Észak-Magyarország, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-31 / 126. szám
VeeArnap, 1353, május 31. fihZAüiVL'lG i AfiütiöZAG 7 EGY EVES A LENIN-CSATORNA, A KOMMUNIZMUS ELSŐ HATALMAS ALKOTÁSA jj'gy évvel ezelőtt, 1952. má- JU jus 31-én a Volga—Don csatorna kiásott medrében a Volga vize összeölelkezett a Don hullámaival. E történelmi jelentőségű esemény jelezte a világnak, hogy a szovjet nép ■—• a párt és a kormány vezetésével - háromévi hősies munkával befejezte a 101 km. hosszú Volga ■—doni hajózható csatorna építését. A csatorna, mélyet a Szovjetunió minisztertanácsa és a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének rendeletére V. I. Leninről neveztek el, — az egész szovjet nép alkotása. Az építkezésén közvetlenül munkálkodó dolgozókon kívül az uráli és szibériai gyárak munkásai, a sztálingrádi kohászok, a csuvas fakitermelők csakúgy hozzájárultak a nagy mű felépítéséhez, mint a novoroöszijszki cementbányászok, vagy a szovjet tudomány legkiválóbb dolgozói. A kommunizmust építő szovjet emberek tehetsége, akarata és munkaereje, az élenjáró szovjet technika — az egész Szovjetország kimeríthetetlen erőforrásai teremtették meg a csatornát. Egy éve, hogy megvalósult a nagy sztálini termószetátalakító terv egyik szakasza: A Szovjetunió európai részén lévő valamennyi tenger egyetlen hatalmas vízszállítási rendszert alkot. A munkálatok befejezése ugyanis biztosította a Fehér-, a Balti- és a Káspi tenger ösz- szefüggő viziközlekedési rendszerbe való egyesítését az Azovi- és a Fekete tengerrel. Ily- módon Moszkva, a Szovjetunió szíve, öt tenger kikötője lett., s a világ leghosszabb, kontinensen épített viziútján hatalmas ütemben indult meg a gazdasági javak tömeges szállítása. ÍAe az új alkotásnak nem- csak ennyi a gazdásági jelentősége: A Lenin csatorna megváltoztatja a Volga és a Don között elterülő sztyeppék arculatát is. A csatorna, valamint a Donnál egy hatalmas gát építésével létesített cimljansz- kajai tenger óriási víztárolója annak az ezer és ezer kilométerré nyúló öntözőcsatornahálózatnak, amely éltető vizét hord az aszályos, 'félsivatagos területekre. Már az elmúlt évben lehetővé vált az első százezer hektár föld öntözése. Az elköveti kező években, újabb hatszáx- ötvéhézor hektár földet öntöznek S jelentős vízellátásban részesítenek a rosztoví és sztálingrádi területen mintegy kétmillió hektár aszályos földet. A Volga—Don csatorna vízével öntözött területekről a Szovjetország további egy milliókétszázötvenezer tonna bú zát, százhatvanezer tonna rizst és más, nagy mennyiségű mezőgazdasági terméket kap évente. A virágzásnak induló földeken gyors ütemben épülnek a gyönyörű új városok, melyeket a eimljanszkajai vizierőmü lát el roppant mennyiségű villamos energiával, Egy évvel ezelőtt a csatorna építőinek legkiválóbbjai nyomban a létesítendő Turkmen főcsator náhöz siettek, ahol már javában folytak az előkészítő munkálatok. Igen, a szovjet nép fáradhatatlanul gazdagítja hazáját, újabb és újabb alkotásokkal hozza közelebb ragyogó holnapját, a kommunizmust. E diadalmas holnap fényét vetítik előre mindazok az építkezések, melyek lankadatlan lendülettel folynak a nagy Szovjetország roppant térségein. Vessünk egy pillantást néhány, a kommunizmus eljövetelét hirdető nagy építkezésre: A Turkmén főcsatorna építkezésével a szovjet emberek győzelmes hadjáratot vezetnek a sivatag ellen. Ebben a félévben már elkészül a nagy építkezés egyik fontos szakasza, a Tahia- asi vízelvezető csatorna. fc’ülönleges helyet foglalnak el az építkezések között a Volgán, a Dnyeperen, a Donon és az Amu-Darján épülő gigantikus vízierőművek, amelyek lehetővé teszik, hogy a. Szovjetunió olcsó villamosenergia termelése 22.5 milliárd kilowatt órával növekedjék. A kujbisevi vizierőmü építői ebben az évben befejezik a hatalmas zárőgát ér; a vizierőmü épülete alapgódrdnek kiásását. A sztálingrádi ! vizierőműnél a vizierőműépület, a duzzasztógát és a zsilip alapgödreinek elkészítése folyik. A Volga—Ural csatorna medre még ebben az évben elkészül A Kahovka ttiellett létesülő erőmű dolgozói éhben a.z évben gyárakat, üzemeket építenek s 2.(3 millió köbméter földet emelnek ki. li jclorusszia, j Lettország és 1 ’ Litvánia határán gyors ütemben épül a „Népek barátsá ga” vizierőmü, hirdetve a szovjet nép megbonthatatlan barát ságát és egységét], E szilárd egység, melyet Lenin és Sztálin pártja, a Szovjet unió Kommunista Pártja kovácsolt ki és erősít naprdl-napra —• a szovjet nép új és új sikereinek forrása. A| természet vak erői fejet hajtanak az alkotó ember előtt és engedelmes eszközeivé szelidülnjsk a szovjet népakaratnak, mely a föld egyha- todán a kommunizmust építi. A szovjet nép ragyogó munkája és minden eredménye nemcsak a szovjet nép boldog jövőjét szolgálja, hanem szilárd tó masza a tartós békének az egész világon. A: világ minden becsületes embere szívéből szóltak azok a szavak, amelyekkel egy évvel ezelőtt a Volga—doni csatorna építői köszöntötték a halhatatlan Sztálint. \ kommunizmus első ha~ talmas alkotása — írták levelükben a csatorna építői i— lelkes visszhangra talált valamennyi ország dolgozóinak szívében. A világ egyszerű emberei, ismét kézzelfoghatóan meggyőződhetnek a kommunizmust építő szovjet nép békeszerető politikájáról és békés munkájáról.” AZ A CÉL SZÍV A cimljanszki vasbetön duzzaszt,ágál fölött hófehér torony emelkedik, amely a vízerőtelep épületét tetőzi be. A toronytól kezdve acéloszlopokon keresztül súlyos rézvezetékek húzódnak oszlopról- oszlópra a Donyec-medence bányái, a doni és kuhőnyi kolhozok felé, az építkezési munkahelyek, á Volga—Don-csar torna szivattyúállomásai és öntözőrendszerei felé. A Szovjetunió európai részének egész déli területét óriási energiar gyűrű veszi körül. A gyűrű nyugati részén a dnyeperi vizierőmü, « keleti részen pedig a cimljanszki vizierőmü szolgáltatja az áramói. A magas, fehérfalű. teremben csend és nyugalom. Zajtalanul, dolgoznak a gépek, amelyek villarnosenergiává változtatják a tenger energiáját. Átmegyünk a. dióval is tölggyel 'borított szomszéd tereidbe. Itt van a központi kezelőtábla. Fekete lapokún színes jelzőlámpák égnek. Az íróasztal mellett Nyi- kolaj Lágyikov ügyeletes mérnök ül- Megszólal a telefon. A rosztovi diszpécser közli kívánságait LagyikovmU A mérnök odamegy a kapcsolótáblához, elfordít egy kulcsot és as automaták késlekedés nélkül elvégzik a szükséges műveletet. — A Cimljanszki tengeren meginduló második hajózási idény megnyitásáig befejezik az összes gépcsoport automatizálását, Az automaták egyötodere-egyhatodára csökkentik a gépek előkészítésének és bekapcsolásának idejét• Az energetikusok a Cimljanszki tengerből az Alsó- Don jelé tartó hatalmas víztömeget felhasználják és minden Cseppet rákényszer rítenek arra, hogy ötadja energiáját a turbináknak. Két kép a nagyszerű alkotásról y .^1^:: •: ; h: At ? • A képen- 7„ V, Sztálin, szobra a V. I. Lenin hajózható Volga—Doncsatóma bejáratár nál. A csatornái* már kora tavasszal megindult a hajózás. A vontatóim, jók különböző teriiokkej megrakott uszályokkal haladnak keresztül acsa, tornán A képen: a cimljanszki tenger öblénél. — Szüntelenül növekszik a tenger A Vol£a"Doa-Cíatornán beköszöntött a tavasz. Iraé-pórrá törte a hatalmas folyam torkolatában feltorlódott súlyos jéghegyeket, pattogó záport küldött a mégsüppedt hóra s egyffierre csak zúgni kezdett a kavargó víz. Az erős jég már csak rövid ideig tartotta magát a Cimlr janszki tengeren. Citálj árra. Távol van már a világ Hiegfiataiaibb tengerétől; amely most tölti be első életévét, de sohasem felejti el azt a másfél esztendőt amit oitt töltött a koaiuuu- mizamis első nagy építkezésén. Fagyija a traktorvezetői tanfolyamiról került a Volga-Don. csatornáihoz. Úgy volt, hegy hazamegy a noltaraá ,Május 1“ kolhozba, de Cimijába irányították. — Ne bánd, hisz' a talajgyáhi se .ha^zont)aliaMabb‘‘ gép, mint a hrajk- tor — mondták elvtársidKa Ligyija elutazott... Kezdetben, zavarta, hogy ő az egyedüli nő, aJd tala jgyalim dolgo. zik. Még a váltótársa ia férfi volt". Fagyija kerülte munkatársait restelkedett tanácsot kérni tőlük.,. Egy afkaiomtmia! elromlott a gébé és sehogyse találta a hibát, !Egyszercsak megállt mellette egy imósik talsajgyalu. A fülkéből szé- lesválhx, bartioarcu legény lépett le. Megállt Ligyija ’mellett és mosolygott. — Segítsek? — kérdezte. — Magúm is megigazítom ! ■— felelte a lány durcásan,. — Kettőnek gyorsabban megy... át a leány agyán-; eHuatározta, hogy túlszárnyalja ezt az erős, magabiztos fiút. Ligyija senkinek sem szőtt eL határozásárót, de alaposan ineklfe- kiidt a munkának. Még a szombati táncestére «an ment et a klubba. Otthon bújta a szakköny- veket... Teljesítménye (napról napra, etneV. kedett. Egyszer aztán eljött a nap amikor a munikaversenytáblánái összegyűlt Úalajgyalugépészek neki gratuláltak. sága díszoklevéllel jó munkájáért Ligylját tüntette ki, — Szégyen, hogjy nem tudjuk megelőzni eat a leányt! — mondogatták egymáa között a talajgyalugépészek. Eevszer Bt Plsö sorban. D taüénv I nem törődött Lt- í gyija makacsságával és vizsgálgatni kezdte a gépet. Hamarosan, meg is találta a hibát. Ligyija szótian figyelte a legény ügyes kezemozgását. — Ez gyorsan ment! — szőtt végül elismerően. — A hosszú gyakorlat teszí — válaszolta szerényen a talajgyalu- génész. •— a háborúban harckocsi vezető voltam. Egyébként Afek- szandr Kutujev vagyok... Ligyija, másnap a munkaver- eeny-táblánál találkozott vele. Tár_ sál éppen gratuláltak Kutujevnek, ő került az első helyre. fis ékkor merész gondolat vUi-ahl ahol mindig KntJUjev neve szerepelt, moot ez állt: „Ligyija Pavlenko". Legyőzte a legjobb teüajgyálugépészt! Kutujev az ebédszünetben fel. kereste LLgyiját. — Tudja-e, mi járatban vagyok? — kérdette a fiú mosolyogva. — Versenyre hívom. Elfogadja? — El! — válaszolta Ligyija. Nyomban megvitatták a versenyszérződés főbb pontjait: elhatározták, hogy legalább 150 százalékra teljesítik az előteányzatot, kiküszöbölik a gépál lést és takarékoskodnak ajz üzemanyaggal- Kutujev közben Ligyija gépére pillantott és meggyőződött róla, hogy jó kezekben van. Még a motorrész is be volt takarva védőhuzattal, hogy be ne lepje a por. ,,Derék leány! — gondolta magában Kutujev. — Nekení lg ilyen védőhuzatot kell tennem a gépre". Hetek múltak el, de a győztes vörös zászlócska még műidig Ligyija Pavlenko gépén tengett. A Koms somol Központi Bizottazorban a. leány gépe hirtelen leállt. Valami történt a, hűtővel. Äs Kutujev taiajgyaluja J újból megállt mellette. — Mit piszmogsz, Ligyija? A leány elpirult és éppen indulatosan választ akart adni, de a l egény máris m egál lapíto tta a hibát: : — Vizkő. Szódás j oldattal kell kimosni a hűtőt. (Ä« máris hozzákezdett a munkához.) — Hadd csak! -j- szólt izgatottan Ligyija.. —. Ne vesztegesd az időt, mert magad lemaradsz ... —- Annyi baj legyen. Majd holnap behozom sőt még téged is lehagylak — mondta Kutujév és ravaszul kacsintott hozzá. — Tudod, kigondoltam, valamit — tetté hozzá komolyan —, ami jelentősen emeli majd a teljesítményt. Miután elkészülteik a gépjavítás, sál, Kutujev megmutatta Lágyijá- nak új módszerét, amit a sarkok lévágására és tisztítására gondolt M. Igaza komasomoHsta... Cl pedig mindig csak magára gondolt. — Megtanult ügyesen dolgozni te? ezzel mégelégedétt. Sohasem, érdek, lödött iránta, milyen nehézségekkel küzdenek munkatársai. Ha ma Kutujev nem segít neki, egy fél műszakot elveszít és lemarad a versenyben. Ea amikor legközelebb ismét Kutujev lett az első, a leány igaz szívből gratulált neki. Ligyija zárkózottsága felengedett. Bármilyen fáradt, is volt, elbeszélgetett munkatársaival, érdeklődött. problémáik iránt. Pontosan eljárt a politikai foglalkozásokra is. Esfcénkint szeretett elüldögélni a gát partján. Néha Alekszandr Kutujev tó‘mellé telepedett. Ilyenkor együtt nézték az erőmű épületeit, a gyönyörű zsilipeket. Lábuk előtt morajlótt a Cimljansaki tenger. A 13 kilométer hosszú földgát vtó2- szavérte a fiatal tenger zabolátlan hullámait, A levegő tiszta és üde volt, Eltűnt a por. A nemrég ültetett fák már árnyékot adtak. Minden megváltozott ítt_ a föld, a levegő, a folyó, az éghajlat... — Hogy megszerették Cimlját, milyen kár, hogy itt kell hagyni. Az egyéves születésnapját ünneplő tenger szüntelenül növekszik, már majd' nem három méterrel túlszárnyalta a tavalyi legmagasabb vízállást és köze- leg a nap, amikor eléri a kijelölt víz- szintet. Egyre újabb sztyeppes területeket lep el a víz. Ligyija és Alekszandr már az el. ső napon meggyőződhettek róla, hogy az itteni talajgyalusok a ,,Kutujev-anódszer“ szerint dolgoznak: a motorházat védötakaróval borítják be, a motorhütőt szodas vízzel mossák ki és munka köziben levágják és megtisztítják a aarko. kát.. „ A munkaversenybén itt. tó rövidesen mindketten az első helyre kerültek. Néhány hét múlva már jelentőé újítást vezettek be: a te- lajgyálu lábához mindkét oldalról fémlemezt hegesztettek. Ez lehe,- tövé tette hogy a gép kétazerany. nyi földet emeljen ki mint idáig. Az első próba után valamennyi gépész összegyűlt, hogy megtudja az eredményt. Egyszerre csak megérkeztek a várva-várt gépek. — Hatszáz százalék! — káttotta már messziről Ligyija. __ Hatszázlietven! — mondta sugárzó arccal Alekszandr. flz elöNészfttt ! munkát béfejezLMiénak üstszett Kutujev Bn is őrlete. nálnji." — alekszandr r fogom osl gondolta. Kutujev napsütése» egy De rögtön eszébe jutott: „ö találta ki, én pedig í átveszem készen". Kutujev, mintha csak olvasott volna Ligyija gondolataiban, kedvesen, elmosolyodott és így szólt: — Ingyen adom a titkokat. Ligyija elgondolkozott: ez igen! gya.lut vezetett, Tahla-Tas utcátn. Ugyanilyen t3lajgyalut, vezetett felesége. Ligyija Pavlenko tó. az építkezés félé tartottak ... A Turkmén Főcsatorna építkezésén nagy örömmej fogadták a ,L‘Uum'-csátorna építőit. ték. Eljött a nap. amikor megkezdhették döntő támadásukat a. sivatag ellen. Ligyija és Alekszandr egymásra nézték és megindították gépeiket a szűz területen Egy egész sereg tatajgyalu. tglajnyeső és exkavátor haladt utánuk. A menetet szl- vókotrók zárták be amelyek kiemelték a leendő cfiatoma első métereit és vitték maguk után a per. zselő Kara-Kumba az Amu-Darja hító vizét Ligyija és Alekszandr már megérkezet* a Turkmén Főcsatorna útvonalához. Itt ünnepltk a, ,,Le- nin“-csato«ia és a Cimljanszki tenger eitső születésnapját. Gépeik metót ott haladnak, ahová még nem lépett ember, ahol nemrég még csak a szél hordta magasra az izzó homokot.
