Észak-Magyarország, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)
1953-03-18 / 65. szám
Vájárok, segéd vájárok, fúrómesterek! Ne legyen eg) elleti bányász sem,aki nem teljesíti tervét! B mezőkövesdi, szerencsi, nu'nofci és abaűlszánfói iárés kivételével mindenütt befejeződött a tavaszbúza vetése A minisztertanács határozata érteim«' fcea a tavaszbúza vetési határideje március 15-vel lejárt, A megyei tanács jelentése szerint azonban még mindig súlyosan le van maradva a mezőkövesdi, a sze- *cncsi, pntnoki és abaujszáiitói járás, ahol Í7Ó és 85 százalékos csupán az eredmény, A többi járásban..m.ár nagy lendülettel folyik a tavaszárpa vetése. Dicséret illeti ■Petek, Fancsal, Cserépváralja községek tanácsait, ahol már a tavaszárpa vetésével ás teljesen végeztek. Detek és Fancsal a rabot is elvetette. Teljesítette árpa vetési tervét a nagycsécsi Békeharcos, a hejő- bábai Haladó és a sajóörösi Alkotmány termelőcsoport is. A járások sorrendje a megyei tanács érlelése szerint a tavaszába vetésiben a ISwtVezS: 1. Ricsei járás 78% 2. szikszói 51 % 3. mezőkövesdi 50% 4. mezőcsáti 49% 5. edelényi 36% 6. miskolci 34%. 7- szerencsi 34% 8. putnoki 33.5% 9. encsi 33% 10. ózdi 32% 11. saújhelyi 26% 12- sárospataki 19% 13. abauj-zántói 18% A felszabadulási hétre Ítészül Jenei Lajos Kossuth-díjas olvasztár és brigádja Miskolc város 40% „Április 4 tiszteletére befejezzük a tavaszárpa vetését“ Községünk dolgozó parasztjai a tavasz- Vrúzát. és a zabot márciu-s 7-re elvetették. Megfogadták, hogy felszabadulásunk évfordulójának tiszteletére április 4-ig befejezik a tavaszárpa és egyéb aprómagvak vetését is. A vállalás teljesítése érdekében párosversenybe léptek egymással. Szeráfi István, a mezőgazdasági állandó bizottság elnöke Konyát Gyulával, a pénzügyi állandó bizottság elnökével áll versenyben. Sellei Sándor 6 holdas dolgozó paraszt a verseny keretében határidő előtt elvetette a gabonaféléket, élenjár a negyedévi beadási kötelezettség teljesíté sében is. Községünk valamennyi dolgozó parasztja lelkesen harcol a tavaszárpa minél előbbi elvetéséértBÉRTÓK IMRE vb. elnök, Sajévámos Tanácsaink ellenőrizzék szigornál! a knlákok vetéstervének teljesítését megindult Szoliterén a becsületes dolgozó pa. rasztok többsége már elvégezte a vetést. A tanács volt elnöknőjének súlyos mulasztásai miatt azonban a kulákok szabotálták a vetést. Különösen kirívó volt Zs. Kovács József kulák magatartása, aki a járási kiküldött felszólítására sem volt hajlandó megkezdeni a vetést. Az elve. temült kulák szabotálta a baromfi és a tojásbeadást is, ellene az eljárás. Községi tanácsainknak fontos feladata, hogy szigorúan ellenőrizzék a kulákok vetéstervének teljesítését. Rá kell szorítani őket, hogy időben eleget tegyenek kötelezettségüknek, nem szabad eltűrni kártevő kísérleteiket. OARAGrt MIKLÓS Kncs. Felsüny árad és Kurityán bányászainak vállalásai A kurityáni bányavállalat dolgozói lelkesen csatlakoztak a Sztálin városi kohóépitök felhívásához. A vállalat felsőnyárádl bányaüzemének, műszaki és fizikai dolgozói vállalják, hogy januári 1000 tonna lemaradásukat április 4.re behozzák. A kurityáni bányaüzem dolgozói megfogadták, hogy tervüket túltelje, sitik. A gépüzem dolgozói naponta 6 csillét kijavítanak és a rossz csatlókat helyrehozzák. A pártszervezet, a szakszervezet és a DISZ fokozot. tabb politikai felvilágosító munkát végez, a pártszervezet mozgósítja a pártcsoportokat, a népnevelőket a terv túlteljesítése érdekében, hogy méltó módon iinnejteljék az üzem dolgozói felszabadulásunk 8. évfordu lóját. Terven felül föjavítánokut és futójavításokat végeznek a miskolci járműjavító dolgozói A MÁV miskolci járműjavító vállalatának dolgozói április 4-re, hazánk felszabadulásának ünnepére felszatoa- •dulási hetet tartanak. Vállaltuk, hogy első negyedévi tervünket határidő előtt befejezzük. — Terven féltii elvégezzük két személy- kocsi főjavítását, két személykocsi futójavítását, lő teherkocsi főjavítását és 6 teherkocsi futójavítását, egy gőz- mozdony futójavítását. BERZI BÉTA. A Terv me«ryáhozlai(a a mezőkövesdi járás dolgozóinak éleiét is Népi demokráciánk a három és az ötéves tervek sorún állandóan fejleszti a mezőkövesdi járást is. Gyors ütemben folyik a villamosítás. Álig van község, ahová ne vezették volna be a villanyt, az öléves terv végéig pedig a járás valamennyi községében kigyullad a fény. A közlekedést új autóbuszjáratok indításával és új utak építés«'.vei javítják. Többek között Bütekzsérc és Súly község is új utat kapott. Több községben új egésaségiliázat, a járási székhelyen pedig új szülőotthont létesítettek. Más- félmillió forintos költséggel most bővül — a természetes gjógybőforrás kihasználására — a mezőkövesdi gyógyfürdő. A mezőkövesdi járásban egyik legjelen' ősebb beruházás a múlt évben elkészült 35 millió forintos 11 leles gabona tárház. A járásban két gépállomás nyit! meg a dolgoz^ parasztok kaját. A járás ötvenhárom termelő- szövetkezetének tagjai azzal fejezik ki hálájukat a jobb, boldogabb életért, hogy gyorsan és határidőre elvégzik a tavaszi mezőgazdasági munkákat. emeköny* mun,.A szocializmus gazdasági alaptörvényéről“ Március 18_án, szerdán délután 5 város és a járás káderképző tanfo. óraikor a pártoktatás háza nagytér- jyamainak vezetői és hallgatói, vala mében Ripp Géza elvtárs a központi . , ... , , . . ... előadói iroda tagja tart előadást „A nunt vezetó Párt'' államl és corne- szocializmus gazdasági alaptörvényé- szervezeti funkcionáriusok vegyenek röl“ címmel. Az előadáson Miskolc részt. Dánia Kommunista ország ax A „Land og Folk" közlése szerint Dänin Kommunista Tártjának Központi Bizottsága március 15-én tartóttá kibővített plenáris ülését. A plénum egyöntetűen jóváhagyta a Központi Bizottságnak a dán néphez intézett felhívását. A felhívás rámutat, hogy a dán kormány ismét fel akarja emelni, a közszükségleti cikkek árát és olyan új alkotmány parlamenti jóváhagyáPártjának felhívása népéhez sára törekszik, amelynek egyik cikkelye lehetővé teszi, hogy Dánia lemondjon szuverén! t á sár ól. Dánia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága éberségre szólítja a dán népet, felhívja, hogy szálljon síkra Dánia érdekei és nemzeti szu- verénitása mellett. A felhívás kiemeli annak szükségességét, hogy meghiúsítsák a Dánia amerikai megszállására szőtt terveket.---------/~\lyan ez a nap, mint bármelyik másik. A martinászok épp olyan munkaruhában dolgoznak, mint azelőtt* a kemence tüze épp úgy villog ki az ajtólton, mint tegnap, a hangulat mégis más> — ünnepélyesebb. Valahányszor a brigád- vezető csendes, határozott hangján utasítást ad, minden szem feléje fordul. Fris- sébbek, gyorsabbak a mozdulatok is. Örül mindenki. Von is miért, Jenei Lajos elvtárs munkazubbonyán is, mintha mindenki ott látná a nagy kitüntetést, a Kossuth-díjat■ Aznap reggel érkezett vissza Budapestről, máris munkába állt. Egyetlen percet sem akar elveszteni. Újra itt vati brigádjában, munkástársai között, akikkel együtt harcolta ki a nagyszerű termelési sikereket, amelyekért a haza a legnagyobb kitüntetéssel jutalmazta. c # sapolnak. Ömlik az acél az üstbe• — Sohasem gondoltam volna, hogy én, egyszerű munkásember — világhírű tudósokkal, költőkkel e-g)'sarban áJ,Ihatok, a nagy ünnepségen, ilyen magas kitüntetést kaphatok — mondja Jener, elvtárs. — Az volt az érzésem, hogy talán meg sem érdemeltem, Dolgozunk, harcolunk mindannyian szeretett hazánkért, a szocializmus építéséért, szabadságunk megvédéséért, — ez magában véve is nagyon •— nagyon boldogító érzés, — A szép eredményeket, amelyeket brigádommal elértünk, a szovjet tapasztalatok hasznosításának, a szovjet tanácsoknak köszönhetem, a hős szovjet dolgozóknak, mint ahogy egész megváltozott életemet is, • A múltra terelődik a sző. Most a bol- r* dogság napjaiban még sötétebb a borzalmas mult, a nyomorúságban, szenvedésben elveszett évek keserű emléke- Nem fiatal ember már Jenei elvtárs, sok megpróbáltatás van mögötte. Már 14 éves kora éta dolgozik. 18 éve olvasztár. Sorsa olyan volt, mint a többi dolgozóé. Alacsony kereset, gürcölik, hajsza, látás- tál-mkulásig. Mindig csak *büdös proli* volt a gyár igazgatóinak szemében, mint, minden munkás. — A sok szenvedésért /sárpótol falszar badulás utáni életünk — folytatja Jenei elvtárs — s különösen most. ez a nagy) megtiszteltetés, a Kossuth-dlíj. Nem is leszek hálátlan, tudom a kötelességemet. A felszabadulási héten április 4 tisztjelére annyi acél akarunk termelni terven felül a hazának, mint még sohasem• Erre kötelez a páresversenyszerződés is, amer Ivet. a Fancsalszki, Bultovszki, Szilágyi és Nyikes olvasztár brigádok tagjaival kötöttünk, ök szintén sziwel-lélekkel harcolnak a több cs jr.hb acélért. K ezdodik a rakodás. Zúgnak a daruk* egymás után rakják a huiladjékokízdl teli teknő két a kemencébe. Gyártják az acélt hazánk és a béketábor további erősítésére, a vas és oZ acél, a gépek országának építésére. Pártéi Álljon a tavaszi munka sikeréért folyó harc élére az aszalói pártszervezet Falusi pártszervezeteink elsőrendű, legfontosabb teendője most, hogy széleskörű, konkrét felvilágosító munkával a tavaszi csatára mozgósítsanak minden dolgozó parasztot, hogy a haza javára, a maguk hasznára, a legpontosabban végrehajtsák a minisztertanács határozatát, gyors és gondos munkával elvessék a tavasziakat, biztosítsák a bő termés egyik legfőbb előfeltételét. Hogyan felelt meg eddig e nagyjelentőségű feladatának az aszalói ,,Szabadság“ Ili. típusú termelőszövetkezet pártszerve* zete? A pártszervezet —; kétségkívül — írt el eredményeket a tavaszi munkára történő mozgósításban. A „Szabadság“ tsz március 14-ig 214 holdon vetette el a kalászosokat. »A tavasz- búza vetését azonban nem fejezte be a minisztertanács határozatában megjelölt határidőre, az utolsó 18 holdon egy nap* pal később, csak hétfőn került a földbe a mag- Elmaradtak a tavaszi vetéssel az L típusú termelőszövetkezeti csoportok is. A lemaradás okát abban találjuk, hogy a pártszervezet vezetősége nem foglalkozik eléggé konkrétan a feladatokkal, általánosságban tárgyalta meg a teendőket és különösképpen nagy hibát követett el azzal, hogy már egy hónapja nem tartott népnevelő értekezletet. Ez a súlyos mulasztás éreztette azután következményéit az egész agitációban. A pártszervezet vezetősége nem dolgozott ki konkrét éneket, nem adott jó „muníciót“ az agitációhoz a népnevelőknek, emiatt azok is csak általánosságokat mondtak arról, hogy „igyekezni kell mielőbb elvégezni a vetést“ stb. Mivel érvelhetnek ez aszalói népnevetek, miről kellett volna — és kell a továbbiakban — beszólniök? Emlékeztessék dolgozó paraszttársaikat, hogyan éltek a múlt rendszerben, hogyan voltak kénytelenek látástól-vakulásig dolgozni — másnak. Nekik a nyomor, a küszködés, a jogiosztottság, a betegség jutott osztályrészül, munkájuk eredményét az ,urak“, a földbirtokosok, a kulákok és a bankárok élvezték- A felszabadulás óta viszont Aszaló község sok egyéb más mellett új tanácsházat, iskolát, népkönyvtárat, kultúrházat kapott. 500 méter bosszúságban bekötőutat építettek, 25 dolgozó paraszt munkáját ismerték el kitüntetéssel, díszoklevéllel. Szabad haza szabad dolgozói lettek, akik maguk dolgoznak s ipin- dig jobban boldogulnak. Az alkotmány biztosítja számukra és gyermekeik számára a nagyszerű jogokat. A pártvezetőség ülésén az alkotmányról esett ugyan szó. de nem az előbb említett vonatkozásban, hanem rendkívül furcsa, helytelen formában. Kardos Gyuláné elv- társ, a pártszervezet titkára azt a kijelentést tette, hogy ,.a traktoristák azért nem szántanak, mert félnek attól, hogy meg' fáznak, valami bajuk esketik .. • minek is ilyen kárt szerezni, hiszen az alkotmány is kimondja, hogy a legdrágább kincs az ember“. Költségvetésünk százmillió forintjai, pártunk és kormányzatunk gondoskodásának számtalan gyakorlati. megnyilvánulása bizonysága annak, hogy mi ezt az elvet lóra is váltjuk, nálunk valóban a legfőbb érték az ember. Miért gondolta azonban a párttitkár elvtársnő, hogy talán törvényszerű volna, bogy a traktorosok megfáznak? Biztosítani lehet, hogy elejét vegyük megbetegedésüknek és éppen „a legfőbb érték az ember“ elvéből kiindulva nemcsak azt kell megmagyarázni a trak- toristáknak, hogyan vigyázzanak saját egészségükre, hanem azt ii, hogyan kell öntudatos, telkes munkával dolgozniuk népünk további felemelkedéséért, a szocialista jövő építéséért, a termelőszövetkezetek további megszilárdulásáért, a háborús gyújtogató imperialisták halálos, gyászos terveinek meghiúsításáért, az élet csatájának megnyeréséért, a béke meg- vcdelmezéséért. A népnevelőknek olyan megbízást sem adtak, hogy népszerűsítsék a legjobbakat és az egész község előtt állítsák pellengérre azokat, akikről lepergett a felvilágosító, nevelő szó, akik elhanyagolják hazafias kötelességük teljesítését. El* mondhatnák a népnevelők, hogy például I-eskó Imre középparaszt a múlt évben 2 hold 800 öl szántóterületről 23 mázsa és 28 kiló búzát takarított be, ugyanakkor Szalánezi Miklós középparasztnak pontosan ekkora területen csak 12 mázsa és 22 kiló búzája termett. A nagy különbség abból adódik, hogy Leskó Imre a párt útmutatását követve korán vétett, jól megmunkálta földjét. Falusi pártszervezeteinknek most és minden következő soronlévő feladatnál bizlosítaniok kell va'amennvi kommunista személyes néldamutatésM. Nem teszi ezt ma még az aszalói párt* szervezet, nem számoltatja be a kommunistákat arról, mit végeztek, hogyan dolgoznak. A pártszervezet sok tagja — közöttük például Soltész István, Peder József, Vaszil György elvtársak —■ élenjárnak a munkában, már 160—170 munkaegységük van, vannak azonban olyan tagjai is a pártszervezetnek, akik még nem értették meg. mire kötelezi őket a. kommunista párthoz való tartozás. Nem vonta felelősségre például a pártszenezet Tőzsér Béla és Bencze János elvtársakat, akik ilyenkor, a legszorgosabb teendők, a tavaszi csata idején részegre isszák magukat. A helyi tanács csak abban az esetlzen dolgozhatik jól, ha értékes segítséget. támogatást kap a pártszervezettől, ha « pártszervezet szívós és alapos politikai munkával sorakoztatja fel a dolgozókat! a kormány intézkedéseinek legjobb végre- hajtására- Az aszalói pártszervezet vezető-* sége azonban még a vetéstervet sem is“ meri, nem tudja, hogy egy-egy napon hány hold földet kell felszántani bevetni. Ilyen körülmények között érthető is, hogv a vezetőségi ülésen csak általánosságok hangzanak el. A tavaszi csata első szakasza lezárult az aszalói termelőszövetkezetben, földben van a tavaszbúza, a többi koratavaszi növény* Ifjabb nagy feladatok állanak azonban Z termelőszövetkezet tagjai, a falu minden dolgozója előtt: az\ eddiginél^ jobb *-'! gondosabb munkával kell biztosítani, hogy a multévi aszály okozta nagy kiesés utail a kapásokból Is bö termést takarítsanak be. Egyre szaporodnak a mezőgazdasági munka teendői. Arra kötelezi eu^ a párt“ szervezet vezetőségét, hogy haladéktalanul felszámolja a hibákat, fogyatékosságokat. Elsősorban az a fontos, hogy a népnév« ' lök állandóan tevékenykedjenek. Ne felejt?« el a pártszervezet vezetősége a lenini—sztálini útmutatást, hogy ahová nem jut el a párt szava, ott teret kap ita ellenség behatolási kísérlete. Konkrét ér« vekkel indítsák újból és újból muukába, harcba a népnevelőket, vonják be a nép' nevelők közé a tavaszi munkában legjob“ ban kitűnt párttagokat és pártonkíyülí dolgozókat is, népszerűsítsék a legjobba' kát, bírálattal segítsék a lemaradóka!, hogy meggyorsuljon fejlődésük, erősödjek öntudatuk. Sok és sürgősen elvégzendő feladat vár a mezőgazdaság dolgozóira, az aszalói pártszervezet is álljon a tavaszi munka sikeréért, a bő termésért folyó harc élére! fl „Pravda“ a szovjet—koreai esvizroérív megkötésének negyedik évfordulójáról de mokratikus vív in á Négy év telt el azóta, hogy Moszkvában aláírták a Szovjetunió és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság közötti gazdasági és kulturális együttműködési egyezményt. Erről a jelentős évfordulóról a „Pravda“ szerkesztőségi cikkében a többi között ezt írja: A szovjet—koreai egyezmények biztosítják a felek teljes és igazi egyenjogúságát, összes szuverén jogaikat és a nemzeti érdekek kölcsönös tiszteletbentartá' sát. Az egyezmények a béke biztosítására irányuló közös törekvésből fakadtak. Ezek az elvek alkotják a Szovjetunió sztálini külpolitikájának alapját. A lap rámutat, hogy míg DólKorca népe továbbra is gyarmati rabságban sínylődik, addig az ország északi részében a dolgozók hatalmas nyokat értek elA „Pravda“ ezután foglalkozik a 4 Egyesült Államoknak á koreai kérdésbe« tanúsított magatartásával. A hős koreai nép — írja a „Pravda“ — bátran szembeszáll! az agresszorok támadásával és rendkívül nagy bátorságról tett tanúságot- A koreai nép, amely a dicsőséges kinai önkéntesekkel szoros együtt, működésben hősiesen védelmezi hazája szabadságát és függetlenségét, visszaveri a béke megbontóinak támadásait és lelkes rokonszenvet kelt az egész demokratikus és békeszerető emberiség körében. Tudja, hogy a békeszerelő népek rokonszenve az ő oldalán van. mert a koreai nép, amikoé országa szabadságáért és függetlenségéért harcol, igaz ügyet védelmez. A koreai népi erők győzelmen harcai Az arcvonalbelf gépesített tüzérségi alakulatok a március 11-vel végétért 5 nap alatt több mint 300 főnyi veszteséget okoztak az ellenségnek- Ugyanez alatt az idő alatt s népi erők arcvonalbeli légvédelmi alakulatai nyolc ellenséges repülőgépet lelőttek és tizet megrongáltak. Koreai arcvonal (||j Kína) A korea—kínai népi erők az arcvonal középső szakaszán a február 28-val végétért 44 nap alatt lelőttek 61 ellenséges repülőgépet és 95-öt megrongáltak. A lelőtt ellenséges repülőgépek legnagyobb része a népi erők állásai mögött zuhant le. Az imperialisták újabb gyalázatos gonosztette Kocsedo szigetén Amerikai közlemény szerint a kocsedo- szigeti hadifogolytáborban március 12-én meggyilkoltak egy hadifoglyot. Az amerikaiak — mint rendszeresen — most is úgy igyekeztek feltüntetni a dolgot, mintha „öngyilkosságról" lenne szó. Az amerikai szóvivő közleménye szerint 1952 augusztus elseje és 1953 március 12 között tizenhárom kínai és tíz koreai ha - difögoly követett el „öngyilkosságot“. kiszolgáló üzemek dolgozói I Adjatok meg minden segítséget a kokénak, martinnak, kengerdének !
