Észak-Magyarország, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-03 / 52. szám

ÉSZAKMAGYARORSZMj Kohászok! ^ Használjátok ki jobban a termelő- berendezést, állandóan csökkenjétek a termelésből kieső időt! AZ MDP BOR SOD-ABAUD-ZEMPLÉN MEGYÉI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPKA IX. evwiyam 52. szám Ara 50 fillér Miskolc, 1953 március 3. kedd OkulitiÉ a kiskőrösi járás inkáiból A kiskőrösi járási tanácsot — mint * „Szabad Nép” a minap megírta — hoeazú időn át az ellenség vezetie. A tanácselnök ku-lák, sikkasztó, horthys­ta tiszt Tolt. Hasonszőrű cinkosaival két és féléven keresztül mente!te a kűiákot, zaklatta és sanyargatta a dol­gozó parasztokat. Egyengette a kulá- !'Ok álját a termelőszövetkezetbe, óv­ta, védte őket a beszolgáltatás és a munka kötelezettségeitől. Ebben a já­rásban nem volt ritkaság, hogy a lis­tán kulákok nevét dolgozó parasztoké­val cserélték fel, kulákok beszolgálta- tási kötelezettségét duplán a dolgozó parasztok vállaim rak Iák. A járás falvaiban a „közérdekű híradó” arról recsegett, hogy ha ez nem lesz, ha az nem lesz, a dolgozó parasztokkal ..mint a nép ellenségeivel bánnak el.” A dolgozó parasztok portáit hamis, jogtalan követeléseket taríalmazó-, fe­nyegetőző hangú idézésekkel árasztot­ták el, százszámra citálták be őket és várakoztatták munkaidőben jogtala­nul a hivatalok folyosóin, s olyan hangon teremtettézíék le őket, amilyet Horthy szolgabírói és jegyzői óta a magyar paraszt nem hallóit. A járási tanács ellenséges vezetői gondoskodtak róla, hogy az elszámoltatás és adó­szedés munkájába legalább napidíjas­ként becsempésszenek elcsapott volt horthysta hivalalnokokat, gyülevész, foglalkozásáéi hüli élősdieket, akik megbízatásukkal visszaélve, zsarolták a dolgozó parasztokat­Mindez a járási és a megyei pártbi­zottság és a megyei tanács orra előtt történt. Állami és pártszerveinknek nein tűnt fel, hogy abból a kiskőrösi járásból, amelyben a tsz-hez tartozó szántóterület nem haladja meg a 12 százalékot, a járási tanács provokatív módon március 9-re, ,Jtúkosi elvtárs születésnapja tisztelőiére” termelőszö­vetkezeti „szocialista járást” akart csinálni. Mindez persze ürügy volt ® dolgozó parasztok elleni erőszakra, ' agy az adózási és beadási -kötelezet 1- ségek elengedésének hazug, zavartkei- ö Ígérgetésére­A* ellenség természetesen Kiskőrö, «ön sein járt másképp, mint el-őbb- utóbb miadetiött az országban: rajta­vesztett-, s oda ' került, ahová való. Felmerül azonban a kérdés: miért garázdálkodhatott ilyen soká és ilyen pimasz nyíltsággal? Azért és csak azért, mert ennek az ellenségnek ha­talmas szövetségese támadt. Ez a szö­vetséges nem más, mint egyes állami és pártszerveink hiszékenysége, politikai vaksága. Arra számítolt az ellenség, hogy a mi helyi, állami és pártszér- veSnfc a papírjelentések és nem a tény­leges tevékenységük alapján ítélik meg óikét. "S ha állami és pártszerveink rá is jöttek, hogy a járásnál az őszi ve­tésterületet papíron 25 százalékkal ..megtoldottak” — ezt vállvonogatva tudomásul vették. Arra számított az ellenség, hogy állami szerveink még a papírokat sem nagyon nézik meg. A belügyminisztérium személyzeti osztá­lyán ojt feküdtek az iratok, amelyek­ből kiderülhetett volna, hogy kólákra, gaz ellenségre bízták a járás ügyei­nek állami intézését. Az ellenség azért garázdálkodhatott, mert elvtársaink sem az embert, sem az iratot nem nézték meg. ,• Ezekben az állami és pártszervek­ben nyilván sok szó esett az éber­ségről, a bírálatról és önbírálatról, sokszor 'hangzott el, hogy a szocializ­mus építéseitek viszonyai között az osztáiyharc éleződik. De ez a tanítás népi vált mindennapi munkájuk fegy­verévé. Arra számított és számít az ellenség, hagy elvtársaink nem tanul­mányozzák a párt politikáját. Vagy ha tanulják — nem válik vérükké, ha­nem jegyzetfüzetükben marad. Ez az oka annak, hogy a kiskőrösi járásban elv társa Ink hosszú időn át nem is­merték fel az ellenség tevékenységét, nem látták és hallották meg a dol­gozó népet ért sérelmeket­Milyen általános tanulságokat le­het levonni a kiskőrösi esetből? Ma­gától értetődik, hogy a járásban fel­fedett hibák illicit mértékben orszá­gosan nem általánosíthatók. Nem kétséges azonban, hogy — ha ilyen mértékben nem is,- de vészben orszá­gosan általánosíthatók állami és párt­szerveink tanácsmnnkájának hibái, amelyeket ebben a járásban az ellen­ség kihasznált. Helyi tanácsainkat természetesen általában nem az ellenség, hanem a dolgozó tlép vezeti. Tanácsaink zöme «okát fejlődött *z elmúlt esztendőben, i-egjobb tanácsaink * tömegekkel együtt velük összeforrva végzik mun­kájukat. Különösen nagy a jelentő­sége a’ falusi tanácsoknak, mert első­sorban ezek munkáján — a jó taná­csok munkáján — tanulhatják meg dolgozó parasztjaink, hogy a mi álla­munk nem ellenük, hanem értük van. Őket szolgálja, ha termelőmunkájuk­hoz ad segítséget, ha anyagi és kultu­rális szükségleteikhez, gyermekeik ne­veléséhez ad segítséget — de őket szolgálja akkor is, ha az állampolgári fegyelem szigorú betartását követeli meg, ha érvényt szerez a termelés és beszolgáltatás követelményeinek. De túl ezen most a tavaszi munka idején falusi tanácsaink jelentősége valóság­gal megsokszorozódik. Folyik a vető­magvak kicserélése, a szántás-vetés; résen kell lenni, hogy egy talpalatnyi föld se maradjon bevetetlen; hogy megműveljék a tartalékföldeket is- .Tórészt a most következő hetek dön­tik el, hogy milyen és mennyi lesz az ország ,kenyere. Ezekben a hetekben dől el, hogyan sikerült átíeleltetnünk állatainkat. Nagyon sok függ mosl at­tól, milyen a tanácsok és a dolgozó parasztok viszonya, mennyire forr össze a tanács a falu dolgozó népé­vel. Érthető, ha az ellenség is igyekszik a falun ezt a fiatal intézményünket belülről aláásni, gyengíteni, igyekszik lazítani a tanácsok és a dolgozók kapcsolatát és ezzel javítani a dolgozó parasztság és az állam, a dolgozó pa­rasztság és a munkásosztály viszo­nyát. Nem tíj jelenség ez, Kákosi elv­társ már két évvel ezelőtt, az MDP második kongresszusán figyelmezte­tett arra, hogy tanácsainkba horthysta és egyéb ellenséges elemek igyekez­nek befurakodni, s „ha nem. szorít­juk gyorsan vissza ezeket az eleme­ket, akkor tanácsaink nem fogják beváltani a hozzájuk fűzött r érmén ge­het''. A kiskőrösi eset, amely nem el­szigetelt jelenség, legyen intő példa arra, hogy állami és pártszérveink fo­kozzák éberségüket, leplezzék le és semmisítsék meg a tanácsokba befu­rakodott ősz 1 ályelfenséget- Intő példa arfa, hogy jobban harcoljanak pár­tunk politikájának minden ■ eltorzítása ellen. Harcoljanak' a tanács munkán­kat. visszahúzó, a. tömegek érdekeit semmibe vevő bürokratizmusa a veze­tés és ellenőrzés papiros-módszerei ellen.- A kiskőrösi eset egyik tanul­sága, hogy a tanácsokba furakodott ellenséget csak úgy tudjuk leleplezni és megsemmisíteni; ha leküzdjük sa­ját munkánk hiányosságait, melyet az ellenség .ravaszul nap mint nap ki­használ. Falusi tanácsainknak olyau 'munká­ra és olyan lendülettel kell mozgósí­tania a falu népét, hogy dolgozó pa­rasztságunk, s az egész ország kihe­verhesse a tavalyi aszály súlyos vesz­teségeit. Ez a tavasaliadjúrat: a ké­ny éresat a döntő ütközete, melynek megnyeréséhez nem elegendők a jól átgondolt; helyes rendelkezések, álla­mun]; szervezett segítsége. A ' győze­lemhez egyetlen nap, egyetlen óra e*- pocsékolása nélkül az egész, falu talp- raállítása kell! Aki provokációs céllal éket ver a dolgozó parasztok és saját tanácsai közé, s aki szájtáti módon tűri ezt — az ellenség, vagy az ellen­ség szövetségese. Falusi, járási, me­gyei párt- és állami szerveink szemét nyissa ki a kiskőrösi példa. Az egész dolgozó parasztság élén söpörjék el az útból a provokáló ellenséget, rázzák fel a lelketlen bürokratákat, n mun­kahalogatókat, a kényelmeskedőkef. Akik csak azt n tanulságot vonják le a kiskőrösi esetből, hogy meg kell védeni a dolgozó parasztokat a provo­katív „baloldali” túlkapások ellen — azok csak a feladat egyik, s köny- nyebbik oldalát látják. Tanácsaink munkájában a fő veszély az elmara­dottak uszályába kerülés, melyet százféleképp használ ki az eilenség- A példátlanul nagy tavaszi munkafel- adatoktóT való meghunyászkodó visz- szabúzódás, aluszékonyság. a kor­mányhatározatok végrehajtásának ha­logatása, a munka- és állampolgári fegyelem ..elnézéssel” történő lazítása — nemkevésbbé merénylet a paraszti érdekek ellen, mint a „baloldali" pro­vokációk, A kettő szükségszerűen egyiittjár. Ahol előbb elalusszák az idői, ott utóbb szükségszerűen „rohammunká­val". „vedd. ahol éred3 alapon; törvé­nyeink otromba megsértésével pró­bálják pótolni a mulasztottakat. A törvények megsértése jobbról, maga (Folytatás« * 2. oldalon.> Az ózdi nagyolvasztó és a diósgyőri finomhengerde túlteljesítette február havi tervét » Jól kezdte márciusi termelését az ózdi nagyolvasztó és dorvaUettgerdc. Február 28 án, szombaton az ózdi nagyolvasztó 103.4 százalékos napi eredményt éti el, ezzel havi tervét 100.8 százalékban túlteljesítette. Másnap, március l.én is megfelelt előírásának, 100 százalékot ért el az ózdi nagyolvasztó. Az ózdi durva- hengerde a márciusi termelést 107.1 százalékos napi tervteljesítéssel kezdte. Diósgyőrött a finomhengerde feb­ruár 28 i 123.4 százalékos napi ered_ ményével havi tervének teljesítését 100.6 százalékra emelte. A diósgyőri a diósgyőri martin acélműben a február 28.1 kiváló 115.9 százalékos napi eredmény után március l én 100 százalék volt az eredmény. Szombaton és vasárnap több üzemben ismét számos hiba akadá­lyozta a zavartalan termelést, meg­bosszulta magát a terv széni meg. előző karbantartás elhanyagolása. Felháborító hanyagság történt az ózdi acélműben március l én. 9 és fél órán át kellett üstre várni, emiatt 65 tonna acél eseti ki a termelésből. A hibáért felelős Jánvári Tivadar üstmeatert azonnal leváltották, Mán di Ferenc öntöcsamoki főművezető ellen is fegyelmi eljárás indult. , A X. számú kemencénél Ss kiesett a termelésből 10 tour«a acél, mert Ko vács László hibájából elhúzódott a kikészítés ideje. Kohászok! Az ózdi nagyolvasztó, durvaliengerde és a diósgyőri Martin dolgozóinak példáját követve napról napra teljesítsétek, teljesítsétek tói a tervet, győzelmesen valósítsátok meg az első dekád előírásait! A kohászati konferencia óta emelték a vezetés színvonalát a borsodnádasdi műszaki dolgozók A borsodnádasdi lemezgyárban a kohászati konferencia előtt súlyos hibák voltak az utasítások végrehaj­tásában, ennek ellenőrzésében, a fel­adatkörök elhatárolásában. Az üzemfönök és a mesterek utasítása sokszor keresztezte egymást. A fel­adatok végrehajtásában nagy volt a zűrzavar, de elmaradt a felelősségre vonás. A lemaradást rendszerint „objektív” okokkal magyarázták, anyaghiányra hivatkoztak, — ez volt a legjobb kibúvó. A kohászati konferencia határoza. tai után a vállalatvezetőség kidol­gozta és írásban kiadta a műszaki vezetők feladatait. Az ellenőrzésben azonban továbbra is sok volt a hiányosság. A nagyüzemi pártbizottság javas, tatára a műszaki vezetők értekezle­tet tartottak, amelyen mélyreható bírálattal feltárták a vezetés hiá­nyosságait. Ennek eredményeképpen a műszála vezetés színvonala foko­zatosan javult. Egyre jobban ellen­őrzik a kiadóit utasítások végrehaj­tását, érvényesítik a személyes fele­lősséget. A napokba® Szikom József műve­zető — annak ellenére, hogy elegen dö anyag állt rendelkezésére — nem teljesítette a műszakokra bontott tervet. Lerontotta a másik két. műszak jó eredményét is. A lemez, gyár ezen a napon nem teljesítette készáru tervét sem. Az ellenőrzés során kiderült a művezető hanyaggá, ga, büntetést szabtak rá ki. A vezetés színvonalának javulását az egyre emelkedő termelés is mu tatja, A hengermű 100.5 százalékra teljesítette napi tervét, az acélmű 120 százalékos napi tervi eljesitést ért el. Sándor József her bolyai kombájnkezelő írja : Használjuk ki a leggazdaságosabban, a legjobban a bányagépeket! A herbolyaí Terv-táróban az egyik Donbász-kombájnnal dolgozom azóta, amióta az első kombájnt megkap­tuk a Szovjetunióból. Lsmerem már jól a gépet. Tudom, hogy ez a gép mennyit képes teljesíteni, csak tudni kell vele bánni. Eleinte idegenked­tünk tőié. de hamarosan bányaüze­münk valamennyi dolgozója megsze­rette, mert láttuk, hogy a gép na­gyon sok dolgozót felment a nehéz fizikai munkától. Most már minden­ki azon igyekszik, hogy a kombájn mellett dolgozhasson. A herbolyai Tervtáró egyike a legjobban gépesített bányaüzemek­nek. Sajnos azonban gépeinket nem tudjuk kelben kihasználni. Akadá­lyozza munkánkat ä sok üzemzavar. Kevés energiát kapnák a gépék, R megyei tanács felhívása megyénk génállomásaihoz, iermelöszövetkezeteihez, a megye dolgozó parasztságához Gerö elvtárs a szakszervezeti kongresszuson mondott beszédében hangsúlyozta, hogy idejében, a legjobb minőségben, maradék nélkül el kell végezni a tavaszi mezőgazdasági munkákat, a még hátralévő szántást, a tavaszi vetést és növényápolást. Minden talpalatnyi földet gondos, szorgalmas munkával meg kell művelni, pótolni keli az ősszel elmulasztottakat. Gépállomásaink és állami gazdaságaink dolgozói, ter­melőszövetkezeteink tagjai és az egyénileg dolgozó parasztok szá­mára ez szent kötelesség a haza iránt. Ennek értelmében a megyei tanács végrehajtóbizoUsága a mezőgaz­dasági munkában élenjáró legjobb gépállomás, járási tanáes, községi tanács és termelőszövetkezet részére megyei vándorzászlót. és pénz­jutalmat adományoz. A megyei vándorzászló és a jutalom elnyerésének feltételei: 1 Az a gépállomás, amely 10 napos — dekád — tervét az ütem * • szerint szántásban, vetésben és egyéb talajniunkábaii jó minő. ságiam 100 százalékon felül teljesíti, az üzemanyagfogyasztást dekád- tervében legalább 98 százalékra csökkenti ég az agrotechnikai mód­szerek bevezetésében (keresztsoros és négyzetes vetés), a termelőszövet_ kezetek szervezeti és gazdasági megerősítésében a legkiemelkedőbb telje­sítményt éri el, elnyeri a megyei vándorzászlót. cy A vándorzászlö mellett 500 forint pénzjutalomban részesül az a <~i- gépállomás, mely április 4 ig terjedő tervét egészében — a de_ kádterveket alapulvéve — a legjobb minőségű munkával teljesíti, illetve túlteljesíti. Az a gépállomás, mely a tavaszi kampányban három Ízben '-** szerzi meg a vándorzászlót és tervét részleteiben határidő előtt öt nappal fejezi be, a megyei tanács zászlaja mellett ezer forint pénz­jutalomban részesül. gyakran emiatt állnak ie. Ha a kombájn zavartalanul dói. gozhat. tervünket magasan túlszár­nyaljuk. Nemcsak akkor van azon ban kiesésünk, ha a kombájn áram­ellátásával van baj, hanem akkor is, ha valamelyik gumiszalag, vagy lcaparólánc elszakad. Ilyen-koj- aztán álj az egész széntermelés, ami óttáai kiesést jelent. Bányaüzemünk jelen­legi vezetője- Seifried Gyula főmér­nök, kitünően .i-nneti a Donbász. kotbbájn szerkezetét.. Mindent, elkö­vet, li-ogy a kombájnt zavartalanul üzemeltethessük. Szeretem szakmámat, büszke va­gyok arra, hogy a kiváló szovjet széni ejtögéppel dolgozhatom. Ver­senyre hívtam a borsodi szénbányá­szati tröszthöz tartozó valamennyi bányaüzem gépkezelőjét, hogy a leggazdaságosabban, a legjobban használjuk ki a gépeket. Vállaltam, hogy — miként eddig is tettem -— továbbra is minden műszak előtt gondosan megvizsgá lom gépemet, ez előfeltétele annak, hogy váratlan üzemzavar ne fordul­jon elő. Eddigi előrehaladásom. 8 óra alatt 50—60 méter volt. Vállaltam, hogy az eredményt tovább fokozva müszakonkiut 80 métert érek el. Ezzel 20—30 méterrel növelem az előrehaladást, ennyivel több szenet adok népgazdaságunknak. SÁNDOR -K>7,SEI kombájn kezelő borbolyai Terv .táró. Minden dolgozd túlteljesíti a tervet a perecesi vájáriskola építésénél A tanácsok és a termelőszövetkezetek vándorzászlaja és ezer forintos célját,ólma elnyerésének feltételei: 1 A tavaszi mezőgazdasági munkák batáridőre, illetve határidő *-• előtti teljesítése. A talajmunkák, szántás, simitózás. kultiváto­rozás, fogasolás, valamint a vetés határidőre, illetve határidő előtti teljesítése, minden talpalatnyi föld gondos megművelése. (y A tavaszi mezőgazdasági munkáknál a szovjet agrotechnikai —eljárások széleskörű alkalmazása: a. vetőmag meimyiségi és mi­nőségi jó előkészítése, vetőmagtisztítá«. esávázás, jarovizálás és mele­gítés. A keresztsoros, sürüsoros és a négyzetes vetés alkalmazása- A trágyázási terv maradéktalan teljesítése, az istáUótrágya alászántása, az őszi kalászosok fejtrágyázása. O A tanáes és az állandó bizottság szervező és felvilágosító műn. '-*• lmjának fokozása. A tanácstagok személyes példamutatása, aktivizálása. Az állandó bizottság aktíva hálózatának kiszélesítése, az élenjáró dolgozó parasztok bevonása. A verseny széleskörű megszerve­zése. Ellenőrző brigádok szervezése. A megyei tanács végrehajtóbizottsága a versenyt havonta kétszer értékeli. A tanácsok a többi tömegszervezettel karöltve mozgósítsák megyénk egész dolgozó parasztságát a tavaszi mezőgazdasági munkák sikeres befejezésére. Párttagjaink, tanács- és tömegszervezetl funkcionáriu­saink, állandó bizottsági tagjaink járjanak az élen, mutassanak példát a magasabb terméshozamért folyó harcban. Vigyük győzelemre a tavaszi nagy csatát, teljesítsük és teljesítsük túl a tervet! A MEGYEI TANACS VftGREHAJTőBTZOTTSAGA. A 28/3. építőipari vállalat dolgozói a perecesi vájáriskola épíi késésén jó eredményeket érnek el. Lopotnyik Béla építésvezető és Kendi Bál tech­nikus segítette a versenyszellem erő­södését. Igen jól segíti a verseny: a munkahely szakszervezeti meglökött' ja. Kiszeli József is. aki naponta értékeli a dolgozók teljesítését, szív­ügyének farija a felajánlások telje­sítését. Belyuska József állványozó brigád­ja 170, Koliajda Ferenc brigádja 167, Sereg Péter kubikos brigádja 156 százalékot teljesített. Egyetlen dolgozó sincs a munka­helyen, aki 100 százalékon alul telje­sí lene. A brigádokat megerősítették, a szórvány-brigádokat megszüntették, most 10—12 tagú brigádok dolgoznak a munkahelyen. Ennek jó hatása mu­tatkozik a dolgozók eredményeiben. RAT.AZS, MTKT.tV

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom