Észak-Magyarország, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-22 / 45. szám

4 ♦ ÉSZAKMASYARORSZAG Vasárnap _ 1953 február SS. Bä Hogyan segítik a szovjet tapasztalatok, tanácsok a diósgyőri dolgozók munkáját Fancsalszki István elvtárs sztahánovista olvasztár beszéde a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja diósgyőrvasgyári megnyitóján Ünnepélyes keretek között Holnap este 6 érakor nyitják meg Miskolcon „A kommunizmus útján“ című kiállítást Február 23-án, hétfőn este 6 órakor nyitják meg ünnepélyes keretek között Miskolcon „A kommunizmus útján” című kiállítást. Az ünnepi be­szédet Szaladnya Ferenc elvtárs, a miskolci párlbizottság ágit. prop. osztá­lyának munkatársa mondja. A kiállítás gazdag anyaga bemutatja a kommunizmus építését a Szov­jetunióban, a Leninről elnevezett Volga—Don-csatornát, a kujbisevi vízi­erőmű, valamint a turkmén főcsatorna eddig megépített részeit. Ismerteti a kiállítás a Szovjetunió ötödik ötéves tervének feladaiait, eddigi eredmé. nyeit. Láthatjuk majd a lépkedő exkavátor kicsinyített mozgó modelljét. Képek, tablók mutalják be a szovjet dolgozók életszínvonalának emelkedé­sét, a szovjet dolgozók boldog életét. Megyénk dolgozói igen nagy érdeklődéssel várják a kiállítás megnyi­tását. A kiállításra a belépődíj csoportos látogatás esetén személyetíkínt 50 fillér, egyén; látogatóknak 1 forint. Kedden nyílik meg Miskolcon a 7.500 kötetes Gorkij-könyvtár A diósgyőrvasgyári Kultúr Moziban a dolgozók lelkes érdeklődése mellett tar­tották meg a Magyar—Szovjet Barátság Hónapja és a Szovjet Film Ünnepe meg­nyitóját. Ez alkalommal a „Szárnyaló dal­lamok“ című szovjet filmet mutatták be. Az ünnepségen Fancsalszki István elvtárs sztahánovista olvasztár tartott ünnepi be­szédet. Fancsalszki elvtárs megemlékezett az öt évvel ezelőtt megkötött szovjet— magyar barátsági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási szerződés nagy tör­ténelmi jelentőségéről. Á magyar—szovjet barátság — mon­dotta — nem 1948 február 18-án, hanem sokkal régebben kezdődön. A magyar nép legjobbjai a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta a Szovjetuniót tekintet­ték vezércsillaguknak. Magyarország azért válhatott a Szovjetunió szövetségesévé — hangoztatta a későbbiekben —, mert megvédelmeztük a Szovjetuniótól kapott szabadságot és élni tudtunk vele. A mi baráti szövetségünk bennünket, magyar dolgozókat őrökre összefűz a világbéke legfőbb védelmezőjével, a hatalmas Szov­jetunióval. Elmondotta ezután, mit jelentenek né­pünknek az évről-évre megrendezett ba­rátsági hónapok. Ezek során a magyar dolgozók sok szovjet tapasztalattal let­tek gazdagabbak. A nálunk járt szovjet küldöttek sok új, a Szovjetunióban már bevált, de nálunk még nem alkalmazott módszerrel ismertettek meg bennünket. Nehéziparunk, vaskohászatunk ered- 1 menyei elválaszthatatlanok Bárgyin, Nyilátyin akadémikusok, továbbá Bugyilkin és Amoszov olvasztárok nevétől. Amióta Amoszov elvtárs nálunk járt, lényegesen megváltozott a munkánk a Martinban is. Amoszov elvtárs munka- módszereinek alkalmazásával fokoztuk termelési eredményeinket. Megtanultuk tőle, hogy a gyorsolvasztás első feltétele az egyenletes berakás, az anyagoknak a technológiai előírások szerint való adago­lása- Nagyjelentőségű az ajtók rövid ideig való nyitvatartása, ami csökkenti a hő­veszteséget. Amióta Amoszov elvtárs mun­kamódszereit átvettük, az adagolás alatt teljes gáznyomással tüzelünk, a kemence- javítást már csapolás közben elvégezzük és ezzel a kemence élettartamát növel­jük. Bugyilkin elvtárs, szovjet tanácsadó mutatásai alapján valósítottuk meg a kemence kapacitásának jobb kihasználá­sát. Ennek köszönhetjük, hogy a 2-es számú 40 tonnás kemence termelését 60 tonnára emeltük. Az 1-es és a 9-es számú kemencék 80 tonnás termelését 100 tonnára fokoztuk. Megállapíthatjuk, hogy a szovjet ta­pasztalatok hasznosítása és betartása is hatalmas eredményeke« hozott termelé­sünk növelésében, az üzemek tervszerű termelésében és acéliparunk tervteljesíté­sében. A barátsági hónapok közvetlenül segí­tették és segítik kultúrforradalmunk si­kereit' Amíg az amerikai imperializmus az erősebb jogán elnyomja, megöli az an­gol, francia, olasz filmművészetet, addig nálunk a világhírű szovjet filmrendezők útmutatásai, tanácsai nyomán soha nem látott virágzásnak indult a magyar film­művészet. A szovjet film barátai látják, érzik: rájuk hárul a feladat újahb száz és százezer dolgozónak megmagyarázni, hogy jobban tudnak harcolni iáját boldog­ságukért, családjuk, gyermekeik jövő­jéért, ha jelhasználják a szovjet fil­mek hatalmas eszmei fegyvereit. Ünnepélyes külsőségek között nyílt meg a Magyar—Szovjet Barátsági Hónap megyénk nagyobb városaiban is. Ózdon a Vasas kultúrotthon nagytermében tar­tották meg az ünnepséget. A magyar és szovjet Himnusz eléneklése után Ürban- csok Mihály elvtárs, a megyei tanács el­nökhelyettese mondott ünnepi beszédet. Megemlékezett a magyw—szovjet barát­sági szerződés felmérhetetlen jelentősé­géről. Bejelentette, hogy Ózdra is elláto­gat Iván Pavlovics Bárgyin elvtárs, két­szeres Sztálin-díjas akadémikus, a szovjet Tudományos Akadémia alelnöke. Bárgyin elvtárs ezúttal már harmadszor látogat el Ózdra. Urbancsok elvtárs ezután beszélt arról, hogy az elmúlt évben itt járt szovjet elv­társak tapasztalatait milyen sikerrel tud­ták alkalmazni az ózdi gyárban. Beszédé­A „Találkozás az Elbán“ című filmből megláttuk például, hogy merre vezeti a- német népet a Szovjetunió és milyen szörnyű szakadékba akarja beletaszítani az amerikai imperializmus. A szovjet fil­mekből tanultuk meg az előrelátást, hogy a politikában nehezebben eligazodó vagy félrevezetett eml>ereket is felvilágosíthas­suk, mire készülnek minden nép ellen az imperialisták. A szovjet filmek meg­értetik a népekkel, hogy a háború nem­zetiségre, világnézetre, feleke'zetre való tekintet nélkül mindenkit fenyeget, tehát- teljes nemzeti egységben kell síkraszáll- nunk ellene, A szovjet filmek mutatják meg mindennél világosabban, hogy a mi táborunk, a béke tábora legyőzhetetlen és ennek tudatosításával önt új erőt és biz­tonságérzetet a békéért harcoló tömegek szívébe­Mi, diósgyőri martinászok, biztosak^ va­gyunk abban, hogy a barátsági hónap alatt hazánkban tartózkodó szovjet elvtár­sak, a műsorra kerülő szovjet filmek nagy segítséget adnak tervünk sikeres teljesí­téséhez és túlteljesítéséhez. Segítséget adnak ahhoz, hogy az április 4-re tett vállalásunkat teljesíthessük. Fancsalszki elvtárs a magyar—szovjet barátság, a Szovjetunió és a nagy Sztálin éltetésével fejezte be beszédét. ben megemlékezett a Magyar—Szovjet Társaság munkájáról. A kultúrotthon művészeti csoportja ez­után színes műsorral szórakoztatta a dol­gozókat. A kultúrotthon énekkarának müsorszámával ért véget Ózdon a Magyar —Szovjet Barátsági Hónap megnyitó ün-. népségé. Sátoraljaújhelyen február 18-án este zsúfolásig megtöltötték a városi mozit a barátsági hónap megnyitójára megjelent dolgozók. Az ünnepi beszédet Kovács Endre elvtárs, a miskolci ingatlankezelő vállalat vezetője tartotta. Utána a sátor­aljaújhelyi borforgalmi vállalat tánccso­portja egy magyar és egy szovjet tánc­számot adott elő nagy sikerrel, majd be­mutatták a „Lenin 1918“ című hatalmas szovjet filmalkotást. Február 24-én, kedden este 6 óra­kor nyitják meg ünnepélyes keretek között a miskolci ItSZ'T székházában a Gorki j-könyvtárat. A könyv tárban 1500 orosz- és magyarnyelvű ide­ológiai, szépirodalmi, termószettudo­A dicsőséges Szovjet Hadsereg meg­alakulásának harmincötödik évfor­dulóját a magyar dogozó nép mély­séges hálával -és felsz&badílója iránt érzett bensőséges szeretettel ünnepli. Ennek a szeretetnek egyik jele az a nagy érdeklődés, amellyel dolgozó népünk és közte fiatal néphadsere­günk harcosai és lisztjei a Szovjet Hadsereg hőstetteit megörökítő szép- irodalmi művek felé fordulnak. E művek túlnyomó részét az TJj Magyar Könyvkiadó és az Ifjúsági Könyvkiadó jelentette meg magyar nyelven. mdnyos és különböző szakkönyv dll a munkások és értelmiségi dolgozók ren­delkezésére. A könyvtár hétköznapon- kint reggel 9 órától este fél 8 óráig lesz nyílva. Jellemző szocializmust építő dóig»« zóink érdeklődésének növekedésére^ hogy 1951 dl® mintegy őtven olya® jelentős szovjet regény és elbeszélés kőlet jelent meg magyar nyelven-, mely részben, vagy egészben a Szovjet Hadsereg dicsőséges hadtettelről, ** intervenciós háború és a nagy honvé­dő háború folyamán tanúsított bősí helytállásáról, a fasiszta fene vad barlangjában való megfojtásáról szá­mol be. A Magyar-Szovjet Barátság Hónapja ünnepélyes megnyitója Ózdon és Sátoraljaújhelyen Márciusban rendesik meg; a Szovjet Könyv Ünnepi Hetét Ez évben március 7-e és 21-e között rendezik meg Magyarországon* másodízben a Szovjet Könyv Ünnepi Hetét A könyvhét folyamán az üze­mekben é« a falvakban országszerte könyvkiállításokat; és olvasó-megbe­széléseket tartanak könyvtáraink. Budapesten és vidéken több nagyüzemben és városban kiváló írók ás előadóművészek közreműködésévet műsoros irodalmi esteket rendeznek:"" 50 szépirodalmi mű jelent meg Magyarországon 1951 óta a dicsőséges Szovjet Hadseregről ÁLLAMI ÁRUHÁZ (A Déryné Színház zenés vígjáték-bemutatója) Köszöntjük a vidéki színházak II. konferenciáját EGY ÁLLAMI ÁRUHÁZ mozgalmas élete, az ott megforduló embersokaság különböző’ típusai, a szocialista kereske­delem dolgozóinak és a vásárlóknak új ■viszonya kínálva kínálják a témát az író számára. Ezt látták meg az Állami Áru­ház című zenés vígjáték szövegírói, Bara­bás Tibor és Gádor Béla. Igyekeztek cse­lekményüket olyan mag köré csoportosí­tani, amely az újnak a régivel folytatott harcát tükrözi. A rémhír, amelynek a politikailag fejlet­len tömegek bedőlnek, ezúttal a száz- lorintos bankjegyek lebélyegzéséről szól és. vásárlási hisztériát kelt, amit az áru­ház dolgozói, az egykori kifutófiúból lett munkás-vezérigazgató irányításával a be- lurakodott ellenség leleplezésével szét­zúznak. Amikor az ellenség már azt hi­hetne, hogy győzött és az áruházban nem maradt egy eladnivaló szög sem, másnap reggel ismét tömött kirakatok várják a dolgozókat- Uj, szebb ruhák, holmik kí­nálják masukat a kárvallott, beugratott embereknek, akik tegnap hisztérikusan, válogatás nélkül vásárolták össze az árut, akár volt rá szükségük, akár nem. Az áruház dolgozói az Avason tartott műso­ros táncmulatsággal ünneplik meg harcuk sikerét. Megoldódnak a cselekményben eló’forduló szerelmi problémák is. A szerzők a valósághoz hűen tárják fel azokat a nehézségeket, amiket fiatal szo­cialista kereskedelmünk akadálytalan fej­lődésének út jóból el kell hárítani. Mind­ezt optimista humorral vüágítják meg és megmutatják a szilárd alapot, azokat az újtípusú kereskedelmi dolgozókat, akik­nek politikai fejlettsége minden nehézség ellenére biztosítéka kereskedelmünk erő­teljes továbbfejlődésének. © Kerekes János muzsikája nem épült össze szervesen a cselekménnyel, de né- ‘hány igényes és jól hangszerelt száma sze­rencsésen emeli a játék hangulatát. Al­kalmat nyújt az énekeseknek művészetük megcsillogtat ásóra. Ezeket a lehetősége­ket — bocsássuk előre — a kórus, Ná- dassy Anna (Ilonka), Vereczkey Zoltán (Kocsis) és Németh y Ferenc, a nézők gyönyörködtetésére jól használták ki s az énekszámok jelentékenyen emelték az előadás színvonalát. Sőt a „prózaibb“ méheseknek — Görög Mara (Boriska), Bcszterczey Pál (Dániel), Pethes Ferenc (Glauziusz), Fehér Tibor (Klinkó) __ is tiltott néhány — énekhangjuknak meg­jelelő dalbetét­0 A darab felépítésében * második fel­vonás sűríti magába a legfordulatosabb, •'lettel telített cselekményt, míg az első •elvonás cselekménye mesterkélten bonyo­lódik, nehezen fejlődik és több erőltetett, mondvacsinált konfliktust tartalmaz. A harmadik felvonásban a szerelmi ügyek kibontásán túlságosan kifogynak a szer­zők az eszmei mondanivalóból és inkább korszerű látványos szórakoztató elemekkel pótolják. A darab az áruház dolgozóinak életét bizonyos szakmai elszigeteltségben mu­tatja be és noha nagy tömegek fordulnak meg az áruházban, nem érezzük a cselek­ményből a kereskedelmi dolgozók társa­dalmi kapcsolatait a többi dolgozóval — kivéve Kocsis irodai beszélgetését és jele­netét , a panaszos vásárlókkal. Ez komoly hiányossága a darabnak. m A miskolci előadás rendezőjének, Orosz Györgynek és a segédrendezőnek, Besz- terczey Pálnak sikerült a nem könnyű jeladatot,' a temérdek szereplő mozgatá­sát, a tömegjeleneteket úgy megoldania, hogy a figyelem elsősorban a mondani­valót hangsúlyozó mozzanatokra terelőd­jék, emellett azonban ne vesszenek kár­ba a kísérő humoros mellékjélenetek, hatásos epizódok sem. Arról persze már ők sem tehetnek, hogy vannak a darab­nak hosszadalmas, üresen kongó jelenetei, amelyeket a színész legjobb igyekezete sem tud élő tartalommal, igazán szóra­koztató cselekménnyel kitölteni. (A kul- túrclöadásra való készülődés jelenetei, a régi vezérigazgató, Danes szobájában le­játszódó elrettentőén sematikus jelenet: a gépíró-vezérigazgató viszony üres ábrá­zolása, Glauziusz bácsi Tschöll papától kölcsönkért érzelgőssége stb.) Érdeme a rendezésnek, a műszaki sze­mélyzetnek a változások ügyes, Ötletes megoldása, a játék folyamatosságának, tempójának egyensúlyban tartása, a zenei betéteknek a játékkal való összehango­lása, jellemrajzok , helyes megértetése. Az itt mutatkozó hibák is inkább a darab fogyatékosságának terhére Írandók, A harmadik felvonás függelékszerűségéért bőven kárpótolnak Rimóczy Viola szép tánckoreográfiái a színház belső és külső táncos erőinek színes, eleven tolmácsolá­sában. Kárpótol az, hogy Beszterczey Pál és Fehér Tibor a Cyrano párbaj-jelenet paródiáját kiváló humorérzékkel fordítja át a Hamlet párbaj jelenetének paródiá­jává és ezzel harsogó derűt váltanak ki jökép azokból a dolgozókból, akik tabui voltak a nagyszerű Hamlet-előadásoknak. A színész belülről jakadó alkotó humora csillan meg ebben a paródiában, amely végeredményben a párbaj, mint az egy­kori úri világ „igazságtevő jogforrása“ válik nevetségessé. I« A darab szereplői közül Vereczkey Zol­tán rokonszenvet keltőén ábrázolta a fia­tal munkás-vezérigazgató szerény, de ön­tudatos alakját, aki nagy felelősséggel járó új pozíciójában nem retten meg a nehézségektől és szemünk előtt fejlődik harcos kommunistává, amikor az ellenség merényletéről tudomást szerez. Vereczkey levetette több régi hibáját és jó úton halad, hogy még meggyőzőbben tudjon formálni pozitív alakokat. Beszterczey Pál helyesen — Beszterczey és nem Latabár művészi eszközeivel oldotta meg Dániel „rámenős“ régi kereskedőből nehezen menő átalakulását kissé kollektivebb szel­lemű kereskedővé, kevésbé hiú és csö­könyös kispolgárrá, Pethe9 Ferenc a múlt keserű tapasztalatain rágódó öreg Glau- zius hálás szerepében igaz életalakot állí­tott elénk és kitűnően értékesítette azt a megkapó jelenetet, amikor az öreg fő­könyvelő a fiatal vezérigazgató biztató szavainak hatására a felé forduló bizalom láttán valósággal újjászületik, a haladás harcosává válik. Nádassy Anna kissé szí­nésznő marad — Ilonka —, a szerelmes elárusítóleány szerepében, de minden­esetre rokonszenves színésznő és kitűnő énektechnikája, remek szopránja igaz mű­élvezetet nyújt. Mikes Béla undokul ele­gáns Danes vezérigazgatója, Jurik Julcsi testével kereskedő gépírónője, Csiszér le­csúszott dzsentri szélhámosa, Sárközi Sán­dor feketézőkkel cimboráié „régivágású“ csaló kereskedője, a vásárló dolgozók jel­legzetes alakjait megelevenítő szereplők között Némethy Ferenc bányásza és a menyasszonyát játszó Máthé Éva, Fekete Alajos (tűzoltó).- Kádár Margit (felesége), Bakos Lajos (kulák), aki az ónodi szín­játszócsoport tagjai közül emelkedett hí és még egy sereg pillanatképszerüen áb­rázolt alak lelkiismeretes összjátéka biz­tosította az előadás sok-sok humorbő je­lenetének hatásos érvényesítését. 0 A díszletek Ütő Endre tervéi szerint készültek és különösen tetszetős az Avas látképe és az avasi platón lejátszódó mulatság színtere. A zenekar és a színpad jó együttműködésit Virágh Elemér kar­nagy biztosította. „Nevessünk végig" Az Országos Filharmónia február 23-án, hétfőn este 8 órai kezdettel Miskolcon a Déryné-színházban ,,Nevessünk végig“ címmel rendez előadást. Az est keretében fellép: Görög Mara, Kádár Margit, Ná­dassy Emmi, Pethes Ferenc, Benkö Béla, Magyar László és Siménfalvi Lajos, a Déryné-színház művészei. Á Déryné-színház klubhelyiségében ma, vasárnap délelőtt 9 órakor kez­dődik a vidéki színházak II. konfe­renciája, amelyen a vidéki színházak képviselői mellett résztvesznek a Szín­házi és Filmművészeti Szövetség köz­ponti küldöl tel, a budapesti színhá­zak több neves művésze. Megtisztelik jelenlétükkel a konferenciát a Miskolc­ra érkező kedves szovjet vendégek-, Bon. daresuk elvtárs, kétszeres Szlálin-dí- jas népművész, és Druzin elvtárs, a leningrádi „Zyjezda” főszerkesztője. A konferencia résztvevői megvitat­ják a vidéki színházak számos problé­máját, hogy azok megoldásával újabb lendületet adjanak a vidéki színját­szás fejlődésének, elősegítsék, hogy a vidéki és a fővárosi színházak művé­szeti színvonala között még egyes te­rűié leken mutatkozó különbségek el­tűnjenek. Az a tény, hogy ezt az or­szágos jelentőségű konferenciát Mis­kolcon tartják meg, örömmel tölti el Miskolc dolgozóit és nem kis részben megbecsülését jelenti a miskolci Déryné-színház eddigi munkájának, országosan is értékel) eredményeinek. Színházunk, amióta állami színházzá, Megyénkben új időszaki lap je­lent meg, „A mi egyetemünk’’, a Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem újságja. Már az első szám arról tanúskodik, hogy a lap jelen­tős szerepet jog betölteri az egye­tem tanulóinak, dolgozóinak, tan­testületének belső életében. Fontos jegyver lesz a politikai és tanulmá­nyi munka színvonalának állandó emeléséért vívott harcban. A lap el­ső számában Kovács Sándor elvtárs írt vezércikket ,-Az új értelmiség­hez’’ címmel, útmutatást ad a l°P további sikeres munkájához. Az újság cikkei sokoldalúan fog­lalkoznak az egyetem belső életének minden területével. Az első oldalon közölt, a marxizmus-leninizmus be­számoló teraszt,ilajaival foglalkozó cikkből értesülünk, hogy az egye­temi ifjúság zöme nagy lelkesedés­sel tanulmányozza a XIX. kon­gresszus anyagát. Az új lap a pártszervezet és a DÍSZ életével foglalkozó, továbbá a diákotthonok életét ismertető cikket tartalmaz, foglalkozik a bányamérnök> gépész és kohómérnök hallgatók problé­máival is- Megtisztelő helyei fog­szocialista színházzá alakult, nagSt utat ,ett meg a szoclallata-ftaVtetí színművészet felé vezető utón, a Szta- nyiszlavszkij módszerek alkalmazásá­nak útján és erre büszke lehet. A szép eredmények természelesen még nem jelentik azt, hogy nem lehetett volna még többet is elérnj. Éppen ehhez, a munka lovábbi javulásához fog nagy segítséget kapni a konferenciától ás bizonyára a szovjet vendégektől nem­csak a mi színházunk, hanem valae mennyi vidéki színház. Örülünk, hogy a konferenciát Mis­kolcon tartják meg, — azért is, mert Miskolcnak a harcos haladó színházi hagyományok tekintetében dicsőséges múltja van. Miskolc népének hazafias lelkesedése, színházszeretele megmutat-, kozott akkor, amikor több mint száz évvel ezelőtt ennek a városnak, ennejj a megyének áldozalkészsége nyújtotta az első kőből épült állandó hajlékot, a Habsburg-reakciótól üldözött, elnyo­mott magyar nemzeti színjátszásnak. A nagy feladatokra hivatott konfe.i rencia résztvevői! szeretettel köszönt­jük Miskolcon, a tanácskozásnak ered­ményes, sikeres munkát kívánunk. lalnalc el a lapban az egyetem taná­rainak írásai. Behatóan foglalkozik a most megjelent újság a kultúr- forradalom kérdéseivel. Igen érté­kes és részletes ismertetés jelent, meg Sponov: „Gyújtogatok” című könyvéről. ► írA mi egyetemünk” című lapra melynek első száma színvonalas és igen értékes anyagokat tartalmas — igen komoly feladaiok hárulnak. Hozzá kel[ járulnia a szocialista em­ber kialakításához, az új értelmiség kineveléséhez. Elő kell készítenie az egyetem ifjúságát arra a nagy és megtisztelő feladatra, amely egV- re fejlődő, a szocializmus építésének útján biztosan haladó országunkban az új, néphez hű értelmiségre vár. Az egyetem belső éleiében mutatko­zó hibák kíméletlen feltárásával, a jó módszerek népszerűsítésével le­gyen „A mi egyetemünk” a kommu­nista értelmiség kinevelésének érté­kes fegyvere, Varéi eszköze. Ennek a nagt/ és megtisztelő fel­adatnak legjobb megoldásához sok siker/ kivárnunk a lap szerkesztőbi­zottságának, munkatársainak és le­velezőinek. Üdvözöljük „Ä mi egyetemünk" lap első számát

Next

/
Oldalképek
Tartalom