Észak-Magyarország, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-18 / 15. szám

Vtu&rnm, ÍM8. Jaasséfc- *8. ÄSZAKMAGYARORSZÄß A hazánkban tartózkodó kínai kulturális küldöttség látogatása a miskolci Kilián György-gimnáziumban Januar 13-án, kedden már korán reggel feltűnt a miskolci Kilián György gimnázium előtt elhaladó járókelőknek, hogy az iskolában nagy eseményre készülnek. Fiúk, lányok lelkes hangulatban sürögtek forogtak az udvaron, a folyosókon. Az épületi előtt ünneplőbe öltözött DISZ-fiatalok bontogatták szét a vörös és ncmzetiszínü hatalmas lo bogókat. A csípős, hideg téli széllel mitsem, törődve készítették elő a zászlókat a felvonuláshoz. Benn a DISZ helyiségben már előző nap el­kezdődött az alkotó munka. Szines képeket, betűket festettek, ajándé­kokat készítettek a szeretettel várt kedves kínai vendégeknek. Az ének­kar a kínai himnuszt gyakorolta. Az a lapszervezeti DISZ-titkárok, is ké­szültek, mert hátha az ö osztályu­kat látogatják meg a kedves ven­dégek, hogy akkor beszámolhassa­nak osztályuk tanulmányi eredmé­nyeiről. A nevelőtestület tagjai lelkesedés­sel irányították az ifjúság készülő­dését. A szülői munkaközösség tag­jai közül is megjelentek néhányan, hogy hozzájáruljanak a szíves ven­déglátás előkészítéséhez. Délelőtt háromnegyed tízet múta tott az óra, amikor megérkeztek az iskola kapujához a kínai vendégek. A kulturális küldöttség kilenc tagja levett kalappal figyelte a magas ár. bócokra feiszökkenö zászlókat. A kapuban a fogadóbizottság élén az iskola igazgatója üdvözölte a kínai vendégeket. Ezután az igazgatói iro dában majdnem két óra hosszáig közvetlenhangú tanácskozás folyt. Különös figyelemmel hallgatták a párt képviselőjének ismertetését. A vendégek érdeklődtek a nevelők és tanulók iskolai időbeosztása és mun­kája után. % Ezután megtekintették az iskola tantermeit, tornatermét és előadó­termét. A nagy előcsarnokban az ifjúság énekkara a kínai himnuszt énekelte el a vendégek tiszteletére. A küldöttség vezetője megköszönte a vendéglátást az ifjúságnak és az iskola vezetőinek. Megígérte, hogy az itt látottakat elmondja hazájá-, ban a kínai Ifjúságnak. Szavait egy Magyarországon tanuló kínai egye térni hallgató tolmácsolta. A búcsúzó vendégeknek átnyújtották a szülői munkaközösség piros szegfücsokrát és egy albumot, amelyet a DISZ fiatalok készítettek. A vendégek is megajándékozták az iskola fiataljait A szebbnél-szebb képsorozatot, amely a kínai iskolások új életét, az üzemi és mezőgazdasági dolgozók munka ját mutatják bo — az iskola üveg­szekrénye őrzi. Az ajándékok között legszebb a két finom selyembe szőtt szines kép, amely közül az egyik Mao Ce Tung elvtársat, a másik egy kínai tájat mutat be._ Ezenkívül egy szép, kínai selyembe kötött bélyeg albumot is kapott az iskola, amely­ben kínai bélyegek sorakoznak. Az ifjúság nagyrészt: egészen kapuig kísérte a kedves vendégeket a többiek az ablakokból intettek búcsút. A küldöttség látogatása fe lejthetetlen esemény volt az iskola életében, Peja Győző igazgató. Mit tapasztalt az „Északmagyarországi levelezőitől; portyázó brigád az edelényi gépállomáson dákul t-Gépállomáson dolgozó három levele­zőnket felkértük, hogy mint portyázó brigád tagjai vizsgálják meg az ede­lényi gépállomás munkáját. A brigád­dal együtt járt a gépállomáson a me­gyei tanács mezőgazdasági osztálya gépcsoportjának főiuechanikusa és szerkesztőségünk két munkatársa. A brigád azt vizsgálta meg, hogyan tel­jesítette mélyszáintúsi tervét, hogyan halad a- téli javítással a gépállomás. A brigád a következőket állapította .meg: . Sú’yos lemaradás a tervteljesítésben Az edelényi gépállomás körzetébe 14 termelőszövetkezet tartozik, 5860 hold megmunkálásához 22 erőgép áll ren­delkezésére. Rövid számolásból kide­rül, hogy a gépállomásnak minden ie- “ftetősége megvan a terv túlteljesítésé­hez, tmert az egy-egy erőgépre cső •'föWHértHet jóval alacsonyabb, mint a megyei átlag. Ennek ellenére -a gép­állomás évi tervét mindössze 53, mély­szántás! tervét csupán 24 Százalékra teljesítette. A nagyfokú lemaradás okait keresve megállapítható, hogy a súlyos hibák gyökerei huzamosabb időre nyúlnak vissza. A múlt év tavasza óta az ede­lényi gépállomás munkája egyre in­kább visszaesett- A gépállomás igaz­gatóját e hibáik miatt fel is függesz­tették állásából. A sikeres gépjavítás előfeltétele: —* a részletes, nagy körültekintéssel, a dolgozók széleskörű bevonásával összeállított munka terv. A portyázó brigád meg akarta nézni a tervet, de —- a gépállomás vezetői nem találták meg. Szala Sándor technikus feladata most a javítás irányítása, igaz, hogy csak bárom hete van a gépállomáson> de ez idő alatt már pótolnia kellett volna a hiányzó, elveszett munkater­vet. Ehelyett különböző darabka pa­pirosokról próbálta összeszedni az adatokat, hogy hány erőgépet és mun­kagépet 'kell javítani, hol tarta-nak a munkában- A javítóbrigádok tagjai sem kapt ak tervei Sírást. Meg is lát­szik óz a munkán. A téli gépjavítás idejének jóformán fele eltelt már, de ezídeig mindössze négy erőgépet javí­tottak ki, továbbá 11 tárcsát, 4 boro­nát, 4 ekét és 2 vetőgépet, a mély­szántás mellett lemaradtak tehát a javítással is. A kijavított erőgépeket — az előírásoktól eltérően — nem vették ót megfelelően jegyzőkönyvileg. Hamis jelentéssel félrevezették a me­gyei tanács gépcsoportját: olyan cséplőgép javítását is jelentették, amelyet nemrégiben kaptak a gyárból, az új gépen, természetesen, nem volt semmi javítanivaló. Nagyfokú pazarlás A rossz munkaszervezéssel nagy pa­zarlás párosul. A javítóműhelyben a (szétszedett gépek alkatrészei szana­szét hevernék. Az ócskává^ között sok értékes alkatrészt lehet ' találni, fő­ként csavarokat, pedig ezekben éppen hiány van a gépállomáson. A javító- brigád tagjai arról panaszkodtak, hogy több mint három hónap óta nincs oxigénjük a hegesztéshez. A gépállo­más megkapta ax utalványt az oxi­génre, de az utalványt nem váltot­ták be. A gondatlan anyagkezelés sem újbe- Setű a gépállomáson. A műit év őszán például kiadtak a raktárból egy köb méter deszkát javításhoz, de semmi nyoma sincs annak, bogy mire kasz­trál tjl& fel, A mait ét. Itt negy edében több mint 14-szeresen túllépték az al­katrészek beszerzésére a költségvetés ben szereplő hitelkeretet. Az egyik javítóműhelyben délelőtt 11 órakor is égett a villany, holott erre semmi szükség nem volt. Gon­datlanul bánnak a kéziszerszámokkal. A vágókat nem élezték ki rendesen, kalapács helyett a szerelőkulcsokat használják. Egy vadonatúj vetőgáp befagyott a sárba, mert nem huzattúk be idejébe a színbe. A tűzi fecsken­dőbe befagyott a víz, — víztelenítés­sel ezt elkerülhették volna- A cséplő gépeket vízmentes ponyvával letakar­ták ugyan, de a ponyvát nem feszítet­ték ki jói, megállt rajtuk az esővíz és belefagyott. A heretéjtő alkatrészei a szabad ég alatt hevernek. Az irodában legalább akkora a ren­detlenség, mint a műhelyben. A me gyei központból érkezett leveleket még csak nem is iktatják, Iranern mindem rendszerezés nélkül valósággal bedo­bálják az oísztalfiókokba. Gyenge politikai és szakmai oktatás Ezek a tények egyben arról is bő­széinek, hogy a gépállomás pártszer­vezete igen gyengén működik, nem sok gondot fordít a politikai munkára, a dolgozók nevelésére. Amint elmondot­ták, a dolgozók 98 százaléka politikai oktatásban vesz részt, de magúk is el­ismernék, hogy a foglalkozások nem eléggé színvonalasaik, nem fejlődik ki vita, apg egy-két felszólalás hangzik el. A népnevelő munka csaknem tel­jesen hiányzik a gépállomáson. A dolgozókkal való gondos foglal­kozás elhanyagolásának következmé­nye másban is megmutatkozik. A tszcs-k tagjai közül több traktorost képeztek ki, ezeknek 60 százaléka azonban már elhagyta a gépállomást, Uj traktorosokat természetesen nem lehetett máról-holnapra beállítani, így hát a gépállomáson most több olyan dolgozó van, aki nem rendelke­zik kellő szakmai ismeretekkel. An­nál fontosabb volna, hogy jól folyjék a szakmai oktatás. A tanfolyam két héttel ezelőtt meg is kezdődött, az el­ső foglalkozáson még 19 dolgozó vett részt, azóta azonban a létszám állan­dóan csökkent. Ha sürgős intézkedés nem történik, az a veszély fenyeget, hogy az edelényi gépállomáson telje­sen csődbe jut a téli oktatás. Hasonló­képpen nagy gondot kellene fordítani a munka,módszerátadásra. Ezzel szem­ben jellemző esetnek volt tanúja láto­gat ága alkalmával a portyázó brigád: Az egyik erőgépet akart,a beindí­tani a segédvezető. A lámpát az izzó- fej alatt tartotta, de a helytelen ke­zelés következtében a iárapa csak füs­tölte az izzófejet- A brigád egyik tag­ja megkérdezte a segédvezetőt: ért-e a lámpához? Nyíltan elismerte, hogy ném és hozzáfűzte, hogy ezt még senki sepi magyarázta meg néki- Igen súlyos hiba, hogy a közelben lévő traktoriila elnézte, hogy rntynW á.raa hogyan kínlódik az erőgép beindításával. Sürgős segítséget az edelényi gépállomásnak! Az edelényi gépállomáson tapasz­talható súlyos hibák miaut felelős a körzeti mechanikus, a megyei tanács gépcsoportja, a járási pártbizottság. Valamennyi,üknek tudomása volt már eddig is arról, milyen pagy bajok vannak az edelényi gépállomáson. A Központi Vezetőség november 29-i üléséin hozott határozata, májd Bá­láját síi társnak m orszásgyűlésfitt mondott beszéde külön nyomatékosan felhívt,a az elvtársak figyelmét, hogy sürgősein meg teli javítani a gyenge gépállomások munkáját, mégis elmu­lasztották ezt a fontos feladatukat. A mélyszántás! tervet mielőbb fel­tétlenül teljesítem! kell, a gépeiket a legjobban ki kell javítani, hogy fenn­akadás nélkül haladjon majd a tava­szi és a nyári munka. így kell ennek lennie az edelényi gépállomáson is. A mulasztásokat pótolva fontos és sür­gős feladata tehát a járási tanács­nak, a járási pártbizottságnak, a me­gyei tanács gépcsoportjáúakj hogy minden segítséget megadjon éhhez. Miért nem intézkedik az I. kerületi tanács Illetékes ossetálya? A Miskolc Bacsó Béla utca 54. szárú alatti házat másfél évvel ez. előtt Ténai Bertalan vette meg, akinek 14 hold földje van, a múlt évben több tanyát is bérelt. Öt dől. gozó család lakik a házban, akiket különböző mesterkedésekkel ki akart lakoltatni, hogy saját rokon, ságát telepítse be. A ház elhanyagolt állapotban volt, a kémény már.már ledőlt. A lakók felszólították Ténait, hogy javíttassa meg a kéményt, mielőtt nagyobb kár lenne. Ténai azt vá„ laszolta: „nem baj, akkor legalább kiköltöznek a házból.“ A kémény december lD.én ledőlt s a ház egyik falát is leoinlasztotta. Ennek kö. vetkeztében Jaczkó László és ötta. gu családja, akik szobaJkonyhás lakásban laknak, jóformán szabad ég alá kerültek. Ténai még azután sem volt hajlandó rendbehozatni a tetőt, hogy a lakók anyagot és munkaerőt szereztek neki. Nem volt hajlandó vállalni a költségeket. Ténainak törvényszabta köteles, ségo -a hász rendbehozatala. Annál érthetetlenebb, hogy bár időben, két alkalommal is, írásban értesítették a tűrhetetlen helyzetről az I, kerti, let! tanács illetékes osztályát. — az nem intézkedett és nem szorította rá Ténai Bertalant törvényes köte. lességének teljesítésére. Az I. kerületi tanács illetékes osztályának haladéktalanul intéz, kednie kell! BÉKÉT! JOGOT! KENYERET! (Az 1918 január 18-i nagy mun^ástüntetés 35. évfordulójára) 1 1918 -ra I ^'or^u^ a naptár lapja. Már -1 az ötödik évszám, ami a vilá; háborút jelzi. Az emberek többsége, szőr uyü megpróbáltatásban élt. Napróí-napra súlyosodnak az élelmezési nehézségek, fütetlen szobákban belülről is jégvirág fehérlett az ablakon. Az újságok el:-1 oldalán a breíztbúv“ szki béketárgyalásokról szóló táviratok szerepeltek. Néhány hónapja, hogy Oroszországban kitört és győzelmet ara­tott a forradalom. A nép ragadta magá­hoz a hatalmat és az első’ dekrétumban, amit kiadtak, a békéi követelték. A nép őszinte békevágya llresn- Litovszkban a porosz szoldateszka falába ütközött. Von Hoffmann tábornok, a né­met békedelegáció vezetője, — amikor az orosz és ukrán békekü'döttek a népek önrendelkezési jogát követelték a néme­tek által megszállott területen — döljr fösen elutasító választ adott. A bresztlitoiszki tárgyalásokkal egy’dő- ben megmozdult az osztrák-magyar mon­archia proletariátusa. 1918 jauuár 15 ám pénteken, a nugyar munkásság hatalmas méretű sztrájkmozgalommal tüntet xt az orosz forradalmi proletariátus harca mellett, a népek önrendelkezése alapján kötendő’ bekéért. CsaknemlSOezeriruníásI ■ban. Elsőnek a fegyver- , és gépgyár munkásai tették le a szerszámokat, az­után jött a hír, hogy a kispesti Lipták- gyárban, a Ganznál, a Schjicknél is ki­mondták a sztrájkot. Uj és uj gyárik és üzemek csatlakoztak a nagy békesztrájk- hoz. A vasúti műhelyekben is abbahagy­ták a munkát, csak a forgalmiak marad­tak helyükön. A sztrá.ikmozgalom óráról-órára széle- edett. A közúti, városi villamosok, a földalatti és a hdyiördekü kocsijai a lo ra délelőtti c ákbm visszafutottad a re­mízbe. Elnémult a telefon. Legördültek az üzletek redőnyei. Az .újságok szom­bat reggel még megjelentek, a sztrájkról zonban, amelyről az egész főváros tu­dott, egyetlen szót sem közölhettek- Ha­sábok fehérlettek üresen az ujságmező- kön. Szombat reggel azután a lap nyom­dászok is csatlakoztak a sztrájkhoz s et­től kezdve az újságok sem jelentek meg. megélénkültek. Mun­kástömegek ,hullám, zottak s három szóban harsogták meg­mozdulásuk célját: — BÉKÉT! JOGOT! KENYERET! A rendőrőrszemeket megerősítették és egyre gyakrabban tűntek fel a cirkáló csendőr- és katonaosztagok. A sztrájk első napján a munkásszervezetek helyisé­geiben izzó hangulatú gyűlések zajlot­tak le. Ezek vezették be a vasárnapi, ja­nuár 20-i nagygyűlést, amelyre az ipar- csarnok előtti téren több mint százezer munkás gyűlt össze. E gyűlésen feltárultak a sérelmek s a vádak: béke helyett az ország vezetői még mindig a háború folytatására, spe­kulálnak. Tisza azon mesterkedik, hogy visszatérjen a hatalomba, a munkások bére ellen izgat, a választójogi reformot elodázza és megcsorbítására készül s a koncentráció gondolatának hangoztatásá­val az ellenforradalmi reakció szolgálatá­ban akarja egyesíteni a képviselőház va­lamennyi pártját. | 6 pesti utcák II városligeti nagmülésen | ták meg a munkásság követeléseit: Kössön a monarchia külügyi képvise­lete a legsürgősebben — minden ütegen katonai beavatkozás mellőzésével — annexiómentes, a nép önrendelkezési jo­gán felépülő békét. A képviselőházba it régóta húzódó választójogi törvénytervo zetet sürgősen hozzák tető alá s ha a képviselőház összetétele akadályozná a ter­vezet törvényerőre emelését, a képviselő- házat oszlassák fel és rendeljenek el uj választásokat. Végül pedig: követeli a munkásság, hogy a legerélyesebb eszkö­zökkel gondoskodjék a kormány a munkások étetszükségleti cikkeinek igaz­ságos és olcsó kiosztásáróL A követeléseket memorandumba fog­lalva, a szociáldemokrata pán triumvirá­tusa (Garami, Garbai. Kunfi) vezetésé­vel küldöttség vitte el Wekerle miniszter- elnökhöz, aki sima modorában, jezsuita köntörfalazással mindem kegyesen meg­ígért: a békét, a jogot, a kenyeret. És a szociáldemokrata vezetők mindem en­gedelmesen tudomásul vettek. Amikor a küldöttség egyik tagja, Schuster vasműm* kás odavágta Wekerlének, hogy az ígé­retekből már elég volt, Garbai, a küldött­ség vezetője, korholó szavakkal fordult az egyszerű vasmunkáshoz és a „kor­mányelnök iránti nagyobb tiszteletre“ ina tette. A minimerelnök kegyesen M fogott a küldöttség vezetőivel, — „a unkássáyj képviselőivel“ — akik sietve lefújták 8 sztrájkot és elrendelték, hogy hétfőn, január 21-én minden üzemben vegyék fel a munkát. Látogatásukat a minisz­terelnöknél úgy állították be, mint nagy sikert. Először még csak azt mondták, hogy minden eddiginél „kielégítőbb és biztatóbb“ ígéreteket kaptak követeléseik teljesítésére, amikor azonban a műm* kásság nagy tömege nem hitt ezekben a szavakban és megérezte a félre vezetést, a hamis beállítást — egyenesen diadal- harsonát fújtak: „A magyar munkásosz­tály bátor fellépése nagy diadalt aratott“1 — állapította meg a Népszava, majd egy* nappal később, vezércikkében „kolosszá­lis jelentőségűnek“ nevezte a sikert, amelynél nagyobbal „a magyar proleta­riátus egyetlen tömegmozgalma sem, vég­ződött még.“ „A legnagyobb oredntértyt értük «1“ — veregették meg saját vállukat a szociál­demokrata párt vezetői s ugyancsak el­csodálkoztak, amikor még hétfői mán is ezerszámra akadtak munkások, akik mm hittek a maszlagos szavaknak és nem áll­tak munkába. Most következett! * .^«Sdöttsérf te* 1 nipma A v /rti in I«» média..„ A szociál­demokraták lapja keseregve közölte: „A munkások egy része nem hajtotta végrd a pártbizalmi testület határozatát, s ez­zel olyan helyzetet teremtett, amelyért: a pártvezetőség nem vállalhatja a fele­lősséget. Ennek következtében eühatározi- ta a pártvezetőség, hogy megbízatásáról lemond.“ Persze, a lemondásból semmi s-m lett: „a pártbizalmi testület nem fogad­ta el a pártvezetőség lemondását“. Bi­zalmat szavazott, a megalkuvóknak, M kormány csatlósainak, akik a magyar proletariátus 1918 januári nagy megmoz­dulását is mellékvágányra terelték, le­szerelték, elárulták. ...Harmincöt cv műk e! a nagy munkást úntetés óta, amelyen a magyar1 munkásság hatalmas erővel mutatta meg együttérzését az orosz forradalmi prole­tariátus harcával, s hitet tett a népek önrendelkezése, a béke mellett, Semmelweísról nevezték el a miskolci megyei kórházat A miskolci megyei kórház dol­gozói legutóbbi termelési értekez­letükön elhatározták: kérelemmel fordulnak a megyei tanács végre- hajtóbizottságához, hogy a kórhá­zat Semmelweisről. a nagy magyar orvosprofesszorról nevezzék éL A megyei tanács a kéréshez hozzá- járult. A kórház neve: Miskolci Semmelweis kórház. Levél a vidéki üzemek, dolgozóihoz: Nézzék meg minél tökben a miskolci műszerkiállítást Megnéztem a mtekolcl műszer- kiállítást. Csak a legnagyobb elis­meréssel beszélhetek a látottakról, örömmel állapithatjulf meg, hogy ma már hazánkban kellő számú és kiváló minőségű elektromos mérő­műszert tudunk előállítani. Igen nagy előnyt, könnyebbséget jelentenek munkánkban a mérőmű­szerek, amelyeknek használatával például az üzemekben a gépeknél előforduló hibák keresésének idejét csaknem felére lehet csökkentem. Különösen hasznosak azok a mű­szerek, amelyek a teljesítmény­méréseknél megmutatják a túlter­helést, ami motorleégést okozna. A meddő KW fogyasztást W «üőnóriíiii iuhet, ‘ amivel le­hetövé válik hatalmas mennyiségű elektromos energia megtakarítása. A műszereket mielőbb meg kell is­mertetni fiatal elektrotechnikusa­inkkal is. Különösen nagy szükségünk van az üzemeknél és a bányáknál hor­dozható mérőműszerekre, amelyek fontos segítőtársai az -üzernszere- lőknek. Felhívom a figyelmét a kiáLlí. tásra minden vidéki üzem dolgozó­jának; melegen ajánlom, hogy te­kintsék meg a müszérklállítás anyagát, mert nagyon sokat tanul­hatnak belőle. iSIPOS BARNABÁS Miskolc., Opera-operetiesl az SZMI kulturolíhonban Január 19-én, hétfőn este 7 óraikor rendezik az SZMT kultúrotthonában (Kossuth utca 11.) a „Könnyű út a komoly zenéhez” c. hangversenysoro­zat első előadását. A zeneirodalom legkiemelkedőbb alkotásaiból ad elő Magyar László operaénekes, lukács Rózsa, Német'hy Ferenc, a Déryné- színház tagjai. Szűcs Ilona zongora­művésznő. B. Maavar Anita és Farkas Gyula. n Ma avar Rádió énekese. Zon­gorán kíséri: F. Pozsonyi Adrienne. Összekötő szöveget mond: Völgyi Bé­la. Közreműködik H KTSZÖY penge- fős zenekara Szirmai Kálmán vezény­letévé!. A dolgozók zenei ismereteinek bő­vítését szolgáló hangverseny iránt igen nlfgy az érdeklődés az üzemi dol­gozók körében. — A Magyar Elektrotechnikai Egyesü­let miskolci csoporttá január 21-én, szer. dán délután 6 órakor a diósgyőrvasgyári vendégház I. emeleti termében vetí’ett- képes előadást rendez, Dr. Kövessi Fe. reno. a kohászati tervezőiroda osz'ály. vezető mérnöke ..Tanulmányok a Sztálin- vasmü villamosenergia ellátására vonat kozó tervekről’-4 címmel tart előadást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom