Észak-Magyarország, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-28 / 74. szám

M-űszaki vezetők! Mérnökök! Művezetők! Valósítsátok meg maradéktalanul a szovjet javaslatokat! Az Országos Béketanács elnökségének ülése Aa Országos Béketanács elnöksége jenieken délután ülést tartott Hi­bát yfi Ernő népművelési miniszter­helyettes, az Országos Béketanács al- etnöLo az elnökség tagjainak beszá­molt a Bébe Világtanács április 10-én kezdődő budapesti ülésének előkészü­leteiről. Nagy megtiszteltetés —• mondotta MUiáiyfi Ernő —, bogy hazánk gyö­nyörű fővárosában üdvözölhetjük a ■legyőzhetetlen békemozgalom legki­válóbbjait, Joliot-Curle-vel, a világ, hírű alomfizikussal a-z élen a nemzet­közi békemozgalom harci vezérkarát. A Béke Világtanács negyedik ülés­szaka április 10-én délután kezdődik. A tanácskozás 5 napig tart, április 14-én fejeződik be. A világ minden iájáról érkeznek hazánkba békevilág­tanács-tagok, vendégek, megfigyelők Számos szovjet, népi demokratiktis és nyugati újságíró is bejelentette rész­vételét. A Béke Világtanács budapesti ülése nemcsak megtisztel letést, hanem kö­telességet is jelent minden békebi­zottság. minden magyar békeharcos számára. A világnak •számolunk be most békeakarat untáról és béketetteink­ről. A világnak mutatjuk most meg, hogy, hazánk nem lés, hanem valóban bástya a béke frontján. A Béke Világtanács budapesti ülé­sének idején 3ó alkalom nyílik arm is, hogy a magyar békeharcosok sze­mélyesen is találkozhassanak a nem­zetközi békemozgalom vezetőivel. — Már több békebizottság fordult azzal a kéréssé] az Országos Béketanács­hoz, hogy küldöttségek útján levele­ket, béketarisznyáka! adhasson át a neves külföldi békeharcosoknak. Ezekben a napokban országszerte megélénkült a békebizottságok ‘evé- kenysége, új ötletek, kezdeményezé­sek születnek mindenfelé. A magyar békeharcosok kisgyűlések tízezrein foglalkoznak a Béke Világtanács bu­dapesti ülésének jelentőségével és megfogadják: a felszabadulás! hét nagyszerű győzelmeivel, a tavaszi munka határidő előtti befejezésével, teljesítelt békevédelmi szerződésekkel köszöntik a békehare vezérkarának tanácskozását. Hazánk dolgozó népe lelkesen ké­szül a Béke Világtanács budapesti ülésére. Békeharcosaink új békebizott- ságok alakiságával, a békemozgalom- tól eddig távolállók bevonásával, a szilárd népi egységnek a megerősítésé, ve] üdvözölhetik legméltóbban a Béke Világtanács budapesti ülését. (MTI) Újabb 50.000 példányban, hetedik kiadásban jelent meg A S/ov elun ó Aomiflunista (bolsevik) Parisnak története • A taxikra kiadásában 50-000 pel. dányban megjelent Sztálin elvtárs vi­lágtörténelmi jelentőségű műve: „-1 Szovjetunió Kommunista, (bolsevik) Pártjának története” hetedik kiadása. A párttört&net, az előző hat kiadással együtt eddig összesen 710.000 példány, ban jelent me9 magyar nyelven. Franciaország dolgozói tiltakoznak a törvénytelen letartóztatások és házkutatások ellen Paris (TASZSZ) A „THumauité* jelentése szerint Franciaország dolgozói gyűléseken és összejöveteleken till akoznak a rendőri önkény ellen. A gyűléseken rámutat­nak, hogy a rendőrség törvénytelenül tartóztat la le André Stilt, a„l’Huma- nitéa főszerkesztőjét, Lucien Molmo-t, a CGT titkárai és André Tollet-t, a OGT vezetőségi tagját. A dolgozók Parisban, Lyonban, Liliében, Bordeajuxban és több más városban rövid sztrájkokkal tiltakoztak a rend’ őrség önkényes eljárása ellen. A. xnarseiltei kifcöiőmunkások március 2.J-1 sztrájkjában több mint tízezren vettek részt. Huszonnégy órán át sztrájkoltak Nord és Pas-De Calais megye bányá­szai. Tovább folynak a tömegsztráj­kok és tiltakozó gyűlések Algírban is. A demokratikus szervezetek veze­tői és más hazafiak törvénytelen, üldözése ellen sikraszúUnaJc egyes katolikus szakszervezetek. köztüJs iseremegyei szakszervezetek is. A demokratikus szabadságjogok vé­delmében harcoló értelmiségi bizottság — amelynek tagja között van Claude Bourdet nevés francia újságíró, Jean. Pau] Sartre író és Jean-Marie Do­men a eh író — felhívással fordult a franciákhoz, hogy iiltakozzanak a törvénytelen letartóztatások ellen és követeljék a demokratikus szabad­ságjogok tiszleletbentartását I nyugati államok hadseregeiben to ozódik az elégedetlenség az amer kai parancsuralom m att Róma (TASZSZ). Az „Avaniti“ című lap párisi tudó­sítása szerint azok a zavargások, «melyek a dán hadseregben a kato­nai szolgálati idő meghosszabbítása ellen folynak, az Eszakatlanti Szö­vetség fegyveres erőinek főparancs­nokságát komoly aggodalommal töl­tik el. Ridgway tábornok ezzel kap­csolatban körlevélben fordult a nyu­gati országokban működő amerikai missziók vezetőihez, amelyben intéz­kedéseket követel a dán hadseregben keletkezett zavargásokról szóló hírek terjesztése ellen. A körlevél rámutat, hogy Franciaországban, Belgiumban, Olaszországban és Hollandiában még komolyabb „kilengésekkel“ lehet számolni, amikor majd az országok parlament­jének napirendjére kerül a katonai szolgálati idő meghosszabbításának kérdése. Ridgway beismeri körlevelében, hogy a nyugati országokban a kato­nák nyíltan elégedetlenkednek az .Atlanti Szövetség fegyveres erőinél uralkodó (amerikai) diktatúra miatt“ és követeli: vezessék be a katonák szigorú ellenőrzését. Tiltsák el a kaszárnyákban a lapok és fo­lyóiratok terjesztését, rendeljenek el idmenési tilalmat, hogy a katonák ne találkozhassanak hozzátartozóik­kal. Különítsék cl a, „kevésbé meg­bízható“ tiszteket és iiszthelyet_ teseket. Az „Avanti“ tudósítójának jelenté­séből az is kitűnik, hogy az Észak, atlanti Szövetség fegyveres erőinek főparancsnoka tervbevette: felhasz­nálja a hitlerista hadsereg volt tiszt, jedt, akik különleges kiképzőkként működnek majd a nyugateurópai or­szágok katonai egységeinél, „hogy megszilárdítsák a laza fegyelmet: A CIGÁNDI PAP TEMPLOMI BESZÉDEI - ÉS A VALÓSÁG ^Megint panaszt hát már mtgint panaszt És akiről szól, mindig csak pap az” —, így ostorozta Petőfi „Legenda" című versében a klerikális reakció papjainak népellenes, erkölcsíelen magatartását. Ez a vers jut az em­ber eszébe-, amikor hallja a cigándi dolgozók panaszait Réti Gyula pap ellen, • Nem volna pap Réti, ha nem volna fő jellemvonása a farizeuskodás, az álszent képmutatás. Református ugyan, de az évezredes jezsuita ha­gyományt, a szemforgatást alaposan elsajátította. Kifelé úgy szeretné ma­gát feltüntetni, mintha „békepap’ volna Kényszerből demokratának ál­cázza magát, ugyanakkor ulon-útfé- len megszegi az állam és az egyház között létrejött egyezményt. Isten hű szolgájának mondja magát, templomi beszédeiben kenet teljes szavakkal tud prédikálni a keresztény erkölcsről, a tisztaságról, a felebaráti szeretetről, — az ájtatos szavak mögött azonban ocsmány tettek húzódnak meg, az erkölcstelenség felháborító fertője. Szereti, ha lelkipásztorként emlege­tik, holott a legtávolabbról sem.pász- tor, sőt éppen — búránybőrbe bujt farkas, aki folyton azon leselkedik, hogyan tudná elragadni „nyájának’ valamelyik tagját, — pontosabban: a szép lányokat, csinos menyecskéket. Cigándon közismert, hogy halálba hajszolta egyik hívét. Egy szerencsét­len asszony felakasztotta magát, mert lányát az elvetemült pap megbecsle- lenítette Lelepleződött akkor a nép előtt és hogy a népliarag elöl meneküljön, is­tene mögé bujt. A templomi szószéket arra használta fel, hogy megpróbálja kiengesztelni híveit. Bűnboesánatot A. 1. Vismszkii ftbwjuuua enezett A. J. Visiiwzíkij, a Szovjetunió kül­ügyminiszterhelyettese, a Szovjet­unió állandó képviselője az Egyesült Nerwzetek Szervezeténél, március 26-án a Queen Mary óceánjáró fe­délzetén Newyorkba érkezett. kért az istentől, a szószékből tett fo­gadalmat, hogy örökre hű marad zsoltárához. A nagy ünnepélyeskedés között el­hangzott, félrevezető célzatú „foga* dalmat” Rét] természetesen nem is vette komolyan, az egész esetből csu­pán annyit tanult, hogy attól kezdve nagyobb titokban folytat la azt, amit tulajdonképen abba sem hagyott. Régi erkölcstelen életmódjával nem szakított. • A vallás az 8 kezében la arra y®lő eszköz volt csupán, hogy megpróbálja sötétben tartani a dolgozókat, ne is* merjék fel igazi érdekeiket, az ő sza­va után menjenek és ezzel önmaguk ellen cselekedjenek. A vallás arra való eszköz volt Réli kezében, hogy behálózza azt, akire szemet vetett Egy imaest alkalmával így környé­kezte még aljas hízelgéssel, becstelen Ígérgetésekkel T. Ilonát. Éveken ke­resztül folytatott vele viszonyt Egy­szer azután a lány megunta, hogy éjjel lopakodva járjon a papiakba, követelte, hogy a pap vegye el fele­ségül. Réti megtagadta ezt. Vájjon miért? Azért, mert ismerte magát, tudta, hogy rövidebb-hosszabb idő után ráun párjaira s mikor ez bekö­vetkezik, szó nélkül tovább áll. A letűnt idők szülötte, a klerikális reak­ciónak ez a hírhedt képviselője, aki ocsmány életmódját átmentette a má. ba, azt hiszi, hogy tovább folytathat­ja. Semmiben sem különbözik az Ast Ferencektöl, a többi hasonszőrű pap­tól, ahogy helyesen állapítja meg a magyar közmondás: „az egyik kutya, a másik eh” Réti tipikus mása a „Különös házasság‘’-han szerepelt papnak, Szuesinkának. Hasztalan takargatta, újabb viszo­nyának Ilire elterjedt a községben. Megint megpróbálkozott azzal, hogy a feketéről bebizonyítsa, hogy Műér* kicsavarja, elferdítse a valóságof. —• Megint a templomi szószéket hasz­nálta fel erre a célra. Újabb templo­mi beszédében a róla elterjedt hírek­kel foglalkozott, „az isten dicsőségé­nek hirdetésére szánt” templomi be­szédben azt bizonygatta, hogy — neki nincs semmi köze T Ilonához. Gyanúsítható célozgatássá] arról be­szélt „isten csarnokában”, hogy „T. Hona tőle érintetlen”. A nép félreve­zetése céljából istenéhez fordul és mondja: „Tedd én uram, én isíenera, hogy kétszer kettő ne négy, hanem ót legyen” — vagyis az isten tegye» olyan csodát, hogy a letagadhatatlan l&yek ellenére a dolgozók ártatlan­nak bigyjék. Hiába akarja azonban Réti akadá­lyozni a cigándi dolgozók munkáját, a termelőszövetkezeti mozgalom, aa egész község fejlődését, ma már Ci- gánd dolgozóinak zöme tudja, hogy a vallás — ópium, a vallás — szellemi pálinka, amivel ellenségei e! akarják hódítani, hogy ne lásson tisztáin, éppen az ellenségről higyje azt, bogy barát és az igazi baráttal forduljon szembe. Réti fékje akar lenni a köz­ség fejlődésének, a dolgozók azonban nem törik az előrehaladás fékjét, akadályozóját. A becsületes» dolgozók mélységesen elítélik Réti szennyes bűnhalmazát, egész maga tártától várják, hogy a püspök mielőbb in­dítson eljárást ellene és megkapja méltó büntetését. A maguk részéről azzal válaszolnak a pap kártevő kísérleteire, hogy ön­tudatosan dolgoznak, határidő előtt elvetették most a tavaszi árpát és « zabot, a további tavaszi munka &ifee» révei ' is biztosítják még virágzóbb életüket, a termelőszövetkezeti moz­galom erősödését. B. M> ítélet a soriig lemuoigálat albán ügynökeinek bünoerében A görög kémszervezet szolgálatá­ban álló kémbanda bűnperének csü­törtök délelőtti tárgyalásán végetérl a vádlottak kihallgatása. Valamennyi vádlott beismerte, hogy a görög kém- szervezet ügynökeként katonai, poli­tikai és gazdasági. értesüléseket gyűj­tött. Beismerték azt is, hogy a görög kémszervezet utasítására vállalkoztak arra, hogy meggyilkolják a párt és a népi hatalom vezetői!. A bíróság kihirdette ítéletét — Abdulla Semedzotot és Tahir Kálót hajaira, a többi vádlottat 12-—15 évig terjedő börtönbüntetésre ítélték. Kémbandát tartóztattak le a jénai Zeiss-művebben A Német Demokratikus Köz­társaság áUarrtbiztonsági szervei kémtoandát tartóztatták le, amely a népi tulajdonban, lévő Zeiss müvekben folytatott te­vékenységet. ülést tart a Magvar Füagetlenséqi H»nfrant országos tanácsa A Magyar Függetlenségi Népfront országos tanácsa szombaton délelőtt 10 órakor a parlamentben illést: tart. (MTI) is amerikaiak mérges gúzsai kínozzák és gyilkolják Koreában a hasatelepiteshes ragaszkodó hadifoglyokat Keszon (Uj Kína) Az amerikai sajtó csütörtökön be­ismerte, hogy március 23-án és 24-én az amerikaiak mérgesgázzal és más mérgező anyagokkal támadtak hadifoglyokra és három hadifoglyot megsebesítettek. Keszoni megfigyelők rámutatnak: Ezek az incidensek — akárcsak az előbbi incidensek hosszú sora — azt bizo­nyítják, hogy az amerikaiak mérgesgázzal és egyéb mérgező anyagokkal tervszerűen kínozzák és gyilkolják a bazatelepítéslitís ragaszkodó hadifoglyokat. A koreai—kínai népi erők alakulatai a március 21-ével végétért öt nap alatt több sikeres támadást intéztek az ellenség ellen. A népi erők arcvonalbeli gépesített tüzérsége ezalatt az idő alatt 493 főnyi veszteséget okozott az ellenségnek, az arc­vonalbeli légvédelmi alakulatok pedig há­rom ellenséges repülőgépet lelőttek éa tizennégyet megrongáltak. Szombaton lejár a választók névjegyzéke közszemlére tételének határideje A választók végleges névjegyzéké­nek közszemlére tétele március 28_án, szombaton befejeződik. A ta­nácsok a választók névjegyzékét több helyen díszes kivitelben készí­tették el és tették közszemlére. A tanácsok ilyen irányú tevékeny, sége és a dolgozók részéről megnyit., vánult fokozott érdeklődés kifeje­zésre juttatja, hogy a választó, jogosultságnak a dolgozó nép álla­mában más tartalma van. minit a múltban. lllinilllllilllllllHIIIIIIIÍIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIlllllllllllMHIHHIHIillHIIIIMIIIIIIIUIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIISIIIIIIIIIIIMnillllMIIIIIIIIHIMIIIIIUnlllMHHnillinillWIilllKIIIIIMIIinillininillHlllllllllllinilllllllllllllllIHllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll» NYOLCVANÖT ÉVVEL EZELŐTT, 1868 március 28-án, született A, M. Gorkij,' nagy szovjet író, a béke és a dolgozók ügyének lánglelkű harcosa. V. I. Lenin azt írja Gorkijról, hogy müveiben szorosan összefűzi Oroszország munkásosztályának érdekeit az egész világ munkásosztályának érdekeivel. Gorkij meggyőződéssel védte a dolgo­zók érdekeit és hösiésen harcolt a szó- cializmus építőinek élcsapatában. A szenvedélyes szocialista humánizmus, az őszinte emberi szeretet váltotta lei Gor­kijból az engesztelhetetlen gyűlöletet a háborút, nyomort előidéző imperia­listák, az emberiség ellenségei étjén; Gorldj szíve utolsó dobbanásáig cgyüttérzelt azokkal, akik most Lenin— Sztálin pártja vezetésével hatalmas lel­kesedéssel építik az új, szocialista tár­sadalmat. Szeme, 'élete- utolsó napjáig a harc lángjában égett és gyűlöletet sugárzott a dolgozó nép ellenségei, a fasiszták és minden elnyomó, a kultúra elnyomói és a háborús gyújtogatok iránt. V- M. Molotov elvtársnak e szavai kitünően jellemzik Gorki] munkásságá­nak legfontosabb oldalát, amelynek nap­jainkban különös jelentősége van, hiszen a Wall Street főkolomposai lázasan egyesítik a nemzetközi imperiaizmus agresszív erőit a Szovjetunió és a népi demokratikus államok ellen. GORKIJ, LENIN—SZTÁLIN PÁRT­JÁNAK ESZMEIBEN és a Szovjet­unióban látta az emberiség becsületének, igazságosságának és bölcsességének meg­testesítőjét, A lángeszű nagy író szavai a világ GORKIJ, A BÉKEHARCOS (Születésének 85. évfordulójára) minden józanul gondolkodó emberéhez, minden értelmiségihez eljutnak: . • ha­tározzák már el végre: Kivel tartanák önök, a kultúra mesterei( A kultúra egyszerű munkásaival, akik az új élet­forma megteremtéséért harcolnak, vagy pedig ellenünk és a felelőtlen ragadozók táborának megvédelmezéséért, azért a táborért, amely már rothadásnak indult és csupán a tehetetlenseg törvénye ér­telmében vegetál " Napjainkban, amikor a háborús gyúj­togatok új, aljas merényletre készülnek az emberiség ellen, amikor a Szovjet­unió köré csoportosulnak a világ élen­járó és becsületes emberei, a demokrá­cia és a béke erői — különösen jelen­tősek Gorkij szavai• GORKIJ AZ IMPERIALIZMUS JEL­LEMZÉSEKOR súlyosan megbélyegezte az Amerikai Egyesült Államok tőkés urait. A magnyitogorszki építkezés mun­kásaihoz intézett felhívásában így írt: „A kapitalista gazdasági rendszer mind nyíltabban és arcátlánabbul a banditiz- mus rendszerévé válik •. “ Gorkij az amerikai monopolisták ural­kodóköreiben a pénzemberek csoportjá­nak nagy összeesküvését látta a népek békéje és boldogsága ellen Élesen és sokoldalúan világította meg a kapitaliz­mus valóságos embertelen arculatát, amely ellentmond a kultúrának és az erkölcsnek. ,,A tőkés dollárját védi írta Gorkij —, mert a dollár számára drágább az embernél, bármilyen is le­gyen az az ember.“1 „.. • Amit önök amerikai civilizáció­nak neveznek, nem kelt bennem rokon- szenvet és nem is jog kelteni. Úgy gon­dolom, hogy az önök citálizációja föld- tekénk legvisszataszítótib civilizációja, mert csodálatosan felnagyította az euró­pai civilizáció számos szégyenteljes ki­növését• . •. A világ összes kapitalistái egyformán ellenszenves és embertelen nemzedék, de az önök kapitalistái még rosszabbak,“ Gorkij a kapitalizmus éles kritikája során soha nem feledkezett meg arról, hogy két Amerika létezik. Miközben Le­ránt] a a leplet a milliárdosok, üzletem­berek Amerikájáról, nagy rökonszénifvel beszél az amerikai dolgozókról, a haladó értelmiségiekről. Gorkij Amerikában pompás novellát írt Charlie Man öreg vadászról, akinek jellemében kiemeli a szabadságszeretö vonásokat­GORKIJ IGAZI TARTÓS BÉKÉRE VÁGYOTT, amikor a szabadságszerető népek szabadon élveznék munkájuk és a haladás céljaira fordított technika gyümölcseit. Ezt hirdette és ez volt szá­mos publicisztikai megnyilvánulásának főmotívuma­Gorkij a világ becsületes embereit a béke és a kultúra védelmére hívta jel. Lelkesen támogatta a függetlenségért, szabadságért és mindenfajta imperialista elnyomás ellen küzdő népek harcát. Megbélyegezte az Egyesült Államokban a négerek faji megkülönböztetését, az angol elnyomás alatt élő indiai dolgozok elviselhetetlen helyzetét. 4 nagy orosz író sokszor fordult a rokonszenv szavai­val a harcoló kínai nép felé és felhívta a világ dolgozóit, hogy támogassák a nagy kínai nép hősies harcál. Megingat­hatatlan hite a kínai felszabadító har­cok győzelmében, napjainkban nyeri történelmi tanúbizonyságot. A munka témája, a munlcásosztőlf rabsága ellen, a világ és az ember for­radalmi átalakításáért vívott harc té­mája Gorkij müveiben egységbe olvad, sőt Gorkij a közvetlen forradalmi tevé­kenységet a munlca és a cselekvés leg­magasabb formájaként értelmezi. ,,A szovjet ember munkája •*— hang­súlyozta Gorldj —, mindenekelőtt alkotó munka. Míg a kapitalista társadalom elnyomta a „kis emberekben“ a művészi és alkotó tevékenységet, a szocialista társadalom az örömteljes alkotó munlca mérhetetlen lehetőségét nyitja meg aä emberek előtt “ GORKIJ „A SZOCIALISTA REALIZ­MUSRÓL“ írt cikkében így szólt a nép­hez: „Nálunk az ember iránti szeretet< nek meg kell születnie és meg is szüle­tik az alkotó erő csodálatából, az em­berek kölcsönös tiszteletéből, a kollektív munka hatalmas erej-böl, amely meg­teremti az élet szocialista formáját, © párt iránt érzett szeretetből, amely aS egész ország népének vezetője és a világ proletariátusának tanítója.“

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom