Észak-Magyarország, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-18 / 15. szám

2 A minisztertanács rendelet© n választók áj névjegyzékének elkészítéséről Az 1953. január 1-én hatályba lé­pett új családjogi törvény kiterjesz­tette a nagykorúak körét azzal, hogy a nagykorúság korhatárát 20 évről 18-ra szállította le. Éz az intézkedés újabb százezrek részére biztosította a nagykorúakat megillető állampol­gári jogokat és kötelességeket. A nagykorúak körének kiterjesztésével az alkotmány értelmében biztosítani kell, hogy az érintettek a választói *■ jog birtokába jussanak. Ezért a mi­nisztertanács , rendeletét hozott, amelyben a választók névjegyzéké­nek évenkint szokásos kiigazítása helyett — tekintettel az új választó­jogosultak nagy számára — új név­jegyzék összeállítását rendelte el. A választók új névjegyzékének el­készítését a belügyminisztérium á helyi tanácsok segítségével február 1-én kezdi meg. ,--------a*-------:-----­flí 1 ionná szenet termelnek terven felül a Márta-hánya dolgozói A diósgyőri szénbányák Mártabá. nya üzeme múlt évi tervét 7400 ton_ na szénnel túlteljesítette. A szoeia. lista munkaversenyben Mártabányán tavaly sok új sztahanovista teljesít, mény született. Simon Sándor bri. gádja állandóan 140—150 százalékra teljesítette előírását. A brigádban sokan vannak olyanok, akik azelőtt mezőgazdasági munkát végeztek s mos; jó szakmunkások. Simon Sán. dór brigádvezető ezzel teljesítette ' azt a felajánlását, hogy sok új bá­nyászt fog nevelni. A Simon brigád április 4. tiszteletére most vállalta, hogy első negyedévi tervén felül 288 fonna szenet ad népgazdaságunk, nak. A mártabányai sztahánovisták vállalásait példaképül állíthatjuk a i borsodi szénbányászati tröszt vala­mennyi dolgozója elé, Viucze Gyula sztahanovista vájár vállalta, hogy április 4.re befejezi ötéves tervét, Vincze József sztahanovista vájár megfogadta, hogy április 4.re befe. jezi 1954. évi III. negyedévi tervét. Zólyomi János sztahanovista vájár arra tett ígéretet, hogy' április 4_re elvégzi 195S évi szeptemberi tervét. Az üzem többi sztahanovistája is, hasonló értékes felajánlást tett. Ezekből a felajánlásokból született Márta bánya dolgozóinak fogadalma. Vállalták, hogy' 1953. év első negye, dében terven felül 1444 tonna szenet adnak népgazdaságunknak. KOVÁCS GABOR borsodi szénbányászati tröszt. Tito londoni látogatása idején rendőri felügyelet ala helyezik az Sngliáhan élő jugoszlávokat London (MTI).. Jelentettük, hogy Tito londoni lá­togatása idejére mozgósították a hírhedt Scotland Yard hatalmas ap. parátusát. Mint a „Daily Sketch" cítnü lap közli, a Scotland. Yard most elrendelte, hogy a belgrádi hó­hér látogatása előtt az összes Ang. liában élő jugoszlávok — elsősor­ban azok, akik Londonban, vagy a főváros környékén laknak — jelent, kezni kötelesek a lakóhelyükhöz leg. közelebb lévő rendőrőrszobán. Gazdag jutalmat kaptak a megye legjobb hulladékgyűjtői ESZAKMACYÄRORSZA 1 Vasárnap, 195S. Jaarafcr 18. JMegyénk pedagógusai továbbképzésének néliány kérdéséről n —il. n. — ír *. Ir.i —— nnlr —1.1.— ín)» ' J _—__1___1__ *_ 1 1, ... értik meg a kritika és önkritika jelentő- dósán, behatóan meg keli ismermök I; A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG nem­régiben értékelte a közoktatás fejlődését megyénkben. Megállapításait közölte me­gyei pártsajtónk, az Északmagyarország. Azok az eredmények, amelyeket a megyei pártbizottság is megállapított, annak is köszönhetők, hogy pedagógusaink vala­mennyien résztvesznek a továbbképzésben, egyre nagyobb gondot fordítanak ideoló­giai és szakmai ismereteik gazdagítására. A további sikerek egyik alapvető fel­tétele, köznevelésünk színvonala emelése nek biztosítéki az, ha pedagógusaink még odaadóbban, még nagyobb szorgalommal vesznek részt a továbbképzésben. Nevelőink az elmúlt időszakban sokat fejlődtek. Többségük lelkiismeretesen ké­szült konferenciákra, elmélyült a tanul­mányi anyagban, eredményesen dolgozta fel a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX kongresszusának útmutatásait. Pedagógusaink ideológiai oktatásának még eredményesebbé tétele érdekében azonban fel kell vetnünk néhány kérdést, különösem most, amikor az SZKP XIX. kongresszusa anyagáltól a pártról szóló részt, a Szervezeti Szabályzatot tanulmá­nyozzák. II. KÜLÖNÖSEN behatóan kell toglalkoz nulik a bírálat és önbírálat kérdésével, amelyről oly sok tanítással gazdagított bennünket a kongresszus. Meg kell mon­danunk, hogy pedagógusaink körében még sok a tennivaló a bírálat és önbírálat alkalmazásában és fejlesztésében. A bírá­lat cs önbírálat — a fejlődés motorja, hajtóerejo. Csakis a hiányosságok és hi­bák szakadatlan feltárásával érhetünk el újabb sikereket. A bírálatra — amint Sztálin elvtárs tanít bennünket — olyun szükség van, mint á levegőre és a vízre. A bírálat a dolgozók kezdeményezésének, öntevékenységének kifejezője. Bírálat és önbírálat nélkül elképzelhetetlen az újért való harc, az új győzelemre segítése. Pe­dagógusainknak pedig gyönyörű feladat jutott osztályrészül — az új, szocialista ember ktnevelése. Éppen ezért fokozottab­ban kell élniük a bírálat és önbírálat fegyverével. Mit tapasztalunk ezzel szemben me­gyénk nevelőinél? Azt, hogy sokan nem séget, hatékonyságát és mert nem értik meg, lebecsülik azt, — elvetnek egy olyan erőt, amelynek felhasználása növeli ered menyeinket. Őszintén meg kell mondani: az egész­séges, termékeny, építő bírálat és öltbírá­lat helyett igen sok a személyeskedés pedagógusainknál. Nem egyszer az alulról jövő bírálatot egyesek „kikezdésnek“ mi­nősítik, a vezető, ellenőrző szervek részé­ről gyakorolt bírálatra pedig sértődött­séggel válaszolnak. Vagy ami még tart­hatatlanabb: az is tjőfordtil, Jjogy egyik­másik nevelő az őt ért bírálat miatt le­mondással fenyegetőzik, vagy éppenséggel le is mond a pedagógiai pályáról. Milyen következményekkel járnak az ilyen egészségtelen jelenségek? Azzal, hogy egy-egy területen ellenségeskedés uralkodik — egyetértés, jó együttműkö­dés, kollektív szellem helyett. Fel kell vetni ezzel kapcsolatban isko­lai pártszervezeteink, a pedagógus szak­szervezet, közoktatásügyi szerveink fele­lősségét, amelyek nem végeztek kielégítő munkát ezen a téren. III. HÁTTÉRBE szorult közoktatási mun­kánkban a káderek helyes kiválasztása és nevelése. Nem érvényesül eléggé a lenini ,tanítás, hogy „a szervező munkában leg­fontosabb feladat az emberek helyes ki­választása ...“ Nem kielégítő ilyen tekin­tetben a megyei tanács oktatási osztálya, még kevésbé a járási oktatási csoport- vezetők ellenőrző munkája. Rá kell mutatni arra, hogy iskolaigaz­gatóinknak csak igen kis hányada — nő; kevés nő található a járási csoportveze­tők között is. Pedig női pedagógusaink jól megállják helyüket a vezető funk­ciókban, ezért sokkal bátrabban kell köz­nevelésünk vezető posztjaira nőket állí­tanunk. A közoktatás területén a kádermunka alapvető hibája, hogy azt rerzortkérdésnek tekintik, pedig köznevelésünk továbbfej­lesztésében ez a kérdés: kulcskérdés- Meg kell szüntetni azt a helytelen gyakorlatot, hogy íróasztalnál, akták alapján választják ki a különböző kádereket és véget kell vetni a kádermunka kampány-szerűségének is. Vezető és ellenőrző szerveinknek gon-1 hozzájuk tartozó kádereket. Rendszeresen foglalkozni kell velük, nevelni kelj őket. Ha a kapkodás 'és- tervszerűtlen káder, munka helyett ez lenne a gyakorlat, —• nem lennének betöltetlen helyek még a megyei tanács oktatási osztályán is. Ezzel függ össze az a tény is, hogy nevelőink, különösen a középiskolai é* egyetemi tanárok között igen kevés a párttag és tagjelölt, mert iskolai párt­szervezeteink, járási és városi pártbizott* ságaink kevés figyelmet fordítottak arra, hogy a munkában élenjáró, kitűnt peda­gógusokat felvegyék a tagjelöltek é« tagok soraiba. A tag és tagjelöhfelvétef mellett a pártépités egyéb módszereinek fejlesztésével is erősíteni kell iskolai pártszervezeteinket. TV i MINT AZ EREDMÉNYEK bizonyítják, pedagógusaink többsége komolyan veszi a továbbképzés ügyét, de még mindig akadnak olyanok, akik lebecsülik a marx­izmus—leninizmus elsajátításának jelentő, ségét. Nem egy pedagógus készületlenül jön el a konferenciára és brosúrából szól hozzá a felvetődő kérdésekhez. Semmi biztosíték sincs arra, hogy az ilyen neve­lők jól elláthassák iskolai feladatukat; Sőt: meg lehet mondani, hogy az ilyeni pedagógusok előbb, vagy utóbb kudarcot vallanak és képtelenekké válnak felada­taik ellátására. Az ideológiai bizonytalan* ságot, felkészületlenséget semmiféle rutin* nal sem lehet áthidalni. Ennél fogva ok* tatást szerveink, igazgatóink, az iskolai pártszervezetek és a pedagógus szakszer­vezet elsőrendű feladata, hogy haladék* talanul felszámolja a marxizmus—lenin* izmus tudománya lebecsülésének je fensé­geit. Most különös gondot kell fordítani a pártról, az SZKP módosított Szervezeti Szabályzatáról szóló anyag tanulmányozá­sára, amelyből pedagógusaink még jobbad megérthetik a párt szerepét a szocializmus, a kommunizpius, az új világ építésében, amelyben rájuk is megtisztelő, szép, ko* moly feladatok hárulnak. CSABAI LÁSZLÓ megyei pártbizottság ágit.-prop. osztály* A hulladékgyűjtési akcióbizottság ütme­ISMERJÜK MES K BEGYŰJTÉSI REHOEIETEÍ A tejbeadási kötelezettség Jjélyesen kiosztotta a jutalmakat azoknak, akik a legjobb munkát végezték a Vas- gyüjtésben. Csaknem 200 an kaptak ju­táimat. Mazur Sándor, a Nanyvátltrutcai .iskola tanulója — aki egymaga 66 mázsa vasat gyűjtött — kerékpárjutalomban ré- .szésült. Ugyancsak kerékpárt kapott Ore- Jtovszki Mirosdava, a sátoraljaújhelyi ál­talános iskola úttörője, 31 mázsa vas ösz- szegyüj téséért. Szép eredményt értek él a vasgyüjtésben a 100. sz. MTH tanulói, akik a megyei DISZ-bizottság jutalom­zászlóját nyerték el. Az MTH DISZ ifjai 3.5 vagon vasat gyűjtöttek össze. Nagy István DISZ-titkár rádiójutalomban része­sült. A Nagyváthi-utcai általános iskola út­törői 2.5 vagon begyűjtéséért elnyerték a Itc-zeti község lett. termelőcsoportok­ba tömörültek a dolgozó parasztok. Termelőszövetkezetet alakítottak egy évvel ezelőtt a mezőcsáti kisiparo­sok is. Öt üzemággal kezdték • a kö­zös munkát, azóta még hat — kü­lönböző szakmajú dolgozókból álló — kisebb üzemegységet alakítottak. A szövetkezet jóformán semmivel sem rendelkezett, amikor megkezd­te működését. Államunk 20 ezer fo­rinttal sietett segítségére. A szövet­kezet szorgalmas tagjai jó munkájá­val igen szépen fejlődött. Jó minő­ségi munkájuk híre a járáson túl is elterjedt, a villanyszerelőket Lád- petribe is hívták dolgozni. Nemré­giben dicsérő oklevelet kaptak a bádogosok, az asztalosok és a laka- osok, akik résztvettek a mezőcsáti szülőotthon építkezési munkáiban. Nagv gondot fordítanak az anyag­gal való takarékoskodásra. A bádo­gosok például hulladéklemezből ké- sz'tenek füstcsövet, az esztergályo­sok ócskavasból állítanak elő új al­katrészeket Visszafizették már a 20 ezer fo­rintos kölcsönt, több gépet, beren­dezési tárgyat vásároltak, egy év alatt a szövetkezet közős vagyona 260 ezer forintra emelkedett. Megelégedett, boldog emberek a mezőcsáti kisipari termelőszövetke­zet dolgozói, gond nélkül, jól élnek, jól keresnek munkájuk arányában. Rendszeresen résztvegyenek a poli ti kai oktatásban, öntudatuk erősö­désének szép bizonysága a munka­versenyben elért sok kimagasló eredmény. A ktsz összevont tervét az elmúlt évben 124 százalékra teljesítette, a festők 150. az asztalosok 190 száza­lékos évi tervteljesítéssel tűntek ki. A munka versenyben élenjáró dolgo­DISZ megyebizattságának zászlaját. Villanyvasalót kapott ajándékul a leg­jobb eredményt elért házkezelő, Koszt ik Erzsébet is. A gyűjtés legjobb szervezője Tari Illés, a mezőkövesdi tanács ipari elő­adója, 500 forint jutalomban részesült- Kiemelkedő sikert értek el a miskolci út­törők, akik összesen 15 vagon vashulla­dékot és a DISZ-ifjak, akik 12 vagon vashulladékot gyűjtöttek össze. Az ózdi MS/.T novemberben hat vagon vasat adott át a Imlladékgyüjtőnek. A gyűjtők legjobbjai egymásután vették át a kerék­pár, rádió, aktatáska, sakk, futball, könyv, edény, tanszer stb. és pénzjutalmakat. Valamennyien elhatározták hogy eredmé­nyeiket tovább fokozzák, még több vas" és fémhulladék felkutatásával segítik ro­hamosan fejlődő iparunk anyagellátását. zók nevét kiírják a versenvtáblára, a legjobbak között vannak: Szilvási Miklós, Virág Barna asztalasok, Kiéin Zoltán bádogos. Varga Fe­renc villanyszerelő. Erős Bertalan fodrász, Tóth János kerékgyártó. Gulyás Andrásné. Szegő Mária, Né­meth Antónia női szabók. Frank Lajos, Kosa János férfi szabók, a ktsz többi dolgozója is kiérdemelte jó munkájával dolgozó társainak elismerését. SflJÓSZENTPÉTERI BOSSZÚSÁGOK A napokban a sajószentpéteri földmü- vesszövetkezet éttermébe tértünk be ebé­delni. Az étterem falán nagy betűkkel van kiírva: „II. osztályú étterem“. Az étteremnek mindössze három kése van. Ha többen akarnak egyszerre ét­kezni, egymásra .kell várni. A levesből, marhapörköltből, tarhonyából, savanyú­ságból s egy korsó sörből álló ebédért 17 forintot fizettünk. Másnap Miskolcon volt dolgunk és este a „Kossuth“-szálló „fehértermében“ va­csoráztunk. Kellemes melegben, zene mel­lett fogyasztottuk el a finom húslevest, bőséges rizses csirkehúst savanyúsággal s egy darab süteményt. Mindezért az I. osztályú étteremben 15 forintot fizettünk. 'Ezek után joggá] kérdezem, miért szá­mol fel drágább árakat a II. osztályú étterem, mint az I. osztályú étterem. Nagy dohányos vagyok, de ha nem Kos- suth-cigarettát szívok, el van rontva az egész napom, ygy gondolom, sok dohá­nyos van így. Mégis: a nagy kereslet ellenére a sajószentpéteri, be renter és kazincbarcikai dohányos boltokban csak elvétve lehet kapni kedvelt cigarettánkat. Miért nem biztosítják a zavartalan ellá­tást a Kossuth-cigarettából, amit min­denütt másutt állandóan lebet kapni. TAKÁCS LÁSZLÓ Sa jószent fk-ter Úi utcanevek Miskolcon Miskolc dolgozói azzal a kéréssel for­dultak a városi tanács végrehajtóbizott" ságához, hogy egyes utcák nevét változ­tassák meg. A tanács a kérelemnek helyt- adott és egyes miskolci utcák nevét az alábbiak szerint változtatta meg: Kálvin utca helyett „Rudas László“* utca, Mindszenti űtca helyett „Molotov“- utca, Nagyavas Jézuskútsor helyett „Nagy Avas Fasor“, Szent Anna-utca he­lyett „Anna“utca, Déryné'Utca helyett „Kommün“-utca, Deák Ferenc-utca he­lyett „Déryné“utca, Szem Ferenc-utca helyett „Deák tér“, Szent György-utca helyett „László Jenó’“-utca, Szent Imre herceg-tér helyett „Magyar—Szovjet Ba­rátság tér“, Szentháromság tér helyett „November 7 tér“, Szent Imre út helyett „Kulioh Gyula“ út, Szem Imre-tér helyett „Vorosilov-tér", Szent László út helyett „Szabó Ervin" út. Ben ez és út helyett „Zója“ út. Az eddig még névtelen utcákat a követ­kezőképpen nevezték el: A Győri kaputól a Hunyadi-utcáig ve­zető és a„ Tizeshonvéd-utcával párhuza­mosan futó új utcát „Hoffmann Ottó“* utcának, a Tizeshonvéd utcából az Ilona- uteával szemben nyíló keresztutcát „Kell­ner Sándor“-utcának, a Miklósutcával párhuzamos új utcát ..Brigád“ utcának, az Örs-utcával párhuzamos új utcát „Újí­tók utcájáénak, a Rácz Ádám utcával párhuzamos, a Miklós- és Örs-utcákat összekötő új utcát „Kohász“ utcának, a Pereces, Erenyő völgyben épült 30 szövet­kezeti ház között keletkezett és a vasút­tal párhuzamosan futó utcát „Csábi La­jos“ utcának, a Pereces, Erenyő völgyben épült 30 szövetkezeti ház Ujgyó'r felé eső utcáját „Kara József“ -utcának. A Sztálin-, Ságvári-, Barbai utcák kö­zött épült új bérházakat az említett utak megfelelő házszámaival kell ellátni. A IV. kerületben a Középszer-utcát az abba torkoló Szigeti Mihály utcához csa­tolta a tanács, ennek megfelelően az ot­tani házakat folytatólagos számozással kell ellátni. Úttörők iárási kulfurversenye Sárospatakon A sárospataki járási kulturversenyen mintegy 350 úttörő jelent meg. Az olasz- liszkai általános iskola tánccsoportja nie- mec.sketánccal, énekkarral, a tissakarádi iskola balatoni hármas táncával, vala­mint énekkarával, a sárospataki 1. számú általános iskola énekkarával, a sárospata­ki 2. számú iskola 6—9 éves pajtáscsa­ládja konyha- és polkatáncával tűnt ki. A középiskolások közön nagy sikert ara­tott a sárospataki tanítóképző 30 tagú tánccsoportja ecseri lakodalmas táncával és énekkarával. Az úttörők az egész napot Sárospatak kon töltötték, az.MNDSZ és a szülői munkaközösség uzsonnával vendégelte meg őket­RUBICSEK LÁSZLÓ Sárospatak A tejbeadási kötelezettséget nem gazdasági évre, hanem naptári évre állapítják meg. A kötelezettség kive­tésénél két csoportot különböztetünk meg. Tejbeadásra kötelezettek azok a termelők, akiknek földjük nincs, vagy földterületük — szántó, rét és legelő- területet véve alapul — S kát. holdnál kisebb, de tehéntartóik, — a másik csoportha az°k a termelők tartoznak, akiknek szántó, rét és üegelőíerülete együttesen a 8 kát. holdat meghalad­ja, függetlenül attól, bogy tartanak-e tehenet, vagy sem. Ezek szerint tehát azok a termelők, akik tehenet nem tartanak és szántó, rét, legelőt őrületük együttesen 8 kai holdnál kisebb, a iéjbeadási kötele­zettség alól mentesek, viszont te*f he­lyett az 1953/54. gazdasági évben ma­gasabb takarmánybeadást kötelesek teljesíteni­A tejlteadási kötelezettség mértéké­nek megállapítása szempontjából a* ország területe négy tájegységre osz­lik. Megyénk járásai — a mezőcsáti, a mezőkövesdi, a ricsei és a sárospa­taki járások kivételével — a négyes kategóriába tartoznak, vagyis altba a kategóriáiba, amelyben a kötelezettség a legkisebb. A termelőszövetkezetek és TU. tí­pusú csoportok 1953. évi tejbeadási kötelezettsége elsősorban attól fügS, bogy a tsz, illetve tszcs közös műve­lés© alait’t álló szántó, rét és legelő­terület hány kát. hold. Függ továbbá attól, hogy a tsz, illetve tszcs 1952 január 1 előtt, avagy 1952. év folya­mán és vésiil 1953 január 1-e után alakult-e. Ezek szerint a negyedik táiegvsévben a beadási kötelezettség 22, 19, illetve 16 liter. A tsz-ek és tszcs-k tagjai a háztáji gazdaságban tartott tehenek' után a fö'dnélküli tehéntarfókra és a 8 kát. holdnál kisebb területen gazdálkodó parasztokra megállapított tejbeadást kötelesek teljesíteni. A 8—25 kát. hold szántő, rét és Tegelőíerületen gazdálkodó dolgozó pa­rasztok beadási kötetezeltségét táj- egvséeenkint a földterület nagysága, valamint teheneinek száma szerint kell megállapítani, míg a 8 kh. terü­letnél kisebb szántó, rét és legelő- területen gazdálkodó dolgozó parasz­tok tejbeadási kötelezettségének mér­tékét az szabja meg, hogy a termelő, illetve tehéntartó hány tehenet tart. Ezek szerint első tehén után a negye­lezeüség 460 liter, míg a második minden további tehén után tetoenen- kint évi 200 liter fejet kell beadni. A tejibeadási kötelezettség mérséklé­sének, sőt elengedésének is van helye az alábbi esetekben: Ha a tehéntartó bikahorjú nevelé­sére szerződést köt, vagy III- típusú tsz-tag a háztáji gazdaságból szárma* zó borjúra a közös állatállomány fej­lesztésére szerződést köt a szoptatás és nevelés idejében — egy tehén ese­tében. Ugyancsak mentes a fóldnél- küli tehén tartó és 8 iftit. holdon aluli' termelő, illetve dolgozó paraszt, • lő* nek tehene terhesség miatt orvosilag igazoltan tejet egyáltalában nem ad. Mérsékelhető a beadási kötelezettség abban az esetben, ha a tehéntartó ház­tartásában 4, vagy ennél több 14 éven aluli gyermek, vagy orvosi Igazonui alapján tejjel való táplálkozásra s®0* roló lteteg van, ha n termelőnek csati egy tehene van. Mérsékelhető továbbá azoknál a tehéntartóknál, vagy TTL típusú tszes-tagokoál, akik a ház* táji gazdaságból származó borjúra á közös állatállomány szaporítása cél.iá* bői üszőborjú nevelésére * szerződési kötnek­AZ elléstől számított egy évig mSrJ sékelni kell a tejbeadás kötelezett^“ gét azoknál a tsz-fagoknál és egyéni* lei dolgozó parasztoknál, akik 1952 január 1 óta tehenet nem tartottak és eiőliasi üszőt állítanak be. A mérséklések azonban az egytehért utáni 1 leadási kötelezettség 50 százalé­kát nem haladhatják meg, még albbarf az 'esetben sem-, ha az előbb felsorolt okok közül több forog fenn ugyanazon termelőnél. Abban az esetben, fia a tehén tar fő 8 kát. holdoD, vagy enoéypugyobb, de IS kát. holdnál kisebb területen gaz* dálkodó dolgozó paraszt, ‘az 1953. év- hen egész tejbeadási kötelezettségét helyettesítő cikkel is teljesítheti. Abban az esetben, ha 16 holdon felüt; de 25 kát. holdon alul van a földterü­lete és dolgozó paraszt, akkor félévi tejöeadási kötelezettségét, — ha tehe* ne nincs, egész tejbeadási kötelezett­ségét, ha ©gy tehene van, a tejibeadási kötelezettség felét ugyancsak helyette­sítő cikkei teljesítheti. A helyettesítő cikkek a követke­zők: juhtej, juthgomolya, baromfi és tojás. j A tejbeadásí kötelezettséget foiya* mafosan naponkinti tejbeadással keli teljesítenie; kivéve a Egy év alatt 260 ezer forintra emelkedett a mezőcsáti kisiparosok termelőszövetkezetének k özös vagyona Mezőesál két évvel eze ,tt szövet­j a termelőnek dik tájegységben az évi beadási köfe- 1 szár azon áll ás időszakát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom