Észak-Magyarország, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-24 / 20. szám

HERMAN OTTÓ MÚZEUM MISKOLC A szikszói járás kommunistáinak feladatai a tagkönyvkiosztó taggyűlések után Irta; KOLESZÄR ISTVÁN. a szikszói járási .NAGY MEGTISZTELTETÉS, minden­nél nagyszerűbb és felemelőbb tudat a magyar munkásosztály élcsapatához, a magyar dolgozók nagy pártjához, Rá­kosi elvtárs pártjához tartozni. Különösen most, a tagkönyvkiosztó taggyűlések ide­jén érzi ezt minden párttag, érzi minden becsületes pártonkivüli dolgozó. Ha a pár ton kívüli dolgozó becsületes, a párt­tagnak százszor jobban annak kell .lennie, erre kötelezi a párttagság. Ha a párton- kívüliek lelkes munkával hegyeket moz* ilítanak el, — a kommunistáknak új vilá­got kell teremteniük, mert ezt kívánja tőlük a párt, erre tanír a nagy Sztálin, ebben mutat példát a Szovjetunió dicső Kommunista Pálija. Ennek tudatában készültek a szikszói járás kommunistái a tagkönyvkiosztó tag­gyűlésekre. Már a novemberi, majd a de­cemberi taggyűléseken a tagság 90 száza­léka, sok helyen kivétel nélkül minden párttag megjelent. Igen lelkesen vesznek most részt az elvtársak a tagkönyvkiosztó taggyűlésen. Például az alsóvadászi „Sza­badság“ lenn előszp vetkezeti csoportban iiirge DISZ-fiatalok és párttagok nagy gonddal feldíszítették a pártszervezet he­lyiségét, zászlók lobogtak, hirdették, hogy a termelőszövetkezeti csoportban dolgozó kommunisták, velük együtt a termelőszö­vetkezeti csoport pártonkíviili tagjai is ünnepre készülnek. Mészáros Istvánná elvtárs, a termelőszövetkezet egyik tagja ^égigsimított régi tagkönyvén, kinyitotta, büszkén mutatta: egyetlen egyszer sem maradt el a tagdíj fizetésével. Amikor megkapta új tagsági könyvét, boldogan szorította magához és cat mondta: ..Bol­dog vagyok. A párt adta nyugodt öreg­ségemet, a pártnak köszönhetem unokáim vidám életét.“ A LELKES HANGULAT azonban nern takarhatja el a termelőszövetkezeti cső- pórt pártszervezet vezetőségének hibáit, amelyek miatt több tag elmaradt a tag­díjfizetéssel, nem rendelkezett érvényes párttagsági könyvvel, így nem kaphatta meg új tagkönyvét. Két tagot kizártak * pártból, mert többszöri beszélgetés, népnevelőmunka és figyelmeztetés ellenére sem vettek részt a parim un kában, nem jártak taggyűlésre és oktatásra, méltatla­nok lettek a párttagságra. Legyen ez ta­nulság a járás valamennyi pártszervezete számára. Szervezeti szabályzatunk többek között kimondja, hogy ,,a párt tagja az, «/a magáévá teszi a párt célkitűzéseit, elfogadja programnyilatkozatát és politi­kai irányvonalát., résztvesz valamely alap- szervezetének munkájában, aláveti magút & párt fegyelemnek és rendszeresen fizeti « tagsági járulékot“ Ezért kell a párt- titkár és a pártbizalmi e'vlársaknak biz­tosítaniuk, hogy minden párttag partimul- kát végezzen s ne tűrjék meg, hogy egye­bek elmulasszák a pontos tagdíjfizetést. Az ináncsi alapszervezethen minden parttag ott volt a tagkönyvkiosztó tag­gyűlésen. Köszöntötték a taggyűlés részt­vevőit az úttörők, arra kérték őket: „Dolgozzanak értünk ezentúl még jobban, tanítsanak nieg arra, hogyan kell kom­munista módon harcolni és tanulni, segít­senek hozzá, hogy mire felnövünk, mi is a párt. tagjai lehessünk“ Amikor átvette új tagsági könyvét Tóth Bertalan elvtárs, így beszélt: „Rákosi elvtárs arra tanít minket, hogy mindenért, ami ebiben az or“ szagban politikai, gazdasági, vagy kultu- ralis téren történik, mi, Jcommunisták vagyunk felelősek, Érezz'úJt át még job­ban ezt a felelősségünket, az új tagsági könyv birtokában így dolgozzunk“ Csízt már István elvtárs, dolgozó paraszt azt emelte ki felszólalásában, hogy a kommu­nistáknak mindenben az élen kell jár­mok. „Nekünk kell az elsőknek lennünk a falu szocialista átszervezésében is — mondotta — éppen ezért nagy hibát. köm vettünk el, hogy a termelőszövetkezeti csoport fejlesztése nem. halad megfelelően Ináncson.“ A titkár elvtárs rámutatott: „Nem elegendő, hogy a párttagság csu­pán egyetértsen a párt határozataival, kö­telessége, hogy harcoljon e határozatok végrehajtásáért. A Szovjetunió Kommu­nist a Pártja új szervezeti szabályzatának ez a pontja nekünk is utat mutat “ Fel­hívta ezután a figyelmet a Politikai Bi­zottság 1952 április 10i határozatára, amely kimondja, hogy a pávtépítés alap­vető feladata a párttagok és a tagjelöltek nevelése, aktivizálása. A .TARAS PARTSZERVEZETEI és pártonkíviili dolgozói közölt egyre szoro­sabb és bensőségesebb a kapcsolat. Ennek újabb szép példája volt most a selyebi eset. A községben számos pártonkívüli dolgozó paraszt azzal a kéréssel fordult a pártszervezet vezetőségéhez, hogy ők is relvehessenek az ünnepi taggyűlésen. Pártszervezeteink fontos feladata, hogy a dolgozó néppel való összeforrottságukat tovább erősítsék, az erre méltó párton- kmiliekot tagjelöltté, majd párttaggá me­téljék, Tartsák szem előtt Sztálin elvtárs pártbizottság titkára. tanítását: „Rendszeresen javítani kell « párt összetételét azzal, hogy emeljük a párttagok tudatosságát azáltal, hogy a párt soraiba egyéni kiválogatás útján csokis megbízható és a kommunizmus ügye szempontjából odaadó elvtársakat veszünk fel“ Járásunkban — és éppen Selyeben is — így kell biztosítani a rend­szeres tag- és tagielölt felvételt. Az ünnepi taggyűléseken mélyrehatóan foglalkoztak azzal: milyen teendői vannak a pártszervezetnek a Központi Vezetőség november 29-i határozatának végrehajtá­sában, így például az ongaújfaltisi állami gazdaság pártszervezetének tagjai bírál­ták saját maguk és a gazdaság vezet ősé' gének munkáját és hangsúlyozták: úgy kell megszervezni a munkát, hogy a szov­jet mezőgazdaság tapasztalatait haszno­sítva magasabb terméshozamot érjenek el. Az ongai nagy építkezés pártszervezetének tagjai, műszaki és fizikai dolgozók, Gero elvtársnak a takarékosságra vonatkozó útmutatásait emelték ki. Többen felhív­ták a figyelmet, hogy ok építkezésnél nagyfokú pazarlás tapasztal ható, kemé­nyen harcolni kell az állami vagyon el­herdálása ellen. JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁGUNK a leg­jobb aktívák bevonásával is igyekezett a lehető legnagyobb segítséget nyújtani a pártszervezeteknek, hogy jól készítsék elő a tagkönyvkiosztó taggyűlést. A titkár ehtársak mindenütt jól felépített, értékes beszámolót tartottak, bírálták a pártszer­vezet vezetőségének, saját maguknak és a párttagságnak munkáját. Jól érvényesült a taggyűléseken as „.alulról“ jövő bírálat is. Pártbizottságunk azonban több hibát is követett el. Egyes területeken nem ellenőrizte kellően, hogy pótolják-e az el­maradt tagsági bélyegeket, emiatt azután néhány községben ez „roham munka •sze­rűen“ történt. A tagkönyvkiosztó tag­gyűlések előkészítése során eltévesztettük szem elől Rákosi elvtársnak a járási tit­károk országos értekezletén elhangzott útmutatását, hogy a pártmunkát a járás minden kérdésével kapcsolatbá hozni• Elhanyagoltuk az időszerű, fontos gazda­sági kérdésekkel való foglalkozást, ami­lyen például az őszi vetés elvégzése és pótlása volt. A taggyűlések megmutatták, hogy já­rásunk dolgozói egyre inkább a pártot tekintik életük legfőbb, biztos támaszá­nak. Járási bizottságunknak tehát arra kel1 törekedni, hogy még erősebbé tegye a pártszervezetek és a tömegek kapcsola­tát. Ennek érdekében erősíteni kell ak­tívahálózatunkat, emeJnünk kell az aktí­vák politikai képzettségének színvonalát. Alapszervezetei-nknek arra kell töreked­niük, hogy hasonlóképpen kiépítsék és állandóan erősítsék az aktívahálózatot. Okulnunk kell a hibákon: minden terüle­ten fel kell számolni a szűklátókörű séget, a határozatokhoz való formális magatar­tást. MINDEN KOMMUNISTA tudja, hogy az új tagkönyv új harcokat, új győzelme­ket jelent. Az új tagsági könyv fokozott éberséget, bátrabb helytállást, lendülete­sei)!) munkát követel. Minden kommu­nista, aki már elhelyezte, vagy a napok­ban sorrak erűié’ taggyűléseken elhelyezi szíve fölött az új tagsági könyvet, érezze, hogy a párttal, Rákosi elvtárssal került még szorosabb kapcsolatba és felelős ka­tonája a béke tábornak, amelyet a nagy Sztálin vezet. „A párttagokkal és a tagjelöltekkel szemben a párt fegyelem, a tanulás, az öntudat, a marxista—leninista tudás, a párt iránti áldozatkészség, a termelésben való példamutató kommunista helytállás terén fokozatosan magasabb követeimé* nyékét kell állítani“ — mondotta ki a Politikai Bizottság április 10*i határo­zata. Gondoljanak erre a határozatra a szikszói já-ás kommunistái. Érezzék át, mekkora megtiszteltetés, hogy a Szovjet­unió Kommunista Pártja XIX. kongres­szusán mondott beszédében Sztálin elv- társ hazánkat az új „rohambrigádok“ között cm1!tette. Minden törekvésünk az, hogy továbbra is méltók legyünk erre a kitűntél? elnevezésre. Ehhez elenged­hetetlenül szükséges, hogy pártszerveze­teinkben érvényre juttassuk Malenkov elv- társnak a kongresszus beszámolójában adott útmutatását: Fokoznunk kell a kommunisták politikai akiivitását, minden párttagot a párt politikájának és határo­zatainak megvalósításáért elszántan küzdő harcossá kell tennünk, áld kérlelhetetlen a muri Ica . fogyatékos sásaival szemben és alkalmas arra, hogy állhatatosan, harcol­jon a fogyatékosságok kiküszöböléséért“ EZT KÖVETELI párttagjainktól az új tagsági könyv. Legyünk méltók az új tag­sági könyvre, vigyázzon rá minden párt­tag, mim legdrágább kincsére. Úgy dol­gozzék, hogy szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs zászlaja alatt dolgozó népünk élén haladva újabb győzelmeket vívjunk ki a szocializmus építésében. . II Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának jelentése . a Szovjetunió 1952. évi állami tervének teljesítéséről Moszkva (TASZSZ) Közzétették a Szovjetunió Minisz­tertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal jelentését a Szovjetunió 1952. évi állami népgaz­dasági terve teljesítésének eredmé­nyeiről. A jelentés többel: között a következőket közli: 1. Ai ipari termelési terv teljesítése 1952-ben az ipar egészében 101 százalékra teljesítette évi összterme­lés! tervét. Az egyes minisztériumok évi ipa­ri össztermelési tervüket a követ­kezőképpen teljesítették. (Az 1952. évi terv teljesítésének százaléka): Vaskohászati minisztérium 103 Szinesfémkohászati miniszté­rium 100 Szénipari minisztérium 100.2 Kőolajipari minisztérium 100.7 Villamoserőművek miniszté­rium 100.9 Vegyiipari minisztérium 102 Villamosipari minisztérium 102 Hiradástechnikai-ipari min. 100.9 Nehézgépgyártási minisztérium 99 Gépkocsi- és traktoripari min. 102 Szerszámgépgyártást minisz­térium 100.5 Gép- és műszergyártási minisz­térium 100.7 Építőipari és útépítési gépgyár­tási minisztérium 104 Közlekedési gépgyártási minisz­térium 96 Mezőgazdasági gépgyártási minisztérium 96 Építőanyagipari minisztérium 99 Faipari minisztérium 90 Papír és fafeldolgozó mi­nisztérium 102 Könnyűipari minisztérium 100.6 Halipari minisztérium 94 Hús- és tejipari minisztérium 100.5 Élelmiszeripari minisztérium 103 Gyapottermesztési miniszté­rium ipari vállalatai 99.9 Közlekedésügyi minisztérium ipari vállalatai 100 Egészségügyi minisztérium ■ ipari vállalatai 103 Filmügyi minisztérium ipari vállalatai 107 A Szovjetunió Minisztertanácsa meilett működő nyomdaipari, könyvkiadási és könyvkeres­kedelmi ügyekkel foglalkozó főigazgatóság ipari vállalatai 104 A szövetséges köztársaságok helvi ipari és helyi tüzelő­anyagipari minisztérium 103 Ipari szövetkezetek 102 1952-ben terven felül jelentős mennyiségű ipari terméket termel­tek. Javult az ipari termékek minő­sége, egyes vállalatok azonban megsértik a termelés minőségével szemben támasztott követelménye­ket és megtűrik a s'elejtet. II. fiz ipari termelés növekedése 1952-ben a legfontosabb ipari ter­mékfajták termelése 1951-hez viszo­nyítva a következőképpen változott. (A számok az 1952. évi termelést je­lentik 1951-hez viszonyított százalé­kokban): Nyersvas 114 Acél 110 Hengerelt áru 112 Szén 107 Kőolaj 112 Benzin 126 Földgáz 102 Villamosenergia 113 Gépkocsik 107 Kohászati berendezések 112 Nagy vízturbinák 124 Nagy villamosgépek 107 Traktorok 107 Műtrágya 108 A mezőgazdasági növények kártevői és a gyomnövények elleni küzdelemre szolgáló vegyimérgek 145 Cement 115 Előregyártott elemekből ké­szült házak 127 Gyapjúszövet 108 Selyemszövet • 129 Hús 115 Állati eredetű zsír ' 104 Cukor 103 Cigaretta 112 Bor 128 A Szovjetunió egész iparának össz­termelése 1952-ben, 1951-hez viszo­nyítva 11 százalékkal növekedett. A múlt évben, tovább javult az ipari felszerelés kihasználása. A vf -.kohászatban a kohók hasznos tér­fogatának kihasználása a múlt év­ben, az 1951. évihez képest, öt száza­lékkal emelkedett. Javult a kőolajfi- nomító gyárak kapacitásának ki­használása és növekedett a feldolgo­zott nyersanyagból származó világító kőolajtermékek termelésének száza­léka. A szénipari minisztérium vállala­tainál emelkedett a „Dombasz“ szén­kombájnok termelékenysége. A vil­lamoserőművek minisztériumának vállalatainál kétegész háromtized százalékkal csökkent a termelt villa­mosenergia egységére eső fajlagos üzemanyagfogyasztás. Az ipari termelés önköltségcsök­kentése 1952-ben több mint nyolc százalék volt III. í)j technika alkalmazása a népgazdaságban A szocialista termelés fejlődése és tökéletesedése 1952-ben — éppúgy, mint az előző években — a szovjet tudomány és technika eredményei­nek felhasználása alapján történt. A szovjet gépgyártás 1952-ben mintegy hatszáz rendkívül fontos ujtipusu és márkájú gépet és gépegységet gyártott. Ugyanakkor a szerszám­gépipar több mint kétszáz ujtipusu és márkájú fémvágó és famegmun­káló szerszámgépet és kovácsoló saj­tológépet gyártott. Ujtipusu szánkombájnokat helyez­tek üzembe a munkaigényes munkák gépesítésére a kis rétegvastagságú szénbányákban. Ezenkívül új készü­lékeket és berendezéseket gyártottak olajrétegek és olajlelőhelyek kutatá­sára. A mezőgazdaságban a gabona és ipari növények megművelésének gé­pesítésére. úgyszintén az állutie- nyésztö,telepeken végzendő munkák gépesítésére új szerkezetű gépeket, gépezeteket és berendezéseket gyár­tottak, köztük magán járó gyapot­szedő gépet az öntözetlen gyapotter- mő vidékek részére, silózó-, arató­kombájnokat, nagyteljesítményű szé­nakaszáló gépeket, a mezőgazdasági növények károkozói és . betegségei elleni harcra szolgáló gépeket. Jelentősen megnövekedett a ter­melés gépesítése a népgazdaság min­den más területén is. 1952-ben a népgazdaság valameny- nyi ágában megnőtt a dolgozók által beterjesztett találmányok és észsze- rüsítö javaslatok száma. Az iparban, az építésben és a közlekedésnél be­vezetett találmányok, műszaki újí­tások és észszerüsitő javaslatok szá­ma mintegy nyolcszázezer. IV. Mezőgazdaság Az a vetésterület, amelyről az 1952. évi termést betakarították, az 1951. évinél 2,765.000 hektárral nagyobb. A legértékesebb gabonaféleség, a bú­za vetésterülete 1951-hez képest há- rommillióháromszázhúszezer hektár­ral növekedett. A gabonanemüek össztermelése 1952-ben nyolcmilliárd púd. volt. A búza össztermése 23 százalékkal fe­lülmúlta az 1951. évi össztermést- Növekedett 1951-hez képest a gya­pot, a cukorrépa, a napraforgó, a len és más ipari növények, valamint a burgonya és a zöldségfélék összter­mése. A múlt évben a mezőgazdaság százharmincegyezer ’ traktort kapott — tizenöt lóerős traktorokra átszá­mítva — negyvenezer gabonabetaka­rító kombájnt, köztük 21 ezer ma­gánjáró kombájnt, ötvenhétezer te­hergépkocsit, több mint kétmillió ta­lajmegművelő eszközt, vető. arató és egyéb mezőgazdasági gépet, vala­mint gépeket és berendezéseket az állattenyésztő gazdaságok részére. A gép- és Irak tor állomások 1952- ben a kolhozok alapvető mezei mun­kájának háromnegyedét végezték el saját traktoraikkal és gépeikkel. Az elmúlt évben a kolhozokban gépesí­tették csaknem az egész szántást és a vetés több mint nyolcvan százalé­kát. Majdnem teljesen gépesítették a gyapot, a cukorrépa és más ipari növények vetését. A kolhozokban az egész gabonavetésterület hetven szá­zalékán kombájnokkal, a cukorrépa­vetésterület több mint kétharmadán cukor répa-kombájn okkal és traktor­vonatású répaszedőkkel takarították be a termést. A közösségi jószágállomány 1951- ben a kolhozokban a következőkép­pen növekedett: tehén hat százalék­kal, sertés négy százalékkal, juh hét százalékkal, ló négy százalékkal. A Szovjetunió szovhozügyi minisz­tériumának szovhozaiban a múlt év­ben a tehénállomány öt százalékkal, a sertésállomány négy százalékkal, a juhállomány nyolc százalékkal, a ló- állom’ány kilenc százalékkal növeke­dett. A Szovjetunió európai részében a sztyeppes és erdős-sztyeppés vidéke­ken lévő kolhozok, erdőgazdaságok, gép- és traktorállomások és szovho- zok az 1948-ban jóváhagyott mező­védő erdőtelepítési terv végrehajtása során 1952-ben több .mint hétszáz­huszonötezer hektár területen ültet­tek védőerdőket. Az erdőtelepítés évi tervét túlteljesítették. V. & vasúti-, vízi és gépkocsi- teherszállítás növekedése 1952-ben túlteljesítették a vasúti teherszállitás évi tervét. A teherfor­galom az 1951. évihez viszonyítva ki­lenc százalékkal emelkedett. A vas­utaknál az egy tonna-kilométerre eső üzemanyagfelhasználás az 1951. évi­hez viszonyítva két egész négy tized százalékkal csökkent. A folyami közlekedés teherforgal­ma 1951-hez viszonyítva tizenkét szá­zalékkal emelkedett, évi tervét azon­ban nem teljesítette maradéktala­nul. A tengeri közlekedés, teherforgal­ma az 1951. évihez viszonyítva kilenc százalékkal emelkedett. A tengeri közlekedés 1952-ben teljesítette évi teherszállítási tervét. A gépkocsiközlekedés teherforgal­ma az 1951. évhez viszonyítva 15 szá­zalékkal emelkedett. VI. A ceruöazások növekedés« Az állami beruházások votumet»* 1952-ben 111 százalék volt 1951-lri* képest. A villamoserőiaűvék építésére fordított állami beruházások volumene 1951- hez viszonyítva 126 százalék volt, a vas- és fémikoliászatnál 111 száza­lék, a szén- és kőolajiparnál 105 szá­zalék, a. gépgyártásnál 112 százalék, az építőnuyagipamfil 109 százalék, a könnyű- és élelmiszeriparnál 109 szá­zalék és « lakásépít kezéselcnél 110 százalék. Sikeresen teljesítették az 1952-re megállapított tervfeladatokat a volgai, doni, (Ínyeperi és amu-darjai nagy vizierőmü- és öntözőrendszer építés terén; 1952-lien átadták rendéltetésé­nek a V. I. Lenin nevét viselő Volga —Don hajózható csatornát. Az építkezési vállalatok 1952-be« sok nagytermelékenységű gé|iet és gé­pezetet kaptak, az építési gépeket és gépezeteket azonban számos építke­zésen még nem kielégítően használ­ják ki. Az állami vállalatok, az Intézmé­nyek és a helyi szovjetek, valamint a városok és munkástelepek lakosa­1952- ben állami hitellel összesen több mint 27 millió négyzetméter lakóterü­letet ékítettek. Ezenkívül háromszáz, hetvenezer falusi lakóház épült te* VII. Hz áruforgalom fejlődése 1952-ben tovább ‘ fejlődött a szovjei kereskedelem. A kormány 1952 április 1-én újból, a jegyrendszer megszünte­tése óta ötödször, csökkentette a köz­szükségleti cikkek állami kiskereske­delmi árát. 1952 folyamán az állami és szőve!- kezeti kereskedelemben a lakosságnak 10 százalékkal több árut adtak mint 1951-ben. Az elmúlt évben körülbelül hétezer új üzletet nyitottak. Vili. A munkások és alkalmazottak számának növekedése és a munka termelékenységének emelkedése 1952 végén a Szovjetunió népgazda­ságában a munkások és alkulmazottak száuía negyvenegyegész héttized mil­lió volt, kilencszázezerrel több, mint 1951 végén. 1952-ben — épúgmim a megelőző < HERMAN OTTO MÚZEUM > ■ MISK2LC r--------------------------------------------------------•% •ggi <csf> w* m m «fs V»■>. áP'Si¥mW *Ni Magyar államférfiak ütfvBzIfl táviratai a magyar­H M M jf # jfj $1| m Ifi M 1k|s I fi aiÄ. M I|| M " rámán barátsági, együttműködési ás k#lcsfln«s L# M fit ®C Iwll la |i «$/ Bvk B |wm 6 18 &S 11 segélvnvultási szerződés megkötésének évfonlolélán T« 9ff P jj& bß Vt> | gS Ll K |H B H-J&k B B RTfi a jf KJ» f|| §§| A borsodi bányászok vállalásai április * ________________________________________________________________________________________________________^--------- J sza»> Ara 50 fillér __________________________________________MIskoIc, lilá3 .ja nuár 24. szombat I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom