Észak-Magyarország, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-28 / 99. szám

ESZAKMÄGYARORSZAG Magyar dolgozók! Újabb termelési győzelemmel készüljetek májHS elseje' méltó megünneplésére! Előre a választási békeverseny sikeréért? AZ MDP BORSOD-ABAU3-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. evlolyain 99. szám Ara 5U fillér MlsKole, 1953 április 28. kedd A nemzetközi helyzet és a magyar népi demokrácia A földkerekség összes népeinek figyel­mét napjainkban az új háború megaka­dályozásának, a tartós béke biztosításá­nak nagy kérdése köti le- Nincs földrész, nincs kicsiny vagy nagy ország, melynek népeiből ne váltottak volna ki mély együttérzést azok a kezdeményezések, melyeket a Szovjetunió, Kína és Korea tesznek a koreai háború megszüntetése, az összes vitás kérdések békés tárgya­lások útján történő rendezése érdeké­ben. A Szovjetunió megingathatatlan, következetes békepolitikája a nemzetközi "helyzet legdöntőbb tényezőjévé válik. Azok, akik néhány hónappal ezelőtt megszakították a koreai fegyverszüneti tárgyalásokat — ma újra tárgyalóasztal­hoz ültek és kezdeti eredményként el­fogadták a beteg és sebesült hadifoglyok kicserélésére, vonatkozó javaslatot. Ilyen körülmények között érthető, ha Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke es kormányának más szóvivői válaszolnak a szovjet kormánynak a vitás nemzetközi kérdések békés rendezésére vonatkozó Javaslataira. A „Pravda“ április 25'i száma nagy­jelentőségű szerkesztőségi cikkében fog­lalkozott Eisenhower elnök legutóbbi beszédével. A „Pravda“ vezércikke igen nyomatékosan hangsúlyozza a Szovjet­unió készségét a vitás kérdések tárgyalá­sok útján való tisztázására. Ugyanakkor visszautasítja a beszédben foglalt szovjet- ellenes állításokat; mély, átfogó elemzést ád napjaink nemzetközi helyzetéről és újra leszögezi a szovjet kormány állás­pontját a koreai fegyverszünet, Német­ország, Kina, a keleteurópai népi demo­kratikus országok, az Egyesült Nemzetek Szervezete, a lefegyverzés és más fontos kérdésekben. A világ dolgozói, de azok a polgári körök is, melyek hívei a kölcsönös megegyezésen alapuló békének, egyet­értéssel és helyesléssel fogadják a „Prav­da“ cikkét. Az egyszerű emberek százmil­liói, úgy üdvözlik a „Pravda“ cikkét, mint a maguk álláspontjának a kifejezését, A magyar népi demokrácia a legnagyobb egyetértéssel és helyesléssel fogadja a „Pravda“ cikkét és minden erejével tá­mogatja a, Szovjetunió lépéseit a vitás nemzetközi kérdések békés rendezése ér­dekében. " Foglalkoznunk kell Eisenhower beszé­dének' néhány olyan pórijával, ame’ly a nikgyar-népet különösen közelről érinti. 'Az Egyesült Államok elnöke felveti Kelet-Európa nép.-i kormányzati ío "má­jának „szabad megválasztása“ kérdését. ..Hajlandó-e megengedni" e választás sza­badságát — kérdi az Egyesült Államok elnöke a Szovjetuniótól. „Különös dolog volna azt várni a Szovjetuniótól — vála­szolja a „Pravda“ —, hogy beavatkozzék az e népek által megdöntött, reakciós rendszerek visszaállítása érdekében." .Ilyen küiönös programja azonban r incs a Szovjetuniónak. Ilyen különös programja az. Egyesült Államok külügyminiszterének vap, aki az elnökválasztási kampány ide­jén többé-kevésbé nyíltan fegyveres in­tervencióval fenyegette a népi demokra­tikus országokat, és'„az ellenállás szelle­műnek kifejlesztését“ tűzte ki célul. Még különösebbé tette azt a programot, hogy Dulles külügyminiszter, aki szereti az agresszív külpolitikát ,,dinamikusnak“ nevezni — a levitézlett - tőkések, bankárok, nagybirtokosok uralmának visszaállítását, eredeti módon, „felszabadílásnak“ keiesz- telje el. Mi magyarok azonban — szerencsére — ■net)) így értjük a felszabadulást. Mi „a kormányforma szabad megválasztásán“ nem azt értjük, hogy bárki „szabadon“ ránk kényszeríthesse a tőkések és föld­birtokosok uralmát. Élve a felszabadulás nyújtotta lehető­séggel, melyet a Szovjet Hadsereg nyúj­tott számunkra, népünk amerikai segítség nélkül választotta meg a számára legmeg­felelőbb kormányzati formát, melyről köz­tudomású, hogy a hatalmat, a földet, az üzemeket, a gazdasági és kulturális fej- lió'dés minden lehetőségét a nép keiébe adta. Eredményeink, gazdasági és kultu­rális fejlődésünk üteme, az eddigi és ez­után következő országgyűlési választások bizonyítják, hogy történelmünk során a magyar népi demokrácia az elfő olyan „kormányzati forma“ mely szabaddá tette egész népünket s melyhez minden erejé­vel egységesen ragaszkodik Ámi pedig a való balt szabadon válasz­tott kormányrendszerünkbe történő „külső beavatkozást" illeti — népi demokráciánk nyolcéves története olyan összeesküvések­ről, szabotázsokról és, kémtevékenységek sorozatáról beszél, melyeknek szervezése, pénzelése és kezdeményezése szinte kivétel nélkül bizonyíthatóan kapcsolódik az Egyesült Államok egyes korpiányzóköreihez A beavatkozás politikája az eddigi tapasz­talatok szerint nem a Szovjetunió, harem kz Egyesült Államok részéről indult ki- Igén örvendetes fejlődést jelentene, ha tz Egyesült Államok kormánya Magyar* országgal kapcsolatos politikájában haj­landó volna figyelembe venni népünk sza­badon választott kormányformáját, véle­ményét és érdekét. A magunk részéről csak nyomatékosan ismételhetjük a Ma" gyár Függetlenségi Népfront választási felhívásának álláspontját: „Nem avatko­zunk más államok beliigyeibe, de meg­követeljük, hogy a mi belügyeinkbe se avatkozzék senki,“ Azt hisszük, ez világos és érthető mindenki számára. Eisenhowe* elnök az 1947-ben meg­indított, Marshall-terv néven ismert euró pai újjáépítési program mintájára egy ,;világsegélyezési és újjáépítési alap“ léte sítéséről beszélt- Ami Magyarországot illeti, közismert, hogy egész tűrhetően újjáépült és fejlődött amerikai segély nélkül is. Sőt, még az ENSZ gazdasági jelentései is arról tanúskodnak, hogy ép pen a Szovjetunió és ,. népi demokra­tikus orsszágok — közöttük Magyarország — amelyek ilyen segéllyel nem éltek: jó! fejlődtek. Viszont a „megsegélyezett“ or szagokban gyakori a gazdasági pangás! visszaesés, gyárak bezárása, munkanélküli­ség. Ezek a tapasztalatok, továbbá az amerikai segéllyel járó nyílt beavatkozás a „megsegélyezett' országok kül- és bel­politikájába, gazdasági életébe — arra késztettek számos országot, legutóbb Bur­mát, hogy az amerikai segélyről lemond­jon. Magyarország megismerte a kölcsönös segítség másik formáját: a szabad orszá­gok gazdasági együttműködését, egymás függetlenségének és érdekeinek tisztelet- bentar.tása alapján, Amilyen, rosszak a Marshall'terv hínárjába keveredett orszá­gok tapasztalatai az amerikai segéllyel, olyan előnyösek gazdasági együttműködé­sünk tapasztalatai a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal. Érthető, ha nálunk szikrányi lelkesedést sem képes kiváltani az Egyesült Államok elnökének kijelentése a „világsegélyezési alapról“. Ha valaki valóban, hátrányos politikai és" gazdasági feltételek nélkül,- hazánk függetlenséget és érdekeit tiszteletben tartva gazdasági kapcsolatot akar terem­teni velünk, az előtt nyitva az út. ,,.4 Magyar Népköztársaság — hangsúlyozza a .Magyar Függetlenségi Népfront válasz­tási. felhívása — békében akar élni, ke­reskedelmi és kulturális kapcsolatokat akar fenntartani. nemcsak a' baráti ’és. szövetséges országokkal, hanem minden országgal.“ Meggyőződésünk, hojjy az ilyen, kölcsönös érdekek figyelembevételén alapuló kereskedelmi kapcsolatok elősegí­tik a békét, míg az a gazdasági blokád, amelyet az Egyesült Államok vezető körei hazánk és más békeszerető országok ellen szerveznek, nem mozdítják elő a béke megszilárdításának az ügyét. Figyelemmel olvastuk Eisenhower elnök beszédének azt a részét, amely szerint Kelet-Európa népeinek meg kell adni „azt a jogot, hogy szabadon társuljanak más országokkal egy jogi világközösség­ben“. Ez nekünk is bő vágyunk. A nép­front választási felhívása hangsúlyozza: ,-A Magyar Népköztársaság őszintén és fenntartás nélkül részt kíván venni a né­pek nemzetközi együltmüfcödésében. Ezért ragaszkodik a békeszerződésben foglalt jogos igényének teljesítéséhez: az Egyesült Nemzetek Szervezetébe való felvételéhez-“ Csakhogy Magyarország e ..szabad tár­sulásának jogát“ a Szovjetunió kötetelte, nem az Egyesült Államok. Ha csak a ta­valyi esztendőt tekintjük: január 23-án a Szovjetunió javasolta egész sor ország, köztük hazánk felvételét. Június 18-án. szeptember 5-én, szeptember 8-án. majd december 18-án újra javasolta a Szovjet­unió 14 ország, köztük Magyarország fel­vételét az ENSZ be. Az Egyesült Államok volt az, amely minden egyes alkalommal mesakadályozta a felvételt. Hazánkat a legközvetlenebbül érinti mindaz, ami Németország sorsét befolyá­solja. Magyarország egy emberöltő alatt két ízben vált a német imperialisták rablóháborújának eszközévé és áldozatává- De a háború után megismerhettünk egy másik Németországot, a Német Demo­kratikus Köztársaságot, amely , nem tör a magyar nép békéje, fiiggetlerfsége és gazdasági érdekei ellen s amellyel hasz­nos, baráti kapcsolatokat teremtettünk. „Nem világos-e —. kérdi a „Pravda“ cikke —. hogy Németország kérdésének megoldása szükségessé teszi Németország miamennyi szomszédja létérdekeinek és az európai béke megszilárdítása érdekei­nek . figyelembevételét és mindengkelött a német nép nemzeti törekvéseinek /ö- vetkezetes figyelembevételét?“ Számunkra ez éppoly világos, mint az, bogy Eisen­hower elnök, azon követelése, amely sze­rint Nyugat-Nénietországoi. a militarista Németországot, „szabad és egyenlőjogú - partnerként“ kell bekapcsolni a nyugat­európai háborús blokkba — a magyar nép érdekét alapvetően sérti. Magyarországnak békeszerető népe és kormánya van: politikája szilárd béke- politika. Nincs egyetlen állammal se Gerő Ernő elvtárs mond ma beszédet a diósgyőri választási és névadó nagygyűlésen Miskolc és Diósgyőr dolgozói meleg szeretettel köszöntik a mai vá­lasztási és névadó nagygyűlésen Gerő Ernő elvtársat, a minisztertanács elnökhelyettesét, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tag­ját. A választási és névadó nagygyű lés, amelyen Gerő Ernő elvtárs mond beszédet, ma délután 3 órakor kezdődik a vasgyári Kákosi-kertben. Az ünnepségen résztvesznek a Diósgyőri Kohászati üzemek, a testvérgyárak, valamint Miskolc élenjáró dolgozói. A nagygyűlés után nyitják meg a diósgyői-vasgyári pártmunkás könyvtárban a Lenin elvtárs életéről szóló kiállítást. A diósgyőri dolgozók régi vágya teljesül ma. Rákosi Mátyás elvtárs előterjesztésére a minisrzteitanács hozzájárult, hogy a Diósgyőri Kohá­szati üzemek felvehesse Lenin elv. társ nevét. , Napok óta folyik a lázas készülő­dés az üzemekben, a gyár külső te­rületén, s a Rákósi-kertben. Az ut­cákon színes plakátok, jelszavak, hatalmas transzparensek jelzik, hogy a diósgyőri dolgozók nagy ünnepre készülnek. Soha még üyen lelkesen, lendülete­sen nem dolgoztak a diósgyőri hen­gerészek. A martinászok arcán ott ragyog a boldog büszkeség, amint figyelik a szikrázva ömlő „erőt". — Mintha szivük minden melegét, lelkűk háláját olvasztották volna össze ' a hatalmas kemencékben. Fent a ma. gasolva sztókná I, figyelő arcok hajol, nak a műszerek főié, ott ragyog raj­tuk a boldog öröm. A termelési grafikon ezekben a napokban egyre magasabbra ível. — Diósgyőr kohászai hősi harcot vív. nak. A lenini műszakon ragyogó termelési győzelmek születnek. A kohászokat, hengerészeket, mar. tinászokat, a gyár minden dolgozó­ját még lendületesebb munkára ser­kenhette a hír: Május 1-én, a nemzet, közi proletáriá,tus nagy ünnepén már a Lenin Kohászati Müvek zászlaja alatt vonulhatnak fel, hitet tenni a béke mellett. A martina célmüben Gácsi Sámuel brigádja 121, a durva­hengerműben Czigány Vince brigád­ja 107, a kovácsmühelyben a Já. vorszki-brigád 145 százalékos ered­ményével üdvözölte a boldog öröm­hírt. Minden diósgyőri dolgozó tudja; nagy és büszke m eg tiszte Lte t és, hogy üzemük a halhatatlan Lenin nevét viselheti. A diósgyőrieknek soha nem szabad elfelejteniök Rákosi elv­társ üzenetét. A diósgyőri munkás, ság legyen tudatában annak, hogy a Nagy Októberi Forradalom győzel­mes vezetőjének, a mi nagy taní­tónknak, Leninnek a neve kötelez Kötelez arra. hogy erejük teljes megfeszítésével legjobb tudásukkal dolgozzanak népünk jövőjéért és a szocializmus felépítéséért. „Egyemberként a Népfrontra szavazunk!“ Lelkes választási nagygyűlések megyénkben Mezőkövesden már a kora reggeli órákban hatalmas tömeg özön­lött a tanácsház előtti téren — a választási nagygyűlésre. A " dolaozólc magasra emelt tábláin a Népfront Programját hirdető jelszavak vol­tak olvashatók. A mezőkövesdiek szilárd elhatározását hirdette az egyik jelszó: „Mi a Népfrontra sza vázunk!“ Ebben a jelszóban benne van a kövesdiek kemény akarata, hogy a megye dolgozó népével együtt még nagyobb sikerek felé törnek, készek arra. hogy bátor tét. tekkel segítse valóraváltani a Népfront programját, nagyszerű célki­tűzéseit. A nagygyűlés résztvevői előtt. Rónai Sándor elvtárs. az or­szággyűlés elnöke és Mihályfi Ernő. népművelési miniszterhelyettes — megyénk képviselőjelöltjei — számollak be a Függetlenségi Népfront programjáról, célkitűzéseiről. Kottái Sándor elvtárs beszéde Rónai Sándor eivtárs bevezetőben ismer-fette a nemzetközi helyzetet Mindez a múlté, soha többé visz- sza nem jöhet. rámutatott, hogy az imperialisták megpróbálják a béke hívéinek álar­cát magukra ölteni, mert hatalmas erejűvé növekedett, a tömegek • bé­kemozgalma. Beszélt Borsod, közöt­tük Mezőkövesd és környéke dol­gozóinak a múltban nyomorúságos kilátástalan életéről, s hangsúlyoz­ta: — Gondoljanak a summás mun­kások múltjukra, amikor a mun­kanélküliség hajtotta őket család­jukkal együtt a földesurak, a gró­fok, bankárok és papok birtokára. Gondoljanak az ólakra, a juh-hodá- lyokra, melyekben a hajnaltól a ké­ső estig tartó nehéz munka után földredobott szalmán aludtak nő!;, férfiak, gyermekek. Gondoljanak a matyóasszonyok — akik mindig hí­resek voltak a szép iránti szerete. tükről, mely Viseletűkben és laká­suk díszítésében megnyilvánul —, gondoljanak arra az életre, amikor egy blúz hímzéséért 20—30 fillért kaptak. Gondoljanak a parasztasz- szonyok a felszabadulás előtti éle. tükre, a nincstelenségre, a nyomor­ra, a szenvedésre és hasonlítsák össze a mai életükkel. Milyen volt . a gazdasági cseléd helyzete? Az egri főkáptalan egyik gazdaságában például a sovány kommenqióért hajnali 2—3 órától este 10 óráig dolgoztak. Táplálkozá­suk silány (az elhullott állatokat ve­lük etették meg), lakásuk földes, egészségtelen, nedves, egv szobában két család is lakott. Ugyanakkor voltak modern istállók, vízvezeték­kel ellátva. Ha ifelaki szólni mert az állaténál is rosszabb sors ellen, azt a csendőrökkel „intéztették“ el. Az országgyűlésben a népnvu- zók ültek. Az 1931-es kimutatás szerint az akkori országgyűlésnek 18 gróf, 9 báró, 61 nagybirtokos és nagybérlő. 15 bankár, gyáros és egyéb tőkés volt a tagja. • Mezőkövesd és a járás fejlődése Felszámoltuk örökre a.munkanél­küliséget, az elmúlt 3"év ajatt 300 ezer új munkás került munkába. Népgazdaságunkba 40 milliárd fo­rintot fektettünk be, "ebből Mező­kövesd és a járás is bőven része­sült. Hatalmas gabonatárházat, tüdő­kórházat, bölcsődét, két iskolai nap­közi otthont, két óvodát, 500 ház­ba villanyt. 1500 vezetékes rádiót, közel 3 kilométer szakaszon utcai közvilágítást kapott Mezőkövesd. Matyóháza van a városnak, ahol a matyóasszonyok ugyanazért a blúzért, melyért a Horthy rendszer­ben 20—30 fillért kaptak, most 22— 30 forintot kapnak. Megoldódik eb­ben az évben a mezőkövesdi tanács­ház építése is. Bevezettük a villanyt Borsodivánka, Négyes. Ti. szavalk és Egerlövő községekbe. Mezőnyárádon átalakítással korsze­rű iskola épül. Tárd kulturotthont kap. Bükltábránv. Bogács, Borsod­ivánka és Szentistván községekben korsz°rü kisáruházat létesítenek. Mezőkeresztesen lakásépítésre roé** ebben az évben h°ruhá''unk 547 ezer forintot Mezőkövesden 214 ezer forint költséggel sportpályát pWUíni- Sm-olhatpénij tovább a srtileotthonekrq. idényből »»söHéi-na. fürdőre, diákotthonra. VuHurH-.t. bonra előirányzott beruházási ösz­szen-elret-, Naw mértet- növekedett -7 életszínvonal Me^őkövaaden a fnM. mítve^=7öveH'P7efb=n 203 kai több rádiót adtak ej 1952-ben, mint l°a0-b°n. T-raj-éPnárhóJ ifav'-v,, o?en idő alofr 278 n~^7„lówi-r,'| fVrtvOtf Vnstänienyr'kVat rq i > ' na r j pU-kef- OO konfekcionált pmt 117, cipőt bőrárne 177. élelmje-»»’»-*- 311 százalékkal főbbet vásároltak, tosoKon Mezőkövesd dolgozói, mint 19,;e-ben Pártunk. kormányunk minden ■’ntezkedéqa P7+ ki. hogy ná­lunk a íeöfőhb érték az ember. Fzf bizonyítja, hogy Borsod megyében 1952-ben 61 százalékkal több házas­ságot kötöttek, mint 1938-ban és 22 százalékkal kevesebben haltak meg. 1952-ben csaknem 60 százalékkal kevesebb csecsemő halt meg, mint 1938-ban. A természetes szaporulat 43 százalékkal magasabb Magyarország a dolgozó nép ha­zája lelt. Magunk kormányozzuk, magunknak építjük az országot. Örökre és visszavonhatatlanul le­ráztuk az elnyomó, kizsákmányoló zsarnokokat a nép nyakáról. Rónai elvtárs ezután az. ipar es mezőgazdaság hatalmas irama fej­lődéséről beszélt, majd hangsúlyoz- ta-:. . • — Derű, biztonság és munkaiéi­;kesetíés hatja át a falu dolgozóit js. Az "országgyűlési'• választásokig 3 hét van hátra. A tavaszi munka nagyon fontos, dolgos hetek ezek. Érjünk el a tavaszi munkában min­den nap újabb győzelmet. Legyen 'minden nap szavazás a Népfront programjára, tanuságtéteL a mim- kásparaszt szövetség megszilárdítá­sára, tanuságtétel szilárd békehar­cunk melleit, hála és hűség felsza­badítónk. a nagy Szovjetunió, párt­iunk, a Magvar Dolgozók Párti a és forrón szeretett vezérünk: Rákosi elvtárs melleit. Mikor szorgalmas munkánk ered­ményét. boldog felemelkedésünket és ragyogó ic “nkét láttuk, gondol­junk, arra. hogy a sorsdöntő válto­zást, a hatalmas fejlődést elsősor­ban a Szovjetuniónak köszönhet­jük. , Ismertette ezután Rónai eivtárs, hogy az országban hány sztahano­vista. élmunkás. Kossuth-díjas dol­gozó van. hányán kantak különféle kitüntetést, a dolgozók munkájának megbecsüléséről szólva hangoztatta: A mezőkövesdi járásban is több élenjáró dolgozó kapott jó munkája jutalmáért kitüntetést. Ilyen a bor- sodivánkai termelőcsoport elnöke, Kiss Antal. Mevonagypuhalvon Bes_ senyei István ellető juhász, Mező­kövesden Orosz Imre, a gépállomás traktorosa. Négyesen Tváncsik Ist­ván, az „U1 barázda“ tsz brigádve- zetfiie. Mezőnyárádon Kiss Imre. a gépállomás traktorosa és sokan má­sok Eddig elért eredményeink bizako­dással töltenek el bennünket, hogy a reánk váró további feladatokat is sikerrel fogjuk megoldani. Dolgozzunk jól, teljesítse mindenki kötelességét a nép állama iránt A következő esztendőben be hell fejeznünk ejsö ötéves tervünket. Az első ötéves terv befejezésével Borsod megye ipari fejlődése olyan mértékű, oly vitás ügyünk, mélyet ne lehetne bé­kés úton elintézni. Békében akarunk élni minden országgal, bármilyen is legyen an­nak belső rendszere. Ezért örömmel és te] jes .egyetértéssel fogadjuk a ,;Prävda“ vezércikkét, amely megfelelő világí­tásba helyezi azokat a nemzetköz! kérdé* seket, melyekről Eisenhower elnök ne-n kéllő realitással és tárgyilagossággal nyi­latkozott­Békénk érdekében, békepolitikánk szel­lemében, szilárdan és tántorithatatlanul támogatjuk a • Szovjetunió békepolitikáját s a magunk részéről is mindent meg aka­runk tenni, ami előmozdíthatja a háború megakadályozását, a békés nemzetközi együttműködés biztosítását. f A Szabad Nép április 21-i számából.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom