Észak-Magyarország, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-22 / 45. szám

Vasárnap. 1938 féftraSr 28. ÉSZAKMAGVARORSZÁG 7 OBJEKTIV OKOK...? — IVEM! A szovjet tapasztalatok alkalmazásának elhanyagolása, a politikai munka gyengesége, a munka­fegyelem lazasága, egyes miiszaki vezetők felelőtlensége miatt maradt le a sajdkezai bányaüzem A sajókazai bányaüzem az elmúlt esztendőben évi tervét nem teljesítet, te, mindössze 80.3 százalékot ért el A bánya öntudatos dolgozói azzal a szi­lárd elhatározással, erős fogadalom­mal kezdték az új esztendőt, hogy ezentúl egyeílen napon sem tűrik el a lemaradást, nem gyűjtenek adósságot, hanem napról napra, minden műszak­ban teljesítik, túlteljesítik a tervet, hogy a bánya megadja a hazának, amit elvár, megkövetel tőle. Ezzel szemben ml történt? Szégyen­letes volt a* januári lemaradás, a l®rv teljesítése csupán 09.8 százalékot tett ki- Február eddig eltelt napjaiban sem volt jobb a. helyzet. Az (izem feb­ruár 17-ig esedékes tervének csak 73.3 százalékban tett eleget. Nem magyarázgatásokra — szénre vau szükség! Mi az oka ennek? Még a bányavállalat főmérnökének, Lőrinez Leventének is az ;l vélemé­nye, bogy ,,a tervet nem lohet telje­síteni”, Miért? A műszakiak halom­számra 'sorolják az „objektív” okokat: nyomásos a bánya... geológiai nehézsé­gek vannak, slb... akármit is csiná­lunk, a tervet porti lehet teljesíteni... Kétségtelen, hogy vannak nehézsé­gek a bányában, de ugyanannyira kétségtelen, hogy a nehézségeket le lehelne győzni, ha a műszaki vezetőség nem eselt volna a méltatlan siránko. zásba, hanem a lemaradás „megma­gyarázása” helyett arra fordította volna fő figyelmét, hogy a bánya­üzemben tapasztalható súlyos hibá­kat, hanyagságokat a legrövidebb időn belül felszámolják, kemény harcban legyőzzék a nehézségeket­Ha a bányaüzem vezelői megértet­ték volna, hc-gy, a népgazdaságnak nem magyarázgatásokra, nem mente­getőzésekre, hanem szénre van szük­sége és ennek szellemében tevékeny­kednének, feltárhatták volna n lema­radás igazi okait, kellő Intézkedéseket leheltek volna már ezek felszámolá­sára. Valósítsák meg a személyes felelősséget! A szeneié csapatok munkáját igen Bagy mértékben hátráltatja, hogy rendkívül gyatra a faellátás. Igen rossz állapotban vannak a szállító­inak, ez sok zavart okoz. A bányászok már többször sürgették a faellátás megjavítását, még sincs felelőse ennek a fontos munka területnek. De nem­csak itt keressük lilába az egyszemé­lyi felelősségei, nem találjuk meg máshol sem, jóformán sehol az egész bányaüzemben. „Vezetőinktől, a fel­sőktől csakúgy, mint 0« alsóktól, elvárjuk hogy valótlan vezessenek’’ — hangsúlyozta Cierő elvtárs. A sajóka. zaj bányaüzemben vannak ugyan ve­zetők, de felelős vezető — mondhatni — egy sincs. Senki sem felelős amiatt, például, ha zavar van a szállításban, ha leáll a kaparó, ha elszakad a gu­miszalag. Legfőbb ideje, hogy a sajókazai bánya műszaki dolgozói végre magu­kévá teg.yék pártunk és kormányza­tunk határozatainak útmutatásait, megvalósítsák az egyéni felelősségei, mert ©nélkül valóban nem lehet tel­jesíteni a tervet. Ellenőrizzék az intézkedések végrehajtását! Nem lehet teljesíteni a tervet ak­kor sem — éppen a sajókazai bánya­üzem példája igazolja —, ha elhanya­golják az Intézkedések végrehajtásá­nak ellenőrzését. Ezt sem értették meg eddig a sajókazai bányaüzemben. A főmérnök n©m ellenőrzi rendszeresen, raegvalósítják-e az utasításokat. A részletfeladatok megoldásával megbí­zott középkádereknek érezniök, tud- niok k©H, hogy munkájukat nagy fi­gyelemmel kisérik, hogy megkapják az elismerést és dicséretet, ha jól dolgoz­nak, viszont nem marad el a felelősség- revonás, ha hanyagok, ha semmibeve- szlb az utasításokat. Az „objektív okokkal” való takaró- zás természeles velejárója, bogy a műszaki dolgozók nem tesznek meg mindent a terv teljesítése, műszak! előfeltételeinek biztosításáért. Hazánk sok bányájában ég közel Sajókazához az alaeskaí bányában __ is nagy sikerrel, értékes eredményekkel alkal­mazzák a ciklusos munkaszervezést, a nagyértékü szovjet tapasztalatot. A sajókazai vezetők lebecsülik a szovjet tapasztalatokat, nem segítik a munka- szervezés fejlettebb, magasabbreudű módszerének bevezetésével «az öntuda­tos bányászokat abban a törekvésük­ben, hogy mind több és több szenet termeljenek. Szilárd munkafegyelmei ! A munkafegyelem nagyfokú lazasá­ga sem „objektív ok”. Nem valami­féle elháríthatatlan „csapás* ez, ha­nem annak következménye, hogy a pártszervezet, a szakszervezet nagyon- gyenge politikai munkát feji ki. A műszaki vezetők körében eluralkodott a liberalizmus, az elnézés. Február 16-ig a bányában 328 igazolatlan mű­szakmulasztás történi. Természetesen, ezt is „megmagyarázzák". A mulasz­tók általában a toborzott munkások közül kerülnek ti — mondják. — To­vább azonban néni mennek, a helyes következtetést nem vonják le, hogy ennek az az oka, hogy nem foglal­koznak keltő gonddal az új munká­sokkal, nem törekednek arra, hogy megszeressék a bányát, nem fordíta­nak gondot politikai nevelésükre. Támaszkodjanak a pártszervezet,. „ szakszervezet, az üzem vezelői a bá­nya sok öntudatos, derék bányászára, a széncsata hőseire, akik újult és újult erőfeszítésekkel indulnak harc­ba, hogy legyőzzék a nehézségeket. Ezeknek az élenjáró dolgozóknak se­gítségéve] szilárdíisák meg a munka- fegyelmet, számolják fel az Igazolat­lan műszakraulasztásokat, érjék el, hogy kivétel nélkül minden dolgozó jól kihasználja a munkaidő ISO per­cét­Élénk niunkavcrsenyt, a verseny sokoldalú nyilvánosságát! Eínnek érdekében a szakszervezet­nek a jelenleginél sokkál jobban kell szerveznie a versenyt. A sajókazai bányában jelenleg csaknem elaludt a munkaverseny, A verseny nyilvános­ságának biztosításával nem is törőd­nek. Nem népszerűsítik az élenjáró­kat* Ne azon gondolkozzanak a sajóka­zai bányaüzem vezetői, hogy milyen újabb „objektív ok” ismételgetésével próbálhatnák megmagyarázni a szé­gyenletes lemaradást, hanem fogjanak össze a sztabánoTistákkal, a kiváló dolgozókkal és a pártszer rezeinek a jelenleginél jobb irányítását követve álljanak élére a mnnkaversenynek. A súlyos hibák leggyorsabb felszámolá­sával teremtsék meg minden műszaki előfeltételét annak, hogy a bánya — a nehézségek ellenére is — teljesítse, sőt túl is teljesítse tervét,- s minél hamarább minél többet törlesszen adósságából. Gondos munkával a legsürgősebben fejezzék be a G'**' javítást a lemaradt gépállomások 2 Hogyan lett az első a versenyben a hejőpapi gépállomás A hejőpapi gépállomás udvarán szem­lére sorakoznak a gépek. Az irodában késő estig folyik a munka. A dolgozók arcáról könnyén leolvashatjuk a jói vég­zett munka örömét- A téli gépjavítási versenyben ez a gépállomás szerezte meg a dicsó első helyet. A gépállomás dolgo­zói február 15 helyett február 5-re vállal­ták az erő- és a munkagépek minőségi kijavítását, — ezt a vállalásukat is túl­teljesítették. A megyében elsőként már január 31-re befejezték ezt a nagyfomos* eágú munkát. Nem vök kőnwyü a győzelem kivívása, kemény harcot folytattak. A siker előfeltétele, legfőbb összetevője »z volt, hogy a gépállomás dolgozóinak zöme felismerte megtisztelő felelősségét: a gépek legjobb kijavításával kelj bizto- sátaniok az idei bő termést, a termelőszö­vetkezetek megsegítését, a nagyüzemi szö­vetkezeti gazdálkodás további fejlődését. A politikai és szakmai oktatás, a jó munkaszervezet, a rendszeres, gondos ellenőrzés, a dolgozók állandóan növekvő öntudata tette lehetővé, hogy jóval határ­idő előtt 21 traktort, 28 ekét, 17 vető­gépet, 23 tárcsát, 36 boronát, 9 cséplő­gépet, 6 hengert és 14 üzemanyagos és lakókocsit javítottak ki. A gépjavítási versenyben élenjártak, szép példát mutattak a gépáÜomás kom­munista dolgozói. A szerelésné’ kiemel­kedő munkát végeztek Csörsz Kálmán, Id. Orosz István és S?, Kovács Lajos párt­tagok, akik 1952. évi tervüket is 100 szá­zalékon felül teljesítették. Kitűnt szor­galmas munkájával Bozó Ferenc, Németh La jog és Polgári Julianna — minden per­cet kihasználva nagyban hozzájárultak, hogy gépállomásuk jó hírnévre tegyen szert, De voltak olyanok is, mint Kovács László, Húst ti Ardrás, Mácsi Tibor és Notar Gyula, akik hanyagságukkal in­kább hátramozdítói voltak a nemes ver­sengésnek. A hejőpapi gépállomás dolgozói már az előző éveken is szép eredményeket értek el, 5 vándorzászlót nyertek. Az eredmé­nyek mellett azonban sok hiányosság is Volt a gépállomás munkájában- 1952. évi tervüket mindössze 72 százalékra teljesí­tették, emiatt szégyenkeztek is a gépállo- toís becsületes, öntudatos dolgozói. A jelenlegi szép eredmény még jobb t iunkéra kötelezi a gépállomás dolgozóit i vezeiőit. Meg is fogadták valanneny­nyien: ebben az évben úgy dolgoznak, hogy elnyerjék a ,,megye legjobb gép­állomása" címet. Ennek érdekeljen még tovább javítják a politikai és szakmai oktatást, mint a műit évben történt, az idén is el akarják nyerni „a legjobb iskola“ címet. A. mezőgazdászok és a bri­gádvezetők a termelőszövetkezet dolgozói­nak szakelőadásokat tartanak a korszerű földművelésről, a szovjet agrotechnikai módszerek alkalmazásáról, jelentőségéről. Még jobban segítik a termelőszövetkeze­teket a magasabb terméshozam elérésé­ben. Eddig már 350 holdra hordták ki a trágyát s nagy lendülettel kezdték meg a mélyszántást is. A gépállomáson traktorista iskola mű­ködik. A gépállomás vezetői megígérték: minden igyekezetükkel azon lesznek, hogy a hallgatókból kiváló szakembereket, jó traktoristákat neveljenek. A gépállomás dolgozói vállalták, hogy tavaszi kampánytervüket 110 százalékra teljesítik, mert tudják, hogy az egész évi jó munka alapvető biztosítéka a tavaszi szántás és vetés legjobb minőségben tör ténő elvégzése. Korődi Kálmán szerelő már a múlt év ben is 20.700 forint megtakarítást ért el, most ismét vállalta, bogy ócskavasból új alkatrészeket esztergál, még nagyobb ösz- szeget takaiit meg népgazdaságunknak. — Ebben az évben — mondja Törő József elvtárs, igazgató — az a cél vezet bennünket, hogy a minisztertanács hatá rozata szellemében elősegítsük a termelő- szövetkezetek további megszilárdulását és az egyénileg dolgozó parasztokkal meg szerettessük a nagyüzemi szövetkezeti gaz dálkodást. Azt üzenjük nagy versenytársunk, a szerencsi gépállomás dolgozóinak, hogy a gépfelvonulási szemlén mi is ott le­szünk, személyesen győződünk meg arról hogyan javították ki a gépeket. A gépállomás vezetőiben és egyes dol­gozóiban tapasztalható bizonyos elbizako­dottság. Eredményeik valóban dicséretre méltóak, de vigyázzanak, mert az önelé­gültség súlyos hibákat szülhet. Az ered­mények — még nagyobb sikerek eléré­sére köteleznek. Ha önelégültségbe esnek, — elveszítik elsősegüket, megelőzik őket az általuk lebecsült, „veszélytelennek' tartott versenytársak. Miért maradt le a Sajószentpéteri gépállomás A sajószentpéteri gépállomás megyénk második legjobb gépállomása- Erről ta­núskodik a gyönyörű vörös zászló, melyet a megyei tanács és a MEDOSZ megyei bizottsága ajándékozott a gépállomás dol­gozóinak a jó munkáért. A téli gépjaví­tási versenyben azonban súlyosan lema­radtak a sajószentpéteriek. A tárcsákat, ekéket es a kultivátorokat még február 7-re kijavították, de a traktorok kijaví­tásával súlyosan megkéstek. Az ellenség gyalázatos módon több traktort tnegnjn- gált, üzemképtelenné tett, ez akadályozta a gépek gyors kijavítását. A munkafegyelem lazasága is nagy mértékben okozója volt a lemaradásnak. A vezetőség és a dolgozók most érzik csak át igazán a nagy szégyent. A gép­állomás sztahánovista traktorosai joggal vetik fel a kérdést: ki felelős a szégyen­letes lemaradásért? A vezetőség súlyos hibát követett el, amikor a dolgozókkal nem ismertette kellően a minisztertanács határozatát. Az éberség eltomjulása szabad teret nyitott az ellenségnek, amely kalapácsütésekkel 4 traktor blokkjót rongálta meg * gép­állomás udvarán. A vezetőség elhanya­golta az ellenőrzést is, ez nagyfokú laza­ságra vezetett. A vezetők bürokratikus módon kezelik a dolgozók szakmai okta­tását, jelenleg sem működik szakmai tanfolyam. A mélyszántással és a mag" tisztítással is megkéstek. Most már igye­keznek jóvátenni a nagy mulasztásokat, már 8 traktoruk szánt a termelőszövet­kezetek földjein. A sajószentpéteri gépállomásnak min den adottsága, lehetősége meg van arra, hogy továbbra is megtartsa % megye má sodik legjobb gépállomása címet, sőt —- az első helyre kerüljön a versenyben. Ehhez elsősorban a politikai és szakmai oktatás megjavítása s az alapvető szer vezési hibák gyökeres felszámolása szűk séges. A községi tanácsnak is jobban kell segítenie a gépállomás vezetőit, mert az együttműködés eddig nem volt kielégítő, Az olyan kiváló dolgozók, amilyenek például Kasza Béla, Molnár Ferenc, Bá­rány József és mások, az országoshírü sztahánovista traktorosok, kövessenek el mindent, hogy a gépállomás ismét vissza" ssererae jó hírnevét­Fokozni kell a tojás és lej begyűjtés ütemét A begyűjtési minisztérium versenyjelentése Csaknem egy hónap telt el azóta, hogy Párádról, az ország egyik leg­szebb üdülőjéből a beadásban élen­járó dolgozó parasztok levelet írtak Rákosi elvtársnak. Levelükben meg­fogadták, hogy továbbra is élenjár­nak a beadás péídás teljesítésében. Azóta országszerte dolgozó pa­rasztok tízezrei tettek vállalást, nyil­vános tanácsüléseken, a begyűjtési állandó bizottságok ülésein, kisgyü- léseken versenyre hívták egymást, s megfogadták, hogy a begyűjtés I, negyedévi tervé­nek határidő előtti teljesítésével, tű ítéljék lése vei készülnek hazánk felszabadulásának ünnepére. Az ország legjobb községe ezidö- szerint a Nógrád-megyei Alsótold, mely a tejbegyüjtés I. negyedévi tervét 115.9 százalékra, a tojásbe- gyüjtésj negyedévi tervét 137 száza­lékra teljesítette. Második a Baranya - megyei Gilvánfa, a tejbegyüjtés ne­gyedévi tervének 109, a tojásbegyüj- tés negyedévi tervének 103 százalé­kos teljesítésével. Harmadik a Zala- megyei Gutorfölde, negyedik a Tolna­megyei Váralja, ötödik a Baranya- megyei Lothárd. A járások verse­nyében eisö az orosházi járás, má­sodik az egri, harmadik a pétervá- sári, negyedik a soproni, ötödik a mezökováesházi járás, a begyűjtés 1. negyedévi tervé­nek teljesítése érdekében fokozni kell a tojás- és tejbegyüjtés üte­mét. A tejbegyüjtés versenyében ezidő- szerint Pest megye jár az élen, má­sodik Nógrád, harmadik Szolnok. A lemaradás különösen súlyos Hajdú, Komárom, és Csongrád megyében. A tojásbegyüjtés versenyében Zala megye az első, második Szabolcs, harmadik Pest. Súlyosan lemaradt Bács-Kiskun, Somogy és Csongrád. A hizottsertés begyűjtés versenyé­ben első Komárom, második Vesz­prém, harmadik Győr megye. Az utolsók között kullog Baranya és Szolnok megye. A bot-begyűjtésben Fejér megye jár az élen, második Tolna, harma­dik Borsod. A rangsor végén So­mogy és Bács-Kiskun megye áll. A megyei begyűjtési verseny állása Az elmúlt héten több járás, mint a miskolci, mezőcsáti, mezőkövesdi igen szép eredményt ért el a negyedévi be­gyűjtési terv teljesítésében. Súlyosan le­maradt a tojásbegyüjtésben az encsi, a sárospataki, a baromfibegyüjtésben az ózdi, a szikszói, a sertésbe gyűjtésben a putnoki, sárospataki, a tejbegyüjtésbco pedig a sárospataki és * ricsei járás Ezekben a járásokban is, az edelényi já rás versenyfelhí'-ásához csatlakozva teremt senek olyan légkört járásuk dolgozó pa rasztsága körében, hogy április 4-ns, fe] szabadulásunk tiszteletére valamennyi cikkféleségből teljesítsék túl terveiket. A legutóbbi értékelés óla a járások sorrendje a következőképpen alakult: TOJÁS: 1. Miskolci járás 2. Mezőcsáti 3. Sátoraljaújhelyi 4. Putnoki 5. Mezőkövesdi 6. Abaujszántói 7. Edelényi 8. Szerencsi 9- Ózdi 10. Szikszói 11. Ricsei 12. Encsi 13. Sárospataki BAROMFI: Mezőcsáti Sátoraljaújhelyi Mezőkövesdi Szerencsi Riesel Miskolci Abaujszántói Sárospataki Edelényi Putnoki Encsi Szikszói Ózdi SERTÉS: Szikszói Szerencsi Mezőkövesdi Abaujszántói Miskolci Ricsei Mezőcsáti Sátoraljaújhelyi Edelényi Sárospataki Encsi Ózdi Putnoki TEJ: Szikszói Putnoki .Edelényi Abaujszántói Sátoraljaújhelyi Ózdi Szerencsi Mezőkövesdi Miskolci Encsi Mezőcsáti Ricsei Sárospataki Mezőzombor, Szerencs, Tállya, több más község példáját követve szalma feltárással is biztosítsuk as állatok átteleltetését 1 A jó srahnafeltárással könnyen biztosíthatjuk állataink veszteség- mentes átteleltetését. Az őszt gabo­nák sz,aUnáját, amelyet eddig csak almozásra használtunk, megfelelő eljárás mellett; az állatok számára könnyen emészthetővé és táplálóvá tehetjük. Az őszi gabonafélék szal­mája a legalkalmasabb erre a célra. A szahnaieltárás nem jelent különös költséget, minden állatni gazdaság­ban, termelőcsoportban könnyen megvalósítható, az egyénileg dol­gozó parasztok is alkalmazhatják. A feltáráshoz 2 darab kád, vagy egy fenekű hordó szükséges. Az egyikben meszet oltunk, a másikban a szalmaszecskáról lecsurgó mész­levet fogjuk fel, 100 liter vízhez elegendő 1 kg ol­tatlan mész, vagy 3 kg 50 százalé­kos nedvességű mészpép. Minden mázsa szalmához 300 liter ilyen síírft mészoldatot kell számítani. Hogy a feltárt szalmát ízletessé te­gyük, minden mázsa szalmához ad­junk 0.5—1 kg sót. Az így beázta­tott és lepréselt szecskát 24 óráig állni hagyjuk s miután a szalma megsárgult, megpuhult, a tehenek szívesen fogyasztják. Szoktatás után tehenekkel 20 kg, növendékmarhá­val 12—15 kg és juhokkal 2—-3 kg mennyiséget etessünk naponta. A szerencsi járási tanács mezS- gazdaságl osztálya értékes szalma- feltárási bemutatót rendezett Tállya és Taktaharkány községekben, ame­lyen részt ve ttok a környék termelő- csoportjainak dolgozol és az egyéni­leg dolgozó parasztok. A bemutatón a résztvevők a gyakorlatban sajátí­tották el a szalmafeltárást, s ma már Mezőzombor, Szerencs, Tállya, Tiszalúc, Taktaharkány és Takta- kenéz tcrnielöesoportjai és egyénileg dolgozó jmrasztjai rendszeresen vég­zik a szalmafeltárást, nincs gondjuk a takarmányra. Az állatok átteleltetésének a szal- niafcltáráson kívül még számta­lan jól bevált módszere van. Ilyen a moslékgyüjtés, az üzemek, napközi otthonok, laktanyáit konyháinak ételmaradékait jól lehet hasznosí­tani. Községi tanácsaink, de elsősorban mezőgazdasági szakembereink fel­adata, hogy a legszélesebb körben ismertessék, a gyakorlatban bemu­tassák a szalmafeltárást, ezt az Igen jól bevált, hasznos módszert. HETÉNYI ISTVÁN Kizárták a ke kirakodott kulákokat — biztosítják az állatok átteleltetését, jól készülnek a tavaszi munkára a rakacai tsz tagjai A rakacai „Dolgozó“ termelőszö­vetkezet több mint 400 mázsa szá- lastakarmányt, 100 mázsa szalmát, töreket és pelyvakeveréket biztosí­tott az állatok jó átteleltetéséhez Azt tapasztaltuk azonban, hogy a nagy készlet feltűnően rohamosan fogy, a dolgozók nem takarékoskod­nak a takarmánnyal. A termelőcso­port kommunistái és öntudatos dol­gozói megtalálták a súlyos hibák okát. A termelőszövetkezetbe 7 ku- lák furakodott be, akik az állatállo­mány elpusztítására vetették magu­kat. Az elvetemült kulákok kizárása után a dolgozók megteremtették a veszteségmentes átteleltetés feltéte­leit. A termelőszövetkezet 40 nődol­gozója igen szép példát mutatott, amikor az elhanyagolt állatokat ki­tisztította és fertőtlenítette a serté­sek és tehenek szállását. A kulákok kizárása óta a termelő- szövetkezetben Igen szép és lelkes munka folyik. A tagság nemcsak az állatok jó átteleltetését biztosította, de emellett felkészült a tavaszi mun­kára is. Azt üzenjük megyénk valamennyi termelőcsoportjának, hogy még ébe­rebben őrködjenek a termelőszövet­kezet egysége fölött, leplezzék le a kulákokat akik mindent elkövetnek, hogy gátolják a termelőszövetkeze­tek további fejlődését. KOCSIS IMRE —• Eselsiürth közelében „unatkozó” amerikai katonák sortüzet adtak egry to. látó mozdonyra. Willi Schenk negyvenhat éve« mozdonyvezető életveszélyes has- lövést ka noü.

Next

/
Oldalképek
Tartalom