Észak-Magyarország, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-17 / 90. szám

Téttttek, 1953 SjndHs Vt­ÉSZAKMAGYARORSZÁG ítéljetek négyéves munkánk fölött ! Bízzátok az ország vezetését azokra, akik tettekkel bizonyították, hogy szavukra építeni lehet! (A MAGYAR FÜGGETLENSÉGI NÉPFRONT VÁLASZTÁSI FELHÍVÁSÁBÓL) ta&sűRS 104® * ißö ftide*: 1931. * »00 MEH£2PAft fiAWASMT KOHÁSZAT öépgvartás KONVTIíIPAB TEXTU/IPAit RUHÁZATI IPAR A* ország széntermelésének fejlődése, Hazánk gyáripari termelésének alakulása. 19ö3-ben. 1938 1952 5r«,s A gyáripari munkások száma, és kon centráciOja Magyarországon. Nagy lelkesedéssel jelölik képviselőiket megyénk bányászai Megyénk üzemeiben és falvaiban tovább folytatódnak u képviselőjelölő gyűlések. A dolgozók első képviselő jelöltjüknek mindenütt a magyar nép szeretett, bölcs vezérét, tanítóját, Rákosi Má.;yis elv társat választják rarg. Bá^yatizemeitók közül legutóbb Or. mospusztán és KurUtyániban tartottak jelölő gyűléseket. Qrmospusztáii Ko. •'ács József elvtárs, a vállalat párt- titkára nyitotta Ms az ünnepi gyü- Qést, s tett javaslatot a képviselö- jeiöitekré Rákosi Mátyás elvtárs je- íölését hatalmas lelkesedéssel fogad, iák e; a dolgozók. Hosszantartó taps bizonyította, hogy szeretettel ismerik el jelöltjüknek Ormospuszta Bányászai Kovács István elv társait, a megyéi pártbizottság titkárát, B'iaba Béla elv társat, a hányász-szakszervezet el. mökét, Grubits István elv-társait, a HISZ megyei titkárát és Boy Árpád lel-Ptársat, alberttelepl sztahanovista frontmestert. A gyűlésen. Számos hozzászólás hangzott el- A dolgozók elmondották keserű emlékeiket a Horthy fasizmus üdéjéből, — örömmel beszéltek ra­gyogó jelenükről, s még boldogabb jö. vőjilkrői. Fiilöp 'Vilma toborzott mun. lkás a. MSZ-fiatalok nevében szó- Bott. Burfcus István brigádvezefő ver­senyre hívta az ország valamennyi pillért ejtésen dolgozó bányáazbrigád. ját. ' ' A bányász dolgozók hozzászólásai Sután Kovács IsU'án etnt-árs, a megyéi pártbizottság titkára emelkedett szó­lásra. Hagy figyelemmel hallgatott beszédében emléke7íte‘ett a múlt bá­nyászainak keserves, nyomorúságos életére. Ezzel a múlttal állította goém. be a ma hány ászának boldog életét, akiknek munkáját korszerű gépek könnyítik meg. Kovács István elvtárs beszéde- nyo­mán Ormospuszta bányászai Rákosi Mátyás elvtárshoz intézett táviratuk­ban megfogadták, .hogy terven felül tíOOO tonna szénét adnak népgazdasá. gunknak. A kurityáni bányászok jelölőgy üté­sét Káli Lajos elvtárs párttitkár nyi­totta meg, Pof.hornik Adolf elvtárs, a DISZ üzemi )Itkára javasolta, hogy első jelöltjük Rákosi Mátyás elvtárs Jegyen. Felzugott a taps s a* éljen a teremben. A kurityániak ezután kép. vlselőjelöltjüknek elfogadták ' Gyár­fás János elvtársat, a megyei párt- bjzoHság másodtítkiáfát, Blah& Béla elvtársit, a bán-yásss-szakfetefvenftt el­nökét, Loy Árpád elvtársat, az a'.' bertteiepi Kossuth-díjas frontmesteiv, és Kamiméi Lajosné elvtársat, az MNDSZ megyei titkárát. A dolgozók hozzászólásai után a gyűlés résztvevői elhatározták, hogy táviratot küldenek Rákosi Mátyás eivtársnak. A táviratban a kurityáni bányászok megfogadták, hogy második negyedévi tervüket 103 százalékra teljesítik, s terven felül 4500 tonna szenet adnak népgazdaságunknak. — Ebből május 17-ig 2000 tonnát tor. mel-nek. Az imperialisták azt akarják, hogy nálunk is így legyen Es ellen »xavaxs május 17-én! PÁRIS NYOMORTANYÁ! építészet és müve- szagyin — a sötét* Hiladó francia szét alkotásainak ség beálltával gyak- ]apok számításai í.i.—iz.z.ii ran. láthatók haj­léktalanok, akik éjszaka a hideg kő- táblákon alusznak. Párizs Nanterre nevű peremvárosa a nyomortanyák köz­pontja. A perem­város helyettes pol­gármestere közölté vélünk, hogy Nan- terreben 1200 csa­lád küzd lakás­ínséggel. A „Pravda" ápri* lis 13-i számában Rasszagyin tudósí­tását közli ,,Párizs nyömortanyái“ cím­mel. A tudósító-eb­ben a cikkében a francia főváros dől* gozóinak súlyos la­kásviszonyairól ír. A külföldi turisták­nak szánt párizsi útmutatók változat­lanul tarkálLanak a történelmi emlék­művek, a francia felsorolásától, hangzik a többi kö­zött a tudósításban­— Van azonban egy másik, nem reklá­mozott Párizs is. Erről nem tesznek említést az útmu­tatók. Ez a dolgo­zók Párizsa, a nyo­mor és a nyomor- tanyák városa. A Szajna partján — folytatja Rasz­szennt a vietnami háborúra költött pénzből nyolcszáz­ezer lakást lehetne építeni és ezzel leg­alább hárommillió franciénak lehetne emberhez méltó la­kást biztosítani — írja befejezésül G. Rassza gyin. Ä Népfrontra szavazok, hogy hazánk tovább fejlődhessen s én magam is új házat építhessek 1 kesanyétem „Szabadság" tód a megye egyik legjobban gax. dálkodp termelőszövetkezete. 19)9 óta, ővrői övre gyarapodik. A szö­vetkezet fejlődésével párhuzamosan emelkedik a.• tagság életszínvonala is, Szorgalmas munkával « múlt évben sok tag szerzett 300-rtál tVbb munkaegységet Több olyan tagja van a, ssövetípezetmk, mint Kovács Dezső, aki a múltban kisemmizett, nincstelen cseléd, uradalmi pásztor volt­[/ ovács Dezső az elsők között ' lépett a termelőszövetkezet­be _ mint fe főgulyás. Igén jól dolgo­zott Már az első évben 3.00 forint jutalmat kapott. Megváltozott a,« élete. lO.ío tavaszán üszőt vásárolt, azóta fejőstehene, növendékmarhája van, 8 nem hiányzik a sertés sem az ólból. Szorgalmasan dolgozott a múlt évben. A '/}00 forint készpénz mellett annyi gabonái kapott, hogy szabadpiacon értékesíthetett belőle. A takarmányból is. jutott eladásra, amellett, hogy állatait bőségesen el­látta. Cf7 éves vagyok, — mondja, —ä * da most étele csak, igazán, emberhez méltóan. A szövetkezet egyik növénytermelő brigádjába^ dolgosom, mint municaosapátvesétő. Fiádig már közel. 150 munkaegységet szereztem, g év végére ismét el aka­rom érni a tavalyi 42} munkaegy­séget. Megváltozott, boldog életo* mat azzal hálálom meg pártunk­nak, államunknak, hogy• az új or­szággyűlési választást további jó munkával köszöntőin. A Népfrontra, szavazok,, hogy basánk tovább faj. lődhessen, $ én magam is új lakó­házat építhessek az államtól ka­pott házhelyen. JA ovács Dezső betartja szavát Befelezték a borsó első ka­pálását, s április 25-re megkapálják a. mákot is. Munkacsapata most is élen jár ® munkában. TETTEKKEL SZAVAZ A DIÓSGYŐRI KŐSDI-BRIGÁD I KáSdí | Károly, a diósgyőri acei­------------! öntöde sztaMnovifita ön. tő.je óvok óta ólon. jár a termelésben. Tavaly ősszel íij brigádot kapott. — Az emberek lOnihák, nehéz ve. lük boldogulni — mondották akkor Kósdi Káfolynak. Kősóinak azonban má-, volt a vé­leménye. — Dolgos emberek ezek, csak segí­tem Veil nekik — mondta — ég hoz. záláíott, hogy a 100 százalékon alul teljesítő brigád ügyeit vén fibehozza. is forma-szekrények., ről kellett gondoskod. tétlenül várt, ha nem a. forma szekrén y t. — megmagyarázta; bri. Biu)iuiiwiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiininiiiiuiniiiimiiiiiiiiiiiniiniiimiiiiiiiinii;iminitiii:iiiiiiinnin)inin iiHiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiimtiiiinimiiiiiiiiiimHiiimiiiiimiHiiiniiiiimiiiiniiiiiiiiiiiniiimiiiiimmiimi mitiiiiiiiiiiiniiiinimiiiiiiiiiiiiiiiiiwiiiituniiiiiiiimmiimiiimmmiiiiimiimiiiiiiiniiiHiiiiwiiiiiiiiiiiimiH „SZABAD" VÁLASZTÁSOK AZ USA,BAN 1/át »»tasohra ké/witlünk. Úja bb négy évre kiválasztjuk sorainkból azo- ' a kai a férfiakat, és nőket, akik a következő országgyűlésen nevünkben Szólnak, A négy esztendővel ezelőtt megtartott választások soha nem látott lelkese­dés közepette folytak le. A szavazók felvonulása az urnák elé valóságos népünne­péllyé, viharos egységtüntetéssé változott. így nyilatkozott meg nálunk m nép akarata. Vessünk egy pillantást « tőkés országokra, azokra az országokra, amelyeket a reakciós sajtó a „tiszta demokrácia“ országainak nevez Oh is vannak választá­sok, De ezek a választások azt a célt szolgálják, hogy minden körülmények köz, biztosítsák az elnyomók uralmát a dolgozók felett. ■,zta­:ött Hénük a kapitalizmus fellegvárát, az Amerikai Egyesült Államokat- Mint em­lékezetes, az Egyesült Államokban múlt év november 4-én tartották meg az el­nökválasztást, amelyen Eisenhower tá­bornok „győzött“. Az imperialista sajtó azt hirdeti, hogy Eiscnhowcrt az ameri­kai nép választotta elnökké, a valóság azonban az, hogy a tábornokot a pénz- mágnások ültették az elnöki palotába. Az amerikai „szabad“ választások ál­talában úgy folynak le, hogy a választók fele egyáltalán nem szavaz. Ezúttal is így törtéirt. A választók közül Eisen* howerra csupán 33 százalék szavazott, a többi 67 százalék vagy ellene szavazott, vagy pedig nem vett részt a szavazás­ban- Pedig a választói joggal rendelkező amerikai polgárok nem alkotják az Egye­sült Államok felnőtt lakossága egérét. A november 4-i választás előtt több millió választót fosztottak meg szavazati jogától. Az amerikai alkotmány elvben széles­körű szavazati jogot biztosít az állam­polgároknak. A gyakorlatban azonban 50-féle korlátozó rendelkezés fosztja meg a választójogtól a dolgozókat. A válasz­tói korhatár például olyan magas, hogy még a tőkés országokban is párját rit­kítja: 30 év. Csak az szavazhat, aki tö­kéletesen ír és olvas angolul. Köztudo­mású, hogy az Egyesült Államokban sokmillió bevándorolt él — főként mun­kás és szegényparaszt —, aki még nem tanulta meg jól az angol nyelvet. Ezek­nek nincs választójoguk. Van egy olyan • endelkezés is, 3mely szerint csak az sza­vazhat, aki huzamosabb Ideig lakik egy helyen, Miért hozták ezt a korlátozást? Azért, mert sokmillió munkást városról- városra hajt a munkanélküliség és sok- millió farmer vándorol az országutakon, munkát keresve. A milliárdosok jónak látják ezeket is megfosztani a választó­jogtól. Az Egyesült Államok 49 állama közül 29-ben a katonák és a tengerészek nem vehetnek részt a választáson. Kü önösen sokfajta korlátozás és tila lom rekeszti ki az állampolgári jogok gyakorlásából az Egyesült Államok 15 millió néger lakosát. Itt van például az úgynevezett „szavazási adó“. Csak az szavazhat, akinek nincs hátraléka a „szavazati adónál“. A trükk az, hogy annak, aki nem fizeti be idejében a sza­vazási adót, nem küldenek ki figyelmet tetőst- Természetesen a munkásoknak és szegényparasztoknak — különösen a né­gereknek — ej-yéb gondjuk is van, mint hogy arra gondoljanak: befizették-e a szavazati adót? Csak akkor veszik észre mulasztásukat, amikor megkapják a vég­zést: nem vehetnek részt «^választásban A négerek ellen irányuló rendelkezé­sek közül a legaljasabb az, amely meg­szabja, hogy néger csak külön ajtón mehet be a szavazóhelyiségbe. Az elnök- választásokon a gyakorlat az, ahogy a négerek bemeneteléül szolgáló ajtó előtt fütykösökkel és gumibotokkal felszerelt suhantok állnak, akik brutális támadá­sokkal felemlítik meg az állampolgári jogukat gyakorolni akaró néger szavazó­kat. A szavazók távoltartása a szavazó- urnától nem egyetlen vonása az ameri­kai választási rendszernek. Napirenden van a szavazatok meghamisítása is. Egy jellemző példát említünk. Májusban, az elnökválasztási hadjárat elején Cleveland városban úgynevezett „előválasztásokat" tartottak. A „Cleveland Press" című lap megírta, hogy egyetlen szavazókörben 11 ezer szavazat, az összes szavazatok egy- harmada hamisított volt. Szédületes .ará­nyokban folyik a megvesztegetés és a szavazatok megvásárlása is. innyu maoarúi a választási rendszer­ről. A leglényegesebb azonban az, hogy a választók tulajdonképpen csak két je­lölt között választhatnak, mégpedig olyan két jelölt között, akit nem a nép, ha­nem az amerikai nagytőke állított oda. A szavazóknak semmi beleszólásuk sincs abba, hogy ki legyen az elnökjelölt. A döntés egy olyan szobában történik, ahol a 12—15 legnagyobb amerikai vállalat megbízottja, az úgynevezett „political boss“ (politikai főnök) fullaszt« szivar- füstben és rengeteg viski elfogyasztása után megalkuszik a legmegfelelőbb je­löltben. S a legmegfelelőbb jelölt az. akit a „political boss“-ok igazi gazdái, a nagybankok és ipari trösztök tulajdo­nosai annak tartanak. Két ilyen jelöltet választanak ki s erre a két jelöltre sza­vazhat ,,szabadon" az amerikai választó. A harmadik párt, a nép érdekeit kép­viselő Haladó Párt, jelöltjét egész sor államban különböző „technikai" köve­telményekre hivatkozva, egyszerűen ki­rekesztették a választási küzdelemből. S ahol megengedték a párt indulását, ott is sorozatosan tiltották be gyűléseit s akadályozták meg kiadványainak terjesz­tését. Számos városban úgy félemlítették meg a Haladó Párt lűveit, hogy a lapok­ban közzétették nevűiket és lakcímüket s ezeket az embereket elbocsátották állá­sukból. Egyáltalán nem csodálatos ilyen kö­rülmények között, hogy az amerikai dolgozók tekintélyes részét hidegen hagyja a váLasztás és aEtal fejezi ki til­takozását a választási komédia ellen, hogy távol marad a szavazóhelyiségtől. Jellemző, hogy Truman volt elnök, aki a legutóbbi választási hadjárat során kortes-körutat tett, egyik beszédében nriltan Panaszkodott *z amerikaiak „fagyos közömbösségéről". Truman ki­jelentette, hogy száz amerikai közül 50 azt 6em tudja, ki szólal fel nevében a kongresszus ülésein, hogy az egyik nagy­városban megejtett vizsgálat adatai sze­rint 100 amerikai közül 75 még a kép­viselőjelölt nevét sem tudta, hogy az 1950. évi szenátor- és képviselőválasztá­sok alkalmával 100 amerikai közül 56 nem jelent meg a ezavazatgyüjtő urnák­nál, nyilván ama meggyőződés alapján, hogy ilyesmire nem érdemes az időt fe­csérelni. , Iruman t^hát lényegében beismerte az amerikai ,,demokrácia“ csődjét, be­ismerte azt, hogy rengeteg amerikai el­vesztette , érdeklődését a választások iránt, mivel a nép akaratának állandó meghamisítása teljesen kiábrándította őket a dollár*demokráciából. Meg kell emlékeznünk atról a válasz­tási propagandáról is, amely a szavazást megelőzte. Ez a propaganda szerves része az amerikai Választási rendszernek: arra szolgál, hogy elkábítsa a választót, el terelje figyelmét a legfájóbb és leg­inkább életbevágó kérdésekről, amelyek a munkást, a tisztviselőt, a farmert aggasztják. A választási hadjárat idején a pártok hivatalos képviselői, a prupa gandaszervek és maguk az elnökjelöltek i® sarat, mocskot szórtak egymásra, bot rdnyos leleplezésekkel hozakodtak elő: a kincstár meglógásával, szélhámossággal és harácsolással vádolták egymást. A pályaudvarok perronjáról és a tribünök­ről, az újságok hasábjairól, a rádióhang­szórókból és a televíziós készülékekből 12 héten át hangzott az amerikai állam" polgár fülébe a köztársasági és demo­krata pártiak egymásra ontott szidalmai* nak és szenzációs leleplezéseinek szeny* nyes áradata- S mindez azért, hogy s választó elfelejtse a koreai háborút, el­felejtse az életszínvonal állandó csök­kenését. elfelejtse a szabadságjogok folytonos korlátozását, a börtönrendszer kiépítését. íme, iqv les! nagy vonalakban „demokratikus", „ssabad" valasítás az Amerikai Egyesült Államokban amely — a háborús gyújtogatok bértollnokai sze­rint —• a „szabad világ“ fellegvára ül. A brigád kapta időjében Kósűi Károly gádja tagjainak: saját érdökiU.-, hogy tétlenség helyett gúíndeskodjanak ar­ról, amire SBükségüjj mm. Ö maga nem sajnálta a fáradságot. Műszál: «lőtt egy érával bent volt, í.zátnbn- vette a szükségleteket és, személyesen járt utána, hogy a formaiszekrény idejében a. munkahelyre kerüljön. A brigád tanult a példából Aa Kösd) Károlytól. Ennek eredménye, hogy az elmaradt brigád élenjáró brigád lett,- első negyedévi tervét 130 százalékra teljesí-etoe. Hu dák József átképzős — mondja Károly. — Tegnapelőtt utég | Elfiszttr Itt van I példám ■ ~ ■ ' átképzős Kósdi _ .hárman öntötték ezt a satekrtAlat. Segítettem nekik. Tegnap már egye­dül látott hozzá és 300 százalékra teljesítette naipt tervét Vagy it* van Soltész Imre szakitársunk. Sokszor ki­maradt, vagy elkésett. Többször be­szélgettem rele. Megértette,, hogy sa„ ját jövőjét biztosítja, szépíti, h* rendesen végzi munkáját. Most méh nem marad ki. í (1 hrimőT a í6£Utőbbi termelési rnf Ed0 értekezleten dicséra. tét kapott minőségi munkájáért, ‘fe­lejtjük csak 3.3 százalék, de vállal, •fák, hogy ebbe® a negyedévben to. vább csökkentik. A választás idejére, május 17-re be akarják fejezni jú­niusi tervüket is. Áprilisi' tervüket már 11-én befejezték, A Láncos ifi. brigáddal állnak versenyben. Jelen. lee a Kósdi-brigád vezot Mít tehetett az elmúlt foaadási héten 3 forint 30 fillérért a TQfO'ban nverni? 12 találat 11 találat 10 találat 0 találat (14. hét) 36.250 Ft. 2132 Ft, 237 Ft. 32 Ft. Vásároljon vényt’ mielőbb rOTö-SMl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom