Észak-Magyarország, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-01 / 102. szám

Könyfirlsienül zúzzátok szét népünk belső ellenségeit

Magyar Dolgait Pártja, népünk szeretett veiére, Rákosi elvtárs kürél-1—* - kémeket, kártevőket, az imperialisták minden

I j.raWttiw ! j”****2

ü Kor darabok, rendetlen össsevuszaság*

ban bevertek * szaikadoaott abroszon.

Három ráncoktól övezett szem meredt rájuk. Az asszony fásultan, öregesen: beletörődve a megváltozhatatlan sors iszonyatába. Aj ember rokkant volt- Egy szemével vad, acsarkodó indulattal né zett a sovány összegre. Rongyos kabát' újjából kilógó keze ökölbe szorítva, só’ lyosan csüngött alá.

A sivár szobában nehéz, hörgő lélegzés hallatszott. Mélyen, bent a homályos sarokban, egymásra dobált rongykacatok" ból, papírból, elajee kóoból —, ágyféle Színtelen, fakó vitorlavászonnal volt l® terítve, amely alig észrevehetően moz’ gott,

A® ember megmozdult. Lépte alatt feldiyössörgött a padló. Egész termete majdhagy összeroskadt, amint megállt az ágy előtt. Merev, béna ökle súrolta a takarót.

Ép balkezével végtelen szeretettel rí* tnitott végig a nehezen, szaggatottan lé

legző beteg gyermeken.

Az asszony a terhesség ntolsó etá diumában volt, de így, «élesre formáló' dott testével is hirtelen előrelendült és megfogta férje kezét:

— James... az istenért.., ne keltsd fel,,, legalább addig nem szenved.

— Szenved... — ismételte tompán a férfi —, szenvednie kell,,, de... de.., miért?

A hang végigkongott a nyomortanyán. A férfi sebesen emelkedő éj süllyedő melléből rekedt, fenyegető morgás szakadt fel. Balkezével a fakult, mosatlan katonazubbony melléhez kapott. Egyet' len rántással letépte a kitüntetést és bevágta 4L sarokba. Egy pillanatig eszelős tekintettel bámult maga elé, azután ne- kezeit, akadozva beszélni kezdett:

— Nesze . .. Colins James káplár ,. , félszem,,, béna kar,.. Koreába jó voltál nekik,., és nincs egy ü-eg orvosságra pénzed.. • gyermeked a végét járja,,,

Néni fejezte be, a mondat félbeszakadt.

Testét görcsös zokogás rázta meg. Az asszony szeméből már kiapadtak a köny- nyek, szinte kiégett részvttlenséggel bámult a meg-megvonagló alakra. Hangjában azonban rémület kavargóit, ahogy megszólalt:

— Csendesen.,, James.. , estére meglesz .a pénz,,, Doró apó hívott a kocsmájába mosogatni

Zihálása még erő

ŰJ HARCOSOK

| fl nmmek felébredt. )

köbbé vált. A magasvasút dübörgő lár máj» behatolt a törött ablaktáblán, s egybeolvadt » beteg ziháló lélegzetével. VaUhel rendőrsíp hasította a levegőt.

A gyermek szótlanul nézett-nagy, mélyen beesett szemével. Megpróbált kikászálódni a vitorlavászon alól, de nem birt. Fáradt, nyöszörgő hang buggyant ki láztól cserepeseden ajkai közül.

Az asszony letérdelt a rongyltalmaz elölt:

— Hogy érzed magad Tomikám.,,

I — Itt... itt.., úgy ég,,, • mutatott a gyermek csupa csont mellére és hosszat, mélyet próbált szippantani a nehéz levegőből.

— Nem vagy élles?

i A® anya hangja megremegett a kér" Öcsnél, s most ebben a pillanatban, ijesztő módon eltorzult az arca. Az ember lehajtott fejjel, suta léptekkel a falhoz Went. Apró, alig bárom arasznyi fair . szekrény lógott egy nagy rozsdás kam- pósszegen. Kinyitotta és sokáig kotorászott benne. Csomagolt kétsausültet emelt ki. ügy vitte a gyermekhez, mintha, kineset tartana a kezében.

Az asszony vízbeáztatva igyekezett pu fiává tenni a, száraz ennivalót. A gyermek nehezen boldogult az evéssel. Mindunta lan fulladozott — végül kimerültén abbahagyta,

★

| S délHíáii j estébe Hajlott.

1 Az ember lebotorkált a negyedik eme létről. A rideg bérkaszárnya folyosóin sárgás, légypiszkos dróthálóval ellátott villanykörték pislogtak. I'ulUsztó bűz gomolygott az ócska falak között, bab- konzerv, főttkrumpli, a nyomor, a piszok szaga. Némelyik ajtón tenyérnyi hasadás. A huzat papírt és rongyot lengetett rajiuk.

Colins remegve, bújva igyekszik ész kévédéről elmenni a portásfülke előtt.

— Csak ne szólítana, meg megint —- kákától agyában a félelem és zsíros, föl les sapkáját mélyet* szemébe húzza.

Nincs szerencséje. A portás kilép fül kéjéből. Vastag, köpcös termetén feszül a ruha. Húsos ajka gúnyos mosolyba m revedik, ahogy megfogja Colins béna karját;

— Hello... Colins. ., mi lesz g bég- tel, a gazda két napot adott, aztán . .

Félreérthetetlen a mozdulat. Az em* bér szíja megvonaglik, ránt egyet magán s kilép az utcáraA hideg, nyúlókás őszi levegő mellbe' aágja. Sietős léptekkel a Brooklin felé tart.

!!t!il!|ll!ll!llll!l!lli!l!l|ll!IIIII!IIIHI|!!H!!ll!l!l!!l!l!!il|l!!H!!l!!lll!lll!!llllllll!llllllll!ni!Hlltl.llllll![ltl!IIIIH!ll!t!ll!llllíllllillllllllll!lil!ll!!!!l!lll!ll!ll!l!lllíllllll

keze acélkapocsként fogjai a korlátot. A gyermek sápadt, beteg arcát látja maga előtt, a felesége msgdagadt, vlszeres lábát, feJpuffadt, tepertői domborodó ha sát, a szoba, kietlen sivárságát. Az üres élelmiszerpolcot. Aztán a műhelyt, ahonnan három hete kidobták, mert szólni mert az éhbér miatt.

A vízőrség motoros csónakja hasítja vizet. Vörös lámpája vágja a ködöt. Bz megállítja a gondolkozásban, Talán már menne is, de sűlyes, láthatatlan erő árad felé a mélyből. Félteste megfeszül ,.,

Maga» termet

Valaki karonrasadia.

borotvált are. Hosszú, kopott, télikabátot é* két acél szürke szemet lát. Colins megremeg. Ép kezét ölelést», tárja, Félig ijedt, félig csodálkozó hangon felkiált;

— Jeffson .. . Jeffson.., te.,, itt.;.

—- James, mi van veled?

Colins szemének fellobbant tüze megtörik- A másik hosszan végigméri és mindent megért.

—* Mi van a műhellyé!?

Celins legyint és óira a vinet bámulja. Rövid mondatok peregnek ajkáról:

—- Kirúgtak... keveseltem a bért... három hete... a gyermek beteg... lakás még két napig... a gyár, ahonnan Koreába mentünk, még portásnak sem vesz fel,,. A karom •. •

— Veled... és te?

Jeffson közelebb hajol a kSrdezShör A köd felemelkedett egészen a hídra és apró pamacsokra szakadva libeg körülöttük.

Colins megismétli a kérdést. Amaz végül is válaszol;

— Amikor te kikészültél, rá két hét’ re szétverték az ezredet. Hatan maradtunk életben. Én nem jelentkeztem többet- Sikerült hazajönnöm.

—• Megszöktél?

— Meg.

Colins odébbhúzódik I Jl‘ff5on

................~ ,i. i-l ka m«g

vetően szétnyílik:

— Talán megvet»*... be... „Haza- áruló“ gondolod magadban, mi? És hol tartasz te, itt ni! ,..

Jeffson mintha csak magának beszélne, folytatja:

— Tegnap este ettem. Összeakadtam

Smith-szel, az őrmesterrel a 108-as utcában. Félléba van. Az utolsó dollárjából ettünk. Már nem él. Előttem Ug’ rótt egy autó alá. Hónapokig koldult- Megunta ezt a tetves, rothadt életet. De te sem vagy különbül, látom. Én, én pedig, nos... bujkálok... Mondd csak, tudod e, hogy miért voltál Koreában?

_ ? ? ?

— Én sem. De nézd meg a Ford, meg a Hudson részvényt. Pezsgőive áztathatják lábukat, a bitangok. Elegem van ebből. Nem fogok éhezni tovább, érted! Ma éjjelre kinéztem egy villát.;»

— Lopni fogsz?

Lopni. •.

Colins sípolva szedi ja éles levegőt, Fakó, fénytelen szemével reménytelenül pislog lyukas cipőjére. A lámpák fénykörében eső szilái és köd remeg.

Nehtzkesen msgmeidul.

Zsebéből

a „Tribüne“ aznapi számát veszi elő. A közelben világító lámpa felé indul. Jeff- SOM lassan követi.-T- Olvasd mutat rá egy nagybetűs címre.

Jeffson átfutja a sorokat.

Colins az esőbe bámul, úgy beszél:

— Az ezredesembe* megyek. Aki kitüntetett a hadikórházban. Jól emlékszem rá, azt mondta: „Egyesült Államunk büszke rátok. Mindenben számít hattok segítségére“. Igen, szóról-.szóra így fejezte ki magát.

Elhallgat és zsebkendő után kotorászik. Jeffson félrebílleptett fejjel csodál kozva kérdezi:

— És minek mész oda?

— Elmondok mindent. A beteg gyet" tpeket, az asszonyt, a kirúgást.

—. Ha... ha . ,, — Jeffson fülsértő, zörgő hangon felnevetett. Majd Colins füléhez hajol és sziszegve hadarj»: — Tán nem földi ember vagy te. James. ., he.. , hogy gondolod, hasra vágódik élőt ted az ezredes? Vagy igazgatói állást kínál?.,, no, esetleg ad egy vacsorát, legfeljebb.., mert az van nála, estély Azt írja az újság... De segíteni! Tőlük ugyan éhen dögölhetsz... Ha öt gyára lenne a kettő helyett, akkor sem adna neked munkát, meo-t .., mert túlsókat tudsz beszélni Koreáról .., És te ,,, segítségért mész hozzá .. ha-ha!

Colinsnak nincs nevethetnékje. Biteszi az újságot. Szerelne szabadulni Jeffsou- tól, míg ki nem oltja benne a reménység utolsó szikráját is.

Volt kat.onatársa azonban tovább be szél:

Te, James. Úgyis hiába . .. gyere velem ... ha sikerül, lesz orvosság.,, melegvacsora ... valamit tenni kell. § • gyere, James . •,

— Nem!

— Bojond vagy?

— Nem érted, Jeffson .:. Nemí

Colins hátrál két lépést. Félszem«

olyan dühösen villog, hogy a másik nem követi.

Nem fogok, nem akarok lopni —1 suttogja Jeffsonnak és elindul fáradt., csoszogó léptekkel az ezredes lakása felé.

felső végéra ér, alapo* elfárad és zsibbadni kezd a lába. Ruhája teljesen átázott. Zsíros sapkája széléről nehéz, ólmos esőcseppek koppan- nak vállára, A sarki rendőr alaposan megbámulja és addig kíséri szemmel. míg csak be nem fordul egy utcasarkon, Colins megáll. {súlyos teherként cipelj magával Jeffson szavait. Ha Úgy lenne — fut át agyán a gondolat és eltorzult arccal tekint az ápolt, kivilágított kavicsos kertutakta. — Segítenie kell raj' tani, — döimögi éa igyekszik maga elé képzelni az ezredes arcát.

Tovább megy. Emelkedik az út. Fojtó, fájó köhögés fngerli Biztatja magát. —- Még tíz lépés ... még öt — aztán eléri a hosszú autóparkot. Kockakövekből ki rakott széles út vezet a főbejáratig Ahogy rálép a csúszós útra és alakja fényözönbe kerül, az egyik soífőr utána kiált:

Hellő, boy. . j tán le Is hivatalos

vagy az estélyre?

Öten is nevetnek hozzá- Colins hátranéz, a gépkocsivezetők elhallgatnak. A lépcsőn heverő puha törlőbe lecsiszolja a talpát. Az egyik cipöfolt levált, az apró szögek beleakadnak a törlőbe. Hiába igyekszik elrúgni magától, nem megy. Puffog a lépcső. Le kell) hajolnia, hogy megszabaduljon a kölönctől. Ahogy felMire a vlllaviros

Hirtelen

egyenesedik, pufókarcú, szalmaszjnhajú iivrés inas né? rá. Alig 40 éves, nem több, mint Colins. Az inas bamba képpel, meghökkenve bároull a rongyos

ruhásra:

— Maga mit keres itt — kérdi ijed” ten.

Celins tudja, ha nem erélyes, hiba lesz. Kihúzza m3gát, béna karját oda tolja az inas orra elé, féllábát előre- nyujtja, úgy válaszol:

— Perkins ezredest keresem . .. régi ismerősöm. Együtt voltunk Koreában ...

— Meghívó?...

Colins közelebb lép az inashoz, teszi,

hogy a zsebébe nyúl, de ez csak csel Váratlanul, egy ugrással a második ajtónál terem, gyorsan benyit,

szeme elé kapj# 3 karját. A szalonban sziporkázik, vakít a világosság. Először nem is lát semmit, csupán kellemes zsongást, meleget észlel. Mire megszokja a fényt, elhalkul a zsongás, minden szem rá mered,

Colins fürkészve néz körül M ezredes Után, zavarában a szemét takaró fekete kötéshez nyúl. Roppant kényelmetlenül érzi magát. Rongyossága annyira elüt a terem fényűző pompájától, hogy jó, ha koldusnak nézik.

Végre. A sarokból maga«, írakkog ember siet elé. Colins ráismer. Minden erejét összeszedve vigyázbw vágja magát. Kicsit izgatott, do azért katonásan jelentkezik:

.— Ezredes űr, James Coling káplár, kitüntetett, sürgős ügyben kihallgatást kér.

A hatalmas »ob* szemközti falánál

elhelyezett bárpult előtt ’ valaki felkacag. Az ezredes összeráncolja homlokát. Arad belőle az ital szaga, bizonytalanul áll lábán. Egy agyonékszerezett, kövér nő felvisít:

— Csavargó . ,. rabló ,. ,T

Colins meleg lehejletot érez tarkóján. Tudja, hogy az inas áll mögötte. Az ezredes szeme összeszűkül. Gyűrűs ojjaival aprókat kocogtat homlokán:

—■ Colins... hm ... Colins,, -,

Perkins lágyan beszél. Aztán nagyot pattint az ujjával és felkiált:

—- Oké,., Colins! ... Nevadáből,,,

nem?

Kis Mr képződik

körülöttük. Colins

feje szédül a melegtől, az erős parfém

és szivarszagtól, meg a gyomrát marcangoló éhségtől. Lába remeg s vékony ködfüggöny ereszkedik saemére. Alig hallhatóan mondja:

■— Nem Nevada ... Newyork! ...

— Csak el ne vágódjak, míg nem beszéltem — gondolja rémülten (Erőltetné nyelvét, de csak szavak buggyannak ki száján:

•— A gyerek s • beteg .;, az asszony . elbocsátottak •.. munkát,, , orvosság ,,. kitüntetés . .. Korea ..,

Homlokán fényiének ar izzadtságcsep- pek. Hirtelen megcsavarodik bele, sárga homály kóvályog előtte, megtántorodik. Valaki elkiáltja magát:

— Részeg disznó! Ki vele.; .7

j Siörnyíí fáradtan |

ért. haza, alig tudott felbotorkálni a lépcsőkön. A második emejet pihenőjénél megállt. Percekig nézte fásult tekintettel élettelenül

esűngS, hőn#, karját- Hite ke gyesien»!

fázott, talán félóráig jg feküdt a vüls előtti ázott gyepe®, A sűrűn porssetető ködös e»ő térített# magához.

—’ Vájjon mi var* Msry-vel, a gyesekkel ,— motyogta gondolatnélküli aggyal s tovább vonszolta magét. Tompán visszhangzottak fülében Jeffson szavai.

Lihegett, égés® teate remegett g belső láztól. Reszkető kezekkel nyomta I« 8 kilincset- Belépett,

Sötét és csend fogadta. Villany nincs» kéthete kikapcsolták. Az ablakon zöldes" kék fény szivárog bs, a szembeniével bérházon embernagyságú Coca-Cola vek» lám világít. Szeme lassan megszokja a sötétséget. Halkan, hogy g beteg gyér meket fel ne költse, szólongatni kezdi feleségét:

— Marr-.j Mary;., elásol?

Kúria ai ismerő» hangét, )

várja a mozgást, da minden néma, hides.

*— Hová mehetett,. . ? — rémül eb A sötét sarokba tekint. Aim botorkál- Tapogató keze megérinti * vitorlává**- nat. Egy pillanatra megnyugask, a gyerek hegyes, kidudorodó térdét simogat:#. Feljebb nyúl —- hideg, megmerevedett arcra tapad tenyeae. Visszakapja kszét. Agyára — úgy érai — mázsányi fájdalom zúdul. Vinnyogó nyöszörgő* tör k9 száján éa zokog.,, zokog,».

Percek múlva tér észhez. A rettenetes fájdalom vad erőt önt belé f ssats ordít:

—• Mary!;.. Mazy.., a gjw«k »»g*

halt, -,

Válasz nem j$a,- tehetetlew dühe Bpaat

már az asszony ell#n irányul.

— Világosságot koll gyújtanom -o gondolja ösztonszerűen, A szekrénybe® van gyufa. .. Ama tart. A szekrény tájéka sötét. Valami elomló tömeg lég * szögön. Az ember lába mftgromeg. Eél* szeme rémülettel tapad felesége halálod görcsbe merevült arcába— Mary -— ordítja MnétTetttve Cee ling és esés közben béna kese nagyág koppan a* asszony hol i testén.

f 8 hldOII megáll. Piszkosán, gyűrűzve

... hömpölyög a Hudson vize.

a mélybe. Köd és a patti lámpák imbolygó fénye mozog a víz felszínén.

Celins íélszcmmel egyre merevebÉen Egyeli S mélységet. Hívja, csábítja a Megsemmisülés gondolata. Test« nem ér- « hideget, inkább forró, meleg hullám- BÓtlt lüktet ereibe?! a vér. Feje Hírei,

l\e gátolja a 28/2. magasépítő vállalat a bejőcsabai cenieufmö építésének meggyorsítását!

A hejöcsabai cesnentinflí második részének is meg kellett volna már kezdenie működését, 'a batáridőt azonban meg kellett hosszabbítani. Az u.j határidő' — junitis X. A 28/2. magasépítő vállalat szervezetlen, ha. n.vag munkája azonban veszélyezteti ennek a határidőnek betartását is.

Vállalatunknak, a cementipari gép_ javító vállalatnak március 1-én meg kellett volna kapnia minden szerelési helyet, de ez még a mai napig sem történt nu-g. Kaptunk ugyan egynéhány munkahelyet, de ezek fölött még most *s dolgozna It az ácsok és kőművesek. Igen nagy- hiba, hogy nem törődnek az alattuk dolgozó szerelők testi épségével, téglád a ca.lmk is peregnek le rá.juk.

Több esetheti előfordul, hogy — I mein!

kérésünk ellenére — olyan részeket is befalaztak, amelyekről megmondottuk. hogy később ki kell bontani, Csak úgy lehet majd a gépeket bevinni. Teljesen érthetetlen módon a 28/2, vezetői erre azzal válaszoltak, hogy „ha nem fejezik be teljesen az építést, akkor vállalatuknak kötbért kell fizetnie.“

Szerelőink mindent elkövetnek, hogy meggyorsítsák a munkáit, kiváló eredményeket érnek el, a nehézségek ellenére is sikerült a lemaradna egy részét behozniuk. Tud ják, hogy szocialista építésünknek milyen nagymennyiségű cementre van szüksége, mennyire, nem közömbös, hogy mikor fog ötéves tervünk ez újabb alkotása teljes kapacitással terA fürdők uyitvaíarlástt

Fürdési rend május 1-től: A tapolcai termál fürdő hétfő kivételével reggel 9 órától 18.30 óráig állandóan nyitva van, A tapolcai strandfürdő május 1-én nyílik, Nyitvatartási idő május 1—2—S-án 10-től 18 óráig. Május 4-től 9 órától 18 óráig. Pénztár csak szombaton és vasárnap van helyszínen, hétköznapokon a jegyeket a termálfürdőben lehet megvásárolni, A miskolci »Szabadság- fürdőben május 1-én tissemszUnet. — 2-án és 3-án rendes üzem, A fedett uszodában május l.től hatvan napig érvényes 24 belépésre jogosító bérletet bocsátanak ki, amelynek ára 50 forint.

Kérjük a 28/2, magasépítő válhUat vezetőit, dolgozóit: gondoljanak ők is erre! Szüntessék meg a szervezet, huiséget, ne tűrjék tovább a lemaradást, vigyázzanak jobban szerelőink testi épségére, kövessenek el mindent, hog-y minél hamarabb megkapjuk az összes szerelési téri Hetet.

Vállalatunk dolgozói felajánlásaik teljesítésével, méltó módon, tettekkel akarnak készülni ;« népfront-válosz. fásra, ehhez szükséges, hogy a 28/2. kommunistáinak, öntudatos dolgo zóinak jó felvilágosító munkája nyomán a vállalat minden dolgozója se. gitsc elő a cementmfj építésének meggyorsítását..

SZAKÁCS JANOS

művezető.------- —------ /

cik.

Megieleot a

melynek tartalmából az alábbi kék emelkednek ki:

Sztálin eivtárs beszéde Moszkva Sztálin-kerület ének választót gyűlő, aén, 1937 december 11-ém,

Lendületes felvilágosító munkával a yálasatáő sikeréért!

Jene* Jenő: Konimunäsia. pöldatnu. tatással vigyük győzelemre a válasz. tá.si békeversenyt.

Kerek Istvánt A választási báréban javítsuk meg a párt ép hő munkát. — Kulturális agitáció a. választási munka szolgálatában.

St-adler János; Népnévelwnimkáím

tapasztafetaiból,

, Esen cikkek mellett még eahmaa

Pártépités“ májusi száma,

más fontos cikket közöl az- MDP Központi Vezetősége Szervező Bizottságának kiadásában, megjelent folyóirat.

fl fi’RHjyüjlö liénap IßOjoübjainak tuialmafása

Négyszázezer forint értékű jutalomtárgy kerül kiosztásra a • fém- gyüjtő hónap folyamán legkiválóbb eredményt elért gyűjtök között. A kiváló fémgyüjtők kerékpárt, rádiót, töltőtollat, stb. kapnak jutalmul.

A helyüpa-r minisztere ezenkívül 25.000 forint jutalomban részesíti a ftogyüjtö hónap során legkiemelkedőbb eredményt elért dolgozókat.

Kát mély konaáx. ( ^ **méletlen, nem hallj* tx óra üt-seit el. Az egész lakásban síri a csend. Mintha három halott lenne.

Erre virradt ki a rezget A Coen-Col»

reklám zöldes fénye eltűnik és szürke derengés hatol be az ablakon. A tárgyak édesen bontakoznak ki> a berendezés még

fivárabbnak. nyomorultabbnak látszik. Lentrol az utca moraj* halUtwk. Colins

magához tér.

Körülnéz, felnyög iszonyatos fájdalmában.

Lassan feltápászkodik, A ha'«tt gyermek vackához megy. Keze idegesen koto® rászik a rongyok közt, míg ráakad ka* tonapisztolyára. Nézi. Az agyára ereszkedett vad fájdalom helyét engesztelhe* teilen gyilkos gyűlölet foglalja el.

— Megölöm Perkins* — csikorog fo® gai közül a szó, és zsebrevágja a fegy“ vert.

A folyosón még ég » lámpa, amikor kilép az ajtón. Akkor Indul útnak. Co* ins szomszédja. Parker, vasgyári munkás. Alacsony, szögletesállú, Ka ton» mi ember. Helló —- köszönti Coling* és feléi

tart.

Észreveszi szomszédja halálsápadt ar* Cát. Sietve kérdi:

James. ä. mi van, beszélj .. : Hal*

lód?

—- Hogy.;, mi.., w akadozik Co* lins, azután felüvölt —- a feleségem, al

gyermekem ... megölték .. - éhen, bete* gen hagyták pusztulni. s, Megbosszu* lom ...!

Előrántja Zsebéből a pisztolyt, atsál hadonászik, mint elmebáborodott:

—■_ Érted?... Megölöm Perkinst M gyalázatost., • Mindenkit ... magamat!.

Parker csillapítóan megfogja a

c i i tajtékzó ember kr*ét.

Coling szempillantás alatt újra magaba- roskad. Teste elernyed, úgy kell támogatni. Parker tud ia, ha magára hagyja Colinst, menthetetlenül elvesz. Mit szá* mit az ő egy pisztolya, néhány golyója, a bankárok és hadianyaggvárosok államhatalma ellen, amelynek Perkins csupáí/ egyik képviselője.

Megszületik benne az elhatározás. Co* linsba karol és sürgetve a lépcső feló húzza. Colins kissé értelmetlenül, vonakodva, de követi.

Lesietnek a lépcsőn,

A? utca már reggeli forgalmas életét éli, A Hudson felől hideg szél érkezik és Pf kitárnád a hömpölygő ködnek. Talán húsz percig ta-t az út, Parker egy sírna homjokzatú kopott ház kapualjába húzza, Colinst. Szeretettel magyaráz:

— James, olyan emberek közé viszlek, akik meg akarják szüntetni azt, ami veled és holnap velem is megeshetik. Ezt szeretnéd te is megakadályozni! Éppen ezért nem szabad egyedül menned, mert elbuksz. Erőt kell kovácsolnunk, össze kell fognunk és akkor biztosra veheted, szabad, boldog emberek leszünk!...

Kis ‘jobs*. I ^'r «litt idős,.--------------—* szemüveges ember

Ül. Amikor Parker és Colin? belép, feláll. Elébük megy:

— No, mi újság, mi a baj, Parker1 elvtirs.

HOLD! JMO$