Észak-Magyarország, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-24 / 120. szám

Tifitoiap, 1S5S május 24, ESZAKMAGYAROKSZÁG 7 „Minden ember a fedélzetre!“ Számolja fel a termelés hullámzását, a hóvégi „rohammunkát66 a putnoki bányaüzem (gyermeknap Miskolcon Az MNDSZ miskolci várod szer­Rákoai elvtárs már többször fel­hívta figyelmünket arra, milyen ve­szélyeket rejt magában a termelés hullámzása, egyenetlen volta. Az ilyen jelenségnek az oka, hogy egyes üzemeinkben a hónap elején elkényelmsskedik a munkát, a hó­nap másik felében „rohammunká­val“ hozzák be a késést. A bányá­ban ez természetesen zavarokat idéz elő a feltárásban, a fenntartásban, a szállításban. Ilyen egészségtelen jelenség mu­tatkozik az ózdi szénbányászati tröszthöz tartozó putnoki bánya­üzemnél. Március első 5 napján a putnoki bányaüzem 93.9 százalékra, a hónap ■utolsó 5 napján pedig 112.7 száza­lékra teljesítette tervét. Áprilisban — igaz — a tervteljesítés mindjárt a hópap elején az előírás fölött volt •— erre az időszakra esetit a fel­szabadulási hét, május első 5 nspiában azonban isméi visszaesett a isrmsies 81'2 százalékra. A legutóbbi értékelés szerint a putnoki bányaüzem május második dekádját 99.7 százalékkal zárta. A putnoki bánya egyenetlen ter­melésének több oka van. Legfőbb valamennyi között, hogy laza a munkafegyelem. Márciusban 58, áp_ rilíeban 127. májusban pedig csak a két első dekád alatt 34 műszak esett, ki a termelésből az igazolatlan mű­szakmulasztások miatt. Putnokcn még ina sem teremtették meg azt a légkört, amelyben az igazolatlan müszakmulasztás, a lógás szégyen és gyalázat- Nem ismerték fel a szí­vós politikai munka, a személyes agitáció, a meggyőzés jelentőségét,. Egyszerűen beletörődtek abba, hogy egyes dolgozók rendszeresen kima­radnak, legfeljebb beírják az illető­nek az igazolatlan mulasztást, és kiróják — bürokratikus módon, ,„°gy kaptafára“ — a büntetést,. Hogy vam-e ennek nevelő hatása az ilyen — még nem eléggé öntudatos •— dolgozóra, azzal nem sokat tö­rődnek. Sürgősen változtassanak ezen a putnoki bányaüzem vezetői. Első­sorban a pártszervezet vezetőségé­nek fontos feladata, hogy megerősít­se, állandóvá tegye a népnevelő munkát, mozgósítsa az üzem öntu­datos dolgozóit — a dolgozók zö­mét — hogy ne tarják a munkalesvelem megsértését. Az olyan dolgozókat, mint Jakab Jenő, Laszát Béla, Bódis Sándor és Érsek Gizella, akik már számtalan­szor durván megsértették a munka- fegyelmet és rendszeresen kimara­most töltené be hat van a. HIK ÉLETÉVÉT a magyar munkás, mozgalom egyik kimagasló harcosa: Gőgös Ignác. Hatvan éve született — s immár közel negyedszázada alussza örök álanát egy kis toimamegyei falu, Tamási temetőjében. Egész életét a munkásosztály, a dolgozó nép felsza. l>adításának, a Horthy.!nsiztnus el­leni küzdelemnek szentelte, s a fa­siszta hóhérok juttatták fiatalon, alig harminchat éves korában a sírba, 1893 május 25 én született Tamá­siban. Falusi proletár fia volt, apja a malomban dolgozott s ö is a ma­lom asztal o ssá got tanulta Kaposvá­rott. 21 éves volt, amikor kitört a,a első világháború s ő mindjárt asz első taenefezázadokkal frontra került. Rö­viddel később orosz hadifogságba es,'dt. Az első évek nélkülözései, a cári rendszer fogolytáborai minden KanyaruságánHk megismerése után érkezett el a nagy nap Gőgös Ignác életében is: a Nagy Októberi Szó­éi a&fa Forradalom nemcsak életkö­rülményeit változtatja meg, de fel­nyitja a fiatal magyar munkásfiu szemét, is. Világosan lát már, tudja., hol a helye s amikor hét esztendő ütan hazatér Oroszországból, örökre eljegyezte magát a dolgozók felsza­badítása nagy ügyével. TAMÁSIBAN MA IS EGY HÍV­JAK A MALMOT': Gőgös-malom. Altkor kapta a malom ezt a nevet, amikor Gőgös Ignác újra megjelent a faluban. Tamási központja lett egyszeriben ez a malom. Hiába őr­ködtek a Horthy-csendőrök. Gőgös Ignác estéről-estéró hosszú története­ket mondott el a falubelieknek arról: hogyan szabadította fel magát az orosz nép. Beszélt a Bolsevik Párt­ról, Leninről és Sztálinról, a dolgo­zók igazságos, nagy harcáról. A fe_ hér terrortól sokat szenvedett falu népe lesi minden szavát — s az urak rettegnek Gőgös Ignáctól, de mielőtt bosszújuk utolérné öt, a fővárosba •megy. 1923, az ellenforradalom ne­gyedik esztendeje Gőgös Ignác rövid dórnak a munkából, maguknak a putnoki bányászoknak kell figyel- mezbetniök magatartásuk helytelen, káros voltára. Ha a putnoki bányaüzemben vé­gezetnek az igazolatlan kimaradá­soknak, s a műszaki vezetők gon­doskodnak arról, hogy a bányászok eredményesen kihasználhassák a munkaidő 480 percét, akkor nem lesz szükség arra, hogy hónap végén a fenntartásra beosztott, dolgozókat „mindenki a fedélzetre“ jelszóval bevonják a szenelő, termelő munká­ba, mint ahogyan ez mostanában történik. A bánya vezetői maguk beismerik: a hónap végén rendsze­resen 7—S fenntartási dolgozót he­lyeznek át a szénfalhoz. Ez termé­szetesen a következő hónap elején megbosszulja magát. Többször elő­fordult már, — többek között a 2-es siklóban —, hogy a hónap végén az elhanyagolt szállitóvágat főtefája annyira besüppedt, hogy a csille teteje beleakadt. Ilyen esetek okoz­zák gyakran az ürcshiányt, — a hóele,ji lemaradás fő okozóját. De nemcsak a hónap folyamán, sokszor egyes napokon is hullámzó a ter­melés. A műszaki vezetők közül egyesek maguk idézik elő gondatlanságukkal az ilyen eseteket. Grasner György aknászt már többször meg kellett büntetni, mert nem ügyel arra, hogy a bányászok az előírásnak megfelelően biztosít­sák munkájukat, ne veszélyeztessék önmaguk, valamint a következő műszak dolgozóinak életét. Az ilyen gondatlan vezetők azzal szoktak mentegetőzni, hogy „első a termelés“. Hamis érvelés ez, mert nálunk az első, a legfőbb érték az ember. Emellett még kiderül, hogy éppen a fenntartás elhanyagolása idézi elő legtöbbször a lemaradást. Hozzájárul az egyenetlen terme­léshez az is, hogy a putnoki bánya­üzemben elhanyagolják s verseny nyilvánosságát. Pedig az olyan dolgozók, mint Sas G. Balázs és hrigádtagjai, akik leg­Szép eredményeket értek el a to­kaji kőbánya dolgozói. A választás napjáig terven felül 1937 tonna kö­vet fejtettek ki nagy szocialista épít. kezéseink létrehozásához. Orosz István 199, Éles Sándor 168, Horváth Benjámin 200, Bicskoö László 179, Balboa János 193 száaalé­csolatba kei-ül a munkásmozgalom­mal, csakhamar a vezetők közé emeL kedik. Kíméletlenül harcol a szociál­demokrata párt Peyerjféle vezetői el. len, felvilágosítja a munkásakat a szociáldemokraták árulásáról. Két évig fáradhatatlanul harcol a Párt egységéért, tisztaságáéit, a kü_ lörubözö frakciók ellen — s a párt méltóan jutalmazza nagyszerű mun­káját: 1925-ben résztvesz a Kommu­nisták Magyarországi Pártja I. bécsi kongresszusán. A kongresszus hatá­rozatai, az ott résztvevő vezetők lel­kesítő példája még fokozottabb harc­ra buzdítja Gőgös elvtársat. Már a, párt megválasztott titkárságának tagja, a párt, pénzügyeinek irányítója. A gyenge testalkatú ember soha nem ismer fáradságot, ha a párt ügyeiről van szó. Az egykori, tudatlan falusi munkásfiuiból a párt egyik harcos, példamutató vezetője lett. Ebben az időben közvetlen munkatársa Rákosi Mátyás elvtársnak. Rákosi elvtárs hazatérése után hatalmasan fellen­dült Magyarországon a kommunista mozgalom. Ennek a mozgalomnak vezérkarában, a liarc első soraiban áll mindig Gőgös Ignác. A NAGYSZERŰ VEZETŐ T.ET, KÉS MUNKÁJÁT azonban hirtelen aljas árulás töri ketté: 1925 szeptem­berében elfogták öt is a Horthy-rend. őrség kopói. Rákosi Mátyás elvtárs­sal együtt keiül a fasiszták fogsá­gába. Ott sem tudják megtörni a ki­váló kommunista harcos erejét. Ki. hozzák, ütik-verik Gőgös eivtársat de ő nem vall. A detektívek, kihall­gatása után, tudtán kívül írnak be egész mondatokat vallomásába. — és Gőgös Ignác két tárgyalás nyilvános­ságát használja fel, hogy leleplezze ezeket az alávaló hamisításokat. Hős volt a mindennapi párt műnk a frontján, — hős maradt az emberte­len vallatásak közben, a fasisztáik kinzókamráiban, az ügyészségen, s a bifcófa árnyékában, a Btatáriális tár­utóbb is 146 százalékot teljesítettek, megérdemelnék, hogy példaképül állítsák a többi dolgozó elé. A hi­bákért mindenekelőtt a szakszerve­zet felelős, amelynek aktívái még mindig nem szervezik kellő színvo­nalon a versenyt- Mint ahogy Rá­kosi elvtárs mondotta: „még nem tanullak meg tíz ujjal egyszerre zongorázni“, nem tudnak erőikkel megfelelően gazdálkodni, hogy a követelményeknek minden vonalon eleget tegyenek. Egyik további oka a hullámzó termelésnek, hogy a putnoki bánya­üzemben is még mindig kollektíva bérezés folyik, bár Fekete Pál szt.a- hánovista már tiltakozott az egyen- lősdi ellen. A bánya műszaki vezetői felsőbb utasításra várnak, hogy bevezessék az igazságos egyéni bérezést és még csak az előkészületeket sem teszik meg arra, hogy amikor azután meg­érkezik a rendelkezés, rögtön élet­beléptéül essék az új bérezést Feltétlenül szükséges, hogy mind­ezeket a hibákat sürgősen kijavítsák a pufnoki bányaüzemben. Az üzem párt- ®s szakszervezetének, műsza­ki vezetőségének kemény harcol kell folytatni a terv ngprúl napra, rnttsiakrol-műsiakra vein tel;eslíés££rt, az egyenletes termelésért. Magya­rázzák meg a fegyelmezetlen dolgo­zóknak, milyen nagy kárt okoznak önmaguknak és az országnak- Az öntudatos putnoki bányászok pedig ne tűrjék, hogy Putnok miatt szé­gyenkezzenek az Ózdi Szénbányá­szati Tröszt többi bányászai a hó­nap elején, amikor visszahúzzák őket az országos versenyben. Har­coljanak bányászbecsülettel azoknak a ragyogó terveknek valóraváltásá- érf, amelyekre egységesen szavaza­tukat adták: a nép programjának megvalósításáért. lékot ért el a versenyben. Vállalatunk dolgozóinak átlagos teljesítménye 139.4 százalékra nőve. kodét t. A választás után még jobban akarunk dolgozni, még szebb ered­ményeket fogunk elérni. IGNÁC ítélő bíróság előtt. A. tárgyalást — mint példaképe, Rákosi elv tára — felhasználja arra, hogy a pártot meg­védje minden gyalázkodástól, s a nyilvánosság előtt bizonyítsa a műn- kásmozgaloon igazát. Az elnök meg. leórdazi tőle: — Bűnösnek érzi magát? — Nem érzem magam bűnösnek, — vágja az elnök szemébe Gőgös lg. nác. — A munkásság Magyarország gon meg van fosztva minden szabad. Ságtól, ezért szerveztük meg a Kom. mi mist a. Pártot. Kihallgatása során soha, egyetlen szóval sem védi önmagá/t. Ahányszor alkalma van szólni, mindig a párt­ról beszél. Még az akkori polgári la­pok Is kénytelenek voltak megemlé­kezni ennek a kemény kommunistá­nak bátor kiállásáról a Horthy vész­bíróság előtt. Az utolsó szó jogán is a pártról beszélt, de az elnök félbe­szakította. A kommunisták tárgyaié, sa olyan erejű kommunista agitációt hozott, amitöl a hatalomban ülök megremegtek a kormányzói székben éppúgy, mint a vészbíróság elnöksé­gében. A NEMZETKÖZI ÉS A MAGYAR MUNKÁSOSZTÁLY harca meghozta a ki várit eredményt: Rákosi Mátyást, Gőgös Ignácot és a többi vádlottakat nem merte elítélni a statáriális bí­róság. 1926 júliusában kezdték meg a törvényszéken a második Rákosl-per tárgyalását. A bíróság tehetetlen a sziklaszilárd vezérrel. Rákosi Má­tyással szemben — minden kérdésre büszkén, felemelt fejjel, igazának biztos tudatában válaszol s minden szava vád Horthyék rémuralma el. len. A bíróság a többi vádlottakon Igyekszik éreztetni hatalmát. — de ez aem sikerült neki. Gőgös Ignác éppolyan magabiztosan, erőt éltesén veri vissza a vádakqt. ahogyan előtte a párt vezére. Rákosi elvtár* tette. A bíró, aki először lekezeléssel próbál­kozott hatni Gőgösre, az egyszerű m alomasztalosra, meghökken, amikor vezete az Idei gyermeknapot május 24-én, vasárnap rendezi meg. Ebből az alkalomból délután 4 órakor a Népkertben „Anyák-gyülését“ tar­tanak ahol Szabó Piroska, az Elnö­ki Tanács titkára mond ünnepi be­I 8 gyermekekről. | * eyer­1 ■■■■— mekek jó­létéről, egészségéről és boldogsá­gáról való gondoskodás szervesen hozzátartozik a szovjet állam funkcióihoz. A szovjet kormány első intézkedései között volt a Lenin által aláírt 1917 december 31-i rendelet, az anya- és gyer­mekvédelmi intézmények létesíté­séről. I B sjovlet család 1 életében I ■ I napú és örömteli esemény a gyermekáldás, hiszen a szovjet anya a párt és a kormány állandó gondoskodásának és figyelmének tárgya. Ennek a gondoskodásnak világos bizonyíté­ka a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének 1944 június S-i ren- delefe a terhes nőknek, a sok- gyermekes és az egyedülálló anyáknak nyújtott állami támoga­tás növeléséről, az anya- és gyer­mekvédelem fokozásáról, továbbá a „Hős Anya“ cím, a „Dicső Anyaság“ és az „Anyasági érem“ kitüntetések bevezetéséről. A szovjet ,nők ezt a történelmi jelentőségű rendeletet Sztálini Törvénynek nevezik. A szovjef állam csupán a mulf. évben 6,355.000 millió rubelt, for­dított a sokgyermekes és az egye­dülálló anyák segélyezésére, vala­pceke* hallja az általa „műveletlen­nek.“ tartott vádlottól: — Erőszakosan nem lehet meg­szüntetni a kommunista szervezke­dést és azzal nem lesz vége a moz­galomnak, hogy minket erőszakosan ideáHítanak a biróság élé. Természetesen rend reutasít ják. De amikor a bíró a-zt mondja neld, hogy „beszéljen rendesein“, Gőgös elvtárs megvetően így felél: — Én nem tudok a burzsoázia szájaize szerint beszélni. Közvetlenül az ítélethozatal előtt még egyszer beszélhet. ,.Magát védje“ — formed rá a* elnök, de Gőgös Ig­nác Leninról beszél. Leninről, akinek akkor a polgári lapok a nevét sem merték leírni, — bár már két esz­tendeje nyugodott a mauzóleumban. 1926 augusztus 4-én elhangzott az ítélet: Gőgös Ignácot három és fél­évi fegyházra, tízévi hivatalvesztésre ítékték. A kínzások legyengítették szervezetét, a börtönben tüdöbaj tá madta meg s a fasiszta hóhérok azon voltak, hogy ez minél gyorsabban végezzen vele, őzért dolgoztatták po­ros, egészségtelen műhelyben orvosi kezelés nélkül. BÜNTETÉSÉNEK KITÖLTÉSE UTÁN elhagyta a börtönt, — de már jártányi ereje sem volt. Felesége vitte haza a kis faluba, ahol még a halá­los beteg ágya körül is csendörök ólálkodtak. De Gőgös Ignáctól még utolsó perceiben, lázálmaiban is azt hallhatták: Éljen a Kommunista Párt! Négy csendőr állt a koporsója mellett is, amikor 1929 júliusában utolsó útjára, kísérték a magyar munkásmozgalom kiemelkedő alak­ját. De hiába állott ott a fasizmus minden elnyomó szerve. Gögös Ignác sírját mindig friss virág, vörös szék. fü lepte el nz elnyomás legsötétebb éveiben is. Soha, egy porcra sem fe­lejtette el 3 nép ezt a törhetetlen harcost, s ma új és új erőt merít az ö nagyszerű példájából is a, szocializ­mus építésében, amit Gőgös Ignác már nem érhetett meg s amiért egész életében harcolt, A gyermeknap keretében délelőtt a városi TSB sportműsort rendes a népkerti sportpályán. A műsorban tornagyakorlatok, röplabda bemuta­tó és talajtorna számok szerepel­nek. Délután a népkerti szabadtéri színpadon az általános iskolák kul- turcsoportjai lépnek fel. mint esecsgmőkelengyék fuftafB* sara. Eddig több mint 38.000 nőt tüntettek ki a „Hős Anya“ cím­mel és több mint 3,800.000 nő kap­ta meg a „Dicső Anyaság“ és ae „Anyasági érem“ rendjeleit, *. az állami költségvetés kenetében közoktatás­ügyi kiadásokra 60 milliárd ru­belt. szociális-kulturális kiadások­ra pedig összesen 124.8 milliárd ru­belt irányoztak elő. A szocializmus országéban meg­valósították a gyermekek ingye­nes hétéves általános oktatását.. Az ötödik ötéves terv végéig a köztársaságok fővárosaiban, váro­saiban, a területi, határterületi és nagyobb ipari központokban befe­jezik az általános. középiskolai oktatásra való áttérést. A Szovjetunióban több mint 220 ezer iskola és technikum műkö­dik. amelyekben több mint 38 millió tanuló részesül oktatásban. A szovjet iskolákban több mint 100 nyelven folyik az oktatás- A pedagógusok száma meghaladja az 1,600.000-ret. A szovjet peda­gógusok a haza és a munka sze­retet,éré, az emberek tiszteletére nevelik a gyermekeket * 0 Szovjetunióban 1 külön ál* 1 I lami ki­adóvállalat foglalkozik az ifjúsági könyvek kiadásával. A szovjet ha­talom fennállása óta az országban főbb mint 39.000 különböző szép- irodalmi művet adtak ki gyerme­kek számára, összesen több mint, 1 millárd 6 millió példányszámban. A „Pionyerszkaja Pravda“ című központi gyermekújság kétmilliós példányszámban jelenik meg. *r flz állam minted I erben 1 1 óriási összegeket fordít a szovjet gyer­mekek üdültetésére. A szovjet! gyermekek a nyarat a pionirtábo- rokban és üdülőkben töltik. 1953- ban az állami társadalombiztosí­tás költségvetéséből egyedül al pionirtáborok fenntartására 520.4 millió rubelt fordítanak. 1953-ban! a szakszervezeti pionirtáborokbaa 2,750.000 gyermek nyaral majd. A Szovjetunióban több mint ezer pionirpalota és pionirotthon van, 140 gyermekszínház és báb­színház működik, főbb, mint 450 zeneiskola, 109 zenede. 20 zene- akadémia szolgálja a gyermekek zenei oktatását­Évzáró az általános és középiskolákban: június 17 A közoktatási miniszter utasítása intézkedik a tanév befejezéséről, Az általános iskola I—YÍT. osztályaiban az utolsó tanítási nap június 8. —, Kikben a* osztályokban az össze­foglalókat június 8—13 között tart, ják. Az évzáró ünnepségeket, az ál­talános és középiskolákban juniu* 17-én tartják. A beiratkozások Ideje június 18, 19, 20 A tantestületi za- zóértekezaeteket június 25-ig tartják meg. (MTI) IMRE LÁSZLÓ tokaji kőbánya. GOGOS életének egyik legmozgalmasabb i gyaláson ia. A Rákosi-perben ne- fesstsadeje. Budapesten közeli kap.! gyedrendü vádlottként áll a rögtön­A tokaji kőbányászok újult lendülettel hereolnak a terv túlteljesítéséért szódét. A lengyel gyermekek boldog életéből A lengyelor­szági Szopbco- vvoban új állam í gyermekotthon épült. Ebben az otthonban neve­lik fel azokat az árva gyermeke­ket akiknek szü­lei elestek a sza­badságért és de­mokráciáért ví­vott harcban. Képünkön a gyermekek egy csoportját lát­juk. A SZOVJET GYERMEKEK BOLDOG, ÖRÖMTELI ÉLETE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom