Észak-Magyarország, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-04 / 80. szám

4 RS7AKTVTAGYAR0RSZÄG Szómba#, 1953. Április 4L dolgozó parasztságot, az agronómuso- kzt, az állami birtokok, a gépállomá- ! sok dolgozóit, hogy vegyenek példát az ipari munkásoktól a műszaki crtel- miségiektől> zárkózzanak jel jtfbban mögéjük. Gyorsítsák meg a tavaszi munkákat, a nö­vényápolást és a begyűjtést, — készülje­nek fel a nyári mezőgazdasági munkákra. Áprilisban még jobban dolgozva mu­tassuk meg az egész ország dolgozóinak, hogy a borsodi dolgozók és műszakiak, dolgozó parasztok megértettek pártunk és szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs út­mutatását és élen járva a szocialista munkaversenyben, példásan teljesitik kö­telességüket a munka frontján, a szocia­lizmus építésében. így tesszük még erő­sebbé hazánkat. Ezzel is erősítjük a béke magyarországi — a borsodi —• frontsza­kaszát. Minden becsületes magyar szent kötelessége küzdeni a békéért Népköztársaságunk minden győzelme, minden sikere egyben csapást jelent külső és belső ellenségeinkre. A felszabadulás óta pártunk — népünk csapást csapásra mér az ellenségre és sikeresen számolja fel az összeesküvő imperialista ügynöksé­geket, a jobboldali szociáldemokrata és klerikális és cionista kémbandákat. Az ellenség csapásaink alatt visszaszorul, de sikereink még jobban vadítják őket. Az ellenség még dühödtebben, még elkesere­dettebben igyekszik harcolni ellenünk. Fokozzuk az éberséget s gyűlöljük még jobban az ellenséget l Résen kell 'lennünk, le kell leplezni okét, meg­akadályozni kártevő munkájukat. Következetesen harcoljunk az imperialis­ták ügynökei, aljas suttogó propagandájuk ellen. Keményen lépjünk fel a háborúra spekuláló rémhírterjesztők ellen, mert bakánkét, eddigi és további eredményein­ket védjük, amikor a proletárdiktatúrának öklével lesújtunk népünk, békénk külső es belső ellenségeire. Minden magyar kommunistának, min­den becsületes magyarnak szent köte­lessége küzdeni a békéért és meg­akadályozni a háborút. Gyűlöljük még jobban a békés életünkre törő, a régi urakat, csendőröket, föld- birtokosokat visszahozni akaró imperialis­tákat és déli határainkon lévő Titó féle kémbandájukat­A magyar dolgozók tudják: van ha­zánk, van is mit megvédenünk. De most már büszkén hozzátehetjük — s erről holnap a budapesti katonai dísz­szemlén ország-világ is ipeggyőződhet —, hogy van modern fegyverekkel jól felsze­relt, a sztálini hadvezetés művészetét egyre jobban elsajátító erős, jól vezetett néphadseregünk, határőrségünk, ütők'pes államvédelmi hatóságunk, melyet egész dolgozó népünk szemete övez. A magyar nép a munka frontján helyt- állva fegyveres erőnket szakadatlanul erősítve még jobban felkészül hazánk aktív védelmére. Népünk egységesen áll békéje, szabadsága, hazánk függetlensége mellett s kész azt megvédeni minden el­lenséggel szemben. Kovács István elvtárs ünnepi beszédét gyakran szakította félbe hosszantartó, lel­kes taps. Megyénk dolgozói büszkék arra, hogy Borsod visszaszerezte hírnevét, be­csületét. A végig lelkes hangulatú ünnep­ség az Intemacionúlé eléneklésével ért véget- Ezután kultúrműsor következett. fl minszterianács a kártérítések behajtásának A begyűjtési rendelet értelmében azok a hátralékos termelők, aIíbe, adási kötelezettségűiknek a tízszázalé­kos felemelés és a helyszíni elszámol­tatás után sem {esznek eleget, kárté. határozatot hozott és kivetéséire» új rendszerérő kötelezettséget június 30-ig száz szá­zalékban teljesítik. Azok, akik az 1953/54. évi búza-, rozs-, árpa- és zaibbeadási, valamint az 1953 január 1 és szeptember 1 JCh VÁLASZTÁS KIRÁLDON uralnak tulajdonában volt az ózdi vas­gyár, a Kima urainak rabságában sínylődtek az őzdkörnyéki bányák, közöttük Királd dolgozói is. Soha nem felejtik el ezt a múltat a bí­ráld i bányászok. Kínozták, hajszolták okot, robot volt a munka és aki szót mert emelni, — fel is út, le is út, egyhamar ott találhatta magát a munkanélküliek között, akik napról-iiapra fogyó reménnyel rótták az országutat egyik bányától a másikig. A nagycsaládos, nyomorgó bányászok közül jó egynéhányat indított az éhező gyermekek sirása arra, hogy kérvényt írjon a kerület országgyűlési képvise­lőjének. Ki más lehetett volna ez a képviselő, mint a Hinta gyárainak és bányáinak legfőbb ura, a kiskirály dr. hámori Bíró Pál? Képviselte az országgyűlésben — természetesen nem a kerület dolgozóinak, hanem sa­ját magának, a többi népnyuzó kapitalistának, földes, úrnak, bankárnak érdekeit. Az időelőtt megrokkant, sírbakerült kohászok, bányászok vére, egészsége, élete árán harácsolta mind nagyobbra vagyonát, élősködött, dúskált, — mégis megválasztották képviselőnek. Ahogy annakidején szónokoltak, írtak erről — ..közakaratból“ lett képvi­selőjelölt, majd képviselő, „honatya“. ökölbeszorított kézzel beszélnek még ma is arról a királdi bányászok, milyen szemérmetlen hazugság volt mindez. A „közakaratot“ a csendőrszuronyok biz­tosították. Folyt ..felvilágosító, meggyőző“ tevékeny­ség js. — a királdi bányászoknak is azt magyarázták, hogy ha kedves a kenyerük, ha nem akarnak az or­szágúira, vagy a börtönbe kerülni, szavazzanak a „szeretett“ képviselőjelöltre. Olyan képviselő volt Bíró Pál, amilyen a többi ha­sonszőrű kizsákmányoló, mint ahogyan nem is lehetett más. Megválasztása után egy évvel a királdi bánya­üzemből 8 bányász vándorolt ki Belgiumba, mert itt­hon nem bírta a nyomorúságot, mert azt hitte, hogy ott talán más a helyzet. A következő években még sokkal több bányászt bocsátottak el. a levelek, a kérvények, ame­lyekben „alázatos kéréssel já­rultak a na gvméltóságn képviselő úr kegyes színe elé“, hogy ..méltóztatna valami pénzsegélyben részesíteni, mert különben kénytelenek leszünk éhenhalni.“ A „honatya“ egynéhány esetben oda Is vetett, el- kiUdetett néhány pengőt a sok millióból, amit az ál­tala tönkretett dolgozók verejtékeztek össze kínos munkával — neki... SnnBícdtak R R ma " fúj a esz.enüeie | a ___________ i i . I Hadsereg hőset, Sztálin fiat hazánk egész területéről kikergették a náci rablóhor­dákatt velük együtt eliakarodtak az országból f-asisz- <■(!, nagytőkés bűntársaik. Királdon is megváltozott az élet. A párt és Rákosi elvlárs vezetésével becsülettel harcoltak, hogy hazánk eánduljon a szocialista építés útján, a dolgozók virágzó, boldog hazája legyen. Nem voltak már „fölösleges munkaerők“ a királ- di bányaüzemben sem. Uyabb és újabb dolgozókat vettek fel, megtanították őket a bányászok szép mes­terségére. Részükre épült az ötéves tervben az 50 sze­mélyes legényszállás. A sokgyermekes családok a kor­szerű bérházak kétszobás, mellékhelyiségekkel épített lakásaiban talállak egészséges, kényelmes otthont. A bányában a legnehezebb fizikai munkától mindjobban megkíméli a gép a bányászokat. A Zsigmondi és Géza. akna frontfejtésein kaparószalagok szállítják a szenet. A villamos fúrógépekkel gyorsabb és könnyebb a munka. A ventillátorok a legtávolabbi munkahelyeken is jó levegőt biztosítanak. A bánya fejlesztésére, az új szállító-vágat és az új bejáró vágat kihajtására, a be- tonidomkővel való falazásra, új gépekre ebben az év­ben is négy és fél millió forintot kapnak a királdi bányászok. A múlt emlékeiről, majd a boldog jelen esemé­nyeiről beszélgetnek most a királdi bányászok, amikor a választásra készülnek Akkor, az átkos Horthy fa­siszta rendszerben nem kérdezték meg tőlük, kit akarnának képviselő jelöltnek, nem törődtek azzal, mi­lyen gyalázatos erőszak gyűjti össze a kormány je­löltjére eső szavazatokat az urnákba. Most maguk a dolgozók tárgyalják meg, hogy ki kerüljem soraikból a képviselőjelöllek közé. maguk közül választanak, hús az ő húsukból, vér az ő vérükből dolgozó társukra adják szavazatukat. a|xjl(- ,7.Sn I lesz az országgyűlési választás, de ... * _______! az öntudatos királdi bányászok, a Vörös Királd“ dolgozói tudják, hogy nemcsak azon a napon, hanem most is, a választás előtt és azután is minden nap szavazniok kell. Ha nem is szavazócédu­lával — tettekkel, a munka új meg új győzelmeivel. Több és jobb szénnel kell szavazniok, kell harcolniok azért, hogy soha többé vissza ne térhessen a borzal­mas múlt, hogy még nagyobb léptekkel halódhassunk előre a népünk ragyogó jövő}éhez vezető úton. Falusi levelezőink győzelmi jelentései rítést fizetnek. A kártérítés mértékét a begyűjtési miniszter állapítja meg, az; a közadók módjára kel] behaj­tani. 1 A minisztertanács . határozata •szerint a kivetett pénzbeli kártérítés; törölni kéil azoknál, akik 1953. január 1 és május 1 közötti Időben, az erre az időszakra előírt tej-, tojás- és ba- rom,fiibeadási kötelezettséget száz szá­zalékban teljesítik. Mentesítést , kap­nak a kártérítés alól azok is, akik az 1952/53 évi bor-, burgonya-, sertés-, vágómarha-, valamint az 1953 első félévi tej-, tojás- és baromfiibeadási Több mint egy éve mutatta be az Operaház együttese Farkas Ferenc, Dé- ktíny András és Bálint Lajos „Csínom Palkó“ című daljátékát a Városi Színház­ban. Azóta több vidéki színház — közöt­tük a győri Kisfaludy színház — birkó­zott meg tillib-kevesebb szerencsével a daljáték előadásával. Amíg az Operaház előadásánál a daljáték prózai színészi kö­vetelményeinek megoldása vetődött fel problémaként, a győri színháznál az éne­kes jeladatok megoldása ütközött bizonyos nehézségekbe. A ,>Csinom Palkó“ zenei igényeivel felette áll az operettnek anél­kül, hogy opera-igényeket támasztana, viszont komoly prózai színészi teljesít­ményt is követel• De a rendező számára is, nehéz kérdéseket ad fel: hogyan töltse ki a szövegírók gyakorlatlanságából eredő űröket a cselekményben, hogyan pótolja egyes jellemrajzok — Bottyán, Balogh Adóm, Förgeteg, maga Csínom Palkó és más alakok — hiányosságait és hogyan •szítsa feszítő drámai egységbe a roman­tikus hangulat kepékből lazán összefűzött cselekményt. ★ A miskolci Déryné Színház előadásában szerencsésen találkoztak a kétfelé ágazó követelmények annyiban, hogy szín­házunknak elegendő jó énekese van ahhoz, hogy a legfontosabb énekes szerepeket ki- e.égítő tolmácsolásban érvényesítsék. Ugyanezek az énekes erők a prózai köve­telményeknek, a természetes színpadi mozgás és játék követelményeinek is meg tudnak felelni. Az érces, széles skálájú hanggal rendelkező Benkő Béla Csínom Palkója játékban is erőssége az előadás­nak. Nádassy Anna (Zsuzsika) minden hangszinten kiegyensúlyozott, finoman szí­nező szopránja, élményt jelentő énekszá­mai mellett komoly, értékes színészi ala­kítást is nyújt. Kiművelt, értékes hang­anyag Vereczkey Zoltáné (Balogh Ádám), játékában azonban még kísértenek a for­malista elemek, az átélés hiánya- Igaz, hogy a szerzők sem nyújtanak biztos ala­pot Balogh Ádám határozott, élettel tele jellemábrázolásához, túl sokat bíznak a színész és a rendező fantáziájára. Kará­csonyi Magda rendkívül kedves, közvetlen as jól értelmezett Éduskát. alakít, szépen ínekei, jelentősen hozzájárul az előadás pozitívumaihoz. Kisebb dinamikájú, meleg onusú bassz-baritonjával Némethy Ferenc közötti időszakra előírt tej-, tojás, és baromfifceadási kötelezettséget augusz­tus 20-ig száz százalékban teljesítik, ugyancsak mentesek a kártérítés alól Nem fizetnek körtérítést azok a ter­melők sem, akik az 1953/54. évre elő. írt kukorica-, burgonya-, napraforgó, beadásnak és a január 1 október 31 közötti időszakra előírt tej;, tojása és baromfibeadásnak november 7-ig száz százalékig eleget tesznek. Nem vonat, kozlj; a kártérítés azokra sem., akik az 1953 harmadik • negyedévi hízott- sertésbeadásuknak ugyaneddig aZ idő­pontig eleget tesznek jól tolmácsolta Förgeteg betyárvezér énekszámait. Nem az ő hibája, hogy sze­repe nein válthatta ki a kellő hatást, mert Förgeteg úgy lendül a cselekmény­nek, mintha egyik főhős volna, de aztán eltűnik, hogy szinte csak az utolsó fel­vonás végszavára jelenjék meg ismét a pányvával elfogott Pipereccel. Kitűnő énekes erő Márffy Vera Koháry grófné szerepében. Ezek mellett a fontos énekes szerepek mellett az együttes prózai színész tagjai is megfeleltek a szükséghez mérten éne­kes feladatuknak- Zenei szempontból hozzájárult a daljáték jó tolmácsolásához a fegyelmezett kórus és a Virágh Elemér karnagy vezényletével Farkas Ferenc mu­zsikáját hangulatosan tolmácsoló zenekar. ■* Ennyi előny birtokában Gyökössy Zsolt rendezőnek sikerült a /mindvégig stílusban tartott, a kor népdalkincsének ízét, savát-borsát magábajoglcdó muzsika, egyes énekszámait s az összekötő zenét hangu­lategységbe kovácsolnia a cselekménnyel. Mii,ölben egymás után csendültek jel Farkas Ferenc színes hangszerelésében a kuruevilág két és fél évszázados dalai, majd a szerző hozzájuk illeszkedő saját dalkölteményei s a labanckörnyezet gavott- jai és menüettjei, kitárult a nézők előtt a korszak sok-sok jellegzetessége, való­sága. Nem tudta azonban kiküszöbölni a ren­dező a szerzők jellemrajzainak vázlatos­ságából eredő hiányokat. A jellemrajz dolgában önmagára utalt sok szerep kö­zött kivételes bőséggel jellemzik a szer­zők Tyukodi pajtást, a harcias, vérbő derék kuruc strázsamestert. Ebbe a jel­lemrajzba azokban sok olyan vonás is vegyül, ami erősem emlékeztet a ferenc- józseji korszak szájhős ,,zupás őrmesterei­re“. Pethes Ferenc Tyukodija, aki egyéb­ként egyik legízesebb, legszínesebb és legcselekvöbb hőse a darabnak, nagy mér­tékben éppen ezeket a jellemvonásokat domborítja ki• Takács Oszkár mezeskalá- esős kuruc hírszerzője érdekes, valószerű aRtk. Simor Ottó Csínom Jankója a jiától K ISTÓK AJ Kistokaj dolgozó parasztsújja fel- szabadulásunk évfordulójának mél­tó megünneplésére megfogadta, hogy határidő eíőtt befejezi a vetést. A vállalás teljesítésében példát muta­tott a „Béke’’ tsz, mely 28-ra elve­tet* minden kalászost. A jó példát követték az egyénileg dolgozó pa­rasztom is. 2S-ig ők js befejezték az árpa,, zab és aprőmagvak vetését. Élenjárt a munkában Csara vies Imre, Fegyver neki József, Fagflyas Imre, Szűcs Lajos, Ambrus Lajos és még sok mils dolgozó paraszt­GYVRKÓ BÉLA tehetséges színész sokoldalú jellemábrázoló készségének bizonyítéka. Valami Ludas Matyi'íze van a figurának — de ez vég­eredményben nem hiba. Cseresnyés Rózsa (Örzse markotányosnő) és Görög Mara (leánya) az élet kicsattanó derűjét viszi a színpadra. Kevésbé szerencsés alakítás Fekete Alajos Bottyán brigadérosa. Ez a szelíden atyáskodó, joviális „lovas bácsi“ alig egyeztethető össze Bottyán kimagasló történelmi alakjának jellemvonásaival. Sárközi Sándor, Palotai László, Mikes Béla, Jámbor Zoltán betyár alakjai elég hitelesek­A tabancfigurák közül Beleznay István következetes jellemrajzzal kelti életre a császári talpnyaló főurak jellegzetes típu­sát, Koháry grófot. Piperéé báró pipogya- piperkőc, jellemtelen figuráját Beszterczey Pál tükrözte híven, — szellemesen. Szót­lanságában is jellemző alak Csiszár And­rás császári követe, Kőnek grój. Daru, a Idbancokhoz húzó kapzsi kocsmáros figu­ráját Fehér Tibor, Tyukodi labanccá zül­lött sógorát, Kuczug Balázst Bakos Lajos keltette életre tehetségesen. Minden dicséretet megérdemel Rimóczi Viola, a daljáték gyönyörű táncszámainnk, a menüettnek, gavottnak, a kardtáncnak betanítója és a tánckar valamennyi tagja. Ütő Endre díszletei azért értékesek, mert az utolsó felvonás szép díszletezése bizo­nyos mértékig ellensúlyozza a szerzők által túlzottan előtérbe tolt főúri környe­zetet és a kastély hangulatos díszle tézisét. Seres János miskolci festőművészben nagytehetségü, rátermett új jelmeztervezőt ismertünk meg. ★ A miskolci Déryné Színház alkalmas időben tűzte műsorára a kuruc szabadság­harc hagyományait idéző népi daljátékot most. a kuruc szabadságharc fellángolésá- nak 250. évfordulója előtt, amikor me­gyénk népe lelkesen készül a Rákóczi év megünneplésere. Május 12-én lesz 250. évfordulója annak, hogy Rákóczi a Lemberg melletti Brezán várában kiadott első manifesztumával fegyverbe szólította a fiftems éa aemtelen magyarokat a kép­FELSŐDOBSZA A telsődobszai „Béke“ termelő- csoport dolgozói a felszabadulási hét alkalmával tett felajánlásukat becsülettel teljesítették. Határidő előtt elvetették a kalászosokat, be. fejezték az aprómagvak vetését. 43 holdon előkészítették a talajt a kukoricavetésre. Különösen jó mun­kát végzett Szeműn János növény­termesztési brigádvezető, és Papp Jánosaié niunkacsoportvemető, becsü­lettel helytállt a csoport egész tag. sága. telenül hatalmaskodó, porcióztató, adóz­tató, sónkat, kenyerünket elevő német ellen, édes hazánk és nemzetünk mellett“ és kibontotta a kuruc szabadságharc zász­laját, amelyre a ,,hazáért és szabadságért“ jelszót írta. Megyénk népét ezernyi szál fűzi örök- fényű szabadságharcos hagyományainkhoz, a kuruc korszak, majd 1848 és az 1919-es proletárforradalom dicsőséges emlékeihez. Megyénk jobbágyai voltak a hősei 1697- ben a Tokaji Ferenc vezette jobbágyfel­kelésnek, az ország egész népét egyesítő nagy Rákóczi-szabadságharcot megelőző nemes küzdelemnek. Itt állott a szegény­legényekké vált bujdosó jobbágyok szer­vezkedésének élére Kiss Albert és Esze Tamás a tarpai jobbágy, akik aztán a? osztrák császár vérebei elől Lengyel- országba menekült Rákóczit felkérték: álljon a felkelés élére. A Csinom Palkó szerzői nem annyira a történelem lapjain rögzített tényekből, mint inkább a kuni-korszak népköltésze­téből, népdalkincséből merítették mondani­valójuk alapanyagát. A cselekmény hősei nagyrészt olyan személyek, akikről a tör­ténelem nem emlékezik meg — Csinom Palkó, Csinom Jankó, Tyukodi pajtás, Kuczug Balázs —, de megörökítette ne­vüket a kuruc kor katonanépe a maga dalaiban. A szerzők elgondolása annak a szerepnek mélységes megértését és meg­becsülését mutatja, amelyet a nép a tör­ténetírásban a maga módján, a maga esz­közeivel töltött be. A nép nem írta, ha­nem csinálta a történelmet, amelynek Írá­sához a múltban kevés, semmi köze nem lehetett. Mégis megörökítette a történelmi eseményeket szájról-szájra fennmaradt dalaiban, költészetében, megörökítette az olyanok nevét, tetteit, számára értékes jellemvonásait, akjk érette harcoltak, akik szeretetét, meglvecriilését kiérdemelték: akik az ő hősei. Dalaiban fejezte ki meg­vetését. gyűlöletét ellenségeivel szemben is, akik a népet megcsaltak, elárulták, sanyargatták, — hadd csúfolja őket az utókor is. + A kuruc kor gyönyörű dalai, dicső sza­badságharcos hagyományaink ma arra lel­kesítenek, hogy még keményebben védjük meg évszázados szenvedések után elnyert szabadságunkat a reakció minden kísérle­tével szemben. HAJDÚ BÉLA RICSE Riese dolgozó parasztsága 18 csatlakozott a felszabadulási hét mozgalomhoz. Megfogadták, hogy határidő előtt vetnek el minden növényféleséget. Vállalásukat— be« csülettel teljesítették, márpiiis 23-ra befejezték a kalászosok ve­tését, elvetették a cukorrépát, karmányrépát, rostlent, mákot és egyéb aprómagvakat. A terméáhő- zam növelése érdekében alkahníiz-» zák a fejtrágyázást is. Különösen nagy gondot fordítanak a cukorré­pa és a rostlen műtrágyázására» Elültették már eddig 22 holdon a korai burgonyát. A munkákban példamutatóan élenjár a budaho«, moki termelöesoport. Példáját kö­vették a község dolgozó parasztjai, akik ugyancsak határidő előtt fe­jezték be a vetést. ISKI ISTVÁN tanácselnök h, GÖNC Termelőcsoportunk tagsága a tel. szabadulási héten igen lendületesen dolgozott. A kalászosok vetésének befejezésével nyomban hozzálát-» tunk a cukorrépa ültetéséhez. Elül« tettük 15 holdon a cukorrépa ma­got és 3 holdon a dugványokat. El­vetettük a fehér és veresherét. Fo­lyik a napraforgó és a bükköny vetése. Jól halad az őszi kalászo­sok fogasolása, hengerezése is. Hogy a tagság öntudata a tava* »zi és nyári munkák idején is to­vább fejlődjék, kint a határban ebédszünet alatt felolvassák a napi sajtóból a legfontosabb cikkeket. FEHÉR FERENC a „Rákóczi“ tszcs, elnökei ÓZDI JÁRÁS Az ózdi járás több termelőcap- portja csatlakozott a mezőkövesdi dolgozó párasatok felhívása nyo­mán a felszabadulási hét mozga­lomhoz. Elsőként teljesítette válla­lását a járdánházi „Uj élet“ tsz,, amely március 25_re befejezte a zab, árpa, a lencse, mák és egyéb magvak vetését. A sajónémetj termelőcsoporbbáit dolgozó parasztok asszonyai vállal­ták, hogy a felszabadulási héten se­gítenek férjeiknek, hogy a vetést minél előbb befejezzék. Elvégeztek az őszi kalászosok ápolását s rend­behozták a réteket, legelőket js. Egymással versenyben tettek ele­get baromfi és tojásbeadásj kötele­zettségűknek. Példamutatóan végezték munká­jukat a hódoscsépányi „Dózsa“ tsz. kertészeti brigádjának dolgozói te. Gondos munkájuk nyomán szépén zöldéinek a mekgágyi palánták, A zöldségféléket már kiültették. A csemelyi „Béke“ tsz. dolgozói a cigándiak kezdeményezéséhez csatlakozva megfogadták: úgy dől. gozmak, hogy holdanklnt legalább 12 mázsa gabonatermésük legyen. MIKO EIRE ÖSÄ, Kistokaj. POCSAI JÓZSEF „Béke“ tsz. elnöke. ;.iiiiiiuiiiiiiiiiiii!itHiiiii!!iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii;iiiiiiiiiniiii;ii)i;iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiHiiHiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiHiiiHiiiiiuiii<iiiiiiiiiii;iiimiii»iiiiiiiiiiiiMiiiiniiiiininiiiimiiiwiiii)»niiininmHMiiniiii)iiwiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiii iiiiiininiiiiiiiii „Csinom PalkóSi a miskolci Déryné Színházban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom