Észak-Magyarország, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-11 / 35. szám

2 ESZAKMAGYARORSZÄG Szerda, 1953 február 11. „0LCS0“ KENYÉR NYUSHI-NÉMEIORSZfiGBflN Jíyugat-Nésnétország és Nyugat-Bérűn lakossága a napokban ér­tesült a bonni hatóságok újabb „ajándékáról“. Február 15-töl az úgy­nevezett „olcsó“ kenyér ára Nyugat-Németországban kilogrammonként lí pfeniggel emelkedik, Nyiigat-Berlinben pedij 25 pfeniggel lesz drá­gább a háromíontos péksütemény. A kenyérárak emelkedésének oka: megszűnt az állami hozzájárulás az olcsó kenyérfajta sütéséhez. Ugyan­akkor bejelentették, hogy a tej ára literenként 10 pfeniggel, a Szén ára tonnánként 5 márkával emelkedik. A szénárak emelkedését pedig, mint ismeretes, általában a villany, és a gáz árának emelkedése kíséri... A nyugatnémetországi „olcsó“ (vagy, amint nevezik, „fogyasz­tási“) kenyér története a következő: 1050 nyarán általános kenyér ár­emelést hajtottak végre. Ez ellen az intézkedés ellen a dolgozók fel- liáborodva tiltakoztak. A hatóságok a nép megnyugtatására bejelentet­ték, hogy' támogatásban részesítik azokat a pékeket, akik „olcsó“ (azaz rosszabb minőségű) kenyeret fognak árulni. Nyugat-Németország városaiban ezt a kenyérfajtát csakhamar „kolduskenyér“-nek nevezték el. A If PA hű-ügynökség közlése szerint az „olcsó“ kenyérrel mintegy 20 millió ember táplálkozott. A bonni hatóságok most megszüntetik az állami hozzájárulást. A magyarázat a következő: az „olcsó“ kenyeret csak a lakosság legszegé­nyebb rétegei számára tervezték, ma pedig re.ár „túlságosan sokan“ vá­sárolják. ftkesszólő beismerése a nyugatnémet lakosság széleskörű el- nyomorodásának! Lesújtott a törvény szigora as elvetemült áruhalmosókra • Megalakult a Kohászati Dolgozók Szakszervezete A Kohászati Dolgozók Szakszervezeté­nek alakuló küldöttközgyűlésén Mekis Jó­zsef, a Vas- és Fémipari Dolgozók Szak- szervezetének elnöke megnyitó beszédében arról szólt: mi tette szükségessé a kohá­szati dolgozók ónálló szakszervezetének megalakulását.. A Vas- és Fémipari Dol­gozók Szakszervezete — amelyhez eddig a kohászati dolgozók is tartoztak — már nem tudott kielégítően foglalkozni a ko­hászok problémáival. A kohászati minisz­térium megalakulása pedig még inkább szükségessé tette az önálló kohászszak- szervezet létrehozását. Az új szakszerve­zet eredményesebben tud majd küzdeni a kohászok előtt álló rendkívül nagy fel­adatok megvalósításáért­Martin Ferenc, a SZOT titkára ismer­tette a Kohászati Dolgozók Szakszervezete előtt álló feladatokat. Zsofinyeez Mihály kohászati miniszter a Magyar Dolgozók Pártja Központi Ve­zetősége és Rákosi Mátyás elvtárs üdvöz­letét tolmácsolta. — Az újonnan megalakuló szakszerve­zet és annak vezetősége — mondotta — csak akkor tud jó munkát végezni, ha megköveteli a szakszervezeti funkcioná­riusoktól a párt- és a kormányhatároza­tok végrehajtását. Szükséges, hogy a szak- szervezet szorosait együttműködjék a ko­hászati minisztériummal. Ez a szoros együttműködés az egyik fontos feltétele annak, hogy a szakszervezet es az egész kohászat eleget tegyen a párt által kitű­zött feladatoknak, hogy 1953. évi tervün­ket teljesítsük és túlteljesítsük. Gáspár Sándor, a SZOT főtitkárhelyet­tese hangsúlyozta: a szakszervezetnek tovább kell fejlesztenie a munkaverseny eddigi eredményeit. Basti Lajos, a Diósgyőri Kohásza ű Üzemek üb.-eJnöke azokról a hiányossá­gokról beszélt, amelyek üzemében a szak­szervezeti munkában mutatkoznak. A szak- szervezeti aktívák és a műszaki vezetőség között nem kielégítő a kapcsolat, az ak­tívák nem veszik eléggé igénybe a mű­szaki vezetők segítségét­A hozzászólások után a küldöttek meg­választották a szakszervezet központi ve­zetőségét és ellenőrző bizottságát, majd határozati javaslatot fogadtak el. A küldöttek a magyar kohászati dolgo­zók neveljen levelet intéztek Rákosi Má­tyás elvtárshoz. Az alakuló küldöttközgyű­lés után a Kohászati Dolgozók Szakszer­vezetének központi vezetősége megtartotta első ülését. A szakszervezet elnökévé Mar­tin Ferencet, titkárává Virizlai Gyulát választották meg. Dulles titkos parancsot adott Adenauernak sztrájkellenes törvény kibocsátására és a rouokásszervezetek felszámolására Berlin (MTI) Nyugatnémetországi politikai kö­rökből kiszivárgott hírek szerint Dufies amerikai külügyminiszter leg­utóbbi bonni tartózkodása idején titkos parancsot adott Adenauernak, hogy indítson támadást a nyugat­németországi demokratikus erők, elsősorban a munkásosztály szerve­zetei ellen. Dulles megparancsolta, hogy a bonni kormány bocsásson ki mi­előbb sztrájkellenee törvényt. A „Neues Deutschland“ értesülése szerint Dulles kijelentette, hogy as amerikai imperialisták azt követelik valamennyi európai esatlóskormány- tól, hogy teljesen szüntesse meg az üzemekben a dolgozók beleszólási és ellenőrzési jogát a termelés és a munkáselbocsátások kérdéseibe. Dulles közölte Bonnban, hogy De Gasperi olasz miniszterelnök is ha­sonló sztrájkellenes törvény kibocsá­tását készíti elő. A „Neues Deutschland“ ezzel ösz- szefiiggésben rámutat, hogy Kirn, a saarbrückeni szeparatista kormány szociáldemokrata belügyminisztere szintén John Foster Dulles kifejezett kívánságára tiltotta be a múlt héten a saarvidéki bányászok erős szak- szervezetét. Dulles és Adenauer ab­ban állapodott meg, hogy a szak- szervezetek ellen irányuló intézkedő seket először a Saarvídéken a Hoff mann kormánynak keit kipróbálnia és csak azután nyúlnak ezekhez az eszközökhöz Nyugat-Németország. ban is. A francia „Le Monde“ élesen bírálja Eisenhower politikáját Párig (MTI) Maurice Quverger írja a „Ee Móri. dé”-ban: 1951 április 11-én Truman elnök megfosztotta főparancsnok; tisztétől Mac Arthur tábornokot. 1953 február 3-án Eisenhower elnök gyakorlatilag újra hivatalba helyezte Osang-Kai- Seket. E két lépés két teljesen külön­böző politikát jelez — nemcsak az Egyesült Államok ázsiai ellenségeivel, hanem európai szövetségeseivel szem­ben ír. Szemléket} azt a_z amerikai po­litikát, hogy az Egyesült Államok az Atlanti Szövetséget amerikai pro-ek:o_ ráíuRí rendszernek tekinti. Eisenhower határozata egyoldalú volt: nem beszélte meg előzőleg az Atlanti Szövetségesekkel. Ez a hatá­rozat szöges ellentétben áll e szövet­ségesek óhajával. Az Egyesült Álla­mok a kölcsönös biztonság fogalmái az egyéni biztonság szűk és nacionalis­ta fogalmával helyettesíti. Fontosab­ban: a valójában kölcsönösségi alapo­kon nyugvó diplomácia*, melynek elő­feltételét, az igazi, szövetségesek kö­zötti megegyezést olyan diplomáciával [Kitolja, melyet a legerősebb szövetsé­ges határoz meg és erőszakol rá a f Willi re. A „Le Monde” a továbbiakban pa­naszos hangokat hallat a „nyugat­európai egység” bomlásáról és arról, hogy a nyugateurópai országok tehe. tetlenek az amerikai diktátummal szemben. Nyugat-Németország közben az ame­rikai állásponthoz közeledik — írja ezután a ,,Le Monde”. —■ Csupán egyetlen európai kormányfő örül az amerikai diplomácia jelenlegi alakulá. sának: Adenauer. A lap borúlátóan ír arról, hogy a nyagateurópai országok „nem tudják meggátolni az Egyesült Államokat, hogy az „lendületes” (értsd : kalandor) diplomáciába vesse magát.”-,-Az Egyesült Államok azonban Jól tenné, ha kétszer is meggondolná, mi- e’őt- véglegesen erre az útra tér-” Ha az Egyesült Államok — írj.a a lap — kitart jelenlegi politikai irány­vonala mellett, talán látszólagos si­kert tudna elérni azzal, h® „ nyugat- európai kormányok politikájukat az övéhez igazítanák. E kormányok azon­ban képtelenek megakadályozni, hogy országaikban egyre nagyobb arányú ellenzéki mozgalom fejlődjék ki, amely sokkal szélesebb síkra fog ierelődni, mint a kommunisták és aZ úgyneve­zett semlegesek jelenleg; mozgalma,­Varga Emilt két és félévi, feleségét ötévi börtönre ítélte a miskolci járásbíróság is üúzudozott, — távolról sem napi 4 órát dolgoztatták. Az |ánök felolvassa Mi kő Ferencié Az „Eszakmagyarország“ közölte, hogy államrendörségünk leleplezte azoknak az elvetemült belső ellensé­geknek egyikét, akik közellátásunk rendje ellen indított támadásukkal akarják megzavarni dolgozó népünk munkáját, a szocializmus építését. A leleplezett ellenség Varga Emil, Jó­zsef Attila út 34. szám alatti lakos, mérnök és felesége, akik kapzsi hörcsögök módjára hatalmas tömegű élelmiszert és egyéb értékeket vásá­roltak össze As rejtettek el lakásu­kon. Vargáék és a velük egy húron pendülö imperialista bérencek, semmiféle aljasságtól nem riadnak vissza, hogy zavart próbáljanak kel­teni. A béke elvetemült f/ienségei. a kapzsi harácsolok minduntalan kí­sérletet tesznek, hogy hol egyik, hol másik élelmiszer, más közszükség­leti cikk felvásárlásával áruszükét idézzenek elő. hogy' a népi demokrá­cia ellen izgathassanak. Az ilyen gyalázatos merénylők idézték elő hogy a napokban Miskolcon átmene­tileg fennakadás volt a dolgozók ke­nyérellátásában. A letartóztatott kártevők bűn­ügyét kedden délután tárgyalta a miskolci járásbíróság tanácsa Jenei Béla elnökletével. A biróság először Varga Emil mérnököt hallgatta ki. Személyi adataiból megtudtuk, hogy havi 3800 forint átlagos jövedelme volt, azonkívül családi háza Szom­bathelyen és egy nyaralója. 12 hold földje Is volt, ezt 1051-ben ajánlotta fel az államnak. Varga Emilné el­mondotta, hogy okleveles tanítónő, a háztartást vezette. Kiderült, hogy, köveseire férje nagy jövedelmét, ezért magánúton lakásán gyors- és gépirási órákat adott. Ä klerikális reakció ügynökei Rózsa Ferenc ügyész ráolvassa a házaspárra súlyos bűnüket: — Ebben a bűnügyben is bebizo­nyosodik — mondotta többek között — hogy a dolgozó népnek és a bé­kének elvetemült ellenségei legtöbb esetben egyszersmind az imperia­listákat kiszolgáló klerikális reakció ügynökei, amint Vargáék is azok voltak. Felsorolta ezután, hogy a házku­tatás alkalmával 135 kiló lisztet, 68 kiló cukrot, 4 kiló rizst, 30 liter zsírt, 29 liter étolajat, 106 darab mosószappant, 22 mosdószappant, 18 kg grizt, 1 kiló kakaót, 23 tábla cso_ kóládét, nagyobb mennyiségű hús­konzervet, gyümölcskonzervef, gyü­mölcsízt, egy fél füstölt malacot és 25 kiló korpát találtak. A lisztet és az egyéb élelmiszereket részben a kamrákban tartották, részben egy kanapé mögé rejtették. Találtak 5 pár bőrtalpat, 18 ezüst evőeszközkészletet, 62 különböző ezüst evőeszközt. A sok liszt, egyéb élelmiszer ellenére rendszeresen vá­sároltak a boltokban, hogy tovább harácsoljanak. A házkutatás során előkerült az asszony velük lakó nagynéniének, Horesovszky Henriknének naplója, az abbán olvasható megnyilatkozá­sok tükrözik az egész család gon­dolkodását. Munkakönyv nélkül al­kalmazták háztartási alkalmazott­ként Gönci Zsófiát, akit Vargáné azzal „fizetett ki“, hogy gyors- és gépíró órákat adott neki. Pince­lakásban szállásolta el — mint „csa­ládtagot“ jelentette be. A vádlottak a közellátás rendiét veszélyeztet'“' bűncselekményt., továbbá a munka könyvnélküli alkalmazás és a kollek tív szerződés megszegésének bűn cselekményét követték el. „Gyüitő“-szenvedély az egész családban Varga Emil kihallgatása sorá védekezni próbált, de egyhamar ősz szoomlott hazudozása. Azt mondta Fogy a lisztet, a zsírt, a fél malacot és a mosószappant — amely szerinte saját főzésű — még 1951_ben Szom bathelyről hozták magukkal Mis­kolcra. Arra au!önben igen zavaros válaszokat adott, liogy miért nem fogyasztották el a magukkal hozott lisztet és miért vásároltak a temér­dek szappanhoz még újabbakat. A lakásukon talált 19 ezer forint kész­pénzről azt állította, hogy abban havi fizetésén kívül benne volt nagy­néniének a temetésre gyüitöti ..pén­zecskéje“. A sok ezüst evőeszköz fe­lesége rokonságának tulajdonából került hozzájuk. Gönci Zsófiát na- nonta csak 4 órát dolgoztatták — állította. Körmönfont módon azért hangsúlyozta újból és újból a négy órát. hogy a munkakönw kiváltá­sának elmulasztását próbálja iga­zolni. Az elnök kérdésére válaszolva igyekszik úgy feltüntetni a dolgot, .mint aki belátta, hogy „tévedésben volt“. Egyébként gyermekeiben is korán felébredt a „gyüjtőszenvedély“, amit szüleiktől tanultak el, mert 125 da­rab ezüst ötforintost gyűjtöttek ősz. sze. „Biztosítani“ akarták magukat Vargáné kihallgatására került a sor. A kapzsi, harácsoló asszony szeretné ártatlannak, maszületett báránykának feltüntetni magát. Azt merészeli hangoztatni, hogy „Gönci Zsófiának valóságos jótevője volt“. A sok pénz .. ? „Kis maradik“ — mondja. Nem volt idejük, hogy ösz- szebeszéljenek, ő már azt vallja, hogy a malacot 1949-ben vágtáit és füstölték fel. — Azóta miért nem fogyasztották el... ? Néma hallgatás. Arra sem tud felelni, hogy miért vásároltak a sok mosószappanhoz újabbakat a boltból, hiszen a meg­lévő készlet igen hosszú időre bizto­sította szükségletüket. — Mi tudjuk, miért •— mondja Jenei elnök. — Azért, mert „bizto­sítani akarták magukat“, ahogy a magukhoz hasonlók teszik, azzal a céllal, hogy a dolgozó népet megká­rosítsák. A gyermekek is „csak úgy gyűjtő, gették“ a csokoládékat. — Honnan van a 18 kilő gríz? — kérdi az elnök. A válasz: van benne régebbi is, friss is ... gyenge a gyomruk... sokan vannak a családban ... Vargáné azt állítja végül: a bevá­sárlás: mindig maga végezte. Gönci Zsófia vallomásából kiderül: — hazudott. Tény, hogy Vargáné minden alkalmat felhasznált, hogy újabb és újabb kilókkal gyarapítsa készletét, de ezzel sem érte be. Gönci Zsófiát egy alkalommal háromszor is elküldte lisztet vásárolni. A bolt dolgozóinak fel is tűnt ez, megkér­dezték tőle, miért vásárol annyi lisz­tet. Aznap kilenc kiló lisztet vásá­rolt Vargánénak! «Vegyen annyi lisztet, amennyit csak kap...“ Sok más alkalommal is vásárolt két- három kiló . lisztet, illetve amennyii csak kaphatott. Amikor Vargáné vá­sárolni küldte, 100 forintot adott ke­zébe, „vegyen, amennyit csak kap-..’’ Vásároll sok kenyeret és húst *s, to­vábbá „pár üveg” étolajat. Elnök: Amikor magát vásároló; küldte, Vargáné is ment vásárolni? — Igen, ő is vásárolt, más boltok­ban­Üf/ifésx: Kérte maga munkakönyvé­nek kiváltását? — Ki akartam váltani, de a. mnár- nő lebeszél!. Az; mondta, ráér akkor is, amikor megtanulja a gép- és gyors­írást. Ügyész: Látta-e; hogy más is vitt liszté! Vargánénak? ‘— Igen. Egyik tanítványa, Mikőné öt kiló lisztet vitt az órára, Vargáné megvásárolta tőle. Vallomásából kiderül,- hogy Varga vallomását, amely megerősíti mind­azt, niiiifi a lisztvásárlásokról Gönci Zsófia mondott. Más jeliem/.ő esetről is megemürkszlk Mikóné vallomása. Egy alkalommal Vargáné panaszko­dott neki, hpgy zsírt akart venni, de nem kapott. e,Pedig olyan nagy szük­ségünk lett válna rá” —mondla akkor Vargáné farizeus képpel. Közijén bö- döuszámra állt, kamrájában a zsír..-! Amiről a napló vall liózsa Ferenc ügyész mondotta el ezután vádtoeszédét. Rámutatott, mi­lyen veszedelmes faajtója az ellenség­nek a két vádlott. A lefoglalt nap*ó ugyan egy személy — a nagynéni —1 kezeírása, de az egész} család beállí­tottságút tükrözi. Megkutatja, hogyan reagáltak a napi eseményekre. A feb­ruár 6-i bejegyzés így hangzik: „A tni Erzsébet leányunk 100 holdas ku- lák lánya, így együtt é'Bkeaik velünk, természetesen”. Amikor az ellenséges elemeket elvitték Miskolcról, Hermin néni naplójába ezt írta német nyelven: „Heute mir, —- morgen dir”,.. (Mia ne­kem, holnap neked.) Szolgálati lakás, ban laktak, az udvarban 12 fáoska. vap. Amikor árrá! volt szó, hogy kel­lene még ültetni, a nagynéni ezt je­gyezte naplójába: „Minek? Másnak? — Érdemes?" A vádlottak azt állították — foly­tatta tovább az ügyész —, hogy an­nakidején Szombathelyről hozták ma-* gukka I az élelmiszert Most szeretnék elhitetni, hogy azota nem vásároltak. Kérdem: vájjon hány szekér élelmiszer­rel költöztek ide? Bebizonyosodott azonban a tárgyaláson, hogy rendsze­resen vásároltak lisztet, olajat ési egyebeket. A lefoglalt hatalmas meriy- nyiség önmagáért beszél — és vádol. Legyen az ítélet olyan, Hogy a dolgozó nép minden ellensége tamil jón belőle S Az Ítélet A bíróság Varga Emilt és Varga Emilnét egy-egy rendbeli, a közellátási rendet veszélyeztető bűntettben, to­vábbá a kollektív szerződés megszegő, sében mondotta ki bűnösnek s ezért összbüutetésül Varga Emilt kétévi és hathónapi börtönre, Varga Emilnét ötévi börtönbüntetésre, ezenkívül 2500 —2500 forint pénzbüntetésre, a köz­ügyektől öt-öt,évre való eltiltásra ítél le. Elrendelte á bíróság a vádirat­ban felsorolt élelmiszerkészletek, ezüstkészletek és arany, továbbá 10 ezer forint elkobzását.^. Az indoklás kifejtette, hogy biiniet- tp népi demokráciánk eilen irányuló ellenséges cselekmény és ezért kemény büntetést érdemelnek. A vádlottak a biintelés enyhítéséért} az ügyész Varga büntetésének súlyos-1 bításáért fellebbezett. A tárgyalóteremben összegyűli dol­gozók, akik nagy érdeklődéssel ball-* gatták a tárgyalás menetét, megnyug­vással vették tudomásul, hogy a tőr* vény szigora lesújtott a kártevőkre^ akik aljas gonoszsággal, rítt hálátlan­sággal viszonozták a dolgozó népnek a gondtalan jólétet, amit számukra biztosított. Munkás, tanítónő, háziasszony felháborodott nyilatkozata az alávaló áruhalmozókról Nagy csoport áll s miskolci Állami Áruház kirakata előtt. A kirakatban a sok élelmiszer, háztartási cikk, textilnemű, amit Varga Emil mérnök és felesége fel­vásárolt, hogy zavart keltsen, hogy veszé­lyeztesse közellátásunkat- A kirakat előtt álló dolgozók nagy felháborodással nézik a bődön zsírokat, a zsák liszteket. A ki­rakat közepén fonott kosárban bank­jegyek, tíz, húsz és száz forintosok hever­nek köregekben, A legnagyobb helyesléssel hallgatják, a hangos híradó közlését az ítéletről. Tóth Margit hejőcsabai tanítónő eze­ket mondotta: — Az ilyen bitangoknak, mim ez a Varga mérnök is, nem tetszik, hogy mi szabadságban és jólétben élünk. Ezért vásárolt össze annyi mindent a becsületes dolgozók elől. Hagyták, hogy penéezedjék a sok liszt, szappan, megromoljon a ren­geteg olaj, nekik csak az volt a fontos, hogy a dolgozók asztalira, konyhájába ne kerüljön. Az vök a céljuk, hogy a dol­gozókban elégedetlenséget ébresszenek. Tudjuk, hogy akadnak más ilyen Varga- félék is. Ők már a börtönben vannak, ugyanilyen sorsra jut a többi is­Helmeczi Istvánná háziasszonyt is mély felháborodással töltötte el az árulialmozó gaztette. ■ — Ezek miau a gyalázatos spekulánsok miatt kénytelenek a becsületes dolgozók­on mkí> »mb több boltot is feileres®:,, hogy kenyeret, Kentet kapjanak mondja. Ezek vásároljak fel undorító hör csög módjára a közszükségleti cikkek^ Dolgozó népünk ökle lesújt minden áru» halmozóra, a nép minden ellenségére. Harangi Lajos, a cementipari gépjavító vállalat dolgozója így beszólt: —- Megkapták a magukét. Öt érre ítél­ték Varga „nagyságos“ asszonyt. Néni hiszem, hogy még egyszer m életben meg­próbálná, hogy kárt okozzon dolgozó népünknek. Két és félévig gondolkozhat férje is azon, l>ogy a proletárdiktaiára öklével találja szembe magét minden kártevő ellenség, Nem járhatják már sorra s boltokat, hogy mit harácsolhat­nak még össze a dolgozók eM. Mískolö dolgozói tanulhatnak ebből as ügyből, Sokkal nagyobb éberséggel e nyomban ha keli leplezni azokat, akik bűnös felvásár­lással vásárlási hisztéria keltésével meg akarják zavarni közeHátásnak rendjét. Kínai-orosz szótár jelent meg Moszkvában Moszkvában a közelmúltban kínai, orosz szótárt adtak ki. A szótár mintegy hatvanötezer szót és kifeje­zést tartalmaz. A szótár összeállí­tásában sok kínai, moszkvai és le­litngréái .Tsakcmber yc-tt «test.

Next

/
Oldalképek
Tartalom