Észak-Magyarország, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-20 / 43. szám

Á.Z élenjáró szovjet tapasztalatok kasznosításávaí emeljük a kokászati vezetés színvonalát 1 Ünnepélyes külsőségek közölt nyitotta meg Miskolcon Harmati Sándor elvtárs a Szovjet Film Ünnepét Szerdán este ünnepi külsőségek között kezdődtek meg Miskolcon a Kossuth- filmszínházban a Szovjet Film Ünnepé­nek megyei eseményei. A filmszínház előcsarnokát ízlésesen feldíszítették. A megnyitó ünnepség műsorára a „Feled­hetetlen 1919“ című hatalmas, színes, magyarul beszélő szovjet filmalkotást tűz­ték ki. A díszelőadásra eljöttek a párt, a tanács, a fegyveres alakulatok képvise­lői és a város dolgozói. A magyar és a szovjet himnusz elhang­zása után Uthancsok Mihály elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese üdvözölte a megjelenteket, majd Harmati Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság titkára tartott ünnepi beszédet. Héplink szocializmust emlő útiét a szovjet emberek három és fái évtizedes tapasztalatainak fényszórója viiátüja meg Harmati Sándor elvtárs beszéde elején megemlékezett a magyar—szovjet barát­sági, együttműködési és kölcsönös segély- nyújtási szerződés megkötésének ötödik évfordulójáról s a szerződés hatalmas jelentőségéről. — A szerződés megkötése óta a szov­jet és a magyar nép közötti barátság és együttműködés egyre bensőségesebbé és szorosabbá vált. Felszabadult népünk' szo­cializmust építő útját — a barátság révén — a szovjet emberek három és fél év­tizedes tapasztalatainak fényszórója vilá­gítja meg. Hagyománnyá vált, hogy évente a Magyar—Szovjet Barátság Hó­napja során sztahanovista esztergályosok, olvasztárok, kombájnkezelők, Lenin-ren- des kolhozelnökök, Sztálin-díjas tudósok, írók, művészek látogatnak el hazánkba, hogy tapasztalataikat, élenjáró módsze­reiket, tudásukat átadva segítsék szocia­lista építő munkánkat.' A mi megyénk is sokat köszönhet a szovjet emberek segítségének. Amoszov, KuOser, Bárgyin elvtársak és még sokan mások jöttek el, hogy megkönnyítsék ko­hászati üzemeink, bányáink, termelőszö­vetkezeteink dolgozóinak munkáját. fl szovist film hatalmas emeltyűié népünk kulturális felemelkedésének A megyei pártbizottság titkára ezután hangoztatta: hagyománnyá vált hazánk­ban a szovjet film ünnepének megrende­zése is. Ezek a filmünnepek hatalmas emeltyűivé váltak népünk kulturális fel­emelkedésének, szocialista öntudata fej­lesztésének- • A szovjet film ünnepe során bemuta­tásra kerülő hatalmas szovjet filmalkotá­sok tanítanak, növelik öntudatunkat, ter­jesztői: a világ leghaladottabb kultúráját. A filmek főhősei a munkások és mun­kásnők, a kolhozparasztok, a pártemberek, a katonák, a mérnökök, a tudósok, az írók, a művészek, az ifjúmunkások, vagy az úttörők. A szovjet "filmek telítve van­nak hősiességgel, lelkesedéssel és optimiz­mussal. Alkotóik ismerik az életet és azt a maga forradalmi fejlődésében ábrázol­ják. A szovjet filmek célja, harcolni a dol­gozók, aZ egész emberiség felszabadításá­ért a kapitalista rabszolgaság járma alól. Egy-egy szovjet film éles fegyver a haladó emberiség kezében, a kizsákmányolás, a népeket leigázni akaró háborús uszítok ellen. Ezért félnek a szovjet filmtől a trumanok, eisenhowerek, a churchillek és társaik. Ezért igyekeznek országaikból ki­zárni a szovjet filmet. 0 burzsoá irodafara és film a lökés világ rotbzdtságá! tükrözi Mindezzel szemben a buntsoá film és a burzsoá irodalom szőröstül-bőrostul a tőke és a tőkés világ rothadtságát, aljas- ■ ságát tükrözi. Főhősei tolvajok, gyilkosok, detektívek, prostituáltak, selyemfiúk, há­borús uszítok és más gazemberek. A műsorra kerülő „Feledhetetlen 1919* bemutatása ma különösen időszerű. 1919- ben éppen úgy, mint ma, kémeket, áruló­kat, gyilkosokat béreltek és bérelnek fel az amerikai imperialisták a oocializmus útján haladó népek ellen. Ez a film meg­mutatja az ellenség teljes veszélyességét de éles gúnnyal és gyűlölettel mutatja meg gyengeségeit is és azt, hogy az ellen­ségnek szükségszerűen el kell buknia a forradalom erejével szemben. A film arra tanít, hogy az ellenség soha sem mond le ocsmáiiy terveiről, amelyeknek célja a felszabadult népek újabb igábabajtása Ezért kell nekünk ébereknek lennünk a | teljesítenünk, sőt túlteljesítenünk tervein­ket, a kohászatban, a hányásaiban és a termelés más frontján, mert ez erősíti hazánkat és teszi képessé arra, hogy a .nagy Sztálin vezette béketábor tagjaként megvédjük szabadságunkat és független­ségünket. Harmati elvtárs nagy tapssal fogadott beszéde után az ünneplő dolgozók per­cekig tartó dübörgő tapssal éltették Sztá­lin elvtársat és népünk szereteti vezérét, Rákosi elvtársat. Egy szavalat elhangzása után a miskolci óvónőképző énekkara Novikov: „Dal Le­ninről“ című müvét és Kodály-dalt adott elő. Ezután mutatták be a „Feledhetetlen 1919“ című filmet. ünnepi gyűlések megyénkben Hasonló lelkes ünnepség zajlott le Mis­kolcon a Béke-moziban, ahol Szaladnya Ferenc elvtárs, a miskolci pártbizottság nevében köszöntötte a dolgozókat, Diós- győrvasgyárban a Kultúr-mozgóban Fan" csalszki László elvtárs, sztahanovista ol­vasztár beszélt a Magyar—Szovjet Barát­ság "Hónapja jelentőségéről és nyitotta meg a Szovjet Film Ünnepét. A miskolci Fáklya-moziban Viha Lászjó. elvtárs, az I. kerületi pártbizottság titkára tartott ünnepi beszédet. Megyénk más városaiban és falvaiban mindenütt bensőséges ünnepségeket ren­deztek a dolgozók. Szerencsen Lekner Irén elvtárs, a városi pártbizottság ágit. prop, titkára tartott beszédet, majd No­vak András elv-társ, az MSZT járási titkára méltatta a nap jelentőségét. A szerencsi cukorgyár férfikarának énekszá­mai után a „Titkos megbízatás“ című szovjet filmet mutatták be. **n » •mHanoc* "Tli,rnwlilmn»ijrb(jl A buaupcsn szinkron/umgyar dolgozói lel­kesen készüllek a szovjet film ünnepére. Az ö munkájuk eredményeként láthatjuk most a magyarul beszélő szovjet filmeket. Képünkön Dékány György, Juhász Alá és Hendc Gdbomé dokumentum- és kisjilm- vágók a Szovjetuniótól kapott vágóaszta­lon dolgoznak, a szovjet film ünnepén bemutatásra kerülő filmeken. A kisgyülések is bizonyították: az ormospusziai bányászok maradéktálanul teljesíteni akarják a haza iránti kötelességüket Ax ormospusztai bányászok is kls- gyűléseken tárgyalták meg a terv- tefjesltós problémáit. A kisgyűlése- kon elhangzott felszólalásokból, ja­vaslatokból és bírálatokból kicsen­dült a kemény elhatározás, hogy a sok sikeres csatát vívott, számos szép eredményt elért ormospusztai bányászok haladéktalanul behozzák lemaradásukat és eleget tesznek a haza iránti szent kötelességüknek: maradéktalanul teljesítik és túl­szárnyalják tervüket. B Burkus-brigád terven felöl 50 vagon szenet ad a felszabadulás évfordulójának tiszteletére Ab V-ös akna dolgozóinat kiagyű- lésén Kovács Pál üzem vezet óhelyettes be jelen tette: az anyagbiztosítás jobb ■megszervezésével segíti elő a 100 szá­zalékos tervteljesítést. Ennek érdeké­ben hangzottak el a lelkes verseny- vállalások mind a műszaki vezetők, mind a bányászok körében. Forgó József műszaki vezető Demeter Já­nos csoportvezetővel együtt versenyre hívta a másik két műszak vezetőit. Arra tettek fogadalmat, hogy mindent megtesznek a 102 száza­lékos, sőt ennél is magasabb tervtéljesítésért. Burkus István brigádja nevében vál­lalta; hogy a fetszabadulás évfordu­lójának tiszteletére terven felül 50 vagon szenet termelnek. Az aknák gépmestereit Varga Lajos hívta ver­senyre, hogy a termelt szenet folyam matosan szállítják ki. A kisgyűlésen a dolgozók felhívták n, figyelmet arra, hogy mielőbb ki kelj javítani a rendelkezésre álló há­rom kapar ót, be kell szerezni hozzá­juk a hiányzó alkatrészeket, hogy a kaparósat beszerelhessék az I. jobb­oldalt írányvágátba- Tóbiás István — igen helyeden — keményen bírálta azokat a dolgozókat, akik a front át­szerelésénél gondatlan, rossz munkát végeznek és ezzel akadályozzák a tervteljesítést. konkint clM tonnúvai több szenet aé teimén Jelül népgasdaságunk- iui-k. Mészáros Antal és Török Gergely kü­lönösen szükségesnek látja-, hogy a sztahánovisták segítsék az elmaradó­kat, a gyöngén teljesítőket, ugyanak­kor pedig azt is, hogy keményen fel­lépjenek a lógósok ellen. Ök xnaguk ígéretet tettek arra, hogy az eddiginél szélesebb körben árt­ják majd, át munkamódszerüket. Gyurkó István szóvátette az F 4-es rakodógépek gyenge kihasználását. — Nemcsak több, hanem jobb szenet is keli adnunk — mondotta. — Nagy János felhívta a figyelmet arra, hogy jobban gondoskodjanak a faellátás­ról. • „Indítsunk békevonalot Budanestre terven felül termeit szénnel“ A Ill-as akna kisgyülésén is érté­kes segítséget nyújtottak a dolgozók bírálataikkal és javaslataikkal a mű­szaki vezetőknek. Kádas elvtárs a csillekarambolok okainak kivizsgálá­sát sürgette. Minden üzemzavarnál küiön-külön meg kell vizsgálni, ki a felelős. Joó István kérte, hogy a fenntartók jobban segítsék elő a munkát. Bukovics eb-társ arra hívta fel a figyelmet, hogy a szállítás megkezdése előtt vizs­gálják át a ka parolán cot, mert az igen gyakran élsz akad. Smidt elvtárs ponlosabh műszaki le­írásokat kért. Nagy lelkesedés fogadja Tolmaier József javaslatát, hogy a Magyar- Szovjet Barátság Hónapja alkalmából, annak méltó megünneplésére indítsanak békevonaiot. Orrnos- putüiárAl Budapestre a terven fe­lül térmáit szénnel. ö azzal akarja elősegíteni. H békevo­nat mielőbbi elindítását, hogy ezentúl tervét állandóan túlszárnyalja. Kf kell javítani a szanaszét heveri hibás csínéval gyakran változik az üzemvezető és ez a termelés rovására megy. A fenn- tarlásj munkákat elhanyagolják, a csillék rossz állapotban vannak. Pozs- gaj Béla a gyakori kötélszakadásokat tette szóvá, amelyeknek az az oka, hogy görbék a száfiítóvágatok. Pozs- gai Sándor és Bartus Ferenc azt ja­vasolta, hogy a fejtéseket jobban közelítsék meg a szállító pályával és a fúrógé­pekhez szereljenek fel konnektort, mert a kábelek hurcolósa sok idői vesz igénybe. Tóth Gyula felhívta a figyelmet arra, bogy n bányában legalább 50 csille fekszik szanaszét kisebb hibák miatt, a gépműhely pedig nem fordít gondot sürgős kijavításukra. Szükséges meg­felelő számú csille tartalékolása is. © Az ormospusztai kisgyűléseken te­hát a dolgozók és a műszaki veze­tők közösen feltárták a hibákat, ugyanakkor fogadalmakat tettek arra, hogy bányászokhoz méltóan, bányászszívvel és akarattal küzde­nek a tervlemaradás haladéktalan behozásáért, előírásaik maradékta­lan teljesítéséért és túlszárnyalásá­ért. Az ormospusztai bányászok ne»,ót nem egyszer kapta már szárnyra a hír és .járta he az egész országot. Az ormospusztai bányászok hallhat­ják az üzemek, a gyárak, a vasút, az iskolák, a kórházak és otthonok sürgető szavát: adjatok több szenet, hogy termelhessenek a gépek, szá­guldhassanak a vonatok, ne legyen fennakadás intézményeink és a dol­gozók lakásainak fűtésében. A párt, egész dolgozó népünk azt várja az ormospusztaiaktól és minden borsodi bányásztól, hogy szavukat tetté váltsák. Erre kötelez a bányász- becsület és a haza Iránti forró sze­retet, amely eltölti a bányászok szí­vét. Orosz! fstvin és csacatának értékes vélla’ása A Il-es akna kisgyülésén Orosz! István hangoztatta, hogy nagyobb len­dületet keli adni a munkaversenynek, ömaga élen akar járni a nemes ve­télkedésben, ezért felajánlotta, hogy csapatának minden tagja müsza­A IV-6r akna dolgozóinak klsgyű’é- sén ugyancsak sok értékes észrevétel adott segítséget a műszaki vezetőknek a munka Jobb megszervezéséhez és irányításához. Káló József vájár szó- vátette a munkaerők helytelen elosz­lását. Egyes helyekre túl sok dolgo­zót telepítenek. Varga A. István vá- , jár helytelenítette, hogy az aknán — SZOVJET-ESZTORSZAG fővárosa ban, TálHnban nagy építkezések foly­nak. sok ú.i lakébáraf és kulturális in tézményt építenek. Csupán a múlt évben több mint bároiusrár lakévá, énül* a városban A főútvona'akon épül, fel a* Esi) Tudományos Akadémia. a hányas, technikum és ;» művészetek háza. Tal- linban most építik a balti államok leg­nagyobb stadionját, hatalmas filmszínhá­zat és a sokemeletes házak egész sorát építik, Szovjet vendégeink nyilatkozatai a tiszteletükre rendezett sajtófogadáson A Magyar^Szovjet Barátság Hónapjára hazánkba érkezett szovjet delegáció tisz­teletére rendezett sajtófogadáson Bárgvin elvtárs nyilatkozata után — amelyet la­punk tegnapi számában közöltünk — Va­lerij Pavlovics Druzin, a filológiai tudó- mányok kandidátusa, a „Zvjezda“ főszer“ kesztője a szovjet irodalom fejlődésével, helyzetével kapcsolatos kérdésekre vála* szolt. A szovjet irodalom fejlődése A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának anyaga, Sztálin elvtárs­nak a nyelvtudományi kérdésekről írt müve hatalmas forrásmunkát jelentenek a szovjet irodalom számára. A szovjet iro­dalomnak meg kell teremtenie a helyes pozitív hős alakját, akit példaképül állír hűt az olvasók elé. Meg kell mulatnia az utat, a jcjlödcst a kommunizmus felé, meg kell mutatnia, le keil lepleznie mind­azt, ami gátolja ezt a fejlődést Hangsúlyozta, hogy a pozitív hős he­lyes és igaz ábrázolása egybekapcsolódik az éleiben az emberek tudatában lévő negatív jelenségek leleplezésével- Az áb­rázolás tipikussága a mi véleményünk sze­rint ott mutatkozik meg, hogy az iro­dalmi hősök a szovjet emberek tudatá­ban élő alakokká válnak, A párt útmutatása nyomán most a folyóiratok és lapok szerkesztőségei ko­moly munkát végeznek a szatíra fejlődése érdekében. Ahhoz, hogy a szatíra bizo­nyos mértékig elmaradt az irodalom többi ágának fejlődésétől, hozzájárult a konflik­tusmentesség hamis elmélete is. A szovjet irodalom kiemelkedő egyéniségei mint Gorkij, Majakovszkij, llja Erenburg, Augusit Jakobzon igen nagy figyelemmel fordultak a szatíra felé és példájuk segít hennünket is. A ,jZvjezda“ és a fiatal írók kapcsola­táról szólva elmondotta, hogy a fiatal írók nevelése igen széleskörű mozgalom a Szovjetunióban. Speciális főiskolák, az újságok és folyóiratok szerlccsztöscgci, az üzemekben, a gyárakban különböző iro" dalini körök egyaránt foglalkoznak ezzel a kérdéssel. A továbbiakban kifejtette: a szovjet dolgozók érdeklődése évről-évre emelkedik a magyar irodalom iránt. Négy kötetben jelentek meg Petőfi Sándor összes művei, rendkívül nagy volt irántuk az érdeklődés. Kiadták orosz nyelven Mikszáth Kálmán Különös házassság“ című regényéi és a közeljövőben több más magyar klassziJcus mű jelenik meg a Szovjetunióban. A szov­jet dolgozók igen nagy érdeklődéssel fo­gadták Aczél Tamás és Nagy Sándor, a két magyar Sztálin-díjas író művének megjelenését is. Nemrég adták ki Urbán Ernő ,,Tűzkeresztség** című színmű-vét is orosz nyelven. Minden alapunk meg van ahhoz « «“ menyhez — folytatta —, hogy a magyar irodalom klasszikus és új alkotásai komi mind többet és többet ismerhetünk meg orosz nyelven és ezzel is tovább mélyül a két nép barátsága. Anya- és gyermekvédelem a Szovjetunióban Marija Dimitrijevna Ovszannyikova, a közgazdasági tudományok kandidátusa, a „Szovjetszkaja Zsenscsina“ (Szovjet nő) főszerkesztője a kérdésekre válaszolva el­mondotta, hogy a Szovjetunióban az u többi időben az anya- és csecsemővéde­lem terén elért eredmények még jobban alátámasztják a szocializmus gazdasági alaptörvényét, amelyet Sztálin elvtárs fej­tett ki legutóbbi zseniális munkájában. A cári Oroszországban minden évben két­millió gyermek halt meg, a Szovjetunió­ban a minimumra csökkent a gyermek­halandóság. A Nagy Októberi Szocialista Forradal­mat követő legelső időszakban a földről és a békéről szóló dekrétum mellett azon­nal megjelent egy dekrétum az anyák és gyermekek védelméről is. Az azóta eltelt 35 év alatt a szovjet kormány előtt min­dig egyik legfontosabb állami feladat volt az anyák és gyermekek védelme. 1939-től 1944-ig hőtmilb'árd rubelt, 1951-ben — egy év alatt — haímilliárd rubelt fordí­tott a szovjet állam erre a célra. 1949-ben a szovjet kormány határozatot hozott arról, hogy minden üzemben köte­lező csecsemőotthon felállítása, 100 dol­gozó nőre 15 hellyel, üeyaocsak egy nemrég hozott határozat ^mondja, hogy minden épülő új házban a lakótér 5 szá­zalékát gyermek- és csecsemőotthon cél­jára kell felhasználni A múlt évig bezárólag több, mint SS ezer anya nyerte el a .jllős anya“ címet és több mint 350 ezer anyát tüntettek k; érdemrendekkel és érdemérmekkel. Alapo­san áttanulmányozzuk a Magyar Népköz* társaság kormánya nemrég megjelent ha­sonló tárgyú rendeletéit és beszámolunk róla h szovjet asszonyoknak folyóirataink­ban. A Szovjetunióban — folytatta —1 az iparban foglalkoztatott dolgozóknak több mint 40 százaléka nő, szocialista mezőgaz” daságunkban 2055 nő a „Szocialista Műn* ka Hőse“, ezek közül kettőt kétszer tün- tettek ki a „Szocialista Munka Hőse" sarlóval és kalapáccsal díszített arany csillagával, bronz mellszobrukat pedig szülővárosukban fel fogják állítani. A Szovjetunióban körülbelül 400 ezer mér* nöknő és teohnikusnő dolgozik. A múlt évben 163 nőt tüntettek ki Sztálin-dijjal- A tudományos akadémia intézeteiben dol­gozó munkatársak 30 százaléka nő. A tudósok és az ipar dolgozóinak termékeny együttműködése Vlagyimir Ivanovics Gyikusin, Sztálin- díjas ' főtervező, a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiájának levelező tagja, a fémvágógépek kísérleti tudományos ku­tató intézete főmérnökének helyettese, a tudósok, kutatók és az ipar dolgozóinak kapcsolatával foglalkozott­A tudományos intézetek és a főiskolai hálózat mellett — mondotta —, amelyet minden iparágban és tudományágban megtalálunk különös jelentőségű az a segítség, amelyet a Tudományos Akadé­mia nyújt az egyes iparágaknak. Az olyan elvont tudományok dolgozói is, mint pél­dául a matematika, élénken résztvesznek a gyakorlat előtt álló feladatok megvaló­sításában. A továbbiakban rámutatott, hagy a szovjet sztahánovisták sohasem elégedtek meg a munkájuk során elért eredmények­kel s állandóan munkájuk tökéletesítésére törekednek. Az állandó törekvés az ipar termelékenységének emelésére rendkívül fejlesztőén hat a szovjet tudományra, technikára. Sztahanovistáink __ így pél­dául annakidején a szénbányászatban maga Sztahánov, vagy a szerszámgépipar­ban Bortkjevics erősen emelték követeb menyeiket a gépekkel, azok minőségével, gyorsaságával szemben. Ez lényegesen hozzájárult ahhoz, hogy különféle gyors- munkájú gépeket szerkesztettek és kidol­gozták az új. gyors munkafolyamatok el­méletét. Különösen jelentős az a segítség, amelyet az újítók a tudósok kutató mun­kájához nyújtottak. A szovjet színház, filmművészet és zeneirodalom fejlődése Szergej Fjodorovics Bondarcsuk, a Szovjetunió kétszeres Sztálin-díjas nép­művésze beszámolt a szovjet színészképzés magas fejlettségéről, majd elmondotta, hogy a színház és filmművészet dolgozói nagy segítséget nyújtanak a kultúrcsopor- toknak munkájukhoz. A hivatásos művé­szek és a kultúrcsoportok között igen széleskörű kapcsolat alakult ki a Szovjet­unióban. Sok olyan nagyobb kultórcso- port van a Szovjetunióban, amelyeknek munkája majdnem eléri a hivatásos mű­vészek színvonalát. Ezután arról beszélt, hogy a szovjet dolgozók nagy érdeklődéssel fogadták a Szovjetunióban bemutatott magyar filme­ket. Moszkvában a legutóbb megrende­zett magyar film ünnepén több, mint két­millió ember tekintette meg a magyar filmeket­Jufij Miljutyín Sztálin:díjas zeneszerző a kérdésekre válaszolva beszámolt a szov­jet zeneszerzők szövetségének legutóbbi plénumáról. — A szövetség minden év végen plénu- mot rendez, amelyen megjelennek szovjet köztársaságaink valamennyi zeneszerzői közösségének képviselői. Ezen a plénumon előadják a szovjet szerzők legjobb műveit. A legutóbbi plenum 10 napig tartott és egybeesett a Szovjetunió Kommunista Pártja művészeti kérdésekben hozott ha­tározatának ötödik évfordulójával. — A szovjet közönség szereti a magyar zenét — folytatta, — Műsorainkon állan­dóan szerepelnek Erkel, Bartók, Kodály s a többi klasszikus magyar zeneszerző művei. Nagy népszerűségnek örvendenek nálunk a magyar táncok és dalok Í9, A moszkvai színház nemrég adta elő Farkas Ferenc „Csínom Palkó“ című müvét, amely mind a nézőközönségtől, mind a sajtótól igen jó értékelést kapott. Nyikoláj Anoszov professor, karmes- az OSZSZSZK érdemes művésze a karmesterképzésről és a hangverseny-élet­ről számolt be, majd Emil Gilelsz, a világ­hírű Sztálin-díjas szovjet zongo—művész a szovjet előadóművészek és a dolgozók közötti kapcsolatokról beszélt. — A szovjet zeneszerzők szövetségének plénuma után évről-évre egyre újabb al­kotásokkal gazdagodik a szovjet előadó- művészek repertoárja, — mondotta, —t Ebben az évben is egész sor értékes ezim- fónikus alkotást, kamaramüvet, tehát kvartettet, triót, zongorára éa hegedűre irt zenedarabot kaptunk. Magyarországi látogatásunkat is szeretném felhasználni arra. hogv megismertessük a magyar kö­zönséggel a szovjet zeneszerzők új alko­tásait. Hangversenyeim programjában Sosztákovics új müvei, prelúdiumai és fugái szerepelnek majd. Msztyiszlav Rosztopovics Sztálin-díjas gordonkaművész a hangszeres zene fejlő­déséről beszélt, A sajtófogadás végén Mihilyfi Ernő népművelési miniszterhelyettes mondott köszönetét az elhangzott értékes útmuta­tásokért, felvilágosításokért.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom