Észak-Magyarország, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-04 / 3. szám

ESZAKMAGYARORSZÄG f Szemlélieifi oktatási seiMzwag „I SzoWeianiú új ötéves terva“ cisjü as»**6w Tűrhetetlen nemtörődömség, gondatlanság tapasztalható egyes üzemeinkben az ipari tanulók oktatásánál s. Gazdag eredménvekröl beszél a sárospataki „Dézsa' termslászöveikezeti csoport zárszámadása J AZ MDP BORSOD-ABAUD-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA *ra 50 fillér Miskolc. 1953 január 4. vasárnap IX. évfolyam 3. szám A szövetkezetekről szóló lenini mű évfordulója í HARMINC ÉVVEL ezelőtt, 1923 ja­nuár 4-én írta Lenin elvtárs a világ pro­letariátusának láng lelkű vezére, a nagy stanító. „A szövetkezetekről" című nagy- jelentőségű művét. Ebben az időszakban már győzött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és napirendre került a nép­gazdaság fejlesztőre, ' a szocializmus fel­építése. Lenin elvtársnek ez a müve is jelentős útmutatás volt a szocializmus építésének fontos kérdőkében. Útmutatása *— általános érvényű, amelyből mi is, akik a szocializmus építésének útján já­runk, rendkívül gazdag és fontos tapasz tálatokat meríthetünk és kell is, hogy merítsünk. A jelentős mű bevezetőjében Lenin hangsúlyozza: „Nálunk, véleményem sze­rint, nem fordítanak kellő figyelmet a szövetkezetekre. Aligha érti meg minden­ki, hogy most, az Októberi Forradalom óta és az új gazdasági politikától füg­getlenül fsát e tekintetben ezt keil mon­danunk, hogy éppen az új gazdasági po­litika következtében) a szövetkezetek ná­lunk egészen kivételes jelentőségre tesznek szert ■.. Mi már megdöntöttük a kizsák­mányolok uralmát és most igen sok ób­ból, ami a régi szövetkezeti úttörők álmo­dozásaiban képzelgő, sőt regényes, sőt ízetlen volt, színtiszta valósággá váll.“ Nyomatékosan aláhúzza: valóban csak az a feladat maradt hátra, hogy szövetkeze­tekbe tömörítsük a lakosságot. „Ha a lakosságot a lehető legnagyobb mérték­ben szövetkezetekbe tömörítjük, akkor magától célt ér a szocializmus.“ Rendkívül nagy jelentősége van a szö­vetkezeteknek azért, mert velük az át­térést az új rendre a lehető legegysze­rűbb, legkönnyebb és a parasztoknak leg érthetőbb módon valósíthatjuk meg. A Iceszélesebhkörü lehetőségeket nyújtják ahhoz, hogy a szocializmus építésében minden dolgozó paraszt részt vegyen. AHHOZ, hogy mindenkit rábírjunk a szövetkezeti tevékenységben való részvé­telre, még 'hozzá nem passzív, '„hanerti aktiv részvételre, meg kell crnetnüffk", milyen előnyökkel jár a szövetkezeti tö­mörülés. Lenin elvtárs müvében többször hangsúlyozza, hogy az egyszerű szövet­kezeti tömörülés egyértelmű a szocializ­mus növekedésével. Ha a szövetkezetek mindenkit átfognának, már mindkét lá­bunkkal a szocializmus talaján állnánk. % Mi ennek a feltétele, hogyan érhetjük el ezt a célt? Úgy, hogy minden dolgozó parasztot meggyőzünk a szövetkezés fon­tosságáról, eló'nyeiről, jelentőségéről. „Csak“ ez kell. Ahhoz azonban, hogy ezt vCsak“-ot megvalósítsuk, 'gyökeres átala­kulásra és a széles néptömegeknek kul­turális fejlődésének egész korszakára van szükség. Azoknak a problémáknak megoldásá­ban, amelyeket Lenin elvtárs művében felvet — a lakosság bevonása a szövet­kezeti munkába, a dolgozó parasztok át­vezetése a nagyüzemi gazdá'kodás útjára, a közérdek éá magánérdek összehangolása, szocialista kereskedelem — jelentős sze­repe van földmüvesszövctkezeteinknek. A földművesszövetkezetek a város és a falu, az ipar és a mezőgazdaság gazdasági ösz- szefogásának fontos eszközei. „A város és a falu, az ipar és a mezőgazdaság gazda­sági összefogása érdekében — tanítja Sztálin elvtárs — bizonyos ideig fenn kell tartani az. árutermelést (az adás-vétel útján történő cserét) mint a várossal való gazdasági kapcsolatoknak" a paraszt számára egyedül elfogadható formáját és teljes erővel ki kell fejleszteni a szovjet kereskedelmet, az állami és szövetkezeti kolhozkereskedelmct, kiszorítva az árufor­galomból minden rendű és rangú kapi- listát A szövetkezetek, amint arra Lenin tár­gyalt művében ráír, máj — kapitalista körülmények között, amikor a termelő- eszközök tőkés tidajdonban vannak —• kapitalista intézmények. Emlékezhetünk a rosszemlékű Hangyára és Futárára, amelyben kulákok, kupecek és úrihirtoko s.'-k hemzsegtek és ragadták mindenütt magukhoz a vezetést, hogy annál jobban érvényesíthessék ositéíyérdskeiket, annál inkább kizsákmányolhassák a dolgozó pa­rasztokat, növelhessék profitjukat. Rá- sonysápberencsen egy Lácai nevír kulik 9 cséplőgépet szerzett magának a szövet­kezeti vezetőségi tagság révén, a dolgozó parasztok véréből-verejtékéliől. Tiszasze- derkényben Lovász Gerzson, Léh község­ben Hegyi Zsiga földbirtokos, , Garadnán Ucakaj Mihály kulák és még hosszan le­hetne sorolni azoknak hevét, akik jól fel­használták az akkori szövetkezeteket, hogy egyre többet sajtoljanak ki a dolgozó parasztokból. Vagy gondoljunk a Tito- fasiszták úgynevezett szövetkezeteire, amelyekben ugyancsak a kulákok,' játsszák a vezetőszerepet és einyomorítják, kifoszt­ják, a legnagyobb ínségbe döntik a dol­gozó parasztokat. A Ml VISZONYAINK alakulásában is '. dacosan lemérheti? a lenini tanítás igaz­sága: ahhoz, hogy a szövetkezetek betölt­hessék hivatásukat, előbb meg kell dön­teni a* kizsákmányolok, földesurak, gyáro­sok, bankárok, kulákok, kupecck uralmát. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom gyermekei, a Szovjet Hadsereg hősei el­hozták nekünk is a szabadságot, nálunk is a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály került hatalomra, a dol­gozó népé lettek a gyárak, bankok, a föld és így nálunk is lehetővé vált. hogy a szövetkezetek kollektiv kapitalista in­tézményekből a nép javát szolgáló, a szo­cializmust építő szerveretekké váljanak. Sztálin elvtárs arra tanít bennünket, nem elegendő, ha csak egyik lábunkkal állunk a szocializmus talaján — az ipái­ban — másik lábunkkal is a szocializmus talaján kell állnunk — a mezőgazdaság­ban. A mezőgazdaságban -is rá kell lép­nünk a szocializmus útjára, ehhez a sző vetke7eteken keresztül verőt soktízezer egyénileg dolgozó paraszt útja. Ezért van nagy jelentősége a földművesszövetkezeti mozgalomnak. Elmondhatjuk, hogy megyénkben is, ahol 114.155 tagja van a földmüvesszövetr kezeteknek, igazi népi mozgalommá, tö­megmozgalommá terebélyesedett a föld- ínüvesszövetkezeti mozgalom. 40.931 nő, 9527 fiatal foglal helyett földimüvesszövet- kezeteinkben. Különösen fontos rámutatni arra, hogy földmüvesszövetkezeteink tag­jai közül eddig 20.983 an léptek be a termelőszövetkezetekbe, termelőcsoportok­ba. Az a feladatunk, hogy minden 16. élet­évét betöltött dolgozó paraszt, férfi és nő egyaránt, tagja legyen a földművesévé»- kei.'.- ;k &-y» széleskörű » felvilágosító, meggyőző munka, a beszédes példák és eredmények hatására minél számosabban lépjenek rá a nagyüzemi gazdálkodás út­jára, a fcle‘melkédés útjára. Földműves- szövetkezeteinknek ez egyik legfontosabb feladata. SZÖVETKEZETEINK hatalmas segít­séget adnak a dolgozó parasztságnak, ki­elégítik . legkülönbözőbb aruigényeiket, közvetítik a fogyasztókhoz árufeleslegei­ket, ellátják őket a szükséges iparcikkek, kel. Megyénkben hapról-napra több .az áruház, kisáruház, szaküzlet, amelyek ízlé­ses berendezéssel, hatalmas árukészletek­kel állnak a dolgozó parasztság rendel­kezésére. Az a kötelességünk, hogy minél több korszerű, minden igényt kielégítő üzletet szervezzünk és minél jobb minő­ségű áruval lássuk el a falvak dolgozóit. A lenini tanítás arra figyelmezteti a szö­vetkezeti boltok vezetőit, eladóit, hogy sajátítsák el a kulturált szocialista keres­kedelmet. Szakadatlanul tanulmányozzák a dolgozók kívánságait és igényeit. Tartsa­nak szoros kapcsolatot a szövetkezeti ta­gokkal és fejtsenek ki szívós felvilágosító munkát a dolgozó parasztok körében. Ki" váltkép szorgalmazniuk kell a fiatalok és nők beszervezését földművesszövetkeze- teinkbe. Lenin elvtárs írja tárgyalt müvében: „Most tudatában kell lennünk és a gya­korlatban kell érvényt szereznünk annak, hogy ezidőszerint az a társadalmi rend­szer, amelyet a szokottnál nagyobb mér­tékben kell támogatnunk: a szövetkezeti rendszer. Támogatásunknak azonban aszó valódi értelmében vett támogatásnak kell lennie, vagyis e támogatáson nem elég bárminő szövetkezeti forgalom támogatá­sát érteni ■— ezen a támogatáson olyan szövetkezeti forgalom támogatását kell érteni, amelyben a lakosság tényleges tö­megei valóban résztvesznek. Jutalmat adni a parasztnak, aki rcsztresz a szövet­kezeti mozgalomban feltétlenül helyes módszer, ezt a részvételt azonban ellen­őrizni kell, ellenőrizni kell azt. hogy ez a részvétel öntudatos-e és beCsületes'e — ez a dolog lényege.“ A LENINI elveknek megfelelően népi államunk a .legmesszebbmenően láaio gatja szövetkezeteinkét- Több mint 72 millió forint áruellátási hitelt nyújt nekik, hogy minél erőteljesebben fejlődhessenek, hogy minél jobban elláthassák áruval a dolgozókat. A. szövetkezetek sokoldalú anyagi előnyben részesítik tagjaikat. Segítik példánk a dolgozó parasztokat abban, hogy szabadon értékesíthető ter­ményeiket a szövetkezeti felvásárlás út­ján jó áron értékesíthessék. A termények begyűjtését zömében a szövetkezetek végzik. Minél eredményesebb a szövetke­zet munkája, annál nagyobb „a jutalom“,. amely a szövetkezeti mozgalomban részt­vevő dolgozó parasztoknak jut. Éppen Hatalmas értékű új beruházások segítik elő a borsodi kohászok 1953. évi tervének megvalósítását 1953.ban nagy feladatok állnak kohászaink előtt: acélnyersvas tér. mc-lésiinket, Martin.acél termelésűn, két jelentős mértékben növelni kell az 1952. évi termeléshez képest. A nép állama a terv teljesítését, illetve túlteljesítését hatalmas beruházások, kai segíti elő. így a diósgyőri ko. húszat i üzemekben hamarosan bele. jezik a gépesített koksztér ép Lését. Az acélgyártás termelésének bizto­sítására bevezetik a Martin.acélmü. ben a kocsizóöntést. Ebben az évben készül el a közel félkiloméler hosszú. ságű középsor.csarnok. Továbbfej. lesztiic az üzemen belül a meglévő tervszerű megelőző karbantartási részleget is: Gyáron belül űj gép-, lakatos és bádogosműhelyeket épí. tenek a TŰIK részére. A vasöntöde bővítésével biztosítják a földalatti gyorsvasuthoz szükséges tübingek zavartalan gyártását. Mindezek mél. lett űj kohóiroda és vasúthálózat épül a diósgyőri kohászok és marti, nászok számára. Számos új beruházással segítik a* ózdi kohászati üzemek dolgozóinak munkáját is. így 1953.ban megváló, sítják a kohók adagolásának gépesí. tését. Ebben az évben már elektro­mos gáztlsztitó berendezés védi a dolgozók egészségét, Ej oxlgóngyár létesül. 1953.ban készül el az ózdi kohászati üzemek számára az első inagyargyártmányű, nagyi el jesítmé. nyű turbófuvó is, amely a nyersvas- íermelós növelését biztosítja majd. Közel négymillió forintot fordítanak új gépek beszerzésére. ZZJ. Az állattenyésztés és növénytermesztés magasabb hozamaiért! A borsodivánkai „Petőfi“ termelőszövetkezet értékes versenyvállalásai A borsodivánkai fiPetőft” termelő- szövetkezet dolgozói csatlakoztak a szentistvániak állal az állattenyésztés fejlesztésére kezdeményezett verseny- mozgalomhoz. A termelőszövetkezet dolgozói megbeszélték a szentistvániak versenyfelhívását, s az alábbi vállalá­sokat tették: Ml, a borsodivánkai „Petőfi" ter­melőszövetkezet dolgozói szem előtt tartva a minisztertanács határozatát, az állattenyésztésiben elért eddigi eredményeinket tovább akarjuk nö­velni A minisztertanács határozatá­ban megállapította, hogy 2.7 kh-ra kell jutnia egy számos állatnak. Mi el akarjuk érni, hogy 2.5 holdra jus­son “gy számé" á’Nt. Silózási tervünk £00 köbméter volt. Ebből még májusban elkészítettünk 400 köbmétert. £v közben már szá­moltunk azzal,1 hogy tákarmányhiá- nyunk lesz, s ezért 750 köbmétert sí-, lóztunk be. December 31-ig újabb 100 köbméter silót készítettünk, amelyből 50 köbmétert a sertések takarmányo­zására használunk fel. A szálasíakarmány-szükséglet bizto­sítására motorhajtásos szecskavágó gé­pet vásároltunk. A szalmát és más gyengébb minőségi takarmányt szecs­kázva eletjük majd, ezzel is jelentős megtakarítást érünk eb A tehenészetben a tejtermelés foko­zására bevezetjük az egyedi takarmá­nyozást, a napi háromszori fejest. — Stefanecz István lehenész vállalta, hogy silótakarmány etetésével, tőgy- maszirozássai az istállóátí'agoF tehe- nenkint évi 3200 literről 4000 literre növeli. Szombati János sertéshizlaló vállal­ta, hogy a hízósertéseket- élesztősített takarmánnyal eteti, 100 kg takar­mánynál 23 kg siilygyarapodást ér pl. Orosz János sertésgondozó elhatá­rozó, hogy a jorksiri anyakocák után évente átlag 20, míg a mangalica ko­cáktól a jorksiri apaállatokkal való pároztatássaí évente 10 egészséges malacot nevel fel. Eevezeti a kocák­nál az egy ivarzás alatti kétszeri pá- roztatást. • A tafcarrtíányalap biztosítása _ mel­lett nagy gondot fordítunk a takaré­kosságra. Külön takarmányfelelőst állítottunk be, akt áüatonkint meg­állapítja a takarmánynormát, ellen­őrzi az etetést.. A növénytermesztést brigádvézetök közül Olasz József, a kertészeti bri­gád vezeiője vállalta, hogy áz eddigi­nél nagyobb mértékben és szélesebb körben alkalmazza az új agrotechni­kai módszereket. Az istállótrágya mel­lett egyre több műtrágyát használj a barázdás öntözés bevezetésével az elő­irányzót! 200 ezer forint jövedelmet 100 százalékkal emeli. A bá ryi növénytermesztő brigád vezetői megszervezik, hogy a brigádok tagjai szaktanfolyamokon vegyenek részt Ficzere Sándor brigádvezető vállalta, hogy az eddigi tapasztalatok alapján a tavaszárpát 100 százalék­ban négyzetesen veti és holdankint másfél mázsával többet, vagyis 14.5 mázsát takarít be. Xfj. Szombati István növényter­mesztési brigádvezető vállalta, hogy a kukoricát négyzetesen veti, alkal­mazza a pótbeporzást — 5 nap alatt háromszor —, gépi erővel négyszer kapál, ezzel mintegy 25 mázsád átlag­termést akar elérni. Osató József brigúdvezető a cukor­répa terméshozamát akarja növelni az új agrotechnikai módszerek alkal­mazásával. Az ősszel alászántott szu- pjerfoszfát mellett tavasszal kétszer 40—43 kg nitrogéntartalmú péti sót ad a cukorrépának. a kikelés után azonnal fogasok Sarából ás után az egyeselést csokrosítással akarja meg­könnyíteni, ezután még háromszor ka­pálja meg a répát. Mindezek segítsé­gével 220 mázsás termésátlagot ér el. Az építési brigád tagjai , vállalták, hogy télen tovább folytatják az épít­kezést. Augusztus 20-ra elkészítenek egy lóistállót, egy juhhodályt és egy te­hénistállót. ld. Csató József csapatá­nak tagjai vállalták, hogy az építke­zéshez szükséges téglákat Idejében el­készítik, 50 mázsa meszel égetnek ki a téglával együtt, ezzel nagyobb meny- nyiségű tüzelőanyagot takarítanak meg. A termelőszövetkezet tagsága és ve­zetősége vállalja, hogy állam iránti kötelezettségét mindenből határidőre nemcsak teljesíti, hanem túl is szár­nyalja. ügy fogunk gazdálkodni, hogy a beadáson felül hőven jusson sza­badpiacra is- A zsírell'átás biztosításá­ra beadáson - felül sertéshizlalási szer­ződést kötünk az állammal. A verseli,y felhív ásl Kíks Antal Is*, elnök, Olasz Antal vcrsenyfelelős, Stefanec István tehenész, id. Szom. bat-i János, Orosz Károly sertés- gondozók, Ficzere Sándor, ifj. Szombati János, Osató József A. növénytermesztési brigád vezetők, Olasz József Os. kertészeti bri. gádvezető, Csató József építési bri. gádvezető és id. Csatő József szén poros téglaégető írták alá. Ötéves tervünk gyönyörű vidéki létesítménye: a székesfehérvári új állomásépület Tíz millió forintos költséggel épült fel a háború alatt súlyosan meg­rongálódott állomásépület helyett az új székesfehérvári vasútállomás. A most elkészült, utazóközönség részére szolgáló épületcsoport 16 méter széles előcsarnokában és a csatlakozó épületekben helyezték el a könyv­tárakat, a podgyászraktárakat és a géptermet. A gyermekes anyáh vá­rótermében csecscmőgondozó.lielysóg, szoptaíófiilke, fürdőszoba és felevőhelyek vannak. A kulturváróterémben sakk, dominó és könyvtár várja az utasokat. A tanulók részére külön várótermet rendeztek be. Az előcsarnok falára tavasszal két hatalmas freskó bérlik Az egyik a vasutas, dolgozók munkáját, a másik a balatoni üdülés örömeit eleveníti meg. Az állomúsépitkczés nagyarányokban folyik tovább és 1953-ban fejező, dik be. Képünk a nemrégiben felavatott új állomásépületet mutatja be. ezért különösen szükséges, hogy a szövet­kezetek minden tagja rendezze részjegy­hátralékát, hogy élvezhesse a szövetkezeti tagsággal együttjáró anyagi előnyöket, lentin elvtárs útmutató müve megszüle­tésének évfordulóján elhatározzuk, hogy még nagyobb gonddal, körültekintéssel dolgozunk szövetkezeti mozgalmunk erősí­tésén. Szövetkezeteink munkájának olyan r.ak kell lennie, hogy megfeleljen a lenin: követelményeknek és növekedése valóban azonos legyen a szocializmus növekedésé* vei. BALATONI IÓZSEF Mészöv, megyei titkai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom