Észak-Magyarország, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-24 / 20. szám

SSZXKMAWATfORSZAG s KÉT NÉP BARÁTSÁGA V ét n?pi acélossá kovácsolódott ha- rátságát ünnepeljük: öt eszten­dővel ezelőtt, 1943 január 24-én írták alá a magyar és a román nép képvise­lői a barátsági, együttműködési és köl* esönös segélynyújtási egyezményt, amely örök időkre megpecsételte forró barát­ságunkat, megvetve alapjait a kapcsola­tok további fejlődésének. A magyar és román uralkodóosztályok évszázadokon át próbálták egymás ellen uszítani a két népet s újra és újra igyekeztek gáncsot vetni mindenfajta közeledésnek. Legjobbjainkat mégis egyesítette az országhatárokon túl tér jedő hatalmas erő: a közös harc az el­nyomók, az úri rend ellen. A Budai Nagy Antalok és Hórák, a Kossuthok és Balcescuk célkitűzései azonosak vol­tak ebben a gigászi küzdelemben a Habsburgok és Hohen zellernek, a grófok és bojárok ellen. A közös harcok tüzé- ben született meg és fejlődött őszinte érzéssé barátságunk, amely mély tartal­mat, szabad szárnyalást csak a felszaba­dulás után kapott. A felszabadító dicső­séges Szovjet Hadsereg a magyarok és románok kezéről is leverte a bilincset s a nagy Szovjetunió baráti támogatásá­val, őszinte segítségével ez a múltban sokat szenvedett két nép is elindult a felcmelkedcs útján, n szocializmus ra- gvogó távlatai felé. Havre izmosodó ba­rátságunk és együttműködésünk meg- rendíthetetlen alapja az a hála, szeretet és hűség, amellyel a közös felszabadító, a népek jogait tiszteletbentartó Szovjet­unió, a nagy és segítő barát felé for­dulunk. T [ j alapokra épült a kén nép barát- sága is. A két nép alkotmánya, a sztálini nemzetiségi politika sselle- mében, széles körben biztosítja a román, illetve magyar anyanyelvű dolgozók jo­gait. Ennek értelmében a román nem­zetiség lakta falvakban bevezettük a románnyelvü iskolai oktatást, román gimnázium, kollégium, \ pedagógiai fő­iskolákon román tanszék létesült. Azok­ban a falvakban és városokban, melyek­ben román nemzetiségű dolgozók lak­nak, a kultúrotthonokban és kultúr- házakban közösen folyik a munka­A Román Népköztársaság gondosko­dásának egyik legfényesebb bizonyítéka a magyar autonóm terület megalakítása. A magyar autonóm terűiét fejlődésének biztosítására a Román Népköztársaság új üzemeke*, gyárakat, vasútvonalat, erőműveket épít s a kulturális színvonal általános emelkedését magyar egyetem, magyar iskolák, színházak, újságok is szolgálják. A felszabadulás óta mindkét ország lián hatalmas változások követ­keztek be az ipar területén is: a tőké­sek igájától megszabadult dolgozók erő­teljesen bekapcsolódtak a nagy ország- építő munkába s az újjáépítés évei után megindult mindkét országban a szocia­lizmus alapjainak lerakása. A Szovjet­unió segítsége mellett jelentős értékű az a támogatás is, melyet egymásnak nyújt a két népi demokrácia. A Román Népköztársaság már a felszabadulásun­kat követő időben segítségünkre sietett, hogy akkor mé.g romokban heverő orszá­gunk ismét talpraállhasson. Azóta, évek során, egyre szélesedet* a két orsság között az árucsereforgalom. Az egyenjogúság, egymás jogainak tiszteletbentartása, a kölcsönös segítség szellemében a magyar és a román nép képviselői az elmúlt évben hosszúle­járatú gazdasági egyezményt kötöttek, az egyezmény keretében a két barati ország „ROMAGCHIM“ nmen magyar —román vegyestársaságot létesített földgáz felhasználásán alapuló vegyi­kombinát építésére a Román Népköz­társaságban, a romániai földgázt pedig vezetékeken szállítják a hazánkban épí­tendő vegyiiizenihez. A két ország ma­gasfeszültségű helyi villanyáram hálóza­tát is egybekapcsolják abból a célból, hegy a kölcsönös segítség mellett gaz­daságosabbá váljék a villamosenergia források és a hálózat kihasználása. A Magyar Népköztársaesg emellett gépek­kel és felszerelésekkel járul hozzá a Román Népköztársaság iparának fejlesz­téséhez­|V1 indezelcen túlmenőéin, a két szom­”■* széáos baráti ország között szoros kulturális együttműködés alakult ki »z elmúlt évek során. Ezen a fontos terüle­ten, a kultúra frontján is eltűntek a gátak, melyeket a két nép hajdani urai emeltek s friss, egészséges vérkeringée indult meg. A magyar nép sorra megismeri a román nép kultúrájának nagy alkotá­sai* s a román nép is megismerkedik a magyar dolgozók kulturális életével, klasszikusaink és xr.» élő művészeink, íróink müveivel. A cserekapcsolat nagy segítője az 1947-ben kötött kulturális egyezmény. A felszabadulás, de különö­sen az egyezmény megkötése óta komoly fellendülés következett be a kultúra különböző termékeinek cseréje terén. Különösen tapasztalható ez az irodalmi alkotásoknál, Romániában megjelent például Petőfi, Ady, József Attila köl­teményeinek gyűjteménye, klasszikus íróink közül Mikszáth és Móricz prózai müvei, ugyanakkor Magyarországon ki- nyomatták a többi között Caragiale, Eminescu, Sadoveanu müveit. A Román Népköztársaságban magyar képzőmű­vészeti kiállítást rendeztek. Magyar- országon román filmhét, Romániában ma gyár filmhét keretélten mutálták be a két ország egyre fejlődő film művésze­tének újabb alkotásait, Mindkét országban a dolgozók száz­ezreinek részvételével rendezik meg évrői-évre a magyar—román barátság hetét, amely újabb és újabb alkalom arra, hogy a ké* nép megismerje egymás művészetét s a szerzett tapasztalatokat felhasználja kulturális forradalmának fejlesztésére, erősítésére. A magyar és a román rádióállomások is rendszeres esereviszonyhan állnak egymással, a ro­mán rádió magyarnyelvű műsorokat köz­vetít a Romén Népköztársaság területén élő magyar dolgozók részére, A két or­szág képviselői 1911-ben magyar—román közős könyvkiadási egyezményt Írtak alá Budapesten, amely egybehangolj* a két ország könyvkiadói tevékenységét. A magyar és a román nép cSjsi. ** törekvései azonosak, mindkét or­szág dolgozóit azonos cél hevíti: a szo­cializmus mielőbbi felépítése. Szorosan egymás mellett, vállvetve küzdenek a nemes cél eléréséért s a béke szent ügyének megvédéséért, Rákosi Mátyás és Gheorghe Gheorghiu-Dej elv-társak vezetésével. És mindkét nép boldogabb jövője felett őrt áll az. aki minden nép sorsát a szívén viseli, aki felé bizalom­mal tekint a világ minden becsületes dolgozója, a legnagyobb tanító és barát; Sztálin! A borsodi bányászok vállalásai április 4 tiszteletére Magyar államférfiak üdvözlő táviratai a magyar-román barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynvuttási szerződés megkötésének évfordulóján Rákosi Mátrág elvtárs távirata Gheorghe Gheorghiu-De/ eivtársho» Gheorghe Gheorghiu.Dej elvl&rsnak, a Román Népköztársaság Minisztertanács» eánökének. Bukarest. A magyarj-omán barátsági, együttműködési és kölcsönös segélj^ nyújtási szerződés megkötéséneit ötödik évfordulója alkalmából szívből jövő üdvözletemet küldöm önnek és a testvéri román népnek. Ez a szerződés véget vetett a két nép közös el nyomé) által szított ellentéteknek és lehetővé tette, hogy a felszabadító Szovjetunió példája nyomán kölcsönös bizalmon alapuló újtipusú baráti kapcsolatokat fej­lesszünk ki országaink között. Kívánom, Elnök elvtárs, hogy a két testvéri nép megborrthatattaa barátsága és hatékony együttműködése, amely jelentősen hozzájárul! eddigi eredményeinkhez, további sillerekre vezessen abban a harciban, amelyet a nagy Sztálin vezetésével rohambrígádokként vivőnk a béke megvédéséért és a szocializmus győzelméért. RÁKOSI MÁTYÁS a Magyar Népköztársaság Mlnlsztertaaácéáanh eífflBk®, Dobi István elvtárs távirata dr. Petra Gro»a eivtársho» I>r. Petra Groza eävt&rsnak, a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése elnökségének elnöke, Bukarest. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magam nevében ni legöszintébb jókívánságaimat fejezem ki önnek Elnök elvtárs és a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése Elnökségének a magyar­román barátsági, együttműködési 6a kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának ötödik évfordulója alkalmából. A szocializmust építő magyar és román nép barátsága élő valósággá, eredményeink biztos zálogává vált. A magyar nép vállvetve fog tavát* harcolni a testvéri román nép­pel közös nagy barátunk, a Szovjetunió oldalán a béke, a szabadság áa a haladás ügyéért. DOBI ISTVÁN a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának etecBt*. Molnár Erik elvtárs távirata Simion Baghiei eivtársho» Simion Bughioi elvtársnak, a Bonján Népköztársaság külügyminiszterének. Bakomat. Engedje meg, Külügyminiszter elvtárs, hogy & népeteket összefűző barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírá­sának mai évfordulóján legmelegebb szerencaekívánAtaánat Icüidjaoa önnek. Barátság! szerződésünk erős fegyvernek bizonyult abban a faarcban, amelyet a két testvéri nép függetlensége megvédéséért, a béke megőr­zéséért és a szocialista társadalom felépítéséért vív as új háborúra uszító imperialisták és elvetemült bérenceik ellen. További nagy sikereket kívánok a szocializmust építő baráti romSa népnek ötéves terve megvalósításához, a Szovjetunió vezette béketáboc soraiban vívott rendületlen harcához. MOLNÁR ERIK a Magyar Népköztársaság külügyminisztere. Napi 33 vagon szenet adnak terven leiül a borsodi szénbányászati tröszt dolgozói A borsodi bányászok nagy lelkese­déssel készülnek a felszabadulás év­fordulójának méltó megünneplésére A szénen dolgozók 00 százaléka, a fenntartási dolgozók 75 százaléka, a műszaki dolgozók 35 százaléka tett felajánlást. Sok tizemben összesítették már a vállalásokat, amelyek a terv üUteljesíiésére, a munkafegyelem meg- fe’lnárdítÁsúre, a gépek jobb kihasz­nálására és karbantartására, a mun­kahelyek biztosítására és a patatar­talom csökkentésére vonatkoznak. — Ezekből a felajánlásokból állítják öe*- sze a borsodi, illetve az ózdi szénbá­nyászati tröszt vállalását. Mindkét trösztnél megindultak a páros verse­nyek is. A borsodi szén-tröszt dolgozói vállal­ták, hogy terven felül napi 33.15 va­gon szenet termelnek. Az ó&di szén­tröszt dolgozói a negyedévi terven fe­lül 2673 tonna szén kitermelésére tet­tek ígéretet. A k-urityúnl front-brigádok megfo­gadták, hogy az el ói r Any zott napi 114 csille helyett 133 csille szenet külde­nek a felszínre. Sa jószen tpéteren a H. akna 11-es siklójának aknászai páros versenyre hívták ki a V. ereszke aknászait a terv túlteljesítésére, az önköltség csök­kentésére, mindenféle faanyag takaré­kos felhasználására, a palatartalom csökkentésére, a um n ka fegyelem meg­szilárdítására, a balesetvédelem foko­zására és a szakmai nevelés színvona­lának emelésére. A fetaönyárádi és a ferari tyűül özem vezetői párosversenybe léptek egymás­sal a munkafegyelem fokozására, az anyagtakarékosságra és a munkaerő helyes elosztására. Kiválóan jó munkát végzett a mvn- kaverseny szervezésében az ormos- »tisztái üzemi bizottság és válialatve- zetőség. Minden üzemrészben knltür- brigádok szerepeltek, biztosították, hogy a termelési értekezlet jól sike­rült, a dolgozók mindannyian megje­lentek a tervmegbeszélésen és csatla­koztak a versenyhez. Bevezetik a ciklusos munka­módszert. tavftlók a géufcarban- tartást, növelik a széntermelést a somsáfviast A somsályi bányászok nagy lelkese­déssel csatlakoztak a szuhakállótak felhívásához. Méltó versenytársai aka­runk lenni a szuihakSlIót bányászok­nak, ezzel is bizonyítani akarjuk, hogy szilárd pillérei vagyunk a hatalmas béketábornak. A somsályi dolgozók vállalták, hogy !*z eiaö negyedév minden napján 100 százalékra teljesítjük, sót túlteljesít­jük tervünket úgy, hogy terven felül S50 tonna szenet adunk népgazdasá­gunknak. A 100 százalékon alnl telje­sítők számát legalább 10 százalékkal csökkentjük. El akarjuk érni, hogy egyetlen olyan párttag se legyen üze­münkben, aki 100 százalékon alul tel­jesítené a tervet. A műszáki vezetők vállalták, bogy a frontfejtések hala­dási sebességét a negyedév végére fo­kozatosan lvét méterre emelik, biztosít­ják a tervteljesítés műszaki feltételeit. Gondoskodnak az üres csilléivel való ellátásról és „ jó gépkarbantartásról, bevezetik a ciklusos munkamódszer*. Üzemi párt- és szakszervezeti ak­tíváink vállalták, hogy egyéni példa- mutatással, jó felvilágosító politikai munkával, * verseny:nozgalom további erősítésével segítik elő » felajánlás teljesítését. Értékes fWaJftnTíselwf tett» n fia­talok is. Sebök József ffl-brigádja el­határozta, hogy 50 csillés mozgalmát 100 csillés mozgalommá fejleszti, en­nek keretben további két brigádot szervez meg, OROSZI JÓZSEF Vállalati igazgató­Párosverseny a felsönyárádi bánya műhelyének dolgozói között A felsönyárádi bánya műhelyének dolgozói az első negyedév tervének leg­jobb teljesítésére szinte kivétel nélkül vállalást tettek. A vil'amosmuliely dolgozói elhatározták, hogy jó karban­tartással, a tartalékalikatrészek előké­szítésével a legkisebbre csökkentik az áram kieséseket és üzemzavarokat. — Vállalták, hogy a szuhai ereszkében fizembehelyezik a trafóállomást, ezzel biztosítják az B'. 4-e« fejtőgépek áramellátását. Január 31-re befejezik a szuhai ereszke szállítógépének villa­mosszerelését. Oláh Béla kovács terven félül 10 csillelAkatót készít el. Kovács József jelentős mennyiségű oxigén megtaka­rítását vállalté. Túrós Balázs eszter­gályos megfogadta: a gépállási időt megszünteti, Dombi János selejtmen- tes munkát vállalt, Jobbágy József ács pedig a földalatti raktár mielőbbi el­Atadták rendeltetésének a diós. győri tüzállóanyaggyár korszerűen berendezett 52 személyes munkás, szállóját. A közeljövöl*en elkészül az üzem új gyönyört! fürdője. A ttizáfl. készítését. Kovács Béta lakatos elha­tározta, hogy gz Sz. 158-as rakodógé­pek kerb an tartását fokozott gonddaj végzi, biztosítja a gép zavartalan mű­ködését, munkamódszerét átadja • hozzá beosztott fiataloknak. A műhely sok dolgozója párosver- senyben küzd az első negyedévi terv legjobb teljesítéséért. Élenjár a párosversenyben Veres András gépmester, aki Varga Bajost, a* ormospuszfai i,Józseí‘’-«kna mű­helyvezetőjét hívta versenyre 0 meg­előző karbantartás megszervezésére, az üzemzavarok legkisebbre való csök­kentésére. Szép felajánlásaira! tettek az ormospusztai bányászok Az ormovpnsztal ezénbányaváRalat szakszervezeti vezetősége jól felké­szült a «uro ka versenyek kiszélesítéeé- re. Ismertette a dolgozókkal a szénfa- líg felbontott terveket, mozgósította a szakszervezeti bizalmiakat. Ennek kö­szönhető, hogy a bányász dolgozók már eddig 378 vagon szén terven fe­lüli termelését vállalták április 4-e tiszteletére. Nagy lendületet adott a verseny- mozgalomnak, hogy a sztahánovisták és őket követve az egyes brigádok Is párosversenyre lépték. Burkus István brigádja vállalta, hogy az első negyedévben terven felül 55 vagon szenet ad a népgazdaságnak, a kaparók átszerelés: idejét 16 óráról 8 órára csökkenti. Szilágyi Imre vál­lalta, hogy átadja munkamódszerét Fóris S. Istvánnak, hogy ő is 100 százalék fölé emelje teljesítményét. — Emellett megfogadta, hogy a robbanó­anyag 5 százalékát megtakarítja, a fejtésből visszanyert faanyagot beépí­ti, naponta terven felüt 2 mázssa sze­net termel. Párosversenyre hívta Al­máéi István brigádját, aki a vállalást el is fogadta. Igen szépen kivették részüket a ver­seny szervezéséből s szakszervezeti hl. zalmiak és a népnevelők. Minded re­mény megvan arra, hogy 8 vállalat el­ső 8 napi lemaradását gyors ütemben behozza. NOYICZKT MIHÁLY üb. elnök. lóanyaggyár dolgozói jé munkával hálálják meg ötéves tervünk ajándé. kait. BARVA JÁNOS­Felépült a diósgyőri tűzá II óanyag gyár munkásszállója VLA1CO BARNA; TÜZEK izzott a vastrón s elégette DózsáiL Hóhér bűn törte Horeát kerékbe. És fekete sárkányt ültettek őrnek az elnyomók a tűzforrás fölébe. De a fojtott láng a nagy hegyek ormán folyton ki.ki tőrt újuló haraggal. A múlt század közepén, negyvennyolcban derengett fel a pirosálmu hajnal. 'Az árulás lefogta a vihart; de a felhők odatapadtak az égre... S egy század múltán a halottak álmát megvalósítja, ma, a munka népe. (Románból fordított« 5* f > «? \ " »or* fl romáival Rovodari administrativ palotá­idnak modellje Derek Kardun cikke a Joint kémtevékenységéről Derek Kartun, a „Daily Worker“ diplomáciai levelezője leleplezi a Joint kártevő és diverziós tevékenységét a béke­tábor országaiban. Derek Kartun kiemeli: „Tények bizonyítják, hogy teljesen alap­talan az a£ állítás, mintha, a Join- nem­zetközi zsidó segélyzotestület lenne és semmi egyéb. A bizonyítékok teljes egé­szében megerősítik, hogy a Jointon ke­resztül sz Egyesült Államok- hírszerző szolgálata működik.“ A „Daily Worker“ cikke rámutat, hogy 1950 elején a Jóim képviselői Newyork- ban resztvettek egy kommunistaeilenes konferencián. A Joint az úgynevezett se­gélyt mindig politikai célokra használta fel. Franciaországban éa Belgiumban a második világháború mán megvont min­den „segélyt“ azoktól a zsidó testületek­től, amelyek a fasizmus elleni harcban összeköttetésben álltak az ellenállási moz­galommal. IV. !■ ■ ‘Vitán utal Mmdszenty és a Joint kapcsolataira- Az ezzel kap­csolatos tények rávilágítanak, hogy a Join* a magyar klerikális reakció fejével tar­tott kapcsolataiban elnézte még az anti­szemitizmust is. Derek Kartun megírja: „A közelmúlt­ban a Joint Newyorkban 25 millió dollá­ros költségvetést szavazott meg jövendő tevékenységére. A költségvetések rend­szerint ilyen nagy összegekről szólnak, de a pénz javarészét népi „szükőlködők segélyezésére- fordítják. A prágai perben leleplezett Slánsky-féle államelienes össze­esküvés és a moszkvai terrorista orvoscso" port leleplezése igazolják a magyar kor­mány 1949. évi tapasztalatait is (1949 decemberében a magyar kormány kém­kedés miatt kiutasította az Országból Ja­cobson*, a Jóim magyari/iszági irodájá­nak amerikai vezetőjét! Szeri:.), hogy a Jointot palástul használják az Egyesült Államok hírszerző szolgálatának a szoci-- lista országok elleni eselszövéztyeiber,"

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom