Észak-Magyarország, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-03 / 2. szám

Ssombat, Tff&S. Jzno&r a. föZAKMAGYARQRSZÁG 3 A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete az 1953. évi állami begyűjtésről Az Északmagyarország január 1-i szá­miban beszámolt arról, hogy megjelent a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak törvényerejű rendelete az 1953, évi állami begyűjtésről. A rendeletet az aláb­biakban. kivonatosan ismertetjük. A törvényerejű rendelet általános ren­delkezéseiben megállapítja, bogy a szerző­déses növénytermelést, az állat tenyésztést ék hizlalást, valamint a sertésvágások után kötelező zdrlteadást az erre vonatkozó külön rendelkezések szerint kell telje; teni. A gépállomás által elvégzett talajain kák ellenértékét a termelőszövetkezeteit és III. típusú termelőszövetkezeti csopefy tok az összes területük után számított katasztráiis holdankirati 30 búzakilogram- iig természetben, az ezt meghaladó részt szabad választásuk szerint természetben, vagy pénzben fizo»hatik. beadásra az köteles, aki a beadási kö­telezettség alapjául szolgáló földterületen bármilyen címen ténylegesen gazdálkodik. A termelők több község, vagy város ha­tárában fekvő földterületeit a termelő lakóhelyén összesíteni-kell s a beadás kö' -telezettségét ennek alapján-ott kell meg­állapítani. A beadás kötelezettségének megállapí­tásánál az egész holdon felüli, 400 négy­szögölnél kisebb területrészt figyelmen kívül kell hagyni. A 400---1200 négyszögül közötti területrészre a holdankinti köte* lezettség felét, 1200 négyszögölre vagy ennél nagyobb területrészre pedig az egy holdra vonatkozó kötelezettséget kell szá­mítani. A borbeadásnál viszont minden 200 négyszögöl szőlőterület után az egy holdra eső kötelezettség egynyolcad részét kell számítani. A törvényerejű rendelet megállapítja, hogy a termelőszövetkezetek és a III. típusú termelőszövetkezeti csoportok be­adási kötelezettségét közösen kell teljesí­teni s ezért — az elnök személyes felelős­sége mellett —. a tagok egyetemlegesen felelősek. Az les és li es típusú ttzes-k tagjai, az egyénileg dolgozó parasztokra vonatkozó mennyiségben és szabályok sze-, ránt, egyénileg kötelezettek a beadásra. A lieadás kötelezettségének teljesítése után fennmaradó termékből a termelő elsősorban az állami terménykölcsönt és a gépállomással szemben fennálló termé­szetbeni tartozását köteles kiegyenlíteni. Köteles következő évi vetőmagszükségletét biztosítani s az általa kötött szerződése­ket teljesíteni. Az ezekülán fennmaradó termékekkel szabadon rendelkezik. A termelő kötelezettségeinek teljesítése után fennmaradó termékek szabadpiaci forgalmát és szabad szállítását engedé­lyező rendelkezések a gabonaféléket ille­tően 1953 június 15-ig, a kapásnövényekrs és Borra vonatkozóan 1953 augusztus 15-ig érvényesek és az 1953. évi begyűj­tés előrehaladásától függően lépnek újból életbe. A beadási kötelezettség a követ­kező ágakra oszlik: 1. termény-, 2- állat-, 3. tej-, 4. baromfi- és tojás-, 5, bor. beadás. A rendelet a termény- és bor­beadás kötelezettségét az 1953—54. gaz­dasági évre, a tej-, tojás- éá a baromfi­beadás kötelezettségét az 1953 as naptári évre, az állat-beadás kötelezettségét 1953 második félévére vonatkozóan állapítja meg. Az 1953-as év első felében az 1952 53-as gazdasági évre megállapított állatbcadási kötelezettség hátralévő részét kell teljesíteni. A terménybeadás kötelezettségének alapja a termelő gazdaságához tartozó szántó, rét és legelő együttes területe. Mentesek a terménybesdás kötelezettsége alól .az egy katfeztrális holdnál kisebb háztáji és egyéb gazdaságok, a községi vagy városi legeltetési bizottság egységes kezelésébe t-ont legelőteriiletek, a mező­gazdaságilag nem hasznosítható területek és mezővédő erdősávok, valamint azok a rijstemletek, amelyek után a termelő rizebeadást teljesít. Mentes a tsz-ek és a III-as típusú tszcs k legelöteriilétének a szántóterület 12 százalékán fölüli része. A törvényerejű rendelet a termény- beadás mértékének megállapítása szem­pontjából a gazdaságokat nyolc kataszteri csoportba és nyolc birtokcsoportba sorol­ja. A tavalyi rendelkezéstől eltérően a tsz-ek és a III-as típusú rtszcs-k számára is nyolc kataszteri csoportot állapít meg. A rendelet búza kilogrammban írja elő a terménybeadás kö,telezettségét. Meg­szabja, hogy azokra a kulákokra, akiknek összes földterülete 25 katasetrális holdnál kisebb, a dolgozó parasztok teirmcnybe- ndási kötelezettségének 110 százalékát kell kivetni. A nyolc holdon alnK termelők, akik tehenet nem tartanak, a rendeletben megállapított terménybeadási kötelezett­ségen feliij, sz eredeti takgrmánybeadási kötelezettségük további 20 százalékát kö­telesek helyettesítésül beadni. Az öt holdon aluli dolgozó parasztok­nak az általuk eltartott harmadik és min­den további 14 éven aluli gyermek után fél-fél holdra eső terménybeadási kötele­zettségét el kell engedni. A termelési szerződéssel lekötött szántó- terület, valamint a zöldségtermelésre hasz­nált öntözéses szántóterület után meg­állapított terménybeadási kötelezettséget — a minőségi vetőmagvak, a vetőburgonya és a szerződéses újburgonya kivételével, melyek a terménybeadási kötelezettség tel­jesítésébe beleszámítanak — a szerződés teljesítése, esetén törölni kell. Ha elemi kár miatt a termelő földadóját csökken­1 P tik, vagy elengedik, mérsékelni kell a Icr- ménybeadis kötelezettségét is. A terménybeadás kötelezettségének 47 százalékát a kenyérgabona csoportba, 31 százalékát a takarmánycsoportba, 15 ízá" zalékát -a napraforgó csoportba, 7 száza­lékát a burgonyacsoportba tartozó termé­nyekkel kell- teljesíteni. A csoportok ará­nyát a begyűjtési miniszter egyes járások területén a termelés helyi adottságainak megfelelően módosíthatja. A terménybeadás búzakilogrammra vo- tkozik s az egyes termények átszámí- Isáltak kulcsa ezonos a tavalyival. A kenyérgabona-csopoíiban előirt köte Itzettséget a tényleges terményeredmény­nek megfelelő arányban búzával és rozzsal kell teljesíteni. Ha a termés erre nem elegendő, a fennmaradó részt elsősorban árpával és zabbal, ezek hiányában pedig kukoricával és napraforgómaggal lehet hejyettesiteni. A takr.rmánycsoportbbn a kötelezettség 30 százalékát árpával és zabbal, 55 szá­zalékát kukoricával, a fennmaradó 15 szá­zalékot szabad választás szerint árpával, zabbal, kukoricával és szálastakarmánnyai kell teljesíteni. Fejlett állattartással ren­delkező tszcsk és III. típusú termelőcso­portok a begyűjtési miniszter engedélye alapján a takarmánybeadást hízattsertcs beadásával is teljesíthetik. A napraforgó-csoportban előírt kötele­zettséget napraforgómaggal, ennek lnányá bau hízol tsertéssel vagy sertészsírral kell teljesíteni. A kötelezettség teljesítése után fennmaradó napraforgómagot a meg­állapított vám ellenében étolajra és darára cserélhetik át a termelők s ezzel szaba­don rendelkeznek. A napraforgómagot szabadpiacon eladni nem lehet. A burgonya csoportban előírt kötele­zettséget burgonyával és hüvelyessel kell teljesíteni. A rizs vetésterülete után rizst kell be­adni. A rizsbeadás mértéke: az ütemterv­ben, illetve termelési tervien előirányzott termésmennyiség 80 százaléka. Az ezután fennmaradó rizst a termelő, vám ellené­ben meghántohathatja s a hántolt rizzsel szabadon rendelkezik. Újonnan létesített, vagy kizárólag helyi vízzel öntözött rizs­telepekre vonatkozóan a begyűjtési mi** niszter a beadás kötelezettségét mérsékel­heti. A törvényerejű rendelet szerint a ga­bonaféléket a cséplőgéptől azonnal, a ku­koricát és a napraforgómagot a betakarí­tástól, a rizst a csépléstől számított öt napon belül a burgonyát a szedéstől szá­mított egy napon belül, a szénát és a hüvelyeseket legkésőbb 1953 szeptember 30-ig kell beadni. A törvény-erejű rendelet 1953 második félévére az áibtbeauás kötelezettségét élősúlykilogrammban állapítja meg. Az így megállapított kötelezettség — a me­gyei állatállomány arányában — sertés- és msrhaheadási kötelezettségre oszlik. Az áliatbeadás kötelezettségének alapja ugyanaz a terület, amely a termónybeadás alapjául szolgál. A terménybeadás alól mentes területek az állatbeadás alól is mentesek, kivéve a tsz-ek és a III. típusú tszcs k legelőterületének a szántóterület 12 százalékát meghaladó részét. A ter­melőszövetkezetek és a III. típusú tszcs-k, birtokcsoportra való tekintet nélkül, a félévi állatbeadási, kötelezettség fejében katasztrális holdankint 7.70 kiló, az egyé­nileg dolgozó parasztok és azles ésll-es típusú tszcsk tagjai 12.60 kiló, a kulákok 13 kiló húst kötelesek beadni. A aertcsbeadás kötelezettségét a tszek, a III-as típusú tszcs k és a dolgozó pa­rasztok legalább 126 kiló, a kulákok pe­dig legalább 130 kiló élőeúlyú hízottser* tessék a marhabeadás köt-lezettségét a termelők legalább 289 kiló élősúlyú vágó­marhával kötelesek teljesíteni. Azok a termelők, akiknek együttes szántó , rét- és legelőterűlete a 14 holdat nem éri el, egy hízottsertést önkéntes tár­sulás alapján közösen is 1 leadhatnak. Egy-egy hízottsertés beadására legfeljebb öt dolgozó paraszt vagy három kulik tár­sulhat. A marhabeadás kötelezettségének teljesítésére — a földterület nagyságától függetlenül — legfeljebb 12 dolgozó pa­raszt, vagy 4 kulik társulhat. Mind a ser­tés-, mind a marhaheadáera a kulákok csak egymással társulhatnak. Akinek sertésbeadási kötelezettsége 20 kilónál nem több, kötelezettségét zsírbe­adással teljesítheti. Ugyanez kötelező azokra a termelőkre, akiknek a hízotPer- tés beadása után fennmaradó hátralékuk 20 kilónál nem több. A sertés- és marha- beadás kötelezettségét a termelők egysé­gesen sertésbeadással is teljesíthetik. 1953 második félévében az üsző-, tinő-, bikanevelésre, húsbika- és ürühizlalásra kötött szerződés alapján átadott állatokat, továbbá a vállalatok által megvett törzs­könyvezett sertés és szarvasmarha tenyész­állatokat a kötelezettség teljesítésébe be kell simítani. A törvényerejű rendelet a tejbeadást az 1953-as naptári évre szabályozza- Nvolc holdig minden tehenet tartó termelő a tehén után; nyolc hold fölött kivétel nél­kül minden termelő földterülete után kö­teles tejet beadni —- akkor is. ha nem tart tehenet. A nyolc holdon aluli terme­lők. ha tehenet nem tartanak, több takar­mányt kötelesek beadni. A törvényerejű rendelet a tejbeadás mértékének megállapítása szempontjából az országot négy tájegységre osztja. Az újonnan alakult termelőszövetkezetek ked­vezményt kapnak. Az egyénileg dolgozó parasztok kötelezettsége a második és további tehenek után kevesebb, mint az első teltén után. Az egy tehén után járó tejbeadási kötc- 5 lezettséget elengedik a szoptatás és a j nevelés idejére, ha ®h termelő bikaborjú j nevelésére szerződést köt. Ez vonatkozik 3 a termelőszövetkezeti tagoknak a termelő- szövetkezettel kötött szerződésére is. A nyolc holdon aluli dolgozó paraszteknak, ha tehenük orvosilag igazoltan beteg és emiatt nem ad.tejet, cl kell engedni a tej­beadási kötelezettségét. A lejbeadás kötelezettségét mérsékelni kell minden olyan tehéntartó gazdánál akinek háztartásában négy, vagy ennél több 14 éven aluli gyermek, vagy tejjel való táplálkozásra szőrivé beteg van; és azoknál a dolgozó parasztoknál, akik tinó­vagy üszőbnrjn nevelésére szerződést kö­töttek (a borjú szoptatásának és nevelé­sének idejére). Végül mérsékelni kell a tejbeadás kötelezettséget azoknál a tsz- tagoknál és egyénileg dolgozó parasztok­nál. akik 1952 január 1 óta tehenet nem tartottak és előhosi üszőt állítanak be. A tejbeadás kötelezettségét naptári évenkin 270 napon át, folyamatosén, “na­ponkint kell teljesíteni. A termeő köteles az egy-egy hónapra megállapított tej­mennyiséget a hónap utolsó napjáig be­adrá. A baromfi- és a tojásbendás kötelezett­ségének alapja a termelő gazdaságához tartozó szántó, rét, legelő, kert és szőlő együttes területe. A háztáji gazdaságok nagyságukra való tekintet nélkül, az egyéni gazdaságok 800 négyszögül, vagy ennél nagyobb terület után kötelezettek baromfi- és tojásbeadásra. A tsz-ek és a III. típusú tszcsk kötelezettsége a közös művelés alatt álló terület mán holdankint 1.5 kiló baromfi és 1.10 kiló (20) darab tojás. Azok a tsz-ek és III. típusú tszefe-k melyek 1952 március 10 mán alakultak, vagy területük azóta legalább háromszoro­sam emelkedett, katasztrális holdankint csak 1 kiló baromfit és 0.8£ kiló (15 da­rab) tojást kötelesek lieadni. A tsz-tagok beadási kötelezettsége a 890 négyszögölön aluli háztáji gazdaság után 125 kiló baromfi és 1.25 kiló (23 darab) tojás; 800 négyszögéinél nagyobb háztáji gazda- sáp után 2.50 kiló baromfi cs 2.50 kiló tojás. A dolgozó parasztok és az I-es, Il-es típusú tsz tagok kötelezettsége holdankint 2.50 kiló baromfit cs 2.50 kiló (45 darab) tojás. A baromfibeadásnak legalább 40 száza­lékát hízottlibával és kacsával kell telje­síteni. A baromfibVNdás kötelezettségét negyedévi és havi : ■ zVt-kre osztják. Március 31 ig teljesíteni kell a baromfi­beadásnak legalább 15, a tojásbeadásnak 35 százalékát; június 30'ig a baromfi- beadás 10, a tojásbaadás további 40 szá­zalékát; szeptember 30-ig *a baromfi­beadás további 25, a tojásbeadás további 15 százalékát: végül a negyedik negyed­évben december 31-ig a fennmaradó részt. A borbeadás kötelezettségének alapja a termelő gazdaságához tartozó szőlőterület (egyszeresen számítva). A 400 négyszög­ölnél kisebb szőlőterületek mán nem kell bort beadni. A borbeadás kötelezettsége mértékének szempontjából az orrzág öt tájegységre oszlik. A lrorbeadas mértékét literekben állapítja meg a rendelet. Az így megállapított kötelezettség 11.5 mali- gánd fokos borra vonatkozik. A négy évnél fiatalabb telepítésű szőlő- területek mán a borbeadás kötelezettségét törölni kell. Ugyanez vonatkozik a szerző­déssel lekötött szőlőterületre, lia a termelő a szerződésben vállalt kötelezettséget tel­jesítette s ezt igazolja. Földadó elenge­dése esetén (elemi kár miatt' a borbeadás kötelezettségét azonos százalékos arány­ban mérsékelni kell. A rendelet a továbbiakban részletesen felsorolja, milyen feltételekkel lehet a borbeadást musttal, borszőlővel, csemege­szőlővel teljesíteni. Az előző évi termény- és állatbegyüjtés átvételi árai változatlanul érvényesek. A rendelet kimondja, bogy a termelők beadási kötelezettségének megállapítása- ért, valamint a begyűjtés terveinek telje Ütéséért az illetékes tanács ezen belül a végrehajtó bizottság, illetve annak elnöke felelős. A begyűjtés versenyében legjobb megyék, járások, községek, városok, ter­melőszövetkezetek, termelőszövetkezeti cso­portok és dolgoz«') parasztok, továbbá be- pyüjtőváJlalatok és földművesszövetkezeitek pénzjutalmat, elismerő oklevelet és ván­dor-zászlót kapnak. Minden termelő számára beadási köte. lezettségéről beadási könyvet kell kiállí­tani s ezt legkésőbb 1953 március 31rig a termelőnek meg kell kapnia. A kötele­zettség mértéke ellen a könyv átvételétől számított nyolc napon belül a termelő a tanács végrehajtóbizottságánál felszó’al- hat. A véprehnitóbizottsig határozata el­len az átvételtől számított 15 napon Ivlül a felettes tanácshoz lehet fellebbezni. A tej-, a baromfi- és a tojásbeadást a beadási könyv elkészültétől függetlenül, január 1 - tői kezdődően folyamatosan tel­jesíteni kell. A törvényerejű rendelet előírja, hogy a hátralékos mennyiség 10 százalékával fel kell emelni annak a lermejó’nek a kötele­zettségét, aki a beadást határidőre nem A szovjet és kínai nép eltépjietetten szilárd barátságának újabb bizonysága A Tassz Iroda .január l.én hozta nyilvánosságra azt a szovjet.kínai közleményt, amely a Csang.Csung vasútvonal átadásáról szól. A Csang.Csung vasút a Távol-Kolet legfontosabb vasútvonala, amely 1600 lmt hosszúságban szeli át Kínáltait iparilag legfejlettebb, nyersanyagokban leggazdagabb tartományát, Mandzsúriát és a koreai határ mentén elhaladva ősz. szeküsti a szovjet határ közelében Tévő Mandzsuéi városát a Sárga, tenger két legfontosabb kikötője, vei Dalnij.jal és Port Artúrral. A szovjet kormány által a Kínai Nép. ■ köztársaság kormányának kúriáin nitáft nélkül átadott Csang.Csung • vasútvonal vagyontárgyai közó tar. toznak a vasúti berendezések és felszereléseik, gördülőanyagok — mozdonyok, teher, és személyko. esik, motorvonatok — mozdony és kocsijavító üzemek, villanytelepek, telefon, és táviróáUmnások, hír. adási eszközök és vonalak, kisegí. tő vasúti elágazások, szolgálati, technikai és polgári épületek, gaz. dasági szervezetek, a vasútvonalat szolgáló vállalatok és intézmények, s még igen sok egyéb vagyontárgy. Az átadásról szóló jegyzőkönyvet a szovjet.kínai bizottság december Sl.én írta alá Ilarhinban. , „Óriási esemény Kína és a Szov. jetunló baráti kapcsolatainak és együttműködésének történetében... a vasútvonal átadása“, —- hangoztat, ta az átadási ünnepségen mondott beszédében Csou.En.Laj elvtárs. Á szovjet és kínai nép barátságának hosszú cs dicsei a története. Ez a barátság .31 közös ellenség, az iin. periaiisíák elleni harcban erősödött és edződött meg. 1950 február 14-én a Szovjetunió és a Kínai Népköz, társaság kölcsönös barátsági, sző. vetségi és segélynyújtási szerződést írt alá. Ez a szerződés örökre meg. szilárdította a két nagy nép test. véri kapcsolatait. Panyuskin elvtárs mondotta az átadási ünnepségen: „Azok a gyö. keres változások, amelyek a Távol. Keleten az imperialista Japán ve. resége, a reakciós Kuomintang, kormány megdöntése és a Szovjet, unió iránti baráti- Iiinat Népköztár_ saság megalakulása következtében történtek, új helyzetet teremtettek, amely lehetőséget adott a kínai Csang.Csung vasútvonal kérdésének újszerű felvetéséhez.“ Mindennek eredményeként írták alá a Szovjet, unió és Kína küldöttet december 31-én áz átadási jegyzőkönyvet. A Szovjetunió és a Kínai Nép. köztársaság állandóan fejlődő, köl. esönösen előnyös gazdasági kap. csolatal a demoKratikus tábor or. szagai között létesült ujtfpusfj együttműködés példája. Az ilyen együttműködés alap,ja — mint Sztálin elvtárs tanítja — az egy­más megsegítésének és a közös fellendülés elérésének őszinte vá. gya. A vasútvonal átadása a Szov. jetunió és a Kínai Népköztársaság közötti viszonyt élintő fontos poli. tikai és gazdasági esemény. Az át. adásról szóló zárójegyzőkönyv bi. znnyitja, hogy a szovjet.IrinaS tár, gyalusok során megvitatott kérdő, seket a szívből jövő barátság, a kölcsönös és mélyreható megértés szellemében oldották meg. A Szov. jetunló és Kína népeinek széleskörű és szoros együttműködése a sző. vétség és barátság alapján ha. talmas mértékben megerősíti a bé. kéért és az általános biztonságért küzdők táborát. A szovjet és a Irinái nép mélysó. ges megelégedéssel fogadja az egyezmény aláírását. Hasouló elé. gedettséggel fogadja ezt a béke, a demokrácia és a haladás minden barátja. Kína és a Szovjetunió nagy barátsága még jobban meg­szilárdult és elmélyült. Ez a barát, ság nemcsak a két ország építését szolgálja, hanem a Távol.Kelet ós a világ békéje megvédésében is le. győzhetetleji erő. „Erőt, lelkesedést merítünk új tankönyvünkből...“ TVagy ünnepre, a párttagsági könyv cseréjére készülnek párttagjaink, Mindannyian érezzük, hagy az új tagsági könyv nagy megtisztelteíéet jelen! számunkra. Férjemmel együtt elhatároztuk, hogy még jobb munkát fogunk végezni, így akarjuk bebizonyítani érdemességünket az új piros könyvecskére­Minden kommunistának élen kell járnia a munkáltán. Becsüljük tn*g úgy pártunkat, ahogy pártunk megbecsül bennünket, dolgozókat. Pártunk fényes bizonyságát adla annak, hogyan becsüli a-dolgozókat, ho­gyan gondoskodik róluk, amikor 17 szuhaká'lói bányász életének meg­mentésére szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs az egész brszágot mozgósí­totta. Megfogadjuk Rákosi elvlársnak; hogy ban minden eddiginél jobban harcolunk végrehajtásáért. *• Miskolc, új tagsági könyvünk birtoká- a párt- és kormányhatározatok NAGY JÁNOSNE Tizeshonvéd utca, IV. bérház. Leszállították a villamosjegyek árát Miskolcon A miskolci villamosvasút igazgató sága január l.töl leszállította a vil. lamosjegyek árát. A vonaljegy 1.30 forint helyett 1 forint lett. A LAEV kisvasútiéi Diósgyőrig szóló jegy ára 1 forint helyett 70 fillér. A sze. mél.vpályaudvartói a EAEV megái, lóig 70 íMlcr helyett 50 fillérért lehet utazni. Ugyancsak ennyibe kerül a jegy a Szejnere utcától Hcjőesabáig. A 40 fillére« gyermek jegy ára 30 filler. A villamosjegy árának leszállítása ismét azt bizonyítja, hölgy népi ália. műnk mindent elkövet, hogy a dől. gozók napróknapra jobban éljenek. Békés épitőmunkánk a Szovjetunió példája nyomán lehetővé teszi az ár. leszállításokat. Az imperialista, or. szagokban viszont a fegyverkezési hajsza egyre nyomorúságosabb kö, riiimények közé juttatja a dolgozó, kát. Jellemző, hogy Lennox.Boyd an. goi szállítási és polgári repülésügyi miniszter bejelentette, hogy ebben az évben a közlekedés minden ágában felemelik a díjszabást. VILLÁM Három héttel ezelőtt 15 vagon nyers cukorrépa szelet érkezett a Szerül női vasútállomásra az abodi állami gazdaság részére. A cukorrépa sze­let még a mai napig is az állomáson rohad. Ki ezért a felelős?.­* . A megy aszói országút mentén egy 2400 négyszögöles földdarabon még mindig bent van az egyik termclöesoport takarmányrépája, amire pedig az állatok átteleltetéséhez olyan nagy szükség van. Felhívjuk a községi tanács figyelmét, gondoskodjék a takarmányrépa betakarít, tatásáról. POTORNAI LAJOS Szerencs. Autobuszalkalmazottak sztráikia New.vorkban Newyork, (TASZSZ). Január l.én Nawyorkban megkez. aódött a CIO.hoz tartozó köziekedé, si munkások egyesüli- szakszerveze te által kihirdetett sztrájk. A sztrájkoló!« mostani bóráik megtfu­tásával a munkahét csökkentését követelik. teljesíti. Ezután a hátralék03 termelőt a helyszínen el kel! számoltatni, illetve kártérítés fizetésére kell kötelezni. A törvényerejű rendelet zárótendelkc* zése megállapítja, bogy a beadásra köte­lezettek hátralékukat az 1953 as naptári A közleitedési munkások egyesült szakszervezetének elnöke bejelentet., te., hogy kihirdeti 45.000 Metro.al- kalmazot általános sztrájkját ha a newyorki hatóságok követelik hogy a város tulajdonában lévő Metro.vo­nalakon az autóbusz alkalmazottak sztrájkjának ideiére fokozott mun­kát végezzenek ­évben kötelesek teljesíteni. A tej-, a tojás- és a baromfibe-adás hátralékait az év els«7 negyedében kell beadni. A hátra­lékok beadása nem mentesít a beadás ké­sedelmes teljesítésének következménye alól.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom