Észak-Magyarország, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1953-04-26 / 98. szám
* fiS7AKMAGYAR0RSZAG Vasárnap, 1953. április 26. Április 27-én 6 órai kezdettel Miskolcon a Kossuth filmszínház kultúrtermében a városi tanács népművelési ősz. tálya, az SZMT és a borsodra egyel moziüzemi vállalat közönségszervező és filmpropa- gand.istaértekezletet tart. Az értekezlet napirendi pont. jai: 1. A Szovjet Film Ünnepe értékelése. 2. Az elkövetkezendő feladatok megbeszélése. A napokban adták át a forgalomnak Moszkvában a földalatti új .diievszkaja“, „Szmolenszkaja“ . és „Arbatszlcaja“ állomásait. Az állomásók -díszítésére márványt, gránitot, keramitot, bronzot, kristályt, d rúg: követ és más értékes anyagokat használtak fel. Az új útvonal ez uifrzóközönség még kényelmesebb u tazását biztosítja. A képen: az új „Arbatszkaja“ állomás központi terme látható. Má;y$ tűig lehet jelent’ ezni szakére tségí tanto vamra jy vnunitás-. és dolg'ozó ; parasztija. 1-d.L-oKjisit .pántunk é:3 államunk ebben aas évben '{p. lehetőséget nyújt arra, liAgjr- '^áacúre&ségl tanfolyamat vé- gezESBak és ut:ána egyetemi tanul- mtoVÍcáföit folytassanak. Sziakérettsé. gi taxiáeiyamra 18—30 éves korú fia. i-siofe jelitkezhetnek. Jelentkezni Ijhet május . lö-ig az üzemek, 'ii'ÍAV it t.Szcs-k, állami gazdaságok és gépállomások pártszervezc. talná|. Eigj-émleg dolgozó párása firtai'iit a közeégi pártszervezetnél jölec tkezhatjK’k. A jC'etítkezés lezárta után a m- gyei (városi) tanács felvételi vizsgára hívja be a dolgozókat. A felvételi vizsga tájékozódás jellegű. A felvételi vizsgák júniusban lesznek. I A • szakérettségi tanfolyamok idü- !. art ama. minden szakon két év. 1953 szeptemberében kezdődik, 1955 jű. Idusában fejeződik be. Téli ée nyán szünetet a középiskolákhoz hason. 1 lóan kapnak á haiágátók. s 1 j A tanfolyamion tanuló hallgatók külön diákotthontoan laknak. A besüti akiás nem kötelező azok számára. akik abban a városban laknak, ahol a diákottlion van. A tanfolyam minden hallgatója ellátást, tankönyvet, tanszert és ösztöndí jat kap államunktól. Ha az üzemben, tszcs.ben, állami gazdaságban jelentkezési lap nincs, a jelentkezők forduljanak a megyei, vagy járási tanács oktatási osztályán hoz. A csaló választási reform módszereivel az olasz reakció megpróbálja a parlamentbe vezető utat elzárni az olasz dolgozók képviselői elöl. (Újsághír) AZ UJ BEJÁRÁT... Jelenet a Április 30-án mutatják be ünnepélyes külsőségek között Miskolcon a Béke, a Kossuth és a diósgyörvas- gyári Kultúr mozgóban a magyar filmgyártás legújabb alkotását, a Föllá-pia.doit a tenger" című színes, filmből kétrészes történelmi játékfilmet. A forgatókönyvet Illyés Gyula kétszeres Kossuth-dijas író írta. Rendező Nádasdy Kálmán Kossuth-dijas^ a Magyar Népköztársasig kiváló művésze. A filmben a magyar film- és színművészet legjobbjai szerepelnek. Választási kiállítás a misko c5 Herman Oltó múzeumban A miskolci Herman Ottá-mú- zeumban április 30-án délután 5 órakor választási kiállítás nyílik meg, amely bemutatja képeken és maketteken Miskolc fejlődéstörténetét. a kiállítást Szaladnya Ferenc elvtárs, a miskolci pártbizottság politikai munkatársa •nyitja meg. A diósgyőrvasgyári ének-, zene- és táncegyüttes előadása a Déryné-színházban A diósgyőrvasgyári ének-, zene- és táncegyüttes április 27-én, hétfőn este fél 8 órakor, mutat ja be új műsorát a miskolci Déryné színházban, A dolgozók többek között Kodály: ,,Kállai kettős“, Hacsaturján: „Galopp“ és Erkel: „Ünnepi nyitány“ című műsorszámokat hallhatják. Jegyek a szakszervezeti bizottság kút. turoszlályán kaphatók. . iiiiiiiHiiiiiiiiiiii;iiiiiiiiiiiininnniiiiiiiiniiiiitimiiiiiiiiiiiiu»ii>iiiiiiiiiiii>nini«iiiiiiiiiiiiiiiiMtii!iiiiiiiiiiiiiinMiiniiiiRiHniiitiiiHiiiiinitimiiiiiiiiiitinmiiii!iiiniiiii:iiiiiiiitiiiiiinnnmnniiiiiiiii;i[iiiiiiiiiiHmiiiiiiiiiiiinnt:niiiiiiiiiniiiiiiiiHiiiinmiiiiiitiiiiiiuiii iiiiiiniiiiniiiiiiiiiiiniiiinniuiinuiimnnniiiiminniiiiiuiiiiii!niniimmiiniiiiimiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiKimiimiiiiiuiiiii»iimM A moszkvai földalatti egyik uj állomása lözönsígszerveíö és filmprapagaRdisfa érietezlet Miskolcon Legújabb magyar film: „ITől támadott a tenger14 VÁLASZTÁSI „REFORM" OLASZORSZÁGBAN Szegedi László: Hár om április Tárd életéből Tárd. 1932 április V—, Sándor!... Sándor!... — költögatte Gaálná a férjét —, hallod ? Ébredj már, befolyik a víz! — < «ál Sándor azonban mélyen aludt. Nem a munkában, — a munkanélküliségben fáradt el. Talán valami szépről, jobb lilágról álmodott, mint akkoriban minden szegény. Az eső úgy ömlött a szomorú égből, mintha a felhők minden vize egyszerre akarna leesni. A szalmatetős ház átengedte a vizet, mint a papír. A rothadó szalmától megfestett víz tarka csíkokat hú. /.ot* a fehér falra. A két gyermek sírt, éppen rájuk csurgóit a víz. Az ég nagyot dörrent, Gaál Sándort is felébresztette: — Mi van már ? ... — Esik — válaszolt szomorúan az asszony. — Hát honnan vegyek most cserepet — mondta indulatosan Uh ál, pedig nem akarta megbántani feleségét, aki sírvafakadt. 1— Jól van no, ■— vigasztalta az asszonyt — nemcsak mi ázunk, ázik az egész falu, mindenki, akinek szalmatetős a háza. Huzzuk a másik sarokba az ágyat, ott nem éri a víz.,. hogy az isten verte volna meg ezt a nyomorult életet... A kopott ágyét, a szakadozott szalmazsákot a szoba másik sarkába húzták, s lefeküdtek. Kimről türelmetlenül zörgetni kezdték az ablakot.- Ki az i— kiáltott ki Gaál. ? Bn vagyok! Pongó Sándor! Adj egy szöget Gaál szomszéd, becsiurog a víz, a szarufát szeretném helyretenni. “ Szöget? Honnan vegyek? Még egy gombostű sincs a háziig!, hiszen tudhatnád. — Csak gondoltam. Hát akkor jóéjszakát! Reggelig már el* jcvSBÜnk valahogy . . , Tárd felett egyre gyülekeztek a sötét áprilisi fellegek. Igen >uk csalód nem aludt azon az éjszakán, igen sok gyermek sírt, * víz, mint mindig, keresztül ömlött a roskadozó háztetőkön. ★ Másnap úgy ragyog a nap, mintha jóvá akarná tenni az éjazrlosí Cfő bűnét. A tardi szegényeket .azonban mi sem vigasztalja. Éhesek, rongyosak, betegek. Korán kelnek ezen a napon is. Ilyenkor május közeledtével a summások, a nincstelenek összejönnek a falu középén s nekivágnak az országúinak munkát keresni, f férfiak sötétkék bőszáru gatyában, az asszonyok és leányok vékony véfzcnísojtftyáhan gyülekeznek. Elhozták a tulipános ládát is, tele görbével, amit jóelőre sütöttek s bizony már kiszáradt. S mit visznek még az útra? Kaszát, kapát, meg a bocskort- Ez mindenük,— ennyi a ,.vagyonok“. Itt várakozik a többire Pengő Jánost 11 gyér* mokes, Petrik Vilmos 11 gyermekes, Juhász Kálmán 9 gyermekes, Csiri József 5 gyermekes, Juhász József 6 gyermekes summás és a többiek, egytől-egyig nagy családjuk van. Megérkeznek az ökrösszekeres summásgazdák. Szekérrepakolnak KóLurg herceg meg a többi földbirtokos szerződéses summásai. Amikor már összejöttek vagy négyszázan, az emberek szerszámokkal, az asszonyok batyujukban kicsinyeikkel elindulnak a bizonytalanság felé, ~ Hallottátok — újságolja valaki lázadó dühhel — Valovits ■ijxtéző Klementinán megint megbotozott egy embert . . . Az emberek semmit sem válaszolnak, A tardi szegényekre rászabadult az urak minden dühe. Nem újság már az, ha az intézők megverik a cselédet. A napokban Kovasovszky Kornél földbirtokos addig, ütötte Csiri Máriát, amíg meg nem halt. S ki vonta felelős* Ágre?^ Senki! Ki pártfogolná a tardi dolgozókat, akik védelemért könyörögnek a „nemes vármegyéhez“. Nincs választóvonal a nincstelen, a kisparaszt, vagy a közép- paraszt között sem. Az úri rendszer nem tesz különbséget. Dobra- ícrft a földet, a házat, a párnát, — nyomorog mindegyik Orvos sihcs_ a faluban. Gyermeke^, felnőttek éhenlialnak, __ legtöbben a tüdővész áldozatai A faluban alig van ház, ahol lenne senyéi, sokan csak hírből ismerik a fehér kalácsot. Béres Lajosnak < > gyertneke volt. Hét él közülük, — másik hét éhen pusztult, * nyolcadik öngyilkos lett, nem bírta elviselni a szörnyű életet . . Kilenc óra leié elindul a. stjmmás-karaván. Az emberek lehortóit fejjel ülnek a szekereken* vagy ballagnak a szekér után.1 Olyan, mintha elköltözne az egész falu, menekülne a szegénység elől. * * Akik otthon maradtak, a községháza előtt, az urak rettegett lara előtt állnak, gyülekeznek. Munkanélküliek. Ők nm indulhatnak útnak, mert nekik még görhéjük smc3, előbb keresni kellene egy kis pénzt, az útravalóra. — Mis tegyünk? — ez a gondolat kínozza a községháza előtt csoportosuló munkanélkülieket. A főjegyzőhöz hiába is megyünk, szóba sem áll velünk . * . — Én bemegyek — határozza el magát Gaúl Sándor, • ■— Bemégy-e? — kérdezték többen is, — Be én . . . Szokoli Gyula főjegyző úgy pőffoerfcejik az íróasztal előtt, mintha legalábbis —- „segédkezett volna a világ teremtésénél“. Horthy Miklóstól ,,arany tollat", kitüntetést kapott — a szegény nép sanyargatásáért. — Mit akarsz? — formed a főjegyző a belépő Gaálra. Rá sem néz. — Munkát! — válaszol 6z, de ez. a szó úgy hangzik, mintha mellette lenne még, hogy ,,kenyeret“. Ezt pedig milliók mondják az országban, ez az illegális Kommunista Párt hangja. — Mi-i-i-t?! Munkát?! —- ordit a főjegyző. — Munkát, kenyeret, egyenlőséget ... ?! Mi? • . s Te is kommunista vagy? Takarodj innen, nyomorult! — Főjegyző úr ... . — Kuss! Takarodj., mert csendőrt hívok! Becsukatom az egész falut . . ., üvölt, hogy még az utcára is kihallják az emberek. ' A nagy kiabálásra a rettegett Okányi segédjegyző is bejön a szomszéd irodából, ő is segít a főjegyzőnek: —■ Be kell csukatnii a gazembert, a lázítót! Az ember már nem is lehet biztonságban miattuk. Gaál Sándor szótlanul kifordul az irodából, ★ Az éjszaka már szétteregette sötét fátylát Tárd felett, amikor megjelennek a kakastollasok. Este ismeretlen tettesek megverték Okányi segédjegyzőt, amint hazafelé tartott. A csendőrök most a tetteseket keresik. Házról-házra járnak, felverik az egész falut. Házkutatást tartanak. Már vagy tíz embert a községházára hurcoltak, folyik a vallatás. Tárd, 1933. április Kora reggel óta lovas csendőrök portyáznak a faluban. A községháza előtt is lovas csendőrük puskával, kerddal. Az asszonyoknak nincs szavazati joguk, de ők is eljöttek férjeikkel. A falu apraja-nagyja a községháza előtt tolong. A tömeg némán hallgat és vár. Molnár Pál, a falu bírája az ajtóból szól a tömeghez: — Emberek! Ha a kormánypártra szavaztok, lesz munka, lesz kenyér. Csak a kormánypárt segíthet a szegényeken. .. Tovább nem folytathatja, Béres Lajos summás közbeszól: — 1933-han is ezt mondták nekünk 1 Nem havazunk a kormánypártra! Elég már az ígérgetésből! Mi Rónai Sándorra szava* zunk! A tömeg úgy zúg, mim * tenger, amely minden pillanatban kicsapni készül. — Úgy van! — hangzik mindenfelől. — Munkát ! Kenyeret! — kiáltják az asszonyok is és öklüket emelik a magasba. Múlnak a percek, eltelik egy óra. A tardi dolgozók nem tágítottak. Bátran néznek szembe a fegyverekkeL Katonaság érkezik, még géppuskát is hoznak. A csendőrök —* hogy övék legyen a babér — az emberekre vetik magukat. Molnár András középparaszt 19 birokrakél az egyik csendőrrel. Már a puskát is kicsavarja kezéből, amikor hátulról leütik. Spisák Istvánnak hátgerincét töri el a puskatus, — meghat A csendőrök lóháton a tömegbe nyargalnak, kardjukkal ütik* vágják, akit érnek. Folyik a vér, ropog a csont. A csendőrség és a katonaság egy fél óra alatt „rendet teremt . . Béres Lajos — mint sokan mások is — hasoncsűszva vérében vonszolja magát hazaEz a nap a tardi szegények véres vasárnapja. Hosszú-hosszú hetekig nyomják az ágyat a sebesültek, —* s nő a börtönlakók száma. 1935 áprilisában a „Felsőmagyarország“ című miskolci lap ^Választás után“ című vezércikkében ins itt* „Uj magyar élet kezdődik, mely megélhetést, hol* Jogulást, jólétei kinál minden magyar számára, de vi* szonzásul buzgalmat, erős akaratot, alkotó munkát ki* ván kicsinytől és nagy.ól egyaránt.“ A tardi dolgozók még nagyobb szegénységban é# nyomorban éltek ezután. De nem veszítették el a re* ményt. Bíztak egy szebb, boldogabb holnapban. Tárd, 1953. április Tárd, termelőszövetkezeti község. Uj életet élnek az egykor" summások. „ A zöldelő határ tele van szorgoskodó emberekkel. Felcsendül a dal az ajkukon, mosolyognak, vidámak a szabad munka öröme* ben. Az egykori summások és nincstelen szegények ma boldogan élnek. Nekik terem már a porhanyós fekete föld, amelyért anayit harcoltak a múltban, vérüket is ontották. A múlt nyomai itfott még láthatók. Még vannak szalmatetős házak, de azokban is kivirult, emberhez méltó lett az elet. Tardon is hazára lelt a több, mint 900 zsellér. Letűnt a Csend* őrök, főjegyzők, botos-ispánok rémuralma. Az utcákon már nem látni síró, sápadt, éhező gyermekeket. Egészségesek, erősek, vígan játszanak, rúgják a labdát. A kőből épített 180 új családi házba is beköltözött a boldog* tág. Gaál Sándornak sem keü már éjszaka a szoba másik sarkába! húznia az ágyat, Csiri József, az egykori vándorsummás, ma a köz“ ség tanácselnöke, Béres Lajos a község párttitkára, * Délután van, de úgy tűz a .nap, mintha közelebb jött volna a földhöz. A tanácsháza előtt, de még az irodában is nagy a sürgés-forgás, Csiri József tanácselnök éppen telefonál. — Igen, igen, hallom, nem kell ehhez papír — mondja a tele" ionba — fejből is tudom. Egy pillanatig gondolkodik, aztán folytatja, — Épült 180 családiház, orvosi rendelő, kőrorvosi lakás, könyvtár, kultúrotthon, napközi-otthon . . . Halló-halló, — mi van eztd a telefonnal . . , Igen-igen, folytatom, . . . Mozi? Még nincs, de már június 1-én megkezdjük építését... Egyetemen, főiskolán?... Körülbelül 45 fiatal . . . Igen. 45- Tanító? . . . Nyolc, nyolca« tanítanak ... A minisztériumokban is vannak tardi fiatalok . . j Halló! . ; , Igen . . . Motorkerékpár? mindjártcsak , , , Sok van már a faluban ... A Rózsa Ferenc, a Béke és a Rákóczi termelőszövetkezet már 80 százalékra teljesítette vetéstervét . • . Akik élenjárnak? Az egész község . . . Csak egy párat? , . . Gaál Ignác, Dusza Miklós, özv. Szemán Istvánná, Gaál Gyula . , . Igen, tudom, 26 ra, a választási nagygyűlésre ... Éppen itt van a titkár elvtárs, átadom neki. Szabadság! Papírral, ceruzával a kezében Mogyorósi László tanácstltkáS lép a telefonhoz, * Galambos János 7 holdas dolgozó paraszt a rádió gombját e?ü* vargatja, zenét keres. Azt kérdezték ügye — fordul az elnökhöz —, mit kapott a község az ötéves tervtől? Hát lehet azt elsorolni? — nevet boldogan. — Emberek lettünk. Mi vagyunk az ország gazdái. Az én fiami is katonatiszt. Házat építettem. Mindenünk van, gondtalan az éle* tünk. Ezt kaptuk s még többet is kapunk. Hej, nem is jó vissza* gondolni . . hogy ott pusztuljon el, ahol van Szokoli meg a több? hépnyúzó gazember. A tanácselnök arca hirtelen borússá válik. Közelíép Galambos Sándorhoz, vállára teszi kezét: *— Emlékszel még a véres vasárnapra? •— Csendőrök . . . rettenetes szolgasors, nem lehet azt eJfeíeya tení, — komolyodik el Galambos. * Odakint szürkül, már felragyognak az első csillagok. Szekeiefí térnek haza a határból. A kultúrotthon felől dalt hoz a langyos aöi szellő. A szabadság, a béke, a felszabadult dóig feók dalát. A kultűrgárdával együtt daJí>J Xardj a boldog falu,