Észak-Magyarország, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-08 / 33. szám

4 ÉSZAKMAGYARORSZAG Vaaámap, XSSSi február A .4 kincset érő, gazdag szovjet tapasztalatok megismertetése és alkalmazása megyénkben ' Az el inul t vasárnap tartottöt me­gyei hikdöttértékezletüket a Mw»- Szovjeí Társaság borsodi szervezetei. A tiMcWttértekézIet m inkájáról beszú. tnoHuB’k. IXu-mos István «Irtára, a* MSZT borsert megyei titkára beszámolója alapján ismörte'tj'üí: az alábbi adato­kat az MSZT-szervesetek tevékenysé­géről. Sztálin elvi ácsnak a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszu­sán eíhangzott történelmi jelentőségű úiimfíatását a borsodi MSZT-ezerve- zetefc is behatóan megvilátták. Az edeíény; járás bányaüzemeiben MLSZT- napokon beszélték meg. , A szervezetek hatékonyan fcüzremű" klidtek a II. magyar békekongresszus előkészítésében. Ki »gyűléseken ismer­tették a Szovjetunió békepolitikáját, a ikommuniiomus építésének hatalmas eredményeit. A csokvaómányl alap- szervezet titkára, Farkas János TOO dolgozó előtt tartott beszámolót. Az MSZT-alapsccrvezeteknek ál­landó jellegűvé kell fejleszteniük kapcsolataikat a békebizottsá /jók­kal. Az alapßzervezetckben megtartott ta- pasz'talatcsere-ankéiok, előadások jól szolgáltuk az élenjáró szovjet módsze­rek terjesztését. Különösen jó eredmé­nyeket hozott ez a munka a Magyar- Szovjet Barátság Hónapjában. Rend­szeresen összehívták a tapasztalatok megbeszélésére és elterjesztésére az ■üzemek sztahanovistáit, kiváló munká­sait, a tszcs-tk agrónómusait, brigád- vezetőit. Többek közöt t ismer tetté .■munkamódszerét Váraljai Károly, a diósgyőri durvahengerde előhengeré- Hze. Elmondotta, hogy üzemükben 20 —110 százalékra is rúg a kieső ülő, a szovjet üzemekben ezzel szemben nem Art Adja ineg a 2.5 százalékot. Paskov ólvfiárs, szovjet tanácsadó mérnök ul­tiul‘J»tá".aj nagy segítséget nyújtottak a .kieső idő csökkentéséhez. A mun- kaidjp jobb kihasználását segíti elő a tervszerű, megelőző karbantartás, az egyenletes termelés, az üzemek közti jobb’ együttműködés. ' A. Diósgyőri Gépgyárban Gábor Jó­zsef MSZT-brigádot szervezett és ve­zet. jtendszeresen teljesíti tervét, sőt ■tervein felül készített exportra 10 da­rab. t75 lóerős forgat t.vuíengelyt. — MSZT-aJctíva a Borsodnádasdi Lemez­gyárban Zsindely Mátyás szerelő, aki vállalta, hogy brigádjával 120 száza­lékra teljesíti napi tervét. A- MSZT menyei ■ titkár sápinak nagyobb gondot kell fordítania <* leafontosabb iparágakban működő ' USZT-alapszervezqtpkre- így meg .kell erősíteni az MSZT munkát az á'-di Martin-pódiumon, az ózdi darvahengerdébcn és nagyolcasz- tó/Kűben; hasorüókép bányaiüze- m\'i'iikl>Cn és építkezéseinken. Bár rendeztek ankétokat bányá- szainkna& a szovjet ciklusos fejtésről — például az odelényi ankéten meg-. vitattak Vaszilij Kőcser nagyértékű tanácsait —, ezek száma meglehetősen kevés volt. A. bányászoknak bemutat­ták tlonyeci bányászok” című kép- kiállítást-^ Jártak megyénkben a szovjet építő­ipar mesterei is: Maksziinenko, Savl- jugio; Orloy. Az MSZT azonban nem nyújtott elég segítséget,ahhoz, hogy az építőipari dolgozók megismerjék cs alkalmazzák hasznos tanácsaikat. A Diósgyőr vasgyári Kohászati Üze­mekben megalakult az MSZT műszaki szakosztálya, amely tevékenyen kive­szi részét a szovjet tapasztalatok ter­jesztéséből. Özdon azonban ez ti fontos szakosztály szétesett. Rendszeresen tartottak ismeretter­jesztő előadásokat a termelőszövetke­zeti csoportok, állami gazdaságok, gép­állomások dolgozóinak. Ezeken a résztvevők beszámoltak a szovjet ta­pasztalatok alkalmazásának eredmé­nyeiről is. Az edelény.i küldöttértekez­leten G-alkó Lajos, az edelényi ^Al­kotmány” tsz elnöke többek között el­mondta, hogy kertészetükben alkalmazták a ba- » rázdás művelés szovjet módszerét s ennek köszönhető, hogy kertésze­tükből gazdag jövedelemre tettek szert. Segítségei nyújtott az MSZT a ts^cs-k tervkészítéséhez a szovjet kolhozok tervismertető anyagainak eljuttatásá­val. Komoly hibát követnek el azok az MSZT-alapszervezetek, például a sályi Isz-ben, amelyek szekrényben hagyják porosodni ezeket az értékes anyago­kat. Megszívlelendő a kesznyéteni Sza­badság” tsz agronómusának figyelmei;- tetése, amelyet a miskolci járási kül­döttértekezleten mondott. Nem 40, hanem legalább 460 előadást kellett volna tariania az MSZT-nek a járás­ban. „Minos nagyobb megtiszteltetés, mint ismertetni, hirdetni a seóvjet nép eredményeit, harcolni kincse­ket éró gazdag tapasztalatainak alkalmazásáért — mondotta. — Kérte, hogy a barát­ság hónapjában minden vasárnapra osszák be a szovjet agrotechnikát is­mertető előadások tartására. Az MSZT-szervezetek ú.j vezelői te­kintsék legfontosabb feladatoknak a szovjet ipar, mezőgazdaság, tudo­mány, irodalom, művészet gazdag eredményeinek,, felbecsülhetetlen érté­kű tapasz'adatainak ismertetését és el terjesztését, hogy még szebb sikereket érhessünk el hazánk építésébe­EGY OSZTRÁK „NEVELŐ INTEZET« . KAISER-EBERSDÓUFI „nevcieintéJK5t“-ben 1052 november lO^én A lázadás tört ld. A fiatalok fellázadtak az embertelen, kibírha­tatlan bánásmód ellen. Lázadásukat akkor fegyveres erővel elfojtották, t most, e napokban bíróság elé állították a fiatalok Uat vezetőjét. A bírósági tárgyaláson elhangzott vallomások az osztrák kormánypolitika és a jobboldali szocialista Tschadek igazság-iigyminiszter elleni lángoló vádirattá váltak. Kiderült, hogy a kalser-ebersdorfi „nevelőintéaset*‘ ben megszokott dolog, hogy az intézet „fegyelme“ ellen vétő fiatalokra kény szerzubbonyt húznak, úgynevezett javítóflUkébe vonszoljál! őket, s <tt a „nevelők“ véresre verik, lábbal tapossák a tehetetlen, föUlretepert áldozatokat. A szabómöhel.yben dolgozó fiatalokat — amennyiben nem elég gyorsak — gumikötelekkel verik véresre. A fiatalok éheznek és gyakran büntetik őket sötétzárkával. A novemberi „lázadás“ alkalmával < „nevelők“ éles töltényekkel lőttek a fiatalokra. fiz „curtiüai védelmi közösségit! száló egyezmény“ az’olasz parlament előtt Rór%g (MTI) X kormánysajtó értesülése szerint De Gasperi február végéig, vagy már­cius elejéig szeretné elfogadtatni a toópvlselőházzai a Nyugat-Németország felfegyverzését . célzó egyezményt, amelynek gyors megvalósítása érdeké­ben DuHes amerikai küUrgytnitíiszier éppen most nagy nyomást fejt ki a nyugateurópai kormányokra. A. fiatal írók XI. koní erenciáíán Hudapeslrg ’utazom. Kézelődöm a vonatbén. \Megrsillom, azt hittema fcc- •Jc* itt [a látnivaló. Kisfiú ül mellettem. . t Szöszbe haja alatt derűs arca olyan, mint la- pulglcatojás. Gwidolaiaitn már 'pesten jártak, azt ‘kittem, ezt mindenki tudja rólam, meg hogy mindenki óda. ütazik. Gyur­kától is megkérdeztem: — ifi át jte voltál-e már Pesten? Épp csaj; azt jnriJi. mondta, hogy ott született. i — Hétszer! Most megyek pyólcad­-zor... Gyorsan ezámoltúm, kiderült, hogy tnagam jsem voltain többször. Össze­hasonlítottam. korunkat. — .11 árny éves ívagy?. — Tizenhárom. — Minek jársz Pestre? — A bátyámhoz. pit katona. Rádiós. — íf miért látogatod ilyen gyakran? — Minek? — Ánvuit el <j. nyerek, hát nem tudja? Én is katona akarok lenni. — Aztán mikor jössz vissza? Ott «iszol? — Dehogy. Este jövök, de előbb ci­án egyek moziba,, — Egyedül? — Egyedül­Erre a szcmbenűlö, 35 é-a körüli íiarasslasszony js megszólalt. Sosem láttuk egymást, mégis hosszasan a fiá­ról kezd .beszélni', — Kekem is van efy ilyen idős fiam, mint ez — vívta Iáit Gyurkára. Pásztor akart lenni, mindenáron. Oda­haza a házunk ’előtt hajtjeik nyá­jat reggelenként, igen megszerette a pásztor tülkét. ’Ag oda. is adlet neki, a fiam, meg játszadozva bele-belefújt- De azóta...? Mostanában már azt hajtogatja, hogy mérnök lesz. Miért ne lenne,, igaz? Persze, gondolom magamban, ilyen világot élünk. Megyünk előre, felfelé. 'Aki tegnap még munkás, vagy béres volt,, most gazán, lett. Egy egész or- ezág gazdája. + Egy középkorú házaspár olvasás­ba} tölti az Időt. Puszta kíváncsi­ságból hívatlanul belekukkantok a könyvbe. No csak, mi ez? Ponyvaregény, 1653-ben! A fiatal írék konferenciájára úta­Hogy ez a házaspár Ilyen könyvet olvas, az a mi felelősségűnk: is. S ez a felelősség nem. is kicsi! * Egy honvéd szakaszvezető szintén szorgalmasan olvas egy pirosfedelű könyvet. Most már nagyon érdekel, hogy ő mit olvas. Nagynehezm kibogozom a, címet: — „A nehézipar Ixrdései." Merr.iyugszom. Ehhez nőm kell kommentár. A lények beszólnék, — mindnyá- junknak,-k A konferencián áz előadó kemé­nyen feltárja a hiányosságokat, megmondja azt is, mi a jövő útja. Sok más mellett különösen ez ragad meg berniem.: — Nem is az a legfontosabb, hogy előttünk áll az írói pálya, hanem az, hogy egy történelmet formáló kor­ban, a szocializmus korában élünk és ezt ábrázolhatjuk, erről beszélhe­tünk. Igaza van. Most nem a csalogá­nyok kellenek, akik keserveiket sír­ják el, hanem pacsirták, akik az új világ, új életünk győzelmeit dalol­ják. Eszembejut a szólás-mondás: — Vannak vadászok, akik vad he­lyett szamarat lőnek, mert minden­től megijednek. De vannak vadászok, akik fütyörészve, könnyelműen jár­nak vadászatra. Nekünk olyan vadászok kellenek, akik biztos kézzel tartják fegyverü két és jól tudnak célozni. Moray Tibor felszólalásából Korea népétnek Kosi küzdelmei és maguk a hősök elevenednek meg előttem. Korea legnagyobb színésze, Hvan Csői, Szöulban játszott. Mint becsü­letes igaz művész nem tudta tűrni az elnyomásnak azt a fojtó légkörét, amelyet az amerikai megszállók kény­szerítenek az ország d&i részére. Még jóval a háború leezdete előtt át­szökött Phenjanba. A háború kitöré­sekor annyi más társával együtt azon­nal jelentkezőit g, néphadseregbe. A frontra kérte magát. A párt előbb nem engedte, később — többszöri ké­résére — teljesült kívánsága. Gyalog ú&vttm m frmtm- Éjiéi meivuj^rm.-y pal aludtak, hogy elkerüljél: a légi­támadást. Már a front Iwzelében, jár­tak, amikor ágyúkat vontató autó- karavör haladt el mellettük erős ref­lektorokkal. Alig előzték meg őket az autók, amikor repülőgépzúgást hallot­tak. Hvan Csői nem kímélve, magát, őrült iramban elkezdett rohanni az autók után. Sikerült jelt adnia a gép­kocsivezetőknek, s az autók lámpa­fény nélkül mentek tovább az "éjsza­kában, Hvan Csői egy pillanatra megt- dllt, hogy kifújja magát. Ekkor zu­hanni kezdtek a repülőgépekről a bombák. Hvan Csői félkarját leszakí­totta egy rcpcszdarab. Korea legna­gyobb színésze életét kockáztatta, oda­adta fél karját, hogy négy autót, négy ágyút és a gépkocsivezető-tüzéreket mefbnentse a hazának. Amikor jobban lett, ezt mondta: — Egyetlen tettemre sem vagyok olyan büszke, mini orra, amit azon az éjszakán cselekedtem, Egy keszonmunkás ä£ budapesti földalatti építkezéséről beszélt. A Rákóczi út az építkezések miatt nyolc millimétert süllyedt. A mér­nökök megállapították, hogy ha még két millimétert süllyed, súlyos ve­szély következik be, az egész utca­részt ki kell költöztetni. A süllyedés elkerüléséhez 300 mázsa betont kel­lett bedolgozni egyetlen nap alatt. Hatalmas feladat! De a földalatti vasút építői, műszakiak és fizikaiak, ezt a feladatot is megoldották. Akik a Rákóczi úton laknak, talán nem is tudnak erről. Hősök, új életünk hősei, — akik nagyszerű munkával ■ áthidalták a nehézséget, ■A Hősöl: élete elevenedett meg előttem ezen a konferencián. A múlt munkás- mozgalmi hősei és a szocializmus épí­tésének, a bd/ceharcnak új hősei Ko­reától egész a falumig. Azt hiszem, mindnyájunk számára követendő az a példa, melyet valaki oly találóan idé­zett a konferencián: — Tannak emberek, akik úgy ég­nek, mint g gyufaszál. Egy pillanatra fellobbannalc, aztán elalszanak. — Kekünk úgy kell égnünk, horjy tüzűnk megmclcgítse, átforrósítsa ag egész Világot SZEKRÉNYES! LAJOS Batnoi^ »■WlLWlMBMnMIWIä'llHI —PHIWiW»! A balti flottánál szolgált a „Feledhetetlen 1919“ írója . S !* Szovjet Film Ünnepéneh] S5ÄÄK Visnyevszkij azonos című színmüve nyomán készült. Forgatókönyvét V. Visnyev- szkij ts a világszerte ismert rendező, Csiaureü írták. A közeli napokban be« mutatásra kerülő filmről Csiaureli, a forgatókönyv társszerzője és egyben a fiira rendezője a következőket mondotta: Visnmszküi ^arabját, a szóm­........ ...........I ;e i dramairodalom egyik kiváló alkotását széles körben ismerik és szerelik. Ezért. igen fele­lősségteljes feladatot vállaltunk, ami­kor elhatároztuk, hogy filmet készí­tünk a szovjet állom történetének egyik dicső fejezetéről, a szabadság­én és boldogságért vívott harc egyik fényes diadaláról. — Tekintettel a film majdnem kor­látlan kifejezési lehetőségeire, kiszéle­sítettük az elbeszélés kereteit. A szer­ző, V. Visnyevszkij, közreműködésével önálló és sok szempontból új alkotást hoztunk létre. A film bemutatja a cselekménynek azokat a részletet, amelyekről a színdarab, műfaji kereté­nél fogva csak megemlékezett. A film nézői előtt megelevenedik a balti flotta tengerészeinek és a Putyiloo- gyár munkásainak hőd harca. U fjaf3! I szovjet állam elleni ősz­' szeesküvés értelmi szer­zőit is bemutatja a film: a nagy ősz- szeesküvés szervezői: Churchill, * Wil­son és Clémcnceau sorra lelepleződ­nek. Az egyik legnagyobb hatású je­lenet a párisi béketárgyalásck ülését állítja a néző elé. Azt az ülést, ame­lyen az orvtámadásuk sikereiben biz­tos, elbizakodott, imperialista hatal­masságok dönteni akarnak az orosz nép sorsáról. — A szovjet hatalom elleni inter­venció értelmi szerzői, az Egyesült Ál­lamok, Anglia és Franciaország fi­nánctőkéseinek politikusai azonban el­számították magúkat. A háborúban nem a szovjet állam, hanem ők és je- hérgárdista szolgáik maradtak alul. Az orosz munkások és parasztok a Bolsevik Párt, Lenin és Sztálin veze­tésével összezúztak minden intervenci­ós próbálkozást és szabaddá tették az utat a szocializmus megválódtásákoz, — A forgatókönyv íróinak, a ren­dezőnek, az egész kollektívának raj volt a jöjeladata, hogy a történelmi hűségnek megfelelően ábrázolja Lenin és Sztálin tevékenységét és szerepéé a győzelem kivívásában, a feledhetet­len 19W-es év diadalainak megszerve­zésében. I 0 hatalmas I felnd«t minél ereimén-- - I nyesebb megoldása en­de ke ben kollektívánk még a film fon* gatása előtt ellátogatott a fűin cse­lekményeinek színhelyére. Jártunk *1 Szmolnij- palotában, Kronstadt erode jeiben, a Mekarotrházban, ahol annak* idején Sztálin elvlárs beszélgetést foly­tatott a balti flotta tengerészeivel. Tó­nid meny utunk során meglátogattuk 0 Petropavlovszk“ és az ,,Auiűra“ csata­hajót is. Élményekben gazdagon tér­tünk tissza Moszkváiba. — Sokat segített a ettiekménty filmszerű kibontakoztatásába» és tci egyes jelenetek korhű megrendezésé­ben V, Visnyevszkij, aki 1919-ben mini gépfegvveres szolgált a balti tengeré­szeknél. Amikor meglátogattuk azt A helyet, ahol a balti tengerészek roham­ra indultak Krasznajcc-Gorka erődjeI ellen, Visnyevszkij lelkes izgalommal mesélt a roham előtti órákban és O támadás előtt átélt élményekről. Olyat* utakra vezetett bennünket, amelyeken! az ellenség Petrograd felé tört, hogy aztán véres fejjel, szétzúzott gerinccel, futva hátráljon a szovjet harcosok elöL l — II Mfcsz film I stíAió . Miek*­t—------------------------------1 vaya aterezte <1 nagy feladattal járó felelősséget. A fiatal Szovjet Hadsereg és a pétervári proletariátus nagy győzelmét, Sztálin elvtárs hadvezért lángelméjét megörö­kítő film megalkotásához minden te­hetsége legjavával jártdt hasa. A miskolci Hamlet-előadás másik szereposztása Shakespeare Hamletját a Déryné színház együttese kettős szereposz­tásban játssza. Hamlet, Gertrud, Palonius, Laertes, Ophelia és két kisebb szerep cserél gazdát a másik szereposztásban. A kettős szereposztás előnye színészeink fejlődése szem­pontjából, hogy alkalmat nyújt ne­mes versengésre, egyben elősegíti az előadás csiszolódását, egyre jobb ki­dolgozását. Patassy Tibor Hamle t'-ajakit ásó­nak többek között értékes eleme az, hogy nem kész, kifqrrott jellemet, nem azt a Hamletét hozza a szín­padra, aki már magában hordja a cselekvő hős adottságait, hanem az események sodrában fokról-fokra fejlődik elszánt harcossá, érlelődik meg elhatározása, hogy leszámol az aljas, orgyilkos zsarnokkal, Claudi- us3zal. Elmélyülten éli át ezt a fej­lődést. Magatartása és megjelenése a kor légkörét érzékelteti, elősegíti a mondanivaló dialektikus értelme­zését. Viselkedése aláhúzza, hogy ő a királyfi, a trón jogos örököse a bitorlóval szemben. Szellemi fölénye nem kérkedő környezete felett. Ter­mészetesen hat és a dráma pillanat­nyi körülményeivel összhangban van ujjongása, amikor az „egér­fogó“ után teljes bizonyosságot sze­rez Claudius elvetemült bűnösségé­ről. Patassy szép alakításával jól érvényesül az a jelenet, amikor az „egérfogóba“ került Claudius levetve „atyai“ álarcát a legbrutálisabb erőszakkal tör Hamlet életére. Ham­let ekkor a poroszlók gyűrűjében Is hős, a legkülönb, aki mellett eltör­pülnek jellemtelen ellenségei. Patassy alakítása egészében a dráma és a szerep alapos tanulmá­nyozását, átélését tükrözi. Helyesebb volna, ha Hamlet belső vívódásait — főkép a magánbeszédek hosszadal­masságát tekintve .— nem „mélyí­tené el“ a szükséges mértéken felül alkalmazott művészi szünetekkel. A vívódások hosszadalmassága bizo­nyos ingatagságot, puhaságot érzé­keltet', márpedig Hamlet kemény jellem. * t i I Vértes Lajos — szemben Pagonyi János könnyű, mozgékooy FaJoiö»- sával t—i méltóságos, aagyképö, szinte „kothurnusos“ intrikust, ud­vari kamarást ábrázol; ez Vértesi külső megjelenésének jobban ki megfelel. Van azonban ebben az ala* kításban valami a régi Poloniu.»« értelmezésekből, amelyek ezt a ko< mikusan kotnyeleskedő, Igen mér.fi.' kelt képességű figurát, ezt a kulcs« lyuk.höst a kelleténél Jelentékenyebb« nek tüntették fel. Pintér Zsuzsa Gertrudja am9íy*S hús-vérasszony, aki fia iránti szeres tete mellett — ahol teheti — a szóm tartásos viselkedése mögött megmu­tatja bujaságát is. Ezáltal jobban megértteti, mi indítja Hamletet oly nyers, durva kifakadásokra anyjá- vel szemben, mint: „Fuj! Nem pi­rulsz el? Pártütö pokol, ha így lá­zongsz egy tisztes anyanö csontjá­ban...“ Laertes szerepében Cslszér And­rás helyesen, érzékeltette azt, hogy apja megöletése. és húga halála miatt háborgó lovag álarca mögött ingatag kalandorjellem rejtőzik. Máthé Éva szép Ophelia, illúziót keltő jelenség. Csak az értelmezés körül vannak hibái. Amikor apja, és bátyja megtiltja neki, hogy Hamlet­iéi érintkezzék, a szerelmes leányzó olyan egykedvű mosollyal fogadja ezt, mintha arra intenék, hogy új cipőjében kerülje a sarat. Máthé Évának, megítélésünk szerint job. ban kell tanulmányoznia a mű egé­szét.' Bánhidy József I. sírásója ha_ tásos, új színfoltja az előadásnak. Itt említjük meg, hogy Farkas Endre Claudiusának jellemrajza az első hibák kiküszöbölésével lényege­sen egységesebbé vált. A Hamlet-előadások változatlanul a dolgozók nagy tömegeit vonzzák n színházba. A színház vezetőségének sikerült elérnie a maga elé tűzött célt: megkedveltetni a nagy klasszi­kusok müveit a dolgozók legszéle­sebb rétegeivel és ezzel hatékonyan; szolgálni a tömegek nevelését, mű­veltségi színvonalának állandó eme­lését. (hb) i VILLÁM Kérdezzük GaMntai Júlia, Spisák Józsefné, Kolial Jenő és Téglás! István elvtársakat hogyan tudnak jó munkát végezni a pártoktatásban, ha ők maguk nem vesznek részt propagandista szemináriumokon? HORVÁTH ANDRÁS prop. szemináriumának hallgatói * A miskolci 5.ös számú italboltban nem kielégíts a kiszolgálás. A dolgozók gyakran panaszkodnak emiatt. A konyhában illetéktelen sze­mélyek tartózkodnak, zavarják az italbolt dolgozóinak munkáját. A bolt vezetőjének sokka] nagyobb gondot kell fordítani a tisztaságra is, biztosítania kell, hogy a kiszolgálás gyors és udvarias legyen. i SZABADKA ANDRAS IfÓNAtíV, ISTVÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom