Észak-Magyarország, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-08 / 57. szám

I I Ylwintap, TOR}* március 8* ÉSZAKMA GYARORSZÁG A DOLGOZÓ NŐ ÉLETE az épülő kommunizmus országában A Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt csak 600 mérnöknő volt Oroszországiam, napjaink­ban/.már többszázezer szovjet nő mérnök, technikus, ■mßvezotö van. A szovjet nők ®" ipar, a mezőgazdaság, a kultúra ős a tutfopuiny minden területén dolgoznak. Harminc- ötezer szovjet nő végez tudományos menteit a Tudo­mányos ‘Akadémián és a kutatóintézetekben. ',00 nőt 1 büntettek ki Sztülin-díjjat a tudomány, ® technika, a~ I irodalom és a művészetek terén végzett kiválj mun- kásságOért. Több mint Ú millió nő dolgozik a közokta­tás és az egészségvédelem területén. A szovjet nők nem ismerik a nyomort és a munkanélküliséget. A szovjet hatalom meghozta szá­mukra a, boldog eletet.' A voronyezsi Jevdokija Larina öreg munkásnő, tizgyermekes családanya ezeket mon­dotta: „Hetvenéves vagyok, életem nagyobb felét a régi kapitalista, rendszerben ettem le. Férjemmel együtt tá tás!ól-vakulásig dolgoztunk és alig kerestük meg a falat kenyérre valót. A szovjet hutalom győzelme meg- '\*yitolta előttünk a békés munka, napsütötte útját■ kszep lakást kaptunk. özvegyen maradtam, mégis tmlt- V.fihalotn, gyermekeimet. Hatan közülük főiskblát vé­geztek. Valamennyi gyermekem olyast munkakörben flolfbzik, amit maga választott. Tizenhat unokám van. Mindannyian iskolába technikumokba járnak. Ketten közülük most fejezik be az egyetemet. Szovjet államunk szerető gondoskodással és támogatással vesz körül ben- :Iliinket. Nemrégiben elnyertem a „Hős Anya’’ büszke címet- Ma már csak mint rossz álomra gondolunk visz- ■*za a régi nyomorúságos világra A kolhozrenaszer győzelme « jahm különösen jótékonyan mutatkozott meg a szovjet pa- r aszta sszonyok helyzetében. Azelőtt írástudatlanok, kisemmizettek, jogtalanok voltak — ma mint kolhozel­nökök, brigádtagok, kombájnvezetők, traktorvezetők, «({ (mómusok és zootechnikusok dolgoznak. Többezer ázol,znak g kolhozparasztasszonyoknak és szovhozimmkás_ nőknek a száma, akik. a magas terméshozam eléréséért uz állal tenyésztésbe,, elért kimagasló sikerekért elnyer, ték a- Szocialista Munka lTöse címet. A szovjet nők élnek a, Sztálini Alkotmányban biz­tosított jogukkaf és tevékenyen részlvesznek az ország' politikai életében. A Szovjetunió csaknem 800, élenjáró asszonya foglal helyet a Legfelső Tanács küldöttei kö- zöl.t és legalább 1700 nő tagja van a szövetségi és. autonom köztársaságok Legfelső Tanácsainak. 4 Kommunista, Párt és a szovjet, kormány szerető gondoskodással és figyelemmel veszi körül az anyákat és minden segítséget megad nekik. Sokezer orvosi ta­nácsadó segít megőrizni az anyák és gyermekeik egész­ségét. A. szovjet állam az elmúlt öt évben. 18 milliárd rubel állami segélyt utalt ki a sokgyerntokcs és az egyedülálló anyáknak. Csupán egyetlen évben ötmillió .ggermek és ifjú' üdült az úttöi'ő-táborokbén, szanató­riumokban, nyaralókban és turista otthonokban. A szovjet asszonyok forró üdvözletüket küldik a Nemzetközi Nőnap alkalmából a Szovjetunió határain túl élő asszonytársaiknak. Még nagyobb egységre hív­ják fel őket és azt üzenik nekik, hogy szorosabban tö­mörüljenek a Nemzetközi Demokratikus Nószövetség köré, amely önfeláldozóén küzd a háborús gyújtogatok ellen, a békéért és a gyermekek ragyogó jövőjéért. a dollár országában A z amerikai monopolkapitalisták a női munkát nyereségük tokozására, használják fel \t Ame­rikában fennálló fizetésbeli egyenlőtlenség folytán t nők ugyanazért a munkáért 30—50 százalékkal keve. sébb bért kapnak, mint a férfiak. A kapitalisták, hogy ezt a számukra előnyös helyzetet fenntartsák, azt igyekeznek bizonygatni, hogy a nők — nem teljes ér tékü munkások. Az amerikai dolgozó nő számára el van zárva a szakképzettség emelésének, a tanulásnak, a kulturális fejlődésnek az útja. Nem meglepő, hogy Amerikában a nők között nincsenek mérnökök, technikusok, üzem­vezetők és csak jelentéktelenül kevés nő foglalkozik tudományos munkává^ Mindezeket a foglalkozásokat nem tartják női munkaköröknek. Julia Johnston, az egyik izzőlárapagyár munkás, nője nemrégiben a, következőket írta az „United Else- trie News* című laphoz küldött levelében: „A társa, súg, amelynek gyá-ában dolgozom, úgy bánik a nőkkel, mint a kutyákkal. M ég siralmasabb a faji üldöztetéstől szenvedő néger munkásnök helyzete. A „Yorker“ címf lap jelentése szerint a néger nők átlagos évi munka, bére mindössze 497 dollár. Ez több mint kétszerte ke vesebb a fehér nők átlagos munkabérénél és sokszorta kevesebb még a legalacsonyabb munkabérrel rendel­kező férfiak bérénél is. Hogyan Írja le Paulina Taylor az amerikai nők hely zetét: „Szülővárosom, Joungstown az Egyesült Államok egyik nehézipari központja. Itt a nőknek még nehezebb munkához jutni, mint azokbar a városokban, amelyek könnyűiywiri üzemekkel rendel, köznek. Különösen nehéz a néger nőit sorsa. Úgyszól­ván minden ajtót 1 lecsuknak előttük. A néger nőt leg­feljebb mint szolgálót alkalmazzák. A néger nőre sem. miféle munkavédelmi törvény nem vonatkozik, neír terjed ki rá semmiféle szociális gondozás.“ A reakciós szakszervezeti bürokraták semmit nem tesznek a munkásunk védelmének érdekében Nincs mit csodálkozni ezen, ha elgondoljuk, hogy a nők még a szakszervezetekben sem élveznek egyenjo­gúságot. A textiimunUások szakszervezetében például a tagok 40 százaléka nő, de a szakszervezet végrehajtó- bizottságában még sincs egyetlen nő som. A nők egyenjogúságáért a haladó szakszervezetek harcolnak Ezek a szakszervezetek követelik a megkülönböztetés megszüntetését, követelik, hogy a nnuikásuöknok ad­ják meg a szakképzettség emelkedésének lehetőségét, A monopóliumok támadása a dolgozók életszínvo­nala ellen, a fegyverkezési verseny következtében nö­vekvő árak, a kizsákmányolás fokozódása — mindezek arra serkentik az amerikai nőket, hogy még követke­zetesebben harcoljanak jogaikért. A munkásnők egyre tevékenyebi) szerepet töltenek be a sztrájkokban, a békemozgalomban. A N'ewyork államban megjelenő „Daily Press1 című lap azzal a kérdéssel fordult női olvasóihoz, mi az amit az új évben legjobban szeretnének. A kapott feleletek 72 százaléka így hangzott: „Békét Koreában és az egész világon.“ Az Egyesült Államok kormánya mindenféle esz közzel, szörnyű módon üldözi a békeharcosokat. Azo­kat a nőket, akik a koreai háború, a fegyverkezési hajsza és az ország fasizálása ellen lépnek fel, elbo­csátják a munkából és börtönbe vetik őket A litrhedt Amerikaeiienes Tevékenységet Vizsgáló’ Bizottság minden erejével üldözi a békehareosokat. A haladé szellemű amerikai nők tízezrei ül üldözések ellenére Is kitartóan harcolnak a békéért és a haladásért, aj egyenjogúságért. Hazautazott a I. P. liárgyin elvtárs S I. P. Bárgyin elvtárs, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának alelnöke, kétszeres Sztálin-díjas tudós, a magyar- szovjet barátság hónapjára hazánkba ér­kezett szovjet küldöttség vezetője és fe­lesége hazautazott a Szovjetunióba. A Nyugati-pályaudvaron a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és u Magyar-Szovjet Társaság nevében Zsofinyec Mihály elvtárs miniszter, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizott­ságának tagja búcsúztatta. — Bárgyin akadémikus elvtárs másod­szori látogatása úrnőt nagy élményt, sok és gazdag tapasztalatot jelentett szá­munkra, éppúgy, mint első ittartózkodása s mint az élenjáró szovjet tudomány más kiváló képviselőinek látogatása — mon­dotta. — Bárgyin elvtársnak, a szovjet kohászat képviselőjének mostani látoga­tása számunkra különösen jelentős idő­pontban történt, akkor amiko- pártunk újból központi feladatként állította elénk vaskohászatunk fejlesztését, Bárgyin elv­társ nagy segítséget adott azzal, hogy sorra rámutatott a kohászati iparunkban, technológiánkban feli élhető hiányossá­gokra. A szovjet tudomány kiváló müve-. Szovjetunióba rtálin-díjas abacíétnilsiLS lőire jellemző mélyreható részletességgel elemezte azokat a problémákat, amelyek megoldásával helyesen fejleszthetjük ko­hászati termelé.sünket. Bárgyin elvtára bátorította mérnökeinket, mLukasainkat, hogy ne féljenek az újtól, bátran alkal­mazzák az új termelési technológiai módszereket, bátran kövessék a nagy si­kereket elért szovjet kohászati tudomány vívmányait. — Bárgyin elvtárs látogatása során még jobban elmélyült az a hála, az a szeretet, amelyet dolgozó népünk,a nagy- olvasztók, a martinkemencék, henger­sorok mellett dolgozó kohászok éreznek a szovjet nép iránt. — Ugv gondolom, azzal búcsúzunk legméltóbban Bárgyin elvtárstó], ha ki­fejezzük azt a meggyőződésünket, hogy minden tanácsát, minden útmutatását fel fogja használni a magyar kohászat ötéves tervünk sikty-es teljesítésé érdekében- Távozása alkalmával fogadja őszinte kö- szönetiinket és azt a kívánságunkat, hogy érjen el még sok eredményt a kohászati tudomány fejlesztése térén, hogy sikerdús munkásságából továbbra is tanulhassunk és eredményeinket növelni tudjuk. AZ AMERIKAI BARÁTOK ...Angliában — Szóval én önnél fogok lakni, — Igen Sir, úgy intézkedtek. — Fürdőszobája van? — Igen. — Telefonja? — Igen. — Szolgaszemélyzet? . — Az nincs. — Nem tesz semmit. A cipőmet majd maga fogja tisztítani. Ennek ellenében havonta egyszer használhatja a fürdőszo­bát és talán a teleifont is. — De Sirl... Ez az én saját laká­som. És ön, egy amerikai tiszt, még elég vakmerő és az angolok barátjának ne­vesd magát! — Hát mi lennék más? Ha nem vol­nék az ön barátja, egyszerűen kidobtam volna magát a lakásból. ...Olaszorssáehan — Miféle kép ez itt? Ki festene? Raffael? — Igen, szányorl — Száz dollár! — De uram ... — És ez itt? Ez a szobor? Michel- angelotó) van? — Igen, szinvor. Kétszáz dollár, — De szinyor! Ezek felbecsülhe­tetlen műkincsek. — Éppen ezért fizetek mindegyikért­— Ez rablás, nem vétel... Holló! Mit csinál velük? Hát ez a* amepl- kai barátság? 1 — Természetesen. Hiszen nem ingyen veszem el. Hát adnék özekért a vacakok­ért egyetlen centet it, ha nem lennék az Ön barátja? „Ititgtx t-Xém B*nr»mzimban — Holnap már ne lássam itt magukat! Az égés; falu célpont lesz bombavető repülőgépek számára. — De tiszt uram, hova menjünk? — Hova? Majd segítünk magukon. A férfiak ellakhatnak a mi kaszárnyáink­ban. És a nők? Hehe! Majd találunk az ő részükre is elfoglaltságot, — Ez hát az amerikai barátság? — Hát hogyne. Ha nem lenne ez a ba­rátság, a bombát egyszerűen a maguk fejére dobnánk. Izrael -vezetői az amerikai nionopőliumok lakájai A „Trud“ „Izrael vezetői az amerikai monopóliumok lakájai1' címmel jtözii, J. Zvjag-in cikkéi-, aid a tdbíl között ezt Írj?.: Izraelt a háborús gyujtogatók té. borába v ezetői vonták be, akit sok év óta a nagyburzsoázia ér. dekeit szolgáló nemzetközi doni*. . ta mozgalom élén áilnalr. A cionista mozgalmon belül bur­jánzó számos „kulturális“, „jóté­kony“ és hasonló szervezeteit kö­zül a legbefolyásosabb a Joint lett Izrael állam fennállásának első szakaszában cionista vezetői min­denképpen be akarták bizonyítani az egész világnak, hogy Izrael semleges politikát JFolytat. A való. ságban eladták az országot » Mai! Street milliárdosalnak. Izrael külpolltlkAia arról tanús­kodik, — hangsúlyozza a továb­biakban J. Zvjagin —hogy az orT szág teljesen ah Egyoslüt Államok katonai függvényévé vált. Az amerikai imperializmus cionis­ta. Ügynöksége felforgató tevé­kenységének leleplezése hatalmas hozzájárulás a béke megerősítésé, nek ügyéhez. A cionizmust azon­ban még távolról sem zúzták szét. Továbbra is a háborús gyujtoga- tók rendelkezésére áll A cionisták folytatják bűnös tevékenységüket az új körülményekhez alkalmaz, kodra. Ebben a helyzetben a ma­gast okú, állandóan fokozódó éber­ség, a meg nem alkuvá* éles fegy. ver az amerikai háborús gyújtoga­tok és ügynökségeik elleni harcban, m HEH Barátunk, segítőnk, Iiarcostársunk — a szovjet könyv Az út porától szürke, a kemény har- coktól fáradt szovjet hősök kezét Szorongattuk az uzsgorodi szölödombo- kon a friss szabadság ízlelésének első perceiben és kerestük a közös szavakat, amelyek áthatolnak a nyelvi különbség válaszfalán. Valaki kimondta a dédelge­tett nevet: Puskin — és szabaditónk szem fényesebben csillogott. Mi Lermon- tovot, Tolsztojt és Csehovot említettük, ők örömtől stigcAzó arccal válaszoltak: Petőfi. Fegyvereik nyomában kenyér és könyv Jutott azoknak, akiket századokon át ettől is, attól is megfosztottak az elnyo­mók. Kigyult nekünk is a szovjet könyv fénye, amelytől hisztérikus félelemmel zárta el népünket a Horthy-reakció. fis e könyvekben, mint amikor a Nílus árar dása megtermékenyíti a földeket, — óri­ási bőségben ömlött hozzánk az a te­mérdek kincs, amit a szovjet n.ép több mint három évtizedes alkotó munkájában cgybegyiijtöit. Majakovszkij-rcrsvkct tanultunk és Fü­réi Korcsagin hősi példáját véstük szí- vüntíbe. Alexej Tolsztoj könyvéből is­mertük meg Cáricin védelmét és Szimo- nov l.itöriilhetetlenül emlékezetünkbe idézte Sztálingrádot. TJj barátokra talál­tunk ,,a donyeci bányászokban“ és új erőt fakasztottak bennünk az ,,ljjii gár­da“ hősi tettei. Kitűnő vezetőket formált népgazdaságunknak Azsájev: Távol Moszr kvája cs meggyorsította termelőszövetke­zeteink fejlődőiét Nyikolajeoa: Aratásit. Jobban gyártunk vasat, acélt, több 'sze­net bányászunk, könnyebben építjük a házakat, a gyárakat, dúsabban teremnek földjeink, mert a szovjet könyv szakadat­lanul közvetíti hozzánk a világ legkor­szerűbb technikája, élenjáró tudománya nagyszerű eredményeit, felbecsülhetetlen értékű tapasztalatait, ■i szovjet könyv szabad, fejlődő éle- tünk tartozéka, — alapja, biztosí­téka is. Milliók olvassák, élvezik, tanul­ják, erősödnek, gazdagodnak' általa. A felszabadulás óta több in int 6 millió pél­dányban jelentek meg hazánkban a szov­jet írók alkotásai. Nem egy mű. mint a Volokalamszki országút. Az új ember ko­vácsa, az Ifjú gárda, az Uj barázdát szánt az eke —- öt-tíz kiadást is megért. Szovjet könyvek hősei lelkesítik ifjúsá­gunkat hazafias tettekre, bátorságra, helytállásra. A szovjet műszaki könyvek iránt sohasem tapasztalt nagy érdeklődés nyilvánul meg. Mi magyarázza a szovjet könyv, a szovjet irodalom diadalútját? Elsősorban az, hogy szabad irodalom, mert — mint Lenin tanítja — „nem a haszoi^és a karrier, hanem a szocia­lizmus eszméje és a dolgozókkal való együttérzés verbuvál új, meg új erőket soraiba- Szabad irodalom, mert nem vala­mely életunt hősnőt szolgál, nem az unat­kozó és elhízástól szenvedő felső tízezret, hanem a dolgozók millióit és tízmillióit, akik az ország virága, ereje, jövendője-“ A szovjet irodalom — a nép irodai- ma, amely> áthatva a mély esz­meiségtől. megragadó kifejező erővel, magas művészi színvonalon, — a dolgo­zók alkotó tevékenységével, örömeivel és gondjaival, szerelmével és. küzdelmeivel foglaücozik, lelkesíti és segíti őket az új­én való harcban: a párt, a haza iránti olthatatlan szeretette nevel; a békf meg­óvására mozgósít.. A szovjet irodalomnak, a világ leghaladóbb irodaln\ának ereje abban rejlik, — állapítja meg az egyik párthatározat, — hogy nincsenek és nem is lehetnek más érdekei, mint a nép ér­dekei, az állam érdékei. A szovjet iro­dalomnak az a feladata, hogy segítse az államot az ifjútág helyes nevelésében, hogy kielégítse az ifjúság szükségletét, hogy olyan új nemzedéket neveljen, mely bátor, bízik sa/at ügyében, nem fél az akadályoktól és kész arra, hogy minden akadályt leküzdjön.“ A szovjet könyv a valósággá vált szocializmusnak és a kommunizmus épí­tésének foglalata. Szélesre tárja előttünk jövőnk útját, de megmutatja a harcokat is, amelyek nélkül nincs győzelem, Ka- tajev, Volosin, Iljin, Popov, Kazakevics, Fagyejev, Erenburg és valamennyi szov­jet író megérteti velünk, hogy a szocia­lizmus építése nem holmi lágy juvola- játék, hanem szívós, lankadatlan küzde­lem az ellenség ellen,- a mcgcsunToso- dtytt maradiság ellen, célratörő, áldozer tes, kemény tettek sorozata az új dia- dalrajuitatásiért. Sztálin elvtárs arra m- tűt: „ •.. valami mindig elhal életünk­ben. De az, ami elhal, nem akar egy­szerűen meghűlni, hanem küzd a létért és elavult ügyet tovább, fenn akarja túr­tam. Mindig''születik valami új az élet­ben, De az, ami megszületik, nem eg\- szerűen születik, hanem sikolt, kiabál és létért való jogáért küzd-“ ’ * A szovjet írók így •-ábrázolják az éle­tet. Ezért rejlik műveikben annyi tanul­ság számunkra ' is. Ezért tudják oly el­lenállhatatlan erővel, sokoldalúan, leg­mélyebb összefüggéseiben feltárni a való­ságot. Nemcsak a témákban, a tartalom­ban, hanem a kifejező eszközökben, a műfajokban és stílusban is rendkívül gaz,lag ez au irodalom. „Széles országút a szocialista realizmus — mondotta Fa~ gyejev — elfér rajta mirulen' író, akár mesét, akár tudományos fantpsztikus re­gényt ír — a döntő a mű eszmeisége, vezető marxista-leninista világnézete s természetesen művészi megformálása.“ A szovjet irodalom nemcsak közveti«" •nül hat népünkre, hanem úgy is, hogy példáján szökkent szárba és hajt mind szebb virágokat a formájában nemzeti, tartalmában szocialista új magyar iroda­lom. A szovjet könyvekből tanult igé­nyesség egyre jobb munkára serkenti a magyar irólmt is­X! e.héz lenne akárcsak halvány várit L " tot is rajzolni arról, milyen mér­hetetlen segítséget adtak és nyújtanak hazánk építéséhez, gyönyörű eredménye­ink eléréséhez a szovjet tudományos-, műszaki és más szakkönyvek. A szovjet irodalom azért juthatott el oly magas csúcsokra, mert a marxi-lenini- sztálini eszmék vezérelték, mély eszmei tartalom, félreérthetetlen harcos, pártos állásfoglalás jellemzi. A párt számos ha­tározattal, szerető gondoskodással,, sza­kadatlan iránymutatással biztosította a szovjet irodalom nagyszerű fejlődését. „A lélek mérnökei“ mérhetetlen segítsé­get kaptak Sztálin elvtársiéi, aki min­den időben rendkívüli érdeklődéssel és gazdag tanításokkal kísérte az írók, a tudósok, a művészek alkotó munkáját. Ezévben másodízben rendezzük meg a szovjet könyv ünnepi hetét. Ezekben a napokban népünk különös hálával gondol a szovjet írókra, tudósokra szakembe­rekre és még bensőségesebb szeretettel forgatja a szovjet könyveket, országépítő munkánk s a szocializmusért C3 békéért "folytatott harcunk kiapadhatatlan erő­forrásait. Századokkal ezelőtt egy magvar kódex- másoló elragadtatásában néhány kedves sort írt egy krónika lapszélére: „Olvas­sák szeretettől, mert igön szép.“ Vele mondjuk: olvassuk szeretettel a szovjet könyvet, mert nagyon szép, mert a miénk, — barátunk, segítőnk, harcostár­sunk. (». a.T „A kommunizmus útián“-kiállítás anyagából Több mint hatezren nézték meg eddig Fátkozta az imperialistákat, akik ennek a .A kommunizmus útiári1 kiállítás nagy- szorgalmas derék népnek virágzó boldog szerű anyagát az MSZT miskolci szerve­zetének Déryné (volt Deák)-utcai szék­hazában. A lapunkban már ismertetett kiállítási -anyag mellett ott látjuk képekben azon országok szocialista fejlődésének főbb eseményeit, állomásait, amelyek a Szov­jetuniónak köszönhetik szabadságukat, virágzó életüket. Látjuk, hogyan él a felszabadult Kína népe. Az imperialista elnyomók és bérenceik ur&lrna alatt a kínai dolgozók tiz- és százmilliói el vol­tak zárva még a .betűvetés ismeretétől is ma az egész nép, fiatalok, gyermekek es öregek egyaránt tanulnak, hogy pótolják az önhibájukon kivül mulasztottakat A faekét felváltják a traktorok és más korszerű mezőgazdasági pépek Hatalmas új gyárak nőnek ki a földből- Szfnpom* pás képen látjuk,. hogyan ünnepelték a kínai dolgozók Eékipgben a szabad május elsejét. A szemközti falon Kim ír Szén elv- társ arcképe. Több színes kép mutatja a hős koreai nép kemény helytállását az életére törő aljas imperialista banditák­kal szemben. A'koreai para«Zlok tudiák. hogy minden s-zem rizzsel, amivel többet termelnek, a béke ügyét, szabad águkat védik, gvőzelmüket segítik Az élenjárók “zért falu ró: - falura iáivá átadják terme­lési tapasztalataikat. A kiállítás egyik látogatója. — 78 éves asszony, — több mint két órán ót nézegette a képeket, maketteket. Ami­kor a koreai tablóhoz ért, sírvnfakadt, életét tönkretették. Másik nagy tablón Ho Si Minh elv­társ, a Vietnámi Népköztársaság elnö­kének mosolygós arca. Alatta a vietnámi szabadságharcosokat látjuk, akik a bé­kéért, szabadságért, gyermekeik boldog jövőjéért — a mi békénkért és szabad­ságunkért is — harcolnak. Másik képen nevető gyermeksereg fogja körül a viet­námi néphadsereg fiatal tábornokát. A Mongol Népköztársaság elnöke. Cc- denbal elvtárs képe alatt a mongol nép kultúráin, fejlődését mut3tó képek új egyetemet, új színházakat, kulturális, tu­dományos - intézeteket ábrázolnak Emitt mongol katonák tisztelegnek némán a mongol nép szabadságáért életüket ál­dozó szovjet hősök emléke előtt Ázsiának ezek a szabad fejlődés útiét járó népei éoind a kommunizmus útján haladó hős szovjet nép győzelmes forra­dalmának, testvéri segítségének köszön­hetik az elnyomó idegenek, a kizsákmá­nyolok iga iíhói való felszabadulásukat. ÚnKénies <tpu<unun60zií esti tantol*sm Mis>o*cnn A Magyar Vöröskereszt a dolgozó lányok és asszonyok részére Miskol­con 6 hónapos esti Önkénb e ápoló, nök&nző tanfolyamot indít Heten- kint háromszori foglalkozás Jelent, kezés március 20-ig a Vöröskereszt miskolci szervezeténél. Tanácská- Hl. udvar. Telefon: 13.51.

Next

/
Oldalképek
Tartalom