Észak-Magyarország, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-10 / 34. szám

eSZAKMÄÜYÄRORSZAÖ 3 A HŐS KOREAI NÉP ACÉLOS HADSEREGE i«W><>«i»niWMWAiwvvvwuwitfwwvvwuvvuwwvn)v\fuwvvvvv»vi»/wvvvov\^wwvwwvwvvwovvwwwuvww\iwwvvuv>ivvuu Feladataink a tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítésében Széles 1 Síben alkalmazzák a szovjet módszereket a mezőcsáti „Szabadság“ tsz tagjai Az idei l«1 termést a vetőmag és 8 talaj jő előkészítésével, az élenjáró szov­jet agrotechnikai módszerek széleskörű alkalmazásával biztosítják Tervbevették, hogy a tavaszi kalászosok több minit 50 százalékát keresztsorosan vetik, 30 holdon jarovizált tavaszbúzát, ugyancsak 30 hol­don jarovizált tavaszárpát vetnek, A jaro- vizálást a napokban már megkezdik. A* ősz! gabonaféléket péti sóval időben fej-i trágyázzák. A szovjet tapasztalatok alap­ján a kukoricát és a napraforgót az egész területen négyzetesen ültetik Kim ír Szén elvtárs beszámolója a koreai néphadsereg harci erejének növekedéséről Kim ír Szén elvtárs, a koreai néphad­sereg főparancsnoka „Erősítsük a népi erőket“ címmel beszámolót tartott a nép­hadsereg magasabb parancsnokainak érte­kezletén. A beszámolót február 8-an, a koreai néphadsereg napja alkalmából kö­zölte a „Nodon Színműn“ és a „Mincsu Csoezon“ című lap. Kim ír Szén bejelentette, hegy a koreai néphadsereg létszáma a háború kitörése óta megháromszorozódott, gyaloghadosz­tályainak ereje pedig 160 százaléka az 1951. évinek. Beszámolójában rámutatott arra is, hogy a koreai néphadsereg had­osztályai ma több tábori löveggel, akna­vetővel, géppuskával, automatapuskával és efyéb fegyverrel rendelkeznek, mint a háború kitörésekor- Az 1931—52. évi idő­szakban a géppisztolyok száma 44, a gép­puskáké 24, a tábori lövegeké 28, az aknavetőké 40, a légvédelmi lövegeké 118, a harckocsiké és rohamlövegeké 82, az automatapuskáké pedig 41 százalékkal növekedett. A fegyveres erők valamennyi fegyverneme elegendő utánpótlással ren­delkezik hosszúra nyúló háború megvívá­sához. A koreai néphadsereg gépesítésé­nek színvonala minden eddigit meghalad. Az egy emberre átszámított lóeTŐszám — az 1951. évi mutatószámmal összehason­lítva — háromszorosára emelkedett. Kim ír Szén a továbbiakban elmon­dotta, hogy növekedett a koreai néphad­sereg tisztjeinek száma és jelentősen gya­rapodott képzettségük. 1952-ben a pa­rancsnokok 45 százaléka magasabb kikép­zést kapott. Ezek a tisztek ma korszerű katonai elmélettel és harci tapasztalatok­kal vannak felvértezve és kiváló képzett­ségű, magasrangú vezérkari tisztek segítik őkpt munkájukban. A koreai néphadsereg szilárd, jólszer­vezett hátországgal rendelkezik, amely biztosítja az állandó utánpótlást. Kim ír Szén a továbbiakban ismertette a koreai néphadsereg 1953- évi feladatait és kijelentette: a néphadseregnek fokoz­nia kell éberségét az amerikai és angol agresssorokkal szemben, fel kell készülnie a hosszúra nyúló, nagyszabású háborúra és meg kell erősítenie a Koreai Munkapárt politikai munkáját a hadseregben, hogy ezáltal tovább javítsa szervezettségét és fegyelmét. A különböző fegyvernemeknél még több harci kiképzést kell tartani, hogy az eddiginél is jobb harci együtt­működés jöhessen létre a fegyvernemek között. A légvédelmi tüzérség találati arányszámát még magasabbra kell emelni, a szárazföldi és a partvédelem erejét to­vább kell fokozni, hogy feltartóztassák és megsemmisítsék az ellenség bármilyen tá­madását vagy partraszállását és ember­ben, valamint hadianyagban egyaránt még nagyobb veszteségeket okozzanak az ellen­ségnek. Kim ír Szén ezután hangsúlyozta, hogy a fiatal koreai néphadsereg, a kínai népi önkéntesek oldalán a közös ellenség ellen vívott harcokban újtípusú, legyőzhetetlen hadsereggé vált. A koreai néphadsereg tisztjei és katonái jól tudják, miért har­colnak, céljaik azonosak a nép érdekei­vel. A koreai néphadsereg főparancsnoka befejezésül rámutatott: az amerikai impe­rialisták elutasították a tisztességes és észszerű fegyverszüneti feltételeket. Ezért a koreai néphadsereg a háború új sza­kasza előtt áll. A koreai nép rendületlenül bízik hadseregében és biztos annak győ­zelmében. Qpesv.Thjo.-Iim vadáxzrepüfő ^Korea Hőse". Kim Ir Szent a Koreai Néni Demokratikus Köztársaság marsalíjává nevezték ki A pheajanl rádió közölte a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság Legfelső Nemzetgyű­lése Elnökségének rendeletét, amely Kbn ír Szent, a koreai néphadsereg főparancsnokát a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság marsalljává nevezi ki. A rendelet rámutat arra, hogy a néphadsereg Kim Ír Szén ra­gyogó parancsnoklása alatt pusz­tító csapást mért az ellenségre a koreai népnek az amerikai-angol intervenciósok ellen, Korea sza­badságáért és függetlenségéért folyó igazságos felszabadító hon­védő háborújában. Rim-DomrQyu vájár ß „ffunka Eőze" SZUJ SZÉN GÉPPUSKAS HŐSTETTE 1952 nyarának forró napjaiban történt a korom front keleti mókásán, A* egyik fánál önkéntes osztag, «»dp mek géppuskása Szuj Szén volt, azt a feladatot kapta, hogy védjen egy fontos magaslatot. Szuj Szén felállította a géppuskáját. Az ellenség hevesen tüzelt a magaslatra. A harcosok feje felett világító rakétákat dcibáló amerikai fel­derítő repülőgépek köröztek. Nyilván­való volt, hogy az ellenség rohamra készül. A felderítő gépe- fcet rövidesen bom­bázó és harci repülök váltották fel, A ma­gaslatra bombák tu­catjai zúdultak. Ég­tek a fák, lángolt i* nyári melegben megsárgult fű. A harcosokon úszott már a ruha, mégsem adták fel a magas­latot. Szuj Szén és baj társai észrevették a rohamra induló ame­rikai katonák csatár­láncát. Tizenhét tank fedezete mellett há­rom ellenséges szá­zad indult támadás­ra. A tankok egyre gyorsabban haladtak, a gyalogság nem tu­dott lépést tartani velük. A tankok már közeledtek a magaslathoz. A könnyű géppuskák tüze nem tett kárt bennük- Szuj Szén eki:or megparancsolta egyik társának, hogy foglalja el at ő helyét a géppuska mögött, maga pedig tank­elhárító gránátokat kötött derekára. Öt gránátot vett magához és a tankok felé kúszott. Körme alól szivárgott a vér, az éles kövek feltépték ruháját, de ö csak A néphadsereg hős katonái az ellenség szemeláttára Riogatásával átkelnek az egyik folyón, kúszott előre. A tankok, szüntelenül tüzelve, egyre közeledtek. Végül már csupán néhány méter választotta al őket Szuj Széntől. Amikor az élen haladó tank egészén közel ért, Szuj Szén egymás után két grátiátot dobott a hernyótalp alá. A tank jelroUbant és nagy lánggal égett, mert a benzintartály is megsérült. A másik tank, amely az első nyomó- btm haladt, meg akarta kerülni az égő gépet és egye­nesen Szuj Szén felé fordult. Amikor már csak húsz méter tá­volság volt közöttük, Szuj Szén három összekötött gránátot dobott alá és egy gránáttölcsér fene­kére vetette magát. A második tank ugyanarra a sorsra jutott, mint az első. Mikor az amerikai tankisták meglátták két harckocsijuk pusztulását, mitsem törődve a nyomuk­ban igyekvő gyalo­gosokkal, visszafor­dultak. A fedezetük­től megfosztott ame­rikai katonák eldob­ták fegyverüket és . . _ ... ._ visszafelé futottak. gépfegyvertüz tá- ^ támadást vissza­verték. GÉPÁLLOMÁSAINK DOLGOZÓI ma­gukévá tették a minisztertanács határoza­tában előírt feladatokat, a gépek jó ki­javításával készülnek a tavaszi munkák időben való megkezdésére és elvégzésére. A gépjavítási versenyben jó példát mu­tatnak a mezőkövesdi traktoristák. Vál­lalták, hogy gépeiket a legjobb minő­ségű munkával javítják ki, hogy időben kezdhessék meg a tavaszi talajmunkát, a gépek miatt állás ne forduljon elő- A gépjavítási versenyben igen jó eredményt ért el a hejőpapi gépállomás, amely a megyében az elsőnek fejezte be ezt a nagyforutosságú munkát. Jól dolgozott a szerencsi, a baktai és a mezőnyárádi gépállomás is, időben kijavította a gépe­ket. A gépjavítás megyénk valamennyi gépállomásán meggyorsult de vannak még olyan gépállomásaink, amelyek rosszul tel­jesítik vállalt kötelezettségeiket. A gépállomások vezetőinek különös gondot kell fordítaniok a tavaszi kam­pánytervek elkészítésére. Igen fontos, hogy minden brigád és minden trakto­rista ismerje tervét, dekádokra, napokra és órákra felbontva. A brigádoknak ál­landó területet kell biztosítani, hogy a tavaszi munkák megkezdésétől az őszi munka befejezéséig ugyanazon területen dolgozhassanak. A kisebb termelőcsopor tokban, amelyek 400—450 hold földön gazdálkodnak, egy-egy erőgépet állandó munkába kell állítani. A tavaszi munkák sikere érdekében meg kell szervezni a két műszakot. A gépállomások vezetői már most kérjék a termelőszövetkezetek­től, hogy időben biztosítsanak traktoroso­kat. A termelőszövetkezetek vezetői állan­dóan ellenőrizzék a traktorosok munká­ját, mondják meg a traktoristáknak, hogy jó munkájuk esetén nagyobb lesz a ter­més, többet keresnek. A GÉPÁLLOMÁSOK AGRONÓMUSA1 állandóan figyeljék a talaj állapotát, hogy lemaradásunkat az őszi mélyszántás­ban február 28-ig feltétlenül pótoljuk. Vissza kell verni az ellenség hírverését, amely szerint a mélyszántás már hiába­való. Agronómusaink feladata, hogy el­mondják a dolgozó parasztoknak: a le­hullott csapadékot csakis a mélyszántás­sal tudjuk megőrizni. A februárban vég­zett mélyszántás is biztosítja még a mor- zsalékos talajt elősegíti a tavaszi vető­magok csírázását. Nagy figyelemmel kell kísérni, hogy amikor a talaj megengedi azonnal simítózzanak. A simítókat már most el kell készítem, mert az időben végzett simítózás is nagyobb termést biz­tosít, megőrzi ugyanis a talaj nedvessé­gét, jobb körülményeket biztosít a növé­nyekre hasznos mikroorganizmusoknak. Legjobban a Viljamsz-féle szöges simító vált be, de ha ez nem áll rendelkezé­sünkre, egyszerű simító használata is megfelelő. A tavaszi munkák megkezdéséig rendbe kell hozni minden kultivátont. A knltivá- torokat olyan mélyen járassuk, amilyen knélyre vetni fogjuk a magot. A fogas használatával is védjük tala­jainkat a kiszáradástól. A szántást úgy kell megszervezni, hogy az megyénk egész területén március 31-ig Bünden talpalatnyi földón befejeződjék TERMELŐSZÖVETKEZETEINKNEK, íe az egyénileg dolgozó parasztoknak is lontos feladata* hogy a még bent lévő istállótrágya februárban a szántás előtt a földekre kerüljön, A termelőszövetkeze­tek dolgozói elsősorban azokat a terüle­teket trágyázzák amelyeket a gépállomá­sok agronómusai szántásra kijelöltek. Ahol már nem szükséges a trágyázás, a trágyát kupacokba rakjuk. Fontos, hogy azokra a területekre is előre kihordják a trágyát, amelyeket csak a nyár folya­mán trágyázunk, ez a trágya bogárhát- szerűen legyen leföldelve. A trágyaszérűt olyan helyen kell kijelölni, amelyet a nyári csapadék nem veszélyeztet. Agronómusaink Rákosi elvtárs útmuta­tása alapján szervezzék meg. hogy a napi trágya rendszeresen a szérűkre kerüljön- Nagyon fontos a trágya szakszerű keze lése, ha elhanyagoljuk, sokat veszít érté­kéi»!. A műtrágyákat használjuk időben. A rtinlt évben nem egy termelöcsoport el­követte azt a súlyos hibát, hogy a mű trágyát nem használta föl, vizes, nyirkos helyen tárolta. A műtrágya már most a szántás alkalmával kerüljön a talajba. Különös gonddal kell kezelni a késő ősz­szel vetett őszibúzát. A késő őssi vető sekre szélcsendes időben szórjuk a mű­trágyát, hogy ne ártsunk a búzának. A TAVASZI VETŐMAGOKAT időben biztosítsuk. A termelőcsoporlok vegyék számba készletüket, ha szükséges, már most cseréljenek vetőmagot. Ezen a téren nagy feladat hárul a községi tanácsokra. Ellenőrizniük kell, hogy a termelőszövet­kezetek és az egyénileg deígozó partiztok biztosították-c a kellő mennyiségű vető­magot s ha nincs meg, sürgősen gondos­kodni kell a még szükséges vetőmagróL A vetőmag biztosításához a helyi párt- szervezetek is nyújtsanak segítséget. Moz. gósítsák a dolgozó parasztokat a tavaszi vetésre és tudatosítsák, hogy a vető­magot minden dolgozó parasztnak magá­nak kell biztosítania. A gépállomások a szelektorokat a meg­állapított időben és helyre indítsák útba, hogy a termelőszövetkezetek és az egyé­nileg dolgozó parasztok idejében kitisztít, hassák a tavaszi vetőmagot. A vetőmag- tisztításban igen jó példával jár az élen a tokaji gépállomás, már 250 mázsa ta­vaszi búzát tisztított meg. Gépállomásaink agronómusainaik és a községi tanácsoknak tudatositaniok kell a dolgozó parasztság körében, hogy a tisztított vetőmag nagyobb termést bizto­sít s a tisztítás csak fillérekbe kerül- A gépállomás egy mázsa vetőmagot 2 forint 40 fillérért tisztit meg. A vetésre alkal­matlan magot pedig az állatok etetéséi» jól fel lehet használni. Termelőszövetke­zetei uk és gépállomásaink vezetői magya- rázzák meg mindenütt a csávázás jelenn tőségét, mindent el kell követniük, hogy csávázatlan vetőmag ne kerüljön a földbe* A csávázatlan vetőmag üszkös termést ad* ez nagy kárt okoz népgazdaságunknak és a dolgozók asztaláról vonja el a kényre* rét. Ezért minden dolgozó paraszt köte­lessége, hogy csak tiszta és csávázóZS magot vessen. Tanácsaink és pártszerve­zeteink leplezzék le a kulákok aljas hat zugságait, akik igyekeznek uszítani a magtisztítás ellen. Szigorúan meg kcB büntetni azokat, akik gátolni próbálják a tavaszi munkák sikerét. A NAGYOBB TERMÉS érdeké** még szélesebb körben kell alkalmaznunk a kincsetérő- szovjet agrotechnikai eljárá­sokat- A múlt évben számtalan termelő­szövetkezet győződött meg a szovjet ter­melési módszerek óriási jelentőségéről. A szovjet agrotechnikai módszerek — külö­nösen a keresztsoros vetés — alkalmazá­sával megyénk több termelőszövetkezet« az aszály ellenére is két-három mázsával nagyobb termést takarított be. Éppen ezért termelőszövetkezeteink és állami gazdaságaink vezetői már most készítsék el a tervet, hogy mekkora területen vet­nek keresztsorosan. vetik négyzeteset! a kukoricát és a napraforgót. Gépállomás saink és termelőszövetkezeteink már moot készítsenek sorvonalazókat. Helyes, hu a vetőgépre a megadott távolságra töltő’ gető kapát szerelünk, ezzel húzzuk ke- resztbe-hosszába a sorokat. A négyzetet» vetésnél vigyázni kell arra, hogy a sorok egyeneseik legyenek, mert csak így tu­dunk géppel kapálni. Azokat a vetőgépe­ket, amelyek a vetéshez nem ■ szükségesek, már most készítsük cl úgy, hogy a cukor, répa csokrosítását is időben megkezd- hessük. Gépállomásaink sgreoóimMsf nájswü meg minden segítséget » vetőmagvak j»ro vizslásához. Ismertessék a dolgowö parasztokkal, hogy a jarovizált vetőméi gyorsabban fejlődik, rövidebb a tenyész” ideje s holdankint két-bárom mázsával nagyobb termést hoz. Termelőszövetkeze­teink vezessék be a vetőmagvak na pori való előmelegítését- Az előmelegített vetőmag három-négy nappal hamarabb’ csírázik, így a szemképződés nem nyúlik az aszályba, az aratást hamarább kezd­hetjük meg. MÁR MOST GONDOLNUNK KELI! a jövőévi vetőmagvak biztosítására. En­nek érdekében .a főnövényeknél inát? most ki kell jelölni a vetőmagparcellá­kat. Ezeket a területeket különös gond­dal kell művelnünk és különös gonddaí kell mütrágyáznunk. Készüljenek gépállomásaink már moSB arra is, hogy a növényápolásból a leg­nagyobb mértékben kivegyék részűket. Minél több kapát készítsenek elő úgy,, hogy az ekekapákat kapcsolják össz*» egy húzóhorogra. A sikeres tavaszi munka legfotitosabil feltétele a gépek leggondosabb kijaví­tása- Minden traktorista ismerje fel felelősségét, hogy a tavaszi munka si­kere és a magasabb terméseredmény nagy mértékben a traktorista és a gépi jó munkáján múlik. Községi tanácsaink fontos feladata, hogy ellenőrizzék zt vetőgépek javítását és gondoskodjanak' arról, hogy február végére a mélyszán­tást az állami tartalékterületeken is be­fejezzék. Tartsuk szem előtt, hogy tä gondos előkészület és az idejében vég­zett pontos, lelkiismeretes munka tű) alapja tervünk teljesítésének, a növéotry- termelés hozama fokozásának. POCZOK BARNA főagronómus A néphadsereg katonái a harcok szünetében segítik a parasztokat a, mezei munkában.. A mezőcsáti „Szabadság“ termelőszövef i kezet dolgozói is gondosan készülnek a I tavaszi munkára. A szántás-vetés kezde- i téig az összegyűlt istállótrágyát hordják | a földekre. Ebben a munkában segít a ' gépállomás. A vontatók naponta 600 má­zsa trágyát szállítanak. A termelőszövet­kezet tagjai műhelyükben szorgalmasan javítják a vetőgépeket, ekéket, kukivá- torokat és a többi munkagépet, j A termelőszövetkezetben három növény- A koreai dolgozók a munka szünetében szórakoztatják j termelő brigádot alakítottak, már a föld- » M** harcosokat, perüfetüket is kijelölték. "

Next

/
Oldalképek
Tartalom