Észak-Magyarország, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-28 / 150. szám

Vasárnap,. 1953 június 28. ÉSZAKMAGYARORSZÁG 7 Hogyan alkalmazzák a Koleszov-szél es vágást a DIMÁVAG gépgyárban ? „Az ivari termelés 16 százalékos eme- hcse 1953-ban olyan feladat, amely ál­lami szerveinktől, minisztériumainktól, part- is tómegszervezeteinktől, egész mun­kásosztályunktól és műszaki értelmisé­günktől. rendkívül magasfokú szervesett- tséget, fegyelmezett, szorgalmas munkát, igen komoly erőfeszítést követel meg“ — mondotta Gero lErnő elvtárs a Központi Vezetőség november '2D-i ülésén. Ipari termelési terveink megvalósítását a szov­jet tapasztalatok ismertetésével és al­kalmazásival kell segítenünk. A Kolcszov- Iéle. új rendszerű szélesvápás azoknak a hathatÓ9 eszközöknek egyike, amellyel jelentős mértékben növelhetjük gépipari termelésünket­Wí az új módszar lényege? I Az, hogy a lassújáratú gépeken, tehát ü közönséges esztergapadokon —- alacso­nyabb vágási sebesség mellett, az előto­lás növelésével — ugyanannyi, vagy még több alkatrészt lehet megmunkálni, mint a gyorsjáratú gépeken, anélkül, hogy a minőség rovására menne. Vaszilij Koleszov módszerének jelen­tős szerepe van a termelékenység eme­lésénél. Ezért vált nálunk is olyan hamar is­mertté, kedvelttc a szélesvágás. Alighogy nvilvánosságra került a kujbisevi eszter­gályos kezdeményezése és munkamód­szerének részletes leírása, egyre több üzemből jelentették, hogy fokozatosan áttérnek a Koleszov kések alkalmazására. Koleszov módszere a DIMÁVAG Gép­gyárban is nagy visszhangra talált és egyre szélesebb körben lerjed. Az újí­tást a szakemberek nagy figyelemmel kí­sérik. Beszélgettünk róla Salamon Fe­rche elvtárssal, a műszáki fejlesztési osztály vezetőjével, aki a következőket mondotta: — Koleszov elvtárs újításának jclen­tó’sége abban áll, hogy a kisebb teljesít" ínényü gépeken is nagy időmegtakarítá­sokat tesz lehetővé- Eddig általában a szerszámgép túlterhelésének elkerülése végett inkább a kisebb forgácskereszt" metszet mellett maradtak és ezért a vágósebességet emelték. .Most azokat a gépeket, amelyek alacsony fordulatszá­múk miatt nem alkalmaasak a gyors" vágásra, az előtolás emelésével cs a for­dulatszám csökkentésével szele, vágásra állítjuk át. Ezzel mintegy 40—50 szá­zalékkal lehet emelni a termelést. Igaza van Koleszov elvtársnak: ,,nem arról van szó, hogy hány. méter acélforgácsot vág lé a gép, hanem arról, hogy hány darab íalfeátrész kerül le; róla “ Ismertették . a nagyelőtolássá! végzett fftsztergálás módszerét, filmvetítéssel egy­bekötve, a fizikai és a műszaki dolgo­zóknak. A DIMÁVAG Gépgyárban 4 gépen Vezették be a Koleszov-féle szélesvágást és már szép eredményekről lehet be­szélni. így a fogazóüzemben Kossuth Bertalan esztergályos az NVE 280 tipusú esztergapadon a napokban 70 százalékkal emelte teljesítményét azzal, hogy a régi 0.27 százados előtolását 0 88 századra emelte fel, a fogásmélységet pedig 1 mm-el csökkentette. Semmi sem mutatja jobban az új Imódszer jelentőségét, mint az, hogy bármely esztergapad teljesítőképességét 2—3-szorosára emelhetik Vele, a «mellett a módszert kis- cs nagykapacitású esztergapadokon is si" kerrel lehet alkalmazni. A nagyeszterga' csoportban például Kolsovszki Viktor esztergályos az acélöntésű henger meg­munkálásánál eddigi 0-7 előtolását 1-2-re emelte fel; a forgásmélység és a fordulat- szám meghagyásával a hengercsap esz- •tergálását az eddigi 32 óra helyett 24 óra alatt végezte el. Kolsovszki Viktor esztergályos tehát a ezélesvágással 8 órát takarítót meg. Elbeszélgettünk új módszeréről Kol­sovszki elvtárssal, aki ezeket mondotta: — Rajtunk, sztahanovistákon múlik, hogy Koleszov elvtárs újítását az ille­tékes szervek támogatásával mielőbb a szocialista magyar ipar szolgálatába állít­suk­De Ipacs József esztergályos is meg­kedvelte az új módszert, Koleszov elv­társ forradalmi eljárását. Először ugyan idegenkedett tőle, de amikor tapasztal­ta, hogy gvoreforgác9olás nélkül is le­het eredményt elérni, elhatározta, hogy lehetőleg minden munkadarabot széles­vágással munkál meg. Az eredmény meg Is mutatkozott. Májushavi teljesítménye átlag 77 százalék volt. Amióta az új módszerrel dolgozik, 22 százalékkal fo­kozta teljesítményét. * * hónap végére nemcsak eléri, de túl is szárnyalja a 100 százalékot­,, A DIMÁVAG fiatal munkamódszerát- adéja, Bogár Károly így beszél az új élenjáró módszerről: — Bórtkevics elvtirs felfedezése ha­talmas lépést jelentett előre. Az észter gályozás azonban nagyrészt simitófogás- iból áll, tehát szükség volt olyan meg­oldásra, amely a megmunkálóban — le­hetővé teszi a gép teljes kihasználását Vaszilij Koleszov teljes sikerrel megol­dotta a problémát • .. Féldával szeretném érzékeltetni a Koleszovvágás előnyét folytatja lelkesedéstől kipirult arccal­Egy- 150 mm átmérőjű gömbanyagot 05 fogásmélységgel, Koleszov-fcle késsel ,100-as fordulatszámmal 5.2 perc helyett Iß másodperc alatt munkálunk meg. S a felület finomságáról akár mikroszko­pikus ellenőrzéssel meg lehet győződni- A mi elvtársainkban — folytatja Bogár elvtárs -—- most küzd az új a -maradiság ellen. „Mi lesz a normával?“ — teszik fel sokan a kérdést. Elfelejtik, bogy a fejlődés túllép azokon, akik elmaradnak, aki viszont nem fél az újtól — vasta­gabb borítékkal megy haza fizetéskor. A kétségek leküzdésénél persze sok múlik a műszaki vezetőkön . • . Ugyanígy látja a kérdést Gellert- Ká­roly elvtárs, a fogazóiizem vezetője is, aki hangoztatja, hogy az év végére a fői" ácsolandó munkák 40 százalékát Kole­szov féle szélesvágással akarják megmun­kálni­Eddigi eredményeink azonban még ko­rántsem kielégítőek, hiszen a D!MÁVAG-ban még mindig csak 12-en alkalmazzák a szélesvágást. Sokhelyütt a nemtörődömség, az új le­becsülése akadályozza a mozgalom tejles kibontakozását- A kisesztergi-csoportban például a műszaki vezetők egyáltalán nem törődnek a Koleszot-féle jnozgalom széleskörű elterjesztésével. Pedig ha al­kalmaznák az ú; módszert, nem marad­nának le a tervvel, a csoport 40 száza­léka nem dolgozna 100 százalék alatt, nem hátráltatnák a vállalt export tervé­nek teljesítését. A kisesztergacsoportban azonban nincs igazi gazdája a nagyhord erejű szovjet munkamódszernek. Lássák be a gépgyár minden üzemé­ben. hegy az élenjáró szovjet tapaszta­latok elterjesztése harci kérdés, harc mindenekelőtt az üzemeinkben megbúvó ellenség aknamunkájával szemben, de a maradiság. a közömbösség, a tudatlanság ellen is. Ebben a harcban a kommu­nista mérnökök, technikusok, sztaháno- visták küzdjenek elsősorban. Ők legye­nek a mócpzer úttörői, bátor alkalmazói. Példamutatásuk lelkesítse a pártonkívüli műszaki és szellemi dolgozókat arra, hogy tanulmányozzák és alkalmazzák a szovjet, tapasztalatokat- A DIMÁVAG Gépgyár dolgozói fokozottabban induljanak harc­ba a Koleszov-féle széles vágás, a szovjet módszerek elterjesztéséért, a tcrvteljesítés győzelméért. CSERMÁK TIBOR ipari tanulóit a papírgyiijtési liét sikeréért az évvégi vizsgák közepette is kiváló eredményt értek el. Más a helyzet az MTE 101. számú iskolájában. Surányi elvtárs szakta­nár, akit népköztársaságunk szocia­lista munkaérdemrenddel tüntetett ki a fémgyűjtésben elért eredmé­nyiért, most a papírgyűjtő hetek so­rán vállát vonogatja és azt mondja: „honnét gyűjtsék, mit gyűjtsék“. S valóban eddig a 101. számú iskola egyáltalán nem gyűjtött sem papírt, sem rongyot. Vegyenek példát a 110-es számú iskoláról a hátralévő napokban, fogjanak hozzá a munká­hoz. BORNEMISSZA BARNA. A diósgyőri Lenin Kohászati Mű­vek közelében lévő 110. számú MTH- iskola nemcsak arról híres, hogy nö­vendékei a tanulásban jó eredményt értek el, hanem arról is, hogy a fém­gyűjtésből Gál János szaktanár és Nagy István DISZ-titkár vezetésével példamutatóan kivették részüket. 40 vagon hulladékfémet adtak át a MÉH-nek. Emögött az egyszerű szám mögött hősies munka van. Zuhogó esőben, térdig érő sárban hegesztő­pisztolyokkal felszerelve keresték fel a tanulók a Bükk-hegységben lévő, háborúból visszamaradt tankroncso­kat, szétdarabolták a gépszörnyete­geket és nyersanyagát eljuttatták gyárainkhoz. Volt azonban egy vállalkozásuk, amiről nem szívesen beszélnek, mert nem járt eredménnyel. Megtudták ugyanis, hogy Tiszabercelinél egy le­lőtt német repülőgép fekszik a Tisza medrében. Gál János nevelő vezeté­sével 10 tagú brigád utazott el, hogy a géproncsot kiemelje. De a Tisza vize 8 méter magas volt, ezért nem tudták felhozni a gépet. Elhatároz­ták, hogy augusztusban megfelelő segítséggel mégis kiemelik a gép­óriást. Gál János nevelő és Nagy Ist­ván DISZ-titkár elnyerte a „kiváló fémgyüjtő“ jelvényt. A papírgyűjtő hetek alatt is jó munkát végeztek a tanulók. Eddig 8 mázsa papírhulladékot szállítottak a MÉH-vállalatnak, de még 10 má­zsát akarnak összegyűjteni. A nö­vendékek munkahelyükön felkutat­ták a legrejtettebb zugokat is. Kise­lejteznék az irodák papírhulladékát. Felismerték a papírgyűjtés fontossá­gát s fáradságot, időt nem kímélve Miért nem gyűjtik a papírhulladékot a Lenin Kohászati Művek II. sz. irodaházának dolgozói ? A Lenin Kohászati Művek ifjú­munkásai szép eredményeket értek el a gyűjtésben. Nem lehet azon­ban elmondani ezt, a kohászat II. számú irodaház dolgozóiról, akik a papírhulladékokat ahelyett, hogy összegyűjtenék, a szemétkosárba dobják, ahonnan az az irodaház NEMZETKÖZI SZEMLE 3 VA60N FÁT íafiakíUtná me/f előtt levő szemétgyűjtő tartályba, onnan pedig a szemétdombra kerül. Ne legyenek kényelmesek az iroda, ház dolgozói, vegyenek példát az ifjúmunkásokról, gyűjtsenek össze minden papírhulladékot. STEINER GYULA, HETI TEENDŐK H MEZŐGAZDÁSZBAN Rakjuk főidbe idejében a rövid te­nyészidejű nyáriültetésü burgonyát• A sorok helyét sorhúzóval jelöljük meg. A fészkeket kapával készítsük. A nyári ültetésü burgonyát 65—70 cm sortávol­ságra és 30—40 cm' tötávolságra ültessük. Az ültetés mélysége állag 10 cm. A járó- vizáit gumó kiültetésénél vigyázzunk arra, hogy a fénycsírák le ne törjenek. A kicsírázott vetögumót óvatosan szállít­suk ej rakjuk a földbe. Cérnacsírás gumót ne ültessünk el■ A fénycsírákat felfelé fordítva tegyük a gumói a fészek­be, utána húzzunk rá földet. A fészkek fölé lehetőleg takarás után se lépjünk, mert a csíra könnyen törik• A nyári­ültetésü burgonyával jövő tavaszra le" romlásmentes vetögumót biztosítunk. Nemcsak kalászosokból,' hanem ka. pásnövényeinkből is jó termés Ígérke­zik. A bő termés biztosítására aratás ideje alatt se álljon a kiiúri-átor és a !6kara_ Állami gazdaságaink, termelő, szövetkezeteink és egyéni dolgozó pa­rasztjaink földjén minden percet használjanak fel, hogy kapásnövé­nyeiket gyomtalanltsák- Kalászo­saink nem egy időben érnek, s az érés közű szünetek növényápolásra fel- használhatók. Amis az aratáshoz és csépléstez minden erőgép nem szük­séges, a gépállomás segítségét tovább­ra is vegyük igénybe A lókapákhoz az aratás ideje alatt j8 biztoslsunfe elegendő munkaerő^ Az eddisinél jobban használjuk ki a munkaidő minden percét, ne tűrjük a gyomot földjeinken, ... A bő esők utáni melegben a kukorica is gyorsan fejlődik. Amint a félméteres magasságot eléri és az oldalhajtások lát' hatóvá lesznek, kezdjük meg a fattyazást. Az oldalhajtások eltávolítása azért szűk séges, mert azok sok tápanyagot vonnak el és késleltetik az érést. Ne késleked" jünk tehát a fattyazás megkezdésével. A töveket kézzel fogjuk meg és a hajtáso­kat csavarjuk le a tőről. Mivel a faty tyazis kézi munkát igényel, úgv igyekez" zünk, hogy az aratás megkezdésére, de legkésőbb az ősziárpa aratása után — amíg a többi kalászos nem aratható — végezzük el az oldalhajtások eltávolítá sát. Az oldalhajtásokat takarmányozásra használjuk fel, mert az állatok nagyon szeretik és tápértéke is magas. Blrdoéí'euk a jö Ivóvizet aj aratást munkákhoz Ne igyunk vizsgálation kút és forrás vizéből, mert aj köny. nyen betegséget okoz. Előre készül­jünk fel az ivóvíz biztosítására. A fa. hordókat ég lajtokat tisaVsuk ki, mert bennük nedves ponyvával leta. karva, a víz sokáig frissen megma. rad_ Úgy gazdálkodjunk a munkaerő, vei" hogy a dolaozök vízellátása za_ varialan legyen. Elegendő ivópohár, ról is gondoskodjunk és azokat a laj. tokkal és hordókkal együ't állandóan tartsuk tisztán, és fertőtlenítsük. A jő Ivóvíz biztosításával dolgozóink egészségét védjük, ele jé* vesszük a betegségeknek, ami munkaerőkiesést jelent. Nemcsak a tisztásáé, hanem a jő ivóvíz is fé| egészség. Június 25-cn volt három éve, hogy megkezdődött a liszinmanista-ameri- kai fegyveres agresszió a koreai nép ellen. A világ népei az elmúlt hetek­ben azzal a reménnyel tekintettek június .25-e elé, hogy a harmadik év­fordulón már hallgatni fognak Ko­reában a fegyverek, majd rövidesen megnyílik a lehetőség a koreai béke végleges megteremtésére is. Nem így történt. Li Szin Mannak az ameri­kaiak tudtával elkövetett gonosz pro­vokációja megakadályozta, hogy a koreai fegyverszünet az általános vá­rakozásoknak megfelelően máris lét­rejöjjön. Mindez komoly figyelmeztetés és nagy tanulság a népek békéjéért har­coló száz és százmilliók számára. Mindez azt mutatja ugyanis, hogy a nemzetközi feszültség fenntartásáuan érdekelt körök konokul szemben áll­nak az észszerű rendezéssel, a békés tárgyalásokkal. Hosszú napok teltek el Li Szin Man gyalázatos provokációja óta. A világ népei élesen és felháborodottan ítél­ték el ezt á békeellenes merényletet. De elítélték a nyugati burzsoá lapok is, s az angol kormányhoz közelálló „Yorkshire Post“ egyenesen a béke gyilkosának nevezte Li Szin Mant. Az angol, francia és ausztráliai kor mány jegyzékben, illetve levélben tiltakozott a fegyverszüneti tárgyalá­sok megtorpedózására irányuló bűn­tény ellen. Amerikai részről azonban még mindig nem történt semmi pozi­tív lépés. Li Szin Man tovább hep- ciáskodik. s az amerikaiak ahelyett, hogy a koreai-kínai fél jogos követe­lésének megfelelően mindent meg tennének a „szabadonbocsátott“ ha difoglyok kézrekeritésére, különböző külügyi államtitkárokat és magas­rangú tábornokokat küldözgetnek Li Szin Manhoz, „a fegyverszünet fennakadásával kapcsolatos kérdések részletes megtárgyalására“. iVe/im és Lodge S most, amikor Nehru indiai mi­niszterelnök, az ENSZ összehívását követelte a koreai fegyverszünet kér­désének megvitatására, az első hiva talos amerikai megnyilatkozás az el­utasítás hangja volt. Cagot Lodge, az Egyesült Államok ENSZ-beli kül­dötte Nehru javaslatának nyilvános­ságra kerülése után kijelentette: „Semmit se tudok elképzelni, ami biztosabban ártana a koreai problé­ma megoldását célzó erőfeszítéseink­nek, mint az, hogy most azonnal összehívjuk a közgyűlést.“ Vagyis világosan megmutatkozik, hogy az amerikai vezetőkörök, vagy legalább is az amerikai vezetőkörök­nek egy jelentős csoportja minden­kép ki akar térni a nemzetközi pro­blémák tárgyalások útján való ren­dezése elől és továbbra is a hideg­háborút, a fegyverkezést, a feszültség fenntartásának politikáját akarja folytatni. Súlyos tévedés lenne azonban, ha az események alakulását csakis eb­ből a szempontból vizsgálnánk. Fel kellene vetni ugyanis a kérdést: mi hozta létre azt a helyzetet, amelyben Churchill elmondotta ismeretes be­szédét, amelyben sor került a beteg és sebesült hadifoglyok kicserélésére, amelyben sikerült megállapodást el­érni az összes hadifoglyok tekinteté­ben, s amelyben a fegyverszünet megkötésétől már csak egy lépés vá­lasztott el, s végül fel kell vetni a kérdést, mi hozta létre azt, hogy az utóbbi hónapokban a nemzetközi helyzet feszültsége érezhetően enge­dett, s a tárgyalások gondolata egyre nagyobb visszhangot keltett az egész világon? Mindezt a Szovjetunió kö­vetkezetes békelépései, a békéért folyó nemzetközi harc eddig nem ta­pasztalt kiszélesedése teremtette meg, s az előbbitől elválaszthatatlanul je lentős szerepet játszóit benne az Egye­sült Államok és nyugati szövetsége­sei közötti ellentétek kiéleződése. Ezek az erők, ezek az okok semmi­képen sem gyengüllek a Li Szin Man-féle provokáció, vagy a berlini fasiszta provokáció következtében. Ellenkezőleg, ezek a békeellenes me­rényletek dühöt és felháborodást válthattak ki világszerte, fokozták a megegyezést követelő harci készséget s oly rétegek előtt is leleplezték a tárgyalások ellenfelein, amelyek ed­dig áldozatai voltak e körök propa­gandájának. Teljesen reális tehát az a megállapítás, hogy a tárgyalások ügye, ha vissza is esett pillanatnyi­lag, de nem szenvedett kudarcot, s meg van a remény arra, hogy előbb vagy utóbb, de mégis a tárgyalások, a megegyezések szelleme kerekedik felül. Zűrzavar Itermuda előtt A fentiekben azt mondottuk, hogy a nemzetközi enyhülést létrehozó okok és erők semmikepen sem csök­kentek az elmúlt napokban elköve­tett provokációk hatására. A bermu­dai értekezlet körüli általános zűr­zavar bizonyítja ezt a fegékesszólób- ban. A három nyugati hatalom Eisen­hower által javasolt tanácskozását eredetileg június közepére, később június végére tervezték, most pedig július 8-ára halasztották el. A nyu­gati sajtó nem hagyott kétséget afe­lől, hogy Eisenhower ezen tanácsko­záson közös frontba akarja tömörí­teni a vezelő nyugati hatalmakat, hogy amennyiben mégsem tudja ki­kerülni egy négyhatalmi találkozás összeülését, úgy a nyugati kapitalista hatalmak egységesen, előzetesen ki­dolgozott követelésekkel a zsebükben foglaljanak állást a Szovjetunióval szemben. Éppen ezzel az „egységgel“ van azonban baj. A bermudai találkozó időpontjának első kitűzése óta az Egyesült Államok és nyugati „part­nerei“ közötti ellentétek tovább nö­vekedtek s oly események zajlottak le ezekben az országokban, amelyek cseppet sem biztatók a „hidegháború“ politikusai számára. Gondolunk itt az olaszországi választásokra s a. francia politikának arra a mély vál- ságára, amely a hetekig tartó kor­mányválságban nyilvánult meg. Ezek a jelenségek cseppet sem fo­kozták Washington reményeit a ber­mudai ,,egyscg“-et. illetően. „A wa­shingtoni külügyminisztériumban — jelentette a napokban a „Times“ washingtoni tudósítója — növekvő aggodalommal figyelik a legújabb francia és olasz fejleményeket. De Gasperi többségének feltűnő csökke­nése és a semleges irányzat határo­zott előretörése Franciaországban meggyőzte az amerikai hivatalos kö­röket arról, hogy az európai politikai helyzet mind kedvezőtlenebbé válik az Egyesült Államok politikájára és érdekeire nézve.“ Ezzel a fejlődéssel párhuzamosan egyre erőteljesebben érezteti hatását a népek tárgyaláso­kat követelő hangja. Ez elől a hang elől egyre nehezebb kitérni. Ilyen körülmények között a Szovjetunió ál­tal javasolt békés tárgyalások lehető­sége, egyre inkább csábítóbbá kezd válni nemcsak angol vezetőkörökben, de a francia uralkodó körök egyes csoportjainál is. A „Paris Presse“ francia burzsoá lap megállapította; egyes befolyásos körök készek fel­adni az európai hadsereget a Mosz­kvával való megegyezés lehetősége kedvéért. A tárgyalások szelleme, a békés megegyezés óhajtása egyre ellenáll­hatatlanabb erővé válik tehát a vilá­gon. Ez az erő komolyan fenyegeti a bermudai találkozó programjául bi­zonyos körök által kitűzött „kapita­lista egységet“. Sürgősen fejezzük be a cukorrépa második kapálását Pár nap mulva megkezdődik az aratás. A kedvező időjárás egyre gyorsabban érleli a gabonát. A hát­ralévő néhány napot nagyon ala­posan ki kell használni, mert sok még a termivaló a kapásnövények­nél. Nem egy helyen még 3 máso­dik kapálást sem fejezték be. Rend­kívül fontos, hogy mielőbb pótol­juk a mulasztást a cukorrépánál. Hiszen egyetlen szál vadrepce egy kiló cukorrépa tápanyagát képes elszívni. Ha egy táblán csak 500 szál vadrepoe marad, az 500 kilo­gramm cukorrépától szívja el a táperőt Az abaujszántói, a szikszói, a mezőcsáü járásban eddig még bő­ven találhatunk olyan cukorrépa táblákat, amelyeken az első kapá­lást sem végeztük el. Megyénkben az egyelés utáni első kapálást mindössze 83 százalékon végeztük el .A második kapálást pedig 55 százalékban. Haladéktalanul fejez- zük be az első kapálást, úgyszintén a második kapálást is. Ezen a té­ren élen jár a rlcsei járás. A má­sodik kapálás rendkívül fontos a cukorrépánál, hogy megtisztítsuk a gaztól és ezzel biztosítsuk a répa fejlődését. Vannak azonban egyes termelő- csoportok. mint a szerencsi „Lenin ‘ és a mezőzombori „Uj élet“’, ahol még az egyelést sem fejezték be. A mezőzombori ,Uj élet“-ben még mindég 3 és fél hold egyeletlen cu­korrépa van. Mire várnak a tsz. tagjai? A cukorrépa ápolásánál fontos, hogy azokon a részeken, ahol hosz- szabb ideig víz alatt állt és a répa levelei megsárgultak, a sorók közé holdankint 25—30 kilogramm péti- sót szórjunk, utána nyomban ka­páljuk meg. a cukorrépa nagyon! gondos és alapos munkát igényel, de bőségesen meg is jutalmazza az ápolást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom