Észak-Magyarország, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-25 / 21. szám

2 ESZAKMAGYARORSZAG V asárnap, 1953. január 25. GM tugwdjéJí a csizma.“ A pazarlás több lielyen más formában is megnyilvá. Hűit Nem kezelték, asm védték a takarmánykészletet. Mindezek eile, 'mire az állami gazdaságok és a ter- ímelőcsapoiiok zöme még mindig nem kezdte meg a szalmafeltárást. Ahol próbálkoztak is az új módszer, vei, magukra maradtak, mert kezde, in Anyázásukét sem a községi tanács, sem a községi pártszervezet nem ka_ volta fel. A sorozatos hanyagság kö_ vetkezményei már mutatkoznak is, jónéhány állat elhullott. Elaludt az éberség is, majdcsak szó nélkül eltűrték, hogy a kulákok aknamunkával akadályozzák az új módszerek alkaSm&zását. Szőkében, hosszában terjesztették,- a kulákok, hogy „nem lehet semmit sem tenni..., aszály volt..., a feltárt szalma egész, ségtelen a jószágnak..., nem jó a siló • takarmány.“ Ez az oka araiak, hogy még a termelőGsoportok is csak 78.2 százalékra teljesítették siíózási tér. vüket, a földmű vessző vetkezetek pe_ dig több helyen bűnös módon elha­nyagolták ezt a feladatukat. A rév. leáayvári földmüvesszövetkezet egy. áltaJáín nem. Is silózptt. Példát mutatott az éberségben a cigándi pártszervezet és tanács, amely leleplezte, hogy a kulákok szemetet, hasznavehetetlen anyago­kat, még üvegdarabokat is raktak a silógödörbe. , Minden községben mulassák be a szafnpfeitárást ás a rrerssifezást Vastagja József, a rév leány vári ál. larni gazdaság dolgozója felszólald, sában javaséiba: a járási tanács me. zögazdasági osztálya a legrövidebb időn belül szervezze meg, hogy min­den községben rendezzenek három, napos tanfolyamot, amelynek kere­tében ismertetik és a gyakorlatban bemutatják a gyorssilózást és a szalmafeltárást. Gönczi István a Szélföld.tanyai kísérleti-telep dol­gozója elmondotta, hogy a hiányos takarmányozás miatt gazdaságuk, ban visszaesett a tejhozam. Ismer, tette ezután a gyorssilózás módsze­rét. Harcsa László, a nagyrozvágyi „Ady“ tszcs, állatgondozója elismer, te, hogy ezáz szekér szénájuk rom­lott el a hanyag kezelés miatt, ö is sürgette, hogy minden községben, tenmelöcsoportban mutassák be a szalmafeltárást. Több más felszólaló is beszélt ar­ról, hogy a községi tanácstól, illetve pártszervezettől eddig nem kaptak elegendő támogatást. • A tapasztalatcsere megbeszélésen elhangzott felszólalások kemény figyelmeztetést jelentenek a ricset járási pártbizottság és a járási la. tiát-s számára — és tanulhatnak ebből más járásokban is. Kíméletlenül le kell csapni a kártevő kulákokra, szét kell zúzni 'a nép megkárosítá. sara irányuló újabb aknamunkájukat. Néikíilözhetetjeniil fontos, hogy haladéktalanul Intézkedjék a tanács a háromnapos tanfolyamok, a gva. korlat! bemutatók megszervezésére. A népnevelők kezdjenek a legszéle* sefebkörű felvilágosító munkához, állítsák oda mindenütt példaképül » cigándi, a kisrozvágyl, a pácini,, a Ideái és ,, révleányvári termelő­szövetkezeteket, a sályl egyénileg dolgozó parasztokat, akik gomi nélfeiU átteleltethetik állataikat, mert idejében meghallgatták a párt tanácsait, végrehajtották a kormány határozatait, alkalmazták a sr.ov .jet áttoléltetést módszereket. Terjesszék el mindenütt a járásban ezek', nek a termelőszövetkezeteknek, egyénileg dolgozó parasztoknak jó ta­pasztalatait, Ha nagy késéssé) is, annál inkább minden erő mozgósító, fával Induljanak harcba a veszély elhárításáért, biztosítsák az állatok átteleltetését, só't emellett a téli Időszakban is az állatállomány ja vita. sät, a termékhozam emelését. Erre még mindig van lehetőség s a le­hetőséget valósággá is kell változtatni. Egyéni érdeke ez a dolgozó parasztoknak, a tersKőlőcsoportokn ak, nagyfontosságú közös érdeke egész népgazdaságunknak. * . ILYEN LESZ A KURITYANI VÁJÁRTANULÓ-ISKOLA Ehhez azonban az szükséges, hogy a 28/4. sz. építőipari vállalat most már haladéktalanul hozzá kérdjen a® iskola építéséhez. A vállalat vezető- séfé ígéretet hogy a. tervek szerint január 19-én megkezdik ** épí­tést, ez azónbac nam történt meg- Már az előkészületeknél öt nappal elma­radtak a terv mögött. Az építés vezetőségének elsőrendű kötelessége, hogy a lemaradást a legsürgősebben behozz*. A fenti két kép a nsezőkeresstesi bányászok logényszállóját, illetve «n- nafe társalgóját ábrázolja. A kurityánl vájártanulóiskola „ikertestvére” lesz ennek a legúnyszállónak. Az emeletes, 114 személyt befogadó épüleíben 12 szoba áll majd a vájártanulók rendelkezésére. A földszinten lesz az ebédlő, a társalgó, a konyha, a zuhanyozó és a melegvízfürdő- Az építésnél 300 ezer téglát és 150 köbméter betont használnak fel. A korszerű épületet nagy park veszi majd körül, erre a célra 350 ezer forintot biztosit népi államunk. A fiatalok *z árnyas fák alatt pihenhetnek, tanulhatnak majd. A 28/4. sä. építőipari vállalat műszaki vewetoin, épitőmunkásarn múlik; M»$g> aiÄtsmwwbb kftrityání *#jáj**nn;oi«koiAráii, közöihewtnk képeket. .-4 Pórtélét____________ic A Szevjetisnió taiaanists Pállja — a komnista- és mankáspórtsk példaképe Irta: GYÁRFÁS JANOS. A cikk előző részeit január 11-i és január 14-i számunkban közöl­tük. IV. A Szovjetunió Kommunista Párt. ja XIX. kongresszusa, a módosított Szervezeti Szabályzat különös erővel húzza alá a párttagok kötelességei között a párt. és kormányhatároza­tok maradéktalan megvalósításáért folytatandó harcot. „A párt és kor­mány határozatai iránt tanúsított formális magatartás, a végrehajtá­suk tekintetében tanúsított passziói, tás olyan hiba, amelyet a legkönyör- telenebbül ki kell irtani — hangsú­lyozta Malenkov elvtárs. — Hazánk érdekeinek szüntelen szem előtt tar. tása, kemény és szakadatlan harc a párt- és kormányhatározatok telje­sítéséért, ez a legfőbb kötelessége a párt és az álam minden funkcianá. riusának“. A párttagnak nemcsak hogy el kell fogadnia, be kell tarta­nia és végre hajtania a párt ha­tározatait, hanem elsőrendű köteles­sége harcolni azért, hogy dolgozó társai is betartsák a határozatokat. Jelentős számban vannak hazánk­ban is olyan kommunisták, akik íüzön-vizen át megvalósítják a párt határozatait, vonatkozzanak ezek akár a termelésre, akar a pártépítés, re, életünk bármely területére. Eredményeinket, sikereinket elsősor­ban ennek köszönhetjük- Hiszen a párt és a kormány határozatai meg­szabják legfontosabb feladatainkat a szocializmus építésében, munka- programot adnak, megjelölik a leg­főbb célokat és a célok eléréséhez vezető módszereket. Tömörítik az erőket, a soronkövetkezö legfonto­sabb feladatok megoldására, össze­gezik az <Set, a gyakorlat gazdag ta­pasztalatait. Élesen, világosan fo­galmazzák meg azt, hogy milyen akadályok fékezik előrehaladásun. kát és hogyan kell azokat eltávolí­tani utunkból. A határozatok ma­gukba foglalják a dolgozó tömegek igényeit, kezdeményezéseit, széles, körű lehetőségeket nyújtanak az al­kotó energiák kibontakozásához. A határozatok végrehajtása ercLíti, szi­lárdítja pártunk egységét. Elérkeztünk oda, hogy 'elvtársaink ma már olvassák, tanulmányozzák a határozatokat, de azok végrehajtá­sával, á végrehajtás ellenőrzésével még nem törődnék,eleget. Gerő elv­társ a Központi Vezetőség novem­ber 21).i ülésén kiemelte, hogy az ipar területén mutatkozó hiányossá­gok egyik fontos oka áz az elég gya­kori jelenség, hogy a minisztériumok vezetői, trösztök, vállalatok igazga. tói gondatlanságból, nemtörődöm­ségből, liberalizmusból, sőt nem egyszer önelégültségből elmulasztják fontos párt- és kormányhatározatok végrehajtását. Vannak párttagjaink, akik formális, közömbös magatartást tanúsítanak a párt. és kormányha­tározatok végrehajtásánál. Az ilyen kommunisták gyakran, nem fukar­kodnak a szavakkal, nem .győzik hangoztatni, hogy egyetértenek a határozatokkal, de amikor tettekre kerül a sor, húzzák-halasztják a dol­gok intézését, nem harcolnak kemé­nyen, odaadóan a szavak teítéváltá- sáért. Ilyen formálisan kezelik pél­dául a párt- és kormányhatározata, kát egyes vezetők megyénk kohá. szati üzemeiben, különösen az ózdi kohászati üzemekben. Ózdon meg van minden lehetőség a terv teljesítésére. Emlékeztessenek azok a sikerék. termelési győzelmek, amelyeket Ózdon vívtak ki a pár­tunk II. kongresszusa tiszteletére in­dított munkaversenyben. Más alkal­makkor is becsülettel teljesítettéle, sőt túl is szárnyalták Ózdon a ne­gyedévi terveket. Most Ózd mégis kevesebb acélt ad a hazának, mint kellene. Szocialista építésünkhöz, népgaz. daságunk fejlesztéséhez pedig elen- 'gedhetetleniil szükséges, hogy acél- termelésünket gyors ütemben fokoz, zuk. úgy, ahogy'an azt Központi Ve­zetőségünk november 29-i ülésén határozatba foglalta. Az ózdi kohá. szati üzemek dolgozói nagy lelkese­déssel tették meg az elmúlt Íretek­ben felajánlásaikat hazánk felszaba. dulásának évfordulójára, április 4. tiszteletére. A borsodi kohászok te­rületi vállalásaiban fontos hely jut az ózdi kohászoknak. A vállalások teljesítésének alapvető feltétele a na- ponkinti tervteljesités, a Központi Vezetőség legutóbbi határozatának maradéktalan végrehajtása. Az ózdi kohászati üzemek vezetőinek kom. munista lendülettel kell ezért har- eolniok, meg kell szüntetni az olyan visszásságokat, hogy Ózdon nem használják ki megfelelően a íerme- lőberendezéseket. A karbantartás elhanyagolása miatt fontos szállító, berendezések állnak az üzemben. A grafikon szerinti termelést nem való­sították meg kielégítő mértékben. .Nem fordítanak gondot a dolgozók szakmai ismereteinek gazdagítása, ra. szakmai színvonalának emelésé, re. Mindezeknek a hibáknak forrása a párt- és kormányhatározatok libe­rális kezelése. A kommunisták fel. adata, hogy megmagyarázzák a dol­gozó tömegeknek a párt- és kor. mányhatározalok jelentőségét, hogy ezzel még szorosabbra vonják kap­csolataikat a tömegekkel. Lenin elv­társ arra tanít benünket. hogy „a nép tömegében mi... a tenger c.seppje vagyunk csupán, s kormán nyozni csak úgy tudunk, ha helyesem fejezzük ki az:, amit a nép gondol. Éneikül o kommunista párt nem fog* ja tudni vezetni a proletariátust, a proletariátus pedig nem fogja tudni vezetni a tömeget és az egész gépei zet szétesik“. A párt. és kormányhatározatok ál­landó ismertetésére, a párt politiká­jának szakadatlan megmagyarázása, ra, pártunk és a dolgozó tömegek el­szakíthatatlan kapcsolatainak állan­dó erősítésére, pártunk Központi Ve­zetősége, Rákosi elvtárs fcsámlau lanszor felhívta figyelmünket. 1 gr például a 1950. február 10-i ülé­sen, vagy az 1952. június 27-i ülé­sen. Egész agitációs munkánk, népne­velő tevékenységünk célja: újból és újból félreérthetetlen világossággal, a rendelkezésünkre álló gazdag ér­vek és adatok felhasználásával mag. magyarázni a dolgozó tömegeknek pártunk politikáját, célkitűzéseit, amelyeknek megválósílásával hatal­mai- lépésekkel haladunk előre a szocializmus építésének útján. Ez­zel jelentősen növeljük, megsokszo. rozzuk a dolgozó tömegek erejét, igy válnak a párt- és kormányhatá­rozatok erős fegyverré kezünkben. Ujafib sikerekkel iinnsplik felszabadulásijaik évfordulóját a futtái kentiergyár dolgozói A tukai kender-gyár dolgozói a munkafegyeLem megszilárdítás svai, munkamódezcrátadásaal, a. munkások és a műszakiak jó együttműködésé­vel szép eredményeket értek el a múlt esztendőben. Különösen jól dől. gozott Kovács István ólmunk ás, Bar. na Imise sztahanovista, Vásári János sztahanovista, Czinege István él műn. kás és Kerékgyártó Imre sztaháno, vista. Havonta átlagosan 140 szá­zalékra tettek eleget előírásuknak. Valamennyien átadták munkaniód. szerüket, így Szebeni Sándor, Sepsi Magda, Rótih Miháiyné, Demendi Katalin, Kerékgyártó Ilona és még 'több dolgozó állandóan 100 százalé­kon felül teljesítette tervét. A kendergyár dolgozói felszabadu. 1 ásunk évfordulója tiszteletére érté­kes vállalásokat tettek. A tilósok megfogadták, hogy kenderszálból 1040 kilót, kóoból pedig 2073 kilót termelnek terved felül. A nagytörö brigád tagjai, Emödi András, Koós Lajos, Bíró Gizella, Vásári Mária és Mecsezi Mária vállalták, hogy terven felül napi 231 kilót termelnek. A kistörő brigád elhatározta, hogy áp. rilis 4. tiszteletére 150 kilóval túltel. jesíti napi tervét. A rázós brigád 770 kg os többtermelést vállalt felszaba. dulásunk ünnepére. A gyár valamennyi brigádja pá- ' rosversanyben van. Vállalták, hogy még fokozottabban takarékoskodnak, csökkentik a selejtet és pontosan be. tartják a terv és a technológiai fe. gyeimet. A kendertörö brigád tagjai tervü­ket 1500 mázsával akarják túltelje, siteni. Boros László és Budid József művezetők vállalták, hogy segítik dolgozó társaikat a vállalás teijesi. lésében, biztosítják a verseny ered- ményeirtek nyilvánosságát. TAKACS PÁL Tuka, kendergyár. ISMERJÜK MEG A BEGYŰJTÉSI REHBELETET! Haladékfatanul meg kelt keadeni os 1953. évi to fásbeadást! 1953-ban tojásbeadásra kötelezettek mindazok a termelők, akiknek gazdaságá­hoz ,.K) négyszögölt elérő, vagy azt meg­haladó nagyságú szántó, rét, legelő, kert (gyümölcsös) és szőlőterület tartónk. Mentesek a tojásbeadási kötelezettség alól: 1. a rizs vetésterületek, melyek «tán a termelőknek rizst kell beadniok; 2. a községi vagy városi legeltetés bi­zottság egységes kezelésébe vont legelő- területek ;' továbbá 3. a megyei mezőgazdasági osztály iga­zolása szerint mezőgazdaságilag nem hasz­nosítható területek és a mezővédő erdő­sávok. A tojásbeadási kötelezettséget az 1953. évre a rendelet — helyesen — nem da­rabszámban, illetve nemcsak f 1 arabszám- ban, hanem súlyban is megállapítja. Ilymódon az a termelő jár jobban, aki szebb, naQobb tojást ad be. A friss to­jás nehezebb, mint az állott tojás, ezzel az intézkedéssel tehát kormányzatunk kedvezményt ad a kötelezettségüket be­csületesen és pontosan teljesítő terme­lőknek és megnehezíti a kulákok, vala­mint az esetleg befolyásuk alá kerülő nem eléggé öntudatos dolgozó parasztok mesterkedését, hogy állott, romlott tojás beadásával nehezítsék az ország ellátását. A dolgozó parasztok baromfi- és tojás- beadási kötelezettsége — ideértve az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csopor­tok tagjait is — a szántó, rét, legelő, kert és szőlő minden holdja után 2 és fél kiló baromfi és 2 és fél kiló (45 darab) tojás. ■ A kulákok ezévben ugyancsak 2 és fél kiló baromfit és 2 cs fel kiló (45 darab) tojást kötelesek kát. holdankint beadni­A lermelőszövetkezetek és 11T. típusú termelősajjvetkrzati csoportok ezévben is kedvezményben részesülnek- Részükre a rendelet a közös művelésük alatt álló te­rület (szántó, rét, legelő, kert [gyümöl­csös! és szőlő) után kát. holdankint 1 és fél kiló baromfi és 1 kiló 10 dg (20 da- ; rab) tojás beadását állapítja meg- A be adást a termelőszövetkezeteknek és a 111- típusú termelőszövetkezeti csoportoknak elsősorban a közös állományból kell tdr jesitemök­További kedvezményt kapnak az olyan termelőszövetkezetek és Ili. típusú ter­melőszövetkezeti csoportok, amelyek 1951 március 10. után alakultak, vagy melyek­nek területe azóta legalább háromszoro­sára emelkedett- Ilyen esetben a beadási kötelezettség kát. holdankint mindössze 1 kiló baromfi és 85 dg (15 darab) tojás, ■ A termelőszövetkezetek és III. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjainak a háztáji gazdaságukhoz tartozó földterület mán — amennyiben a terület kisebla migt 800 négyszögöl — 1 kiló 25 de ba­romfi í és 1 kiló 25 dg (23 darab) tojást; ha pedig háztáji gazdaságuk 800 négy­szögölnél nagyobb, holdankint 2 kiló 50 dg baromfit és 2 kiló 50 dg (45 darab) tojást kell beadniok. A tojásbeadási kötelezett séget; csak ** előírt súlyhatárnak és minőségi feltéte­leknek megfelelő friss éphéjú tyúktojással lehet teljesítem, A rendelet megszabja tn* äs, hogy az év folyamán milyen időközökben és milyen ütemben kell á beadást teljesíteni. Ezek szerint az I. negyedévben az évi tojás" beadás 35 százalékát, a II. negyedévben 40 százalékát, a III- negyedévben 15 szá­zalékát, míg a IV. negyedévben a fenn­maradó részt, azaz az évi kötelezettség 15 százalékát kell teljesíteni­Ezen túlmenően a termelőkbe! való megbeszélés alapján a negyedévi előírá­sokat még havi részletekre ja felbontják a nyilvántartó hatóságok és annak telje­sítését a beadási könyvbe történő bejegy­zés -útján havonta ellenőrak. Minden dolgozó paraszt elsőrettdfi kö­telessége, hogy 19S2. évi esetlege», vuto' zását haladéktalanul rendezze és sürgősem, megkezdje 1953. évi toj».-beadási kötele­zettségének teljesítését. Jugoszláviában rendőrőrszobáliká alakítják át az olvasótermeket A ,,/a Szó djallszticsku Jugoszlá. viju“ a jugoszláv hazafiak szövetsé. gének Moszkvában megjelenő lapja Írja: Tltoék a jugoszláv klasszikusok és a haladó írók müveit betiltották és kivonták a. könyvtárakból. Az olvasótermeket és az iskolai könyvtárakat újabban kávéházakká és rendőrőrszobákká alakítják. Ez történt a podgorieai járás Ublim, Tuzini és Cerovico nevű helyiségei, ben is — mint ezt a „Pobjeda“ című ti te ista lap írta. A könyveket és a berendezést széthurrolták és vasra, csőt helyeztek az ablakokra, hogy szükség esetén még börtönnek 1» használhassák a helyiségeket. Egy olasz hajó személyzetének kilenc tagját nem enneiHei gartraszálíni az Egyesült Államokban A Reuter newyorki jelentése sze­rint az új amerikai fasiszta jellegű bevándorlási törvény értelmében nem engedték partraszállni New. yorkban az „Andrea Doria“ nevű olasz hajó személyzetének kilenc tagját.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom