Észak-Magyarország, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-14 / 87. szám

ESZAKMAGYARORSZÁG Kt&d, 1953. ápríüs H A diósgyőri acélöntődé mérnöke és a borsodvidéki gépgyár párionkiviiti lakatosa a Magyar függetlenségi Népfront választási felhívásáról Nyizsnyánszky Tibor elvtárs a diós­győri acélöntődé gy ál-részlegvezetője. Párttag, élenjáró műszaki dolgozó, aki mélységesen átérsi nagy és meg­tisztelő felelősségét. A Magyar Függetlenségi Népfront 'választási fölhívásáról ezeket mon­dotta : — Amikor a Függetlenségi Nép­front 19.)9-ben ismertette programját, az ötéves tervet sokan megvalósít ha- tatlgnnak minősítették. Hol van most ez a kél élkedés? fiitűnt nyomtalanul, hiszen a Szovjetunió segítség-vei, Rákosi elvtárs bölcs vezetésével mun­kásosztályunk, dolgozó parasztságunk és halódó értelmiségünk szilárd1 egy­ségben összeforrva jelentősen túl is szárnyalta az előirányzatot. Rátáimé* fejlődés mu' átkozik ter­melésünk minden vonalán, ezt a mi gyárunkban, az acélöntődében fy lát­hatjuk. —., Nagyon sokat kaptunk, mi, mű- s-aki rezciSk is népi kormányunktól, fin magam az elmúlt évben végeztem el a műszaki főiskolát, lettem az acélöntődé, ■üzemmérnöke,, majd később efyárrészlégreze.-ője. Nemcsak felelős beosztást kaptam. Vi modern lakás­ban lakom,- ahol boldog, megelégedett életet élek családommal, 6 hónapos kislányommal A sok jót, amiben ré­szesültem, azzal akarom viszonozni, hogy még jobban dolgozom, minden erőmmel orra törekszem, hogy előse­gítsem g tervek megvalósulását. A műszaki dolgozók előtt is nagyszerű tárlatokat, lelkesítő lehetőségeket nyitott a felszabadulás, n népi demo­kratikus rendszer, a szocializmus épí­tése. Rzért állunk n fizikai dolgozók­kal felles egységben, szívvel, lélekkel a népfront programja mellé amely a béke, a munka, g jólét, a felemelke­dés programja. Különös büszkeség számunkra, hogy első képviselőjelöl­tünk Rákosi Mátyás elvtárs, hazánk elslő harcosa. Azzal akarunk méltókká válni a. nagy' viéjHsz+eitetésre, hagy újabb és újabb termelési gifőzétmeket érünk et a választási békeverseny- ben. Ohm-anyák János lakatos, a borsod- vHéki gépgyár dolgozója így beszélt: — IgeA itógy érdeklődéssel ’ Olvas­tam a Függetlenségi Népfront vá­lasztási felhívását. Amikor elolvas, tam, még inkább éreztem, hogy rám, mint pártonJdvüü népnevelőre, mi­lyen megtisztelő feladat vár a vá­lasztás sikerének előkészítésében, a békeversenyben. A felhívás újult erőt, lendületet adott termelő és agi- táoiós munkámhoz egyaránt. Nagy büszkeség töltött el, amikor a felhívásban összefoglalva olvashat, tam a legutóbbi választás óta elért hatalmas eredményeinket, hogy mi­lyen sok mindent építettünk, meny­nyivel szebb, boldogabb lett az éle­tünk. Ott van például a felhívásban, hogy a magyar nép nem reszket töb­bé a betevő falatért, nem ismeri többé a félelmet, nyugodtan néz a holnap elé. Ezt olvasva visszagondol, tam az átkos múlt borzalmaira, ami. kor hosszabb időn keresztül voltam, munka nélkül, szakmunkás létemre „boldog“ lehettem, ha néha alkalmi munkát találtam, ennivalót vehettem a családnak, hogy éhen ne haljunk. Ma egészen más a helyzet. Munkám után becsülnek. Tudom, miért dolgo­zom. munkámmal a szocializmus építését, családom boldog életét, a béke táborát erősitem. A múltban Is volt „választás“. Micsoda választás volt az, amikor csendőrszuronyok közé kellett áll- nom, s arra szavazni, akit nem a dolgozók hanem a volt nagytőkések, földbirtokosok akartak képviselőnek. Természetes, hogy az ilyenfajta kép­viselők, nem a nép, hanem az ural­kodó osztály érdekeit képviselték. Ma ezen a téren is nagyot fordult a kerék. A dolgozók saját maguk sorai közül válasiztiák vezetőiket, a legteljesebb demokratizmus alap­ján. Jogom van alanosan megvizs­gálni. megbírálni, kik legyenek a képviselőjelöltek. méltób-e arra, hogy rájuk adjuk szavazatunkat. Olyan képviselőket választunk, akiknek eddigi munkája, magatartá­sa biztosíték arra. hogv mindenben megfognak felelni a beléjük helyezett bizalomnak, minden képességükkel dolgoznak, harcolnak azért, hogy a választási felhívásban ismertetett to­vábbi nagyszerű terveket is megva­lósítsuk. Bizonyosak vagyunk ben­ne, hogy a választás, az új ország­gyűlés munkája új győzelmeket fog hozni. Ezeknek a győzelmeknek ki­vívását akarom elősegíteni* a Nép­frontra adott szavazatommal, a. ter­melő munkában, a választási béke- versenyben. az agitációban elért újabb sikerekkel. Bolgár jegyzék Olaszországhoz Szófia (MTI) A szófiái ólasz követség 1952 jú­lius 7-t- jegyzékével kormánya neve. íren hivatalosan meghívta a Bolgár Népköztársaság kormányát, hogy résztvegyen -a milánói XXXI. nem­zetközi áruminta vásáron, . amelyet 1953 április 12. és- 29. között tarta­nak Milánóban. A bolgár kormány elfogadta a meghívást, amelyről az 1953 február 10-én kelt jegyzékben értesítette a szófiai olasz követséget. Mindjárt ezután a bolgár kereskedel­mi kamara hozzálátott a Bolgár Nép, köztársaság milánói vásári pavilonjá­nak építéséhez, s «célból befektetése­ket eszközölt, kiállítási anyagot kül­dött el, amelynek egy része az olasz határon vesztegel. A Bolgár Népköztársaság külügy­minisztériuma 1953 márcfüs 6-án kelt második jegyzékével megtette a szük­séges lépéseket az olasz követségnél azoknak a személyeknek a beutazási vízuma érdekében, akiknek részt kel­lene venniük a vásáron. Az olasz kö. vétségnél a szóban,forgó beutazási ví­zumok ügyében tett többszöri sürgetés után március 24-én arról értesítették a .bolgár külügyminisztériumot, hogy n beutazási vízumokat engedélyezik. Másnap azonban a vízumok helyett a külügyminisztérium újabb bejelentést kapott amely szerint megtagadják a beutazási-vízumok kiadását. A vízu­mot megtagadásának indokolására a2: a körülményt hozták fel, hogy a bolgár nyomozó hatóságok egy olasz állampolgárt őrizetbe vettek. Az olasz kövét a bolgár külügyminisztérium, ban tett látogatása alkalmával szé­gyenkezés és formaságok nélkül az olasz kormány nevében kijelentette, hogy n milánói ámmlntavásárra szó­ló beutazási vízumokat csak azzal a feltétellel adják ki, ha a szóban- forgó olasz állampolgárt szabadom bocsátják. Mint a „Bolgár Távirati Iroda” közli, ebből az alkalomból a külügy­minisztérium a Bolgár Népköztársa. Ság kormánya megbízásából 1953 áp­rilis 3-án a szófiai olasz köve‘ségnek jegyzéket nyújtott át Olaszország kormányához történő továbbítás vé­gett. A jegyzékben „ bolgár kormány tiltakozik az ilyen cselekmények ellen ti hangsúlyozza: Az o’asz kormány el. - amely arra irányulj’ hogy meghiúsítsa a bolgár kormány rész­vételének lehetőségét a milánói nem­zetközi vásáron — ellenséges, telje­sen önkényes és semmivel sem provo­kált Cselekedet Bulgáriával szemben, amelyért teljes mértékben az olasz kormányt terheli a felelősség Így érveljenek a miskolci járás népnevelői Kommunista és pártoukívüli nép­nevelők kopogtatnak he mosj sorra minden egyes házba, minden család­hoz, elviszik hozzájuk a párt szarát. A miskolci járás népnevelői is el­beszélgetnek dolgozó társaikkal ar­ról a nagyszerű fejlődésről, amelyet a miskolci járás is elért ' pártunk veze‘ésével és irányításával a felsza­badulás és a legutóbbi választás óta. Most a választások előkészítésének idején pártszervezeteink legfontosabb felada a: a népnevelők gondos felké- szítése, mozgósító, meggyőző erejű agitációs érvek kidolgozása. Igen fontos, hogy a népnevelők a város, az üzem „ falu, vagy a szőve;kezet pél. dáján, saját életük és közvetlen kör­nyezetük megváltozásának eseményei­vel, tényeivel mutassák meg, mennyi­vel lett szebb, boldogabb a dolgozók élete. A járás népnevelőinek munkájához a kővetkező néhány példával kívá­nunk segítséget nyújtani Ládpetri népnevelői elmondhat­ják többek közölt a következőket: A múlt rendszerben a lakosság 80 százaléka állandóan betegeskedett a rossz, jódban szegény víz miatt. A né. pi demokráciában a község 25 ezer forintos költséggel jóvízű mélyfurásos kutat kapott, A község 3781 hold területű hatá­rából 2169 hold a inukban négy nagybirtokos kézén volt. 51S törpebir­tokosnak viszon* mindössze 1391 hold­ja volt. Ma már Ládpetriben is egyre több dolgozó paraszt ismeri föl a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás előnyeit és lép a boldog jövőt bizto­sító egyedül helyes iVra. Amikor nem voltak munka nélkül, a községbői többen jártak dolgozni már a múlt rendszerben a diósgyőri­vasgyárba Mindennap 18 kilométert kellett kerékpározniok. Ma mind a három műszakhoz külön autóbusz szállítja a dolgozókat egészen a gyá­rig, majd onnan haza. Ha azelőtt valaki megbetegedett és egyáltalán volt pénze a gyógyításra, 7—8 kilométerre kellett orvosért men­ni. Ma a községben állandó orvos és védőnő van. A csecsemőhalandóság igen magas volt a múltban: — 17 százalék, most teljesen megszűnt. Nagyon sokról beszélő rzámadat -üfe- rözi a község dolgozóinak megválto­zott életét, hogy a műit héten adta hi a községi tanács már a huszadik — 400 forint értékű baba kelengyét, ame. lye, teljesen ingyen ad népi álla­munk mjnden szülés alkalmával Saióecseg népnevelői — más egyebek mellett — így érvelhetnek: 1935-ben az iskola évi kiadásaira 110 pengőt, ugyanezen a határozattal egyidősen Vatai József kútáknak egy napos budapesti útra — a mezőgazda- sági kiállítás megtekintésére — 160 pengőt szavaztak meg a község akko­ri veze-ői Ma az iskola fenntartására évi 10 ezer forintot fordítanak A múltban a községből egyedül Szegő Irma — 16o holdas ku'ák leá­nya — ment nyaralni. 1952 nyarán 64 dolgozó paraszt volt Hajdúszobosz­lón. A felszabadulás óta villanyt,kultúr, házat, mozit kapott a község. A köz­ség dolgozó parasztjai a fejlett nagy­üzemi gazdálkodás ú*jára léptek, így építik még szebb és boldogabb jövő. jüket. m A|só7§o'eán egészségház-at, dolgozók. Orvosi rendelő nem voi^ a községben. Ma helyben van orvos én védőnő. Egészségházat, óvodát, nap, köziotthon, kapott a község. Rákszilrő vizsgálat, rendszeres szakorvosi ta­nácsadás is bizonysága annak, hogy nálunk a legfőbb érték az embere mennyire gondoskodik pártunk, kor­mányzatunk a dolgozók egészségének védelméről. Arnót községben nem volt vil­lany, — ma már teljesült ezzel kapcso­latos régi vágyuk. A múltban egyet­len egy rádiókészülék sem volt a köz­ségben, ma 58 van, —.ez is mutatja, mennyire megváltozott a dolgozók élete • Bükkszentlász'ló, Bükk» szentkereszt dolgozói az át­kos Horthy-rendszerben kettős elnyo­matásban szenvedtek. A szlovák anya­nyelvű lakosok gyermekeiket nem ta. níttathatták anyanyelvükön. Egész­ségügy; helyzetükkel sem törődött a népellenes kormányzat- Népi demo~. kráciánk biztosította a szlovákok anyanyelvükön történő oktatását. — 1950-ben Bükkszentkereszten szép új orvosi rendelő épült. Mindkét köz. ségben orvosi és védőnő szolgálat Kesznvé*enhen a múltban hlába volt a község határában villa- moserőmű, a község esténkiut sötét­ségbe borult. A fe'szabadulá« után vezették be ide is a villanyt. Még e® évben két-tantermes új Iskola.; 20 AKIK AI ATT SZÉGYENKEZÜNK! Üzemi dolgozóink nagy lelkesedés­sel Indulnak harcba a választási békeverseny sikeréért. Hősies mun­kájukat egyes öntudatlan dolgozók fegyelmezetlen magatartása komo­lyan akadályozza. A DIÓSGYŐRI KOHÁSZATI ÜZEMEK finom kikészítő jében Hajdú Béla a múlt héten 4 műszakot mu­lasztott igazolatlanul, Balogh Gyula ugyanott 5 napig volt távol s ezzel súlyos kárt okozott önmagának és üzemének. BAROSS-AKNAN Oesenás István szállító csillés annak ellenére, hogy javító-nevelő munkán van, fegyelme­zetlenül viselkedik és újból sorozato­san kimarad. BUKTA IMRE CSILLÉS kétszer mulasztott igazolatlanul. DALIN KAS-TARON Megala Ká­roly csillés 4, Urbán László vájár 8, Jäger János vájár 2, Laskai János csillés 3 na.pot mulasztott igazolatja. nul. védőnőt azelőtt hírből ha ismertek aj gyermek számára bölcsőde épül­,Jem kegyelmei kérünk, hanem igazságot követelünk" mondotta az utolsó szó jogán Jomo Kenyatta A londoni „Daily Worker" írja: A napokban mondotta ki bűnösnek Jomo Kenyatfát, a ,,Kenyai — Afri­kai Unió" vezetőjét és öt társát az angol gyarmatosítók osztálybírósá­ga. A „vádlottakat“ egyenként hét­évi kényszermunkára ítélték. Ke­nyatta az utolsó szó jogán a követ­kezőket mondotta: ,A magunk részéről nem 'fogad­juk el a bíróság megállapításait.“ „Tiltakozunk és nem szűnünk meg tiltakozik az ellen, hogy népünk a faji megkülönböztetés miatt nem ve­het részt hazánk kormányzásában. Ezt a megkülönböztetést nem fogad­juk el akár börtönbe vetnek bennün­ket. akár nem." ,.Követeljük és a jövőben sem szü- niink meg követelni az afrikai nép jogait. Az afrikaiak is emberi lé­nyek, joguk van ugyanolyan körül-, menyek között élni, mint a többi nép­nek“ — mondotta még Ken'yattya, majd így fejezte be a bírósághoz;, intézett szavait: „Néni kegyelmet kérünk, hanem igazságot követelünk és követeljük, orvosolják azokat az igazságtalansá­gokat, amelyeket az afrikaiaknak el kell vlselniök." BuS?es nvMozafa u Indokinának, Forraszának és a Kizép Kelemet nyúlandó amerikai „segélv" tokozásáról Ságra hozták Dulles amerikai kül­ügyminiszternek a múlt hónán ío­Washington (MTI) A londoni rádió jelentése szerint vasárnap Washingtonban nyilvános­EGY BÁNYÁSZFALU MÚLTJA ÉS JELENE | fl falu | szinte bebújt a Bükk déli lejtőjének völ­gyébe, a dimbes-dombos szántóföldek közé. Fakult köntösében egykor bizony nem tartozott a megye legszebb községei közé Tardona. Ócska, düle- dező épületei és — nagyon szegény lakosai voltak a falunak. A község tengődését mi sem mutatja jobban, mint hogy a Horthy-világ negyedszázada' alatt mindössze 40 új ház épült a községben. Valójában az egész korszak alatt semmi változás, nevezetesebb dolog nem történt a faluban. Esemény­nek csupán a 4 évenkinti képviselőválasztás számított, amikor meglátogatta a tardonaiakat Ronkai sa.ió- szentpéieri bányaigazgató — a kormánypárt képvise­lője. Hetet-havat ígérgetett, s amikor a választás le­zajlott, a falu felé sem nézett többé. Az ilyen válasz­tási komédiák alkalmával mindig beígérte, hogy tel­jesítik a község lakóinak régi álmát, megnyitják a herbolyai bányát. Csaknem 14 kilóméternyire kellett a tardonaiaknak gyalogolniuk a kondói bányáig, hogy megkeressék a kenyeret, amelyet a sovány kis föld megtagadott tőlük. Egyszer azt is megígérte a ,,nagyságos képviselő úr“ hogy iparvasutat építenek a Hárspatak völgyében egész Tardonáig. még vakolatlan, némelyikben még csak egy szobá­ban laknak, de a ház már kész. s mindennél ékeseb­ben beszél arról a fordulatról, ami a felszabadulás óta Tardonán végbement. Az emberek is mintha kicseré­lődtek volna. Felemelt fejjel, büszkén járnak.kelnek az egykor lenézett, kisemmizett bányászok, parasztok. Boldog, megelégedett család ma már az egész fa­lu. Estefelé az utcákon csendesen beszélgető embere­ket látni, akik gyakran visszaemlékeznek a sötét múltra, a reménytelenség és a nyomorúság napjaira. A Rákosi utca végén Horváth Károly elvtárs, a párttitkár és Boross István elvtárs, a tanácselnök be­szélget. Boross elvtárs 50 éves. barnaarcu, őszülő halán- tékú ember, aki nagy lelkesedéssel mondja el, milyen sok jót kapott már a község a nép államától — nem felejtve ki a 70.000 forinton épült új iskolát — de elborul az arca, amikor a múltról beszél. Olyan életüuh fiz Ígéretből nem lett semmi, — a tardönaiak minden reggel továbbra is gya­logoltak a távoli bányákba — üres maszlagolás volt Ronkáy minden szava. A választást különben sem a szavak, hanem a csendőrszuronyok döntötték el Tardonán is, 1945-ben eltűntek a Ronkayak, s a dolgozó nép vette kezébe sorsa irányítását. Három évre a félsza­badulás után megnyílt a herbolyai bánya — a Terv­táró. Egy évvel ezelőtt megkezdték a kisvasút építé­sét a bányától Tardonáig és most, 1953 tavaszán mintegy 8 kilométeres szakaszon már vígan pöfög a kismozdony, mindössze 2 kilométernyi vonalat kell még megépíteni, hogy elérje .a község szívét. Most a délelőtti napsütésben is látni a végállomás­tól a kubikosok villogó ásóját, lapátját, amint bont- ják-egyengetik a hegyoldalt, valóra váltják a népi kormány, a kommunisták ígéretét | (fi arculata | vah *z eßvbor szegényes kis köz. ;—■—-------------- ségnek. Két oldalt, s a völgyet körülzáró dombok tetején, szebbnél-szebb új házak fe­hérlenek, a felszabadulás óta S0 épült £gyik-másik volt — mondja —. hogy nyo­masztó meg visszaemlékezni is rá. Az 1930-as években több, mint 100 váltó járt le a községben. A sajószentpéteri banké volt akkor egész Tardona. Könnyen elképzelhető, mit jelent 100 ilyen uzsorapapir egy 240 családos községben. Ettől a ször­nyű élettől szabadított meg bennünket a dicsőséges Szovjet Hadsereg. Hogy milyen változás történt azóta Tardonán, ren­geteg egyéb adat is megmutatja. Legutóbb elkészítették a statisztikai adatokat a község lakóinak múltbeli sorsáról. Ebből derült ki. hogy 1936-ban a tardonai boltokban 1 év alatt mind­össze 9 mázsa cukrot, 1200 méter textilárut, 13 mázsa zsírt és 125 mázsa lisztet adtak el. • A község fogyasztása a múlt évben 120 mázsa cu­kor, 4000 méter textiláru. 72 mázsa zsír és 700 mázsa liszt volt. Ezenkívül rengeteg holmit a községen kí­vül vásároltak meg a tardönaiak. illatos szellőt lehel a Bükk a falura. Te­lefondrót csillog az út mentén — Tardo"-. Friss. ez a valamikor világvégének csúfolt hely már telefont is kapott. Igaz, hogy villany még nincsen, de rövide­sen az is lesz. Bent van a tervben és a terv eddig betüröl-betüre megvalósult a községben is. Ezt segítik elő jó munká. jukka! a tardönaiak. lyamán egy kongresszusi bizottság előtt tett nyilatkozatát. Dulles to­vábbi pénzösszegeket sürgetett az amerikai kiszolgáló rendszerek ka, tonai támogatásra. Dulles nyilatkozatában — mint at londoni rádió mondja — .siknaszállt amellett, hogy nagyobb amerikai anyagi segélyt adjanak a Francia Unió indokínai csapatainak erősítés sere“. „Dulles sikraszállt amellett .— folytatja a londoni rádió —. hogy növeljék az amerikai segélyt a for- mozai kínai nacionalisták erősítésé­re.“ Dulles kijelentette, hogy a Csang Kaj-Seknel nyújtott fokozott támo­gatás mellett „növelni kell a Közép, Kelet országainak adott pénzügyi segélyt“. Minthogy — mint mondot­ta — a középkeleti helyzet „kényes^ az Egyesült Államok számára. Ezek- ~ an az országokban .fanatikus han­gulat“ alakul ki az Egyesült Álla­mokkal, de Nagybritannlával és Franciaországgal szemben is. A kö* z-^keleti helyzet „bizonytalansága“ miatt Dulles javasolta, hogy az Egyesült Államok fokozottabban igyekezzék megvásárolni a középke, leti kormányokat. - mint mondot­ta — az Egyesült Államoknak ott „még több pénzt kell befektetnie, mint eddig". Dulles közölte, hogy rövidesén látogatást tesz a Közép- Keleten. Az amerikai külügyminiszter, mint a londoni rádió megjegyzi — azt is „jelezte, hogy az Európának adandó amerikai segélyt esetleg csökkentik". Az -nerfkai T'omásf nyíltan kife­jezik Dulles szavai: ,,Ha az európai hadsereg nem valósul meg, az Egyé- sült Államok felülvizsgálja Európa védelmére vonatkozó előirányza­tait".

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom