Észak-Magyarország, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-15 / 112. szám

2 ÉSZAKMAGYAROKSZÁ« Péntek, 1853. május 16. Elért szavaz Kevács Tamás egyénileg dolgozó paraszt és felesége a Hépírontra Kovács Tamás egyénileg gazdálkodó aruóti dolgozóparaszt élen jár a beadás- ban. Tojásbeadési tervét már egész évre teljesítette. Most a választási békeverseny idején feleségével együtt minden munká­ból példamutatóan kiveszi részét. Rákosi elvtárs május 1 Oi beszédét hangszórón közvetítették. Este sz egész Kovács-család a kapuban hal gáttá. — Amikor Rákosi elvtárs felsorolta eddigi eredményeinket — mondja Kovács Tamás — mi is szárnbavettük mégegy- szer, hogy az eltelt négy év alatt mit ka­pott községünk. Mindenek előtt a legna­gyobb és legszebb ajándékot említem, a villanyt. Azelőtt községünk határában nem volt folyóvíz. A szabályozás folytán, most itt folyik a Boldva. Ennek igen nagy jelentősége van, mert öntözni tud­juk a földeket. A ke ctves múltról Kovács Taniásnó emlékezik. Szüleinek pár hold földjét dobra vertek. A gyerekek a legnagyobb nyomorban nó'ttek fel. Kovácsné most megbecsült tagja a községnek. Jó nép­nevelő, MNDSZtag és tanácstag. Bor­zadva gondol arra az időre, amikor a ku- Iák földjére járt aratni Kovács Tamás és felesége nem is ál­modhatott arról, hogy tanuljon. Fiúk előtt, aki most végzi a VIII- osztályt, már nyitva áll a továbbtanulás útja. Katona­tiszt akar lenni, pilóta. A szülők tudják, hogy gyermekük vágya meg is valósul. Tudják, hogy községük hatalmas fejlődés előtt áll. Ezért is tesznek eleget becsü­lettel és példamutatóan minden állam iránti kötelezettségüknek, s május 17'én czlrt szavaznak a Magyar Függetlenségi Népfrontra. Azt is tudják, hogy a Nép­front programja a tartós, szilárd békéhez, minden becsületes magyar dolgozó lég- főbb óhajához vezet. Vincze József mártabányai DISZ-fiatal befejezte ötéves tervet, így szavazott jó termeléssel a Népfrontra A mártabányai 20-as munkacsapat tagja Vincze József 21 éves DISZ fiatal már régebben elérte a sztahanovista szintet Lelkes, jól szervezett munkájával egyre ragyogóbb eredményeket ér el a vá asztási békeverseny, ben. ügyetlen műszakot sem hiányzott munkahe’yéről, feladatát mindig a legpontosabban elvégezte. Jó munkájának eredményeképpen Vincze József messze megelőzte az időt. szerdán befejezte ötéves tervét KÖVESSE MINDEN BÁNYÁSZ DOLGOZO — ELSŐSORBAN MIN. DI N DISZ FIATAL VINCZE JÓZSEF PELDAMUTATASAT. HARCOLJON MEG" NAGYOBB T/ELKESEDESSEL A TÖBB SZÉNÉRT, A TERV TÚL. SZÁRNYALÁSÁÉRT! Tanultunk e választási apiíáiro legjobb népnevelőinek módszereiből A választási békeverseny során nép­nevelőink jó munkája nyomán számos he­lyen javult a beadás üteme. Az ózdi járás Uppony községében i. vasárnapi agitációs nap után 90 kg baromfit, 1450 tojást ad­tak he a dolgozóparasztok, ami 3 száza­lékkal! javította meg a járási átlagot. Az abaujszántói járásban az elmúlt héten a tojásbeadás .50 százalékról 64 százalékra, a baromfibeadás pedig 69 százalékról 81 szá­zalékra emelkedett. Az edelényi „Vörös zászló“ termelőszövetkezet két-hávom hét­tel ezelőtt a tojás- és baromfibeadással még Csak' 3(F-—35 százaléknál tartott, — teljesítése ma már meghaladta a 85 szá­zalékot­Mindezek bizonyítják, hogy népnevelő­ink jó - munkája .nyomán az öntudatos riolgozöParasztok tudják, hogy a beadás nemteljesítése, az állam iránti kötelesség elhanyagolása, fegyelmezetlenség, hálát­lanság népi államunkkal szemben és csak ellenségeink számára hasznos. Népünk ellensége: is jól tudják ezt, éppen ezért most a választási békeverseny döntő szakaszában fokozzák tevékenységü­ket; és igyekszenek gátolni, lassítani be­gyűjtési tervünk teljesítését. Népnevelőink zöme az ellenség által terjesztett érve­ket harcos, támadó agitációval visszaveri és leleplezi az ellenségnek azt a célját, hogy a munkás-paraszt szövetséget és ezzel népünk egységét gyengítse. A nép ellenségei — mint sok más községben —- Bódvaszilason is azt ter­jesztik a dolgozóparasztok között, hogy ..miért van szükség beadásra?“, „meddig kell még beadni?“ stb. Koleszár Ferenc elvtárs is találkozott agitációja során ilyen hangokkal s vissza­verte ezeket az ellenség által terjesztett hangokat. Elmondotta agitációja 6orán, hogy ötéves tervünk hatalmas alkotásai­hoz iparunk adja a döntő hozzájárulást, de természetes dolog, hogy a közös nagy cél megvalósításához a mezőgazdaságnak is hozzá kell járulnia. A mezőgazdaság legfőbb hozzájárulása ötéves tervünk meg­valósításához: a begyűjtés tervének tel­jesítése, A begyűjtési terv — törvény, melynek teljesítése minden dolgozóparaszt­nak kötelessége és egyúttal becsületbeli ügye is. Miért kell teljesíteni a begyűjtési ter­vet? Mindenekelőtt azért, mert enélkül nem tudnánk biztosítani a város és falu ellátását. Dolgozó népűik ellátásának alapja: — begyűjtési rendszerünk, a be­gyűjtés tervének pontos teljesítése. Ez biztosítja nemcsak a vámosi, hanem a fa­lusi dolgozók ellátását is, hiszen — ahogy Rákosi elvtárs mondotta — „a beszolgál­tatott élelemnek kb. a fele visszatér a t faluba“­A tervszerű begyűjtés biztosítja növek­vő iparunk, mezőgazdasági eredetű nyers­anyaggal való ellátását. Ahhoz- hogy több szappant gyártsunk, nemcsak új szappan­gyárra, hanem több napraforgóra is szük­ségünk van. Ahhoz, hogy több cipőt gyártsunk, szükség van több bőrre, a több ruhához, több gyapjúra, gyapotra is. Mind­ezek mellett begyűjtésünknek biztosítania kelll azt is, hogy államunknak legyenek bizonyos tartalékai- Vájjon mi történt volna a multévi aszályos esztendő után a város és falu dolgozóival, ha kormá­nyunk az előző években nem gondosko­dott volna megfelelő tartalékokról? Csakis begyűjtési tervünk teljesítésével tudta államunk biztosítani az ország lakosságá­nak a legfontosabb élelmieikkekkel való ellátását a multévi rendkívüli aszály elle­nére is. Ha államunk nem rendelkezett volna tartalékokkal, akkor ma kenyérhiány lenne és a spekuláció toronymagasságba verné fel a kenyér árát. Fia nem lenné­nek tartalékaink, akkor államunk nem tudna a falu ellátatlan dolgozói részére rendszeresen kenyeret szállítani. Kormá­nyunk körültekintő tervszerű gondoskodá­sának köszönhető, hogy nálunk a súlyos aszály ellenére ma senki sem éhezik és hogy mindenki meg tudja vásárolni válto­zatlanul alacsony áron a kenyeret. Gon­doltak-e a múltban Horthvék a falun sú­lyos helyzetben lévő ellátatlanokra? Bi­zony nem. Senkisem törődött velük, nem vittek a faluba kenyeret és nagy volt az éhező, nyomorgó családok száma abban az időben. A mi államunk a nép állama, a népről való "messzemenő gondoskodását bizonyítja többek között az is, hogy a tervszerű állami begyűjtésen keresztül a meglévő nehézségek ellenére is, biztosí­tani tudja a dolgozók ellátását. Mindezt persze dolgozó-parasztságunk­nak is látnia kell, ezért kell maradékta­lanul teljesítenie beadási kötelezettségét­Az amerikai háborús gyújtogatok ügy­nökei, itthoni csatlósaik, a letűnt Horthy- rendszer maradványai, a kufákok, a kleri­kális reakció és a jobboldali szociáldemo­kraták lazítanak a beszolgáltatás! kötele­zettség teljesítése ellen, azt akarják, hogy népünk elégedetlen és államunk gyenge, védtelen legyen. így akarják elérni, hogy hazánkban visszaállítsák a földbirtokosok, gyárosok, bankárok uralmát. A dolgozóparasztok emlékezzenek a múltra, amikor az urak állama kisem- mizte, tönkretette a dolgozó parasztok ezreit az adópolitikán és a bankuzsorán keresztül. Ha nem tudott adót fizetni, jött a végrehajtó, — könyörtelenül el­árverezték talpalatnyi földjét, vagy egyet­len kis hajlékát. így tettek földönfutóvá sokezer dolgozóparasztot. Ma pedig mit látunk? Azt, hogy a fel­szabadulás után más lett, megváltozott a dolgozóparasztság élete, gyors ütemben emelkedett életszínvonala, kulturális szín­vonala. Letagadhatatlan tény, hogy ma egyegy faluban sokkal több rádió, kerékpár, motorkerékpár van, mint a múltban. Min­denki kénytelen elismerni ezt, mert tény, hogy dolgozóparasztságunk jobban él, job­ban öltözködik, mint a múltban. Mit bizo­nyít mindez? Többek között azt is, hogy dolgozóparasztságunk életszínvonalának emelkedése szorosan összefügg a beadás, az állam iránti kötelezettség teljesítésé­vel. Vagy más szavakkal: éppen azért tud dolgozóparasztságunk egyre több ruhát, rádiót, kerékpárt és sok más szükségleti cikket vásárolni, mer mindezideig a többség pontosan eleget tett az állam iránti kötelezettségének. A falu dolgozót jólétének további emelkedését tehát csak a? biztosíthatja, ha a jövőben is ponto­san eleget tesznek dolgozónarasztjaínk népi államunk iránti kötelezettségeiknek. íme, ezeket r, tényeket szokta elmon­dani Kolrszár elvtárs bédvaszilasi nép­nevelő agitációja során. így veri vissza az ellenség hangját, amely a választási békeverseny eredményeit akarja megaka dályozni. Népnevelőink vegyenek példát Kolrazár elvtársié], aki sokoldalúan, jó érvekkel es egyszerű szavakkal harcos-m agitál a vá­lasztási békeverseny sikeréért és nem riad vissza a nehézségektől, hanem bátran szembeszáll velük és leküzdi őket, MEGYÉNK KÉPVISELŐJELÖLTJEI Bunda János a hejócsabai cementmú építkezés Kossuth-dijas sztahánovista ács brigád vezetője A borsodi épí­tömunkások büszkesége, Bun­da János elv társ valamikor nem is álmodott ar­ról, hogy egykor lényeg kitüntetés disFítt mellét, az ország építömun- káaainak példa­képe legyen. Szegény mun- cásszülők gyer­meke, özvegy édesanyja sok nélkülözés köz. ben nevelte fel testvéreivel együtt. Ezekben az években min­den vágya csak az volt hogy szakmát tanulhasson, édesanyjának a sorsán könnylt­hessen. Végül sikerült elszegődni ácstanulónak. 1938- ban szabadult fel. Hol munka nélkül volt, hol katoná­nak hivt'ák be. A felszabadulás után szívvel-létekkel bekapcsoló­dott az újjáépítésbe. Párttag lett. Mindig élenjárt a munkában, becsülettel teljesítette kötelezettségét. Ami_ kor a Hejöcsabai Cementmü építkezéshez került, bri­gádot szervezett, amely napról napra szebb eredmé­nyeket ért el. • Két esztendő óta brigádja sztahánovista szinten dolgozik. Jó munkájáért Kossuth-dijat kapott. Az épít, kezás dolgozói szeretik és becsülik Bunda elvtársat. Peja Győző a miskolci Kilián György gimnázium Kossuth-dijas igazgatója 1907-beo GaL gugyökön szüle­tett. Edesapja asztalos volt, öt gyermeke^ ne­velt. Pejá Győző nehéz körűimé, nyak között vé. gezte e{ iskoláit. Nyolc évig min­dennap vonat, tál járt az aszó. dl gimnáziumba. Szabad idejében édesapja mühe. lyében dolgozott ő is. Érettségi után sikerült be. jutnia a buda­pesti tudomány, egyetemre. Na. gyón érdekelte a természet törvé­nyeinek, szépségeinek megismerése. 1931ben tanári ok. levelet szerzett. Hosszabb ideig külföldi tanulmány­úton volt. « 1945 nagy változást hozott életében. Ekkor helyez, ték özdra, hogy ott megszervezze az új általános gimná. ziumot. Ez nem volt könnyű felndat. Számtalan ne­hézséggel kellett megküzdenie. Eleinte magánházak­nál tanítottak. Pár év múlva felépült a nagyszerű új Jósasef Attila gimnázium, s Peja Győző itt folytathat, tg nevelői munkáját. A gimnázium megszervezése mel­lett létrehozta Őzdon pártunk segítségével a népi kok légiumot is. 1949-ben Peja Győzőt Kossuth-díjjal tüntették ki. Jelenleg mint a miskolci Kilián György gimnázium igazgatója végez kiváló munkát. Petrich Gésa a miskolci Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem dékánja A középdEltola elvégzése után a, tudomlámy ás'mü­egyetemen ta. nult tovább éa diplomát, később doktori okié. vejet szerzett. Aa akkori „áliásta. lan diplomások“ világában, nagy szó volt, hogy bekerült aZ egyetemre díjta. lan gyakornok, nak. Szeizmal6„ giai kutató mun. káját fizetés he. lyett alkalmi ősz. töndíjakkai ju. tairnazták. Pár év múlva a mű* egyetem ábrá­zoló geometria tanszékére hívták meg tanársegédnek, de jó ideig itt sem fizették munkáját. Hogy meg tud­jon élni, a finommechanikai ipari tanulókat oktatta. Itt ismerkedett meg közelebbről a munkásifjuság életévei, problémáival, itt tanulta meg igazán becsülni a műit. kásosztályt. A felszabadulás után a budapesti műszaki egye­tem adjunktu% lett. 1949-ben megbízták a miskolci nehézipari mü&aaki egyetem ábrázoló geometriai tan­székének vezetésével. Munkája mellett az ipari tech. nikumok számára ábrázoló geometriai tankönyvet íri, 1952-ben megjelent az egyetemi hallgatók számár*, irt tankönyve is. Az elmúlt évben az egyetem egyik dékánja lett. A Magyar Népköztársaság kormánya a közoktatásügy terén végzett eredményes és kiváló munkájának elis­meréseként a N épköztársasági Érdemrend V. fokozatá­val tüntette ki. Nagy Istvánná kesznyéteni tanácselnök Nagy Istvánná szegényparaszt szülök gyerme­ke. 1920-ban Kesznyétenben született. Apja 3 hold földön gaz­dálkodott. Sokat görnyedt a kulá- kok földjén, hogy gyermekei szá­mára. a betevő falatot biztosít­sa. Boriska —r. ma Nagyné — már 10 éves korában markot szedett, tizedében ara­tott, negyedében kapált. 16 éves korában férhez ment. Férje 1941-ben behívót kapott és azóta nem tért ham. Nagy Istvánná inaszakadtáig dolgozott, hogy két gyermekét el tudja tartani. A földosztáskor 5 hold földet kapott. Amikor 1948_ban MNDSZ iskolára küld­ték, mint sötétből a fénybelépőnek világosodott meg. előtte megváltozott élete. Hazatérve azonnal kérte * pártba való felvételét. 1949-ben nagy része volt a harmadik típusú t»zes megalakításában. Személyes példamutatással agitált, a legjobb népnevelő lett. A tszcs-ben, mint brigádvezető, a férfiakkal való versenyben becsülettel helyt állt. Jő munkájáért közigazgatási iskolára küldték. Az iskola elvégzése után Tokajba helyezték ta. nácstitkárnak. 1952 óta Kesznyétenben tanácselnök. Pázmány László, az ózdi finomhengermű sztahánovista előhengerésze: Mit akarunk tenni a választás utáu a Népfront által kitűzött feladatok megvalósításáért? üzemünkben, a finombengerde középsorán már évek óta nemes ver. senyben vagyunk Tensely István és Hiavács Márkus elvtársak henge- rész brigádjaival, ötéves tervünk első három évében a mi brigádunk bizonyult jobbnak. Most, ezév első negyedében a Tengely brigád meg­előzött bennünket. A vereségbe nem nyugodtunk bele. Sikerült visszasze. rezni a választási békeversenyben a „legjobb hengerész brigád“ elmet. Május 13-ig esedékes tervünket 118 százalékra teljesítettük, mis a Ten­gely brigád 103, a Hiavács brigád pedig 102 százaléknál tart. Rákosi elvtárs vasárnapi beszéde újabb, nagyszerű távlatokat nyitott meg előttünk, amelyek még jobb ég fegyelmezettebb munkára lelkesít®, nek bennünket Elhatároztuk,’ hogy a választások után tovább fokozzuk eredményün­ket, hogy még korszerűbb üzemeket, már több lakóházat, iskolát építhes­sünk. még szebb legyen az őzdl dől. gőzök élete is A natry feladat metrvalősl*ására már most jől felkészülünk, bogy a választás után azonnal hoTzáfoghag- sunk a milliókat lelkesítő Népfront- proirram •metrvztő'ttásáboz Termelőmunkánkat fékezi, hogy egyeg hengerelt áruk elkészítéséhez nem kapunk megfeleld súlyú anya­got a durvahengerdétől. Megtörté, nik, hogy 250 kg-os anyag helyett 130 ka-osat kapunk, s így kihozata­lunk jóval kevesebb, mert a mérete­zésnél több anyagot kell levágni. Ez kihat tervünk teljesítésére is. Kér. jük az üzemvezetősége*, segítsen le­küzdeni ezt a nehézséget s tegye le­hetővé, hogy a „legjobb hengerész brigád“ címet továbbra is megtart, hassuk. Negyedéves tervünket 108 száza­lékra akarjuk teljesíteni. Ennek ér­dekében megszilárdítjuk a fegyel, me*. müszakváltáskor tüzetesen megvizsgálom a gépeket, az tizem- zavarokat idejében megelőzöm. Mindent elkövetünk, hogy Tengely és Hiavács elvtárs brigádjait túl. szárnyaljuk, az elsőséget továbbra is megtartsuk. Jelenleg már 85 napos előnyünk van tervünkkel szemben; május 13.án augusztus 104 tervün­ket teljesítettük. Azon leszünk: a választás után még lendületesebben törjünk előre, hogy minél jobban elősegítsük mindazoknak a nagysze­rű terveknek a megvalősu’ását, ame­lyekre szavazatunkat adjuk. PÁZMÁNY LÁSZLÓ. A Filharmónia hangversenye Miskolcon A Filharmónia hangversenysorozatában szerdán este Berci Mária (ének), Balassa György (klarinét), Kosa György (zon­gora) és Galánlfy Lajos (zongora) lépett fel a miskolci zenei szakiskola előadóter­mében. Nagy felkészültséget, elmélyülést követelő ritkán hallható művekben gyö­nyörködhetett a zenekedvelő közönség. Berci Mária, legkiválóbb dalénekeseink nemes hagyományainak őrzője és folyta­tója. Művészi odaadással és ferköh hiva­tástudattal a dalok leghensőhb mondani­valóját ragadja meg, firezni lelkes, szívós törekvését mindennemű külsőség, sallang lefaragására. Ezt bizonyította Schubert: Tengerparton , szerzeménye, a három Brahms-dal s kivált Liszt: Loreleyének előadása­Balassa György hivatott mestere hang­szerének. Megragadó biztonsággal, köny- nyedséggel játszik. Leginkább Glinka népi dallamokból szőtt, érzelmekben gazdag szonátája tetszett. Elbűvölően szép Schu­bert : Pásztor a sziklán c. hangulatos, lírikus szerzeménye, amelyet Béréi és Ba* lass.3 adott elő Kósa Györggyel együtt. A kitűnő magyar muzsikus az egész esten mesterien látta el í zo-jgerakíséretet, Galánffy Lajos számai közül kiemelke­dett Bartók Román álcáinak erőteljes, színes ritmikájú előadása. A hallgatóság meleg tapsokkal hálálta meg a szép mű­vészi élményt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom