Észak-Magyarország, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-02 / 127. szám

ESZAKMAGYARORSZAG 3 fifcffd, 1953. június 2. Jó politikai töme^oiuokáva!, az eleven verseny és a magasabb színvonalú műszaki vezetés megteremtésévé! új harcot indítanak a diósgyőri martinászok a lemaradás behozásáért Diósgyőr martinászai sok győzelmes csatát vívtak az elmúlt évek során. Ez évben azonban szinte hónapról hónapra lemaradtak a tervvel és ráadásul a minő­ségi -termelés körül is komoly hiányos- ságok mutatkoztak. Számos feldolgozó üzem került nehéz helyzetbe miattuk, mert nem kapta meg a kellő mennyiségű és minőségű acélt. Nem egyszer tettek ígéretet a diósgyőri martinászok, hogy pótolják a mulasztásokat, behozzák a le­maradást, Az ígéret azonban még mindig nem vált valóra, — a martinaeélmü május­ban sem teljesítette tervelőirását. Sokféle oka van a súlyos késésnek. így elhanyagolták a grafikon szerinti terme­lést. Lépten-nyomon megsértették a tech­nológiai fegyelmet. Nem volt megfelelő, eleven a verseny. Igen élesen rávilágított a hibákra a „Szabad Nép“ vasárnapi cikke, amely komoly segítséget nyújtott a munka meg­javításához. Ezekre a hiányokra mutatott rá hétfőn az a nagyjelentőségű értekezlet is» ame­lyen a diósgyőri acélmű pártszervezeti, száksz°rvezeti és műszaki vezetői meg­beszélték a legsürgősebb tennivalókat. Megjelent az értekezleten Kovács István elvtárs, a Megyei Pártbizottság titkára is, aki további értékes segítséget adott a martinaeélmü dolgozói számára: meg­jelölte az utat, amelyen haladva kiküszö­bölhetik a hibákat, biztosíthatják a tér meló munka színvonalának állandó eme­lését, a tervek teljesítését és túlszárnya* lását. Az értekezlet felszólalói ígéretet tettek, hogy ezúttal minden eddiginél szivósabban és következetesebben fognak munkához, jóvá teszik a mulasztottakat. Az első kérdés: mi okosta a martiuacélmü előző havi lemaradását? Eridéig valahányszor es szóbakerült, az öntó'csarnokra háritotték a felelősséget. Most már ezt az érvet nem lehet felhasz­nálni, — az öntőcsarnok megjavította munkáját-' Az acélmű gyárrészleg vezetője, Baán. István elvtárs szerint a lemaradás oka az, hogy a kemencék dolgozói nem érez­ték át a rájuk háruló nagy felelősséget. Komoly hibákra mutatott rá a hulla­déktéren, ahol most is rohammunka folyik nincsen elég 'tartalékadag és csök­ken az adagolóteknő-park. A hulladékfel­dolgozás munkáját fel kell fejleszteni, hogy a kemencék fajlagos teljesítését 15 szá­zalékkal felemelhessék. Jelerjé’sen széle­síteni kell a gyorsclvasztás alkalmazását s a grafikon szerinti termeléssel el kell kerülni a csapolások torlódását. Ezeknek a céloknak az elérésére egy sor intézke­dést tettek. Baán elvtárs elemzése nem volt teljes. Nem várható azonban» hogy az acélmű megjavítsa munkáját, amíg nem tisztázza, mi okozta lemaradását? Elsősorban a pollsikai tömegmunka gyengesége. A hiányt világosan tükrözi, hogy a. mar- tinacéimüben — éppen az egyik legfon­tosabb gyárrészlegben nincs élő verseny- Sem a martin pártbizottsága, sem a szak- szervezet, sem pedig a DISZ-bizottság nem mozgósította megfelelően a dolgozó­kat. A dolgozók az üzemben nem tudják, hogy mit kell napról napra teljesíteni- A diszpécsereknek, a főolvaszt ároknak nincsenek vállalásaik, — nem csoda, hogy nincs vetélkedés a kemencék között és elaludt az ózdiakkal való verseny is- To­vábbi hiba, hogy a diósgyőri martinban a dolgozók nem ismerik kellően munká­juk fontosságát, — nem tudják azt sem, hogy üzemük miképpen teljesúti felada­tait. A kémencebrigádok tagjai közül igen kevesen tudják, hogy az acélmű a napokban alig 60 százalékot teljesített. Semmit nem tettek az acélmű párt-, szakszervezeti és műszaki vezetői annak érdekébon, hogy a dolgozókkal tudato­sítsák a több mint 20 ezer tonnás adós­ság törlesztésének kötelezettségét. Ugyan­csak elhanyagolták a jói dolgozók nép­szerűsítését, nem tudatják, hogy kik az élenjárók, akik teljesítik a tervet. Hiba, hogy a pártceoportgyülésekén nem von­ták felelősségre a mulasztókat- Azt sem kérték számon, hogy a kommunisták ho­gyan teljesítik a tervet? Hiáuyos a inartínacélmtíben az agitáció is, nem folyik emberről emberre, kemencéről kemencére menő felvilágosító munka, a kemencebrigádok tagjai nem ismerik konkrét feladatukat a békeharcban, A rnartinacclmüben nfm folyik készü­lődés a hatalmas jelentőségű eseményre, a Béke Világtanács budapesti ülésére. Öntudatos, kemény harcokban meg- edzödött martinászaink nem akarják to" I vább tűrni a szégyenteljes lemaradást, azon varrnak, hogy mielőbb változtathas­sanak a helyzeten. Mit kell tenni ahhoz, hogy ez sikerül­hessen? Az kell, hogy a pártszervezetek és a Szakszervezeti aktívák megjavítsák a politikai tömegmunkát, megteremtsék az eleven, lendületes versenyszellemet. Harc­ba kell indulni a technológiai fegyelem megszilárdításáért, a minőségért s azért, hogy a tervet napról napra, dekádról dekádra teljesítsék- Ennek érdekében meg kell teremteni végre a grafikon sze­rinti termelést, amelyet a műszakiaknak ismertetni kell a fizikai dolgozókkal. A sztahanovistáknak az eddiginél sokkal jobban kell fogLalkozniók az elmaradók­kal, védnökséget kell vállalni fölöttük, meg kell szervezni a rendszeres tapasz­talatcserét. A martin valamennyi dolgozója érezze át mélységesen az adott szó szentségét, harcoljon minél jobban az adósság le- törlesztésáért. A pártszervezeteknek, a szakszerveze­teknek és a műszak’ vezetésnek fel kell számolnia a szervezetlenséget, a kapko­dást, véget kell vetni a hibák áthárítá­sának. Előrelátó, tervszerű vezetést keil biztosítani, — még kell indítani ismét a küzdelmet. i kohászati konferencia határozatainak megvalósításáért. Javítani kell a technológiai utasítások végrehajtásának ellenőrzését, a műsza­kiaknak gyorsabban kell reagélniok a fizikai dolgozók kezdeményezésére. Török László, Joó Ignác és Harangozó Barna elvtársaknak, valamint Szakali Jó­zsef elvtárs, a nagyüzemi pártbizottság titkárának felszólalása, az értekezlet résztvevőinek egyhangúlag hozott határo­zata arra mutat, hogy a diósgyőri mar- tinacélmü dolgozói sok fogadkozás után most végre csakugyan lezárják azt az időszakot, 3ffiely sok keserű tanulságot és nagyon kevés dicsőséget jelentett szá­mukra. A kóiíimunktákkaf az élen a pártszervezetek és a szakszervezeti aktí­vák, a DISZ-fiatalok, szoros együttműkö­désben a műszakiakkal, a martinaeélmü pártonkívüli dolgozóival új harcot akar­nak kezdeni lemaradásuk behozásáért, an­nak igazolásáért, hogy átérzik felelőssé­güket a szocialista építésben és a béke védelmében, úgy készülnek fel a Béke Világtanács budapesti ülésére, mint ahogy az ország elvárja tőlük. Számolja, fel a sserresetlen&éget, íiareoljon következetesebben a növényápolás sikeréért a tokaji gépállomás Május 31-én. a cséplőgépele javítá­sának határideje lejárt, A tokaji gépállomásnak erre az időre 21 da­rab cséplőgépet kellett volna kija­vítani. Ezzel szemben teljesen mind­össze 17 darab cséplőt javítottak ki, 2 géphez állítólag már csak csapágyak kellenek, kettőhöz pe­dig még csak a napokban fogtak hozzá. Megszegték tehát, a Minisz­tertanács határozatát, A mulasztásért, felelősség első­sorban a gépállomás igazgatóját ter­heli. hiszen a gépek javítására bő­ségesen volt idő. A múlt év augusztusa óta — amikor befeje­ződött. a cséplés — kethetenkint ha csak egy-egy gépet javítottak volna ki, már régen befejeződött volna a munka. Nem lehet kifogás: nem volt hiány időben a hiányzó alkat­részek biztosítására sem. Minden feltétel meg volt ahhoz, hogy a gé­peket. batáridőre üzemképes álla­potba helyezzék. Mindez: hanyagságra, szervezetlen munkára vezethető vissza. Még januárban történt, hogy a gépállomás íőgépésze elkészítette a megrendelést a hiányzó alkatré­szekre, s azt átadta a gépállomás igazgatójának — írja alá és küld­jék el a gyárnak- 1—> Elmúlt, egy hónap, az alkatrészek még náindig nem érkeztek meg. A Gépállomások Megyei Igazgatósága egy alkalom­mal ellenőrzést tartott a gépállo­máson. A főgépész elpanaszolta: még mindig nem kapta meg a szük­séges alkatrészekét. Furcsán hang­zik, de így van: erről panaszkodott, a gépállomás igazgatója is. Amikór az ügy bem vizsgálatot indítottak, kiderült, hogy a. megrendelőiévé! még mindig a gépállomás igazgató­jának a fiókjában porosodik. — Nem küldte azt el. Nem csoda tehát hogy a hiányzó alkatrészekét nem kapták meg. Május 21-én a Gépállomások Me­gyei Igazgatósága rendelkezést kül­dött ki, amelyben felhívta az agronómus figyelmét „tekintettél arra, hogy a gépállomás növényápoló gépparkja kibővült május 26-ig vizsgálja felül a kör­zetéhez tartozó termelőszövetkeze­tekkel kötött növény ápolási szerző-. dóst, hasson oda, hogy a szerződés­kötés módosításával a növényápoló gépeket a legteljesebb mértékben kihasználják“. Nagyon fontos volt az utasítás végrehajtása, hiszen az eredeti tervben a szerződés szerint a tszcs, földjén a gépállomásnak 400 holdon kellett volna növényápo­lást végezni. Időközben kaptak kul- tivátort, kapálógépet, ami lehetővé tette, hogy 1200 holdon is elvégezzék a növényápolást. Miután azonban a gépállomás igazgatója a rendelke­zést nem adta át az agronómusnak, így az agronómus nem hajthatta végre a fontos rendelkezést,. Nagyfokú szervezetlenségre vall a következő eset is: Az elmúlt héten Szerdán az egyik traktoros a baji termelőcsoportba ment dolgozni. Nem biztosítottak elegendő üzem­anyagot számára, így délután 5 óra­kor már abba kellett, hagynia a munkát. Az agronómus utasítását, keresztezve a gépállomás igazgatója az üzemanyagot szállító vontatót fuvarba küldte. Emiatt csak más­nap kapott üzemanyagot. A báji termelőcsoportban dolgozó gép te­hát majdnem 2 napig tétlenül állt, nem dolgozott. Mindezek okozói annak, hogy 31-ig a gépállomás mindössze 50 holdon végezfe el a növényápolást. A növényápolásban való lema­radásért, felelősség terheli Varga E-ajé',.' mezőgazdászt, akit éppen a hanyag, rossz munkája miatt a na­pokban váltottak le. Nem ellenőriz­te a termelőszövetkezeteknél a ta­vasszal a kukorica és a cukorrépa vetését. Nem megfelelően állították be a vetőgépeket, s ormait nem tudják használni a kulfivátort. Mos», úgy próbálnak javítani rajta, hogy összekapcsolt lókapákat használnak, de a 2 darab kultivátorf így sem tudják munkába állítani. A tokaji gépállomás már hosszabb ideje párosversenyben áll a sárospataki gépállomással. Egy hónappal ezelőtt, a sárospata. ki gépállomástól versenybizottság lá(oga((a meg a tokajiakat, hogy ellenőrizzék a verseny állását. Ek­kor derült ki, hogy a tokaji gépál­lomáson csupán a vezetőség tud ar­ról, hogy versenvben állanak, a dolgozókkal ezt nem tudatták. A gépállomás megyei igazgatósá­gától is nagy segítséget nyújtottak a tokaji gépállomásnak. Főként a vezetés színvonalának emelésében. Egy héfre ideküldték az ujcsanálosi gépállomás igazgatóját, aki átadta tapasztalatait, hogyan kell megszer­vezni a munkát, hogyan kell helye­sén, jól irányítani a gépállomást. Ennek ellenére sincs lényeges javu­lás a gépállomáson. Szívlelje még a tokaji gépálló. más vezetősége a bírálatot., sürgő­sen számolja fel a tervszerül len só - gét, erezzen nagyobb felelősségét ige« fontos munkája iránt. Jól mozgásit az aísóseoícai tanáés mezőgazdasági állandó bizottsága Az alsőzsoltíai tanács már a kora ta­vaszi munkák megkezdésekor átszervezte i mezőgazdasági állandó bizottságot. A gyengén dolgozó tagokat a munkában élenjáró lelkes dolgozóparasztok váltot­ták fel. A jól megszervezett állandó bi- töttság a békebizottéággal karöltve ered­ményesen mozgósít a sotonlévö munkák végzésére. A napokban kiagyöléoeket tartottak. A dolgozóparasztok megfogadták, hogy gon­dos növényápolással is készülnek a Béke Világtanács budapesti ülésére. A munkában példát mutatnak a kom­munisták és az állandó bizottság tagjai, ez magával ragadja s község valamennyi dolgozóparasztját. Befejezték a cukor répa egyelését, 65 százalékát meg is ka­pálták. A napraforgót 36, a kukoricát 86 holdon mér másodszor is mégkapáhák. A burgonya töltögetése is jó ütemben folyik. jó eredményükkel elnyerték a járás első községe címet. A kisgyüléseken megfogadták, hegy nem is engednek az elsőségből. A munkában olyan dolgozók járnak élen mint Varga János 5 holdas kommu­nista dolgezóparastt, H. Bánrévi László, a mezó'gazdátógi állandó bizottság elnöke, Maffós • Balázs állándóbiZOttSági tag. A kapásokat ezek a dolgozóparaSZtok már kétszer megművelték, a lucernát is lé- kaizálták. JAMES ENDICOTT, A BÉKEHARCOS EGY SAJTÓKON­FERENCIÁN is­merkedtem meg dr Endicottal, amikor visszatért a varsói kongresszusról. A sa i lókonferencián kezdőében nem volt semmi különös. Az amerikai tudósítók feltették a tőlük megszokott körmön­font kérdéseket. A kanadai delegáció tagjai aprólékos részletességgel, tü­relmesen válaszoltak, James Endicott kö­vetkezett szólásra. Kiemelt aktatáská­jából egy jó csomag ujságkivágást ame­rikai lapokból és felolvasott néhány cikket, amelyek nyüzsögtek a rágal­mazó kirohanásoktól a békemozgalom, a szovjet emberek és a népi Kína ellen. Az amerikai tudósítókhoz fordult: — Mindannyian jól tudják, hogy ez szemenszedett hazugság. De nemcsak hazugság — méreg, amely elpusztítja .Amerika élő erőit és jellemző, hogy maguk nem szégyelik a részvételt e mé­reg gyártásában. Ha tudják, bizonyít­sák be, hogy nem így vűn. A Wall Street 'bértollnokái közül egy sem mukkant. így beszél Endicott. Minden lehető­séget felhasznál az igazság megvédésére, mindig kutatja és megtalálja azt a he­lyet, ahonnan hirdetheti az igazságot, és a ragyogó igazság élével elpusztíthatja a rágalmat, James Endicott Kínában1 született- Apja, aki misszionárius volt, 1003-ban telepedett le és 1910-ig élt Kínában. Endicott sókat dolgozott a szabadság­harcukat vívó kínaiak közölt. Munká­járól ezt mondja: „MINDIG KÖTELESSÉGEMNEK TARTOTTAM, hogy segítséget nyújt­sak az embereknek az igazság, az igaz­ságosság és a testvéri szeretet jelisme­résében.“ Amikör a nagy kínai nép kivívta sza­badságát, James Endicott a legnagyobb örömmel fogadta ezt a győzelmet. Le­leplezte a kanadai egyházak mesterke: dóséit, amelyek szavadban szabadságot követellek a gyenge, szegény és elnyo­mott népeknek, a nemzeti felszabadító mozgalmak fellendülése időszakában azonban mindig az elnyomók oldalára álltak. Támogatják Csang Kaj-Seket, Li Szin-Mant, a Taivan szigetére be­települt amerikai hadsereget, a Maláj- földön öldöklő brit csapatokat... A misszionáriusok az imperialista tábor rendszereit támogatják, James Endicott a békemozgalomban találta meg azt a lehetőséget, hogy az elnyomottak ügyét szolgálhassa. Minden erejével a kanadai békeharcosok tömö­rítésen fáradozik. Az ő munkájukról, bátor küzdelmükről számolt tie <i Béke Világtanács stockholmi ülésén, ahová 14 ezer kanadai aláírását hozta el az atom­bomba betiltását követelő íveken. Lel­kes beszédeket tartott a varsói kon­gresszuson és Becsben a népek nagy találkozóján. KANADA NEPE egyre világosabban felismeri a fegyverkezési hajszával együttjáró bajokat. A lakosság növekvő felháborodással szemléli a reakciós ■ kormány politikáját. Ez a kormány kanadai fiatalokat küldött meghalni Koreába, sőt egy „nagy háború“ lehető­ségéről sző terveket• Az egyszerű kana­daiak látják, hogyan kaparintják meg az amerikai monopolisták Kanada nem­zeti iparát, hogyan pusztulnak ki a ka­nadai erdők, hogyan merülnek ki az ország természeti kincsei. „Mindig ön fogunk állni Kanada cs népeinek nemzeti érdekei fölött, meg fogjuk védeni jüg­" getlenségct a külső diktátummal szem­ben“ — jelentette Iá Endicott a kanadai országos békekon­gresszuson. A reakciós körök dühödten üldözik lángoló hazafiságá- ért James Lndicot- lot, 1950-ben, ami- Icor Endicott lelep­lezte a kanadai parlament mesterke­déseit, a megbíz- hatatlan' elemekre vonatkozó adatok kiszolgáltatását IVa- shingtöMictk, a par-' lament megfenye­gette öt és megbün­tetését követelte. 1951-ben, amikor James Endicottnak egy klubban kellett beszámolót tartania, fasiszta csirkefogók közvetlenül az ösz- szejövetel előtt felrobbantották a klub épületét. A kanadai békeharcosok, azon­ban meg tudják védelmezni legkiválóbb- jóikat. A legközelebbi alkalommal, amikor Endicott Torontóban, tízezer ember előtt tartott, beszédet, a béke­harcosok meghiúsították a fasiszták zavartkeltő kísérleteit. 1952 ELEJÉN JAMES ENDICOTT ellátogatott Kínába. Itt ismerkedett meg az amerikaiak baktériumháborújár nők részleteivel. A kínai nyelv ismere­tében sajátmaga beszélhetett azoknak a falvaknak lakosságával, ahol baktérium- bombákat találtak és ahol fertőzések történtek­Kínából való visszatérése után talál­koztam Endicottal, Komor és gondter­helt volt — Mindent magam nyomoztam, ki és világosságot derítettem e szörnyű bűn­tény részleteire, — mondta, nekem, Londonban az egyik gyűlésen Endi- cott hangsúlyozta: — Mindannak nevében., ami igazsá­gos és szent, tiltakozom az Egyesült Államok gálád baktériumháborúja ellen. Nincs borzalmasabb ennél a gyermekek, ifjak, férfiak és nők tömeges elpusztí­tására szolgáló amerikai módszernél- Amit ott tettek, csupán tervük egy része. Senki nem rejtőzhet semlegessé­gének cs a tények nem ismerésének függönye mögé. Nem hallgathatunk az amerikai mililacilmus gaztetteiről, Kanadában Endicott könyvet adott ki „Vádolok“ címmel. A benne elmon­dott tények óriási tiltakozó hullámot váltottak ki a koreai, háború ellen. ELÉRKEZETT AZ AZ IDŐ, — ina a pekingi kongresszushoz intézett üdvöz­letében —, amikor meg kell menteni az emberiséget a pusztulástól. Ehhez egyesíteni kell minden embert, tekintet nélkül különböző nézeteikre és vallási meggyőződésükre, tekintet nélkül az országaikban uralkodó gazdasági cs po­litikai viszonyok különbözőségére. El­érkezett az idő, amikor a társadalom tervszerű rombolása helyett a társada­lom tervszerű fejlesztéséhez kell meg­teremteni a feltételeket... Le kell küzdenünk a betegségeket, a nyomon, az írástudatlanságot és a gazdasági el­maradottságot . .. Mindehhez ki kell vívnunk a békét cs a függetlenséget•“ Ilyen James Endicott,r a tettek és ui akaraterő embere, „Minden embernek meg kell értenie, hogy itt a cselekvés órája■ Ezt követeli az idő. Ki kell lítni a gyarmati orszá­gok elnyomott népei ellen folytatott hadműveletek beszüntetését. Azonnal véget kell vetni a koreai háborúnak•“ EZ AZ 0 FELHÍVÁSA. Kétségtelen, hogy a Nemzetközi Sztálin-békedij oda­ítélése James Endicottnak, új erőt ad a békemozgalomnak mind Kanadában, mind az egész világon. RALPH PARKER A kommunisták példamutatására bevonták a családtagokat a munkába, első lett a növényápolás» versenyben a gelejs „Petőfi“ A mezősrazclaságban most a fö feladat a gyors és gondos növényápolás^ A kedvező időjárás mellett nemcsak a hasznos növények, hanem a gyomok is gyorsan fejlődnek^ Éppen ezért a gcleji pártszervezet május 27.i tag- gyűlésén Barczy Sándor, P. Juhász József, Szabó Kálmán elv'ársak felhív, ták a tsz kommunistáit: valamennyien vonják he a növényápolásba az asszonyokat, nagyobb gyermekeiket, s ígéretet tettek, hogy ők Wftguk lop­nék az elsők, akik Így cselekszenek. A javaslatot valamennyi párttag elfő, gadta As Ígéretet tettek követték, az eredmény nem is maradt el. Május 31-re a. „Petőfi“ első lett a járás termelőszövetkezeteinek növény ápoltól ver. senyében. A vasárnapi kiadós eső valamennyi kapás növényüket az első — Sőt egy részét már a második — kapálás után érié. Kövesse megyénk valamennyi termelőszövetkezete a ge.leji.ek példáját. A családtagok bevonásában mindenekelőtt a kommunlsfák járjftüafc élen, példájukat Követni fogja a termelőcsOportok többi tagja is. 150 holdon már kétszer elvégezték a rozs pétbeoorzását a vattai A vattai állami gazdaság dolgozói többféle kapásnövény él-i# kapálá­sát befejör^k. Kiagyaltok 80 hóid cukorrépát, ebből 60 hóidat már meg is kapálták. 160 hóid kukótioa^ 40 hold ták ármány répa éUő kapálá­sát már befejezték^ Különösén kí- tiinit a munkában Nagy Zsuzsanna, ötáhórznzki Anna, Bojtos Julianna és Parkas Hcmka. állami gazdaságban 70Ó holdon a lucernát már napok­kal előbb lekaSzálták, még az éaőe idő beállta előtt begyüjíötték és boglyába rakták. Jelenles a széna, kaszálása fölyik_ Példát mutat s, munkában Kálin». Béla, Sánta Ifi. Mly és Korpás József A gazdaság dolgozói 150 hoMon a rozsot már kétszer pótbeporozták. Javítják á gépeket, gondosan kéeziiltték az ara­tásra^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom