Észak-Magyarország, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-05 / 30. szám

OrttWrtBfc, ima. fefcmír 5. ÉSZAKMAGYARORSZÁG 3 A minisztertanács határozata a gépállomások munkájának megjavításáról A &>!goző tlép állama, a Magyar Dol­gozó Pántjának kezdeményezésére azzal a céllá] hozta létre a gépállomások hálóza­tát, hogy a mezőgazdasági termelés fej­lesztésének az ójönjáró termelési módsze­rek bevezetésének gépi és agrotechnikai központjai, a termelőszövetkezetek iejlesz- léséifhk és megszilárdításénak, valamint a falu gazdasági, kulturális és társadalmi felemelkedésének szilárd támaszai legye­nek. Ennek érdekében Népköztársaságunk eddig közel tízezer különböző traktort, több mint ezerszáz vontatót, 180 kom­bájnt, 15Ö0 aratógépet, 11.000 cséplőgépet és többezer egyéb korszerű mezőgazdasági gépet állított munkába a gépállomáso­kon, amelyeknek irányítására és terme­lési feladataik biztosítására az öntudatos szakmunkások ezreit küldte. A gépállomások 4 éves fennállásuk idején munkáink több területén jelentős eredményeket értek cl. 1952"ben már a termelőszövetkezetek talajmunkáinak túl­nyomó részét, a cséptés munkáját pedig az ország gabona te fület ének a nagyobb részén végezték cl és jelentős szerepet töltöttek be n termelőszövetkezetek fej­lesztésében. Az eredmények ellenére a gépállomások munkájában súlyos hibák tapasztalhatók, amelyek nehezítik a termelőszövetkezetek' megszilárdítását és hátráltatják a mezó’- gazdasig szocialista fejlődését. A termelő- szövetkezetek és a gépállomások között még nem alakult ki a szoros együttműkö­dés cs az elengedhetetlen kölcsönös segít­ség, amelynek kiterjesztésével és megszi­lárdításával tudják mind a terraeló'szövet- kezetek, mind a gépállomások a termelés fellendítése és a mezőgazdaság szocialista átszervezése terén hivatásukat betölteni. Gépállomásaink még nem érték el azt, hogy a mezőgazdasági termelés fejleszté­sének agrotechnikai központjai, a tor jnelőszöveikezetek megszilárdításának és fejlesztésének, valamint n magasabb tér mrrhozam elérésének döntő állami szervei legyenek- Ennek az a főoka, hogy a gép­állomások vezetése, a nehézségekkel szem­ben gyenge és megalkuvó, hogy még nem alakították ki a traktoros brigádok szilárd rendszerét, hogy laza a munkafegyelem és nem biztosították a gépek lelkiisme­retes karbantartását és tervszerű javítá­sát. Ezért a gépállomások munkájában ta­pasztalható hibák kiküszöbölése és a gép­állomások helyes továbbfejlesztésének elő­mozdítása érdekében a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsa az alábbiakat határozza. I. Gépállomásaink előtt álló alapvető fel­adatok: 1. A terméshozam állandó növelése ér­dekében, teljes gépi erejükkel és agro­technikai felkészültségükkel biztosítaniok kell a termelőszövetkezeti termelés nagy­arányú gépesítését, valamim az élenjáró mezőgazdasági tudomány és gyakorlat eredményeinek a termelésben való széles­körű alkalmazását­2. Mint a termelőszövetkezetek megszi­lárdítása és fejlesztése legfontosabb ál­lami szerveinek közvetlen segítséget kell nyuitaniok a termelőszövetkezeteknek a vezetésben, a tervezésben és munkaszerve­zésben. 3. Elő kell segiteniök a termelőszövet­kezetek tagságának nevelését, az állami és tervfegyelem megszilárdítását, hogy a ter- meló'szövetkezeti tagok az új, szocialista társadalom öntudatos és aktív építőivé váljanak. II. A jr ópátion:ásóknak, munkájuk hibáit kiküszöbölve, a termelőszövetkezeti terme­lés hatalmas emelőjévé kel! válniok, hogy jobb munkájukkal évről-évre nagyobb ter­méshozamot érjenek el a termelőszövetke­zeti gazdaságokban. 1. Ennek érdekében fokozni kell a gé­pek kihasználását, biztosítani kell a gé­pek rendszeres javítását és gondos kar­bantartását. A munka helyesebb megszer­vezésével, a díjazás és premizálás fejlesz­tésével pedig növelni kell az egyéni fele­lősséget a tervek teljesítéséért és » munka minőségé ént. A') A gépállomások, a rájuk bízott gépi erő teljes kihasználásával, kötelesek a tér melőszövetkezetek gazdaságaiban mind­azokat az alapvető agrotechnikai módsze­reket alkalmazni, amelyek alapfeltételei a nagy termés elérésének. Minden gépi mun­kát a legalkalmasabb időben, minden esetben az előírt határidőre kötelesek el­végezni és munkájuk minőségét, szakadat­lanul javítani. Elsőrendű kötelességük be­tartani a szántás előirt mélységét, aura* kábaállítani a rendelkezésükre álló elö- hintós ekéket, gondosan végezni a vetés munkáját és elsajátítani a. növényápolás gépi munkáinak alapismeretéit, B) A gépállomások kötelessége őrködni afelett, hegy a termelőszövetkezetek vég­rehajtsák mindazokat az agrotechnikai előírásokat, amelyeket saját eszközeikkel elvégezhetnek és együttműködve a ter­melőszövetkezetek vezetőivel és dolgozói­val, irányítói legyenek a termelőszövet­kezeti és traktoros brigádok közös erő­feszítéseinek d terméshozam növelése ér dekében­C) Gondoskodni kell a gépállomások dolgozómák oktatásáról, hogy elsajátítsák az alapvető agrotechnikai ismereteket mind a traktorvezetőknek, mind a munka- gérkcwlőknek, a munkagépek pontos ke­zelése mellett el kell sajátítaniok az agrotechnikai módszerek ismeretét ós he­lyes alkalmazását. D) A gépállomások által végzett mun­ka minőségének állandó javítása cs ellen­őrzése nemcsak a gépállomások dolgozói­nak és vezetőinek kötelessége, hanem a megyei és járási főagronómusoknak is legfontosabb feladata. Ezért a főbb mezőgazdasági munkák megkezdése előtt kötelesek a gépállomá­sok dolgozóival ismertetni és munkájukat folyamatosan ellenőrizni. 1. A gépállomást munka megjavításá­nak döntő feltétele a gépállomások mun­kaszervezetének megszilárdítása. Ezért minden gépállomáson egéig évre kialakí­tott, pontosan meghatározó.! t területen dolgozó és az egész évi munkához szük­séges gépekkel felszerelt brigádokat kell szervezni. A brigádok területét és gépi felszerelését úgy kell kialakítani, bogy a brigádok összetételén, gépi felszerelésén és működése területén az cv során ne kelljen változtatni. A) Az 1953. évre alakított brigádok összcálb'tását, valamint a brigád felszere­lését, területét írásban kell rögzíteni és azt minden gépállomásra vonatkozóan a megyei tanácsok 1953 március 1-ig tar­toznak felülvizsgálni. B) A brigádok megszervezése során az igazgató a termelőszövetkezeti tag traktor vezetőket a szövetkezetük területén dol­gozó brigádba köteles beosztani. Minden gépállomáson törekedni kell arra, bogy a termelőszövetkezet elegendő szántó női traktorvezetőt adjon, bogy kellő női bri­gádokat lehessen szervezni. Női brigádok szervezése érdekében kivételesen kisebb brigádok is alakíthatók. 2. A brigádok szervezetének megszilár­dítása és a brigádvezetők állandósítása érdekében a brígárivezetők kinevezését a gépállomás igazgatójának előterjesztésére a járási tanács végrehajtóbizottságinak kell megerősíteni. 3. A munka termelékenységének növe­lése és a munkafegyelem megszilárdítása érdekében a gépállomásokon a teljesít­ménybérezés rendszerét kell kifejleszteni és a legkeményebb rendszabályokkal kell felszámolni a bércsalás minden formáját­A) 1953 március 1-től kezdve a trak-- tormunka eddigi bonyolult normarendszere helyett egyszerűbb normarendszert kell bevezetni olymódon, hogy minden termelő­szövetkezetet domborzati és talajviszonyai alapján a négy területi kategória vala­melyikébe kell besorolni és területén egy­séges müszaknormákat kell alkalmazni. Egyidejűleg a száz százalékra teljesített egy órai munkateljesítmény alapbérét 3-50 forintról 3.90 forintra kell felemelni. B) Növelni kell a gépállomáson a trak* torvezető és munkagépkezelő premizálá­sát, mind a teljesítménybérben, mind a munkaegység alapján dolgozó traktorveze­tőknél, kombájnvezetőknél és munkagép­kezelőknél. Elsősorban a termelékenység növelése, a gépek karbantartása és az üzemanyag megtakarítása alapján. a) A fejlettebb gépállomásokon foko­zatosan be kell vezetni a munkák min­dennapi átvételét és ellenőrzését cs ennek alapján a műszaknonna túlteliesítéséért napi prémiumot kell kifizetni. A napi norma túlteljesítéséért kettős műszak ese­tén 50 százalékkal emelt teljesítménybért kell alkalmazni, nyújtott műszak esetén pedig a műszaknorma 120 százalékos tel­jesítése esetén kell az 50 százalékos pré­miumot alkalmazni. Azokon a gépállomá­sokon, ahol a munka mindennapi átvétele és ellenőrzése egyelőre nem biztosítható, a dekádnorma túlteljesítéséért kell pré­miumot fizetni. Ugyanazon a gépállomá­son a napi és dekád prémiumot együttesen alkalmazni nem lehet. b) A napi, illetőleg dekádnorma túl­teljesítéséért fizetendő prémiumon felül, az évi norma túlteljesítése esetén 50 szá­zalékkal emelt teljesítménybért kell el­számolni. c) Továbbra is fenn kell tartani a ter­melőszövetkezeti tag traktorvezetőknek a növénytermelő brigád tagjaival együttesen kiadott természetbeni prémiumát, a ter­melési tervek túlteljesítése esetén. C) A kombájnnal végzett munka nor­máit a domborzati viszonyok figyelembe­vételével két területi kategóriában kell megállapítani az összes gabonafélékre egységesen a bér egy részét a learatott terület, más részét az elcsépelt takar" rnánymennyiség után kell fizetni. Egy­idejűén a kombájnvezotó’k teljesítmény alapbérét 5.50 forintra kell felemelni azzal, bogy a 'kieső időért. bért fizetni nem leltet. D) A kombájnvezetők napi telje&itmé nyén felül végzett munkájáért be kell vezetni az 50 ’százalékkal emelt teljesít­ménybért, ezen felül as idénynorma túl- teljesítése esetén további 50 százalék progressziót kell alkalmazni. Emellett a ko-nbájnrezatőknek 500, a munkagépkeze­lőknek 400 forint jutalmat kell adni a kombimnak az idény végén megfelelő állapotban történő átadásáért. A jutalom feltételei: az idény-norma teljesítése, az üzem an yar „-irm a betar.té*a, a gép át­adásakor felvett jegyzőkönyvi igazolás a kombájn megfelelő minősítéséről­E) A cséplési normákat egyszerűsíteni kell olymódon, hogy 3 különböző gabona­félékre megállapított kategóriákat össze kell vonni. Hasonlóképpen össze kell vonni a jelenlegi szem—szalma arány szerint megállapított nyolc cséplési kategóriát is olymódon, hogy bárom kategóriát kell t*e> szágosan megállapítani és egy gépállomá­son csak egy kategóriát kelt alkalmazni. F) A traktoros brigádok vezetőinek díjazásút a brigád terv-teljesítésétől kell függővé tenni és a megállapított alaptel­jesítményen felül a brigád teljesítménye után 50 százalékkal felemelt teljesítmény­bért kell fizetni. Nem fó’ munkák idején a brigádvezetők részére továbbra is havi díjazást kell biztosítani. G) Az üzemanyag megtakarításáért fizetett prémiumot fenti kell tartani, vi­szont az üzemanyag túlfogyasztás, vagy üzemanyaghiány esetén mind a brigád- vezetők, mind a traktorvezetők béréből, illetve a munkaegységéből levonást kell eszközölni. A levonás azonban a kereset 10 százalékát netn haladhatja meg. 4. A minisztertanács kötelezi ni Or­szágos Tervhivatal elnökét ös a föld, művelésű®}'! minisztert, hogy a gépál­lomások ni unka védelmi, egészségügyi, balesetelhárítási és jóléti lierendezé. seinek (szolgáltatásainak) megvalósí­tásához a szükséges feltételeket az éves tervekben biztosítsák. A) A gépállomások igazgatói a he­lyi lehetőségek legteljesebb felhasz­nálásával gondoskodjanak a munkavé­delem és a szociális ellátás körébe osö létesítmények megvalósításáról és 'a, gépállomást dolgozók munkafeltételei­nek megjavításáról. B) Különösen nagy gondot kell for­dítani a női dolgozók szociális és munkavédelmi ellátásának lényeges megjavítására, elsősorban elkülöníteti és megfelelően berendezett női szállá­sok, mosdó- é® öltözőhelyiségek léte­sítésére. A szükséges beruházásokat és beszerzéseket már ebben az évben úgy kell megvalósítani, hogy azok a mező­gazdasági idénymunkák idejére elké­szüljenek, illetőleg rendelkezésre áll­janak. C) Az idénymunkák eredményes és Időben való elvégzése érdekében a traktorbrigád számára minden olyan területen, ame!y 4—5 kilométernél tá­volabb esik a községektől, brigádszál- lást kell létesíteni. A brigádszállás épü­letéről a termelőszövetkezet köteles a saját erejéből gondoskodni. Berende. zése pedig — a rendelkezésre álló esz­közökből — a gépállomás kötelessége. D) A balesetek elkerülése végett be •kell vezetni a traktorvezetői jogosít­vány rendszerét és 1953 május 1-től kezdve csak ilyen jogosítvánnyal ren­delkezők vezethetnek traktort. 5. A gépállomások javítóbázisait az 1953. évijen jelentős mértékben ki kell szélesíteni és a javítás és karbantar­tás műszaki előírásait szigorúan be kel] tartani. A) A gépállomás igazgatója köteles egyénileg felelőssé tenni a gépállomás minden dolgozóját a rábízott gépek karbantartásáért és javításáért. — Mindazokat, akik a műszaki előírások, valamint a gépek átadására és átvéte­lére vonatkozó szabályok ellen véte­nek, felelősségre kell vonni és kárté­rítésre kell kötelezni. 6. A gépállomások dolgozóinak mű­szaki és agrotechnikai oktatását ma­gasabb szín vonalira kell emelni-} s gyakorlatlasaíbbá k^Ü tenni. A) A traktorvezetők és a nranfeagép- kezelők gépállomást oktatását úgy kell megszervezni, hogy „ gépekkel való gyakorlati foglalkozás mellett elegendő idő jusson elméleti oktatá­sokra. Az oktatás ne csak áll^ gépe­ken, kanom a lehetőség szerint min­den munkafolyamat bemutatásával és begyakorlásával történjék. B) Különös gondot kell fordítani a nők oktatáséra, elsősorban a női traktorvezetők részére szervezett me­gyei iskolák benépesítésére, gondozá­sára és oktatási színvonaluk emelé­sére. C) 1955 december végéig el kell ér. ni, hogy minden gépállomás igazgató­ja ós vezető ngronómu.sa legalább me­zőgazdasági akadémiai szakképzettsé­gű szakember legyen, a gépállomások körzeti ngronómusai pedig üegalálát középfokú végzettséggel rendelkezze­nek. 7. A gépáilomási vezetés megssilár. dííását a,felelősség pontos meghatáro­zásával és következetes érvényesíté­sével. valamint a vezetők tekintélyének emelésével kén elősegíteni. a) A gépállomás igazgatója szegy íiemélyi felelős: vezetés elve alapján felelős a gépállomás minden dolgozó­jának munkájáért és ezen keresztül s gépállomás egész működéséért. A gép­állomások Igazgatóit a. földművelés­ügyi miniszter nevezi ki, vagy moz­dítja el. b) Az igazga‘0 helyettesei, „ vezető agronömus, a vezető mechanikus és a főkönyvelő egyénileg felelősek szak­területük irányításáért és kinevezésük, vagy elmozdításuk az /MG főigazga­tóság vezetőjének jóváhagyásával tör­ténhet. (A mimszterr/mács Határozatának ta­viibbi részét holnapi számunkban kö‘ géljük.), Pénteken termelési értekezleten tárgyaljak meg az ózdi dolga Jók a kohászat vezetőinek és kiváló dolgozóinak értekezletén elhangzott útmutatásokat Az Ózdi Kohászati Üzemek dolgozói hozzákezdtek a szombaton Budapesten tartott kohászati, konferencia liaíáro zat a injaik valóra váltása hoz. Hétfőn dél­előtt az üzem gyárrészlegvezetöi. igaz­gatósági ülésen tárgyalták meg a ten­nivalókat. Szerdán délután az üzem műszaki dolgozói tartottak megbeszé­lést. Pénteken termelési értekezleteken a gyár minden egyes dolgozója részle­tesen megismeri az értekezlet anyagát. A nagy olvusat óm üben a szoyjet ta­pasztalatok alapján a műszaki veze­tők munkájának értékelésére pont- rendszert dolgoznak ki, elsősorban a kohó fődíszpécsete, valamint a 150* húsz- és elegy téri művezetők részére. Ez nagyban előmozdítja, a varseny- mozgaiom kifejlődését, ugyanakkor a műszakiak prémium-alapját képezi, A n/igyoivasztóműnél komoly hiá­nyosság, hogy a két kokszrostán na­ponta mindössze 55 tonna kokszot ros­táltak, holott ezekkel több mí»t 750 tonnát is megtisztíthatnának. Ennek a hibának kiküszöbölésére februárban bevezetik a kokszhid gráf ikonszer inti a nyugellátását, hogy a kokszrosfáka* 100 százalékban kihasznál hessálr. így nem kerül kokszpor a kohókba, egyen­letesebb lesz a kohóik járatása, ®mi lehetővé teszi jobbminőségű nyersva*! előállítását . A Ilőder-ífioiKígalom eredményei az ózdi gépműhelyben Az elmúlt esztendőben az ózdi gép­műhelyben 31 fiatal esztergályos se­géd tette le sikerrel a szakmunkás vizsgát. A gépműhely üzemvezető he­lyettese, Jávomsik elvtárs megbeszé­lésre hívta össze a sztahanovistákat és a legjobb szakmunkásokat, hogy közös erővel segítsék a fiatal eszter­gályosok fejlődését. Peternák János, Zsóri László, Sohvarcz Lajos, Tóth János, Bidlek László,, Pakocs Endre, Hlavács József, Natter Gyula és Sza­bó I«jós esztergályosok et S3 hatá­rozták. hogy valamennyien 3—4 fia­talt vesznek maguk mellé, akiknek át­adják tapasztalataikat, munkafogá­saikat. A segítés módszerét két részre osz­tották: elméleti és gyakorlati okta­tásra. Az elméleti oktatás keretében főiként a szerszám kések köszörülését, a gyorsforgácgolást, a műszaki nor­mákat és «) minőségi munkák felté­telei. ismertetik. Gyakorlati oktatá­son adják át munkamódszereiket. — Megtanítják a fiatalokat a munkada­rabok helyes befogására, 3 munkafo­lyamatok sorozatszerű elvégzésére. Jávorcsik József elvtárs április 4-5 felajánlásában arra tett fogadalma1, hogy ellenőrző «3 tanácsadó munkájá­val 30 százalékkal fokozza a fiatalok teljesítményét. Peternák János .5® a többi szakmunkás elvtárs ts vállalásá­ba foglalta a fiatalok lelkiismerete­sebb nevelését. A fiatalok teljesítményét rendszere- sen értékelik és a munkamódszeré.:- adók időközünkiut tapasztalatcserére jönnek össze. Legutóbb már eredmé­nyekről Is beszélhettek. Vad Antal; Kode Gy. Nándor és Zombori József fiatal esztergályosok (Sdiuarcz Lajos sztahánovfeta esztergályos tanítvá­nyai) teljesítménye már túlhaladta < 100 százalékot. Keresetűt 1000—1-00 forint,. TERROR WEAPONS from the toyshop — ___-_________________ . * +'*' THE ŰUH S»c,4Ut 9 r ♦ v MM vlrk ft. only a* «ír fi> Ip- c«* iiB .V Mß IS VOrtb T«f COSH ^6 A I i 9 k t rubber stűní « r u « * t-r Jn m u r 4 «rev« whim á.üyv i‘:" ****** nt etto o&iási- } Con ««4 ««« % I»«* a tfVC-dty W ”* jé. < Stak« «f tom­I«»«.'— G' g-v-jp cai Os atfiy Or r<VT litaF«r4 it wra» # ScthawS tlaoif Jtsik i«i« * tlsratsiiwt JÁTÉKSZEREK Nézzük meg ezzel szemben, milyen „játékokkal“ szórakoznak az angol gyerekek. A fenti fényképet a „Eeynhold's News“ című angol újság közölt®. Négyfajta gyülioléesaközt láthatunk rajta. Ezeket a terrorfegyvereket az angliai játékboltokban árusítják. A szöveg: „A könnyű gumibo­tocska: gyilkos hatású lehet, ha fémmagot raknak bele.“ — „A tör: amelyből gombnyomásra balálthozó penge ugrik Id. Csak döfésre hasz. náthát«.“ — ,,A boxer: amely acélököllé teszi a kezet.“ — ,.A pisztoly: banditák bátran használhatják. Habár csak légpisztoly, 25 yard távol­ságról is ÖL“ Ehhez igazán nem kell kommentál-: A szovjet gyermekek játékszerei nemcsak a, szórakozás,.turném a umu- Ids eszközei is< A Szovjetunióban pl. ezrével létesültek a, úttörópaloták^ ahol a ffyermelcelc tanulva szórakoznak. A kis úttörölc a mechanikai, képző~ művészeti és fizikai körökben gyakran már serdülő korukban megismerketU nek azzal a szakmaival, amihez kedvük és tehetségük van. Az úttörŐpaJo. iákban gyermekek minden szükséges felszerelést és játékot megtalá'nak. Ezeket a, hasznos gyermekjátélcoka t a Szovjetunióban egy ttidotndnyos ku­tatóintézet munkatársai tervezik. Ebből is láthatjuk, milyen na.rfy gondot fordítanak a Szovjetunióban a gyermekek szórakozására és tanulására. Képünkön V. Borlsswot, a gyermekjátékok tudományos kutatóintézett- nek munkatárséit láthatjuk munka közben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom