Észak-Magyarország, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-02 / 78. szám

s ESZAKMAGYARORSZAG catttnnmc, I95S. 4prfSs a. Kim ír Szén elvtárs nyilatkozata a hadiíogoly-kérdés rendezéséről Kim ír Szén elvtárs, a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság mimisz- tierelnÖke kedden nyilaifcoaatá'ban a (következőket mondotta: Oson *Eo-LaJ, a Kínai Népköztársa­ság központi népi kormánya népi köz. igazgatási tanácsának elnöke és a központi népi kormány külügyminisz­tere 1953 március 30-án nyilatkoza­tot tett a öeleg és sebesült hadifog- Byok kicseréléséről és az egész hadi* íogoiykérdés rendezéséről a koreai fegyverszüneti szerződés megkötése érdekében. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság kormánya — a további vér­ontás gyors megszüntetése reményé­iben' — Csou En-Laj nyilatkozatának Javaslatai. értelmében megtette az előkészületeket a további intézkedé­sekre, amelyek lépést jelentenek nemcsak a beteg és sebesült haűifog. lyok kicserélésének, hanem az egész hadifogolykérdésnek — a fegyverszü­neti szerződés megkötése egyetlen akadályának — sikeres megoldása fe­lé is. Ezek az Intézkedések biztosíta­nák mindazoknak a hadifoglyoknak a hazatelepítését, akik hazatelepülésük­höz ragaszkodnak és a többi hadifo­goly átadását valamely semleges ál­lamnak hazatelepítésük kérdésének igazságos megoldásé érdekében, liogy így elérhető legyen a koreai háború­nak végetvető fegyverszüneti megál­lapodás. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság kormányának a* a meggyő­ződése, hogy ha az ENSZ haderői őszintén kívánják a békét, akkor el ■kell fogatolok ezt a méltányos javas­latot. Molotov elvtárs nyilatkozata a koreai kérdésről Március 28-án nyilvánosságra hoz. ták Kim ír Szénnek, a koreai nép­hadsereg főparancsnokának és I’eug Teh-Huainak, a kínai népi önkénte­sek parancsnokának Clark tábornok­hoz, az ENSZ Koreában működő fegy­veres erőinek főparancsnokához inté­seit válaszlevelét a beteg és sebesült hadifoglyok kicserélésére vonatkozóan. A válaszlevél hozzájárulást tartal­mazott a *él heteg és sebesült ha­difoglyainak kicseréléséhez, egyúttal javasolja a fegyverszüneti tárgyalások felújítását is azzal a céllal, hogy vé- getvessenek a koreai, háborúnak Különleges figyelmet kell fordítani arra, hogy Csou En-Daj kínai kül­ügyminiszter március 30-í nyilatkoza­tában — amelyet a Kínai Népköztár­saság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya együtt dolgo­zott ki — nemcsak a beteg és sebe­sült hadifoglyok kicserélésének meg­valósítását javasolja, hanem a hadi­foglyok hazatelepítése kérdésének egészében való megoldását is indítvá­nyozza, ami elvezet a tűzszüneti egyez­mény megkötéséhez és a koreai há­ború megszüntetéséhez. Mivel ez a kérdés maradt az egyet­len megoldatlan ellentét a Koreában harcoló, s a tűzszünet kérdésében a megegyezés útján, lévő felek között, a Kínai Népköztársaság kormánya és a- Koreai Népi * Demokratikus Köztársa­ság kormánya — amelyeket az a tö­rekvés vezérel, hogy elérjék a békét és a háború befejezését Koreában — újabb lépést tettek e kérdés végleges megoldása felé. Javasolták, hogy mindkét fél újítsa fel a fegyverszü­neti tárgyalásokat, s a kezében lévő összes olyan hadifoglyokat, akik haza akarnak térni, a hadműveletek meg­szüntetése után azonnal telepítse ha­sa, a többi hadifoglyot pedig adja*át semleges országnak, hogy biztosítva legyen a hadifoglyok hazatelepítése kérdésének igazságos megoldása. Nem jehet kétséges, hogy minden nép és minden ember a világon, akit az a becsületes szándék vezet, hogy végetvesseu a koreai háborúnak és elősegítse a Távolkelet és az egész világ népei békéjének és biztonsá­gánál!* megszilárdítását, forró együtt­érzéssel fogadja és teljes mértékben támogatja ezt a javaslatot. A szovjet kormány elismeri a Kí­nai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya e javaslatának teljesen igazságos vol­tát és kifejezi készségét, hogy teljes egészében elősegítse annak megvaló­sítását. Természetes, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete többet tehetne a koreai fegyverszünet megkötése és a háború megszüntetése érdekében, ha tagjai között helyet foglalnának Ki­na és Korea törvényes képviselői. Az a tény, hogy a kínai népnek és a koreai népnek nincsen törvényes képviselete az Egyesülj Nemzetek Szervezetében, először is aláaknázza ennek a szervezetnek tekintélyét, má­sodszor pedig megfosztja attól a le­hetőségtől , hogy kellőképen elősegít­se a nemzetközi biztonság és az egye­temes béke megszilárdítását A szovjet kormány kötelességének tartja, hogy újból emlékeztessen arra, hogy a kínai nép és a koreai nép ENSZ-bell jogainak helyreállítása a halaszthatatlan kérdések egyike és hogy Kína és Korea ENSZ-bell jo­gainak helyreállítása különösen a je­len körülmények között megfelel az Egyesült Nemze‘ek Szerveze'e tekin­télye és nemzetközi jelentősége eme­lése érdekelnek és elősegíti az egész világ békéjének megszilárdítását. Sajt ókom men tárok Kim ír Szén. Peng Teh-Huai és Clark levélváltásáról, valamint CNou En-Laj nyilatkozatáról Az amerikai közvélemény és sajtó élénken kommentálja Clark tábornok, Ki«m ír Szén és Peng Teh-Huai tá­bornok levélváltását, valamint Csou E-n-Laj-nak; a Kínai Népköztársaság külügyminiszterének a hadifogolycse­re és a koreai tűzszünet megkötése kérdésében tett nyilatkozatát. Az „United Press” tudósítója Wa­shingtonból közli, hogy Csou En-Daj nyilatkozata „óvatosan kifejezett ab­beli reménységgel töltötte el az ame­rikai fővárost, hogy lehetséges a bé­ka Koreában, s végül el is érik”. Az „Associated Press” szeflnt „az elmúlt két év legnagyobb” részvény- árfolyatuesése történt március 30-án n newyorkí tőzsdén. Az árupiacon is rohamosain esnek az árak. Mint az ENSZ székházából közük, a közgyűlés 7. ülésszakának elnöke, Pearson kijelentette, hogy Csou En­Laj javaslata „rendkívül fontos ese­mény, ® kétségtelenül foglalkozni'kell vele”. Az angol közvélemény és sajtó je­lentős része kedvezően fogadta Clark —Kim ír Szén marsall és Peng Teh- Huai tábornok levélváltását A „News Chronicle” című lap szer­kesztőségi cikkben azt írja, hogy — „a tűzszünet megkötése Koreában váratlanul megvalósíthatóvá vált”. A párisi lapok hétfői számukban feltűnő helyen közölték Csou En-Laj. nafe a hadifogolycsere és a koreai 'űzszünet megkötése kérdésében tett nyilatkozatát. A „Combat” című polgári lap sze­rint Csou En-Laj nyilatkozata „rend­kívül fontos”, mert ,,a nyilatkozat alapján remélni lehet a koreai kon­fliktus békés rendezését”. Angol iliságíró Tito londoni látogatásának költségeiről A »Paris Presse 1‘Intransigeant“ közli James Lomnak, a „Sunday Chro­nicle" munkatársának Tito londoni Ht­jával foglalkozó cikkét. Amikor tizenhetedik átöltözése után Tito végül épségben szállt hajójának hídjára — írja James Dow — körös- körül a megkönnyebbülés sóhaja volt érezhető- Ez az öt nap megrendítette London békés, öreg talapzatát, moz­gásba hozott négyezer rendőrt — és főleg csinos összegbe került­Valamilyen ünnepség — írja — vagy labdarágómérközés alkalmából kiren­delt rendőr őránkint háromszáz frontéba kerül, egy rendörfelügyelő öt- százharminc, egy főfelügyelő pedig már nyolcszáz frankba. Tito látogatása so­rán összesen négyezer különböző rangú rendőr volt kirendelve, a magándetek­tíveket nem is számítva. Ua mindegyi­kükre csak négy óra szolgálatot számí­tunk, a költség — 28 millió frank. A két romboló — hangzik a továb­biakban a cikk —, agielynek feladata az volt, hogy Tito hajóját kísérje az Adriai-tengertől - Angliáig és vissza, 14 1 imp abtt U millió 900 «ser. frank tékiá üzemanyagot használt el. Légügyi szakértők 3 rrállió 500 ezer frankra becsülik annak az üzemanyagnak az értékét, amelyet a jugoszláv államfő előtt gyakorlataikat bemutató repülő­gépek használtak el. James Dow közli azt is, hogy a kü­lönböző díszvacsorák is hatalmas össze­get emésztettek fel, becslések szerint legalább egymillió négyszázezer fran­kot­Gúnyosan ír a Tito látogatása során foganatosított forgalomszabályzó intéz­kedésekről. Mint írja, „London öt híd­főn— amelyeket elzártak, amikor Tito haladt el alattuk — átlagban ugyan­annyi idő alatt 15.910 személy szokott áthaladni, akiknek átlagos órabére 200 frank, tehát ez 3 millió 182 ezer frank értékű körbeveszett munkaórát jelent“. És itt vannak még a kisebb mellék­kiadások — írja befejezésül —, mint például a Titót kísérő rendőrök pán­célosmellényei, tizenegy katonai zene­kar — vagy éppen azoknak a csapatok­nak a zsoldja, amelyeknek időzített bombákat kellett keresniük az esővíz- emtornákbem., , Egyk :on cse lédtől a falu első embere.« 1 Fctén iá? I az idő. Az abaújváH határból egd- isiere wr | mág nt4n jönnek a szekerek a ía­inba. A dolgozók egész nap szántottak, vetették. Az egyik dolgozó paraszttól megkérdezzük, hol lakik a párt- titkár. — A párttitkár, Szokola elvtárs? Nem olyan messze, s ujjúval mutatja a házat, — De ne is fáradjanak, éppen itt jön. — Szabadság! — Ml jót hoztak az elvtársaik? __ Inkább vinni szeretnénk valami jó hírt, valami új­ságot — válaszoljuk — Hát az bizony bőven akad a faluban — mondja mosolyogva. — A község dolgozói a kommunisták példa­mutatása nyomán már napokkal előbb elvetették a 'ta­vaszi kalászosokat, meg az aprómagvakat. — Az őszi vetéseket — ahol felfagyott — leb enge, reltiik, az erősebbeket pedig boronáltuk. A termelőcso­port a fejtrágyázást is befejezte. Már a cukorrépát és a napraforgót vetik. A szántás is jól halad, legtöbben már a kukorica alá szántanak. — A negyedévi begyűjtési terv teljesítésével hogy áll a község — "érdeklődtünk tovább ^ — Elég jól — hangzik a válasz. — A járásban a községek közötti versenyben elsők vagyunk. Ezt úgy értük el, hogy a község vezet®, párttagjai, az állandó bizottság és a tanács tagjai teljesítették elsőnek állam iránti kötelezettségüket. A jó példának igen sok köve. tője akadt. Eredményes a vasárnapi agitáció is. A be­adásukban élenjáró dolgozó parasztokkal elmegyünk meglátogatni a hátralékos dolgozó parasztokat, g elbe­szélgetünk velük a beadás fontosságáról. Elmondjuk, hogy a beadás teljesítésével hazánkat erősítjük, egyre szépülő életünket védjük Hogy mennyire megváltozott életünk, azt mindenki maga tapasztalhatja. 12 $*és | voltam, amikor árván maradiam A® apám Kovács Ferenc zsujtai kuliknál cselédeskedett. Fizetésül a konyháról kikerülő ételmara­dékokat kapta, persze az még egy embernek sem volt elég. Én Göncruszkára kerültem oselédnek a Mutcsat birtokra. Iskola, játék helyett trágyát hordtam, a felnőt­tekkel egyforma munkát végeztem, mégis csak megtűrt, személyként kezeltek. Mindenki parancsolt, mindenki megvert, megpofozott Éjszakákat sírtam az Istálló já­szolában, a’hoi a fekvőhelyem volt. Később Gönyelji An. dor református paphoz kerültem Zsujtára. Gondoltam, jobb sorsom lesz. Azonban igen keservesen csalódtam. ,.Egyik kutya, másik eb”. Itt Is mindenkinek a kapca- rongya lettem. Lassan felnőttem. Igen sok kulákot, földibirtokos', szolgáltam. Mindenütt megvetettek, gyűlöltek, kiszipo­lyoztak. Mindezt elmondtam paraszttársaimnak éa azt, hogy a párt, nép! demokratikus rendszerünk tett emberré sokezer dolgozó társammal együtt. Elmondom, hogy az én fiamnak már nem kell cselédeskednie. Boldog jövőt, terem ett számára is a párt, gond nélkül tanul a vasút, mérnöki előkészítőn Az én életem történetében igen sok paraszttársam ismer rá saját életére. I Mind 'iíhh dolgozó paraszt figyel beszélgetéstta- i —J két. Igen sokan némán bólogatnak Igen, így van, ahogy a párt titkár elvtárs mondja Gyer­mekeink jövőjéért, a békéért dolgozunk. Szokoli András elvtársat szeretik a község dolgozói Állandóan köztük jár, tanítja őket, tanácsokat ad a® egykori cseléd. Szokoli András 1946 óla tagja a pártnak, s azóta állandóan tanul, fejleszti tudását. Be akarja hozni mindazt, amit a múlt nem adott meg számára. 1949 óta párt tikára Abaújvárnak. Azóta a község dől» gozól mindig e'sők között állnak a mezőgazdasági mun­kák, a begyűjtési tervek teljesítésében­| fiz ’dén | 1« elsőnek fejez-ék tie a vetést, beadási L------ I tervüket is elsőként teljesítették. kánonaié, alt a^át^iiiánai éti a% Mdő$ liMiáfa, Látogatók jártak nemrégiben a mis kolci mindszenti plébánián. Ficzere Mik­lós, a plébánia vezetőkáplánja fogadta őket. Mikor megmondották, hogy Viezer József kanonokká! szeretnének beszélni, nagy zavarba jött. Nem tagadta le ugyan, hogy a kánonát otthon van, hirtelenjé­ben azzal a kifogással állt elő, hogy „nem tudja, merre lehet az emeletre vezető lépcső ajtajának kulcsa“. Kiszaladt a konyhára, hogy „megkeresi“ a kulcsot. Vagy tíz perc múlva előkerült, — akkor egyszerűen benyúlt a rácsos ajtón, félre­húzta a reteszt és kinyitotta az ajtót Nem is volt tehát szükség kulcsra, de mivel a tízparancsolatban és az anya- szentegyház öt parancsolatában nem sze­repel a tilalom, hogy „ne 'hazudj“, lelki** ismeretfurdalás nélkül a kulcs- ürügyével, rukkolt elő, hogy ne keressék fel a láto­gatók főnökét. Azon a címen, hogy kalauzolja a ven­dégeket, előresietett és eltűnt a kanonok szobájában. Azzal jött vissza, hogy „a kanonok úr éppen mosdik“. Néhány perc leforgása alatt ez már második hazug­sága volt., (Ezzel azonban újfent sem kockáztatta örök üdvösségét, hiszen — lásd előbb — tízparanc-olat, anyaszent- egyház törvényei, stb.) Pillanat sem telt el ugyanis, kilépett az ajtón Viezer Jó­zsef kanonok. Az első szobában hideg volt, mégis ott akart tárgyalni a látoga­tókkal. Kénytelen kelletlen azután mégÍ3 csak eleget tett az udvariasság követel­ményeinek, — bevezette őket a belső szobába. Miért nem akarna a kanonok és a káplán, hogy ide beléphessenek a láto­gatók? Vendége volt a kanonok úrnak, — Füstös Pál diósgyőri apátplébános. Vájjon miről tárgyalhatott, hogyan töltötte az időt a látogatók érkezése előtt a két vezetőállású pap, akikről köz­tudomású, hogy a klerikális reakció helyi vezetői. Lehet, hogy ez alkalommal is a számukra oly kedves, felejthetetlen múlt­ról esett a szó, amelyet annyira vissza­vágynak, hogy büntetlenül folytathassák azt, amit kénytelenek voltak abbahagyni, Viezer József a felszabadulás előtt tel­jes egészében kiszolgálta Horthy-fasiszta kormányát, igen szorgalmasan résztvett a leventeifjúság „nevelésében“. A felszaba­dulás után különösen az 1947-es válasz­tások alkalmával tevékenykedett igen hevesen a népi demokrácia ellen, híveit be akarta szervezni a Pfeiffer-, Baranko- vics- és Schiachta-féle imperialista szol­gálatban álló pártokba. Az állam és az egyház között létrejött megegyezést lép- ten-nyomon megsérti. Ellensége a béke-mozgalomnak, vala­hogy olyanforma a véleménye, mint az ónodi papnak, dr Hajós rém. kát. plé­bánosnak, aki kijelentette: hogyan támogathatná ő a békemozgalraat, hiszen akkor az amerikaiak ellen kellene be­szélnie . .. Természetesen nem az ameri­kai munkásokra, dolgozókra gondol Vie­zer és a többi hasonló pap. hanem a monopolkapitalistákra, a halálgyárosokra, kik sokmilliard dollárral támogatják fő szövetségesüket, a Vatikánt, a Mind- szenty- és Grősz-féle, a népi demokrati­kus államokban több más hasonló össze­esküvést szervező „szentszéket“, a -vieze- sek és füstösök, a nép többi —- papi palást mögé bújt — ellensége mozgató­ját­A kanonok úr számára legszebb ter­veink csak gúny tárgyát jelentik, destruk­tív módon, gunyorosan beszél az erdősí­tésről, az öntözésről, hogy elvegye a dol­gozók kedvét a természet átalakításától. © Füstös Pál bűnlajstroroa hasonlókép­pen hosszú és felháborító. Messze kör­nyéken híres, pontosabban: hírhedt már régóta népellenes, békeellenes magatar­tása, erkölcstelensége, valamint részeges­kedése miatt. Az első világháború idején mint tábori lelkész századosi rangban tevékenykedett hosszabb ideig, „az isten igéjét hirdetve“ ég „a tú.lvilági üdvössé­get“ ígérgetve kergette a vágóhídra az urak rablóháborújában a munkásokat, dolgozó parasztokat. 1944-ben, közvetle­nül a felszabadulás előtt a községi kép­viselőtestület az ő javaslata alapján állí­tott össze „a veszélyes egyének“ név­sorát, hogy kiket kell imernálótáborba küldeni. A hívők hiszékenységével visszaélve erőszakos, követelőző volt- Amikor nem folyt be rendesen az egyházi adó, egyik prédikációjában többek között ezeket mondotta: „A szegény, isten kegyelmét sugárzó papokra csak igen kevesen gon­dolnak anyagilag. A férfiak inkább a vasgyári stadionba mennek meccset nézni, oda hordják pénzüket, a nők pedig se­lyemharisnyát vesznek rajta. Ám eljön majd az az idő, amikor az úr Jézus meg­fizet ezeknek a hitetleneknek.“ így beszélt, ment sok pénz kellett az italra, egyébre. Sokszor látták Diósgyőr dolgozói az apátplébános urat, amint a kerítésbe fogózkodva részegen tántorgott hazafelé. A gyerekek strófát is szerkesz­tettek róla, az ének első két sora így hangzott: „Füstös Pali letette a keresztet, felvette a félliteres üveget •..“ A népi demokrácia elleni izgatásában nem ismert határt. Sok gyereket arra akart rávenni, hogy tépdessék le a pla­kátokat- A gyári müszakváháskor kiment a villamosmegállóhoz, jóakaratot tettetve érdeklődött a munkásoktól, hogyan érzik magukat, „mert bizonyosan megárt nekik a munkaverseny“, A sötétség terjesztésének, az évezredes papi népbutításnak e két alakja dugta össze fejét a kanonoki lakosztály mélyén, hogy — ők tudják — milyen újabb go­noszságot eszeljenek ki a nép ellen. Ami­kor ezt megunták, mással foglalkoztak. Vájjon mivel? A templomjáró hívők azt gondolhat­nák, hogy a szószékből oly kenetteljesen, szemeskedve prédikáló papok — amikor csak tehetik, már pedig „sok munkájuk­tól“ bőven van idejük, — breviáriumot, a bibliát forgatják a maguk üdvözülésére és a hívők lelki életének jobb ápolására. Ez a két pap is bibliát forgatott, csak éppen nem azt. amit ők „az isten bib­liájának“ neveznek, hanem azt. amelyet közkeletű elnevezéssel „az ördög bibliája­ként“ szoktak emlegetni, Nagy buzgalom­mal csapdosták az asztalra a tök és makk disznókat és hogy ez nem véletlen, csak egyszer előfordult időtöltésük volt, annak bizonysága, hogy a kanonok lakosztályá­nak berendezéséhez hozzátartozik a kártyaasztal, a külön erre a célra gyár­tott és a hívők pénzén megvásárolt bú­tordarab Ott hevert most közepén ren­dezetlenül a látogatók érkezésekor össze­dobott kártyacsomag. A kártyaasztal min­denben megfelel az előírásnak, négy sar­kán hamutálcaszerű bemélyedés — * pénz számára. Csak talán nem, ■.? Igaz, a p*po& fizetést kapnak az államtól, de hát sokat felemészt a nagy konyha, a papok áltat, a múltban megszokott és e jelenben is fenntartani szándékolt duskálás, a lako­mák, az italok- Hiszen éppen Füstös pa­naszkodott említett ,.szentbeszédében", hogy milyen szegények „az isten kegyel­mét sugárzó papok“. Telik azonban a pénzért árusított isteni kegyelemből, a különböző szertartásokért, no meg 8 templomi perselyezésből befolyt össze­gekből arra is, hogy pénzben kártyázza-1 uak. A papok a földet a „siralom völgyé­nek“, a fájdalom és nélkülözés tanyájá­nak mondják, — maguk viszont nem vallják annak. Beszélnek arról, hogy meg kell vetni a rút, hívságos anyagiakat, de sok egyéb mellett a Viezerék kártya- asztalán heverő sok forint, a pénzre való kártyázás is azt mutatja, hogy ebben a vonatkozásban is — enyhén szólva —• „vizet prédikálnak és bort isznak“­Igaz is, — a bor... Ahol Füstős PaE van, onnan nem hiányozhatik a bor. Innen sem hiányzott, méghozzá nem fe a gyermekek strófájában emlegetett fél- liter, hanem jóval több. A borosüveg mellett sok sütemény.. a Amíg a fizikai és műszaki dolgozók a bányákban, az üzemekben, a földeken széncsatát, acélcsatát, tavasri kenyér csatát folytatnak, — a két pap víg p<r harazgatás és falatozás közben „verte 3 blattot“, — kartyacsatát „vívott“. Nyíl ván: — ezt is isten dicsőségére.. s íme, mit mutatott, egy véletlen bepiD lantás a kanonok lakosztályának titkaiba. A klerikális reakció két hírhedt vezető alakja azóta nyilván fokozott dühhel acsarkodók tovább a népi demokrácia ellen, még lázasabban tervezget arról, hogyan próbálhatná visszahozni — szövet­ségben a nép és a demokrácia többi el­lenségével: a kulákekkab a levitézlett földesurakkal, a „hercegekkel“, „grófok­kal“, bankárokkal és egyéb söpredékkel — azt múltat, amelyben senki nem bee szelhetett büntetlenül a kanonokok élős- ködéséről, duskálásáról és az egyházi bir­tokokon. a részvények folytán az egyház tulajdonában is lévő gyárakban sínylődő dolgozók nyomoráról. Ádáz ellenségei ők a népnek, a béké­nek, a tudománynak, az előrehaladásnak, mindennek, ami érték az ember életében. dolgozóink tudják ezt, felismerik igazi arcukat és megvetéssel fordulnak el I tőlük. I 0

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom