Észak-Magyarország, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-05 / 30. szám

iX. evioiyam 30. szám Ara SO filler JYlls&olc, ltfáS február 5. csütörtök A begyűjtés jelentősége a? ötéves terv megvalósításában Irta: SÁNDOR ALBERT a begyűjtési miniszter megyei meghatalmazottja. RÁKOSI ELVTÁRS a járási titkárok otírágos értekezletén hangsúlyozta: „A ter­ménybeadás országos kérdés, amely a falut és a várost egyaránt érinti. A begyűjtés a népgazdasági terv fontos részé, amely szo­ros összefüggésben mm népgazdaságunk fejlődésének olyan alapvető kérdéseivel, mint a szocialista iparosítás meggyorsí­tása, a mezőgazdaság szocialista átszerve­zése, az életszínvonal tervszerű emelése.“ Rákosi elvtárs tanításából látjuk, hogy a begyűjtés az egyik legjelentősebb politi­kai és gazdasági kérdés. A begyűjtés si­keres végrehajtása, vagy gyengébb ered­ménye erősen befolyásolja, — meggyor sitbcitja vagy gátolhatja — népgazdaságunk fejlődését, szocialista hazánk építését. Ép­pen ezért falun a begyűjtésnek pártszer­vezeteink, tanácsszerveink munkájának középpontjában kell állnia­A begyűjtési törvényerejű rendelet leg­jobb végrehajtása — országos ügy, az egész dolgozó nép ügye. A népgazdasá­gunkban végbement gyökeres változások­kal együtt alapiában megváltozott a be­gyűjtés és annak jelentősége is. A be­gyűjtés nem. szükségintézkedés, amelyet a kormányzat állami készletek teremtése végett foganatosít. A begyűjtés a szocia­lista tervgazdálkodás szerves része, egyik legjelentősebb népgazdasági intézkedé­sünk, amely hivatva van egyrészt szilárd élelmiszer- és nyersanyagbázist biztosítani jejlődő népgazdaságunknak, másrészt a faiak munka szerinti elosztásának szocia­lista elvét megvalósítani és kialakítani a varos es a falu, a munkásság és a paraszt­ság közölt a kölcsönös gazdasági kapcso­latok és együttműködés új formáját, ami általában a szocializmus építése, de külö­nösen a mezőgazdaság szocialista átalakí­tása szempontjából szinte felmérhetetlen jelentőségű. IVEM VÉLETLEN JELENSÉG, hogy a begyűjtés kérdése ennyire előtérbe ke­rült. Ez a kapitalizmusból a szocializmus­ba való átmenet egyik politikai-gazdasági törvényszerűsége. A begyűjtés kérdése nem a magyar népi demokrácia sajátos problémája- A fejlődés megfelelő szaka­szában jelentkezett a Szovjetunióban és hasonlóan' jelentkezik most az összes népi demokratikus országban. Mi — és a szo­cializmust építő többi népi demokrácia — felhasználhatjuk a Szovjetunió tör­ténelmi tapasztalatait, felbecsülhetetlen értékű tanácsait. E tapasztalatok alapján hoztuk mi a begyűjtési törvényerejű rendeletet, amely­nek minden pontja arról tanúskodik, hogy begyűjtési rendszerünk demokratikus és igazságos, az ország egyetemes érdekeit a legmesszebbmenő módon összeegyezteti a termelők egyéni érdekeivel. A párt Köz­ponti Vezetősége 1952 novemlrcr 29-i ha­tározatának megfelelően az új törvény­erejű rendelet a multévihez viszonyítva még nagyobb segítséget biztosít mezőgaz­daságunk szocialista átalakulásához. A tavalyihoz képest nagyobb kedvezmények­ben részesülnek a termelőszövetkezetek és a III. típusú termelőcsoportok. Beszédes bizonysága ennek a következő példa: 1952-ben az olyan termelőcsoportnak, amely 410 kát. hold szántóval, réttel és legelővel rendelkezett és ezeknek kát. tiszta jövedelme 2.610 aranykorona volt, 656 búza q-nak megfelelő terményt kellett beadnia. Ugyanennek a termelőcsoportnak ezévi terménybeadási előírása 415 búzá­it tesz ki, tehát 241 búzaq terménnyel kevesebbet kell beadnia. Ugyanakkor az új begyűjtési rendelet az egyénileg dol­gozó parasztok számára is az előző évinél nagyobb kedvezményeket nyújt. Ilyen pél­dául, hogy 14 kát- holdig lrezárólag lehet társulni a 9ertésbeadási kötelezettség tel­jesítésénél, tavaly ez csak 8 holdig volt lehetséges. Egy-egy hízottsertés beadására öt dolgozó paraszt is társulhat. A BEGYŰJTÉSI RENDELET számol azzal, hogy népgazdaságunk, dolgozó né- piirík növekvő szükségleteit kell kielégí­teni. Az elmúlt évben újabb nagy eredmé­nyeket értünk ©1 hazánk iparosításában, sok tízezerrel nőtt az ipari dolgozók, a városi lakosság száma, ez a fejlődés ebben az évben gyors ütemben tovább folvtató- diks Növekszik az ipar nyersanyagstükség- lete is. Ezeknek az örvendetesen növekvő igényeknek, szükségleteknek kielégítése a falu legsajátuhb érdeke is. Minden újabb lépés az ország iparosításában tovább ja­vítja, szebbé, kulturáltabbá teszi a dol­gozó parasztok életét. Az iparosítás, a szocializmus építése egyre több gépet, villanyfényes falut, több jó könyvet, és szép kukúrházat. posyányos kutak helyett tiszta és jó vizet, az iparcikkek dús vá­lasztékát, — röviden: a jólét és kultúra, a felemelkedés ezer és ezer ajándékát jelenti a falunak. Világosan látni kell, bogy a gépállomás és, a kultúrház, a be­kötőút és a villany — nem pottyan az é(jböl. A falu fejlődését a munkásosztály nagy erőfeszítései mellett a falu erőfeszí­téseivel is kell biztosítani. Aki tehát el­mulasztja az állam iránti kötelezettségé­nek teljesítését, az egész ország, az egész falu, a dolgozó parasztság elleti is cselek­szik. A mi hazánkban már azonos az állam és minden dolgozó, így a dolgozó parasztság érdeke is, aki tehát megsérti az állam érdekeit, az állam törvényeit, — az egyúttal semmibeveszi a dolgozó pa­rasztok igazi érdekeit is. Sokan úgy vélik — és ezt a nézetet az ellenség igyekszik is tápiáim — mintha a gabonabegyűjtés és a többi élelmicikk begyűjtése csak a városi dolgozók kenye­rét, ellátását biztosítaná. Teljesen hibás nézet ez! A beadott élelemnek csaknem a fele visszatér a falura, a falusi ellátat­lanok részére. A begyűjtött élelmicikkek­ből biztosítjuk a városi iskolákban, egye­temeken tanuló, a diákotthonokban lakó, az iparban dolgozó és a néphadseregünk­ben lévő parasBtfiatalok élelmezését is. A DOLGOZÓ PARASZTOK legközvet­lenebb anyagi érdeke is, hogy gyorsan és pontosan teljesítsék a beadást. A trakto­rok és egyéb mezőgazdasági gépek gyár­tásához, a kultúrházak és iskolák építésé­hez, az öntözőcsatornák létesítéséhez szénre, vasra, különböző anyagokra van szükség. Ahhoz, hogy a bányászok, mun­kások mindezt előállíthassák, — kenyér, jó ellátás kell- A munkások élelemmel való ellátása nem valamijeié „áldozat“ a dolgozó parasztság részéről. Hiszen pél­dául a tiszalöki duzzasztógát segítségével kb. 200 ezer holdat fogunk öntözni, le­győzzük az évszázados átkot, az aszályt megkétszerezzük a termést. De hasonló­képpen „paraszti“ érdek is, a Sztálin Vasmű és a borsodi vegyiművek építése, az egyetemek, tudományos intézetek tá­mogatása. Érthető ezek után, hogy most is szá­molnunk kell az osztályellenség* a kulák- ság, a klerikális reakció legkülönbözőbb mesterkedéseivel, rémhí rt erjesztéseivel, hazugságaival, amelyekkel félre akarja vezetni, saját érdekeivel, a nép államával akarja .szembeállítani a dolgozó paraszto­kat. A begyűjtési törvényerejű 'rendeletet csak a reakciós elemek gyülovése ■ hada ellen folytatott következetes és kíméletlén harcban lehet sikeresen végrehajtani-. Tanácsaink kezében a törvény követ­kezetes végrehajtása a legjobb fegyver az ellenséggel szemben. Ahol maradéktalanul érvényt szereznek a törvénynek — ott jól megy a beadás és meghátrál az ellenség. Ahol azonban akár a legcsekélyebb alku­ba kezdenek, ahol az opportunizmus je­lentkezik s nem harcolnak következetesen, a kulák ellen, nem leplezik le az ellenség aknamunkáját, — ott az ellenséges agitáció talajra talál. Csak a törvény következetes végrehajtása jelenti a helyes politikát, a munkás—-parasztszövetség további erősí­tését. Az állam érdekeinek legcsekélydbb háttérbeszoritása — engedmény az osztály- ellenségnek. RÁKOSI ELVTÁRS 1951 november 30-i beszédének útmutatásai szerint, a párt és a minisztertanács 1951 december 2-i határozatának megfelelően begyűjtőm rendszerünk arra serkenti a dolgozó pa­rasztokat, hogy a maguk hasznára és a haza javára .minél többet termeljenek. Számtalan jó tapasztalat győzte meg a termelőszövetkezeteket, az egyénileg dol­gozó parasztokat, hogy érdemes többet termelni, mert minél nagyobb termést takarítanak be, minél jobban emelik a növénytermelés és az állattenyésztés hoza­mát, — a beadási kötelezettség teljesítése után annál többet vihetnek a szabad­piacra, ahol jó áron értékesíthetik. A sá­rospataki Dózsa tsz 42.453 forintot kapott a szabadpiacon , értékesített hízóttsertér sekért, a borsodivánkai József Attila 11.654 forintot. A borsodivánkai Petőfi, az egerlövői Május 1, a tolcsvai Harcos sokezer forintot jövedelmezett a szabad­piacon eladott zöldáruból, lencséitől, cu­korból. Az abaujszántói járás termelőcso- portjai csaknem 40 ezer forintot kaptak a szabadpiacon eladott burgonya-felesle gükórt. Ezek a termelőcsoportok az OFÉRT vállalatnál értékesítették feles­legüket. Elsőrendű fontosságú tehát, hogy Rá­kosi elvtárs útmutatását követve, a Köz­ponti Vezetőség 1952 november 29-i hatá­rozatának megfelelőét: a növénytermelés­ben és az állattenyésztésben egyaránt következetesen és a legszélesebb körben alkalmazzuk a kiváló szovjet agrotechnikai és zootechnikai. módszereket. A nagyszerű szovjet tapasztalatok minden téren történő felhasználása hozzásegít minket, hogy töb­bet termeljünk. A magasabb termés- és állati termékhozam lehetővé teszi a be­adási előírás könnyű teljesítését, sok fe­lesleget biztosít szabadpiacon történő értékesítésre. Csaknem 4 millió forintos beruházással korszerűsítik a királdi bányaüzemet A Uiráldi szénbányát az ötéves terv beruházásai során már eddig is jelentős mértékben fejlesztették. A szállítás csaknem 60 százalékban géppel történik. Áttértek a nagyter­melékenységű frontfejtésekre. Az Idén újabb beruházással kor. szertísítik a bányát s ezzel növelik termelőképességét. A meglévő Zsig. mond és Géza, akna mellett harma­dik aknát mélyítenek. Az új. 140 méteres függőaknán szállítják majd ki a meddőt, adják le a bányafát és a többi anyagot. Az új függőakna jelentősen megkönnyíti majd a tér. melési csúcsokon a szén felszínre szállítását is, mert a bányaüzem szállítási kapacitását mintegy őO százalékkal növeli. A Zsigmond.akna, termelését ed­dig nagy mértékben gátolta, hogy a szenet kb. 2 kilométer hosszú kacs. karingós vágaton kellett a felszínre szállítani. A hosszú fővonal fenntar_ fásához sok munkaerőre van szük­ség, emellett — érthetően — gyak. ran fordul elő. hogy kisiklik a csille, karambol történik. Ennek megszün­tetésére 1200 méteres szállító alapv’á. gatot hajtanak lei. Az új alapvága. tot a szovjet tapasztalatok alapján már nem fával, hanem a sokkal tar­tósaid» vasbetonnal biztosítják. ‘A fővágatban villamos mozdonyok von­tatják majd a szénnel megrakott csilléket. • ' Kihajtanak egy új 90 méter hóm. szú, szintén vasbetonnal biztosított ereszkét is. Ezzel a még fel nem tárt széntelepek fejtésre való élőké, szítését teszik lehetővé. Az új beru­házásokkal a januárihoz viszonyítva már a második negyedév végétéi 30 százalékkal növelik a bányai)*«« . kapacitását. A beruházásokra e«ak. , nem, 4 milHó. forintot fordítanak.^ A gépesítés segíti a sajószsntpéferi üveggyár termelését Ötéves tervünk megvalósításával a sajó- szentpéteri üveggyár is igen sokat fejlő­dik. A gyár tavaly 3 önműködő üveg­préselő gépet kapott- Az első már termel, két gép beállítása folyik. A gépek jobb kihasználása végett újabb megolvasztó kemencéket építenek. Átépítették a régi földalatti gázgenerátor-vezetéket is. Az átépítés vasárnap fejeződött be. Hétfőtől már nagy mértékben javult a kemencék gázellátása. Megszüntették a gázelszívár" gásokat­Bár a belső építkezések nagyban hátrál­tatták a termelést, az üveggyár dolgozói 100.9 százaikra teljesítették januári ter­vüket. A kommunisták péklát mutattak. Aleva János, a IH-as számú kemence sztahanovista üvegfúvója hazánk felszaba­dulásának nagy ünnepére vállalta, hogy első negyedévi tervét 20 nappal hama­rabb, március 10-re befejezi. Aleva elv- társ nagy ügyességgel és gyakorlattal kezeli a fúvócsövet, mellyel a forró üveg- maSszából 2 és 3 literes demizsotiokat for­mál. Januárban már Í2 nappal megelőzte tervét. S borsodnál!asdi acélmű 7.7 százalékkal túlteljesítő!!« januári tervét A borsodnádasdi lemezgyár üzemei kö­zül januárban az acélmű érte el a leg­jobb eredményt, havi tervét 107-7, száza­lékra teljesítette. Ezzel az április 4 tisz­teletére 'vállalt. 50 tonnából már 43 ton­nát termeltek terven felül. A jó ver­senyszellem és a szovjet módszerek segít­ségével a legutóbbi negyedévhez- viszo­nyítva 10-7 százalékkal emelkedett az üzemben a munka termelékenysége. Igen szép eredmények vannak az anyagtákaré- kosságban is. Az első negyedévre 40 ezer forintos megtakarítást vállaltak, ebből januárban 16.760 forint értéket teljesítet­tek. A verseny is megélénkült januárban nemcsak a brigádok, hanem a művezetők között is. Az olvasztár brigádok versenyében Fe­jes Gábor sztahanovista olvasztár brigádja bizonyult a legjobbnak, mert a legügye­sebben alkalmazta a szovjet tapasztala­tokat­A műszakok közötti versenyben Kred- jánsaky János művezető műszakja vezet 548 tonna szenet termelt terven felül az ormospusztai V, akna 111.4 százalékos tervteljesitéssel. Ktss; .Ió- , zsef műszakja viszqnt .jobb ■: minőségű ■ acélt gyártott* 'A másik két' műszaknak , nagyobi» gondot kell fordítania az acél , minőségének javítására, ■ mert gyengébb , minőségű munkájuk', lerontotta az á*?»» minőségi eredményét. * Túlteljesítette januári tervét az ormos- pusztai V. akna. terven felül 548 tonna szenet termelt. A szép eredményt np gyban elősegítette a Burkus Iqtván, Qroszi György, .Mánús Isurón' brigádjai , között folyó lendületes verseny. A versenyben a Burkus-brigad jár az élen, ezevi tervét már 10 nappal megelőzte. Tanulhat ebből a kendői bányaüzem szakszervezete es üaemvezetősége. A ver­seny teljesen elaludt, á vállalások teljesí­tését nem értékelik, nem ellenőrzik, nem népszerűsítik az, élenjárókaj, egyáltalán nép: biztosítják a veficpy 'nyilvánosságát, Ez egyik fő óka annak, bogy- Komló ja­nuárba1;: szégyenletesen lemaradt, havi terv-előírásának mindössze 89 százalékban tett eleget. ■' ' *' A belga bányászok tiltakoznak a tömeges elbocsátások ellen A „Dfapeay Rouge“ jelentése sze­rint Belgiumban a Hainaut megyé­ben lévő Marié.Jose-bánya dolgozói sztrájkot jelentettek be. tiltakozásul az ellen, hogy az igazgatóság a há- . nyamunkások tömeges elbocsátására készül. A bányászok elbocsátása összefügg a „Schuman.terv“ köve­telményeivel. A Marle.Jose.bányá- ban foiyó sztrájk — állapítja meg * „Drapeati Rouge“ — azt bizonyít- já, hogy a belga bányászok nem hajlandók a „Schuman.terv ' áldo­zatául esni. • Felgyújtották az Olasz ttoBununists Part egyik kerületi szervezettnek helyiséget Rsmáhan Az „Avanti“ közli, hogy .február 2-re virradó éjjel Róma egyik ke , Tületépén felgyújtották , a > nista >Párt szervezetének , helyiségéi / A rendőrség. ~ írja ,a lap — nem ' találta meg a nyilvánvalóan .megfé­lemlítés céljával elkövetett provoká­ció’ tetteseit.“ • a miskolci Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem vegyészeti laboratóriuma Az elmúlt esztendő begyűjtésének ered­ményei megmutatták, hogy megyénk doh gozó parasztságában mind mélyebb annak felismerése, bogy fokozottabban ki kell vennie részét az országépítés terheiből, hogy a beadás példamutató. teljesítésével saját, államát, a nép hazáját erősíti, elő­segíti a szocializmus nagy alkotásainak mielőbbi létrehozását és gyarapítja békés munkánk zálogát:. országunk . gazdasági és védelmi erejét. ILYEN SZELLEMBEN magyarázzák'.el a népnevelők, az. aktívák, a begyűjtés jelentőségét. Minden pártszervezet és ta“ nács tartsa szem előtt: ahol a népnevelők nem tevékenykednek, ott a kulákság és a klerikális reakció „magyarázza— azaz elferdíti — a rendeletét.. Az idei begyüj' tés sikeréért folyó harc már most, a ren­delet ismertetésével, alapos megmagyará­zásával kezdődik és a tavaszi szántás- vetéskor a földeken folytatódik. Úgy te­vékenykedjenek a népnevelők, úgy végezi zék munkájukat a dolgozó parasztok, hogy . nagy termést takarítsunk - be, • a 1» termésből időben és pontosan példamuta­tóan tegyen eleget mindenki beadási kö­telezettségének , tórái)}» erősítse ezzel á nép államál. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom