Észak-Magyarország, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)
1953-03-01 / 51. szám
Vartmap, 1953. raflrcias I. északmagyarorszAg 5 Az ellenség garázdálkodása a kiskőrösi járási tanácsban Ne lem mindönnspOS ellenséges kártevésre derült fény Bács megye kiskőrösi járásában- A járási tanácsba ellenséges elérnek furakodtak be . 8 hosszú ideig végezték rombolo munkájukat, a bűnök egész sorozatát követték el a falu dolgozói ellen. A kiskőrösi járást a megyei tanácsit Lizán és a belügyminisztériumban Bács jnegye legjobb járásának ismerték és dícsérgették. A jelentések, a papírok igazolni látszottak a járás jóhlrét: a gabonabeadás tavalyi tervét és a sertés- beadás második félévi tervét túlteljesítette. A jelentések mögé, a számok mögé pedig senki sem nézett. Pedig más kép alakult volna ki a járási tanácsról és sokat dicsért elnökéről. Később már a számok is riadót jelezhettek volna- A járás a kukoricabeadás tervét már csak mintegy 61 százalékra, a tojásbeadásét csupán 12.5 százalékra, teljesítette s az őészel az előírt búza- és rozstérületnek csupán háromnegyed részét vetette be. Ezek a sötét számok azonban különösképpen nem tűntek fel, továbbra is a járás korábbi eredményei vakították el a felettesek szemét- A járási tanácsban így zavartalanul garázdálkodhatott az ellenség s a tanács nevében a gyalázatos törvényszegések egész sorozatát követhette eL A járási tanács elnöke Fülöp Gyula kuják volt, sötétmultú horthysta tiszt. Ilyen volt vezetése alatt a járási tanács politikája is: védte, pártfogolta a kukkokat — viszont ott ártott a dolgozó parasztoknak ahol csak tudott. A kulákok Bács megyének ebben a ,.minta“" járásában , szabotálhatták leginkább az adófizetést , és a beadást, a hajukszála sem görbült meg érte. Sokhelyütt befurakodtak a termelőszövetkezetekbe. A járási tanács segítségével a tézlári Bajtárs és Aranykalász, a császártöltési Kossuth és a csengődi Lenin tszcs-be,n és máshol a vezető tisztségek egy részét is a kulákok kerítették a markukba. Belülről, alattomosan, mint a fában a szú, rombolták a szövetkezetét. Több községben ,,eltűntek“ a kulákok a tanács nyilvántartásának egyik lapjáról s megjelentek a másik lapon, mint újdonsült „dolgozó parasztok“- Kaskantyún például mindenki ismeri Brada József és Brada Pál kulákókat, mindenki gyűlöli őket, tudják, hogyan szívnák a múltban u dolgozó parasztok vérét. A két kulák a járási és a községi tanács jóvoltából mégis „dolgozó paraszt“-tá vedlett át. Ugyanakkor ebben a községben az egész '-dalli nagy felháborodására mintegy tíz dolgozó parasztot kuláklistára tettek. A kulákpknak elengedték adójukat s a be* adást — a dolgozó parasztokra hárítottak mindent. Miközben a kulákókat, ,,jános- Lácsizták“, „pistabáesizták“ — a tanácsban gyalázatosán durva hangot használtak a dolgozó parasztokkal szemben. A járási tanács egyik sokszorosított kör levelében utasította a községi tanácsokat, hogy a dolgozó parasztokkal, akik elmaradtak a beadással, adófizetéssel, „mint a nép ellenségeivel szemben a legnagyobb szigorral“ kell eljárni. Ezt Kecelen és több más községben ki is dobolták. Természetesen ez nem nevelt egyetlen dolgozó parasztot sem állampolgári hűségre, adójának, beadásának pontos teljesítésére — ellenkezőleg, elkeseredést szült, törvényeinknek, államunknak tekintélyét rombolta. Ez is volt a cél. Ezért vált rendszerré az is, hogy a kiskőrösi járásban a tanácsok sokhelyütt feleslegesen beidézgették, zaklatták a dolgozó parasztokat, vagy éppen jogtalanul megbüntették őket. Kiskörösön egyszerre óOO—700 dolgozó parasztot idéztek be, várakoztatták őket, elvonták a munkától. Kecelen sok dolgozó parasztot egyik nap a mezőgazdasági csoport, másnap a begyűjtési csoport, harmadnap a pénzügyi csoport, negyednap a tanácselnök parancsolt fel a tanácsházára. Kecelen összesen 3585 termelő van, a község 90 százalékra teljesítette a baromfibeadás és 69 százalékra a tojásbeadás tervét. A tanács mégis több mint 3000 termelőre vetett ki kártérítést. Néhány nap alatt 130 dolgozó paraszt tiltakozott a jogtalan büntetés ellen s igazolta, hogy pontosan teljesítette az állam iránti kötelezettségét. A keceli tanácsháza embertelen bürokratáinak erre csupán annyi volt a szavuk: „Ha a dolgozó parasztnak sérelmes valami, úgyis .bejön.“ Sokhelyütt felelőtlenül, vagy sehogysem intézték el a dolgozók kérelmét, panaszát. Kiskőrösön a pénzügyi csoport íróasztalán 300 olyan kérvény porosodik, melynek zömét még 1949-ben adták be: helytelenül kivetett házadó, vagy másféle adó felülvizsgálását kérték a dolgozók. De mintha csak a pénzügyi csoport íróasztalai mögött nem is emberek, hanem érzésnélküli fabábok ülnének! Begyepesedett fejű bürokraták, kiknek mitsem számítanak az emberek s látókörük csak az aktahegyek alsó szélétől a felső széléig terjed. Ezért volt az a véleményük erről az esetről, hogy a kérvények elintézése ,,várhat, mert nem segíti elő a pénzügyé terv teljesítését“. Csengődön Szépéné és Kovácsné, a községi tanács alkalmazottai szégyenletesen goromba hangon, arcátlanul szitkozódva támadtak a dolgozó parasztokra. A lIorthy-fasizmu9 mindenható főjegyző urai ripakodtak rá így a parasztra. Még gyalázatosabban bántak a dolgozó parasztokkal áss elszámoltató bizottságokba becsempészett ellenséges figurák: elcsa- pott régi tisztviselők, különböző lecsúszott, foglalkozásnélküli naplopók. Ezek aztán nap mint nap részegeskedtek, loptak, zsaroltak, megvásároltatták magukat- Az egyik züllött csirkefogó- Kecelen nagy ránitottásebédet csapott a begyűjtött tojásokból. A tanácsalkalmazottak egy része együtt dorbézolt ezzel a söpredékkel, együtt itták el a törvénytelenül szerzett forintokat. Kecelen maga a tanácselnök is eljárt dinom-dánomokra ezekkel a züllött alakokkal a kulákokhoz. Mindezt látták, tudták a dolgozó parasztok. Császár- töltésen például arról beszéltek, ha valaki el akaija intézni adósságát az elszámoltató bizottsággal, a községi vagy a járási tanáccsal, vigyen bütyköst magával, ékesebben beszél az minden szónál. S míg a feleslegesen zaklatott, jogtalanul megbüntetett dolgozó parasztok a tanács ellen méltatlankodtak, addig a senkiházi, ellenséges elemek a markukba nevettek: hadd szidják csak a dolgozó parasztok a tanácsot. A dolgozó parasztok felháborító zaklatása, az embertelen bánásmód az ellenséges politikának csupán az egyik oldala volt. A kiskőrösi járási tanács a termelőszövetkezeti mozgalmat is fondorlatos módon igyekezett támadni. Fondorlatos módon, hiszen a járási tanácsházán mostanában éppen a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséről esett a legtöbb szó. Olyannyira, hogy közben „megfeledkeztek“ az égető feladatokról, például a tavaszi munkáról. De a járási tanács tsz" fejlesztési terve: körmönfont provokáció volt, amelynek az volt a célja, hogy az egyénileg dolgozó parasztok jóidőre meggyűlöljék a szövetkezeti mozgalmat. Noha a járás szántóföldjeinek csupán 12 százaléka volt szövetkezetben, a járási tanácson nemrég kiadták a jelszót: ,,Néhány bét múlva tsz-járássá kell lennünk“. A szövetkezeteket ugyanakkor árván hagyták, nem segítették. A császártöltési termelőcsoportok például hiába kértek, vártak segítséget a járási tanácstól, az év első öt hetében senki sem látogatott el hozzájuk. Ahelyett, hogy a szövetkezeteket erősítették volna és ezek példájával győzték volna meg az egyénileg dolgozó parasztokat — aljas fenyegetésekkel, vagy elvtelen ígérgetésekkel, jogtalan engedményekkel igyekeztek a termelőszövetkezetbe kényszeríteni vagy csábítani őket. Kas- kantyun a tanácstitkár fenyegetőzni kezdett- Azzal „érvelt“: aki nem lép be a szövetkezetbe, annak felemeli az adóját. Többhelyütt elárverezéssel ijesztgették a dolgozó . parasztokat, Kecelen pedig aj hangoshíradóban a következő „jó bírt“ hozták a falu tudomására: „Felhívjuk a dolgozó parasztok figyelmét, hogy minél többen lépjenek be, ezzel megszabadulnak a terhektől (az adófizetéstől, a be" adástól stb.)“ A kisgyüléseken, amelyeket a tanács rendezett, hasonló módon „érveltek“ az előadók. S hogy az alávaló provokáció teljes legyen, az ellenség mindezt „Rákosi elvtárs születésnapja tiszteletére“ jelszóval végezte. A járási tanácsházán és a községi tanácsoknál természetesen sok becsületes ember dolgozik, akiknek feltűnt,^ hogy valahol hiba van a tanács munkájában- Már nem egyszer élesen megbírálták a járási tanácselnököt és az operatív csoportot, ahol a tanácselnöknek több cinkosa volt. Ezek azonban durván elfojtották, visszaverték a bírálatot. A járási tanács elnökhelyettesét — mert bírálta őket — megrágalmazták, üldözték. A járási tanács több munkatársát bíráló fellépésük után elhelyezték a járási tanácstól,* alacsonyabb beosztásba tették. A tanács* elnök és cimborái úgy féltek a pártszervezettől, mint a tőztől, meg akarták bénítani a pártszervezet működését. Azon mesterkedtek, hogy a járási tanács párt- szervezetében soha nfe legyen párttitkár, vagy olyan emberre bízzák az alapszervezet vezetését, aki az ő bandájukból kerül ki. S a bírálat elfojtása a községi tanácsoknál is mind gyakoribbá vált- Üldözték mindazokat, akik „rosszat mertek szólni" róluk. A császártöltési Búzakalász termelőszövetkezet elnöke nyíltan meg is mondta: mindenről hajlandó beszélni, csak a tanács hibáiról nem, mert abból előbb-utóbb baja lenne- A dolgozó parasztok a járásban sokhelyütt ezt .állják: „Ne szólj szám, nem fáj fejem“. Nem merik bírálni a tanácsot, bár saját bőrükön érzik a zaklatásokat, a törvénysértéseket. Hogyan fajulhatott idáio a dolog? Miért csúszhatott a kiskőrösi járási tanács vezetése az ellenség kezébe? Mintha csak vattát dugtak volna a meeyei tanács vezetői fülükbe, hogy ae hallják meg a becsületes tanácsalkalmB- zottak és dolgozó parasztok hangjait! Mintha csak arra rendezkedtek volna be a bácsmegyei tanácsbázán, hogy csudán a különböző számok és jelentések alapján bírálják el a tanácsok munkáját! Az utóbbi időben már az is gyakori volt, hogy á kiskőrösi járási tanácselnök hamis jelentésekkel árasztotta el a megyei tanácsot. Bács megye járásai közül például elsőnek jelentette, hogy járása teljesítette az őszi vetés tervéit — holott a föld egynegyedrésze vetetlen maradt- Ezek n hamis jelentések azonban csak megerősítették a megyében az ellenség hadállásait. A megyei tanács nem ellenőrizte az adatokat, hanem agyba-föbe dicsérte a járási tanácselnököt s így szájtátásával támogatta a kártevést. A megyei tanácsházán állandó a pánik. A kapkodó munka sorozatos túlkapásokhoz, hibákhoz is vezet. Ilven légkörben kiválóan érzi magát az ellenség, jobban álcázhatja magát, huzamosabb ideig folytathatja gyalázatos, nép* ellenes tevékenységét. A kiskőrösi kártevés ügyében súlyos felelősség terheli a belügyminisztériumot is, amely elhanyagolta a bácsmegyei tanács munkájának az ellenőrzését. De emellett a minisztérium Fülöp Gyulát, a kiskőrösi járási tanács volt elnökét — akit azóta már sikkasztás és más bűncselekmények miatt letartóztattak — az egekig magasztalta: ,,...jó közigazgatási gyakorlata van, a járás területén a munka is jól megy... kemény, határozott- úgy politikai, mim szakmai téren jól fejlődik“. Pedig a minisztérium személyzeti osztályának adatai is félreérthetetlenül bizonyították, hogy kicsoda Fülöp: kulák, volt horthysta tiszt. A belügyminisztériumban az egyik irattartó mélységes fenekére süllyesztették azt a levelet is, amelyben a tanácselnökhelyettes bejelentette Fülöp kártevéseit — eleresztették fülük mellett a figyelmeztetést. Igen nagy felelősség terheli a járási pártbizottságot és a megyei pártbizottságot is, mert nem őrködött éberen, haTco* san a párt politikája felett- Sőt, a járási pártbizottság még segítséget is adott az ellenségnek, maga is támogatta a járási tanács provokációs tsz/ fejlesztési tervét. Csak a járási és á megyei pártbizottság politikai vaksága, passzivitása tette lehetővé, hogy a befurakodott ellenség durván megsértse a párt politikáját, nyíltan felhasználhassa a tanácsot gaz céljaira, elfojtsa a bírálatot, szembeállítsa a dolgozó parasztok egy részét a párttal és az állammal. Ami a kiskőrösi járásban történt, nem mindennapos eset. De nem is egyedülálló. A kiskőrösi járás nem az egyetlen hely az országban, ahol a kommunisták, a párt- szervezetek és a pártbizottságok szájtáti- sága, politikai. vaksága akadályozza az ellenség leleplezését s ahol bürokrácia uralkodott el a tanácsban, elszakítva azt a dolgozó parasztok tömegeitől. Az állami és pártszerveknek okulniok kell a kiskőrösi esetből: éberen kell őrködniük mindenütt a párt politikája felett; be kell vonniok mindenütt a tanácsok ellenőrzésének munkájába a dolgozók legszélesebb tömegeit. Rántsák le a leplet kíméletlenül azokról az ellenséges vagy elfajult elemekről, akik méltatlanul viselik a tanácsban betöltött tisztségüket, visszaélnek a nép bizalmával, az állam bizalmávalIÁ „Szabad Nép“ febr, 27-í számából.) Börtön- és pénzbüntetés az őszi vetésterv teljesítésének elmulasztása miatt Kelemen Kelemen hejőcsabai lrulá- kot a miskolci bíróság egyévi börtönre ítélte, mert őszi vetéstervét nem teljesítette. Olessza Pélerné tornyosnémeti kulákasszonyt az a'baújszántói járásbíróság nyolehónapi börtönre, 1500 forint pénzbüntetésre, 1000 forint vagyonelkobzásra és a közügyektől 3 évi eltiltásra ítélte, mert nem végezte cl az &zi szántás-vetést. Ifj- Fehér József boldogkődjfalusi kulákot az abaújszániói járásbíróság négyhón,api börtönre, 500 forint pénzbüntetésre, a közügyektől egyévi eltiltásra ítélte, mert hét holdon nem végezte el az őszi szántás-vetést. özv. Barth a Jánosné sárospataki kulák két holdon ősz; búzából vetéstervét nem teljesítette,' ezért a járásbíróság 2000 forint pénzbüntetésre ítélte. Sós Lajos zádorfalvi kulák nem vetette el az őszieket az előírás szerint, — 11 hónapi börtönre ítélték. Somodi József sárospataki középpa- raszí az őszi munkákat egyáltalán nem végezte el, — a járásbíróság 3000 forint pénzbüntetésre ítélte. Az őszi mezőgazdasági munkák gz®botálása miatt Dózsa Sándor liódos- csépányi kulákot egyévi börtönre, 1000 forint pénzbüntetésre és 1000 forint vagyonelkobzásra ítélték. Id. Cseh János borsodnádasdi kulákot az őszi munkák szabotálása miatt egyévi börtönre; 1500 forint pénzbüntetésre, 5000 forint vagyonelkobzásra ítélték. Az őszi mezőgazdasági munkák; 8 vetéstervek teljesítésének elhanyagolása miatt a domaházi volt vb. elnököt, Holló Kiszi Gézát és Adám Alfréd vb. titkárt állásából elbocsátották. Kavesánsaki Jánost, a csobádl tanács elnökét a járási tanács állásából eltávolította és bűnvádi eljárást indított ellene, mert az 6s*i munkák ide jén hamis jelentést küldött és a kulá- kotokai szemben megengedhetetlen opportunista magatartást tanúsított. Példát mutatnak egész megyénk dolgozó parasztjainak A Moldvai állami gazdaságban a vetés mellett a tartalékterületeken szépen halad a szántás is. — Előttünk nincs akadály — mondják Hlavács István és Szakácsi Gvula traktorosok — megbirkózunk a földdel. A boldvai állemi gazdaság dolgozói keresztsorosan vetik a tavaszárpát, a jól elő“ készített talajba. Béres Gyula, Puskás István, Hegedűs András, id. Dezső Jánosj f arga József és Budai Lajos példát mutat valamennyi állami gazdaság dolgozójának. Gergely Sándor fő- gépész kommunista példamutatással segíti a vetőbrigádo- Izat. A munkaközben előforduló kisebl géphibákat a helyszínen percek alatt kijavítja. Hegedűs Sándor DISZ latoi példát mutat a munkában. Szereti^ karbantartja gépét* gondozza lovait.> Vállalatok, közületek hasznúin, ton kívüli bélyegzőfogóit megvásárolja hatósági áron a Bor- sodmcgyel Nyomdaipari V. bé_ lyegzökészítő üzeme. Széchenyi utca 103. sz. Horváth Klára a gazdaság kiváló dolgozója DISZ-fiatalho; méltóan dolgozik hogy elősegítse a vetés határidőelőtti befejezését.
