Észak-Magyarország, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-01 / 27. szám

VfcwteTsap, 1953. tebraäi X. ÉSZAKMAGYARORSZÁG 3 A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata az 1953. évi tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről és végrehajtásáról A mezőgazdaság dolgozói előtt az a fel adat áll, hogy pótolják az őszi munkák lián bekövetkezett lemaradást, a lehető legkorábban megkezdjék a tavaszi talaj munkákat, valamint a korai növények ve" lését, megműveljék és bevessék az ország szántóföldjének minden tapalatnyi terű letét. A tavaszi mezőgazdasági munkát olyan minőségben és olyan agrotechnikai módszerekkel végezzék, hogy feltétlenül elérjék, sőt túlszárnyalják az 1953. évi tervben előirányzott termésátlagokat Ezért a Népköztársaság Minisztertanácsa az alábbi határozatot hozza: 1. Az 1953. éri tavaszi szántás-vetési munkák során biztosítani kell az ország minden talpalatnyi szántóföldjének meg művelését. 1 A szántóföldek teljes megművelő -*-• sóért és a helyes agrotechnikai módszerek alkalmazásáért felelős: a) Állami gazdaságokban, kísérleti és tangazdaságokban, valamint célgazdasá gokban a gazdaság igazgatója. b) Termelőszövetkezetekben (csoportok ban) az elnök, az egyéni művelés alatt álló területeken a tulajdonos, illetőleg ténylegesen gazdálkodó személy, az állatni tartalékingatlanokon a helyi földműves- szövetkezet ügyvezetője. O A termelőszövetkezetek, az egyéni termelők és a íöldmüvesszövetkeze tok kezelésében lévő szántóterületek meg' művelésének ellenőrzéséért és biztosításá­ért a megyei, járási és községi tanács, ezen belül a végrehajtóbizottság, illetőleg ' annak elnöke, állami gazdaságok területé­nél pedig irányítószervük felelős. O A teljes szántóterület megmüve lése érdekében a községek összes szántót erű letére meg kell állapítani a mű velősre kötelezett gazdaságot, vagy sze­mélyt. a) Az állami gazdaságok és erdők mi nisztere, valamint a szántóföldi gazdálko­dást folytató egyéb állami gazdaságokat irányító miniszterek, a gazdaságaikat irá­nyító szerveik útján február1 20-ig kötele­sek értesíteni az illetékes községi tana csőt, hogy a község területén hány kát bold a szántóterületük. h) A földművelésügyi miniszter és a belügyminiszter gondoskodjanak arról hogy a járási tanácsok február 20-ig kö­zöljék a községi tanácsokkal a község ter­melőszövetkezeteinek szántóterületét. c) A községi tanács február 23-ig kö­teles a község területének minden egyéni birtokosát felhívni, hogy a község terü­let n birtokukban lévő szántóterület meg­műveléséről gondoskodjanak. Ugyancsak köteles felhívni a löldmű-vesszővetkezet ügyvezetőjét, hogy a fnldmüvesszövetkeze- teknek február 28-ig hivatalosan átadott terület hasznosításáról k i sh hízót; bérlet be történő kiadás, vagy saját kezelés útján gondoskodjék. d) A felajánlott, de február 15-ig át nem vett szántóterületek megműveléséért a felajánló felelős. 1953 február 15 és szeptember 1 között földfelajánlás címén szántóterületet átvenni nem lehet. II. Az 1953. évi növénytermelési terv végre­hajtása érdekében minden gazdaság, illetve gazdálkodó a számára előírt ter­melési kötelezettséget tartozik teljesíteni. 1 Az állami gazdaságok és a termelő 1 • szövetkezetek, valamint a szántó­földi termelést folytató egyéb állami vál­lalatok növénytermelési tervét jóváhagyott termelési tervük alapján kell teljesíteni O Az egyéni termelők az alábbi nő- vényeket kötelesek meghatározott területen termelni: a) Aki őszi kenyérgabonavetési köte­lezettségét nem teljesítette, a hiányt első­sorban tavaszi búzával, illetve egyéb ta­vaszi gabonával köteles pótolni. A veté­seket úgy kell végezni, hogy az összes gabona vetésterület — az ősziek a tava­sziakkal együtt — a szántóterületnek or­szágosan 45 százaléka legyen. b) A 83/1952. (IX. 16.) M. T. számú rendeletben megjelölt körzetekben a ta­vaszi árpa vetésterületét sörárpával kell bevetni. c) A községi vetésterven belül a bur­gonya vetésterületét szántóterületük ará­nyában termelőnkint meg kell határozni. Napraforgót a termelők a szántóföld leg­alább 7 százalékán kötelesek termelni. A kijelölt ipari üzemek 15—20 km-es kör­zetében a burgonyatermelési kötelezettsé­get legalább 50 százalékig ipari burgo­nyával kell teljesíteni. A községi tanács az egyéni termelők burgonya és napra­forgó termelési kötelezettségét, előzetes meghallgatásuk után, február 28-ig köte­les megadni. Q A tavaszi munkák idejében való elvégzése érdekében az egyéni tér Jnelők tulajdonában lévő fogatoknak az alábbi mértékben kell mezőgazdasági mun­kát végezniük: a) A mezőgazdasági igaerőtulajdonosok kötelesek igaerejükke! a tavaszi mezőgaz­dasági munkák során állandó és folya­matos munkát végezni­b) A községi tanács az egyéni igaerő- tulajdonost — amennyiben a saját terü­letén az időszerű mezőgazdasági munkát elvégezte — kötelezheti* más gazdaságban mezőgazdasági munka végzésére. Az így tlvégzett munkáért a hivatalos díjtételek szerint megállapított munkadíjat kell fizetni. Ili. A tavaszi mezőgazdasági munkák végre­hajtására az állami gazdaságoknak, ter­melőszövetkezeteknek, gépállomásoknak és az egyéni termelőknek a téli hónapokban szervezetten fel kell készülni. I A termelőszövetkezetek és az egyéni-*-• termelők saját maguk kötelesek gondoskodni teljes tavaszi vetőmagszük­ségletükről a) A termelőszövetkezetek a termelési tervükben meghatározott vetésterülethez szükséges vetőmagról február 28-ig köte­lesek gondoskodni és a vetőmagot a vetés idejéig gondosan megőrizni. b) Az I- és II. típusú termelőszövet kezeti csoportokban a tagok részesedésük arányában adják át a vetőmagot a ter­melőszövetkezeti csoport által kijelölt fele lősnek és a vetésig központilag tárolják tisztított állapotban. c) A termelőszövetkezetek és az egyé nileg termelők a vetéstervük teljesítésé hez esetleg hiányzó vetőmagot csere, vagy vásárlás útján szerezzék be. O A tavaszi vetéshez gondosan ki* válogatott, tisztított cs szükség sze rint csávázott vetőmagot kell elkészíteni a) Az állami gazdaságok, termelőszö vetkezetek és az egyéni termelők a tavasz- szál elvetésre kerülő vetőmagvak tisztítá­sáról, továbbá a tavaszi búza és a tavaszi árpa, valamint repülőüszög fertőzöttség esetében a zabvetőmag csávázásáról feb­ruár 28-ig kötelesek gondoskodni. b) Az állami gazdaságokban legalább 3000 kát. hold tavaszbúza, 12 000 kát hold tavaszi árpa, 2500 kát. hold gyapot: a termelőszövetkezetekben 600 kát. hold tavaszbúza, 3000 kát. hold tavaszi árpa vetőmagját a vetés előtt jarovizálják. c) Az állami gazdaságok, termelőszövet­kezetek és az egyéni termelők minél na­gyobb mértékben végezzék el a vetőmag­vak vetés előtti napon való melegítését f> A tavaszi szántás-vetési munkák minél gyorsabb elvégzése érdekében gondoskodni kell minden munkába állít­ható gép kijavításáról és felhasználásáról. a) Az állami gazdaságok és a gépállo­mások igazgatói felelősek azért, hogy az összes erő- és munkagépeiket február 15-ig kifogástalan minőségben kijavítsák. b) A termelőszövetkezetek és az egyéni termelők minden felhasználható ekét, boronát, simítót, hengert, vetőgépet leg­később február 28-ig javítsanak ki c) A termelőszövetkezetek a gépállomá­sokkal február 15-ig kössék meg a gép­munka szerződéseket. A szántóföldi brigá dók területeit és összetételét állandósít­sák, a művelési eszközöket jegyzőkönyvi­leg adják át és a gépállomások traktoros brigádjával a tavaszi munkák végrehajtá­sát egyeztessék össze. A A • földművelésügyi miniszter és az állami gazdaságok és erdők minisz­tere a tavaszi munkák megkezdése előtt ellenőrizzék az állami gazdaságok, tér melőszövetkezetek, gépállomások és a köz­ségek felkészülését a tavaszi munkákra. a) Az állami gazdaságokban február 15—20 között helyszíni szemle útján kell felülvizsgálni a vetőmagvak előkészítését, a gépek kijavítását és a tavaszi munkák megszervezését. b) A termelőszövetkezetekben a vető­magvak előkészítését, a munkagépek ki­javítását, a brigádok felkészülését február 20 és 28 között helyszíni szemlén kell ellenőrizni. c) A gépállomások gépeinek kijavítá­sát és a -traktoros-brigádok felszerelését és megszervezését február 15—20 között minden gépállomáson helyszíni szemlen kell felülvizsgálni. d) A községekben a helyi tanácsok helyszínen ellenőrizzék az egyéni termelők felkészülését a tavaszi munkákra. IV. A tavaszi mezőgazdasági munkákat a fejlett agrotechnikai módszerek széleskörű alkalmazásával kell végrehajtani. I A téli időszakban el kell végezni -• az őszről elmaradt mélyszántást. Ezért az állami gazdaságok, a. gépállomá­sok javítás alatt nem álló gépei, az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és az egyéni termelők fogatai minden alkalmas időben a tél folyamán is végezzenek mélyszántást. O A tavaszi talajelőkészítést a lehető legkorábban meg kell kezdeni és legrövidebb idő alatt kell végrehajtani­a) Azokon a szántóföldeken, ahol az őszi, vagy téli mélyszántást nem végezték el a talaj tavaszi felszántását, amint a talaj állapota megengedi, azonnal meg kell kezdem és legkésőbb nyolc napon belül be kell fejezni. A szántással egyidő- ben el kell végezni a fogasolást. b) A felszántott földeken, amint a talajra rá lehet menni, a simítózást (foga- solást) azonnal meg kell kezdeni és leg­később bárom napon belül be kell fejezni. c) Az összes szántóterületek felszántá­sát és simítózását (fogasolását) legkésőbb március 3 lri g az egész ország területén be kell fejezni. A frissen szántott és simí- tózott területeken a vetésig fogasolással, illetve kultivátoirozással kell a vetőágyat előállítani. [ A termésátlagok fokozása érdeké- * ben fel kell használni az összes rendelkezésre álló istálló- és egyéb szer- yestrágya készleteket­a) Az állami gazdaságok, a termelő­szövetkezetek és az egyéni termelők azo­kon a területeken, ahol ősszel mélyszán­tást nem végeztek, a szántással egyidőben munkálják be a talajba az ősszel ki nem hordott, illetve télen összegyűlt érett és középérett istállótrágyát. b) Azokon a gyapotterületeken, ahol az őszi alaptrágyázást nem végezték el kát. holdankint 50—150 kg szemcsézett szu­perfoszfátot kell kiszórni a tavaszi talaj­előkészítés előtt és a talajelőkészítéssei a földbe bemunkálni. c) Azok az állami gazdaságok és ter­melőszövetkezetek. amelyek az őszi mély­szántást elvégezték, a rendelkezésre álló istállótrágyát február 28-ig a trágyázásra kerülő táblák szélére szarvasokba hordják ki és földeljék le, d) Az állami gazdaságokban és termelő­szövetkezetekben általánosan be kell ve­zetni a trágyakezelés fejlett módszereit. A földművelésügyi miniszter és az állami gazdaságok minisztere február 15-ig adják ki a fejlett trágyakezelési módszerek megszervezésének és agrotechnikájának utasítását. Biztosítsák, hogy minden állami gazda­ságban és a termelőszövetkezetek legalább 50 százalékában, az állami gazdaságok trösztjeinek, valamint a megyei és járási tanácsok mezőgazdasági osztályainak fő agronómusai és a gépállomások- agronómu sai a helyszínen mutassák be a fejlett trágyakezelés módszerét és a bevezetést folyamatosan ellenőrizek. A A szántóföldi növények tavaszi ve- * tését, amint az egyes növények csírázásához szükséges hőmérsékletet a talaj elérte, azonnal meg kell kezdeni és a legrövidebb időn belül be kell fejezni. a) A simítózással egyidőben, amint a talajra rá lehet menni, meg kell kezdeni és leekésőbb március 15-ig be kell fejezni a mák, tavaszi búza, a borsó, az olajlen, a rostlen, a lencse, a bükköny, a hagyma, a füves herék vetését. Ezeknek a növé­nyeknek a korai elvetésére fel kell hasz­nálni minden olyan télvégi és koratavaszi időt, amely — a talaj nedvességi állapo­tát figyelembevéve — alkalmas a vetési munkálatok végzésére, tekintet nélkül arra, hogy a vetés után még télies idő járás várható. b) Amint a talaj hőmérséklete elérte az 5—8 C-fokot, meg kell kezdeni és áp­rilis 10-ig be kell fejezni a tavaszi árpa, a zab, a lucerna, a vörös here, a balta­cin, a napraforgó, a csillagfürt és cukor répa, a takarmányrépa vetését. c) 8—12 C fok talajhőmérsékletnél meg kell kezdeni és április 30-ig Ive kell fejezni a burgonya, a szója, a csicsóka, a cirok, a csumiz, a köles, a marhakáposzta, vala­mint az Alföldön a kender, a bab és a kukorica vetését. A rostkender, a bab és a kukorica vetését az északi és dunántúli megyékben május 5-ig kell elvégezni. d) A 14 C fok talajhőmérsékletnél meg kell kezdeni és legkésőbb április 30-ig be kell fejezni a gyapot vetését. e) 12—16 C fok talajhőmérséklet mel­lett meg kel 1 kezdeni és legkésőbb május 5-ig be kell fejezni a ricinus és késői napraforgó vetését, dohány palántázását május 20-ig, a fűszerpaprika palántázá­sát május 31-ig kell befejezni. f) A vetésre alkalmas talajállapot és talajhőmérséklet mellett a tavaszi búzát, a tavaszi árpát és zabot az állami gazda­ságok három munkanapon belül, a termelő- szövetkezetek (csoportok) és egyéni ter­melők hat munkanapon belül, a burgo­nyát, kukoricát, napraforgót és cukorrépát az állami gazdaságok öt munkanapon belül, a termelőszövetkezetek (csoportok) és egyéni termelők nyolc munkanapon belül, a gyapotot az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyéni termelők egyaránt öt napon belül kötelesek elvetni. g) A földművelésügyi miniszter, vala­mint az állami gazdaságok és erdők mi­nisztere az országos határidőn belül me­gyénként és trösztönként állapítsák meg az egyes növények vetésének végső határ­idejét és a megyei tanácsok a megállapí­tott végső batáridőket hivatalosan kötele­sek a termelőszövetkezetek és egyéni ter­melők tudomására hozni. A gyapot veté­sének a megkezdését országosan a föld­művelésügyi miniszter határozza meg. h) A vetéseket az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és az egyéni ter­melők minél nagyobb területen a fejlett vetési módszerek alkalmazásával végezzék el. Ezért az állami gazdaságok legalább 40.200 kát. hold tavaszi gabonát és az összes rostiért, a termelőszövetkezetek legalább 60.000 kát. hold tavaszi gabonát és az összes rostlent, keresztsorosan ves­sék eL Az állami gazdaságok legalább 43.400 kát. hold kukorica és napraforgó, a termelőszövetkezetek legalább 175.000 kát. hold kukorica és napraforgó vetését végezzék négyzetes vetéssel i) Az állami gazdaságok, termelőszövet­kezetek és az egyénileg dolgozó parasz­tok a kukoricát és a burgonyát, vala­mint a cukorrépát és dohányt elsősorban frissen trágyázott területen vessék. Azo­kon a szántóterületeken, amelyek közvet­len istállótrágyázásban nem részesültek, a kukorica és burgonya terméshozamát érett istállótrágyával, komposzttal, ba­romfi trágyával vagy fahamuval végzett fészektrágyázással növeljék. CT A tavaszi szántás-vetéssel egyidő- * ben végre kell hajtani az őszi veté­sek, valamint a rétek és legelők télvégi és koratavaszi ápolási munkáit. a) A földművelésügyi miniszter gon­doskodjék arról, hogy a belvizek levezeté­sét a kultúrmérnöki és belvízrendező hivatalok úgy biztosítsák, hogy a tavaszi vetések idejére a belvizek ne akadályoz­zák a szántás-vetés munkáját és az őszi vetések fejlődését. A belvíz levezetéséhez az állami gazdaságok, gépállomások, ter­melőszövetkezetek cs az egyéni termelők gép, iga és kézierejükkel kötelesek segít­séget nyújtani. b) Az állami gazdaságok, termelőszö­vetkezetek és az egyéni termelők tél végén és koratavasszal, amint a talajra rá lehet menni a felfagyott őszi vetések hengerezését azonnal végrzzék el. A jól áttelelt őszi vetéseket a fagyveszelyek el­múltával azonnal, de legkésőbb április 15-ig meg kell fogaséira (boronáim). c) A gyengén telelt és a késő őszi ve­téseket az erre a célra rendelkezésre bo" csájtott és a termelő üzemek készletében lévő péti só műtrágya teljes felhasználá­sával, fej-trágyázásban kell részesíteni. Az állami gazdaságok legalább százezer, a termelőszövetkezetek legalább 150.000 kát holdon végezzék el az őszi vetés tavaszi fejtrágyázását péti sóval, illetve kom­poszt, vagy szemcsézett trágyák felhasz­nálásával. Ezenkívül széles körben meg kell szervezni a hulladéktrágyák (hamu, baromfitrágya stb.) összegyűjtését és fej- trágyázásra való felhasználását­dj A rétek, legelők és évelő szálas* takarmányvetések ápolásánál elsősorban el kell végezni a fagyott gyep, illetve ve­tés hengerezését. a gyomirtást és talaj' egyengetést. A legelőkön a delelők es karámok helyén összegyűlt trágyák egyen­letes szétteregetését, a kutak és vályúk, valamint azok környékének gondozását, a szakaszos legeltetés beosztását és a ré­tek, legelők tavaszi fásítását legkésőbb április 15-ig el kell végezni. c) A vetéseket meg kell védeni a növé­nyek kártevői ellen, ezért a fertőzött te­rületeken a mezei pocok, ürge és hörcsög irtását április 15-ig, a gabonafutrinka lárvájának irtását május 1-ig, a kukorica­moly irtás érdekében a kukorica-, cirok- szárak és egyéb növényi részek felhasz­nálását május 15-ig el kell végezni V. A tavaszi mezőgazdasági munkák végre­hajtását gyors és megbízható jelentések­kel és helyszíni vizsgálatokkal kell ellen­őrizni és a kötelezettségeiket nem telje­sítőket, vagy kötelességeiket mulasztókat felelősségre kell vonni. 1 A földművelésügyi miniszter, az-*-• állami gazdaságok és erdők minisz­tere, valamint a szántóföldi termelést folytató gazdaságokat irányító miniszterek a Központi Statisztikai Hivatallal együtt szervezzék meg a tavaszi munkák jelentő­szolgálatát és folyamatos ellenőrzésekkel biztosítsák a jelentések megbízhatóságát. A helytelen és hamis jelentést adókat bűnvádi úton vonják felelősségre. O A helyi tanácsok április 10 és 20 között minden községben tartsanak határszemlét. Állapítsák meg a szántó­területek megművelésének mértékét és azokat a termelőket, akik az időszerű tavaszi mezőgazdasági munkát nem végez­ték el, határidőre kötelezzék a munkák végrehajtására. O Azok ellen az egyéni termelők ellen, akik szántóterületüket önké­nyesen elhagyják és a felszólítás után sem gondoskodnak megműveléséről, a községi tanács köteles eljárást indítani. A Azokat a községi tanácselnököket pedig, akik nem gondoskodnak a területükhöz tartozó szántóföldek teljes megműveléséről és a határozatban előirt mezőgazdasági munkák végrehajtásáról, a belügyminiszter vonja felelősségre. Budapest, 1953 január 30. RÁKOSI MÁTYÁS a minisztertanács elnöke Németország Kommunista Párt jánah felhívása ugat-Németország tagosaihoz Berlin (TASZSZ) iVyi Az ADN hírügynökség jelentése szerint Németország Kommunista Pártja vezetőségének titkársága fel. hívással fordult Nyugat-Németor- szág lakosságához azzal kapcsolat­ban, hogy Adenauer reakciós válasz, tőjogi törvényjavaslatot dolgozott ki. „Az Adenauer és Lehr rendörmi. niszter által régóta előkészítés alatt álló és az Adenauer.kormány által 1953 január 20-án jóváhagyott vá. lasztójogi törvényjavaslat — hang. zik a felhívásban — nemcsak széles lehetőségeket biztosít választási csa. lásoíkra, hanem egyenesen törvénybe is iktatja ezeket. Ennek a törvény­nek kell biztosítani a különszerződés és az „európai védelmi közösség“- röl szóló szerződés valóraváltását. Az Adenauer.kormány ennek a tör­vényjavaslatnak jóváhagyásával megmutatta, hogy a háború és éh. ség politikájának megvalósítása cél. jából fel akarja számolni a nép még megmaradt szabadságjogait. Ezt a választójogi törvényjavasla­tot amerikai konyhán kotyvasztot­ták — hangsúlyozza a felhívás -— Ugyanilyen választójogi rendszer működik, vagy ugyanilyen választó- jogi rendszert akarnak bevezetni Franciaországban. Olaszországban, Görögországban és a többi marshal, lizált országban is. Ez is azt mutat­ja, hogy az amerikai háborús gyuj. togatók és a tőlük függő kormányok félnek a néptömegektöl. Befejezésül a felhívás a következő, két állapítja meg: „Felhívással fordulunk minden ha. zafihoz: Védjetek a polgári demo­kratikus jogokat, védjétek a népi szabadságjogokat'.-“ Nyugatnémet hazafiak felhívása Dulles látogatása elleni tiltakozásra Nyugatnémet hazafiak izzó hangú felhívásban szólítanak fel mindenkit, tiltakozzék Foster Dulles és a bonni kormány vezetői között tervezett há. borús tanácskozás ellen. „Halálos veszély fenyeget! — hangzik a ftl- hívás — Ugyanaz az ember, aki há­rom évvel ezelőtt a 38. szélességi fo_ kon, a két részre szakított Korea szívében megadta a parancsot az amerikai agresszió megindítására és ezzel kimondta a halálos ítéletet ártat­lan emberek millióira Távol-Keleten, most a háború fáklyáját itt akarja meggyujtani, sokat szenvedett, két. tészakított hazánkban. Ne engedjé. tek ezt meg. Védekezzetek!“ Pénteken kezdődött meg Bonnban a német szociáldemokrata párt ve­zetőségének kétnapos ülése, amely, nek középpontjában Nyugatnémet­országnak az amerikai háborús szer. ződés. rend szerbe való bevonására vonatkozó javaslatok állnak. Az ülést Ollenhauer, a párt áruló jobb­oldali vezetője hívta össze „John Foster Dulles látogatásának élőké, szítésére“. Értékes teljesítmények a diósgyőri Uniti tó város fiataljainak vizsgáin A diósgyőri tanuló városban a viZs. gamunkák jó elkészítésével igen sok tanuló kitűnt. Äfra Eszter marós, tanuló 300 százalékot teljesített. Ab. rahám István elsőéves esztergályos tanuló 220, Pavlánszki Imre ugyan, csak elsőéves esztergályos tanuló 225 százalékot ért el. Turóczi István esztergályos tanuló teljesítménye 355 százalék volt, munkájának minősé­ge kifogástalan. A tanulóváros DlSZ.bizottságának a sikerek ellenére még sokkal job­ban kell foglalkoznia a fiatalokkal, még szorosabban kell együttniüköd. ni a műhellyel és a tanulókkal, még következetesebben kell harcolnia azért, hogy a tanulók minél jobb eredményeket érjenek el. GULYAS LÁSZLÓ diósgyőri tanulóváros. OKTATÁSI HÍRADÓ A február 2-től 8-ig terjedő héten az alsófokú pártokta fásban a foglal­kozások anyaga a következő: ALAPISMERETI TANULÓKÖR: Szeminárium: „A népköztársasá­gunk alkotmánya’1 című tananyag má­sodik heti része. Előadás: „A népköztársaságunk al­kotmánya’* című tananyag harmadik heti része. POLITIKAI ISKOLÁK I. ÉVFOLYAMA: Szeminárium: A párt. Pártunk szervezeti szabályzata című tananyag második heti része ( Előadás: A párt. Pártunk szerve­zeti szabályzata című tananyag har­madik heti része. POLITIKAI ISKOLÁK II. ÉVFOLYAMA: Szeminárium: A szocialista iparosí­tás, ötéves terv című tananyag máso­dik heti része. Előadás: A szocialista iparosítás, ötéves terv című tananyag harmadik heti része. MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÁGIT PROP. OSZTÁLYA,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom