Észak-Magyarország, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-19 / 66. szám

^M-őszali vezetőt! ÍVtérnöltöt! ]M.íívezetőt! Valósítsátok meg maradéktalanul a szovjet javaslatokat! TARJÁN K s LMÁN ELVTÁRS, A FELSÖNYARÁDI „FÖLDALATTI GYÁR" FŐMÉRNÖKE A FELSZABADULÁSI HÉTRE KÉSZÜL Felsőnyárád is csak amolyan kis „csá- tányos bánya“ volt valamikor. Kézi erő­vel fejtették a szenet, többszáz méteren keresztül kézi csillézéssel Kiállították a felszínre is- Az ötéves terv során kezdő­dött meg gépesítése: amikor 1951-ben megérkeztek a bányába a Szovjetunió ajándékaként a nagyszerű Sz. 153-as rakodógépek. A jövesztest már a Kóta- féle millszekundos robbantással végzik, a rakodást az Sz. 153-asokkal gépesítették, a szén munkahelyi szállítását pedig ka­parószalagokkal gyorsították meg. A fő- szállító vágatból azonban még mindig csil­lék továbbították a felszínre a szenet- Tavaly a csillék is kikerültek a bányából gumi szállítószalag honin már a szenei egészen a vagonokba. A „földalatti gyárban“ gépesítettek a jövesztést, a rakodást és a szállítást is- A bányász már csak a gépek munkáját irányítja. Ennek a „földalatti gyárnak“ főmér­nöke Tarján Kálmán elvtárs, a megyei pártválasztmány tagja. A fejlesztés idő­szakában is ő vezette a felsőnyárádi üze­met. Együtt harcolt a bányászokkal s velük együtt szerette meg a gépeket- Ahogy a bányászok, úgy ő sem tudja már elképzelni Felsőnyárádot „csákányos bá­nyának“. Hosszú éjszakákat töltött a kü­lönböző szovjet szakkönyvek tanulmányo­zásával, hogy tanácsot, útbaigazítást, segít­séget nyújtson a gépkezelőknek a gépek jobb kihasználására. — Ha kézi fejtésen egy ember kiesik a termelésből, az egy műszak alatt is csak néhány csille szenet jelent. De ha nálunk a géphiba miatt egy óra kiesik a termelésből, az vagonokban jelentkezik — mondja Tarján Kálmán elvtárs. A januári, mintegy 2000 tonna lemara­dást is a sok gépkiesés okozta. Február­ban Tarján Kálmán már a helyszínen ellenőrizte: biztosítottá!;-!! a gének számára a másfeleié munka­helyet, kifüggesztették-e minden munkahely fölé a ciklusgrafikont s ellenőrzik-e annak be­tartását- Munkahelyről-munkahelyre ösz- szehasonlította az „elméleti grafikont“ a tényleges munkát .feltüntető ,.ellenőrző grafikonnal“, hogy a hibákat megállapítsa, kijavítsa. Bevezette, hogy a gépkezelők műszakváltáskor beszámoltak, milyen aka­dályok hátráltatták a termelést. Azt is ellenőrizte, bogy a ciklusban feltüntetett gépkarba«artási időt valóban gépkarban­tartásra használták-e fel? Gondoskodott arról is, hogy állandóan ellenőrizzék a szállítóberendezéseket s a géphibákat a helyszínen tárolt alkatrészekkel azonnal kijavítsák. Ennek eredményekén* javult a gépek kihasználása, januárhoz viszo­nyítva 20 százalékkal csökkent a gépállás, — s az üzem a lemaradásból februárban mintegy 1800 tonnát törlesztett. Az életbeléptetett műszaki intézkedések következetes betartásával márciusban újabb eredményeket értek el — s bár egy rakodógép több napra kiesett a termelés­ből — kedden reggelig adósságukat letör­lesztették s eddig esedékes negyedévi tervükön felüt' mér 200 tonna szenet adtak népgazdaságunknak. Ezt az eredményüket a felszabadulási héten 500 tonna fölé akarják növelni. A gépek jobb kihasználása érdekelten vala­mennyi Sz. 153-as rakodógépnél és gépi szállítóberendezésnél elvégzik a megelőző karbantartást, a munkahelyre előkészítik a tartalék alkatrészeket- A széntermelést fokozzák az elővájások előrehaladási sebes- ségének növelésével is A főszállítóvágatba új csillebuktató* építenek. Péntektől kezdve az elővájásokból kikerülő szenet már nem a földre döntik s kézzel lapátol­ják a gumiszalagra, hanem a csillebuktató segítségével a szén egyenesen a gumi­szállító szalagra kerül. Megbeszélték: a felszabadulási héten minden műszaki vezető lent a bányában, a termelés egy-cgy csomópontján, szemé­lyesen irányítja a munkát, segíti a bányá­szokat, hogy minden eddiginél nagyobb eredményeket érjenek el hazánk felszaba­dulásának méltó megünneplésére. Gotiwaídí elvíárs temetésének napia — gyásznap A Magyar Népköztársaság Mlnisz. tertanácsa elrendelte, hogy 1953. március 19-ét, Klement Gottwalil elvtárs, a Csehszlovák Köztársaság elnöke temetésének napját nyilvánít, sák gyásznappá és a középületekre tűzzék ld a gyászlobogókat. (MTI) „NÖVELJÜK A MEZÖSÜZOflSáS TERMÉS«MAMÍT!“ A uégyesl „Új barázda“ termelőcsoport tagjai csatlakoztak a cigándl „Petőfi“ tsz kezdeményezéséhez a szovjet tapasztalatok széleskörű alkalmazásával a felszabadulási hét sikeréért! Szigyelnyikov, az acélolvasztás mestere Előszűr fiy.ko.3i I«1** volt _M,. «!£■ i ____I mégis mindenki fel­nőtt számba vette- így szólították: „Szigyelnyikov elvtárs’’ vagy „Nyiko. faj Vasat!jevics“. Azzal vívta ki az emberek megbecsülését, hogy mindig határozott és kötelességtudó volt és hősi halált halt apja munka terű létén kiválóan megállta a helyét. Neki volt a legjobb ménese az egész állat­tenyésztő telepen­Mikor vége lett a háborúnak és az emberek hazatértek a „Szovjet falu”- kolhozba is, Nyikolaj otthagyta a ménest és elment Sztálingrádba ta­nulni, —- Olvasztár leszek, anyám — mondta büszkén búcsúzásker özvegy édesanyjának. két falubeli társával együtt ipari tsnuióis- kol-ába került. A fiatal legény kéken az ipari tanulók hosszú fekete köpe­nye feszült, fejükön ellenzős sapka, derekukon szélesesattú szíj. A vihlja- novkai fiúk, akik otthon együtt őriz­ték a ménest, együtt tűrték az esőt, a téli fagyot, most Is együtt tanultak és dolgoztak, hogy minél előbb hasz­nára legyenek hazájuknak, A tanintézetből a „Vörös Október”- gyárban helyezték el őket. Nyikolaj a Lenin-renddei kitüntetett olvasztár Alekszendr Grigorjevics Szokolkov harmadik segédolvasz’.ára lett. Szo­kolkov nem sajnálta segédolvasztárai- tól a tudományt. Nyikolaj is rövide­sen megtamilr a az acélolvasztást, ezt a lelkiismeretességet és leleményessé­get követelő mesterséget. Amikor Nyikolaj már első segédolvasztár volt, Szokolkov gyakran magárajiagyta a kemence mellett, rábízta az adagolást, néha pedig a csapolást is. — Hadd tanuljon önállóságot a fiú ‘— mondotta és mosolyogva nézte, mi­lyen buzgón és ügyesen végzi munká­ját Szigyelnyikov. I Azután végre I telJeeölt Nyib°' •----—-——— - ■ 1 laj régi vágya, kemencét kapott, ahoi önállóan gyárt­hatta az acélt. Már ez első csapolásai is elég jól sikerültek. Nyikolaj nem egyszer törte a fejét a ‘ kemence mellett, hogyan lehetne a munkát még jobbá és még gyorsabbá tenni. Különösen az adagoláson gon­dolkozott sokat. Hogyan kellene ezt a műveletet egy meghatározott rendszer szerint végezni? Nem ártana az sem. h.a a kemence belső terét jobban ki­használnák. így például a nagyobb nrersvaslömböket a kemence lejtős részére raknák, ahol könnyebben fel­melegszenek. i Nyikolaj gyakran összeül* barátai­val js: Szkripnyikovvai és Tuskanov- val, éppen úgy, mint ipari tanuló ko­rában és megtárgyalta velük ezeket a kérdéseket. Együtt figyelték meg az adagológép munkáját is. — Felemel­kedik a kemence fedele és a megra­kott fémteknö becsúszik a kemencébe. Ott megfordul és az olvasztóba szór­ja tartatmát. — Ez így bizony elég lassan megy. ha egyszerre két gép­pel végeznénk az ada­Mi lenne. go!ást? — kérdezte sok töprengés után Szigyelnyikov. Barátainak tétszett az ötlet, de aggályoskodtak is. „Gyorsabb lenne a berakás. De hátha kihűl közben a kemence. Hátha elhúzódik a csapo- lás. Hátha nem bírja az olvasztó.-.’’ Végül mégis csak megpróbálták két géppel végezni az adagolást. Sok munkába és fáradságba került, mire végre sikerült az újítás. De akkor, akkor aztán remekül ment minden. Huszonnégy, óra alatt háromszor csa­poltak. Amikor pedig a Szovjetunió Mi* niszlertanácsa a három kiváló acélol­vasztárt az újításért Szí álin-díjjal tüntette ki, Nyikolaj tanítómestere, Szokolkov a következőket mondotta: , I rátok! £r‘é. Buszne vagyok | kes üjit4s0, tokkal sok terven felüli acélt adtok a hazának. Újításotok értéke azonban csak akkor lesz teljes, ha az üzem valamennyi olvasztár,, elsajátítja ezt a módszert és így próbál több acélt gyártani az eddiginél. Levelezőnk javasolja A napokban a diósp*ő-vasgyári stadion­ban volt dolgom, Visszafelé autóbusszal akartam jönni. A perece&i átjárónál, nyílt területen, szálben, hidegben már sokan várakoztunk, de az autóbusz csak sokára érkezett meg- Igen örülnének az állan­dóan arra utazó dolgozók, ha egy ^ vira- kozóhslyisé.get építenének a megállónál- ASZTALOS FERENC Diósgyőr Rákosi elvtárs kecskeméti beszéde után 1948-ban Négyes községben 12 taggal alakítottuk meg termeiöcso- portunkat. Bebizonyítottuk a nagy­üzemi szövetkezeti gazdálkodás elő­nyét már az első esztendőkben is, bár sok kezdeti nehézséget kellett legyőzni, 1951 őszére Négyes szö­vetkezeti község lett. Akkor csopor­tunk már 1800 hold földön gazdál­kodott, 44 lovunk volt. Tavaly az aszályos esztendő ellenére is szépen gyarapodott szövetkezetünk vagyo­na, bőven jutott a munkaegységek­re, mert 2100 holdra gyarapodott földünkön és állattenyésztésünkben Igyekeztünk a legszélesebb körben alkalmazni a kincseket ér3 szovjet aure- és zoo-ecbnikai módszereket. A közös állatállományban már 82 szarvasmarha. 70 ló, 220 sertés, 650 juh, 200 baromfi van. Az évvégi zár. számadásnál egy,egy munkaegység­re 3 kg. 30 dkg. búza, 24 dkg. árpa, IS dkg. borsó, 1 kg. burgonya, 24 dkg. mák, 14 dkg. cukor, 25 dkg. olaj és más egyebek mellett még 5 forint 30 fillér készpénz jutott. Sza­bó Sándor családjának 650 munka­egysége volt. erre — a pénzen kí­vül — 21 mázsa búzát, másfél mázsa árpát, 1 mázsa borsót, 6 mázsa 58 kg. burgonyát és 27 mázsa takar- mánvszénát kapott. Szűcs János és felesége 596 munkaegységet szerzett — 19 mázsa búzát, 1 mázsa 40 kg. árpát több más mellett még 23 mú­zsa takarmányt és 2997 forintot vittek haza. Hálásak vagyunk a nép államá­nak a kapott sok segítségért, becsű lettel teljesítettük mindenből beadási kötelezettségünket. Jő eredményeink elismeréséül elnyertük a megvei ta­nács begyűjtési vándorzászlalát. Má­sik két vándorzászló az állatállo­mány fejlesztésében elért stkerein.vet hirdeti. A mi termeWx-.soportunkban dolgozik a megy« leglobb tsa. köny­velője, Horváth József. A tanács és a dolgozók kapcsolatának további erősítésével vessemek véget a kulákok ssahotálúsánah Fiss községben! Nemrégiben még valósággal félve léptek be a tanácsházára Viss község dolgozó parasztjai, amikor valami el. intéznivalójuk akadt. Felháborító magatartást tanúsított a volt tanács­elnök, Pólyák György. Az asztal tete­jén ülve, hátatfordítva, hányavőtt módon hallgatta meg a dolgozó pa­rasztok bejelentését, kérését, nem egyszer előfordult, hogy durván be­szélt velük. A községben mindén dol­gozó meggyűlölte a volt tanácselnö­köt, aiki elítélendő magatartását még aljas erkölcstelenséggel is tetézte. Ke­rülgette a csinos menyecskéiket, s amikor elvetemül; célját nem érte el, bosszúból visszaélt a kezében lévő ha­táskörrel, — az illető család nevét beírta a kuláik-listára. Nem egy alka­lommal a megyei tanács lépett közbe, hogy dolgozó parasztok nevét töröl­jék erről a listáról. A járási, a megyei tanács arról is tudott, hogy Pólyák György miatt nem egyszer elmaradt a tanács vég- rehajtöbizottságánnk ülése, mert a tanácselnök nem jelent meg, munká­ját elhanyagolva egyéni Ügyei után járt, A községi pártszervezet is fete'ős amiatt, hogy Potyák György hosszú időn át garázdálkodhatott a tanács­házán. A községi pártszervezel titká­rának Hasba Géza elvtársnak erről a felháborító ügyről is csak az volt a véleménye, — ami egyébként szava- járása —, hogy „majd el lesz gereb­lyézve a dolog.’,’’ A kulákok búnlaistroma A kulákok ki is használták, hogy ilyen tanácselnök van a községben, hogy a pártszervezet vezetőség® nem harcos, hanem inkább Paíó Pál mód­jára halogatja az ügyek elintézését. Míg a község dolgozó parasztjai olyan arányban tettek eleget a be' adásnak, hogy a község globálisa® teljesítette begyűjtési tervét, sok ku- 'ák büntetlenül szabotálta a beadást. Szabó Ferenc 6(1 holdas kóláknak 159 kg búza. 848 kg árpa. II mázsa 80 ke zab, 8 mázsa 12 kg kukorica, 10 mázsa napraforgó, 50 mázsa burgo­nya, T sertés, 1 vágómarha, 160 kg baromfi, 2680 tojás beadási hátraléka és 68 ezer forint adóhátraléka van. Hosszan lehetne így sorolni az ada­tokat. Szabó Erzsébet 47 holdas teu- lák 12 mázsa 25 kg árpa, 5 mássá 47 kg napraforgó, 112 kg bab, 3 hí­zott sertés, özv. Szabó Sándorod ku- lákasszony 560 kg burgonya, 437 kg napraforgó, 100 kg bab, 3 hízott- sertés, 400 tojás, 52 kg baromfi, özv. Harsányt Menyhértné 2 mázsa 90 kg kukorica, 17 kg baromfi, 300 tojás, Piánké Jánosáé 6 mázsa 66 kg árpa, 2 mázsa SS kg kukorica, 15 mázsa 75 kg burgonya, 3 hízót1*sertés, 320 tojás. 47 kg 30 dkg baromfi beadása, val marad ej a múlt évben. Basái Elemér 50 holdas kuIáknak még 1952. bői 12 ezer forint adóhátraléka vau- Ez év első negyedében hasonlóképpen szabotálták eddig beadási kötő’érett­ség tik teljesítésé- a dolgozó népnek ezek az elvetemült ellenségei. Segítse jobban a községet a járási tanács Nagy megelégedéssel, örömmel fo­gadták Viss dolgozói, amikor Pólyák György tanácselnököt végro valahúra fegyelmi utón eltávolították tisztségé, bői. A tanács új elnöke, Novák Já- nosné, már eddig is sokat tett a ta­nács és a dolgozók kapcsola-ápak megteremtésében, állandó erősítésé­ben, A dolgozó parasztok ma már nyugodtan, bizalommal mennek a ta­nácsházára, tudják, hogy ott szere­tettel fogadják őket,, segítségükre vannak minden ügyük elintézésében- A tanács sok kisgvűiés, tartott, is­mertette a begyűjtésre és a tavaszi munkára vonatkozó kormányhatáro­zatokat A gyűléseken nagy számban vesznek rész a község dolgozói, a r«0- deletekkel kapcsolatban ilyenkor meg­tárgyalják a község éle‘ének különbö­ző problémái is. .Te''erező, hogy az egyik kisayűlés után Kiss József 3 holdas dolgozó paraszt megkérte a tenneseteököt 'eeközetebb nála tar*, »arak hasonló összejövetelt. Igen ta­nulságosak számomra ezek a gyűlé­sek — tette hozzá. A tanács megjavult munkájának eredményei megmutatkoznak a *a- veszi munkában- Kendróczki István, Sima György, Tóth János dolgozó parasztok elsőként vetették el a úú" iát. a község dolgozói áltelában mind megértették, hogy a bő termés egyik legf&bb előfeltétele a korai ve­tés. Igyekszenek, hogy sokat takarít­sanak be, könnyen teljesí“sók beadási elSirákuka*, maradjon szépen felesleg a szabadpiacra. A járási tanácsnak az eddiginél sokká) jobban kell segítenie az új ta- náeselnököi, mer* a munkában még akadnak nagy hibák, elsősorban az, hogy még mindig nem fo’yik kemény harc a gyalázatos kulákokka' szem­ben Szabó Sándorod. Piaiaké János­áé és más kulákok még egyáltalán semmit sem vetetlek A törvény tel. jes szigorával keit fellépni az osztá'y. ellenséggel szemben, meg kell akadá­lyozni kártevésüket. Széleskörű, alapos felvilágosító munkát a tavaszi munka, a begyüités meggyorsítására Szükséges továbbá, hogy n pártszer. vezet népnevelőinek, a tanács tagjai­nak és akliváinak mozgósításával megjavítsák a felvilágosító' munkát. ■i soronlévő mezőgazdasági munkák ’pgjobb elvégzése mellett a lieadásra is jobban mozgósítsanak. Helyes ha bevonják R felvilágosító munkába az olyan kitűnő dolgozó parasztokat, amilyenek például Néme'h 1180101. Szemán Ferenc, ifj Kiss Gábor, Oláh Bertalan ifj. Fazekas Bertalan. Má­ivá« Fot-eno Kendróczki Ts“ vált, ’<1. Urbán János Boskó András. Tóth János, Bene János, akik öntudatosan, példamuta+éan teljesítik a beadást. Azt is érdemes megvizsgálni, ho­gyan fordulhatott elő hogy a volt tanácselnök — aki* a község becsüle­tes dolgozói teljes megvetésükké’ subának —1 a termelőcsoport elnök- helyettese lett. Felháborító magatar­tásán. erkölcsiden életén mit sem vállöv*atett. —- a csapon* taglalnak meg kel’ene viBSrálniok levágásának, vanv esetleg kizárásának kérdését. Mindezekkel a szép eredményekkel azonban távolról sem vagyunk meg­elégedve. Tudjuk, hogy sokkal töb. bet kellett volna tennünk a párt és Rákosi elvtárs útmutatásainak meg­valósításában, a Központi Vezetőség 1952. november 29_i határozatának végrehajtásában, hogy még magasabbra emePflk a növényterme es és állattenyésztés hazamét. Erre meg is van minden lehető­ség, hiszen a felszabadító Szovjet­uniótól, a testvéri szovjet dolgozók­tól készen megkaptuk, átvehetjük a sokévtizedes kísérletek és gyakorta, ti fáradozások gyönyörű eredmé­nyeit, a nagyszerű tapasztalatokat a növénytermelésben és az állatte­nyésztésben egyaránt. Ezév tavaszán nagy gonddal szer. veztük meg a tavaszi munkát. Míg a tagság egy része szántott-vetett, másik része levezette a vizet az el­öntött területekről. így sikerült a tavaszbúza vetését márclua 13_rabe. fejezni, már a tavaszi árpa egy részét te eiye'eitük. A tavaszbúza alá a talajt simitóz- tuk, aho] szükséges volt, kultiváto- roztuk és tárcsáztuk is. A magunk vetésének elvégzése- mellett segítsé­get nyújtottunk a szentistváni föld, müvesszövetkezetnek a tartalél;te_ rületek időben való bevetéséhez. Az őszi búzát — amelynek 50 szá. zalékát keresztsorosan vetettük -— most fej trágyázzuk. A legjobban ápoljuk majd a vetéseket, mert ga­bonafélékből a tervben szereplő 10 mázsánál nagyobb termést akarunk betakarítani. Kukoricánkat — a ter­méshozam növelése érdekében — négyzetesen vetjük. 100 holdon hib­rid kukoricát termelünk, minden ku­koricánkat négyszer kapáljuk, meg­csináljuk a pótbeporzást. Ilymódon 20—25 mázsa kukoricát akarunk egy-egy holdról. 90 holdon négyzete­sen Ültetjük a napraforgót, pótbepor. zással is emeljük hozamát. Megcsi­náljuk a pötbeporzást a lucernánál és a rozsnál is. A cukorrépát négy­szer kapáljuk, egyszer mélyen. A burgonyát ötször töltögettük Rákosi elvtárs útmutatásához híven nagy figyelemmel vagvunk a .talajerő nót'_ láaára. a trágya helyes kezelésére. Az idén 60 mázsa szemcsés trágyát készítünk. Ez évben tovább akarjuk fejlesz­teni állatállománvunkat Is. Az a cé­lunk. hogv 285 szarvasmarhánk le­gyen, tehenenkint elérjük a 260 li­teres átlagot, ezért rátérünk az povpril takarmínvnzísra és minden tehénné' » "an1 háromszori ipiésre. A mesterséges borjúneveléssel —■ úgy számoltuk — 400 liter tejet ta­karítunk meg. Az élenjáró zootechnikal módsze­rek alkalmazásával növeljük sertés- állományunkat is a gvakori ftazta- tással. az egv ivarzás alatti kétszeri nároztat ássál rátérünk a sertések keresztezésére. Az a célunk, hnsry .sprt.ésbeRdási kötelezettségünk teffé- sitése után is az év végére .ega.lább 877 sertésünk lesyen. Az an vain hó­kat egv évben kétszer e'letiük sze­lektáljuk a kevésbé értékes egyede- ket. Párosversenvben vagyunk a bor, sodivánkai ..Petőfi“ termelőszövetke. zettel, azon igyekszünk hogy feltét­lenül mi legyünk az elsők. A sztálin. városi kohóépitők és a mezőkövesdi dolgozó parasztok felhívását követ­ve, mi is megtartjuk a felszabadulá­si hetet, hogy határidő előtt fejezzük be a soronlévő vetéseket. A cigándi „Petőfi” tsz. értékes kezdeményezését nagy örömmel fo­gadtuk, saját tapasztalatainkból is tudjuk, milyen nagyjelentőségű a szovjet termelési módszerek széles, körű. együttes és következetes alkal­mazása. Csatlakozunk a cigándtak kezdeményezéséhez .Növeljük a me. zőgazdaság terméshozamát!“ ielszö. val harcolunk mi is a bő termésért, szövetkezetünk és a magyar terme­lőszövetkezeti mozgalom további erő sitéséért. Szabó József tsz. elnök. Juhász Sándor agronőrous. Gyors, gondos vetéssel teljes lendülettel előre a bő termésért!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom