Észak-Magyarország, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-22 / 45. szám

Bányászol!! Szilán! nrankafegyetemeF, a gépek iá kihasználásával, ciklusos munkamódszerrel termeljetek szenei a hazának! SZERGEJ BONDARCSUK SZERGEJ BONDARCSUK Bubán. ban született cfPJ IÁ8 kolhoz faluban^ édesapja; a falu kolhozelnöke volt. A Nagy Honvédő Háborúban katonai szolgálatot teljesített, viajd as Ösz- ssövelségi Állatni Filmművészeti Fő­iskolára, iratkozott, hogy színészi is­mereteit •— melyeket a rosstovi szí­nészképzőben sajátított el — tökélete­sítse. A főiskolán üeraszimon Sztálin, díjas filmrendező, a Szovjetunió nép­művésze volt etetik tanítója. Szergej Bondarvsuk első filmszerepe az ,,If}ú gárdá"-ban Valko bányaigazgató ala­kítása volt. Ezután igen komoly és megtisztelő színészi feladatot kapott: a. Sztálin- díja$ Babajevszkij megfilmesített re­gényében, az „Aranycsillag lovagjáé­ban alakította a főhőst, Szergej Tuta- rinovot■ A film áiadalútjában komoly része volt a lehetséges, fiatal színész­nek is­ERRŐL A SZEREPÉRŐL így írt: „Mefjértetlem Szergej Tutarinovot, s közel áll hozzám, hiszen kortársam, érdeklődési köre ismerős, életkörülmé­nyei som szokatlanok előttem. Olyan ember, mint Tutarinov, sok van a szovjet hazában. Benne összpontosul­nak haladó korunk embereinek jellem­ző vonásai: munkavágy, szerénység, elvhűség, s szigorúság önmagunkkal szemben, munkánk győzelmébe vetett szilárd hit", A művész a film sikere után még igényesebb színészi feladatot Icapott. ilegbíziták Tarász Sevcsenko, forra­dalmár költő, az ukrán nép Petőfijé­nek életéről szóló film-époss főszere­pével. A ,.Széttört bUencsek"-ben Szer. gej Bondwrcsuk emlékezetes és jelen­tős színészi felkészültségéről és te­hetségről lett tanúbizonyságot. Mun­káját megkönnyítette, hogy a dalla­mos ukrán nyelv, az anyanyelve. ALAPOSAN FELKÉSZÜLT erre, a feladatra. Elolvasta Sevcsenko verseit, utazást tett Ukrajnába; ellátogatott a kolhoxparasztok icözé, akikben úgy él a nagy költő képe, mint a mi né­pünkben Petőfi Sándoré­Nagy segítség volt az, hogy Szálr cscnko, a rendelő? már a forgató- könyv megírásába is bevonta Bondar. csulcol, részleteket olvasott fel belőle és minden megírandó új jelenetet meg­beszélt vele. Gondolatban Bondarcsuk szinte már Sevcsenko korában élt és a r0n~ dező lépésről lépésre új és új gondo­latokat ébresztett benne szerepével kapcsolatban, rávezette a legbonyolul­tabb jelenetek megoldására, Az elmé­lyült felkészülés után — miatt Bon­darcsuk írja — könnyen és felszaba­dultan dolgoztak. Szergej Bondarcsukot Tdrdsz Sw. csenko és az „Aranycsillag lovagja’’ alakításáért a, szovjet /,-örmény Sztd- lin-dijjai tüntette ki. A „SZÉTTÖRT BILINCSEK” című filmet a Szovjet Film Ünnepe alkal­mával mutatják be filmszínházaink. „Ml is elnyerjük az év végére a roliamcsapat büszke címet** Diósgyőri gépgyári ifjúmunkások csatlakozása az RM szerszámgépgyár DISZ-fiataljainak kezdeményezéséhez Nagy figyelemmel olvastak a „Szabad Ifjúságiban ar. R. M. szerszámgépgyár DfSz fiataljainak nagyjelentőségű kezdeményezését. Példát mutatva megfogadták: úgy harcolnak felajánlásaik megvalósitá. sáért, a terv' túlteljesítéséért, hogy az év végére elnyerjék a büszke ro. hamcsapat címet. Csatlakozunk az R. M. szerszámgépgyár DISz fiataljai által ellndi. tott, ma már országosan kibontakozó mozgalomhoz. Felajánlást tettünk és versenyre szólítjuk vállalatunk valamennyi DISz_fia tálját, a példa követésére hívjuk fel megyénk valamennyi WSz.szervezetének tagjait, A cél az, hogy a tervek teljesítésével és túlteljesítésével az év végére elnyerjük a rohamcsapat büszke elmet. Vállalásaink a következó'k: I Januári átlagos 180 százalékos teljesítményünket az első negyedév x* végére 10 százalékkal, az év végére pedig további 10 százalékkal emeljük. 9 KIső félévi tervünket április 4_re, hazánk felszabadulása évfordu. "• lójának napjára, évi tervünket pedig október l.re befejezzük. O Mnnkamódszerátadással is hozzá akarunk járulni, hogy üzemünk fiataljainak termelésében általános emelkedést érjünk el. Ezért patronáljuk Németh László lakatos munkatársunkat, teljesítményét a je­lenlegi 120 százalékról augusztus 20.ig, az Alkotmány Napjáig, szta. hánovista szintre, 135 százalékra emeljük. A Teljesen selejtmentesen dolgozunk, a munkaidő 480 percét 100 *• százalékosan kihasználjuk. Elvtársak: — DISz fiatalok! Csatlakozzatok a mozgalomhoz. Jó munkátokkal bizonyítsátok be, hogy a DISz a párt igazi segítője, aranytartaléka. KARTUS JÓZSEF SZŐKE TAMÁS gépszerelő lakatos ifjúmunkás gépszerelő lakatos ifjúmunkás KÖKÖSSY ZOLTÁN a D.szerelde DISz alap szervezetének titkára Segíise a miskolci tervezőiroda is a kurityáni vájáriskola építését! A múl* év szeptemberében az épí­tésügyi, minisztériumban tartott érte­kezleten a miskolci tervezőiroda vál­lalta. hogy a kurityáni vájáriskola külső gépészeti munkáinak (vízszoL gáltalás, csatornázás és derítő) terveit november 20-ra elkészíti. A tervezés közben kiderült, hogy a programmban megadott vízbeszerzés nem lehetséges-, emiatt a tervezőiroda december 31-ig határidő-meghosszabbítást kért és ka­pott. A határidőt nem tartotta be (egyéUként ez a meghosszabbítás a de­rítőre nem is vonatkozott). Többszöri sürgetésre az iroda elkészítette és ja­nuár 15—február 1 között átadta az ivóvízellátási tervekei és a csatorná­zás gépészeti tervét, de a derítő sta­tikái terveit a mai napig sem kapíuk meg. Hiába van meg a többi {érv, a statikai tervek nélkül a derítő nem építhető meg, de még a megrendelés! sem lehet kiadni, mert a költségve­tést sem állították össze. Ismételten kaptunk ígéreteket az irodától, de terveket nem. Az iroda januárban •— legnagyobb meglepeté­sünkre — úgynevezett pótszerződést küldött, amely szerin! a tervekhez a statikai rész elkészítését február 28-ra akarta vállalni. Ez a határidő eltolá­sát célozta. Az eredeti terveket megkaptuk, a „részfeladat“ miatt azonban mégsem tudunk építeni, így hát — vélemény- eltéréssel — aláírtuk a pőtszerzodést. Ha nem tettük volna, egyáltalán nem kapnánk terveket. Most a döntőbizott­sághoz fordulhatunk igazunk keresése végett A tervezőiroda eljárása a legna­gyobb mértékben veszélyezteti a knri- tyáni beruházás haláridőre történő el­végzését Feltétlenül szükséges, hogy a miskolci tervezőiroda is segítse a vájáriskola építésé!! GARAMI GYÖRGY Munkaerőtartalékok Hivatala Budapest. Példát mulat a kurityáni építkezésnél Molnár József szállító-brigád ja A vájáriskola építésénél a lemara­dás már hé! nap. A legjobb dolgozók nagy lelkesedéssel igyekeznek, hogy meggyorsítsák az építkezést, behozzák a lemaradást. Példát mutat a munká­ban Molnár József nyolctagú szállító­brigádja, amely 142 százalékra telje- silette tervét. Az élenjárók között van a „Petőfi” kőműves-brigád. Ezzel szemben viszont a „Komszo- mol" segédmunkás brigád — amely­nek 24 tagja van — mindössze «7 szá­zalékot ért el. Javítsák meg munkáju­kat, mert különben teljesen méítalián­ná válnak arra, hogy brigádjuk a Komszomol nevét viselje. Ezt a címet öntudatos, becsületes, ifjúmunkások­hoz méltó helytállással, tervteljesí­téssel keli kiérdemelni! Érezzék fele­lősségüket a brigád tagjai, hogy a kő­műves brigád sok ka! nagyobb ered­ményt ig érhetett volna el terve túl- teljesílésében, az építkezés meggyorsí­tásában, ha jobban kiszolgálják anyaggal. Nagy szeretettel fogadták V. I. Gyikusin elvtárs, Sztálin díjas főtervezőt a diósgyőri gépgyár dolgozói A Magyar-*-Szovjet Barátság Hónapja alkalmából hazánkban tartózkodó szere­tett szovjet vendégünk, Vlagyimir Ivano­vics Gyikusin elvtárs, Sztálin-díjas főter­vező, a Szovjetunió Tudományos Akadé­miájának levelező tagja szombaton meg­látogatta a diósgyőri gépgyárat. A gyár munkásai, műszaki vezetői nagy őrömmel és szeretettel fogadták a kedves vendéget, aki a délelőtt folyamán sorra járta a gyár üzemeit és hasznos tanácsokkal segítette a dolgozókat az általuk felvetett problé­mák megoldásához, a még jobb eredmé­nyek eléréséhez. A szerelőüzem műszaki dolgozói legfőképen az MVE 280 típusú esztergagép munkálataihoz kértek taná­csot a Sztálin-díjas főtervezőtől. A meg­munkáló műhely dolgozói az anyagok ösz- szetételével kapcsolatos kérdéseket tettek fel, amelyekre Gyikusin elvtárs sok hasz­nos tanácsot adott, A Sztálin-díjas tudós a többi között megtekintette Schneider József MEO-s újítását, a bronzszótássál bélelt főtengely­csapágyat is és több észrevételt tett an­nak módosítására. A látogatás tapaszta­latait összegezve Gyikusin elvtárs meg­állapította, hogy a dolgozók által felvetett minőségi hibákén elsősorban a kohászán üzemek öntői a felelősek- Ezért felhívta a gépgyár dolgozóit, hogy követeljék meg a kohászati üzemektől a jobbminőségű — az előírásnak megfelelő kéntartalmú w öntvényeket. A szombati gyárlátogatás végén Gyiku­sin elvtárs ígéretet tett az üzem műszaki vezetőinek arra, hogy magyarországi- tar' tózkodása alatt még egyszer meglátogatja a diósgyőri gépgyárat, amikor majd ankét keretében válaszol az tizem műszaki dol­gozóinak kérdéseire és részletesen el­mondja véleményét is a gyár munkájáról. A gépgyár vezetői elhatározták, hogy a szombati látogatás gyorsítási jegyzeteit sokszorosíttatják és így közkinccsé teszile a drága szovjet vendég, Gyikusin elvtárs tanácsait. I. P. Bárgyin elvtárs a miskolci Rákosi Mátyás Nehézipari tanárainak és hallgatóinak Pénteken délelőtt jóval több, mint három órán át fáradhatatlanul látogatta sorra a diósgyőri kohászat üzemeit I. P. Bárgyin elvtárs, utána többórás megbeszé­lés keretében válaszolt a kérdésekre, mégis — rövid pihenő után — örömmel tett eleget a felkérésnek, hogy látogassa meg a miskolci Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetemet, ahol kohómémökö- ket is képeznek. Az egyetem bejáratánál dr Sályi István elvtárs, rektor köszöntötte Bárgyin elv­társat, feleségét és a többi szovjet ven­déget. Szluka Emilné, egyetemi hallgató — aki most lesz kohómémők — virág­csokrot nyújtott át Bárgyin elvtárs fele­ségének. V A megbeszélésen resztvettek az egye­tem tanárat. Bárgyin elvtárs nagy figye­lemmel hallgatta Sályi elvtárs rövid is­mertetőjét arról, hogyan épül. milyen lesz hazánk egyik büszkesége, az egyetem­város. Több kétdése vök ezután Bárgyin elvtársnak: szerepel-e a tervben mű­helyek, például öntöde, lakatosmühely létesítése, ahol a diákok gyakorlati mun­kát végezhetnek? Hány éves a mérnök- képzés? A tantervben milyen a százalékos megoszlás az elméleti és gyakorlati okta­tás között? Milyen időszakokban, hogyan vizsgáznak a hallgatók? stb. Ezután Bárgyin elvtárs felesége — aki szintén kohómérnök —- érdeklődött: hány nő hallgatója van az egyetemnek? Hány nő tanul a kohómérnöki karon? A tudósok, s mérnökök és sztahanovisták, munkások szoros kaocsdatárűl Sályi elvtársnak a kérdésekre adott válaszai után Bárgyin elvtárs ezeket mon­dotta: ’ — Az egyetemi oktatásban a legfon­tosabb, hogy a legnagyobb gondot fordít­sák az általános tárgyakra (kémia, fizika, matematika), amelyek megalapozzák a tudást, hiszen a többi tudományág ezek­nek részletekben való alkalmazása. Arra kell ügyelni, hogy kifejlesszék a diákok; érdeklődését a jelenségek megfigyelése iránt, hogy a természet törvényeinek megtanulása közben ezek a jelenségek szemük előtt legyenek, továbbá arra, hogy megszeressék a kísérletezést, a gyár korlatban ellenőrizzék a tudományos • törvények igaz Voltát. Pavlov, a nagy szovjet tudós azt mondta: a tények — a tudós levegője. A tanárok alapvető feladata, hogy a gyakorlati mun­ka szeretotére, a jelenségek megfigyelé­sének szeretwére neveljék hallgatóikat, kifejlesszék bennük az ezek iránti kész­séget, törekedjenek mindig arra, hogy az elméletet a legszorosabban összekapcsol­ják a gyakorlattal­A tudós feladata, hogy feltárja a ter­mészet titkait, a mérnök feladata, hogy a természetnek így feltárt titkait az em­ber javára hasznosíthassuk, kényszeresük a természetet hogy az embert szolgálja, hogy ilymódon jobb életet biztosítsunk a dolgozóknak. Ehhez az szükséges, hagy a tudós, a mérnök, szoros kapcsolatban legyen az' egész néppel, szeresse a népet, a munkásosztályt, a munkásokat, akiknek segítségével, akiknek mun­kája eredményeként a természet fel­tárt törvényeit oz ember szolgálatába lehet állítani. A sztahánovisták az élharcosai ennek a munkának, akik a tudomány által feltárt új területeket meghódítják, birtokbaveszik maguk és a többi dolgozó számára. A tudósoknak, a mérnököknek és a techni­kusoknak meg kell teremteniük az ebhez szükséges legjobb körülményeket. A mun/ca csak akkor lesz sikeres, ha összefognak, együtt dolgoznak a tu­dósok, mérnökök és sztahánovisták. Tudatosan időztem ilyen hosszan ennél a kérdésnél — folytatta Bárgyin elvtárs —> hogy kidomborítsam, mennyire fon­tos, hogy a tudósok és a mérnökök meg­teremtsék a tudomány és a gyakorlat, a laboratóriumok és az élet között azt a hidat, amelyen előre tudnak haladni a munkásosztály élenjáró harcosai, a szta- bánovisták. A sztahánovista mozgalom a Szovjetunióban mintegy húsz évvel ezelőtt kezdődött* Akkor még előfordult, hogy egyes mérnökök lenézően tekintettek a sztahanovista mozgalomra, nem értették meg jelentőségét. Ez — természetesen — teljesen helyteleti. Ha a munkás arra törekszik, hogy itj módszerekkel többet termeljen, igen nagy tiszteletet, elismerést ér­demel. Ha ennek a törekvésüknek megvalósítása nem is megy egyszer rű-en és gyorsan, éppen a mi felada­tunk, hogy segítsünk nekik, minden­ben támogassuk céljuk elérését. A munkásosztállyal, a sztahanovistákkal összefogva, közös erővel kell dolgoznunk, harcolnunk az előrehaladásért, a további fejlődésért, a békéért. A mérnök helyzete a mulibsn és ma Az egyetem legnagyobb előadóterme zsúfolásig megtelt a kohómémöki kar hallgatóival, sokan voltak ott más karok hallgatói közül is, hogy meghallgassák Bárgyin elvtárs szavait. Forró üdvözlet, nagy taps fogadta az előadóterembe be­lépő drága szovjet vendégünket. Bárgyin elvtárs a Szovjetunió mérnökei és tudományos dolgozói nevében üdvözölte a fiatalokat, majd így folytatta: Körülbelül 50 esztendővel ezelőtt vol­tam diák az egyetemen, azóta sok min­dent tapasztaltam, úgy goitdo'orn, ez meg-, adja az alapot ahhoz, hogy néhány taná­csot adjak önöknek, a jövő mérnökeinek. Merőben mások voltak akkor a körül­mények, amikor én egyetemen tanultam. Elvégeztem az egyetemet, mérnök lettem és — nem tudtam elhelyezkedni. A cári Oroszországban több volt a mérnök, mint amennyi számára munkát tudtak volna biztosítani. Ehhez hozzájárult, hogy a mérnökök nagyrésze külföldi volt, mert a gyárak nagy része külföldiek tulajdo­nában volt. Az egyetemi gyakorlat köz­ben igen megtetszett nekem a kohász szakma, mindenáron kohászati üzemben szerettem volna dolgozni, ha ne.m lehetett mint mérnök, akkor mint művezető vagy munkás- Munkásnak sem vettek fel, azt gondolták, hogy a mérnök-munkás zavart fog kelteni az üzemben. Hogy gyakorlatot, szerezzek, kénytelen voltam külföldre menni. Egy sor amerikai üzemben dol­goztam hengerdékben és nagyolvasztók mellett mint munkás. Éppen ennek a gya­korlati munkának köszönhetem, hogy ma­gasabb színvonalú képzettséget tudtam szerezni, mint azok, akik az egyetem pad­jaiból közvetlenül mérnöki beosztásba kerülnek a gyárakba. Később sikerült egy oroszországi angol üzemben munkát kapnom, a nagyolvasztó mellé kerültem és azóta végleg meg is maradtam emel­lett a specialitás mellett. Úgy hiszem, hasznos lesz az önök szá­mára, ha ismertetem egyik fő tapasztala­tomat: Ép^kémia-szakot végeztem, ahol a ko­hászat csak a laboratóriumi munkákban volt képviselve. A kémia-szakon az alap- tudományokkal — kémia, fizika, mate­matika — való alapos megismerkedés le­hetővé tette számomra, hogy az alkalma­zott tudományokat gyorsan elsajátítsam és egy szintre jussak azokkal a mérnök- társaimmal, akik főként alkalmazott tu­dományokat tanultak* Mindig hálás leszek azoknak a professzoroknak, akik segítet­tek az alaptudományok elmélyült elsajá­tításában. Az igazi mérnök szereti e munkásokat, s legjobban segiti munkájukat, fejlődésüket Most, hogy sokan önök közül befejezik egyetemi tanulmányaikat, — érdemes azzal a kérdéssel is foglalkoznunk, mit is jelent mérnöknek lenni. Az acél abban az állapotában, ahogyan az elektro- vágy Martin-kemencéből nyer­jük, nem felel meg az életben szükséges követelményeknek, még át kell mennie a megmunkálás és az edzés különböző stá­VsgetéMeh Ankarában a íugoszláv-lörök- görög katonai tárgyalások A belgrádi rádió jelenti, hogy pén­teken végetértek A.nkarába.n a jugo­szláv—török—görög katonai tárgya- I lások. A jugoszláv katonai küldött­ség szombaton Isztambulba utazik. fl spanyol külügyminiszter Tajvanra utazott Artajo, spanyol külügyminiszter — a „DPA“ közlése szerint — be­jelentette, hogy a közeljövőben lá­togatást tesz a Taivan szigeten ál­lomásozó kuomintang haderőnél. Műszaki Egyetem körében diumain. E hasonlattal kivárnám megvilá­gítani azt a nézetemet, hogy az egyetem kapuit elhagyó mérnök még csak formá­lisan mérnök, a diploma szerint az, dó nem mérnök még ténylegesen, — az em­berekkel való bánásmód, az emberek áa a gépek irányítása szempontjából. A régi cári Oroszországban a nagy gya­korlati ismeretekkel rendelkező emberek rendszerint olyanok voltak, akik féltéke­nyen őrizték tudásukat, senkinek semnrvr-~ nem adtak át abból} Akik mellettük dol­goztak, legfeljebb utasításaikat hajtoirták végre. Ha az ilyenek elmentek: muuk»^ helyükről, utódjuknak élőből kellett kar deniök a gyakorlati ismeretek megszerzé­sét. Az ilyen embereket magas íal vá­lasztotta el a munkásoktól, aemmiféle kapcsolat nem volt köztük — a paran­csoló utasításokon kívül, amelyeket * munkásoknak adtak. Én — nagy szeren­csém volt ee — nem ilyen ember mell» kerültem, hanem olyan mellé, aki a leg­szorosabb kapcsolatot tartotta az irányi*1 tása alatt dolgozó mérnökökkel és mun­kásokkal. Talán nem is kell mondanom, hogy ezt a derék embert a cári Orosz­országban száműzték. Az igazi métnők dlapvető tulajdon­sága, hogy ismeri a munkásosztályt, szereti a munkásokat, közeledik felé­jük, a legszorosabb kapcsolatot-építi ki velük, a legjobban segíti őket munkájukban. Az én mnnkám legnagyobb segítője a« volt, hogy szoros kapcsolatban voltain a munkásokkal. A mai mérnöknek összehasftilí tha táti a­nul könnyebb, egészen más a helyzet®, mint amilyen a miénk a múlt rendszer­ben volt- Nem kell munkát keresnie, —* munka van bőven- Nem kell titokbart keresnie és kiépítenie a kapcsolatot a munkásosztállyal, sőt a mérnöknek éppé« kötelessége, hogy a legszorosabb kapcso­lata legyen a munkásosztállyal. A néppel a népért, a békáén Ismerni a munkásokat, a munkásosz­tályt, nemcsak azt jelenti, hogy ismerni kell a dolgozók nevét, nem azt jelenti* hogy a mérnök megveregeti a munka* vállát, vagy közösen rágyújtanak, hanem azt jelenti, hogy ismerni kell a munkások értéket, tulajdonságaikat, hogy ki tudjuk választani közülük szo­kat, akik« a termelés megfelelő pontjain feladatokkal tudunk megbízni. Azt je­lenti, hogy mindedben segítenünk kell munkáin­kat, minden támogatást meg kell adnunk fejlődésükhöz. így éri el a mérnök, hogy a munkás nem a fegyelmi előírások miatt, hanem ®íve­sén. önként követi mérnöki irányításukat* A munkásosztály soraiban elsősorban a sztahánovisták jelentik a mérnök számára a legnagyobb segítség«, elsősorban velük kell a gyárba kerülő új mérnöknek meg­találnia a kapcsolatot, az együttműködést, ezzel kell kezdenie munkáját. Sztálin elvtárs útmutatása szerint ne­künk olyan mérnökökre, olyan tudó­sokra van szükségünk, alak a néppel a népért dolgoznak, örömmel, lelke­sen végzik munkájukat, hogy szol­gálják a béke ügyét, az előrehaladást, a barátságot a népi demokratikus országok és a Szovjetunió között- Bárgyin elvtárs szavait hosszas nagy tapssal fogadták az egy«em fiataljai. Mint mondották: — felejthetetlen marad számukra a Sztálin-díjas tudós, a sokat tapasztalt bölcs ember látogatása, út­mutatása. A kínai vasutasok újabb csoportja Indul) önkéntes szolgalatra a koreai arcvonalra Elindult a koreai arovonalba két százhatvanhét sangháji vuiűtIgazga­tási dolgozó, akik nemrégen önkén­tes közlekedési munkára jelentkez­tek Koreába. Huominiangisia katonai küldöttség Érkezett az Egyesült Államokba A lőndoni rádió San-Francisco-i jelentésekben közli, hogy Csang Kai- sek „hadseregének" öt tábornoka érkezett az Egyesült Államokba. A csangkaisekista katonai küldöttség amerikai tartózkodása során tár­gyalásokat folytat az amerikai hnd_ ügy-minisztériumban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom