek tartja magát s ezért tüntet közöm­bösséggel. Van egy mondás: ,-Nagy vagyon gazdája fáradhatatlan“. A magyar dolgozó népnek gazdag történelmi f kincsei vannak — tehát fáradhatat­lannak kell lennie Rákosi Mátyás elvtárs a párt II. kongresszusán tartott beszámolójá­ban a többi között ezeket mondot­ta: „mos!, amikor visszanyertük nemzeti függetlenségünket, most még sokkal inkább, mint eddig, el­érkezett az ideje, hogy visszanyúl­junk Hunuadi, Rákóczi, Kossuth, Petőfi éltető és erőt adó hagyomá­nyaihoz“. * A megye történészeinek különös ^ szerepük van Rákóczi sokol­dalú egyéniségéinek felderítésében és fedi árasában. Megyei közoktatásunk, ban nem egységes Rákóczi egyéni­ségének megmutatása. Egyesek Rákóczi az 1700-as évek elején ta­núsított magatartásából ingadozásra következtetnek, többen viszont, azt bizonygatják, hogy Rákóczi mind­végig következetes volt. Az esetek többségében figyelmen kivül hagy­ják Rákóczinak a döntő történelmi pillanat felismerését és megragadá­sát tükröző jellemvonását. Rákóczi nem állt a zempléni jobbágyság megmozdulásai mellé akkor, midőn az adott nemzetközi és belső körül­mények még nem érlelték meg a döntő cselekvés pillanatát. De azon­nal határozott, amikor az országot leigázó osztrák zsarnok erőit lefog­lalta a spanyol örökösödési háború; amikor az osztrák katonai erőket széthúzták egyrészt Olaszországba, zömét pedig g Rajnához küldték; amikor Magyarországon csak kis számú (30.000) császári csapat tar­tózkodott: amikor a magyar népet tűrhetetlen adók, magas árak és kü_ lönbözö visszaélések nyomorgatták; amikor megkísérelték, hogy a ma­gyar nép szine-virágát erőszakos sorozássá] idegen országba, idegen érdekekért vigyék el harcolni. — Mindez végsőkig kiélezte a belső helyzetet. Rákóczi emlékirata is bizonyítja, hogy adott, történelmi pillanatot igen gondosan elemezte. A felsorolt körülményekből így vonta le a kö­vetkeztetés) : „Minthogy az ügyek így erjedtek, s a nép hajtanig igen kedvező volt, úgy döntöttünk, hogy ki kell használnunk a lelkek hevülését“. Rákosi Mátyás elv társ a magyar haladó hagyományok legfőbb ápoló­ja ismételten arra tanít bennünket, hogy tudjunk élni a számunkra adott történelmi lehetőséggel. Erről a Népfront Országos Kongresszusán 1949-ben a többi közölt ezeket mondotta: „Először fordul elő a modern történelem folyamán, hogy a magyar dolgozó nép végre hozzá­jutott a régvárt szabadsághoz. Vég­re önállóan független állami életet élhet, szabadon szentelheti erőit annak a feladatnak, hogy pótolja elmaradottságát és felsorakoztassa hazáját a haladó népek élvonalába. Évszázadok óta először rendelkezhet szabadon gazdaságával, munkaere­jével, kultúrájával és évszázadok óta először fordul elő, hogy felemelke­dését nem gátolják, hanem támogat­ják a szomszédok, elősegíti a nem­zetközi helyzet, A magyar nép har­ca önállóságáért, gazdasági és kul­turális újjászületéséért, mint törté­nelme legfényesebb napjaiban, újra egybeesik az egész haladó emberi­ség küzdésével. A magyar dolgo­zó nép végre tagja lehet a szabad kémvetek nagy szövetségének. Mi. élni akarunk ezzel a történelmi le­hetőséggel. mely évszázadok óta elő­ször nyílott meg a magyar nemzet előtt. Mi tudatában vagyunk ennek a történelmi lehetőségnek és el va­gyunk szánva arra, hogy nem fogjuk elszalasztani. El énkezőleg. Minden erőnkkel, minden idegszálunkkal megragadjuk. Tudatosítjuk dolgozó népünk előtt és mozgósítjuk hazánk minden fiát arra, hogy ezzel az új történelmi lehetőséggel teljes erejé­vel élni is tudjon“. * Cahol annyira nem fenyeget ve­k-' szélye a tömegek lebecsülésé­nek, mint éppen a Rákóczi-féle nem­zeti felkelés értékelésénél. A régi történelmi szemlélet a Rákóczi fel­keléstől olyan felfogást terjesztett, mintha Rákóczi Ferenc lett volna a felkelés megindítója. A nemzeti mé­retű szabadságharc megindítója nem a nemesség, nem is Rákóczi Ferenc, hanem az elnyomott és sanyarga­tott pór-nép volt. Igaza van Bar- kóczi Katalin pataki diáknak, aki dolgozatában azt írta, hogy ■,Rá­kóczi Ferencet a népi felkelés ra­gadta magával“. A főszereplők Esze Tamás által vezetett jobbágyok vol­tak, akik „nem másért, mint a sze­gény nép felszabadításáért“ harcol­tak. Mindez jottányit sem von le Rákóczi Ferenc történelmi érdemei­ből, sőf éppen abban van nagysága, hogy felismerte az adott történelmi pillanatot és a döntő népi erőkben rejlő lehetőségeket. Rákóczi egyéni­ségének nagyszerű jellemzője az a törekvés, amely a hazáért, és a sza­badságért vívott harcban a nemzeti erők összefogására irányult. Kez­detben az egységfrontban a túlsúly a parasztságé lett. Rákóczi emlék­iratában megírta, hogy igazi ..nép­hadserege“ volt. ahol a tisztek ugyanabból a fából voltak faragva, mint a katonák, mert ők is parasz­tok voltak“ ........veszélyes és lehe­tetlen left volna felváltani ezeket a tiszteket és nem is lehetett jobba­kat találni helyükre“. Később azon­ban a felkelés győzelmes szekerére a nemesség jelentős része is felka­paszkodott- A vezetés fokozatosan átcsúszott az ingadozó és reakciós nemesség kezébe. A népi erők hát­térbe szorultak. Énnek az lett a kö­vetkezménye, hogy igazi egységfront nem jöhetett létre. Legyengült a ma­gár nemzet hatalmas belső erőfor­rása Pártunk hű folytatója a nemzeti erők összefogására irányuló igazi nemzeti politikának. Rákosi Mátyás elvtárs 1945 június 3-án,tartott be­szédében a többi között ezeket mondotta: „A Magyar Kommunis­ta Párf nemcsak a felszabadulás óla, hanem a felszabadulás előtt is hosz- szú esztendőkön keresztül hirdette, hogy abból a veszélyből, amibe a ré­gi rendszer sodorta az országot, az egyedüli kivezető út a nemzeti erők összefogása. Amikor a Kommunista Párfnak módja volt ezt az állás­pontot a felszabadított területen valóra váltani, átvinni a gyakorlat­ba, akkor kétségkívül helyes és jó munkát végzett■ A magyar demo­krácia addigi sikereinek túlnyomó többsége éppen ebből a nemzeti összefogásból fakadt és a mi politi­kánk változatlanul továbbra is a nemzeti erők összefogása. Megva­gyunk győződve arról, hogy minél mélyebb ez az összefogás és minél farfósabb. annál gyorsabban fog ha­zánk az újjászületés és a Jelemelke­dés útjára lépni. Pártunk mindent elkövetett hogy a magyar demokrácia egységfront­ján belül a fejlődés ne jobbra, ellenkezőleg, fokozatosan balra: a munkásosztály érdekeinek, a ma­gyar nemzet érdekeinek megfelelő irányban fejlődjön A Népfront má­jusi választási győzelme ország-világ előtt bebizonyította, hogy pártunk méltó örököse Rákóczi és Kossuth nemzeti egység politikájának is. ★ M iskolcon _ sokan csodálkoznak, 1 hogy miért tűrjük meg a „Sötét- kapu" régi épületét. Azért őrizzük, mert Rákóczi nagy diplomata egyé­niségének emlékét őrzi e régi ház. Rákóczi 1704 februárban itt adta ki világhírű kiáltványát, amelyben a többi között ez áll: ,,Megújulnak a magyar nemzet régi sebei és e se­beket fegyverrel kell kivágni, mert félő, hogy különben az Ausztriai­ház végzetes uralkodása alatt erőt vesznek a testnek még ép részein“. Rákóczi ebben az egész világhoz in­tézett kiáltványában hangsúlyozta az ország jogát a függetlenségre és szabadságra, hogy „Tudja az egész világ, mi indította fegyverfogásra e ház ellem a Báforiakat, Bocskait, Bethlent, a Rákócziakat és Tököiyt“. Hangsúlyozta, hogy „hazánk fel­szabadítására szívesen áldozzuk fel életünket, vagijonunkaf, örömest ontjuk ki utolsó csepp vérünket“. A magyar történész kongresszu­son J. V. Tarlé szovjet akadémikus, Jtak Rákóczi Ferencről szóló előadá­sából tudjuk hogy Nyugat-Európa uralkodó köreitől Rákóczi nem ka­pott támogatást. A gőgös nyugati uralkodók később ezt keserűen megbánták. Egyedül Nagy Péter orosz cár volt az, aki olyan diplomá­ciai kapcsolatra lépett Rákóczival, amely mindkét nemzet számára elő­nyös volt. A második világháború után a rombadölt és politikailag elszigetelt Magyarország segítségére elsőként a nagy Szovjetunió sietett. A Szov­jetunió volt az e'.sö amely Magyar országgal diplomáciai kapcsolatba lépett. Nyugatról segítségre nem számíthattunk. A nagy Sztálin vi­szont a nemzetek közötti egyenjogú, ság alapján szövetségre lépett ha­zánkkal olyan feltételekkel, amely mindkét ország számára előnyös. A magyar népi demokrácia fejlődésé­nek egyik döntő Összetevője éppen a Szovjetunió áliandó szakadatlan segítsége. Okultunk abból a törté­nelmi tanulságból amely Rákóczi és Kossuth szabadságharcát elbuktatta. Akkor a kedvezőtlen nemzetközi erőviszonyok Magyarország elszige­teltsége és a szembenálló erők túl­ereje megfojtotta a fiatal nemzeti államot. Most a nemzetközi erővi­szonyok hazánkra kedvezőek. Ma­gyarország nincs elszigetelve. A 8()0 milliós béketábor tagjaként az em­beri haladás élvonalában küzd a bé­kéért, a szocializmusért. ★ A magyar kommunisták meg­tisztelő kötelessége, hogy Rá­kóczi egyéniségének jellemvonásait megtisztítsák attól a sok rágalom­tól és ferdítéstől, amelyet az ellen- forradalom reakciós történetírói reá szóltak. A polgári történetírók Rá­kócziról gyakran azt állítják, hogy mindenáron háborúskodni akart, mindenáron a harc hive volt. A va­lóság azonban mást mond. Bizo­nyítja ezt, hogy 1704 január 2-án Rákóczi a gyöngyösi táborban nem vonakodott tisztességes békéről tár­gyalni a megijedt Habsburg-ház megbízottjával, Széchenyi Pál kalo­csai érsekkel. Jellemző, hogy 1705- ben, amikor a szabadságharc ügye a legjobban állt még akkor is kész volt béketárgyaiásokat folytatni. — Az 1705 szeptemberi széesényi or­szággyűlés felhatalmazta Rákóczit a béketárgyalásolcra. Azonban, ahogy Rákóczi nem volt a mindenáron való háborúskodás hive, éppen úgy, nem volt híve a mindenáron való béke­kötésnek sem. Jellemző, hogy 1711 február 21-én inkább elhagyta ha záját, mint sem, hogy megkösse a szégyenteljes szatmári békét. Rákó­cziról a katolikus egyház reakciós történetírói gyakran azt állították, hogy türelmetlen volt. A valóság azonban azt bizonyítja, hogy Rá­kóczi még a látszólag legkényesebb kérdésben, így a vallási kérdések­ben is türelmes volt. Katolikus lété­re visszaadta a református egyház­nak pl. a kassai református templo­mot. amelyet korábban a szepesi püspök rendeletére elvettek a re­formátusoktól és 40 évig magtárnak használták. Ugyanakkor fellépett azokkal a provokációs kísérletekkel szemben, amelyek túlzó református követelésekkel meg akarták bontani az egységfrontot. Türelmes volt az egység kialakításában, de türelmet­len volt a nemzeti egység megbon- tóival szemben. Rákóczi javaslatára utasították ki Magyarországról az összeesküvő jezsuitákat. Rákóczi ad. ta meg a hozzájárulást ahhoz, hogy Sárospatakon az áruló Bezerédit ki­végezzék. Tőle származik az a jel­szó: „Árulásért vérpad“. Most, amikor hazánkban a Rákó. czi felkelés 250 éves évfordulójáról emlékeznek. Most amikor a magyar nemzet előtt új történelmi lehetősé­gek nyíltak meg, most minden eddi­ginél időszerűbb, hogy visszanyúl­junk azokhoz a magyar haladó ha­gyományokhoz, amelyek a mai kö­rülmények között is éltetőek eröt- adóak — azért, hogy még jobban dolgozhassunk magyar népünk ja­vára cs igy még jobban szolgáljuk a béke és a szocializmus ügyét. KOVÁCS SÁNDOR Hatalmas lépés a koreai kérdés békés rendezésének útján Közel két esztendeje, hogy Ko­reában először ültek össze megbe­szélésre a fegyverszüneti küldöttsé­gek s éppen az elmúlt, héten volt. másfél éve, hogy megkezdték a ha­difogolycsere kérdésének megvita­tását. Hónapok hosszú során az egész békeszerefő világ figyelme agódva fordult a keszoni. majd a panmindzsoni (árgyalósátrak felé. A haladó emberiség döbbenten ta­pasztalta. hogy az amerikai küldöt­tek majd két éven keresztül nem a fegyverszünet megkötésén, a béke megteremtésén fáradoztak, hanem éppen ellenkezőleg, minden igyeke­zetükkel azon voltak, hogv gán­csolják a tárgyalásokat, meghosz- szabbítsák az embertelen vérontást. Az amerikai küldöttek hónapról- hónapra, napról-napra teljesíthe­tetlen követelésekkel állottak elő. olyan követelésekkel, melyekről jól tudták, hogv a hazáját, a szabad­ságot és békét védelmező koreai és kínai néo sohasem fogadhatja el azokat- Ugyanakkor az amerikai lé­gierők vad és kíméletlen terror­bombázásokkal pusztították a békés koreai lakosok ezreit és tízezreit, hogv ilyen módon is szítsák a há­ború füzét. Ha a tárgyalósátor.ban közelebb került a megegvezés. az amerikaiak a tárevaló sátron hívi"i aknázták a'á a béke ügyét. Bűnös provokációk, a tárgyalási övezet semlegességének sorozatos megsér­tése. kínai területek bombázása, a hadifogolygvilkossáeok. ugvanazt a célt szolgálták, mint. küldötteik mesterkedései Az amerikaiak azt remélték, hogy megtörhetik a koreai nép és a kínai önkéntesek erejét és akaratát s uralmuk alá hajthatják egész Ko­reát. Több ízben indították meg nagy garral beharangozott ..őszi“, „téli“ és többi offenziváikat, melyek sorra kudarcba fulladtak. Az ame­rikai imperialistáknak be kellett látniok. hogy terveik sohasem válhat­nak valóra; Kim ír Szén népe meg­védi hazáját. De volt még egy hatalmas ténye­ző, mely a fegyverszüneti tárgyalá­sok többszöri megszakítása után ismét a tárgyalóasztalhoz kényszerí­tette az amerikaiakat — a népek törhetetlen békeakarata. Nem volű az utolsó esztendőben olyan nap, olyan óra, amikor a világ valamely, sarkán messzehangzóan fel ne csen­dült volna a világ népeinek egy­öntetű békekövetelése: Békét Koreá­ban! Magában az Egyesült Nemze­tek Szervezetében — tehát hivatalo­san az egyik hadviselő fél tanácsko­zó testületében — is olyan határo­zatot. fogadtak el, mely ellentétben állót az amerikai imperialisták há­borús szándékaival. Az amerikai im­perialistáknak egyre világosabbal! meg kellett látniok, hogy teljesen élű szigetelődnek, ha továbbra is a há­ború minden áron való folytatásai mellett szállnak síkra.. Amikor tehát március végén el­hangzott a koreai és kínai nép kép­viselőinek uj javaslata, melyben á legmesszebbmenő békeakaratról tet­tek tanúságot, az amerikaiak nett! térhettek ki többé e javaslatok elöl, Az újra elkezdődött tárgyalások első eredménye a beteg és sebesült hadi­foglyok kicserélése volt s az elmúlt napokban létrejött a hadifogolykér- dés teljes rendezése Is, amellyel az uiolsó akadály is elhárult a fegyver­szüneti egyezmény megkötésének ut- jából. Az egész világ a legközelebbi napokra várja a fegyverszünet meg­kötését. A békevilágtábor harcos örömmel fogadja ezt az eredményt, örömmel, mert a koreai vérontás megszünte­tése emberek ezreinek menti meg életét, hozzájárul a béke megszilár­dításához s harcosan, mert az eddi­gi tapasztalatok a béke minden hi- vét megtanították ari<a, hogy az eredményeken nem szabad megpi­henni, továbbra is fokozott éberség­gel kell őrködni a béke ügyén. Ä* olasz nép ragyogó győzelme Hónapokon (keresztül folytatta hősi harcát az olasz nép az Olasz Kommunista Párt vezetésével a csaló választójogi törvény ellen, amellyel a klerikális reakció már eleve biz­tosítani akarta a maga számára az uj parlament mandátumainak két­harmadát. Ismeretes, hogy ez a törvény nyolcvanöt mandátumos ,.prémiumot“ ajándékoz annak a pártszövetségnek, mely a választáso­kon n szavazók ötven százalékánál legalább egy szavazattal többet kap. Ez a választási törvény: a képvise- lőhá(ái mandátumok elbírálásának törvénye. De Gasperi ezzel akarta biztosítani azt a többséget, melynek segítségével megváltoztathatta vol_ na a köztársasági alkotmányt, el­fojthatott volna minden demokrati­kus szabadságjogot gátlás és aka­dály nélkül folytathatta volna a hi­degháború politikáját, olyan kor­mányt tarthatott volna fenn, mely ki­zárólag a klerikális reakció — s raj­ta keresztül az amerikai imperialis­ták — parancsait teljesíti. Az olasz demokratikus erők hó­napokon keresztül kovetKezetesen leplezték le a választójogi törvény sötét céljait A parlamenten belül és a parlamenten kivül egyforma erő­vel folyt a harc a törvény ellen. De Gasperi kormánya azonhan a tör­vény- és alkotmánysértések egész sorának segítségével keresztülerösza. kotta a törvény megszavazását és életbelépését. A háború erői világ­szerte elégedetten dörzsölték kezü­ket: Biztosak voltak már abban, hogy a választások után minden akadály elhárul a reakció útjából. A döntő szót azonban az olasz nép mondta ki. Jóllehet a kormány a ter­ror és a csalás minden fegyverét fel­használta a választási hadjáratban s magán a választáson is. jóllehet a papok és csendőrök igyekeztek meg. teremteni számára az „alkotmány«« többséget“, az olasz nép milliói » választáson mondtak Ítéletet a tör­vény felett. Soha még választáson nem szavazott az olasz nép ilyen nagy arányokban a dolgozók párt­jaira, mint ezen a választáson. Az Olasz Kommunista Pártra s a dolgo. zók érdekeit ugyancsak harcosan képviselő Olasz Szocialista Pártra közel lo millió választó adta szava­zatát, olyan tömeg, olyan békehad­sereg amely nélkül s amely ellen nem lehet tartósan kormányozni. A Keresztény Demokrata Párt a sza­vazatok millióit vesztette ej az 1948-as választások óta s szinte tel­jesen elvesztették politikai jelentő­ségüket a klerikális reakcióval szö­vetkezett többi pártok, köztük á jobboldali szociáldemokraták De Gasperiék nem nyerték el H szükséges többséget, — a csaló vá­lasztójogi törvény csütörtököt mon­dott. A parlamentben tovább is je­lentős erőt képviselnek a nép igazi képviselői a kommunisták és a ve­lük szövetséges szocialisták. Képvi­selőik száma azonban távolról sem fejezi ki azt a döntő erőt, amellyel az égés.; országban rendelkeznek. A tízmillió baloldali olasz választó Olaszország legöntudatosabb rétege­it tömöríti, azokat akik felismerték, hogy a klerikális reakció útja az amerikai imperializmus út,ja. a há­ború útja. Ezek a rétegek szilárdan tömörülnek a dolgozók élcsapata kö. rül s el vannak szánva arra, hogy újabb dicsőséges harcokban végső győzelemre vigyék a* olasz függet­lenség, a béke ügyét. Öt nagy stúdiót helyeztek üzembe a kievi televíziós adóállomáson A kievi televíziós adóállomáson a kö­zelmúltban befeje­ződött egy ú j, nagy stúdió építése és szerelése. A stúdió­ban színházi együt­tesek, énekkarok és zenekarok is tart­hatnak előadást. Konsztantyin Alek- szejev, a kievi tele­víziós adóállomás vezetője a követke­zőket mondotta a ,>TASZSZ(Í tudósí­tójának: A kievi televíziós adóállomás a Szov­jetunió legfiatalabb televíziós adója. Adásai ma már nemcsak a kievi, hanem a zsitomiri, csernyjgovi, polta- vai területen és Ukrajna más terü­letein is vehetők, több mint három~ száz kilométeres körzetben. Most kí­sérletek folynak, hogy a kievi adáso­kat Harkovban is vehetővé tegyék. A kievi mérnöki intézet dolgozói lem ningrádi szakembe­rekkel karöltve négy méter átmérőjű televíziós kép síkot szerkesztettek. Most folyik a képsík ki­próbálása. ■ Ilyen nagyméretű képsí­kokat nagyobb he­lyiségekben, kertek­ben, parkokban stb. lehet felállítani tö­megek részére tör­ténő televíziós adá­sok vételére* I Dobozó Ifjúság Szövetsége központi vezetősége teljes üiese A Dolgozó Ifjúság Szövetsége köz* ponti vezetősége 1953 június 13*án tar«» tótra IX. teljes ülését. Az ülés „A DISZ feladatai a fahm*1 című napirendet tárgyalta, melynek előadója Goszionvi János, a DISZ köz* ponti vezetőség titkára volt­A központi ■•ezetőség ülése lelkes- hangú táviratot küldött az Összkínai Demokratikus Ifjúsági Szövetség és a kínai új demokratikus ifjúsági liga kon­gresszusához, valamint az Olasz Kom* munist,a Ifjúsági Szövetség központi ve- zctoségélitE.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom