Észak-Magyarország, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-26 / 48. szám

Borsedi kahászak, martinászok, fiengerészsk! Teljesítselek a tervet, adjalak több vasat, acélt, kensereltérat a hazának! Példát mutatnak egész megyénk dolgozó A határban mindenfelé nőidül a 1&- 'A februári napsugár mindenfelé be. aranyozod a tájat, düs* a telet. A sajószentpéteri országúton egymást érik a szekerek. Trágyát hordanak, boronát visznek, vagy vetőmagot. A dolgozó parasztok mindenfelé meg­kezdik a tavaszi munkát. n szántás l- vetést. A földelem megindul a harc a magasabb terméshozamért, n gazdag ásatásért, A boldvai állami gazdaságban is megkezdődött a tavaszi munka. A dől. gőzök versenybe léptek egymással, bogy jobban, gyorsabban haladjon a munlca. A szinte végeláthatatlan szántóföl­déin már folyik « vetés. A „Petőfi“, ,,Kossuth“ ős ,,Dözsa“-brigád derék dolgozói megfogadták, hogy a megyé­ben iaz elsők közölt teszik földbe a tavaszi vetőmagot■ ígéretüket becsü­lettel valóraváítják. Szaporán, vidáman megy a munka. Iá. Dezső Jfi nos nagyot kiált- társai­nak: — Gyorsabban emberek, Oyor. xabban! Senki sem válaszol, de min­denki megszaporázza lépteit, még « lovak is gyorsabban húzzák a csillogó, olajos gépeket. — 38 hold nem is olyan sok, hat géppel egyhamar meg­győzzük —■ manója Varga József fo­gadós. __ Szavából kiosendül a büsz­keség, amiért ő is azok között dolgo. zik, akik munkájukkal példát, mutat­nak egész megyénk dolgozó paraszt­jainak & A három vetőbrigád versenyben van egymással, minden percei a legjob­ban kihasznál- , — Gergely elvtársi Gyorsan...! — kiált valaki, Gergely Sándor főgépész hamar ott terem, pillanatok alatt kijavítja a ve. tőgépet. Gergely élvtdrs kommunista. 4 vetés ideje „Jatt állandóan kint tar. tózkodik a. földeken, hogy helyszínen javítsa kí ° munkaközben előforduló kisebb géphibákat. Bent most nem sok teendője van már. A gépeket még feb­ruár IS-ra kijavították, ebben is pél­dát mutattak. A vetőgépek keresztbe-hosszába járnak, pergetik a földbe a magot, amelyből jobb és több kenyér lesz a dolgozók asztalán. A -boldvai állami gazdaság dolgozói elhatározták: 60 holdon keresztsoro. san vélik a tavas-búzát, több mint 200 holdon a tavaseárpát, négyzetesen vetik a kukoricát és a napraforgói is. Tudják, milyen nagy értéke van a ki­váló szovjet tapasztalatok felhaszná­lásának Traktorok pöfögnek, szántanak a boldvai állami gazdaság traktorosai. parasztjainak A gépek egy pillanatra sem állnak meg, a traktoristák a legkisebbre csökkentik n% üresjáratot. Mindnyá­jan azon vannak, hogy a még szán. tatían területet a leggyorsabban meg­műveljék, — napi tervüket 120 száza­lékra teljesítik. A hatalmas kések játszi könnyed- séggtel forgatják a földet, melynek messzire érezni friss illatát. A hat traktorosnak még OtiS holdat kell fel­szántania, amelyet mint tartalékterü­letet most csatoltak a gazdasághoz. Két műszakban versenyben szántanak. Hlavdcs István, n gazdaság kiváló traktorosa örömmel mondja: — Most a legalkalmasabb a föld a szántásra, Jó ekével, jó géppel jó talajt biztosi, tunk a vetőmagnak­Szakácsi Gyula hangját sem halla­ni a traktor súgásától- Egy pillanat­ra megállítja a masinát, kezet szorít velünk, csak ennyit mond: —- Ebbeii az étiben mi is megmutatjuk, hogy jobb munkával többet és jobbat terme­lünk, ez a céhünk... —. és dolgozik to. vább­ö is, a gazdaság többi dolgozója is azt akarjas,- hogy szavaik helyett tet­teik beszél jenek.., SZEGEDI LÁSZLÓ. Szovjet szakszervezeti küldöttség érkezett Budapestre a magyar szakszervezetek XVIII. kongresszusára A magyar szakszervezetek pénte_ ken kezdődő XVIII. kongresszusára, szerdán délelőtt szovjet szakszerve, zeti küldöttség érkezett Budapestre. A küldöttség vezetője: Pavel Efa. nov, a Szovjetunió Szakszervezeti Központi Tanácsa elnökségének tag. ja, a kohászati ipari dolgözók szak, szervezetének elnöké. Tagjai: Vlagyi. mir Oolegln, a szerszám gépipari dolgozók szakszervezetének titkára, Szergej Terescsenko, a delegáció tit. kára, Alekszandra Stirova, a Dzaer, zsinszkijről elnevezett Trjohgorka moszkvai textilkombinát sztaháno. vlsta szövőnője, a Szovjetunió Leg„ felső Tanácsának tagja és Vlagyi. mir Szergejev, a Szovjetunió Szak. szervezeti Központi Tanácsa nemzet, közi osztályának munkatársa. KÖVESD PÉLDÁJUKAT! 1 lárseÉiesn és lermgszeüüűöoiáoyj Ismeretierieszíö íársolaí megalakltÉsát försyaíta meg a Magyar íüdoiaáoyos Akademien torion értelmiségi ankét A Magyar Tudományos Akadémián szerdán délután érie.miségi ankétet tartottak a Társadalom és Természet­tudományi Ismeretterjesztő Társulat .megalakulásával kapcsolatban. Az an­kéten nagy számban vetlek részt a magyar tudomány különböző ágainak képviselői. Az ankétot Kusznyák István Kos. suth-díjas, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg, majd Törő Imre Kossuib-díjas akadémikus tartotta meg referátumát. — Népünk politikai, gazdaság! éle­tének fejlődése hatalmas méretekben növelte dolgozó tömegeink kulturális igényeit — kezdte referátumát Törő Imre. Elér kéziünk az építésben egy olyan szakaszhoz, amikor a tudó. mdnyos ismeretek terjesztésiének problémája paranosolótag merül fel. Nagy; átfogó, jói irányított ismeret, terjesztő munkának jött el az ideje, melynek eszközei: jó előadások tartá­sa és 3z elhangzó szavakon kívül nép. szerű tudományos folyóiratok és egyéb kiadványok, brosúráik, szemléllető eszközök, film, modellek, plakátok, diapozitiveb készítése js. A tudományok Ismeretének terjesz­tése más feladat, mint a kutatás, de nem indulhat meg és nem folyhat si­kerrel, ba a tudományos kutatók mun. iájától függetlenül próbálkozik. Az elmélet és a gyakorlat egy. tége a haladó tudományos kutató munka, egyik legfontosabb vezér, lő fonala,, Á tudósok laboratórium!, könyvtár!, vagy műhely! tudományos munkái ekkor nyernek érteimet, ha eredmé­nyeik a gyakorlat! életben érvényesül­nek és dolgozóink mindennapi munká­jának lendítő kerekei lesznek. A tudomány és termelés munká­sai alkotó együttműködésének ere­je éppen abban áll, hogy meg­gyorsítja a tudomány vívmányai­nak gyakorlati felhasználását. Aa üzemek és mezőgazdasági dolgo­zók tíz és tízezrei kapcsolódhatnak be az ismeretterjesztő előadások által felkeltett érdeklődés alapján a tudo­mány eredményeinek gyakorlati föl- használásába, termelő munkájuk köz­ben. Ezután rámutatott arra: az új tár­sulat feladata, hogy a természettudo­mányos ismeretterjesztést magasabb színvonalra és sokkal szélesebb alap­ra helyezze. Rendkívül fontos szerep vár ezen a területen tudományos éle­tünk vezetőire, tudósainkra-, Suta­tóinkra és a fiatalabb kutatók cso­portjára. Az új társulat az értelmiségnek olyan országos tömegszervezetét kívánja létrehozni, amely ei kell, hogy mélyítse értelmiség kap­csolatát a széles tömegekkel. Mai gyűlésünk hazánk egész vezető értelmiségét akarja megmozgatni — fejezte be előadását Törő Imre —, hogy alkotó munkájukon kívül a tu­dományos műveltség elterjesztésével tegye népünket még erősebbé, gazda­gabbá, országunkat még alkalmasabbá arra, hogy a haladó nemzetek roham- brigádjai között meneteljen fényes jö­vője felé­Számos hozzászólás után az ankét felhívással fordult a magyar értelmi, séghez. Felhívás a magyar értelmiséghez A magyar dolgozó nép a felszaba­dulás óta élteit esztendők során je­lentős eredményeket ért el pártunk vezetésével a szocializmus építése terén. Iparunk hatalmas fejlődése, mezőgazdaságiink szocialista átala­kulása, népünk anyagi és kulturális színvonalának emelkedése hazánk történetének legnagyobb korszakát jelentik. Amiért népünk nagyjai harcoltak, 8 amiről csak álmodoztak az elmúlt századok során, a függőt, len demokratikus, magaskulturájú Magyarországról, — az ma eleven valóság. Az elmúlt évek soráu a tudomány és művészet népünk közügyévé emel. kedett. Tudósaink munkája egyre nagyobb segítséget nyújt a terme, lésnek, íróink, zenészeink, képzőmű. vészeink alkotásai egyre hatéko. nyabb lendítő! a szocializmus építé­sének. Képünk politikai, gazdasági éle. lének fejlődése hatalmas méretek, ben növelte dolgozó tömegetek kul­turális igényeit. Búkosi Mátyás elv. társ 1952 december 15J országgyű­lési beszédében mondotta: „Népköz társaságunk kulturális helyzetét az jellemzi, hogy dolgozó népünk kultu. rálls Igényel olyan gyorsasággal emelkednek hogy bár a népművelési munka terén mind mennyiségben, j ruár első és mind minőségben jelentős eredmé­nyeket értünk el, még mindig mész. sze lemaradunk a rohamosan növek. vő követelmények mögött.“ Az országos fejlődés eredménye­ként mind nagyobb erővel tör fel dolgozó népünk tanulásvágya. A szó. tásfista, öntudat oSsieteedésőveS jma\ huzamosan nő az igény a széleskö­rű műveltség elsajátítására, a szak. mai ismeretek magasabb tudomá­nyos színvonalának elérésére. Ugyan, akkor a szocializmus építése egyre több „kiművelt emberfőt“ kíván, sürgősen követeli a maradiság, ba­bonák, előítéletek elleni küzdelmet. Az új nagy követelmények megváló, sításúban hatalmas szerepe van a kulturális felvilágosító munkának és ezen belül a társadalmi és termé. szettudományi ismeretek terjesztésé, nek. A Szovjetunióban már 1947-ben megalakult a „Politikai és Tudomá. nyes Ismereteket Terjesztő Társa­ság“, amelynek elnöke Oparin aka­démikus és tagja a szovjet értelmi, ség szán©.java, 'Fennállásának öt éve alatt a társaság sokmillió előadást tartott kiában is megalakultak az ismeret- terjesztő társulatok és nagy sikere­ket értek el az általános kulturális színvonal emelésében. Kínában is napirendre kerül a már működő tér. mí szettudományi és társadalonitudo mányi Ismeretterjesztő társulat egyesítése. Elérkezett az idő hazánkban is olyan egységes értelmiségi tömeg, szervezet megalakítására, amely ki tudja elégíteni a tudományos isme. retterjesztés Iránt megnyilvánuló fo. kozott igényeket. Ez az új tömeg, szervezet egyesíti a magyar értel­miség legjobb erőit a tudományos és gyakorlati munka legkülönbözőbb te­rületeiről s ezzel még szorosabbá te. szí a kapcsolatot munkások, parasz. tok és értelmiség között. Hazánkban ruár évek óta folyik a politikai és tudományos ismeretter­jesztő munka. Az elmúlt évben váró. sainkbaii és falvainkban közel száz_ ezer előadást tartottak, mintegy hat. millió hallgató előtt. Ebben a mun­kában jelentős eredményeket ért el a több mint száz éves múltra vissza, tekintő, haladó hagyományú termé­szettudományi társulat, valamint az Irodalomtörténeti társaság és a tör­ténelmi társulat. A létesítendő új egységes társad», lom és természettudományi ismeret, terjesztő társulat hivatott arra, hogy megszervezze a tudomány és művé­szet minden ágának az eddiginél szé. lesebbkörű népszerűsítését és az is­meretterjesztés feladatainak egyse, ges irányitásával hathatósan szol, gálja népünk sokoldalú kulturális képzését. Ezeknek a céloknak megvalósitá. súra felhívással fordulunk a magyar értelmiséghez, tudósainkhoz, művé. szeinkhez egyetemi és főiskolai ta­nárokhoz, orvosokhoz, mérnökökhöz, írókhoz, tanárokhoz, tanítókhoz, ag_ ronómusokhoz, technikusokhoz. Ve. gyenek részt az új értelmiségi szer. vezet munkájában! Szakmai útmuta. fásaikkal, előadásaikkal emeljék a tudományos ismeretterjesztés szín­vonalát! Felhívással fordulunk a vá. rosok és falvak dolgozóihoz! Támo, gassák az új társulat munkáját, kí­vánságaikkal, észrevételeikkel te. gyék termékennyé az új társulat munkásságát. Sztálin elvtárs mondotta: „Ml minden munkást és minden parasz­tot müveit és képzett emberré aka­runk tenni és idővel el is érjük ezt“. A kultúrának ezen a széles útján já rank ml is, amikor a magyar értel­miséget az értelem, a kultúra, a tu­dományos ismeretek, a felvilágoso. A szovjet példa nyomán Komániá. í dott gondolkodás harci lobogójához ban, Lengyelországban, Csehszlovák hívjuk. BARTUS LÁSZLÓ a sárospa­taki kaolin bánya üzemvezetője- Bányászból lett a nagyfontossá­gú üzem irányítója. A bánya ja­nuári tervét 106 százalékra telje­sítette és 5 százalékos anyagmeg­takarítást ért el. Bartus elvtárs­nak nagy része van altban, hogy az üzemben már 13 hónapja nem voll igazolatlan mulaeztás OROSZ MARGIT felsőnyárádí klskaparó'kezelő. a j.lbózea '-bri­gád egyik legjobban dolgozó tag­ja. Példamutató DISZ-flat*L Nemcsak a termelőmunkából ’ré­szi ki a részét, állandóan képe» magát, mint a kultúresopert tag­ja is kitűnik. ,A kommunizmus útján^-kiállítás anyagából fiz Ózdi durva hsngermii több és isbb anvagpi segítse a tmamhengerdei CISZ „BéVe“-brííiád munkáját! Az ózdi finomhengerdében dolgo. zik Lőrlncz Lajos elvtárs vezetésé­vel a DISZ „Béke“ brigád. A brigádtagek teljesítménye feb- második dekádjdban mindössze 91 százalék volt. Ha a párosversenyben meg Is előzték a Lajos.brigádot, ez az elsőség nem sokat jelent, hiszen nem teljesítették terv-üköt. Javarészt nem a DlSZ-brigád fia­taljai tehetnek erről, Lelkesen, len. dületescjj dolgoznék, nagy akaratait teljesíteék szívósság Jellemzi őket, de sokszor selejtes anyagot kapnak, nem egy esetben az anyaghiány akadályozza a terv teljesítését. Egy hónap alatt 1300 perc, — csaknem négy műszak — kiesésük volt » rossz anyagóllá, tás és a selejtes anyagok miatt. Sürgetik, követelik, hogy a durva, hengermű adjon több és jobb minő­ségű anyagot, hogy adósságukat a leggyorsabban letörlés üthessék, tér. vük mellett április 1.1 felajánlásukat \ h ,,A szovjet ember Jóléte, a szovjet nép virágzása' pártunk számára a leg­főbb értéin“ Ennek a jelszónak szel­lemében állították össze „A kommu­nizmus útján* című kiállítás egyik tablóját. Eelvételek mutatják be a szovjet ifjúság boldog életét. A szovjet állam szerető gondoskodá­sa a szovjet ember életének minden területén megnyilvánul. A Szovjet­unióban már ötödször szállították le az árakat. A boltok te’e vásárlókkal, a vevők könyvet, ruhát, különböző dísztárgyakat vásárolnak. A Szovjet­unióban igen sok dolgozónak saját autója van. Burmatov elvtársnak, a „Mikoján* kolhoz elnökének modern gépkocsiját ábrázolja az egyik kép. Egy másik képen láthatjuk, amikor a boldog kolhozlslák igyekeznék haza újonnan vásárolt motorkerékpárju­kon Á szovjet tanító barátja, segítőtár­sa az ifjúságnak. Erről tanúskodik a kiállítás egyik felvétele. Ukrajna egyik iskolájának díszes népviseletbe öltözött növendékeit ábrázolja kirán­dulás közben. A másik képen fehérkö- tős leánykák virággal köszöntik tani- tónőjüket. A fiatalokkal együtt tanul, vak <j szovjet dolgozók is. A gyárak mellett sztahánovista iskolák, műve­zetői és technikai minimum tanfolya­mok működnek­★ Külön tflbló foglalkozik a Szovjet­unió néphagyományokban gazdag kulíúrélfttévcl. Miskolc dolgozói Rt láthatják a már jól ismert urai! népi együttes műsoráról készült felvétele­ket. A szovjet színházakat mindig zsúfo­lásig megtöltik a dolgozók. Nagy lá­togatásnak örvendenek a képtárak is. A szovjei képzőművészet mestere! úi műveinek kiállításáról szól a követ» 1í€5ZcS kép* Festői szépségű helyeken üdülnek és sportolnak a szovjet emberek. Az ötödik ötéves terv megvalósításával még töbh üdülő épül majd s 3 férő­helyek számát 30 százalékkal növelik. Igen hagy inegbec&üléebeu részesül­nek a Szovjetunióban a sportolók. Az egyik kép V. Csukarim ábrázolja, aki az olimpián különböző atlétikai^ szá­mokban 4 arany és 2 ezüstérmet) nyert. ★ A szovjet technika, hétmérföláe» léptekkel viszi előre ,a mezőgazdaság fejlődését is- A Szovjetunió negyedik ötéves tervében SS6 ezer traktort, 2 Sí ezer traktoros vetőgépet, S3 ezer kom­bájnt, 3-íl ezer traktoros ekét kapott a szovjet mezőgazdaság. 1950-ben 12 ezer villamoscséplőgép dolgozott. Be­szédes számok ezek, amelyek a szov­jet technika, diadalát hirdetik. Éiről- évre emelkedik a Szovjetunió állatál­lománya, is­A természetátalakUds torán erdő­sávokat ültetnek, ezekről is látunk színes felvételt a kiállításon. A kolho­zokban mesterséges tavakat létesíte­nek. Az Vzbég SZSZK-ban nagyará­nyú talajegyengetés és csatornaépítés folyik. Többévi börtönbüntetés az őszi vetésterv és a beadás teljesítésének elmulasztása miatt A járásbíróság a napokban hozott ítéletet több olyan vádlott bünperében, akik szabotálták, illetve vétkes hanyag­sággal, nemtörődömséggel elmulasztották az őszi vetésterv teljesítését. Yiph Mihály mezőcsáti kuláknt a járás­bíróság két évi börtönre, 2000 forint pénzbüntetésre, összes vagyonának elkob­zására, öt évi jogvesztésre ítélte, mert négy holdon nem végezte el az őszi ve­tést, beadási kötelezettségének teljesíté­sét is szabotálta. Gyurk’á János mezőcsáti kulakot a bí­róság három évi börtönre, 2000 forint pénzbüntetésre, összes vagyonának elkob­zására, öt évi jogvesztésre ítélte, mert négy holdon nem végezte el az őszi vetést. Molnár Istvánná mezőkövesdi kulákot a bíróság egy évi és hat hónapi börtönre. 2000 forint pénzbüntetésre, 3000 forint értékben vagyonelkobzásra, a közügyektől ötévi eltiltásra ítélte, mert őszi vetés­tervét nem telj-sítette, öt hold helyett csak három holdat vetett be. Éliás Károly borsodgeszti kulák három holdon az őszi búzát és két holdon az őszi árpát nem vetette el. Kukoricabe­adását nem teljesítette, nem adott be 450 kiló vágómarhát, 130 kiló sertést, 12 kiló baromfit, 418 darab tojást. A mező­kövesdi járásbíróság két évi börtönre, F‘}00 forint pénzbüntetésre, 5000 forint értékben vagyonelkobzásra és a közügyek- től öt évi eltiltásra ítélte. Id. Varga István mezőkövesdi dolgozó paraszt három hold helyett csak 1200 ölön végezte e! az őszi vetést. Ezért a járásbíróság 600 forint pénzbüntetésre ítélte. Ujj János roezőesdti dolgozó parasztot a járásbíróság négy hónapi börtönbünte­tésre és 500 forint pénzbüntetésre ítélte, mert két és fél holdon az őszi búzát, egy és fél holdon a rozsot nem vetette eL N. Nagy Ferenc emődi dolgozó parasz­tot a járásbíróság 1200 forint pénzbünte­tésre ítélte, mert nem teljesítette ószí vetéstervét. Nagy László emődi dolgozó parasztot 1100 forint pénzbüntetésre ítélte a járásbíróság, mert nem vetette el az őszi gabonaféléket. Kö'e'ességmuia? z a tansc*elnöüök ss e'öss^ürevfipäsa Pető Lászlót, a mezőkeresztesi tanács elnökit a járási tanács megrovásban részesítette, mert az őszi vetésterv telje­sítéséről hamis jelentést adott. 2500 hol­dat jelentett, holott csak 1380 hold volt bevetve, Kiss János nemesbikki tanácselnökre, Vincze János geleji tanácselnökre a siló- •zási terv nem teljesítése miatt a járás! tanács pénzbüntetést szabott ki. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom