Észak-Magyarország, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-10 / 108. szám

Vastoap, 1053- május 10. ÉSZAKMAG Y ARORS2 AG 5 Milyen lesz Moszkva 1960-ban ? El Milyet: lesz Moszkva 1960-ban? 4— ezzel a kérdéssel fordult a |- „Moszko-vszkaja Pravda“ című lap tudósítója, AleksZaudr Vlaszovhoz, Moszkva Sztáim-díjas főépítészé. | hez, Alefcszaadr Vlaseov a kővetkező, két mondotta Moszkva közeli jö­vőjéről: —. Hatalmas, gyönyörű építészeti Kiképzésű kapukat emelünk MosZk. va határán, az orosz építészetben egyedülálló műemlékhez, a KránL. hea vezető régi utak helyén épült főútvonaladon, valamint a j&ro- szlaVli, leningrádl, Kaluga!, varsói országutakon. j — Európa legnagyobb épületénél, a zarjagyi városrész 45 emeletes épületénél kezdődik majd a várost, Aszaltűáll Irányban átszelő sugár, út. A sugárút mentén hatalmas, sokemeletes házaltat építenek. 1960- bam több ilyen sugárút lesz Moszk. vában. Gyors ütemben halad a No. giaa-tértől a Sztálin autógyárig verető útvonal építése és kőt olda­lának parkosítása. Az útvonal men, íén sokemeletes házakat, valamint iskolákat, áruházakat és filmszín­házakat építenek. Az útvonal épí­tészeti kiképzése harmonikusan kapcsolódik a Moszkva folyó part­jának környezetéhez. — A város középéből folytat- fca Viaszov — két sugárút vezet délnyugati Irányba, a főváros leg­újabb kerületébe, A kerületben több hatalmas, 10—14 emeletes épfflebet emeltek. Az új kerület központját, a Tudomány Palotájának magas- épületét zöldövezet veszi körül, zöldövezetben iskolák, sportpályák, kultúrpaloták, fedett ős nyitott uszodák épültek. A kerület épüle­teinek nagyságát megítélhetjük kővetkező adatokból: az épületek lakóterülete kétmillió négyzetmé. tér, vagyis csaknem ugyanannyi, mint amennyit. 1949-től 1951-ig építettek egész Moszkváiban. A Sztálin autógyárat Is hatalmas zöldövezet veszg. körül. Nagy terü­letet ültetnek be fákkal. Itt építik fel a Proletary -kerület kultur. és pihenöparkját, valamint az új sport. stadiont Sók moszkvai dolgozó keresi fel pihenőnapjain vagy esténként, mun­ka után a fenyveseket és a ligete­ket. A városnak ezen a részén va Jóságos üdülőzóaát létesítenek, ahol üdülök, strandok, csónakházak áll nak majd a dolgozók rendelkezé­sére. Az 1954—1960-ig terjedő hét év alatt Moszkva lakóterülete csak' nem nyolcmillió négyzetméterrel nö. veksztk. Ez kétharmada a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtti Moszkva lakóterületének. — Moszkva építési terve gyors ütem­ben valósul meg — mondotta befe jezésül Alekszandr Vlaszov főépí­tész. A. Juhász Miklós gesztelyi egyénileg doigoző paraszt a Népfront választási felhívásáról Hét hóid földön gazdálkodóin. A fel- szabadulás óta mindig pontosan teljesí­tem állam iránti kötelezettségeimet. Én és dolgozó paraszttársaim igen nagy örömmel, érdeklődéssel olvastuk a Magyar Függetlenségi Népfront válasz* tási felhívását. A felhívás egyik része kimondja: „A beszolgáltatási rendszert egyszerűsíteni kell, a kivetéseket több évre keil meg­állapítani, hogy a dolgozó parasztság biztonságosan gazdálkodhasson, pontosan és jóelőre ismerje kötelezettségeit, feles­legeit akadály nélkül értékesíthesse a szabadpiacon, fokozottan hasznát lássa termelése emelésének.“ Ez igen nagy könnyebbséget jelent nekünk dolgozó parasztoknak. Ha jóelőre ismerem kö­telezettségemet. jobban tudok tervezni, gazdálkodni. Eddig úgy volt, hogy a vetésforgót „ahogy esik, úgy puffan“' jelszóval készítettem, mert nem tudtam, mennyi lesz a beadási kötelezettségem- Most már könnyebb dolgom lesz, mert előre tudni fogom, mennyit kell bead' nőm, mennyi maradhat szabadpiacra, hogyan kell termelnem. A Népfront felhívásában foglaltak új­ból igazolják, hogy a párt, a dolgozó nép állama gondoskodik az egyénileg dolgozó parasztokról is s mind szebbé, könnyebbé kívánja tenni életünket. Én azt akarom, hogy a Népfront programja megvalósuljon s ezért május 17-én csa­ládommal a Népfrontra szavazok. Addig is jobb munkával, tettekkel akarom be­bizonyítani, méltó vagyok árra, hogy részesüljek abban a sok jóban, amit a népi demokráciától nap mint nap kapok, én magam, de valamennyi dolgozó pa­raszttársam. A válaszfások után még szívósaiban fogok dolgozni azért, hogy elősegítsem az első ötéves terv mielőbbi és mara­déktalan végrehajtását, s én is hozzá­járuljak a második ötéves terv meg­valósítása előfeltételeinek megteremté­séhez. A Semmelwels-kórház dolgozóinak értékes vállalásai és versenyfelhívása a választás tiszteletére A megyei tanács Semmelweis-kórházá- nale dolgozói az ipari és mezőgazdasági dolgozók választási békeversenyéhez csat­lakozva a május 17-i országgyűlési válasz­tás tiszteletére versenyre hívják az ország összes megyei kórházának dolgozóit. A verseny célja: szocializmust építő hazánk egészségügyi ellátásának további javítása, ennek útján a szocialista egészségügy mi­előbbi megvalósítása.. A verseny egyetlen pontja a megyei kórházak 1953. évi működési tervének el­készítése és teljesítése az alábbi jobb szempontok kiemelésével: a) a kórház, rendelőintézeti egység megerősítése, továWbjejlesztései b) a területi munka megszervezése kü­lönös tekintettel a területi kórházakkal való együttműködésre, szoros kapcsolatra (tapasztalatcsere, munkamódszerátadás stb.). Továbbá: az idült betegek gondo­zására, valamint az ipari és bányaüzemek­kel, az üzemorvosokkal való kapcsolat ki­mélyítésére; c) egészségügyi társadalmi jelvilágoáCö munka; d) a kliniko-pathológiai értekezletek színvonalának állandó emelése a területen dolgozó Orvosok bevonásával. Koltai Lásúóné Hopotovszki Mária párttitkár üb. elnök dr Kopári József kórházigazgató főorvos Az ómassai a Petőfi­„székelyek és románok1' -Bem-íilm előadásán A BÜKK egyik völgy- katl-anában meghúzódó el­mossa község és környezete nagyon hasonlít az erdélyi tájhoz. A „Föltámúdot.t a tenget“ című új magyar ! ilm Erdélyben történő ese­ményeit itt fényképezték- A község apraja-nagyja — székely, vagy román nép­viseletbe öltözve ■— szere­pelt is a filmben a tömeg- jeleneteknél. Azóta közel egy esztendő telt el. Az ótnússáiak alig tárták, hogy a mozi vászna elé ülhessenek, ahol jel­ié merik majd hegyeiket, hdzaikät, —- magukát. A MISKOLCI BÉKE ILMSZINHAZBAN 1 né- ölér páholyait 147 ómas- s i vendég foglalja el. A i'm, amelynek eddig csak •redékét ismerték — rma- ‘ vál ragadja őket. Any- "ira elhitető, művészi a i'm, hogy pillanatra mar "■k is elhiszik, nem az t-honi Bükköl. hanem Er­ly hegyeit látják. Az­tán egyszerre csak fel* langzik a suttogás;-—- Nézd, az iskola!.. * Az iskolaudvar! Bem főhadiszállását lát­juk — az egyik ómassai házban.