Észak-Magyarország, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-05 / 130. szám

Ssrssdi bányászó!:! Minél több szénnel segítsétek elő békeaikotáseink építését járjatok élen a békéért tolyá karcban ALAC5KA — MEGYÉNK BÁNYÁSZAINAK EGYIK BÜSZKESÉGE Az alacskai széli bányaüzem is egykor a bányabá- ** ráknak hozott busás jövedelmet Olyanoknak, mint Vida Jenő, aki legtöbbször felé sem nézett a bá­nyának. A bányászoknak csak a nincstelenség, a ke­serves kenyér jutott. Ma a bánya a borsodi tröszt egyik élenjáró üze­me. Az év minden hónapjában túlteljesítette tervét. Május havi előirányzatát 108.5 százalékra teljesítette. Eredményesen alkalmazza a szovjet- módszereket, a ciklus-grafikon szerinti munkaszervezést. TJrbán László főmérnök mutatja a grafikonokat, amelyek pontosan feltüntetik a réselés, a fúrás, robbantás, faelőkészítés, biztosítás és a többi fontos teendőket. — Mikor vezették be a ciklusos módszert? Ez év január elsejétől. Azóta rendszeresen al­kalmazzuk. Először, persze, voltak nehézségek az el­terjesztésében, de most már elmondhatom, hogy meg­szerették a dolgozók. Urbán elvtárs alapos és rendszeres munkát köve­tel a bányászoktól. De ugyanakkor megadja a szük­séges műszaki segítséget nekik. — Azelőtt bajok voltak a termelés megszervezé­sével — mondja. — Először is rendszert kellett beve­zetni. Tudtuk, hogy a bányászok csak ügy kapnak kedvet a ciklusos módszerhez, ha látják, hogy bizto­sítjuk is hozzá a műszaki feltételeket. Üres csillét, bányaiét, síneket és minden egyéb anyagot elegendő mennyiségben biztosítottunk a bányászoknak.. És ami a legfontosabb, kidolgoztuk a grafikon terveket. A Pártszervezet kommunistái elsőnek ismerték fel az értékes szovjet módszer előnyeit. A szakszer­vezet is hozzálátott a verseny szervezéséhez. Fejes Jenő szakszervezeti titkár az elsők között volt, aki népszerűsítette a ciklusos munkamódszert. Most a terv teljesítése mellett, újból arra töreked- nek, hogy állják adoH szavukat,, jól teljesítsék a fel­ajánlásokat a Beke Világtanács ülésének tiszteletére. Ez évben már 2700 tonna szenet termeltek előírásukon f«lü). Most elhatározták, hogy június 18-ig befejezik féléves tervüket. Minden feltétel meg van ahhoz, hogy ezt, valóra is váltsák. A lelkesedés sem hiányzik be­lőlük. — Melyik a legjobb brigád az üzemben? — Nehéz lenne ezt megmondani — mosolyog Ur­bán László —, hiszen nagyon sok jól teljesítő brigá­dunk van. Ift van például Bódi István sztahánovista csapata. Egész éven át 100 százalékon felül termelt. Május hónapban 132 százalék volt az átlaguk. Igaz, olyan sztahanovisták vannak a brigádban, mint Uj- házy Jenő, Kopcsik István, Bánlaki József és Vadász Ferenc. tüe nemcsak ez a brigád ér el ilyen szép ered- ményt, Bucskó József brigádja 132, Sándor Jó­zsef brigádja pedig 127 százalékot teljesített az el­múlt hónapban. A nők közül Princz Erzsébet és Nya­kas Mária szállítási dolgozók érdemelnek dicséretet. A DISZ fiatalok közül Szász Imre sztahanovista vájár mutat jó példát 113 százalékos eredményével. Dalos Sándor sztahánovista brigádjában is nagyrészt fiata­lok dolgoznak. Teljesítményük május hónapban 115 százalék volt. Délután fél 3 óra. Éppen jönnek a bányászok a műszakból. Bódi István sztahánovista vájár is kö­zöttük van. Már nem fiatal ember, bányásznak is „öreg“ már, de van benne lelkesedés, ö is ciklusos módszerrel dolgozik, mint a többiek. Meggyőződésből, tapasztalatból beszél, amikor ezt mondja: j\,j egszerettük a ciklusos módszert. Jól bevált ná- lünk. Előre tudjuk, hogy, mikor, mennyit kell termelnünk. Nem kétséges, hogy a szovjet módszer alkalmazá­sának köszönheti az üzem, hogy eddig túlteljesítette a tervet, — Ha elegendő fúrógép állna rendelkezé­sünkre — mondja a főmérnök —naponta legalább egy vagon szénnel tudnánk többet termelni. Éz okoz­ta az utóbbi napokban a visszaesést, is, amit mielőbb meg fogunk szüntetni. A fejteljesítmény növekedett az üzemben. Tavaly októberben még csak 15, ma már 23 mázsa az egy fő­re jutó teljesítmény. Az üzem dolgozói most a féléves terv határidő előtti befejezéséért, vállalásaik túlteljesítéséért küzdenek. Eddig is becsülettel harcoltak ígéretük va­lóra váltásáért, most is teljesíteni akarják felajánlá­saikat. Tovább fejlesztik és elmélyítik a ciklusos ter­melést, jó példát mutatnak a borsodi tröszt, dolgo­zóinak. Gyorsítsuk meg megyeszerte a növényápolást! Jónéhány községünkben termelő- szövetkezetben, állami gazdaság­ban példásam folyik a növényápolás, mégis megyei átlagban igen nagy a lemaradás. Hasonló a helyzet a ta­karmány kaszálásánál és betakart. fásánál ia. Ha a növények fejlettsé­gét nézzük, egész nyugodtan meg­állapíthatjuk, hogy még a növény­ápolásban élenjáró községek dol­gozó parasztjai is elmaradtak a munkákkal. Egyen járásaink fokozzák a nö. Vényápolás ütemét, de ez kevés. — Például a, legutóbbi versenyértéke_ lésnél a messöcsáiti járás a “hetedik helyről a másodikra, a. szikszói já­rás a kilencedik helyről az ötödikre keriilit. Ezzel szemben a szerencsi járás a negyedik helyről a tizedikre, a mezőkövesdi a második helyről a hetedikre esett vissza. Hasonlókép­pen történt ez a községek közötti versenyben is. A mezöesátl járásban viszonylag gyorsult a növényápolás, mégis a teimelő^zovetkezetlek a kukorica el­ső kapálásával csak 76 százalékra állnak. Szégyenletesen lemaradtak' az ózdi járás termelőesoportjaí, kukoricájuknak még csak 22 száza­lékát kapálták meg. Hasonló nagy a lemaradás a cukorrépa egyelésénél, a burgonya és napraforgó első ka- palásénál. A burgonya második ka­pálását, illetve töitögetését még aiig kezdték meg. A lemaradás legfőbb oka, hogy több párt- és tanácsfunkciónérius azon a véleményen van hogy ,nincs lemaradás a növényápolásban“. E helytelen nézet következtében, nem mozgósítanak teljes erővel a lema­radás béhosására, a kapálás időben való elvégzésére. Lanyha, gyenge a versenyagi/báció, nem biztosítják a verseny nyilvánosságát sem. Nagy hiba, hogy számos tanács késve, vagy egyáltalán nem ad jelentést a végzett munkáról. Természetesen azonban nem lehet, mindent erre fog­ni, mint ahogyan a.z enesi éa a. me­zőkövesdi járásban teszik. „Csak azért mutatkozik lemaradás, mert a községek nem jelentik időben a megkapált területet“ — mondogat­ják. Nézzék meg kint a községek határában, hogyan halad a növény, ápolás és' megbizonyosodhatnak ar­ról, hogy a helyi tanácsok nem Értesítjük vásárlóinkat, hogy áruházunkat június, július és augusztus hónapokban vasár- naponkint, zárva tartjuk. ALI,A MI ÁRUHÁZ mozgósítanak megfelelően a növény- ápolás gyom elvégzésére. Nem hasz­nálnak ld minden időt a növény- ápolásra,. Az igaz, hogy. az esőzés befolyásolta a munkák menetet, de legalább 2—3 óra hosszat még ezek­ben a napokban is lehetett volna kapálni. Az estis időjárás még in­kább azt. követeli pártszervezeteink­től, tanácsainktól, hogy jobban moz­gósítsák a dolgozó parasztokat: használjanak ki minden órát növényápolásra, szénakaszáláSra. Igen hátráltatja a gyors növény­ápolást, hogy a járások, községek, dolgozó parasztok között nem folyik élénk verseny. A párt szervesetek és a tanácsok nem karolják fel az alulról jövö kezdeményezéseket. — Igen sok dolgozó paraszt tett fel­felajánlást a Béke-Viíágtanács bu­dapesti ülésének tiszteletére. A fel­ajánlások teljesítésének értékelését, ellenőrzését, nyilvánosságát a ta­nács nem biztosítja. Például a me- zőnyárádi községi tanács ház előtti versenytáblán még mindig a válasz­tás előtti felírások vannak. — Pedig azóta igen sok minden tör­tént a községi versenyben. Igen sok becsületes dolgozó paraszt van, aki példamutatóan végzi a növényápo­lást és megérdemelné, hogy a ver­senytáblán népszerűsítsék. Sokan vannak, akik felajánlást tettek a Béke Világtanács tiszteletére. Mindezeket azonban a tanács mé: eddig nem hozta nyilvánosságra. Igen sok termelőszövetkezeti cso­portunk van, amely nagyszerű mun­kát végzett már eddig is a növény­ápolásban. Hibát követnek el azon­ban azok a termelőszövetkezetekkel foglalkozó elvtársaik, akik nean ve­szik észre, hogy a jól dolgozó cso­portok mellett vannak rosszul dol­gozó csoportok te, amelyekben laza, a munkafegyelem, nem vonják be a családtagokat. a növényápolásba, nem osztották ki a munkacsapato­kon belül egyéniekre a földterületet. Például a seentsimoni III. típusú tsz még mindig nem kezdte meg. kapálást. Elsőrendű feladat, hogy minden terrnelőcsoportban bevonják a családtagokat a közös munkába, meggyorsítsák a növényápolást. Gépállomásainknak is sokkal na­gyobb ütemben kell végezniük a ka­pálást, minden időt használjanak ki a növényápolásra. Az idén bö termést akarunk béta hárítani, — erre meg is van min­den lehetőség. Végezzük sokkal gyorsabban és a leggondosabban növényápolást, — ez az egyéni ér­deke a dolgozó parasztoknak, ez az érdeke egész népgazdaságunknak. Gyorsítsuk meg a cukorrépa kapálását! Cukorrépa vetéseink szépen fej­lődnek, különösen ott,, ahol az figye­lést répa, négyleveles korában el­végezték. Dolgozó parasztságunk sa­ját tapasztalataiból inár moggyö. zödött róla, hogy a cukor répatermelés sikere a gondos növényápolástól függ. A taktaliarkányi „Alkotmány“, a, tolosvai „Harcos“, a tiszakarádi „Táncsis“, az ároktól ..Vörös Csil­lag“, a szikszói „Vörös Csillag“ a ti- Bzaíiederkönyl „Szőke Tisza“ és a „Rákóczi“ termelőszövetkezet tagjai a cukorrépát négyleveles korában kiegyelték, majd rövid idő múlva megkapálták. Meg is létezik ez cu­korrépájukon — nincs p&rja az eg esz határba n, A gönci „Rákóczi“ termelőszövet­kezet tagjai súlyos hibát, követtek cl. Nem vigyáztak ©léggé az egye- tésnél, sok tövet kivágtak, emiatt négyszögölenkint csak 28—30 darab répájuk van. Ahhoz, hogy a cukorrépából elér­jük a, holdankínti 200 mázsás átla­got, egy-egy holdon 60 ezer répát kell termelni, a,ml 35 dekagramos átlagsúly mellett már biztosítja a 200 mázsás termest. Ehhez szüksé­ges lett volna, hogy négyszögölen- kint legalább 40 darab cukorrépát hagyjanak meg. Vannak még ennél is súlyosabb hibák. Egyes termelöszö vetkezetek például a liejőpapi ,,Petőfi“ tsz 20 holdon a sarabolást csak most fe­jezte be. Lemaradtak a növényápo­lással a liejöszalontai „József Attila“ tsz tagjai is. 10 hold cukorrépája kát még mindig nem egyelték. Sajó. szentpéteren a „Kossuth“ termelöcso. portban 2 holdon, Sajőhidvégen a* „TTj élet“ 5 holdon Sajóecsegen az , Alkotmány“ 5, Raklakéken a „Sza bőd föld“ 5 Eásonysápberenosen t „Kossuth“ 8, Forrón a* ,.Uj világ“ 4 holdon még mindig néni kapálta meg a cukorrépát. A faji „Kossuth“ termelőceopori tagjai elhanyagolták a cukorrépa- dugványok ápolását. Felosztották ugyan a munkát egyénekre, de van­nak olyan tagok, akik a kimért te­rületen még a sarabolást sem végez, ték el. Haladéktalanul egyelni kell min. donütt a cukorrépát,. Emellett igen fontos, hogy állandóan figyeljük cukorrépa fejlődését mert a, legtöbb helyen máris jelentkezik a levéltetű Ha nem védekezünk ellene idejében nagymértékben csökkentheti termés­átlagunkat Száraz időben parathio. nos szerrel permetezzük többször i cukorrépát. KOCSIS JANOS Szerencs, KÖVETENDŐ PÉLDA! fíagy Szilveszter sztaiiáRovisia vájár miiuSen csütörtökön, töiiíi ssmsáivi bányász pedig pénteken befejezi a heti tervet Bányaüzemünknél Sgen nagy vissz francot. keltett a tatabányai bá- nyászíiafeaJok kezdeményezése. Elsőnek Nagy Szilveszter „érde­mes bányász“, jelvényes sztaháuo- vista vájár DISZ-brigád ja, csatlako­zott a „péntek-mozgalomhoz“. Fel­ajánlást is tettek a brigád tagjai ennek keretében. \ Béke Világta- nács budapesti ülése és a Világifjú­sági Találkozó tiszteletére vállalták, hogy napi tervüket 160 százalékra teljesítik, ami azt jelenti, hogy heti tervüket már csütörtökön befeje­zik. Vállalták, hogy a 12 tagú brigád állandóan tartja a sztahánovista szintet. Ennek érdekében Nagy Szilveszter hat dolgozónak átadja munkamódszerét. Az igazolatlan mulasztásokat teljesen megszüntetik. Féléves tervüket legalább ISO szá­zalékos teljesítéssel zárják. Igen sokan csatlakoztak rajtuk kívül is a „péntek-mozgalomhoz“. Medve Ferenc sportbrigád jónak, Barta Sándor szerelöbrigád,ja.ua k tagjai szintén az elsők között mu­tattak példát. Lelkes verseny indult meg Molnár János (ciné) sztahano­vista vájár és Strioz János sztaha­novista vájár között, hogy melyikük fejezi be hamarabb a héti tervet. A dolgozók versenylondiilétét, erősen fokozta, hogy üzemünkben egyre többen egyéni bérezés alapján ter­melnek. Kurcz Ferenc, A jtói Albert, M. Nagy Ferenc, Bereznai László,, Dobos László, Boros István, ifj. Gulyás János, Jánosi János, Sebők J, János már egyéni bérezésben szá­molnak ét A somsályi bányaüzem dolgozót megmutatják, hogy a heti terveket nemcsak vasárnapi túlmunka nélkül lehet teljesíteni, de még határidő előtt is be lehet fejezni. BARTA EMIL Somsály. Akik miatt szégyenkezünk Ráki János vájár, a kuiityáni bá­nyaüzem dolgozója május hónapban 2 napot hiányzott igazolatlanul. Váradi Árpád csillés 4, Trekaf Já­nos 6 Igazolatlan műszakira! károsí­totta meg az üzemet. Fegyelmezet­len magatartásuk miatt tervüket sem teljesítik, öli is okozói annak, hogy a kuiityáni üzem az utóbbi időben nem teljesíti előirányzatát. $ A Borsodvidéki Gépgyárban az öntő üzem mindig becsülettel teljesí­tette tervét. Emellett az öntőüzem dolgozói mindent elkövetnek * ae­lejt ceölrkentésére megozüntetéeére. Pete József már öreg öntő, ta­valy selejbmentesen dolgozott. Ez évben selejtest selejtre gyárt. Má­jusban 1854 forint kárt okozott ez­zel népgazdaságunknak. Szabados Márton szintén régi öntő. Régebben még másoikat iá ta­nított a szakma elsajátítására. Most ő is a selejtgyártók közé tartozik, Az elmúlt hónapban 1306 forint ér­tékű selejtet gyártott. Gondosan készítsük el az aratási és csépiési tervet Az aratás és a cséplés határidőre való elvégzésének egyik feltétele, hogy a községi tanácsok, állami gazdaságok, gépállomások és ter­melőszövetkezetek vezetői időre el­készítsék az aratás és cséplés pon- tos tervét. Megyénkben már több község, ál­lami gazda ság és tszcs készített ter­vet. Meg kell mondanunk azonban, hogy számos helyen még hozzá sem kezdtek a tervkészítéshez. A borsodivánkai községi tanács tervében számiba vette, milyen erők állnak rendeEkezéoére a termelőszö­vetkezetnél. Meghatározták, hány napot vesz igénybe az a-ratás, a hor. dáa és a cséplés, kiszámították: mennyi munkaerőt, kell mozgósítani, hogy a tervet határidőre teljesíteni tudják. A mezőnaigymihályí állami gazda­ság minden brigádnak meghatároz­ta a tervben: saját területén hány nap alatt kelt learatnia, és elcscpel- nie. A brigádokon belül egyéneiére bontották a tervet. Ennek előnye: minden dolgozó tudja, hogy az ara­tás, tarlóhántás, másodvefés, csép­lés’idején hol fog dolgozná, melyik gépnél, fogatnál. A községi tanácsok egy rőrae azonban nem készítette el a tervet kellő gondossággal és körültekintés­sel. Még a borsodivámkaiak tervé­ből is hiányzik, hogy mikor bántják a tarlót és miikor vetik a másodnö­vényt. Ezért módosítani kell tervü­ket. Felületesen készítették a tervet a szemdröi és a vattai községi taná­csok. Meghatározták ugyan, hogy hány holdat kell learatni és milyen területen kell a tarlót bántam, mennyit kell csépelni de nem. szab­ták meg, hogy a tervbe vett mun­kák elvégzésére mennyi dolgozót, főj gatot, vagy gépet akarnak mozgó* sitani. Községi tanácsaink nem készítet­ték el a cséplőgépeit menetirány ter­vét, s nem vizsgálták meg, menny* munkaerőre van szükségük. Ez hiba, mert a tavalyi tapaSZtáiatök is azt bizonyítják hogy számos község; munkaerőhiány miatt késett a csáp­léssel, de sok volt a felesleges hu­zatáé és üresjárat ia. A terv akkor helyes, ha készülé­sénél felmérik a rendelkezésre állá munkaerőt, naponkint szá.mbaveazik, hogy mennyi dolgozót, fogatot esi gépet leliet a községben mozgósí­tani. Meg kell szabni előre a csép­lőgépeit menetirányát. NajvmkuiS kell megállapítani, hány holdat arat­nak le, mennyit hordanak, s meny­nyit csépelnek, hány holdon IranijaVí a tarlót, vagy vetik a másodnöj vényt. A tervet ismertetni kell a község dolgozóival. Fontos, hogy mindernd magának érezze a tervet és tudja, milyen feladatok várnak rá. Ugyan­akkor, amikor az aratási és cséplés! tervet tárgyalják meg, ismertetni kell a gabonabeadási tervet ia. —> Fontos hogy a dolgozó parasztok cséplőgépalól teljesítsék gabonabe­adási kötelezettségüket, mert ezzel igen sok felesleges munkát takarí­tanak meg. VILLÁM A mezőcsáti gépállomás U. 2-es növőnyápoió traktora két hét óta a geleji határban az út mentén kihasználatlanul áll. Miért nem gondoskodik a gépállomás a trakter munkábsáUliásaröl,..*? Ezzel egyidejűleg — remélhető — megtörténik a hanyagság miatt a ke­mény felelősségre vonás. Vessenek véget a javítsák az ellenőrzést A diósgyőri nagyolvasztómű dol­gozói sokszáz . tonna nyersvassal adósai a hazának. Lemaradásukat a gyakori üzemzavarok okozták. Éppen ezért minden munkafolyamatnál fo­kozottan ügyelniök kellene, hogy a gondatlanságot megszüntessék, a gépészeti hibáknak elejét vegyék. Sajnos még mindig igen sokszor előfordul, hogy a műszaki vezetők elfelejtenek egyes fontos munkate­rületet ellenőrizni. Igen nagyfokú lelkiismeretlenség­ről tesz tanúságot Felföldi Károly és Farkas Gábor kohólakatosok munkája. Szerdán a délelőttös mű­szakon, a Ill-as számú kohónál egy csapolás elmaradt mert 15 oxigén­palack felhasználásával sem tudták kibontani a csapoló nyílást. Kide­rült, hogy rossz, elhanyagolt, tö­mi tétlen oxigén tömlőkből az oxigén a levegőbe ment. Felföldi Károly és goudatlanságnak, a diósgyőri kohóknál Farkas Gábor nem ellenőrizte te, hogy milyen állapotban vannak az oxigénpalackok. Ez annál súlyosabb hiba, mivel a diósgyőri kohászok munkáját nem egyszer akadályozta az oxigén­hiány. Hasonlóképpen üzemzavart idéz­hetett- volna elő a 11-es számú ko­hónál Szentesi István elegymester is, aki az adagolás ütemezését elha­nyagolta, ezért nem tudták méretre tölteni a kohót. Krizsán Gábor mű- yezetö — bár látta, hogy a kohó erősen lehűlt —mégis nagvobb nyo­mással fuvafott a kelleténél. A nagyolvasztó gyárrészlogvezető- ségo haladéktalanul gondőokodják arról, hogy ilyen esetek ne gátolják a terv teljesítését. Ezek a hibák is komoly mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a diósgyőri kohászok nem tudták tovább fokozni a 2-ás elért szép eredményüket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom