Észak-Magyarország, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-19 / 92. szám

VieeÉmep, 1983. április 1». ESZAKMAGYARORSZAG BilHMIRinMHnnHBS Számolja fel a fervszerűHenségef-, a kapkodást, irányítsa jobban a tavaszi kény ér csatát a megyei tanács mezőgazdasági osztálya Megyénk az elmúlt esztendőben a tavaszi szántásban, vetéscen, majd később a nyári munkákban Országosan az elsők között haladt. Az lett volna szükséges, hogy a megyei tanács mezőgazdasági osz­tálya a jó tapasztalatok birtokában előrelátóan, tervszerűen szervezze meg az idén a földeken folyó nagy tavaszi csatát, értékes segítséget nyújtson a járási és községi taná­csoknak a tavalyi sikerek fokozá­sához. Az elmúlt évi aszály után ez évben feltétlenül bő termést kell betakarítanunk, ez a követelmény még nagyobb feladatok elé állítja a tanács mezőgazdasági osztályát. Az idei munka tapasztalatai arra mutatnak, hagy a mezőgazdasági osztály nem. tadott teljes egészé­ben megbirkózni ezekkel a meg- nővetodett feladatokkal. A mező- esáti, szikszói, mezőkövesdi íjérás- banAjó ütemben haladt a vetés, nerrvmondható el ez azonban me­gyénk többi járásáról. A járási ta­nácsok zöme nem készült kellő gon­dossággal, körültekintéssel a tava­szi munka megkezdésére, mégpedig elsősorban amiatt, mert a megyei tanács mezőgazdasági osztálya sem tett meg mindent a minisztertanács határozata legjobb végrehajtásának biztosítására. A legnagyobb hiba, hogy nagymérvű bürokrácia lett úrrá az osztály munkájában. Amikor érdeklődtünk, hogyan halad a vetés a megyében, sokszor kap­tunk ilyen válaszokat: „A vetés meggyorsítására már kiküldtük a leveleket...“ „Már lebeszéltük te­lefonon ...“, stb. Természetesen most is bebizonyosodott, hogy pa­pírokkal, rendelkezések gyártásá­val nem lehet eredményesen irá­nyítani a munkát, nem lehet moz­gósítani. Megyénk sok helyén a minisztertanács határozatában meg­szabott határidő után került a földbe a tavaszbúza, árpa, zab; a szántást, sem fejeztük be minde­nütt; még mindig varrnak olyan községek, amelyeknek határában nem vetették el a napraforgót és a cukorrépát; megyénk lemaradt a . kukorica és a burgonya ültetésével ife, — szégyenszemre az utolsók kö­zűit kullogunk az országos Versenyt bán. A lémaradás, a késés már a me­gyei tanács mezőgazdasági osztá­lyán kezdődött.' A vetésterveket csak napokkal később küldték ki, mint amikor kellett volna, — a já­rásoknál és a községeknél a késés tovább növekedett. A cserevetőma­gok helytelen elosztása az ellenőrzésnek csaknem teljes hiánya tovább fokozta lemaradásunkat Legfőbb ideje lett volna ekkor, hogy a mezőgazdasági osztály vál­toztasson munkamódszerén, a hely­színen nyújtson segítséget a pro­blémák megoldásához, a hibák ki­javításához. Ehelyett a bürokrácia, a kapkodás még erősbödött. Elha­markodott, sok esetben egymással ellentétes utasításokat adott ki a já­rási tanácsok mezőgazdasági osztá­lyainak, szaporán ■ követték egymást a távmondatok, a telefonon közölt instrukciók, viszont, nem ellenőriz­ték, mi történik az intézkedésekkel, nem segítették a helyszínen konkré­tan a tanácsokat a feladatok meg­valósításában. Amikor a mezőgaz­dasági osztály egy-egy dolgozója felkereste a tanácsot, „segítség­nyújtása“ abban merült ki, hogy „elvi útmutatásokat“, „szemponto- ■ bat“ adott. A mezőgazdasági osztályon ez. ideig nem sikerült megteremtem a kollektiv munkát. Az osztálynak 8 csoportja van, ezek mindegyike — különösképen a földbirtokrendező csoport — va­lósággal „begubózik“ saját reszort­feladatainak intézésébe. Ha vala­melyik csoport dolgozója vidéken tartózkodik, még csak nem is ér­deklődik egyéb problémák iránt. Nem egyedülálló példa a követke­ző: amikor Vas László növényvé­delmi előadó visszaérkezett az egyik járásból, az állattenyésztési csoport dolgozója megkérdezte tőle: mi a helyzet ott az állatok áttelel- tetésével, — Vas László semmit sem tudott erről mondani. Nemcsak az osztály csoportjai kö­zött hiányzik az együttműködés, de még egy-egy osztályon belül is élesen kiütközik a szemellenzős re- ezortmunka. A növénytermelési cso­port egyetlenegy dolgozója foglal­kozott annakidején a vetés kérdé­sével, a vetőmag biztosításával. Egy ember — érthető — nem vé­gezhetett jól ekkora munkát, — a megyei tanács elnöksége a mező­gazdasági osztály más csoportjaiból és a tanács más osztályairól osztott be dolgozókat a vetés ellenőrzésére, a vetőmagellátás biztosítására, vi­szont a növénytermelési csoport többi dolgozója továbbra is elmerült reszortfeladatainak ellátásában. Mi egyik főoka annak, hogy az osztályon belül ennyire reszortjel- legű lett a munka? Az egyes csoportok heti megbe­szélésein a többi csoporttól egyetlen dolgozó sem vesz részt, nem is isme­ri, hogy miben segíthetne vidéki útja alkalmával, milyen problémák van­nak az illető munkaterületen. Még nagyobb hiba, hogy az osztályveze­tők sem látogatják a csoportérte­kezleteket, nem számoltatják be időközönkint a csoportvezetőket végzett munkájukról. Emiatt nem ismerik a csoportok belső életét, problémáit, munkájának hibáit, hiányosságait, nem is vezethetnek, segíthetnek konkréten. További kö­vetkezménye ennek, hogy az osztály vezetői maguk sem elég tájékozot­tak az egyes munkák előrehaladá­sáról. Ha a felsőbb szervek adato­kat, tájékoztatást kémek tőlük, az előadók megkérdezése nélkül nem tudják megadni a kívánt felvilágo­sítást. A mezőgazdasági osztály nem mű­ködik együtt a tanács többi osztá­lyaival, holott például a begyűjtési és a népművelési osztállyal a szoros kooperáció igen sok segítséget je­lentene. Növelte a tervszerütlenséget, a kapkodást, hogy a megyei tanács elnöksége számos esetben az osztály vezetői­nek megkerülésével adott feladato­kat az osztály egyes dolgozóinak. A napokban például a gépcsoport agronómusait az elnökség beosztotta a határszemlékhez, a csoportveze­tőkkel azonban csak utólag közölte. Megtörténik, hogy sem az osztály vezetői, de még a csoport vezetője sem tudja, hol tartózkodik a cso­port valamelyik dolgozója, csak utólag értesülnek arról, hogy az el­nökségtől kapott megbízatását in­tézte. Ez is előidézője annak, hogy csaknem rendszeresen „felborul“ a heti munkaterv végrehajtása. Nem is lehet csodálkozni azon, hogy az ismertetett körülmények között teljesen eimosóiiik a személyes felelősség. Egy-egy súlyoísabb hiba elkövetésé­nek — nincs gazdája. Például az el. múlt ősszel többezer holddal keve­sebbet vetettele be gabonafélékkel, mint, amennyi a tervben szerepelt. Senkit sem tudtak felelősségre von­ni a mulasztás miatt. Ebből a súlyos hibából sem tanult azonban a mező- gazdasági osztály. Ezév tavaszán a putnoki és a szerencsi járásban jó­val kevesebbet vetettek el, mint amennyit kellett volna, — a mulasz. tást nem a mezőgazdasági osztály vezetői, hanem a felsőbb szervek vették észre. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának elsőrendű feladata, hogy biztosítsa a pánt, és kormány határozatainak legjobb végrehajtá­sát. Amikor azonban a munkakö­rükhöz nem tartozó feladatokkal bízták meg más osztályok, csoportok dolgozóit — amilyen volt például a vetés ellenőrzése —, nem is várhat, ták tőlük, hogy részletesen ismerjék a minisztertanács ezzel kapcsolatos határozatait, eleve számolniok lehe­tett és kellett volna azzal, hogy ezek a dolgozók legjobb szándékuk mel­lett sem adhatnak hatásos segítsé­get, támogatást a felkeresett taná­csoknak. Megállapítható azonban az is, hogy még a mezőgazdasági osz­tály egyes dolgozói sem ismerik a munkájukra közvetienü. vonatkozó kormanrtiatarozatoüai. Ez volt tapasztalható például Czir- bész József munkájában. Nem biztosítják, hogy egyes dol­gozók a képességüknek, képzettsé­güknek legjobban megfelelő fel­adatok megoldását intézzék. . A legtöbb szakembert huzamos időn át az íróasztalhoz köti a sok jelentés megírása, az akták in­tézése. A helytelen intézkedés jellemző példája, hogy Vasvári Lászlót, a gépcsoport főmechaniku­sát a tanács elnöksége arra utasítot­ta, hogy a kukorica négyzetes veté­séhez szükséges ültetőpuskákat — motorkerékpárral hordja az állo­másra ... A megyei tanács elnöksége kevés gondot fordít a mezőgazdasági osz­tály dolgozói egyéni problémáinak megoldására. Poczok Barnát, a gép­csoport főagronómusát más megyé­ből helyezték ide. hiába kérte több­ször is, — még mindig nincs lakása Miskolcon. Este 12 óra körül ér ha­za és reggel 4 órakor már újból in­dulnia kell. A földművelésügyi minisztérium egyes főosztályainak munkájában megállapítható hiányosságok is elő­idézték a felsorolt hibákat. Az ősz folyamán a mezőgazdasági osztály addigi vezetője kétéves iskolára i„ent, ugyanakkor történt, hogy az osztály több fontos csoportjának ve. zetőjét leváltották. A helyükbe ke­rült új vezetők szakmailag nem vol­tak megfelelően képzettek, munkate­rületüket sem ismerték kielégítően, emiatt több hibát követtek el. Az osztály munkaterv szerint végzendő munkáját elég gyakran megzavarja, hogy a rninisztériutn egyes főosztá. Ívűiről 2—3 távmondatot is kapnak és 48 órán belül jelentést kell kül­deniük a távmondatban közölt, in­tézkedés végrehajtásáról. Nem egy­szer előfordul, hogy az osztály egyes csoportjainak 2—3 dolgozója egy. ugyanazon napon Budapesten van értekezleten, a gépjavítások idején például egy hét alatt a géoesooort 7 r'aigozéja vett részt budapesti értekezleten, A járási és községi tanácselnökök­nek naplókban tartott értekezletén számos felszólaló jelentette be, hogy a községek dolgozói a választási bé­keversenyhez csatlakozva értékes felajánlásokat tettek a soronlévő mezőgazdasági munkák határidő előtti és gondos elvégzésére. Orosz Sándor elvtársnak — aki nemrégi­ben lett a mezőgazdasági osztály ve­zetője — és Urban esek Mihály elv­társnak, a megyei tanács elnökhe­lyettesének — aki megbízatást ka­pott, hogy állandóan segítse az osz­tály munkáját — igen fontos felada­ta, hogy az osztály munkájában ta­pasztalt hibákat a leggyorsabban ki. javítsák. Az osztály adjon az eddi­ginél jóval nagyobb segítséget a vál­lalások végrehajtásához, ügy irá­nyítsa, szervezze, segítse a munkát, hogy feltétlenül kiköszörüljék a csorbát, megyénk a mezőgazdasági feladatok megoldásában is az élenjá­rók között legyen az országos ver­senyben. Április 20-ra be heil fejezni a tavaszi fiatárszemléket A földműeeléHÜgyi minltztérium közleménye Zala és Győr megye után Veszprém és Szabolcs megye szemlebizottságai is befejezték a tavaszi határszemlé­ket. Az április 20-i határidőre min­denütt biztosítani keil a szemlók be­fejezését. A szemle óta országszerte meg­gyorsult a vetés üteme. Cigánd köz­ségben például a szemle után mint­egy ötszáz hóidat müveitek meg. Á járások sorrendje a tavaszi szántás-vetési csatában A legutóbbi értékelés szerint a járások sorrendje a szántásban, az árpa, a zab, a cukorrépa, a burgonya, a napraforgó és a kukorica vetésében a következő: 8. Mezőkövesdi járás 9. Edelényi járás 10. Miskolci járás 11. Szerencsi járás 12. Abanjszántói járás 13. Putnoki párás *&■ ««* Ü^T r-— SÜL 1. Sátoraljaúj­helyi járás 2. Mezőcsáti járás 3. Ricsei járás 4. Encsi járás 5. Szikszói járás 6- Sárospataki járás 7. Ózdi járás GÉPÁLLOMÁSOK DOLGOZÓI! Lelkiismeretes, jó munkával késsüljetek a soronlévő feladatok jó végrehajtására ! A felszabadulási héten megyénk gépállomásainak dolgozói szép ered­ményieket értek ed. Munkájukkal bi­zonyították be pártunk, dolgozó né­pünk és a Szovjetunió iránti szerető- tűket. Április 4. tiszteletére a szán­tás-vetés üteme minden gépállomás son fokozódott. Különösen kimagasló eredményeket ért el a hejöpapi gépállomáson if j. Balogh Sándor, — napi 4.1 normál hold helyett 7.5 nor­mál holdat teljesített. Eddig átlago­san több mint 242 normái holdat szántott fel. Jól dolgozott a putnoki gépállomáson Forrós Pál, aki J.5 normái holdat teljesített naponta. A szendrői gépállomáson Ferenczi Gyu­la jár az élen, akinek műszak nor­mája 3.6 és ezzel szemben 5.1 normál holdat teljesített naponta. Igen sok traktoristát sorolhatnánk, akik be­csületes jó munkával fejezték ki há­lájukat. pártunknak. Április' 4_re 3()4 traktoros teljesítette túl tavaszi kampánytervét. -Megyénk női trakto­ristái sem maradtak el a férfiak mögött. Fáradtságot nem ismerve harcoltak a magasabb eredmények eléréséért. A mezönyárádd gépállo­másán Búza Ilona tavasai tervét 140 százalékra teljesítette. Hason­lóan jól dolgoznak az emödi és vil- mányi női traktoristák is. Kimagas­ló eredményt értek el a felszabadu­lási héten a brigádok is. Az alsó- zsolcai gépállomáson Polgári János brigádja vállalta, hogy április 4-ig 400 holdat szánt fel. Vállalását 412 holdra teljesítette. A gépállomások közötti verseny egyre élénkült. Fej­fej mellett haladtak az emödi. sze­rencsi. csobádi és mezőkövesdi gép­állomások. A mezőkövesdi gépállo­más minden egyes gépe április 4 ig 1S7 normál holdat szántott fel. Az Űicsanálosi gépállomás gépenkint 176 noiználholdat teljesített. Egyes gépállomásokon azonban még sok a hiányosság, megalkuvás, nemtörődömség tapasztalható. A múlt évben például a szendrői gép­állomás élüzem volt. A legtöbb szta_ hánóvista, élenjáró dolgozó innen került ki. Most az utolsók között van. Elsősorban azért, mert a tava­szi munka előkészületeinél a gép­állomás pártszervezete és vezetősége ellianyagolta a politikai felvilágosító munkát. Nem építették ki a népne­velő hálózatot, az elért eredmények elbizakodottságot szültek és a ver­senyértékelést is csalt papírmunká­nak tartották. Nem mozgósították a kommunistákat, a DISZ tagokat a feladatok jő megoldására. Szervezet­lenség, kapkodás lett úrrá, ez az oka lemaradásuknak Hasonló a helyzet az ózdi gépállomáson is. Szentsimon községben Nágy József a gépállomás traktorosa nappal a géipe mellett aludt, nem dolgozott. Arra hivatko­zott, hogy nincs üzemanyagja, amint kiderült, a tank tele volt üzem­anyaggal, emellett 3 hordó gázolaj is voit a brigádszálláson. Legfontosabb feladatunk, most, hogy az előttünk álló nagy csatára, a ny ári, munkák, az aratásra, a cséplésro időben felkészüljünk. Harcoljanak a gépállomások dolgozói az élenjáró módszerek bevezetéséért, a gépi é3 az agrotechnikai módszerek széleskö­rű elterjesztéséért. Döntő feladat, hogy az erő- és munkagépeket, cséplő, az arató, a fűkaszáló-gépeket, kombájnokat ide­jében, a legjobban minőségi munká­val javítsák ki. Különös gondot kel! fordítani a sormüvelő kultivátoroit és a lókapák összekapcsolására, ki­javítására. Az időben való minőségi javítást gépállomásaink jól megszer­vezett javító brigádokkal, a tervek egyénekre való felbontásával, a vá­lasztás tiszteletére tett felajánlások sikeres teljesítésével biztosíthatják. Nagy feladatot ró a növényápolás, a nyári munkákra való jó felkészülés a gépállomások agronómusaira. Moz­gósítsanak az őszi vetések fogasolá­sának, hangerezésének, műtrágyá­zásának gyors befejezésére. Hassa­nak oda, hogy az őszi és tavaszi ve­tésekről a csutkát, töreket mielőbb letakarítsák. A kapások vetésénél nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a sorközi művelést —- kereszt­ben és hosszában egyaránt alkalmaz* zák. Már elő kell készíteni a cséplő* gépek rajonirozási tervét. Fordítsa* nak gondot az őszi és tavaszi veté­sek acatolására, a gyomirtásra, a rétek, legelők fogasolására. Gépállomásaink az előttük álló feladatokat csak úgy tudják megöl* dani eredményesen, ha szoros kap­csolatot tartanak a termelőszövetke* Betekkel, ha a szerződésekben meg­határozott tennivalókat a legjobb minőségben, időben jól végrehajtják. Ezeket részletesen beszéljék meg a gépállomási tanácsüléseken. A ta­nácsülésekre hívják meg a tsz. agio* nómusain kívül a brigád vezetőket is. Termelőszövetkezeteink pedig :i jő együttműködés érdekében idő­ben biztosítsák a traktorosoknak a brigádszállást. ne tűrjék, hogy n traktoristák ne megfelelő helyen pi­henjenek. A járási és községi tanácsok adja. nak meg minden segítséget ahhoz, hogy a gépállomás traktorosai ered­ményes munkát tudjanak végezni a növényápolás, majd később az ara- tás-cséplés idején. Gépállomások dolgozói, jó munká. val bizonyítsa,tok be, hogy a válasz* tásra helytállással, áldozatkészséggel* több és jobb munkával készültök. FODOtt BALAZS megyei tanács gépállomás igazgatóság pol. oszt. vez­Érdemes tsz-traktoristának lenni A finkei Kossuth termelőszövetkezet tagjai még a télen négy dolgozótársukat küldték az edelényi gépállomásra, hogy megtanulják a traktoros mesterségen Szomolva János, Urbán István, Gáspár István és Nagy Károly jó traktorosok let­tek, olyan munkát végeztek a tsz föld- jein, hogy azt az egész környék meg­dicsérte. A jó munkának megvolt a gyü­inölcse is. Nagy Károly például március* ban 1050 forint készpénzt kapott és 91 munkaegységet szerzett. Hasonlóan szép volt a keresete a tsz többi traktorosának is. Az elért eredmények beigazolták, hogy érdemes tanulni, érdemes tsz traktoristá­nak lenni. MOLNÁR ISTVÁN Megyei mezőgazdasági kiállítás Miskolcon A megyei tanács mezőgazdasági osztályának felhívása Miskolcon ebben az esztendőben is megrendezik a megyei mezőgazdasági ki­állítást. A szeptemberben rendezendő ki­állításnak vissza kell tükröznie azokat az eredményeket, amelyeket megyénk a me­zőgazdaságban elért. Ennek előfeltétele, hogy termelőszövetkezeteink, állami gaz­daságaink és egyénileg dolgozó paraszt" jaink fokozottabb mértékben alkalmazzák az élenjáró szovjet agrotechnikai és zoo- technikai módszereket. A mezőgazdaság szocialista szektoraiban, de az egyénileg dolgozó parasztok között is nemes vetélkedésnek kel] folynia a vá­lasztási békeverseny keretein belül. A megyei mezőgazdasági kiállításon azok az állami gazdaságok, kutató-, kísér­leti és tangazdaságok termelőszövetkeze­tek, gépállomások és egyénileg dolgozó parasztok vehetnek részt, akik termelési tervüket maradéktalanul teljesítik és be­adási kötelezettségüknek idejében, hiány­talanul tesznek eleget, ezen kívül a leg4 jobb eredményt érik el az állattenyésztési* ben. A pártszervezetek, a tanácsok éa a tö­megszervezetek aktívái szívós népnevelő munkával mozgósítsák a megye dolgozó parasztságát a tavaszi munkák sikeres el­végzésére, az állattenyésztési tervek ma* radék tálán teljesítésére Már most ismert tessék a megyei mezőgazdasági Kiállítás politikai gazdasági és kulturális jelentő­ségét. Kezdődjön meg a verseny azért, hogy a kiállításon minél több szocialista szektor és egyéni dolgozó paraszt vehes­sen részt­fl szoviet agrotechnikai módszerek alkalmazásával szén eredményeket ér el a boldogkövánliai Vörös Csillag tsz 1950-ben alakult a boldogkőváraljai „Vörös csillag“ termelőszövetkezeti cso­port. Ma már 26 tág gazdálkodik 141 hold szántóterületen. A csoportnak 16 szarvasmarhája, 9 lova, 108 sertése, és 5te juha van. Az elmúlt évben 50 férőhelyes szarvasmarhaistállót építettek. Felépült két 300 férőhelyes juhákol, két sertésfiaz- tató, egy 100 férőhelyes sertésszabadszál- Jás, egy 100 férőhelyes sertéshizlaló és egy 300 férőhelyes baromfiól, A csoport dolgozói bátran alkalmazzák az élenjáró szovjet agrotechnikai módsze­reket. Ennek meg is van az eredménye: magasabb terméshozamot érnek el. A ätruad isnnkákban is élenjártak. A kalá­szosokat határidő előtt vetették el. Aa árpát öt hgldon vetették keresztsorosan Három hold napraforgót és tíz hold kuko­ricát is keresztsorosan vetnek. A burgonya és cukorrépa ültetését március 31-re be­fejezték. Az őszi kalászosokból 25 holdat fejtrágyáztak. A csoport dolgozói vasámaponkint is a határban voltak. Élenjárt a munkában Gulyás Ferenc, Tóth József, Bodnár Vince, Orosz Jánosné, Vavrek Andrásné és Fider Józsefné. A csoport dolgozói lelkesen csatlakoz­tak a választási békeversenyhez, értékes felajánlásokat tettek. JUHÁSZ JÁNOS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom