Észak-Magyarország, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-01 / 27. szám

Vasárnap, 1953. február X> 7 ÉSZ ÄKMÄ'GYÄTt ÖRS ZÁ G mmmmmmmmmmmBrnBi H a ml et^előad as D éry n é Hl évszázados ! Shakespeare-irodulom —--------------- gyakran olyan mezbe öltöztette a meglehetősen barkóit életű költőóriást, amely nem illett rá; sok ha­mis értelmet tulajdonított müveinek is. A miskolci Déryné Színház Hamlef be­mutatója előtt feladatunknak éreztük, hogy mindazt a hamis ruhát, amit a bur- zsoá irodalomszcmlélet rakott az íróra és halhatatlan műveire, lehántsuk és Shakespeare művészetét tisztán állítsuk Miskolc dolgozói elé. Ezt a feladatot ■szolgálta Kovács Sándor és Bozóky István elvtársak mélyreható tanulmánya az Északmagyarország január 18-i számában, ezt megelőzőleg pedig Gyökössy Zsolt rendező tartalmi ismertetése a Hamlet- ről■ Olvasóinknak ezzel segítséget, kíván­tunk nyújtani ahhoz, hogy a mű tartal­mának és jelentőségének ismeretében, felkészülten nézhessék meg a ritka él­ményt nyújtó előadást és clmclyültcn él­ezhessék a lenyűgöző shukcspearci gon­dolatokat, a tragédia mondanivalóját. Kovács cs Bozóky elvtársak tanulmánya hozzásegítette a közönséget, hogy dialek­tikusán szemléljék Hamlet hősi /tűzdel nié'í a tisztultabb emberi eszményekért, a királyi udvar rothadt szellemével, a re­akció akkori erőivel szemben. Az értékes tanulmány után szükségtelen a Hamlet tszmei tartalmának ismertetésére vissza­térnünk s ezúttal csupán az előadással foglalkozunk. ★ Bhból induljunk ki, 1 amivel / az emli- ' tett tanulmány végződött: ,,A színház dolgozói mindent : tkövetnek. hogy ... világos, tiszta, köz* érthető előadásban adhassák át Miskolc népének a nagy költő müvét." Ennek az ünnepélyes ígéretnek a be­váltásához elsősorban arra volt szükség, fogy-a darab minden szereplője, nemcsak velejéig ismerje a. darab, az egyes sze­lepek jelentőségét, hanem bele tudjon telyezkedni abba a korba, annak a kor­iak problémáiba, amely kor „tulajdon estének tulajdon alakját és lenyomatát" Shakespeare ebben a müvében is „fék ntttüwja". Ennek a belelielyezkedósnek mimak külső követelményei — a diszle- .ezés,, a jelmcae.k. a technikai megoldá­sok — és van belső követelménye: a jó­ik, — a cselekmény, a mondanivaló he- yés értelmezése. Mindezek a követelmé- tyt-k alapos előtanulmányokat igényelnek is azért elsőrendűen fontosak, mert meg­írják az együttest az erőszakolt időszerű- ütésektől, közelebb hozzák a nézőt a da* ■ab tökéletes megértéséhez. Időszerüsítési ircbléina csak egy merülhetett fel jogo­san: a képek, .jelenetek olyan csoporto- íitága, hogy a régebben öt felvonásra —* \z első angol kiadásban meg különösen rat felvonásra — osztott, tragédiát bárom elvonásba lel:őrsén süríteni, a túihosszú ‘leadási idő megrövidítése céljából, a tar­talmi lényeg érintése nélkül. A Déryné Színház együttese, müvésze- i és technikai dolgozói ezt a feladatot íz adott lehetőségek között hiánytalan ul ddották meg. A rendezők, a szereplők, 11 tő Endre a díszletek, Molnár Sándor a élmezek tervezője — alapos felkészült- éggel, a haladó színművészet tapasztala— ainak, a legértékesebb szovjet, magyar -s más Shukespearo-irodalom tamilmánvo- ■.áséval és értékesítésével vágott neki íagyaerü vállalkozásának. A rendezésnek egy pontja körül lehet ogos vita. Tielyes"e, hogy a meggyilkolt király szelleme láthatatlanul szerepel, csak sza- át halljuk? Miután eddig általában min- ienütt —1 így a Nemzeti Színház Hamlet- ■lőadásain is — a szellem látható alak­on jelenik meg, kétségtelenül felvető- ük" o. probléma: ez vagy az a megoldás t jő? A szeltem láthatósága mellett igyaMs sok nyomós művészeti, elvi és ;y »korlat i érv szól. Ezek közül csak egyet unlit sülik. Mindig hatásosabb az, ha a cözönség tud, vagy lát olyasmit is, amit t szereplő színész esetleg nem tud, nem át; — például tudja azt, hogy Hamlet színleli az őrültet, amit a király és kör" jyezete nem tud — mint fordítva: ha vsak a szereplő tud vagy lát olyat, amit t közönség nem lát, nem tód. BOíéSl István 1 Gyökössy Zsolt "" ........"' rendezőknek, Maj­■■hényi Gabriella segédrendezőnek s a sze­replő gárda minden egyes tagjánalc része an. abban, hogy az együttes valóban vi- ágos, tiszta, közérthető előadásban eleve- útette fel a halhatatlan értékű müvet, iz előadás közérthetőségét, világosságát ilielesiti az a módi ahogyan a közönség ■eagált a mély és egészséges shakespearei tumorra, ahogyan az izgalmas jeleneter 'cet, a cselekménnyel szervesen összenőtt, slykor hosszadalmas monológokat, feszül­ten hallgetra. ★ II Öaiűb eszmei I mondanivalójának —.-----—. ...... megértetésében a legdöntőbb feladat a címszerep, Hamlet királyfi megszemélyesítőjére, Bozóky Ist- ■ áii ra hárult. Bozókynak sikerük azt a Hamletet, azt a hőst elénk állítania, akit kiváló tulajdonságai az őt környező tár­sadalom fölé emelnek. Kidomborította ra­gyogó értelmi fölényét mindenkivel szem­ben, — azt, hogy Hamlet éles, sziporkázó elméjét ugyanolyan villanó ügyességgel forgatja, mint kardja pengéjét az utolsó felvonás párbaj jelenet ében- Kidomboro­dott humanista műveltségéből eredő ma- gasabbrendü erkölcsi érzéke, a társadalmi 21 'nk' az Dán helyzetének súlyát felismerő becsületes ember roppant felelősségérzete a királyi udvar erkölcsi tekintélyének helyreállítá­sáért, egész Dánia s az egész nép sor­sáért. Azt a Hamletét láttuk, akinek testi tulajdonságai is kiválóak és bár „távol­ról sem húz (hasonlít) Herkulesre", -testi ügyességben sem marad senki mögött. Itt azonban hangsúlyoznunk kell, hogy Hamlet döntően a „többet ésszel mint erővel“ elvre épít, amikor cselekvő hőssé fejlődik és vállalja, hogy ő tolja helyre a „kizökkent időt". Akkor van igazán ölemében, amikor szellemi fölényét keli harcba vetnie aljas, sunyi ellenségeivel szemben. (Az egész őrültség-színlelés, az „egérfogó1-* megrendezése, szikrázóan szellemes szócsatái.) Szellemi fölényében bízik, amikor azzal a nyugodt tudattal indul Angliába, a neki szánt gyilkos csap­dába: „ügyetlen volnék, ha nálok egy öllel alább nem ások (túl nem járok az esziikön) és. a holdba nem röpítem". Az értelem csodálatos fényével világítja meg kora rendjének hibáit, de saját hibáit, gyöngéit is („Lenni vagy nem lenni" ma- gártbeszéde), hogy azokat leküzd je. Viszont kényszerű szükségből nyúl a fizikai harc eszközéhez, amikor barátait szétrebbenti, hogy a szellemet követhes­se; amikor Poloniust leszúrja.; amikor Ophelia sírjában bírókra kel Laertes- szel. fis rossz sejtelme támad (Bozóky egyik legfinomabban megjátszott jelenete) amikor arra kényszerül, hogy testi ügyes­ségének próbáratételével, egy párbajjal kockáztassa célja keresztülvitelét. Bozókynak éppen azok a jelenetei a legmeggyőzőbbek, azokban nő egyre ro­konszenvesebb hőssé, ahol az éle, a gúny fegyvereivel, szenvedélyes társadalombi- rálatával győri le vagy szorítja sarokba ellenségeit. (Hamlet szellemisége olyan magasrendü, hogy sokszor úgy érezzük: az író ragyogó elméjének szóírólójául választotta ki kivételes értelmiségü bő­sét. Vele mondatja el a haladó színművé­szet céljainak évszázadokra előremutató meghatározását is, a színészekhez intézett intelmei közben: „Illeszd s cselekményt a szóhoz...“) Szükséges Hamlet fizikai harcratermettségét is megmutatni — ssemben a dekadens burzsoá Hamlet-áb­rázolásokkal — hiszen ez egyik rugója a hős személyes bátorságának, amit apjában is rajongva értékel. Bozóky est olykor szívesen túl is hangsúlyozza. Bozóky játékában jelenetről-jelenetre világosabban bontakozik ki a hős páratla­nul gazdag jellemrajza, egyben a drámai konfliktus eszmei alapja. Ez érdeme íróp beszédének, vérréválásig biztos szerep* tudásának és magas színéi®! intelligenciá­jának. A nagy magánbeszédeket szervesen illeszti a cselekménybe, ami ne.m könnyű színészi feladat. Játékának vám néhány kisebb fogyaté­kossága. így Polo ni us le író rám irtán nincs nyoma a megrendülésnek, aminek pedig érzékelődnie kell, —• nem is a királyt szúrta le, amint először gondolta, hanem szerelmének, Ophéliáiiafc apját — és erre módot ad a szöveg három sora, ha helyes a muzsikája: „Szegény izgága vén bolond, nyugodj. Különbnek véltelek; magad kerested: veszélyes, ládd'e a túl- buzgalom." Bozóky itt a röpke gúny hangján siklik át a szövegen. Nem ki­elégítő végjetenete sem, amikor szöveg- mondó színészt látunk a haldokló bős helyett. Az is vitás: helyes«, hogy Bo­zóky a maszkirozás művészetének mel­lőzésével játssza Hamlet szerepét- ★ Hamlet I — mint mondottuk — tó —-------váló egyéni tulajdonságaival fölébe emelkedik az öt környező társada­lomnak. Erről a társadalomról ugyan nincs nagy véleménye („becsületesnek lenni, ahogy most jár a világ, annyi, mint kétezerből lenni Íriszeméivé“ — mondja Poloniusnak) — Kiszorít Shakespeare egyik szereplőtől iem tagad meg bizo­nyos előnyös tulajdonságokat, egyilcet sem rajzolja oly ügye fogyottnak, hogy közülük szellemben-jellemben magasan, kiemelkedni kicsiny érdem volna. A testvér gyilkos, trónbitorló Claudius király elvetemedettsége nem mindennapi eszességgel és veszedelmes ravaszsággal párosul. Ügyesen leplezi szörnyű bűnét, szításán, körmönfonton harcol a hatalom megtartásáért és azért, hogy Hamletet el­tegye útjából. Nem könnyű ellenfél Ham­let számára, pedig a nép Hamletet sze­reti — amit Claudius többször hangoz­tat, mint gyilkos eszközeit feszélyező kö­rülményt. Hamlet azonban nem a nép­re támaszkodik, hanem csupán saját ere­jére és ez lesz tragikumának föforrása. Farkas Endre gyűlöletet kiáltó és azt egyre fokozó Claudlusa egyik erőssége a dráma világos értelmezésének, összerop­panása . az „egérfogó“ hatása alatt azon­ban túlszembetünő. Erre a feltűnő s az imádkozást jeleneinél is túlrajzolt össze­roppanásra rácáfol későbbi kiméri, szá­mító önfegyelmezettsége. Egyik leghelyesebb, mértéktartó alakí­tás Pagonyi János Poloniusa. A kor jellegzetes vüágjiát, hírneves bajvívóját, Claudius kedvencét, Laertsst feszélyező szálak fűzik Hamlcthez (volt iskolatársa, Ophelia bátyja). Annál ve­szedelmesebb ellenfél, aki a maga ügyé­ért a népet is fellármázza, titkos áb­rándjai a trónig érnek. Pró/cay István alakításában kissé túltengenék ennek a zavaros jellemű figuránálc előnyös voná­sai, ami összefügg azzal is, hogy magár nak Prókaynak tekintete, nézése egyene­sebb, rokonszenvesebb jellemét sugárzó, semhogy Learies alattomosságát helyesen tükrözhetné. Barna Mária királyné alakításából sok­szor hiányzott az átélés meggyőző ereje, viszont egyes jelenetekben 6 volt a mo­torja a drámai feszültségnek és például a fiával való kettős jelenetében mélyen emberi és szépen értelmező alakítást nyújt. llacser Jóssá, mint Ophélia finoman árnyalt, jellemrajzot ad az erényes és ko­ra leányainak gyarlóságától nem mentes leányról, akinek szende szépségével nin­csenek arányban szellemi képességei. A ,,vonulj zárdába“ jelenetet a polgári szín­játszás eltorzította. Most Bozóky és Kő­cser Józsa művészi, alakításában kibonta­koztak a jelenet finom árnyalatai, igazi értelme, Hamlet szerelmének mélysége. György László hiteles Horatio, érez­zük. hogy igaz, önzetlen barát, aki életét, vérét adná Hamletért, mert ő is talpig becsületes. Petites Ferenc az l. sírásó, ízesen szólaltatta meg a nép humorát. Pagonyi Nándor (Rosenkrantz), Jámbor Zoltán (Guildenstem), Csiszár András (Marcellus), Szász István (Bernardo), Beleznay (színész király), a tragédia végjelenetében az új élet friss levegőjét hozó Simor Ottó (Fortinbras) egy-egy ré­szese a kitűnő összjáteknak. Dicséretesen gondos munka a tömegjelenetek meg­rendezése. il 3 tény. | a Harntet előadd* ■ —.....‘ sait napról-napra zsúfolt házak mellett játsszák, hogy üzemi dol­gozóink. dolgozó parasztok, értelmiségiek, a tanuló ifjúság tömegei példátlan érdek­lődést tanúsítanak a klasszikus irodalom e hatalmas alkotása iránit; az a tény, hogy a könyvkereskedésekből elfogytak a Shakespeare-könyvek, a könyvtárakból mind kikölcsönözték a 1 Tamlc.rköteteket, — kulturforradalmunk újabb nagy győ­zelmét jelzik. Ebben a győzelemben el­évülhetetlen érdeme van a Déryné Szín­háznak, szociálist* színházunknak, amely kiváló előadásával, nagyszerű vállalkozá­sával felkeltette a legszélesebb tömegek érdeklődését a klasszikus szinműirodalom iram. Amikor a közönség Claudius le- döfését hatalmas tapssal fogadja, egyben a mű helyes értékeléséről is tamtságot tesz: Hamlet nem lehangoló tragédia, ha­nem az igazság győzelmének drámája. A taps a színháznak is sról, amely a mű. igazi értelmét adta vissza. . HAJDTJ BÉLA­A BÜROKRÁCIA ÚTVESZTŐJÉBEN Illik tudni, mi v Édesapám, Osvárth József szŐKte- ardói lakos 19'i t-ben lépett a posta szolgálatába, mint járatos kézbe­sítő. Apám már Öreg emberl pihe­nésre volna szüksége. Néhány évvel ezelőtt a- postaigaz­gatósághoz fordultunk s kértük, mentsék fel apámat a szolgálat alól. As elmúlt év közepén értesítést kaptunk: menjen el apám orvosi vizsgálatra. Elment Edelénybe s megkapta a szükséges orvosi bizo­nyítványt- Ezután értesítették, hogy menjen Miskolera az BZTK-ba., Ezt megtette, ott azonban sérv kő tőt ír­tak neki. Szóba sem került nyuga­lomba vonulása. Folytatta munkáját. Tavaly de­cemberben azonban ismét rosszab­bul érezte magát. A szini orvos és az ellenőrző orvos megvizsgálta s javasolta, mentsék fel a szolgálat Mól. Az iratokat minden alkalom. mai elküldtük a posrtaigazgatósdffi- hoz, azonban nem történt semmi. Most, január IS-én én magom mentem Miskolcra s megkíséreltem elintézni apám ügyét. A postaigaz­gatóságon egyik irodából a másikra. an a fiókban... küldtek. Közben gondoltam, felve­szem apám táppénzét arra a néhány napra, amíg beteg volt. A bérelszá­moló hivatalban azt mondták, nin­csenek náluk a táppénzzel lcapcsoia- tos iratok, azt visszaküldték ne­künk. Határozottan állítottam, hogy az iratoknak ott kell lenniük — mégis elküldték. Megint megjártam vagy három irodát, míg végül visz- szakerültem a bérelszámolókhoz. Az osztály dolgozói végre kezdték ke­resni az iratokat és azokat meg is találták elsüllyesztve egy fiókban. Megdöbbentő dolog, hogy még azt sem tudják egyesek, mit tartánok Íróasztaluk fiókjában. Ezek után már nem próbáltam elintézni apám nyugalomba vonulá­sának ügyét, mert ki tudná megke­resni az iratokat, amelyek bizonyé­ra ugyancsak valamelyik tisztviselő Íróasztalában hevernek. Meg kell jegyeznem, bogi/ a táp­pénzt még a mai napig sem kaptuk meg. Kérem az illetékes szerveket, hogy a legsürgősebben intézkedje­nek. OBVÁRTH LAJOS Szölősardó. Február 18-án kezdődik a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja A Magyar-Szovjet Társaság összehívta II. országos kongresszusát Népünk felemelkedésének, állandóan szé­püld új életünknek legerősebb, legbizto­sabb támasza, segítője, erőforrása, a nagy Szovjetunió barátsága. Nincs olyan ma­gyar dolgozó, aki saját munkájában ne látná minden nap ezt a segítséget, nincs életünknek egyetlen olyan területe sem, ahol ne tapasztalnánk állandóan a Szov­jetunió támogatásának erejét. Ezért nagy ünnep minden magyar dolgozónak a Magyar—Szovjet Barátság Hónapja, me­lyet az idén rendeznek meg ötödször. Ebben az évben küiön jelentőséget ad a barátság hónapjának az a tény, hogy február lo-án lesz ötödik évfordulója a magyar—szovjet barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segélynyújtási egyezr meny aláírásának. Ez az egyezmény új életünk egyik legfontosabb állomása s a7. aláírása óta eltelt öt év kézzelfoghatóan megmutatta, mit jelent népünk számára a szovjet népek baráti kézszorítása. A barátság hónapját közvetlenül meg­előzi a Magyar—Szovjet Társaság II. or­szágos kongresszusa* Ezen a kongresszu­son dolgozóink legjobbjai: a termelésben élenjáró sztahanovisták, a szovjet tapasz­talatokat sikerrel alkalmazó mezőgazda- sági dolgozók, kiváló tudósok, művészek számolnak majd be arról, mit jelentett számukra a szovjet nép segítsége — s egyben elmondják azt is, mit tettek eddig a magyar—szovjet barátság elmélyítéséért, hogyan akarják még jobban megnövelni népünk szeretőiét, háláját, a nagy Szovjet­unió iránt. A február 14-én és 15-cn meg­rendezésre kerülő kongresszuson jelen lesznek a szovjet nép képviselői s a ba* ráti népi demokráciák és a nyugati ország gok szovjet baráti társaságainak küldöttei^ Február 18-án, a magyar—szovjet bae ráisági, együttműködési és kölcsönös se-* gélynyújtási egyezmény aláírásának 5. év-* fordulóján ünnepi díszelőadással nyílik mega Magyar--Szovjet Barátság Hónapja. A barátság hónapjára küldöttség érkezik hazánkba, melyben kiváló tudósok, művé* i-zek, kiváló sztahanovisták, élenjáró köb hozparasztok, a sport mesterei vesznek részt. A küldöttség tagjai ellátogatnak majd üzemeinkbe, építkezéseinkre, meg- látogatják falvainkat, iskoláinkat, intéz« menyeinket, hogy átadják tapasztalatai4 kát. megismertessék a magyar dolgozókat! a kommunizmus építésének diadalmas módszereivel* A barátság hónapja a Jött sokszáz elő-1 adáson, bemutatón ismerheti meg majd népünk a szovjet dolgozók mindennapi életét, munkáját, a legfejlettebb szovjet tudomány cs technika gazdag kincses4 tárának tapasztalatait. Filmszínházaink*! ban a legújabb szovjet filmeket vetítik* a szovjet film ünnepén színházaink; több szovjet darabot mutatnak bet, hogy még- inkább m égi smert essek dolgozóinkkal a nagy Szovjetunió kultúrájának kiváló alkotásait* A Magyar—Szovjet Barátság Hónapja újabb alkalom 1ess a magyar dolgozók! számára, hogy egyre közelebbről lássák * kommunizmust építő baráti szovjet népi mindermapi életét, a mi jövőnket. Szeretettel üdvözöljük az MSZT borsodmegyei küldöttértekezletét A Magyar.SzovJet Társaság borsodmegyei szerreaetel megválasztó*, tók új vezetőségeiket és kilMöttelket. A várost és járási kiiWöttértebe*. letek után ma került, sor a megyei küWöfctórtebezlefcre, amely 9 óra kor kezdődik az MSZT székházában. A megyei értekezleten megválasztják azokat a küldötteket, akik n% országos kongresszuson képviselik a borsodmegyei MSZT szervezeteket. Szeretettel köszöntjük a Magyar.Szovjet Társaság borsodmegyei kill dSttértekezletét, munkájához sok sikert, szép eredményeket kívánunk. * Az ovoda — kisgyermekeink második otthona A letűnt rendszer alatt két óvoda- i típus volt nálunk. Egyik a polgári l! óvoda, a vagyonos szülők gyerme­keinek óvodája, ahol a „szabadneve. lés" elve érvényesült. A gyermeke­ket nem az egymás iránti megbe. csülésre, hanem uraskodásra készí­tették elő. A második a „népóvoda“ volt, ahol a gyermekeket csak enge­delmességre nevelték, szabadságu. kaf. szűk határok közé szorították. Kevés is volt az óvodák száma: csali városokban és nagyobb falvak­ban voltak óvodák. A községekben óvoda, napközi otthon hiányában sok veszély fenyegette a dolgozó szülők magukra hagyott gyermekeit. A felszabadulás után mindez fok­ról fokra gyökeresen megváltozott. Ma már az óvodai nevelés a népok. tatás első láncszeme. Az óvoda egészségügyi, szociális és nevelőin­tézmény lett, az itt folyó munka szervesen illeszkedik hazánk szocia- lista átalakulásának központi fel. adataiba, ezen belül az oktatás köz­ponti feladataiba. Itt kezdődik az újitipusú ember nevelése. A szovjet nevelők tapasztalatai megtanítottak bennünket arra, hogy a gyermeket komolyan vegyük, szeressük, meg­becsüljük. Dolgozó népünk örömmel látja, hogyan változik meg óvodáink belső képe. A- hosszú asztalok és padok helyett kényelmes kis asztalokat, könnyen mozgatható kisszékeket ta. lálunk. a minisztérium tervszerűen ellátja a vidéki óvodákat korszerű felszereléssel. Sok segítséget nyújta­nak a városi és községi tanácsok s az MNDSZ-szervezetek. Például Miskolc város tanácsa fektetőkkel, játékokkal látta el a város vala. mennyi óvodáját. Mezőkeresztes a II. kerület óvodájának ajándékozott felszerelést. Segítik az óvodákat az üzemek, a bányatrösztök. A diós­győri üzemek a két üzemi óvodának juttattak gyönyörű felszerelést. A drótgyár a felsőzsolcai óvodát látta el, míg az ózdi és borsodi szénbá. nyászati tröszt a sátai és sajószent. Péteri óvodákat segítette felszerelés, sei és átalakítási munkával. Ovodá. inkban bőséges, változatos, ízletes ellátásban részesülnek a gyermekek. Az o ved ék falait gyermekmunkák diszítik, a legkisebb óvodában is ta­lálunk természetsarkokat, amit a gyermekek maguk gondoznak. Mag- rovar. növénygyűjteménnyel á ter­mészet megismerésére terelik a gver. mekek figyelmét. A természet meg­ismerése sok örömet kínál a gyér. meknek, sok szállal fűzi szülőföldje, hez, hazaszeretetre neveli. Ma tudatos fegyelemre, közösségi életre, munkára, igaz hazaszeretetre, kommunista erkölcsre neveljük gyér. mekeinket. Oktató és építő játékok segítségével ismertetjük meg a való életet. Az élet valóságát ismerik meg, amikor a séták alkalmával látogatást Ítésznek az épülő házaknál, hidaknál, állomáson, villanyszerelésnél s visz- szatérve Óvodájukba azon gondolkoz. nak, miből tudnának ők is valamit alkotni. Sok haszontalannak látszó anyagból gyárak, vasút, híd épül a kis szobákban. Eközben folyton be. szélnek, gyarapodik szókincsük, hoz­zászoknak a beszédhez és a bátor kiálláshoz. Egymást megbecsülő, sze­rető pajtások válnak belőlük. A ne. velők figyelik munkájukat, kijavít­ják tévedéseiket. „Amilyen a gyér, mek a játékban, olyan lesz később a munkában“ — mondja Makarenko. Az óvónő kapcsolatot tart a szülő, vei is. Meglátogatja a gyermeket’ otthonában, ilyenkor beszéli meg azt is, mivel járulhat a szülő ahhoz, hogy az óvoda a gyermek második otthonává váljék. A szülők szívesen áldoznak az óvodára, mert látják gyermekeik boldogságtól kipirult ar­cát. Szülői munkaközösségi értekez. leteken munkadélutánokon foglal, koznak az „építsük, szépítsük“ moz­galommal. Függönnyel, szőnyeggel, babákkal látják el az óvodákat, ahogy az olaszliszkai, Miskolcon a Szeles utcai. Bacsó Béla utcai és a sátorai, jaujhelyi óvodáknál tették. A sátor, aljaujhelyi Martinovics utcai óvodá­sok sok rongyot gyűjtöttek össze, amit a szülői munkaközösség munka, délutánokon dolgoz fel. Miskolcon a Dayka Gábor utcai óvónőképzőben a nevelők és jelöltek igen sok felszere, lési tárgyat készítettek az új óvoda gyermekeinek. Az ötéves terv során évről-évre növekszik a napköziotthonok száma, hogy minél több nő kapcsolódhassák be a termelő munkába. Városokban és falvakban nyáron két műszakban oldják meg az óvoda dolgozói az óvoda nyitvatartását, hogy ezzel is a dolgozó szülők segítségére legye, nek. El akarjuk érni, hogy ne legyeit egyetlen hiányosan felszerelt, hlá. nyosan működő óvoda sem. Gyerme­keink egyre szebb életének biztosi, téka, hogy gondoskodik róluk a párt. Rákosi elvtárs. BATONYl GüSZTÁVNE megyei tanács. óvodai tanulmányi felügyeli,. Mammutcsontokat találtak Marosvásárhelyen A ,,Romania Libera” beszámol ar­ról, hogy Marosvásárhelyen 11 méter­rel a föld színe alatt több mint há­rom méter hosszú és IS centiméter vastagságú mammutesontot talál tok- Az értékes leletet a marosvásárhelyi tartományi Múzeum őrzi. Itt helyez­ték el az 1952 februárjában talált marnnvulallkapcsoka-t és zápfogakat is- A csontokról meJfU lapították,, hogy legalább 50—100-000 évesek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom