Észak-Magyarország, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-13 / 37. szám

ESZÄKMÄGYÄRORSZiffi • »»------C------ — *■ m--- - —1 MX-----— Mitfit nhw Nnntac* itnrteiri esenénrei »efréiHd»« Pmlmai Icrdcifhili trjiik irahstmzék bíhmerét társulja »» a bíróság Miskolcon J AZ MDP BOR SOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPDA >X. evtoiyam ál. szám Ara 50 fillér Miskolc, 1953 iebruár 13. péntek Csökkentsük az építkezések önköltségét! Irta: NAGY 28. építőipari GERŐ ERNŐ ELV TÁRS a Központi Vezetőség műit év november 29-i ülésén mondott beszédében nyomatékosan fel­hívta figyelmünket arra, hogy építőipari önköltségünk igen magas, nagy hiba, hogy az önkökségcsökkemési tervet 1952- ben. nem hajtottuk végre. Ezzel a kérdéssel, — az építési önkölt­ségek csökkentésével — minden építkezés dolgozóinak, így nekünk, a 28-as tröszt dolgozóinak is különös gonddal és alapos- tággal kell foglalkoznunk, hiszen me­gyénkben országos jelentőségű, hatalmas építkezések folynak. Vizsgáljuk meg tehát az építőipari önköltség tényezőit s azok hatását az önköltség alakulására, hogy ebből következtetéseket tudjunk levonni arra, miképpen tudunk olcsóbban épít­kezni. Azokat a hibákat kell felfedni, amelyek miatt nemhogy* csökkennék, ha­nem emelkedik az önköltség. Az építőipari költségek túlnyomó része anyagköltségből áll, az összes költségnek több mint 50 százalékát teszi ki. Az önköltség csökkentésénél mindenek­előtt tehát építőanyagainkat kell helye­sen, észszerűen jelhasználnunk. Ebben a tekintetben súlyos hibák vannak. Gyak­ran megtörténik, hogy nem kutatjuk fel az olcsóbb és megfelelőbb helyi anyago­kat, hanem messziről hozunk az építkezés területére drága anyagot. IGEN SOKSZOR használunk lábazat burkolásnál gyöngyösi követ a sokkal ol­csóbb bodrogkeresztúri kő helyett, 1 k>íÍ“ lOgkereszt úri követ mészkő helye tt, követ a sokkal olcsóbb kavics helyett, folyami homokot az olcsóbb bányahomok helyett, vagy salakot feltöltéshez az olcsó helyi homok helyett. Ezeknek az anyagoknak használata a minőséget nem emeli, de az önköltséget annál inkább. Arra kell töre­kednünk, hogy a helyi anyagól: felhasz­nálásával a legkisebbre szorítsuk a fuvar- költséget- A legközelebbi bányából, gyár­ból szegezzük be az épí;öanrag(.\2t, s ezek beszerzését a munka megkezdése előtt biztosítsuk.' Sokai segíthetnek «bl*en a. tervező tjrxt égtetek, amelyek az anyagok megválasztásában jelenleg szintén hibákat követttek eb Helyeseit 'állapította meg a „Szabad Népu január 21-i száma, hogy a szerve~ ze dense g a pazarlás melegágya. Elsősor­ban esc ellen kell küzdenünk. Különösen az anyaggazdálkodásban nem szabad megtűrni a szervezetlenséget: Gondos­kodni keli arról, hogy a szükséges anya­gok idejében rendelkezésre álljanak s azokat csak egyszer szállítsák, — a ter­melő üzemtől a jelhasználás helyére. Bű­nös pazarlás a fuvarral, amikor egyik munkahelyről « másikra szállítunk át anyagot. Előfordultak már nálunk i? ilyen hi­bák. Szervezetlenségből eredő átszállítást végzett 28/4. számú vállalatunk, a mező- keresztesi és a 28/2. vállalatunk a mis­kolci egyetem építkezésénél. FELTÉTLENÜL SZÜKSÉGES, hogy minden építőipari kivitelező szervnél 'mvag gazdálkodási osztályt. vagy csoportot létesítsenek ezeknek a kérdéseknek leg­jobb megoldásra. Az anyaggazdálkodás­sal jelenleg csak a műszakiak foglalkoz­nak* akiknek azonban sok más feladatuk is van* Változtatni kellene a jutalmazási rendszeren is. Jelenleg az a helyzet, hogy * prémiumot a tervteljesítés után. állapít­ják meg, ami gyakran összeütközésbe ke­rül' a7. önköltségcsökkentés nagyjelentő­ségű feladatával. Olyan módon kellene ezen javítani, hogy a jutalmazás feltétele * tjervteljesítés legyen, a jutalom nagysá­gái azonban a gazdaságosság, az önkölt­ség® ökken-t és mérve szabja meg. 3feg kell szüntetni, hogy' az o-rszág tá­voli helyedről szállítsák messzeeső építke­zésekhez az anyagokat. Igen gyakran elő­fordul például, hogy* a miskolci épít kévé­sekhez Békéscsabáról, Ujdombóvárról szál­lítanak téglát, az ózdi salak téglát Egerbe és Gyöngyösre viszik, az ózdi építkezé­sekhez viszont Dunántúlról érkezik anyag. Es a .,kereszt-szálKitás'‘ rendkívül súlyos károkat okoz, fölöslegesen terheli a vas­utat, hiszen sokkal közelebb is lehet ugyanolyan minőségű anyagot beszerezni. Az Önköltséget növeli az is. ha a leszál­lított anyagokat nem mérjük meg pon­tosan, 2.5 köbméter kavicsot veszünk át 3 köbméterként, 200 téglát 250 helyett * emellett megfeledkezünk az anyag minő­ségének ellenőrzéséről. A selejtes anyag felhasználása az építkezéseknél ezenfelül JENŐ KAROLY tröszt főmérnöke. — érthetően — veszélyeket is rejt ma­gában. JELENTŐSEN CSÖKKENTHETJÜK építkezéseink önköltségét, ha az anyago­kat gondosan raktározzuk, me galcadály óz­zuk szétszóródásukat. Különös gonddal kell ügyelnünk a fa­anyag helyes jelhasználására. A kizsalu­zást csak szakemberrel végeztessük. Ne engedjük fejszével, csákánnyal, vagy fe’ szí tő vassal szétverni a zsalufát, mert az ilyen bánásmód mellett az anyag nagy része tönkremegy, nem lehet többé fel­használni. Olyan szerkezeteket kell alkal­maznunk, amelyek olcsó és kevés faanya­got igényelnek. Trösztünk számos ilyen újítást vezetett be. Tóiápai építkezésünk­nél 10 ezer négyzetméter födémet készí­tettünk minden faanyag felhasználása nélkül. Az ablakok fölötti vasbeton ge­rendákat is faanyag nélkül készítettük el. Hejőcsabai építkezésünknél a salaktároló­nál és a siló betonozásánál különösen sok faanyagot takarító ttunk meg. Jelen­tős cementmegtakarításunk volt a mályi téglagyár körüli burkolat elkészítésénél. Csak a forgalmi és szállítási utakon ké­szítettünk betonburkolatot, a tárolásra szolgáló területet élére állított téglaburko­lattal képeztük ki- A megtakarítás annál nagyobb volt* mert vasas téglát használ­niuk fel, amely építési célokra nem is al~ kaimas, viszont bőven állt rendelkezésre. Az önköltség csökkentésében elsőrendű jelentősége van a szovjet sztahanovista módszerek alkalmazásának és a gépesítés­nek. Gépesítenünk kell minden nehéz testimunkát igénylő, folyamatos, nagy­tömegű munkát. Építkezéseink egyre több pépet kapnak. Nagy figyelemmel kell lennünk arra. hogy csak a gondosan kar­bantartott, időben és teljesítményben jól kihasznált gépek jelentenek önköltségcsök­kentést. Száz csákánynyelet szállító teher­autó, egy személyt szállító gépkocsi, vagy olyan toronydaru* amely naponta csak I—2 órát dolgozik, — csak drágítja az építést. Az előregyártás, s az elemek be­emelése csak akkor csökkenti az Önkölt­séget, ha a gépeket állandóan foglalkoz­tatjuk és az előregyártott elemek nem igényelnek hosszú szállítást. ÖNKÖLTSÉGI TÉNYEZŐ végül a rezsi-költség. Ezen a téren csak a jó szervezés eredményezhet csökkentést. Sú* lvos terhet jelent az építőiparban is a bürokrácia, amelynek elharap ozás* nem­csak a költségeket növeli, de elkeni az egyéni felelősséget is. Harcolnunk kell a bürokrácia ellem. A tervezésnél is eredményesen lehet csökkenteni az építőipari önköLtséget. El kell érnünk, hogy az építkezés minden szakaszában tervszerű munkát végezzünk. Terr-dokumentáció nélkül ne kezdjünk építkezést. A kivitelezésre szolgáló tervek legyenek teljesek, a pótm un Icákat ki kell küszöbölni. Gondoskodni kell arról, hogy a tervek olyan ütemezést adjanak a munkának, amelyek megszüntetik a „min­denáron“ való építkezést, a legkisebbre csökkentik a külső építkezéseket. A legtöbb hiba etekimetben az egyetemi építkezésnél van. ahol a késedelmesen átadott tervek miatt egyegy befejezési időszakban igen költséges éjjjel-nappali munkát kell végezni. Az önköltség csökkentésével tervezőink legtöbbször nem törődnek. Igen sokszor előfordul, hogy az épületet mélyen be­ássák a földbe, noha a pincék és az alag­sorok nem használhatók a talajvíz miatt. Másrészt a gödörbe épített épületek hom­lokzata nem érvényesül és a magas térd- falak lényegesen drágítják a homlokzat kiépítését. Ezt állapítottuk meg például királdi építkezésű üknél. Legnagyobb épít­kezésünknél. a miskolci műegyetemnél is komoly problémát jelent, Hogy a földbe- nyomott épületre magas tetőt keli készí­teni. TRÖSZTÜNK DOLGOZÓT gondosan tanulmányozzák és megszívlelik Gevő elv- társ útmutatását, az év folyamán több ön költségcsökkentő munkaszervezést fog indítani. Ebhez felhasználjuk az építő­munkások köréből érkező kezdeményezé­seket, javaslatokat, rajta leszünk, hogy n tei-vezésnél is megtakarítást érjünk el. A7. elhatározás végrehajtásához kérjük a párt- és a szakszervezet segítségét. Szá­mokkal fogjuk bebizonyítani az önköltség- csökkentés lehetőségét, ugyanakkor gon­doskodunk arról, hogy terveinket határ­időre végrehajtsuk, munkánk minőségét tovább javítsuk. fi norvég tiiíügpin'szíer elutasítói a Norvégiának n „európai védelmi közösségben“ v*ló részvételét A DPA oslói jelentésében Uiy/.li, hogy Lange norvég Inilügryminisster kijelentette a stortingban: Norvégia nem, vés® részt az úgynevezett euró. P*i „védelmi közösségben.“ Mint a DPA írja, a norvég külügyminiszter leszögezte: „Norvégia semmiféle nemzetek feletti jellegű közös euró. pai védelmi rendszerben nem vesz részt.“ Hogyan akarjuk azonnal növelni a vas- és acéltermelést? 4s Ósdi Kohászati Liternek műszaki vezetőinek levele Mi, az Ózdi Kohászati Üzemek műszaki vezetői súlyos mulasztást követtünk el az elmúlt év végén. Nem készültünk fel lelkiismeretesen arra, hogy 1953 első napjától kezdve egyenletesen növeljük a termelést» teljesítsük a tervet. Januárban a kohó- mű, az acélmű és a hangerőét súlyosan elmaradtak. Különösen nagy szégyen, hogy > termelés a kohászat vezetőinek és kiváló dolgozóinak tanácskozása után sem ja­vult; gyárunk adóssága tovább nőtt. Tudjuk, milyen nagy felelősség hárul ránk, a magyar ipar egyik legnagyobb, legfontosabb kohászati üzemének vezetőire. Éppen ezért nem ígérgetni, hanem cselekedni akarunk, mégpedig azonnal. Pontosan meghatároztuk — és az alábbiakban beszámolunk arról: melyek azok az intézkedések, amelyeknek segítségével azonnal emelni tudjuk a termelést. A felsorolt intézkedések végrehajtásának határideje tíz nap.'Tíz napon belül fel­tétlenül elérjük, hogy legalább a napi tervet teljesítsük. Ettől kezdve a napi ter­vek túlteljesítésével harcolunk majd elmaradásunk pótlásáért, április 4-i felaján­lásunk megvalósításáért. Alijuk adott szavainkat: *z első negyedév végéig 1500 tonna nyersvasat és 900 torma martinacélt termelünk terven felül. A legfőbb baj üzemünkben az anyagellátás szervezetlensége tol«. Éppen ezért intézkedéseinkkel elsősorban ezen akarunk javítani. A másik általános hiba á karbantartás elhanyagolása. Ezen is azonnal változtatni akarunk. Elsősorban ezt a két fő feladatot tartottuk szem előtt, amikor meghatároztuk a legsürgősebb intézkedéseket. A szervezettebb forgalom érdekében A kohók és a maitinkemencék terme­lését gyakran akadályozta a forgalom szervezetlensége. Sokszor előfordult, hogy a sáikséges anyag itt volt az üzemben, de nem sállították tervszerűen, egyenle­tesen rendeltetési helyére. Gyakran emiatt kellett az előirt ütemnél lassabban já­ratni a kohóka t. Most a gyár területét négy részre osz­tottuk fel a forgalom helyes irányítása érdekében. A négy körzet forgalmának irányítására éjjel-nappal szolgálatot telje­sítő diszpécser-hálózatot építettünk ki. Ennek a szervezetnek tíz napon belül biz­tosítania kell a kohómű, a martinacélmű és a hengerdék forgalmának hibátlan le­bonyolítását. Hosszú ideig ölhetett kézzel néztük, hogy két — önjáró kocsira szerelt — kohódat kihasználatlanul hevert kisebb elektromossági hiba miatt. Egy héten be­lül mindkettőt üzembe helyezzük. Az alsóhinyón fogaskerekű vasút bo­nyolítja le a forgalmat. Négy fogaskerekű mozdonyunk van, s ebiből legalább kettő­nek kellene mindig izemben lennie. Mégis előfordult, hogy egyszerre három vagy négy mozdonnyal volt baj, s emiatt a forgalom megbénult a® alsóhányó, a kohók és a mari Minél között. Gyakran emiatt nem tudtuk az alsóhányőról a vas- és acéltermeléshez szükséges szeparátor­vasat elszállítani. Most megszigorítjuk az ellenőrzést, biztosítjuk a mozdonyok gon­dosabb kijavítását. Gyakori a fegyelmezetlenség a forgalmi dolgozók között- Mindennapos eset. hogy egyes mozdonyvezetők félórával a műszak vége előtt kivonják gépeiket a forgalom­ból. Arra hivatkoznak, bogy ilyenkor már „nem érdemes“ még egy fordulót csinálni. Ennek véget vetünk. Egy héten belül megszervezzük a mozdonyon történő möszakváítást. Az alsókánvó munkájának megjavítása Vas- és acéltermelésünk egyik jelentős alapanyaga az úgynevezett szeparátorvas. (Ez a kohósalak között maradt vas. .ame­lyet az alsóhányőról termelünk ki.! Á sze- parátorvas-ellátis eddig elmaradt a szük­séglet mögött. Az alsóhányőról elhoztunk egy hatal­mas darut és a hulladéktérre helyeztük. Most — a szeparátorvas termelésének fo­kozása érdekében — ezt a darut azonnal visszahelyezzük az alsóhányóra, A hulla­déktéri daruk tervszerűbb, alaposabb ja­vításával gondoskodunk arról, hogy ez az áthelyezés ott se .okozzon fennakadást. Nemrégen 44 dolgozót hoztunk el az alsóhányőról. Ezek az emberek most ko­molyan hiányoznak ott. Pótlásukról tíz napon belül gondoskodunk. Fokozzak a tömörilelt éré termelését Kohóink érc-adagjának zöme — tömö­rített érc. Helyesebben mondva: tömörí­tett ércnek kellene lennie. Érctömörítőnk azonban jelenleg a szükségletnek csak 75—80 százalékát fedezi. Sürgősen meg kell javítanunk az érctömörítő kihaszná­lását. Február 10-én például a délntános mű­szakban az l es számú érctömörítő üst két órán át állt. a Il-es számú másfél órát, a IlI-as és IV es számú két-két órát, az V-ös pedig félórát. Ez csak ki­ragadott példa, gyakran ennél is rosszabb a helyzet. Ennek az a legfőbb oka, hogy a gépek tervszerű karbantartását az érctömörítő­ben hanyagoltuk el a leginkább. Ezt a hibát azonnal kijavítjuk: mostantól kezdve tervszerűen és szervezetten végezzük itt is. a karbantartást. Fokoztuk az ellenőrzést, a gépek felülvizsgálatát. Az érctömörítő ércosztályozójának mun­káját meggyorsítja, ha buktatható ko­csikban szállítják oda az ércet. Ilyen ko­csik megfelelő számban rendelkezésre állnak, de a szervezetlenség miatt gyak­ran mégsem ezekben szállítják az ércet. Ezen is azonnal változtatunk. A kohók H A forgalom, az alsóhányó és az érc­tömörítő munkájának megjavítása hatal- más segítséget jelent a kohók számára. De a kohók vezetőinek és dolgozóinak is komoly erőfeszítéseket kell tenniük. Szigorú ellenőrzéssel biztosítjuk, hogv tisztán tartsák a kohók fúvófortnáit. így több levegő juthat a kohóba, gyorsabb k e • e e f ajarol lesz az olvadás. Eddig elhanyagoltuk en­nek ellenőrzését* A, művezetők még ezen a héten meg­kezdik a technológiai utasítások szerve­zett oktatását. Ezzel — valamint a szi­gorú ellenőrzéssel megszüntetjük azt a visszás helyzetet, hogy a nyers vas olvasz­tásánál gyakran 100—200 fokot ingadoz* Új kórház épült a bulgáriai Koszarovecben zék a hőmérséklet. A bő mgadomss. ro*- gálja a kohótestet, s emellett rendkívül károsan befolyásolja az acélnyersvas — s így közvetve a martinacéí — minőségét. Ez hátráltatja a program betartását. Kohóink a felsorolt intéskedések segít* ségével ellátják a martinacélmií szükség­leteit. . A* egyenletes hulladékvas-ellátásért A hulladéktér januárban a szükséglet­nek mindössze 80—85 százalékát elégí­tette ki. Februárban tovább romlott « helyzet. A hulladélctér rossz m,tokájának fő oka a gépek karban tartásának elha­nyagol á*a éa a fegyelmezetlenségek el­burjánzása volt. Présgépeink mindennap órákhosszat álltak « tervszerű megelőzi karbantartás elmulasztása miatt. A büFladéktéren nem szeretik hasz­naim • darabolásra szolgáló úgynevezett aligátor-ellókat. Ehelyett inkább oxigén­nel darabolják az anyagokat. így azutáil az oxigén hamar elfogy s éppen olyankor hiányzik, amikor » leginkább szükség lenne rá. Pedig az aligátor-o)lóla 50x50 milliméter keresztmetszetű vashulladékom is képesek darabolni, s teljesítményük sokszorosa annak, amit oxigénnel el le­het érni. Azért nem használják mégsem őket, me« kényelmetlen a hulladékhegy közelébe cipelni. Ez a fegyelem súlyos megsértése. Eat a fegyelmezetlenséget nem tűrjük meg tovább. Elsősorban e hiba kiküszö­bölésével — továbbá « hulladékra# stáb Utasának jobb megszervezésével — meg* ké Wer örök a jelenlegi teljesítményt. A marlinacélmá feladatai A martiuinü vezetői es dolgozói imu dig azt mondják: adjanak elegendő nyersvasat és hulladékot s akkor teljesít­jük a tervet. Most megkapják east — » többi már rajtuk áll. Januárban a programszerüség mind-' össze 73*7 százalék volt. Olvaszlárain-k, adagkészítő mestereink gyakran megsér­tik a technológiai fegyelmet. Ezentúl ke­ményebben megtoroljuk ezt. Emelleif; február második dekádjában nvegkezdjí*k a szervezett műszaki oktatást. Nem végzik ei gondosan olvasztás köz­ben a salak eltávolítását. Most a forga­lom megjavítása lehetővé teszi, hogy a szükséges salaktálakat rendelkezésre bo­csássuk. Határozottan megköveteljük, hogy a salakot mindenkor időben távolít­sák el. A gyorsolvasztási módszerek terjesztése érdekében február 15*ig tervet dolgozunk ki a legjobb sztahanovisták bevonásával­Gyakran előfordul, hogy gondatlanság következtében az acél elfolyik az öntő­csarnokban. Ezért iebruár 15-ig teljesen üzembiztos állapotba helyezzük 4-0 tonnás üstjeinket. Február 20-ig gondoskodunk arról, hogy 14 üst állandóan rendelkezésre álljon a zavartalan csapoláshoz. A vas- és a martinar éltermelés fokozá­sával megteremtjük a legfőbb feltételét annak, hogy hengerdéink is teljesíthessék és túlteljesíthessék tervüket. Számítunk arra. hogy tervezett intizjee- déseink végrehajtásához segítséget, ka­punk pártszervezetünktől. szakszerveze­tünktől, sztahanovistáinktól, üzemünk minden öntudatos dolgozójától. ígérjük, hogy a felsorolt intézkedéseket hiánytalanul, következetesen végrehajtjuk. Minden, erőnket megfeszítjük azért, hogy legkésőbb a tizedik napon eférjük n száz- százalékos tehesítménvt. s attól kezdve, napi terveink túlteljesítésével tör­lesztő essük adósságunkat. kiizdhessünk április 4-i felajánlásunk teljesítéséért. Ózd, 1953 február //, Somogyi Anteil az Ózdi Kohászati Üzemek Simon Béla a kohó művek üzemvezetője .Melke Árpád az érctömörítő üzemvezetője igazgatója. Balsai István az acélmű üzemvezetője. Bárdos Béla a forgalmi részleg üzemvezetője. Mberti József Varga János a hulladéktér az alsóhányó üzemvezetője üzemvezetője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom