Észak-Magyarország, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-14 / 62. szám

»rombat 1958. m&rciu* 14» É5ZAKMAGYAH0RSZA0 3 Hágára A proletárnemxetkoziség legyőzhetetlen sztálini lobogója IMlAí RÁKOSI MÁTYÁS K'ífc^bea a fájdalmas napokban, me- 3jek weiy gyászoa uóntik a világ min­dég dolgozóját, minden szaoadsagsze. re.ó népet, szízmiUÓK tekmtele for­dul' a ie.h,.uoaúító Szovjetunió fővá­rosa, a ragyogó Moszkva feié. Jlind- nyájuak gondom.át eltölti a fájdar* más veszteség, amely szeré lett vezé­rünk, nagy tani lónk, Sztálin elvtárs halálával ért bennünket imndnyú- jünk gondola.át eltöltik az 6 tanítá­sai, az ő hagyatéka. A vokonszeuv. nék, az együttérzésnek és a részvét­nek valóságos tengere árad a világ minden saraiból a Szovjetunió oiy súlyos veszteségei szenvedett dolgozó népe fe.é, A részvétnek és együ.t- érzésnek ez a sóba meg nem látott megnyilvánulása minden szónál éke­sebben bizonyítja, milyen mély és őszinte, milyen bensőséges volt az a viszony, mely a ha.adó emberiséget 4' Szovjetunióhoz fűzte; milyen határ, tálán az egyszerű emberek szere.ete nagy vezérük, Sztálin iránt. . Jűszxf Visszárionovics Sztálin a mi egész korunk iegíKHc&eob vezetője és tanítója volt. A legszé.ésebb tömegén szóki ák meg. hogy minden nehéz hely­zetben, minden komoly fordmai előtt a* ő bölcs szavait, az ő biztos kezé­nek útmutatását figyeljék és köves­sék. Az osztályharcos proletariátus gondolkozását ő formál la és cselekvé­sét ő alakító.ta ki. Tő.e tanultuk az úpapusú lenini-sztálini párt építéséi, áz. imperialista elnyomás ellen veze­tett proletárfe.szabadító harc takti­káját és stratégiáját. Ö do.gozta ki és valósította meg a szociaiizmus építésének terveit; ő oldo.ta meg a szocializmusból a kommunizmusba való átnövés problémáit. Az ő taná­csai alapján építik szocialista jö­vőjüket a népi demokráciák kofnrnu- nistái. Ő öntőit belénk bátorságot és (kitartást minden történelmi fordulat idején ég ő hívta fel szakadatlanul figyelmünket arra, hogy óvjuk mint a szemünk fényét a marxi-lenini esz­mék ■ tisztaságát és lobogtassuk maga­san a pró'.eárnemzetköziség zászlaját, Sztálin «Ivi4r$ sokoldalú forradal­mi működésén vörös fonalként húzó­dik- keresztül a proletárnemzetközi- ség**aagy, győzelmes gondolata. ,^A Szovjetunió munkásosztálya — mu+ájöt; rá Sztálin elv táfs.'r“ nem­csak asért erős, mért harcaiban ki­próbált lenini pártja van, továbbá, nemcsak azért erős, men a dolgozó parasztok milliós tömegei támogat­ják. Erős még azért is, mert az egész világ proletariátusa támogat­ja , segíti, A Szovjet unió Munkás- osztálya a világproletariátus része, élcsapata, köztársaságunk pedig a vi- lágproietariátus édes gyermeke. Nem kétséges, hogy ha a tőkés országok munkásosztálya nem támogatta volna, akkor nem tudta volna megtartani a hatalmat, nem biztosíthatta volna a szocialista építés feltételeit, köve ke­lésképpen nem érhette volna el azo­kat a sikereket, melyeket elért- A Szovjetunió munkásosztályának n tő­kés országok munkásosztályához fű­ződő internacionális kapcsolatai , a Szovjetunió munkásainak a világ munkásaival való testvéri szövetsége gs szovjet köztársaság erejének és ha­talmának egyik sarkköve”. Erre a gondolatra Sztálin elvtárs szakadatlanul visszatért és igyekezett minden kommunistának, a proletár­felszabadulás minden harcosának szivébe vésni. Minden oldalról meg­világította s különösen kiemelte a proletárnemzetköziségnek azt a szer­ves kölcsönhatását, mely a Szovjet­unió és a világ proletariátusa között fennáll Sztálin eivfárg fáradhatatlanul ta_ altot i a a világ munkásságát arra, hogy mindvégig hű maradjon a pro- ietárintemacionalizmns ügyéhez, az egész ^világprolelarfátus testvéri szö­vetségének ügyéhez. „Internacionalis­ta az — mondotta J. V. Sztálin —, aki fenntartás nélkül, ingadozás nél­kül, feltételek nélkül késs megvédeni a Szovjetuniót, mert a Szovjetunió a forradalma világmozgalom bázisa, ezt a forradalmi mozgalmat pedig lehetetlen védelmezni és főbbre len­díteni. hg vem védelmezzük a Szov­jetuniót. Mert aki « világ forradalmi mozgalmát a Szovjetunió megkerülé­sével és a Szovjetunióval szemben szándékozik védelmezni, az n forra­dalommal kerül szembe az okvetlenül a, forradalom, ellenségeinek táborában köt ki‘\ . A víiág kommunistái felismerték a pro’ e ‘ á r n e m ze t köz! ség dőntó jelentő­ségé* az imperíalistá- eilen vívott né. béz harcokban. Mindannyiunk vélemé­nyét fejezte ki Mao Ce-*ung elvtárs, a nagy kínai nép felszabadító harcá­nak vezére, amikor „ Szovjetunió WomrnuPártba XTX. kongresszu­sét in*! üdvözölte: „Lenin és Sztálin sas» ®s a zászló, amely edőrá vezeti az egéss földkerekség dolgozóit- A Szovjetunió Kommunista /‘ártja pél­dakép az össze- kommunista és mun­káspártok számára”. A Sztálin nevelte szovjet kommu“ nisták példáján tanultuk meg azt Is, hogy a legjobb munkát a proletár'- üemze.köziség és az emberi haladás érdekében akkor végezzük, ha saját hazánk do’gózó népének ügyét védjük Jól és következetesen, ha sfejá: ha­zánkban visszük diadalra a dolgozó nép ellenségeivel szemben a harcot Meg'anultuk Sztálintól, hogy a haza. fiság és proletárnemzetköziség elvá­laszthatatlan egységben és kölcsönha­tásban fonódik Össze és a kettőnek e kölcsönhatása új erő forrása, új győzelmek serkentőjévé válik. A Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak XIX. kongresszusa eleven és meggyőző illusztrációja volt annak, hogy a kommunista és munkáspártok a proletárlntérnacionalizmus legyőz­hetetlen sztáHfii zászlaja alatt milyen komoly sikeréket ér*ék el és milyen hatalmas erőt képviselnék. „Ha &z eszme méghódítja tömegékét, anya­gi erővé válik” — hirdette Marx-Nos, a munkásnemzetköziség eszméje tíz- és százmilliókat hódítót* meg, s* mo­torjává vált világszerte a tőkés el­nyomás és kizsákmányolás elleni fel­szabadít harcnak. A kapitalista országok kommunista pártjai vezetőinek fogadalma — hogy soha nem engedik, hogy országukat a felszabadító Szovjetunió elleni harcba vigyék — a népek elszántságának adott kifejezést g a cselekvő proletár- nemzetköziség lelkes megnyilvánulása volt, A népi demokrácia országai testvér­pártjainak küldöttei a XIX. kon­gresszuson arra mutattak rá, hogy feiszabadulágukon túl mennyit kö­szönhetnek a Szovjetuniónak, Sztálin elvtársnak és hogy milyen óriási az a segítség, melyei számukra a Szovjet­unió, mindén sikere, példája, támoga­tása jelent. Ugyanezt mondották. el a legkülönbözőbb példákkal alátámaszt­va a kartPálista, a gyarmati orszá­gok kommunis* álnak bti’döttéi Is­A XIX. kongresszus hatalmas, vi­lágméretű demonstrációja és meg­nyilvánulása. volt a proletár laternas- cionalizmusnak, mulatta, hogy ez a szellem elevenen él a dolgozó száz­millióknak szivében, s új tettekre, Új győzelmekre serkenti őket. Ebben a széliemben fű‘ötte a világszerte har­coló kommunista pártok képviselői!, akik lelkesen és egységesen tömörül­tek a Szovjetunió Kommunista Párt­jának szeretett vezére, a nagy, a bölcs Sztálin köré. Sztálin elvtárs ezen a kongresszu­son, ahoi utoljára adatott még neki, hogy az egész világ dolgozóihoz szól­jon — beszédének központjává újra a proletárnemzetköziség eszméjét tette meg. A nagy vezér rámutatott arra, hogy a Szovjetuniónak mindig szük­sége volt és szüksége is lesz a hatá­rokon túli testvéri népek bizalmára, rokonszenvére és támogatására. „Érthető — mondotta Sztálin elv- társ —, hogy pártunk nőm maradhat a testvérpártok adósa és neki is támogatnia kell ükéi, valamint né­peiket a felszabadulásért vívott har­cukban, a béke megvédéséért vívott harcukban. Mint ismeretes, pártunk így is jár»él. Miután pártunk 1917- ben kezébe vette a hatalmat és mi­után reális intézkedéseket tett tő­kér és földesúri elnyomás megszün­tetésére — a testvérpártok képviselői pártunk merészségén és sikerein fel­lelkesülve, a világ forradalmi és mun­kásmozgalma „rohambrigddjdnak?’ nevezték el pártunkat. Ezzel azt a reményüket fejezték lei, hogy a „ro- hambrigdd’’ sikerei meg fogják kony- nyítení „ kapitalizmus jármában síny­lődő népek helyzetét. Azt hiszem, pár­tunk beváltotta ezeket a reménye­ket...” Sztálin elvtárs e szavait, fl prcle- táraemzetköziségnek e ragyogó meg­nyilvánulását, melyben hazánkat, a magyar népi demokráciát is a világ forradalmi és munkásmozgalmának új „röhamhrigádjai'’ közölt említette, mélyen szívébe véste világszerte min­den kommunista. Az ellenség most azt reméli, hogy elernyedüQk a nagy csapástól, e ször­nyű vesztesévtől, amely az egész ha­ladó emberiséget érte. Az ellenség nem iudja, hogy a százmilliók egye­sülő báData és részvéte nem a gyen- kommunizmus megvalósítása felé. geség forrása, bogy belőle nem csüv­gedéi ered. A haladó emberiség leg­jobbjainak százmilliói közös, őszinte bána.ának, mélységes gyászának és részvétének ilyeD megnyilvánulása az egyttvétartoaás, a* egység impo­náló és tiszteletei parancsoló de­monstrációja- Belöie nem gyengeség, hanem, új erő fakad. Üi erő, mely még jobban tömöríti a világ dolgozóit a felszabadító Szovjetunió körül és még izmosabbá teszi a harcban ed­zett kezeket, hogy szilárdan vigyék tovább előre, új győzelmekre a sztá­lini proletárcemzétközlség büszke zászlaját. Ez a2 érzés és ez a tudat mélyen á llatja a magyar dolgozó népet. Év­századokon át a magyar nép nehéz küzdőimet vivott szabadságáért és függe'lénségéért. Mlüt a költő mond­ja. legjobbjaink elhullottak a szabad­ság véres zászial alatt, a hosszú harc­ban Hazánk szabadságát, nemzetünk függetlenségét csak a Sztálin elvtárs nevelte Szovjet Hadsereg győzelme hozta meg. Modern történelme folyamán (né­pünk először szívja a szabadság leve­gőjét, rendelkezik az Új élét mindén javával, g az átalakítás nagy művét viszi végbe. Mindezt a Szovjetunió­nak, a nagy Sztálinnak köszönhetjük. Ez a tudat a nagy Szovjetunió, a szeretett Sztálin iránti szakadatlan hála és szerete* forrása népünkben. Sz*á1in elvtárs baráti segítsége, bölcs taní'ása tette lehetővé, hogy félépít­sük harcos pártunkat, a Magyar Dolgozók Pártját, hogy megdönthet- tük a tőkések, a kizsákmányolok uralmát hazánkban. Ő segítette talp­raállítani romba dőlt országunkat, ő védet! meg bénnünke* a ránk acsar­kodó imperialisták támadásaival szemben, 6 vezette vissza népünket a szabad, baladó nemzetek megbecsült esa'ádiábs Neki köszönhetjük, hogy most békésen, bizakodva építhetjük boldogabb szocialista jövőnket­A magyar dolgozó népben Kítöröl- beté*l*nfU él ét, egyrfe inkább elmé­lyül annak tudata, hogy minden ered­ményünk, minden sikerünk kiindulása és megvalósulása elválaszthatallanul összefügg á felszabadító Szovjetunió, a nagy Sztálin segítségévéi. Nincs szabad életünknek olyan területe, ahoi ez meg ne nyilvánulna. £s min­den sikerünk, minden eredmínyünk csak növeli szabad nemzetünk köszö­netét és háláját a Szovjetunió és a magyar nép legdrágább bairá ja, Sztá­lin iránt, felszítja és elmélyíti dolgo­zóinkban a sztálini ftroletárnemzet- köztség szeremét és tudatát. Minket örökre a Szovjetunióhoz köt a hála, a köszönet és az elvek közös­sége: most még szorosabbra fűzi e kötelékeket a közös csapás, a közös bánat, a tözös gyász. Nemcsak nálunk, de világszerte ugyanez az érzés tölti el a dolgozó milliókat. A mi városaink és falvaink dolgozói szeretett vezérünk halála 'al­kalmával megfogadják, hogy még egységesebben sorakoznak fél a Ma­gyar Dolgozók Pártja mögé, még ál­dozatosabban építik szocialista jövő­jüket. De a*t is megfogadják, hogy az elszakíthatatlan köelékeket, me­lyek eddig felszabadítójukhoz, a nagy Szovjetunióhoz fűzték, még szorosab­bá. még bensőségesebbé teszik, hogy még hűbb katonái tesznek a világot átfogó hatalmas békefrontnak S még hívebben harcolnak a proletárnem- ze* közi ség sztálini eszméjének győzel­méért. Nincs erő a világon, amely megál­líthatná a haladó emberiség fejlődé­séi. Mindnyájunk szeretett vezére, nagy tanítónk, sikereink ihletője el­távozott közülünk: de megmaradt korszakalkotó, legyőzhetetlen műve. Itt van a hatalmas, kipróbált és har­cokban acélozott Szovjetunió Kom­munista Pártja, a lenini-sztálini poli­tika tántoríthatatlan folytatója. Itt tömörül kőriilöte a ttervért kommunis. ta és munkáspártok egész gárdája. 8 a szovjet népben, a Soo milliós egysé­ges és hatalmas szocialista táborban, az egész, haladó emberiségben tovább él, ihleti meg a népeket és vezeti őkét előre Sztálin forradalmi alkotó szel­leme. A proletárnemzetközisée győzelme« zászlaja alat* bizton baladnak a né­pek a nagy cél, a szocializmus, a Rákosi elviá»»s cikke a „Pravdá^-ban A „Pravda” március 12-i száma feSzlí Eákosj Mátyás elvtár« „A. pro. letárnemzetköalség. legyőzhetetlen szí állni lobogója” című cikkét. (MTIj Visszaerneieu Budapestre a Sztálin e’viars temetésen resztven magyar hiiliföitség A Sztálin elvtár« temetésén a Magyar Dolgozók Pártja, a minisz­tertanács és az elnöki tanács képvi. sóletében résáslvett küldöttség tag. jaj: liákosi Mátyás elvbúrs. a minis*, íertanács elnöke, Dobi István elv. társ, az elnöki tanács elnöke. Házi .Árpád elvtárs a miniszter tanács elnökheiyeíteso és Földvári Rudolf elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja budapesti pártbizottságának titkára, pénteken délután ' visszaérkeztek Budapestre. A küldöttség fogadására a f erihe. gyi repülőtéren megjelentek: Gerd Ernő, Farkas Mihály, Révai József, Nagy Imre, Hidas látván, Kiss Ivá. roiy, Zsofinyecz Mihály elvtársak, valamint a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének és a mi­nisztertanácsnak több más tagja. Jelen volt a küldöttség fogadásán J. D. Kiszeljov, a Szovjetunió ma., gyarországi nagykövete. Iltian Cen, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete, valamint a többi baráti állam budapesti diplomáciai képvi. seletelnek vezetői. Konsul antrin f'eqyint SZTÁLIN ÖRÖKÖSEI AZ EGÉSZ NÉP GYÁSZÁNAK első óráiban jobban érezzük, mint valaha, hogy elválaszthatatlanok vagyunk nagy és szenvedélyesen szeretett hazánk földjétől. Jobban halljuk, mint bármikor meggyor­sult lélegzetvételét. Világosabban látunk egyik végétől a másikig, mint éddig bármikor. Es bárhová hátöl gondolatban tekintetünk, mm_ dénütt a mélyen megrendült szov. let emberek szomorú arcát látjuk. Sztálin meghalt. Csak az imént röppent végig a hit földünkön, ezen a földön, amelyért oly mérhetetlenül sokat tett Sztálin lángelméje, amelyet átala* kitott te a világ minden földje fö. lé eme't, gazdaggá tett és megszé pitéit. Sztálin Évtizedeken áí lelkesítette a szovjet embereket ab kotó munkárá, a hazaszeretet hős­tetteire, győzelmekre. Mindenütt érezni Sztálin árveré­sét: az időjárásról rádiójelzteeket leadó sarkvidéki meteorológus téli szállásán és az Uraiban készült gi­gantikus- gépekkel keresztül-kasul járt turkménial sivatagok forró ho. mokján. Sztálin csodálatos akaratereje járja át a lelkesen dolgozó gyára­kat, bányákat, [aboratóriumokat. A végeláthatatlan rónák termik az aranyló gabonát, megjutalmazva a Sztálin bölcsessége által kollektív munkára serkentett sökmiKló pa­raszt. erőfeszítéseit. Az egyetemek, ről és iskolákról, a Sztálin tanítá­sa és gondoskodása révén müveit, té és képzetté vált ifjú emberek nemzedékei kerülnek ki. SZTÁLIN MEGSZEMEL YEST. TETT mindent, ami szép, mindent, aminek érdekében a népek véghez» vitték az Októberi Szocialista For- radalmat. Es íme, elhangzott a szivbemar­koló szó* Sztálin meghalt. Igen. Sztálin meghalt. De Sztálin él! Nem hal meg so­ha. Halhatatlan örökséget hagyott ránk: tanítását, amellyel meghatá­rozta jövőnket. Megmutatta ne« künk a kommunizmus felépítésének útját. Soha nem érzett fájdalom fog el bennünket, de meg nem törhet. A gyász nem sajt le: megerősít az a, nagy tudat, hogy Sztálin zseniális öröksége hű, erős és végtelenül te. hets^ges örökösek kezében van. Sztálin örökösei: a Szovje+uniő Kommunista Pártja, és nagy szov. jet népijük Az ő kezükben van az ország jövője. Azon az utón halad­nak. amelvet Lenin körvonalazott és amelyet bölcsen, rettenthetetle^ nül és végtelen hazaszeretettel vá­gót* számunkra Sztálin SZTÁLIN VELtfNTK VAN. né­pünkkel örökké élő merész, eeésjs, országunkat, biztosan előrevivő, köztiszteletben és közszeretetben, álló Kommunista pártunkká], Sztá­lin egy a mi jövőnkkel * Becsülelíel helytál^ak a dió«gTŐp! kohászok a eztáütii őrséeen A diósgyőri kohászok becsülettel megállják helyüket a sztálini Őraé_ gén. Az acélöntődé dolgozói március 7-én tervüket 164.2 százalékra telje­sítették. Az elefctroaeélmü dolgozói azzal segített&k elő a terv túlteljesítését, hogy biztosították a folyékony acélt. Az üzemben egyre nagyobb a tiszta­ság és a rend. Az elhasznált homo­kot azonnal kiszállítják, a diszpé­cserek biztosítják ehhez a szállítási eszközöket. A jó műszaki feltételek tették lehetővé, hogy Ktedi Károly öixtő-formáző brigádja 1S8 százalék­ra, Králik János öntöbrigádja 140, Téglás Lajos brigádja pedig 136 szá­zalékra teljesítette tervét. Túlteljesít ' Ak előirányzatukat a nagyolvasztómü olvasztár-brigádjai is. Szekeres Pál brigádja 145.3, 6. Tóth József brigádja pedig 1271 százalékot ért aL Á Martin-acélműben különösen ki, tűnt jó munkájával Nyikes Imre, Bukovsskl Miklós ég Földes Lajos olvasztár brigádja. A Nyikes brigád 119, a Bukovszkl brigád 116, a FÖL des brigád pedig 118 százalékra tel» jesitette tervét­Az öntőkkel és olvasztárokkal egy sorban haladtak a tervi el jesítés ben a hengerész brigádok is. A durvái hengermű gerendasorán dolgozó Czi- gány Vincze hengerész brigádja 137.7, a blokksoron Molnár Béla bri­gádja 107.1, a triósoron Zsolnai 1st. ván hengerész brigádja 220.8 száza­lékra teljesítette telvét. FILE EVA tudósító. S sztálini Örséé eredményei? fokozva, ‘elvesen Részül afe’snüadu ási hétre a diósgyőri Manin-acé'mü üzemvere’őie Ktes Pál, a diósgyőri Martin acél­mű üzemvezetője múlt óv novembe­rében került mostani felelősségteljes beosztásába. Először, mint segéd­munkás dolgozott az üzemben. Szór. galmas tanulással letette az érettsé­gi vizsgát, állandóan gyarapította műszaki tudását. Minden erejével azon van, hogy segítse a dolgozókat problémáik megoldásában, s jó mim. kájával hozzájáruljon a szocializmus mielőbbi felépítéséhez. A diósgyőri Marfciii-acélmfl ve. zetésével szép munkasikereket éri, el a sztálini őrségen. Most arra törekednek, hogy a fel­szabadulási héten az eddiginél is jobb eredményről tudjanak beszá­molni. Lelkesen készülnek a dolgozók a felszabadulási hétre. Kiss Pál elvtárs a legfontosabb fel­adatnak tartja az ellenőrzés megja­vítását. Tizen a téren még sok javí­tani való van a diósgyőri Martin acéimüben. Az acélgyártók nem eL leaőrzik kellőképpen a kemence javí­tásokat, a betét mennyiségét és az acél minőségét. Igen fontos a grafikon szerinti termelés megteremtése. Az adagok olvadási idejét és az adagszámot már meghatározták. Kiss elvtárs vállalta — úgy szerve zik meg a munkát. hogv ezentúl minden műszak tonna terv szerint dolgozzék. Az acélhoz szükséges hűl ladikot már egv órával a berakás előtt a hulladéktérre szállít iák s urv berakáskor a szükséges anyag fele már a teknobe készítve várja a da­rut. ................ A tervszerű megelőzd karbantar tás és a tervszerű javítások megszer. vezésévei el akarják érni, hogy a felszabadulási héten a kemencék ki­használása 85 százalékra emelkedjék. Ellenőrizni fogják, hogy a ke­mencék minden apró hibáját azonnal kijavítsák. Ez volt Amuazov elvtárs egyik legfonto. sabb tanácsa is. A programszerű termelés alapja a teelmológiai fegyelem szigorú be. tartása. Kiss elvtárs vállalta, hogy ezentúl minden nap félóráig foglalko. zik egy.egy brigáddal, tanítja, Oktat, ja őket A munkafegyelem megszt. lárdításával meg akarja valósítani a zökkenőmentes tökéletes müszakváL tást. A következő műszak vezetője 15 perccel munkakezdés előtt már a munkahelvén lesz és ellenőrzi a ke* mencék állapotát, s a rendet. A gráf*kon szerinti termelés, a technológiai fegyelem szigorú betartása, a 85 százalékos ke. meneekiba.szoá’ás és a hulladék pontos elkészítése mind nagyon fontos feladat. Kiss Pál elvtárs sokat tehet ezek megvalósítása érseké*'0«. p>0 változ. tatnia keli munkamódszerén. Szeret mindent személyesen intézni. EZ h«1vte!en Ka szorgalma több erély- lVel r*«rr,p,,I-,.o ■''árhftitná ií felajánlások valóravá'tását. Elfelejtette megbüntetni azt a fő­mestert, akinek hanyagsága miatt 16 órás tervszerűtlen fenékiavítást kellett végezni a ITT as számú ke­mencénél. Kiss elvtársnak meg kell értenie, hogv az egyszerű dorgálás n°m p*Acrf.rj'io minden esefi>sn. Ha megszüntet: az ero-eYíékenyaé, get. több sztyorral vizsgálta a hozzá beosztott műszaki véz°tök munká­ját. nem riad vissza a büntetéstől «— valóra tudja váltani az üzem szép felajánlását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom