Észak-Magyarország, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1953-04-09 / 83. szám
2 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Csütörtök, 1P5S 4prfH* A Jurinyi Béla az egyenletes termelés biztesítesáva! is a népfrontra szavaz Ál ORSZÁG EGYIK legnagyobb gyárfalak ütőerén tartja a kezét■ Ellenőrzi a termelést, a legkisebb rendellenesség esetén is azonnal intézkedik, irányít. Jurinyi Béla, a Diósgyőri Kohászati Üzemek diszpécser-szolgálatának, vezetője 20 évvel ezelőtt került a gyárba kazánko. vács tanoncnak. Apja is ott sióit vasöntő. A fiatal Jurinyi Béla mindenáron tanulni akart. Beiratkozott a felsőipari iskolába, amelyet súlyos anyagi gondok között — az iskolai szüneteket alkalmi munkára, sokszor hó’apátotásra használva — végzett el. A KÉPI DEMOKRÁCIA lehetővé tette számára is, hogy tovább folytathassa tanulmányait. Bokezer fiatallal együtt, akiknek a múltban nem volt módjuk egyetemre járni. SO éves korában kezdte Jurinyi Bé_ la az eHi műszaki főiskolát. Most harmadik éve tanul. Jó tanulmányi eredményeivel is meg akarja hálálni megváltozott életét. A fiatal technikust 1952 májusában a vállalati-diszpécser szolgálathoz osztották be- Nemsokkal később rnegr bízták a diszpécser-szolgálat vezetésével. ■— Szorgalmasan tanulok a Rákosi Mátyás Egyetemen, hiszen a konkrét technológiai és kohógép- tani ismeretek nélkül nem tudnám rövid, idő alatt kiküszöbölni az üzemzavarokat — mondja Jurinyi Béla. — Ez pedig kötelességem, ezzel szolgálom ugyanakkor legjobban saiát. érdekemet isMINDEN AMI MEGVÁLTÓ. ZOTT boldog életemet még szebbé teheti, a tervteljesítéstől, saiát munkámtól is függ. ügy érzem, hogy az pgnenletes termelés biztosításával. több vassal és acéllal tudom meghálálni a sok jót, amit kaptam. Ezért még jobb munkával és szorgalmas tanulással készülök a májusi választásokra. A bukaresti népi tanács felhívása a főváros lakosságáhos Bukarest (TASZSZ) Amint a ,,Román Távirati Iroda“ közli, Bukarest népi tanácsa felhívást intézett a város lakóihoz a nyáron Bukarestben tartandó III. világifjúsági kongresszussal és a IV. világifjúsági találkozóval kapcsolatban. — Városunk — mondja a felhívás — az idén újabb nagyszerű kulturális és sportlétesítményekkel gazdagodik. Uj parkok, ligetek színházak, kiállítási-termek, film; zlnháze k, sportpályák és létesülnek. Ötven hektárnyi óriási területen létesül sper- és kultúrpark, 80 ezer személy befogadására alkalmas stadionnal, szabadtéri színpaddal és tóval. A népi tanács felhívja Bukarest lakosait, segítsék elő minden erejükkel ezeket az építkezéseket, hogy a város ünnepélyes külsőt nyerjen. fi Rércetonzági szovjet, angol, francba és amerikai Ilonái megszálló hatóságok tanácskozása B rhiöen Berlinben a kővetkező hivatalos jelenést tették közzé: Április 7-én Berliniben a németországi szovjet ellenőrző bizottság helyiségében a németországi szovjet, angol, francia és amerikai katonai megszálló hatóságok képviselői tanácskozást folytattak a repülőgépeknek a Berlin és Nyugat-Németország közötti légifolyosóba« történő repülése biztonságáról és a nemkívánatos légi incidensek elhárításáról. • , A tárgyalásokon a szovjet képviselő I. D. Podgornij repü'őaltábornagy, az amerikai képviselő Robert F. Taté vezérőrnagy, az angol képviselő JEdwardes-Jones repiilóaltábornagy, a francia képviselő pedig Joúhau-d tábornok. A tárgyalások során a szovjet képviselő több javaslatot terjesztett o’ő a repülőgépek repülési rendjének megállapításáról a Berlin és Nyugat. Németország fölötti légifolyosókon, a repülések biztonságának megteremtéséről és a légi incidensek elhárításáról. A következő ülést a berlini amerikai katonai közigazgatás helyiségében fogták" f ártani. A találkozás napjába« és idejében külön fognak megegyezni. Párté let iS Iladífogolygyilkosságfok a kocsedoszigeti és a jongcsoszigeti hadifogolytáborban Keszon (Uj Kína) Amerikai közlemény szerint április 3-án és 5-én az amerikai ellen (őrzés alatt álló hadifogolytáborokban négy Incidens során meggyilkoltak, illetve megsebesítettek öt hadifoglyot. Az incidensek a kocsedoszigeti és Jongososzigefl hadifogoliytáborokban történitek. Pártunk ezekben a napokban nagy csatába hívja a kommunistákat : dolgozó népünket meggyőzve, nevelve, szorosabb egységbe kovácsolva, vigyék sikerre az országgyűlési választások ügyét. A választások előkészítése hatalmas harci feladat- Megoldásához össze kell fogni minden kommunista erejét, képességét. — Most, a nagy választási csata küszöbén pártszervezeteink taggyűléseket tartanak, hogy szerveze t erőként in. dítsák harcba a kommunis.ákat a népfront győzelméért. Az e héten lezajló taggyűléseknek az a feladatuk hogy a kommunistáknak tüzetesen megmagyarázzák a mostani választások nagy jelentőségét és megszabják minden egyes párttag és tagjelölt helyét és szerepét a lasztási munkában, hogy teljes sikerrel szállhassanak harcba a dolgozó tömegek megnyeréséért, mozgósításáért. A taggyűléseknek az a föláda ■tűk, hogy a kommunistákat a terme. lésben való helytállásra, a választási békeverseny fellendí lésére ösztönözzék. Szorosan összefüggő feladatok ezek; a választási győzelemnek a termelésben aratott sikerekkel kell párosulnia A májusi választásokon ha talmas, legyűgöző erővel kell megnyilvánulnia népünk egységének, a párt és a népi demokratikus rendszer Iránti hűségének, a Szovjetunió iránti barátságának, a béke ügyéért való oda adásának. Pártunk azt akarja, hogy a magyar nép öntudata megnőjön, látóköre kiszélesedjék a választások előkészületei során. Pártunk azt akarja, hogy a magyar nép még közelebb, női, még jobban megismerje és meg. értse a- Párt politikáját, az ötéves terv, a héke, a boldog, virágzó Ma gya-rország politikáját-, s még inkább kész legyen harcolni érte. Pártunk azt akarja, hogy a magyar nép necsak szavazatával, hanem lelkes választási munkaveriSenyével, még jobb termelő, munkájával is hitét tegyen hagy céljaink mellett. Pártunk azt akarja hogy a dolgozó tömegek elmondják észrevételeiket, őszintén feltárják f hibákat, bátran nyilvánítsák vélemé nyűket, akaratukat, kívánságaikat. A választási előkészületek tehát: országos beszélgetés pártunk és n dolgozó nép között. A választás előkészületei így fűzik még szorosabbra -p>ár- tynk és a dolgozó:'tömegek 'kápcg.ölg. tát, erősítői'pártunk tömegbeföiyásdt, szilárdítják vezető szerepét. A választások népfront-választások, előkészítésükben a kommunistákkal vállvetve küzdenek -a -.legjobb párton, kívüliek is. De ebben a nagy munkában a kommunistákra .hárul a legnagyobb feladat. Ráűil kell: « választás sikere azon mülik, mennyire értik meg jelentőségét a kommunisták,, milyen lendületesen, felkészülten, odaad óan dolgoznak a győzelemért mind A nagy felkészülés taggyűlései egy szálig pártunk tagjai és tagjje- fogható határozatokat hozzon. Vegyék lőttjei A taggyűléseknek meg kell vi. számba a kommunisták a tüggyue- lágítaniok párttagságunk előtt: mit sen: elegendő és megfelelően képzelt jelent a választások népfront-jellege, milyen kötelezettségeket ró ez a kommunistákra a pártonkívülíekkel váló kapcsolat erősítésében, az agitációban, a választási munka egés-z szervezésében. Számos tapaszta at azt mutatja, hogy pártszervezeteink és párttagságunk egy része lebecsüli a választási előkészületeket, nem folytat kellő harcot a tömegek megnyeréséért, nyíltan vagy kimondatlanul úgy véli. hogy „elég erősek vagyunk magunk is“’, nem kell minden erőnket megfeszítenünk a győzelemért. Ez az önteltség megengedhetetlen; súlyos há. rókát okozhat pártunknak. Számos pártbizottság és pártvezetésé? nem •törődik megfelelően a döntő fontosságú agitációs tanfolyamokkal. Magára hagyja a propagandistákat, nem ad he’yi anyagot a népnevelők felké. szüléséhez, sokhelyütt meg sem kezdték a népnevelők beosztását, az agitá oiós tanfolyamok részvevői tehát nem is végeznek felvilágosító munkát. Ez. zel veszélyezteül; az agitációs tanfolyamok sikerét . és egész választási népnevelőmunkánkat. Egyes párezer, vezetőkben úgy folyik minden, mintha nem is lenne választás néhány hét múlva, A választások politikai és szervezeti előkészítésének ezt a lebecsülését sürgősen fel kell számolni! Nyújtsanak segítséget n taggyűlések a harci hangulat felszításában, kommunisták aktivizálásában. A legfontosabb kérdés, amelyet taggyűléseknek meg yell tárgyalniok: az agitáció helyzete. A pánt szavának e rövid néhány hét alatt mán den házba, minden családhoz, minden személyhez el keli jutnia. Népnevelőink, nek az agitációban fel kell használ- niok ötéves tervünk ragyogó országos és helyi eredményeit; újra és tájra emlékeztein tök ken a keserves múltra s a felszabadulás óta, de különösen az elmúlt négy esztendő afla-tt megtett nagyszerű útra; büszkén kell ismer, tetniök a Szovjetunió, a népi demo. kratikus országok, s az egész béketá. bor fényes sikereit, állandó előretörését. Népnevelőink‘01 várják a dolgozó milliók, hogy választ kapjanak nemzetközi helyzet és hazánk további fejlődésének ezernyi kérdésére. S nép. nevelőinknek minderre' ’ tudatok kell •felein^; taní‘ó, nevelő szavukkal még keli győzniük a még közömbös, vagy éppen az ellenség befolyása alatt álló de becsületes dolgozókat. Nincs ma fontosabb és megtisztelőbb pártmegbízatás, mint népnevelőnek lenni, párt szavát, politikáját tolmácsolni. A taggyűlés nagy feladata, hogy magasra emelje a. népnevelőmunka be csületét. Emellett persze a taggyűlések, re vár, bogy az ági tációnak egy sor szervezeti kérdésében sürgős, kézzel.................................................................................. ................................................................................................................... üiiiiiiiihiiii iiuiiiiiiiiniiiiiimiini Fehér János elgondolkozott az elmúlt esztendőről. Arra gondolt, hogy ha tíz évvel ezelőtt érte volna ez az aszályos esztendő, családjával együtt koldusbotra jutott volna, éhség és nyomor fenyegetné a három apróságot is. Dobra került volna az őt hold. Azaz nem is őt, csak kettő, hiszen a hármat már 1945-ben Icapta. Most máshogy történt. Segített az állam, segített a gépállomás. Ha nem is múltak el nyom nélkül a természet okozta károk, — félelemre még sincs ok. A vetőmag és az élelem biztosítva van, a két nagyobb gyereknek ruha és cipő is jutott, a legkisébbnek jó lesz még, amit a nagyobbak kinőttek. Akad valami készpénz is. Persze, többet várt ettől az évtől. A többiek, a termelőszövetkezetben, sokkal jobban jártak. Több a jószág, tJbb a termés, több a pénz , •, Fehér János elgondolkozott Másfélezer kilométernyire, egy kis francia faluban Jean Leblanc francia paraszt is számot vetett az elmúlt esztendővel. A kis Jeanra gondolt, akit novemberben vitt el a tüdőgyulladás. Könny szökött a szemébe, amint a kisfiúra emlékezett. Maga előtt látta vékonyka kabátjában. Hiszen ha jutott volna meleg kabátra! Elég ételre, amikor beteg lett! Vagy legalább orvosra és gyógyszerre ... Nehéz a másik két gyerekkel is.. • Juliette mezítláb jár az iskolába, Gabriel pedig kimaradt, mert Durand úr, a bérlő adott neki munkát. Sokat számít az a néhány frank is, amit a gyerek megkeres. Az asszony! Hajnaltól estig robotol, kinn a földön, otthon, megy a gyerekekkel. Szegény, legutóbb már a nevét is alig tudta a levél alá írni, amit a testvekének küldtek. Hiába, évek is eltelnek, amíg betűt lát. Nincs ilyesmire ideje a i.aneia parasztnak. Ha pedig méghozzá asszony is, akkor gondolni is bűn az olvasásra ... A lelkész, aki minden héten egyszer ellátogat, vigasztalja őket. Azt mondja* FEHÉR JÁNOS ÉS JEAN LEBLANC hogy „bízni kell, hinni kell és dolgozni kell. Ha sokat dolgoznak, jó lesz a bérlőnek, az országnak, jó lesz nekik ísl A túlvilágon pedig majd mindenért kárpótolják őket..." De mién van az, hogy Durand úr már itt, — ezen a világon — hozzájuthat mindahhoz, amiről Jean Leblancnak és családjának még álmodnia is tilos ...??? Jean Leblanc összeráncolja homlokát. Arra a sokszázezer hektár termőföldre, szőlőre legelőre — az ország összes földjeinek háromnegyedrészére — gondol, amely a földbirtokosok és bérlők kezén van. Nekik, a Leblanc-ok millióé nak csak gyengén termő nadrágszíjpar* cellák jutnak, több mint kétmillió francia parasztnak még az se. Ezek dolgozhatnak a birtokokon a nyomorúságos éhbérért, vagy művelhetik felesbe a nagybirtokosok és bérlők földjeit. És nekik itt, Dél-Francisországban talán még türhetőbb is a dolguk, mint a többi, Somme, Oise, Seine et Marne, Pas de Calais, Nord megyében lakóknak, ahol a „nagygazdáké“, a birtokosoké a föld kilenctized része. Napról-napra több paraszti föld kerül árverésre. Az újság arról ír, hogy húsz étvel ezelőtt éppen kétszerannyi tíz hektáron aluli birtok volt az országban, mint ma... Mintha csak azt akarnák, hogy parasztnak ne lehessen többé földje Franciaországban... A nagybirtokok nem engedik ' élni, lélegzethez jutná azokat sem, akiknek még megmaradt a földje. A nagybirtokosoké a gép, a műtrágya, minden. így azután többet termel a nagybirtok. Durand úr szőlőjében minden hektár 120 hektoliter bort adott, a parasztoké jó, ha negyvenet. Az ország húszezer nagy szőlőbirtokosa több bort ad el, mint a másfélmillió szőlősgazda ... Aztán a birtokosok teherautón szállítanak mindent a városba, nekik meg azt kell tenniök, amit a trösztök — a „Nestlé“, meg a „Maggi“ kívánnak. Gépek, gépek kellenének a parasztoknak isi De hogyan?, Sokszor megírt® már az ,|Humanité“, hogy Franciaországban milyen kevés a mezőgazdasági gép. Ágyú, repülőgép: arra nem sajnálják a pénzt, dp gépet, hogy többet termeljen a francig föld — azt nem bírja el a költségvetés. Ami gép van, az sem a parasztoké ... Jean Leblanc gondolkozik. Már rásötétedett, de nem gyújt lámpát, takarékoskodni kell a drága petróleummal- Villany? Hát igen, valamikor megígérték. Iíal-/á'//'ZP- parasztcsalád háza mégis sülét maradt. Ágyúra kell a pénz. Meg repülőterekre az amerikai gépeknek ... ...Jean Leblanc jő gazda. Tudja 5, hogyan lehetne nagyobb termést elérni. Össze is fogott néhány barátjával, hogy közösen (vásárolják meg, amire szükségük vau. De mire együtt volt a pénz, amit rászántak (két évig még inkább koplalta^ — füsitbement a terv, mert felszöktek az árak. Miért nem ezen segít a kormány? Vagonszámra hozza be külföldről a burgonyát, a húst, a tejterméket, hogy még jobban letörje a mezőgazdasági árakat. És az adók. ..! Mindig új és új adók- A képviselő urak ott Párizsban most tárgyalnajk arról a törvényről, amelyik még husi százalékkal emeli a parasztok adóját. Jean Leblanc lassú mozdulattal mégiscsak meggyujtja a lámpást, összeráncblt homlokkal néz a lángba. A nyomorúságra gondol és arra, hogy mikor a városban járt, milyen sok amerikai katonát látott. A falu határában és az országúton is egyre több jeep száguld. Arra góndol Jean Leblanc, hogy kinek jó mindez. Nekik, parasztoknak, nagyon rossz. A munkásoknak is, hiszen ami élelem a városba kerül, abból egyre kevesebb jut a munkásoknak. Milyen sok a munkanélküli is.. „ A kommunistákat munkások vezetik és a kommunisták mindenütt azt akarják, amit ő, Jean Leblanc és a többi francia paraszt szeretne. Hogy a föld a paraszté legyen, hogy aki dolgozik, az élhessen is, jól éljen. Homilokán mélyebbre válnak a ráncok. Érzi, hogy nem elég gondolkozni erről cselekedni is kell. Lám, Haute-Garonne .megyében elkergették a parasztok az amerikai repülőterek építőit. HáromszS zan mentek együtt, kitépték a jelzőoszlop okát, összetörték a hangár vázát- Aisne-ben is jól szervezkedtek: paraszt őrségek ügyelnek a földekre. Saint Julien les Groses-ban hétszázötven hektár kitűnő termőföldet védtek meg parasztó’rségek az amerikaiak ellen. Hé- rault megyében, Gard megyében is — megmutatták erejüket a parasztok: egész falvak küldték vissza együtt, összegyűjtve az adóíveket Egy centime-ot sem adnak ágyúra. Nyomor a fegyverkezés és pusz' tulás a háború. Cselekedni kell. A városok közelében, ahol a gyárak vannak, ott már cseleked nek is a francia parasztok. A munka sok, a kommunisták mutatják számukra az utat. ö maga — Jean Leblanc sem venne részt a bókemozga lom ban, ha Simone elvtárs nem magyarázza el neki, hogy mi az összefüggés az ő nyo mora és az amerikai katonák között. De most már látja az összefüggést és sokan mások is látják a faluban. Meg is szer vezték a békebizottságot, küldöttük ett volt Párisban a békekongresszuson. És voltak francia parasztok Becsben is, Népek Kongresszusán! Igen: a francia paraszt már jól látja az utat, amelyet követnie kell. Jean Leblanc feláll, gondolatai mesz- sze szállnak. Azokra a távoli országok ban élő parasztokra gondol, akikről kongresszusi küldöttek beszéltek a beszámoló gyűléseken. Azokra, akik már nem ismerik a nyomort, a rabságot, holnaptól való félelmet. Azokra a Fehér Jánosokra gondol, a lengyel és cseh magyar és román, bolgár, német, kínai, albán Fehér Jánosokra, akik számára a Szovjetunió parasztjainak boldog élete mutat irányt. Arcán kisimulnak a ráncok. Tudja, biztosan tudja, hogy a Jean Leblanc-ek ki fogják harcolni, hogy a Fehér Jáno , sok útját_járhassák. népnevelő áH-e a, pártszervezet rendelkezésére; kiveszik-e részüket az aktádéból — s az egész választás*■ munkából! — á tömegszervezetek, s az ott dolgozó kommunista és párton- •kívülá aktivisták. A taggyűlés adjon megbízást a párttagok és. .tagjelöltek nagy részének, bogy rendszeresen agitáljon a pártonkívüli dolgozók között; taggyűlés kötelezze a vezetőséget a nép,nevelők azonnali beosztására, a helyi agitációs anyagok feldolgozására. Az üzemek, termelőszövetkezetek és gépállomások alapszervezetei legjobb népnevelőket bízzák meg, hogy a faluban, a körzetben, lakóterületeken, a házaknál végezzék agl- áeiós munkájukat Egészítsék ki a taggyűlések a népnevelőgárdát a ter"‘ melésben, beadásban élenjáró pérton- kíviilii dolgozók csapataival. Egyszóval: váljék világossá á taggyűlésen, hogy a választási előkészületek párttagjaim; és pártszervezeteink számára mindenekelőtt a*t Jelentik: agitálni; meggyőzni, tanítani és mozgósítani do’gozó népünket. Mozgósítani ken elsősorban a. termelés, a munkaverseny frontján. A. választás előkészítése az ötéves terv végrehajtásának nagy csatája is. — Pártszervezeteink csak akkor készítik élő jól a válasz-ásókat, ha eigy percre sem feledkeznek meg a termelés, a munka verseny napi feladatairól- Nekünk olyan választási győzelemre van szükségünk, ahol „ dolgozók szavazatokban megnyilvánuló mérhetetlen bizalmát a termelés kiváló eredményei, támasztják alá. Ez: ismerték fél a Gheorghiu-Rej Hajógyár dolgozói, amikor Rákosi elvtárshoz írott levelükben választási békeversenyre hívják fel -az ország minden üzemét. — „Elhatároztuk — írják —•, hogy nem csak szavazatunkkal, hanem állam- polgári kötelességeink még edaadóbb teljesítésével., termelésünk fokozásával is hitet teszünk pártunk, államunk mellett’’. Ár. üzemekben — de különösen a bányákban, a kohászatban éo az evportra termelő gépgyárakban -v működő alapszerveze‘ek taggyű'ései Indítsák harcba a kommunistákat:'. kövessék a Gheorghiu-Dej-gyárlak példáját, Tépjenek versenyre, s » választási hékever sen vre mozgósítsák s>: ? páríorrkívülj dolgozókat is — a félévé . terv teljesítéséért!, A .verseny szerve- zésében és lendületes vezetésében- pártszervezeteink nagyszerű ta,paszta., latokra: a felszabadulási hét rengeteg tanulságára támaszkodjanak. A tél. szabadulási hét ezernyi követendő példát mu-t-atot* az elevon, sokoldalú. öntevékeny agítációPa, a kommunisták helytállásává, a műszaki dolgozókkal való foglalkozásra, az ifjúság harebavetésére. A választási békeveí. seny szervezésében a félév} tervér folyó küzdelem során mflnd megannyit kincs ez pártszervezeteink számára! Elemezzék ezeket n taggyűlések; ta- nulsáaaihnn a választási agitáció és a választási verseny legfontosabb ten. nivalóira bukkannak. A mezőgazda, sávban dolgozó alapszerveze-ek tag- gvűiései a tavaszi mezőgazdasági, munkák kiváló és gyors elvégzésére mozgósf'aák a kommuujstákat, s általuk a falvak lakosságát. A választások előkészítése Igen sok feladatot hárít a pártezer. vezetekre, többek között kisebb szer. vezési-teobnökat munkák egész sorát. Végezzen most minden párttag é« tagjelölt valamilyen részmunkát — aktivizálják a pártszervezetek azokat is, akik eddig bármilyen okból nem vettek részt a pártmunkában. Értesse meg a taggyűlés ezekkel az eivtúrsak. kai is: a választási győzelemért akár. milyen kis feladat elvégzésévet is harcolni — minden párttag és tagjelölt elsőrendű kötelessége. A héten lezajló taggyűlésekre Igén nagy gondot fordítsanak pártbizottságaink. E taggyűlések eredményességén komolyan múlik, milyen harcosan, lendületesen vesz részt párttagságunk a választást küzdelemben. A mostani taggyűléseket tekintsék úgy a pártbizottságok a Pártvezetőségek, mint egy nagv harcba induló sereg szemlé. jót és felkészülését; tekintsék úgy, mint az «téves tervünkért, békénkért folvó küzdelem fontos állomásait. <A „Szabad Nép“ április S-i számiból.) 8 bör'önbői kiszabadított Fritz Thrun !s!F ismét a fiáqeni l'ofiőmiivek üzemi bizolts boának elnöke Mint ismeretes, Adenauer bírói hatáságai a dolgozók erélyes közbelépésére és tiltakozásira kénytelenek voltak sza- hadombocsátani Fritz Thrunt, a Nyugat,- Németország újrafelfegyverzése ellen küzdő német munkásbizottsác elnökét, az európai munkásb-'zottság alelnökét. A hágeni Haspe-kohómüv-k üzemi bizottságának az egységes jelölőlista alapján bekerült új tagjai kedden a' vállalat _ üzemi j bizottságának elnökévé újra- Fritz ' Thrunt választották meg.