-— Milyen nagyszerűen megcsinálták ezt —- mond­ja Földvári Erzsébet. Még tovább is folytatná,' de elakad hangja. A vász­non egy pillanatra feltűnik a háttérben egy mosolygó leány arc — saját képmása, Horváth Károly jóelőre elmondja szomszédainak: ha majd jönnék a román meg a magyar parasztok, ő is ott lesz köztük, — Arról ismertek meg, hogy csak kettőnknek van balta a vállán... Néhány perc múlva való­ban ott szolod a két baltás ember. A kép hamar el­tűnik, Horváth Károly mér­hetetlen boldog, de azért megjegyzi: —- Rövid ideig mutatták, pedig hányszor elpróbál­tuk. Kis idő múlva házát is­meri meg a nagy székely­kapuval. Az ö szekerén megy Hajdú Gyurka Gá­bor Áron rézágyúién. — JULI NÉNI! Juli néni! —- hangzik jdbbrál- balrál a kiáltás. Öreg asszony nagyított színes képe tölti be az egész vásznat. Arcán a 80 év mély barázdákat szántott. Itt van Juli néni is. öreg reszketp hangján meghátottan csak ennyit szól; — Nö, néz csak lám.,. Most van életében elő­ször tnOziban.. MIKOR A NÉZŐTÉR ismét kivilágosodik, az ó* massaiak lelkesülten tár­gyalják mit látlak. Lesz mitől mesélni az ottho­niaknak ... A község lakói joggal büszkék arra, hógy szerep­lői lehettek a nagyszerű új magyar filmalkotásnak, amely történelmünk egyik legdicsőbb korszakát, az 1848-as szabadságharcot eleveníti meg. MEGYÉNK KÉPVISELŐJELÖLTJEI Suszter Sándor ózdi sztahánovlsta lőolvaeztár Jászféoysaaxac- a kis alföldi fife W fajúban (született 1903-ban. Édes_ anyja a legna­gyobb nélkülöző, sek közepette nevelte 5 testvé. révei együtt. — Három testvére már korán tüdő- vészt kapott, s meghalt. A kis Sándor jő eszű, szorgul- luafl gyerek volt, szeretett volna tanulni, de nem lehetett. Öt osztályt végzett az elemiben, s utána 12 éve® korában elment dolgozni. Hadimunkára osztották be, éjtszakáig dolgoztat­ták a vézna, fiatal gyermeket. 15 éves korában Putnokra került kovácstanulőnak, 1921-ben fel is szabadult, de nem kapott csak alkalmi munkát. 1928-ban került az ózdi gyárba, előbb mint segédmunkás az acélműben a kőművesek mellett, majd 2 évig a salakhányőn dolgozott. 1934-ben lett kenrencemunkás. Habár megszerezte azt a jogot, hogy olvasztárként dolgozhasson, — nem volt „protekciója“. Csak a felszabadulás után teljesülhetett régi vá­gya, olvasztár lett. Korán kapcsolatba került a munkásmozgalommal, alig 15 éves korában belépett a szakszervezetbe. Tudták róla a gyár urai, hogy szervezett, öntuda­tos munkás, s ezért mindig üldözték, háttérbeszorítot- tők. A háború végén a fasiszták elhurcolták. Mikor visszajött özdra, nagy lelkesedéssel dolgozott. Szorgal­masan tanult, alkalmazta a szovjet tapasztalata, kát. Kiváló termelési eredményeiért többször kapott dicséretet és jutalmat, 1951_ben sztahánovlsta lett, el­nyerte a vállalat legjobb olvasztár címet. Főolvasz­tár lett, példát mutat minden dolgozó társának. Ke_ mencéjét a legnagyobb gonddal karbantartja, messze, menően alkalmazza az Afnoszóv elvtárstól tanult gyors- olvasztási módszert. Az ózdi dolgozók szeretik és becsülik Suszter Sán­dor elvtársat, teljes bizalommal fordulnak feléje — egyöntetű lelkesedéssel választották meg képviselője^ löltnej, , , | -----­Oesai István * mezőkövesdi dolgozó paraszt öcsai István 49 óveg mezőkö­vesdi pártonki- vüli dolgozó pa­raszt. — Szülei szegény kispa. rüsztök voltak, 8 hold földön ten­gették életüket, nevelték gyerme­keiket. ócsai István is úgy nőtt fel, mint sok millió kis- paraszt gyerme­ke, nélkülözés­ben, nyomorú­ságban. Már gyermekkorában dolgoznia kellett. 70 Alleres napa számért. 1925-ben megnősült. Feleeégévél válykot v®« tett. Évente 25—30 ezer vályog téglát készítettek. LA. tástól-vakuláslg dolgoztak, de csak szűkösen keresték még a mindennapi kenyérnek valót. 1935-ben, amikor a gazdasági válság telje« nyo­morba döntötte aZ országot, a dolgozó népet, az ócsai -család sorsa még elviselhetetlenebbé vált. ócsai István egész életében mélyen gyűlölte aZ urakat. Tudta, hogy eljön az idd, amikor a munká­soké, a dolgozó parasztoké lesz az ország, a föld, s gyár, a hatalom. A felszabadulás után öcs at István élete is gyó. keresem megváltozott. A párt felvilágosító munkája, nyomán megismerkedett a szocialista nagyüzemi gaz­dálkodással, s belépett a mezőkövesdi „Kossuth“ ter- metlöcsoportba. ócsai István a felszabadulás öta minden évben példásan teljesítette beadási kötelezettségét. A tavaszi munkát ebben az évben is elsőként fejezte be, a szov­jet agrotechnika nagy területen való alkalmazásévaL A mezőgazdasági munkák mellett élen jár a beadás­ban is. Már egész évi baromfi- és félévi tojásbeadási kötelezettségét teljesítette. öcsai István példamutató, szorgalmáé munkájá­val érdemelte ki, hogy Mezőkövesd dolgozó parasztjai beválasszák a tanács vógreh a j tóbizottságáb a A község dolgozói most örömmel jelölték képviseld, jüknek, mert szeretik, becsülik öcsai Istvánt. Biza­lommal jelölték, mert ócsai soraik, közül való, minden erejével harcol a matyónép, de valamennyi dolgozó paraszttársa még szebb, még gondtalanabb életéért. A munkásosztály a% egész dolgozó parasztság szövetségese és barátja A magyar függetlenségi nép­front magába foglalja az Összes nem* zeti demokratikus erőt, minden hazafit, mindenkit, aki résztvesz nagy orsZág- építŐ terveink végrehajtásában, hazánk felvirágoztatásában, eddig .elért szép .si­kereink, eredményeink gazdagításában és kész odaadóan, minden erejével megvé­delmezni békénket. A Népfront választási felhívása idézi Alkotmányunk szavait: agyarországon minden hatalom a dol­gozó népé“. A dolgozó népben jelentős helyet foglal el a munkásó9ztály szövet­ségese, a dolgozó parasztság. Dolgozó parasztságunk, amely •— akárcsak a ma" gyár munkásosztály — oly mérhetetlenül sokat szenvedett a Horthy-rendszerben a nagybirtokosok, tőkések és bankárok ki­zsákmányoló uralma alatt, — a Szovjet Hadsereg dicső győzelmei eredményeként ráléphetett a szabad élet útjára. Dolgozó parasztságunk a felszabadulástól eltelt nyolc esztendő alatt ragyogó tettek­kel bizonyította be rendíthetetlen hűsé­gét népi demokráciánk, munkásosztá­lyunk és győzelmeink szervezője, nagy pártunk iránt. Népünk alkotó nemzeti egységének szilárd, megrendít hetet len bázisa: a munkás-paraszt szövetség. A nmnkás-parasztszüvetség továbbra is gazdag erőforrásunk orrzá gépítő mun­kánkban, a békéért folyó harcban. EGÉSZEN TERMÉSZETES, hogy ami­kor a munkásosztály és a dolgozó pa­rasztság szövetségéről beszélünk, az egész dolgozó parasztságot értjük rajta — a termelőszövetkezetekbe tömörült s az egyénileg dolgozó parasztokat egyaránt- Ezt a tényt a Magyar Függetlenségi Népfront választási felhívása is határo­zottan és sokoldalúan aláhúzza. Többek között az alábbiakat olvashat" juk benne: „A mezőgazdaság szocialistá fejlődését továbbra is teljes erővel támo­gatni fogjuk, segítséget nyújtva a ter­melőszövetkezeteknek kezdeti fogyatékos­ságaik leküzdésében, a munkafegyelem, és az állampolgári fegyelem megszilárdítá­sában, a fejlett tudományos módszerek elsajátításában. A mezőgazdaság szocia­lista útja a dolgozó parasztság számára a jómód és a kultúrált emberi élet útja, egész népünk számára a közellátási kér­dések végleges megoldásának útja“. Ezt megyénkben is 'mind nagyobb számban értik meg a dolgozó parasztok. Mutatója ennek termelőszövetkezeti moz­galmunk szép fejlődése. Megyénkben jelenleg 412 termelőszövetkezet és tér melőszövetkezeti csoport működik, ezek" ben 23.2Ö2 család 31,710 tagja dolgozik 145567 kát. Fold szántóterületen. A közös nagyüzemi gazdálkodás fölénye az ilmúlt termelési évben is kidomborodott, amikor pedig le kellett küzdeni a fa­gyok, az aszály okozta súlyos nehézsége­ket. Az olyan csoportok, mint a tiszabá- bolnaí Rákóczi, a cigándi Petőfi, a bor* sok terméseredményei messze túlhalad- f nyisaor megkeserítette aolgosó paraszt- tik az egykori legmerészebb elképzelése* j ságurik életét, — a jobb munkával tor ’**■* '* * * -1-’— - —melt áru szabadpiacon biztosan gazdára talál. Igen nagy megnyugvással és örömmé! fogadták dolgozó parasztjaink a Nép­front választási felhívásának azt a pont* ját, hogy „a beszolgáltatási rendszert egyszerűsíteni kell, a kivetéseket több évre kell megállapítani, hogy a dolgozó parasztság biztonságosán gazdálkodhas­son, pontosan és jóelőre ismerje köteten zettségeit, feleslegeit akadály nélkül ér­tékesíthesse a szabadpiacon, fokozottan hasznát lássa termelése emelésének11. Begyűjtési rendszerünk továbbfejlesz­tése még jobban megkönnyíti egyénileg dolgozó parasztságunk munkáját, életét­m AZ EGYÉNILEG GAZDÁLKODÓ dolgozó parasztoknak nyújtott messze­menő segítség visszatükröződik gazdasági és kultúrális életünk minden területén. A rengeteg iskola, bölcsőde, egészségház, orvosi rendelő, könyvtár, kultúrotthon a borsodi falvakban — mind egyénileg dolgozó parasztságunk javát, egyre ma* gasabb életszínvonalát, felemelkedését szolgálják. Ha csak egyetlen járást rá* gadunk is ki, mint cseppben a tengert, láthatjuk a falvak hatalmas fejlődését. Mezőkövesdnek korszerű gabonatárházat, tiidőkórházat. bölcsödét, két iskolai nap­köziotthont, két óvodát adott a Terv. 500 házba vezették be a villanyt- 1500 vezetékes rádió szól. 3 kilométer új ut­cai szakaszon gyűlt ki a fény. Nemrégi* ben adták át rendeltetésének a matyó- házat. Hamarosan felépül a mezőkövesdi tanácsház. 214 ezer forint beruházással sportpálya épül- Bevezették a villanyt Bor9odivánka, Négyes, Tiszavalk, Egef- lövő községekbe. Mezőnyárádon átalakí­tással korszerű iskola épül. Tárd kultúr* otthont kap, Bükkábrány, Bogács, Bor- sodivánka és Szentistván községekben korszerű kisáruhszat létesítenek. 547 ezer forintot fordítanak a mezőkeresztési la­kások építésére. És így folytathatnánk a sort oldala­kon át. A sokoldalú, nagyértékü segítsé­get az egyénileg dolgozó parasztok úgy hálálják meg, hogy mindjobban eleget tesznek mezőgazdasági munkafe'adátaik- rtak, beadási és egyéb állampolgári kö­telességeiknek. Nagy érdeklődéssel fi­gyelik a termelőszövetkezeti csoportok két is. Az ilyen csoportokban a tagok olyan jövedelemhez jutottak, amilyen a legntádósabb középparasztoknak se . ju­tott soha, még a legsikerültebb gazda­sági években sem, A MAGYAR FÜGGETLENSÉGI NÉP­FRONT felhívása hangsúlyozza, hogy „a termelőszövetkezetek fejlesztésénél szigo­rúan fce kell tartani az önkéntességet, meg kell torolni minden kényszerítést Megyénkben is akadtak példák, hogy a szívós, következetes, alapos felvilágosító munka helyett néhol alkalmazott kény­szerítés megbosszulta magát, — nem segítette elő a termelőszövetkezeti moz­galom fejlődését, ellenkezőleg: fékezte, vagy inkább éppen visszavetette. Rákosi elvtárs minden alkalommal figyelmeztet erre. „Mi is ismerjük Sztálin elv­társ tanítását — mondotta a járási tit­károk országos értekezletén —, hogy nem jó hosszú, ideig az egyik lábunkkal a városban a szocialista ipar talaján állni, a másik lábunkkal pedig a mező­gazdaságban az egyéni termelésben. Mi érezzük ennek az átmeneti helyzetnek hátrányát. De szerencsére nem vagyunk úgy megszorulva, hogy erőltetni kelljen a szövetkezetett Ezt 1952 március 2-án mondotta Rá­kosi elvtárs, s az azóta végbement fej­lődés, az azóta elért újabb sikerek is­mét fényesen igazolták szavait. Ma már országosan mezőgazdasági területünk 40 százaléka tartozik a szocialista szektor­hoz. T. /. sodivánkat József Attila; Petőfi és má­A NÉPFB.ONT választási felhívása to­vábbá hangoztatja: „A munkásosztály nemcsak a termelőszövetkezetekbe egye­sült parasztságnak, hanem az egész d-ol% gozó parasztságnak a szövetségese és ba­rátja. A népi demokrácia az egyénileg gazdálkodó parasztságnak is messzemenő segítséget nyújt termelése növelésében Megannyi tény beszél erről megyénk­ben is- 24 gépállomás traktorai, arató- cséplőgépei, egyéb mezőgazdasági eszkö­zei könnyítik áz egyénileg dolgozó pa­rasztok munkáját is. Népi államunk ve­tőmaggal, műtrágyával, tenyészállatokká! sietett az egyénileg dolgozó parasztok segítségére. Rendkívül előnyös termelési és hizlalást szerződéseket köthetnék, munkáját, amelyek egyre sikeresebben Messzemenően szem élőt-, tartja az egyé- J használják ki a közös nagyüzemi gépeaí' nileg dolgozó parasztok érdekeit egész begyűjtési rendszerünk. Az 1951 decem­ber 2-i párt- és kormányhatározat értel­mében a feleslegeket ki-si általában tel jesen szabadon értékesítheti- Aki job­ban, szorgalmasabban dolgozik, a beadás teljesítése után többet víhe* a szabad­piacra. Az ország fejlődésével napról- naprs nő a kereslet a mezőgazdasági termékek iránt. Ezzel végérvényesen megszűnt a termékek értékesítésének gondja, amely a felszabadulás előtt any­tett gazdálkodás előnyeit, m A BORSODI KÉPVISELŐJELÖLTEK között ott találjuk a dolgozó parasz­tok legjobbjait. Dolgozó parasztságunk jobb munkával, a választási békehét len­dületes versenyével készül á május 17-í nagy ünnepnapra, amikór egyömbérként adja majd szavazati, a Magyar Függet* lenségi Népfrontra, a béke a munka, a jólét, a felemelkedés programjára.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom